Az 1949, évi népszámlálás mezőgazdasági
vonatkozásairól és Békés megye adatai
A népszámlálások általában népességstatíszlikaí kérdésekkel foglalkoznak, a lakas- ság megoszlását, rétegeödését tudakolják és dolgozzák fel. A vizsgálat tárgya az ember A mezőgazdaság üzemi szambavetele, vagy akár csak egy mezőgazdasági probléma részlete;
tudakolása és feldolgozása külön mezőgazdasági adatfelvételek feladata.
A népszámlálások és a mezőgazdasági összeírások tehát általában egymástól függet- lenek. Azonban, mert" a népszámlálás a népesség osztálybelyzetét is kutatja, tartalmaz a mezőgazdaságra vonatkozó adatokat: az ember kapcsolatát a földhöz. Igy bizonyos mezőgazdasági vonatkozású adatok tudakolására már a régebbi magyar népszámlá—
lások is időről-időre kiterjeszkedtek. Ehhez hasonlóan az 1949. évi népszámlálásnál is már kezdettől tervbe vették bizonyos gazdasági kérdések tudakolását. Az eredeti
felvételi terv azonban csak a ház— és földtulajdonra, a haszon— és részesbérletre, valamint _ az illetmény- és szegődményes földre vonatkozó kérdéseket ölelte fel. Egyidejűleg ugyanis egy kiegészítő —— szűkebb vagy tágabb —— mezőgazdasági összeírás közeli időpont—
ban való végrehajtásáról is szó volt. Minthogy azonban amezőgazdasági adatok e külön, részletes összeírása későbbre tolódott el, a, számlálólap végül is több egymást kiegé—
szítő gazdasági kérdéssel bővült. A kérdőív gazdasági kérdéseit eredeti formájában
a mellékelt számlálólap mutatja.
Kibővült elsősorban a számlálólapoknak a ház—, telek— és földtulajdont tudakoló kérdőponija. A ház— és földtulajdonról, a haszon— és részesbérletről, valamint az illet—
mény— és SZegődményes földről külön—külön tételekben, a területnagyság pontos meg—
jelölésével (kat. holdakban és négyszögölekben) kellett beszámolni és az így részlete—
zett, vagyis bármilyen jogcímen birtokolt földterület együttes nagyságáról, továbbá a haszon- vagy részesbérletbe adott föld kiterjedéséről, végül pedig a bármilyen címen birtokolt és bérbeadott földterület különbözetéről, vagyis a saját kezelésben lévő föld (a gazdaság) nagyságáról is. A saját kezelésben lévő földterületet folytatólagosan műve—
lési ágak szerint is részletezni kellett, külön megjelölve a szántóterület nagyságát, azután a szőlő—, kert— és gyümölcsös terület együttes kiterjedését, végül —— de szintén egybefoglalva — az egyéb művelésiágakét. Ezt a fontos kérdőpontot még a saját kezelésű
föld fő művelési ágának megjelölése egészítette ki.
Két további gazdasági vonatkozású kérdés tudakolta az állatállományt, mégpedig az igáslovak, az igásökörök, az egyéb szarvasmarhák, a sertések, valamint
—— egy tételbe foglalva —— a juhok és kecskék számát. A következő kérdőpont a mezőgazda—
sági gépek közül a traktorOkat és cséplőgépeket vette számba. Egy külön kérdés tuda- kolta az igénybevett idegen munkaerő adatait. Itt egyrészt a gazdaságban állandóan alkalmazottak számát kellett megjelölni, másrészt a más munkaerők által a gazdaság—
ban az 1948. év folyamán eltöltött munkanapokét.
A felszabadulás utáni földszerzésre is vonatkozott egy kérdés: a megszámlált az 1945. évi földbirtokreform során részesült——e juttatásban vagy sem, vagyis kapott—e há—
zat, házhelyet vagy földet, és ha igenm—mennyrt ? Külön kérdés tudakolta végül azt is, hogy a felszabadulás után szerzett— e más módon és milyen területű földet, mégpedig a fölszerzés jogeime'nek megjelölésével; tehát annak megkülönböztetésével, hogy mekkora földet örökölt, vásárolt vagy szerzett csere, illetőleg ajándékozás útján.
E kérdésekhez még a szövetkezeti tagság kérdőpontja csatlakozik, mely tulajdon—
képpen már nem tartozik szorosanga számlálólap mezőgazdasági vonatkozású kérdés—
körébe. ,
Ezek az 1949. évi népszámlálás számolólapján szereplőwkérdéselc a mezőgazdaság—
ról jó iájékoztalást adnak. A népszámlálás azonban a mezőgazdaságra vonatkozó általá- nos éS átfogó (üzemi) összeírást nem pótolhatott. De a nyert adatokon keresztül így is le—
mérhető a földreform eredménye, afalu megvált ozott strukturája, aialu osztálytagozó—
dása, bíZOnyos mértékben számbavehetők külön a dolgozó parasztok és a kulákok. Ezek——
nek az összefüggéseknek kimutatása az 1949. évi népszámlálási anyagot gazdasági vonatkozásban értékessé teszi. Azonban a sokirányú kérdés feltevése az adatfel—
vételnek bizonyos tekintetben hátrányára is vált. A gazdasági kérdések és az egyéb népszámlálási kérdőívek — mint a kisiparosok, a kiskereskedők, a vakok, a lakások, a házak, stb: összeirására valók —— a népszámlálásnak csak mintegy mellék- termékei. A népszámlálási kérdőíveknek ilyen ,,mellék"—kérdésekkel való túlzsúfolása
A. 2929 (XII. te. 10. g—ómsk megfelelő mind—"aim! ada'ggnjfés: ou adaissolgátfufús Hmmm. Am. aki MM Mmm nagy; "mazás:
mamam act-itat vall be. vagy az udito): zzolgáuulásáz nxegfngudja, a 14.020IIM6. M. E. zu. mamut érmimé'bm !)ílsxmndő.
...a —— m ... MMM
!ÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Vármegye, 15. város: ...
"ma 6" lépazámiálh JáTáSa megyei város: ... (... ,... M _
A) Mink. Kézség: ...... ., Varmrégz (kemiai): . ...... §
MÁMLÁLÓMP
Káta—KM minéen jehudi—vá sayénröl,
Úreaon hagyna a
h § var—tami:
Um:- (m, %t Mb.):
taki-nm mmm nemre és korra, tehát a I'm—"Lin, telep, tanyn %b. ' ...
csocsemőkről is. SzánüixiókÉr—wt máma (a uánűáióhíztmz tölti ki): §
Kér-egé; Fauna? *
A maguámtúh ügyén:
1 mágiát én utó— (kereszt—) neve:
; község (várva): ... . ... Mkt: ...
Mhuéó hkísámak (lakóhelyének) pon- utca 't, té tb _ §íxzsn_ emele§_ _
2 tm; cím ikalíöldieknél ország (állam) _ (u , r : .). ... (ha ... (Hmm) . ajtó. .-..
'i']: . )árás: ... vármegye: .
3 közvetlenül 1938. márc. ]. Mött hol , . . .. ... ...
volt állandó lakóhelye (lakása): vármegye: ... mzág: ...
*" 4 születésének helye:
[külföldieknél ország (állam) is]
5 niuetéséuk én. hónapja §; napja: 1 ... év ... hó ... nap * I :
_ fér/i (fiú) -— nő (leány)
6 "" ** "Má'" "mlm" nőtlen, hajadon _— házas — özvegy — törvényesen elvált —— külőrwáltan a:
há pá kötés? köv t"bbszöriházanság—
7 köíg;ué?mindág5?ikne§ Sétlgekcllirni): 1 ... év 1 ... év 1... év 1 ... év !
8 gyermekeinek máma (házas, özvegy, törv. a) összesen született (a halvaszülöttekkel éa .] )) ebből életben van: ; : elvált (: különváltan elő egyéneknél): elhaltakkal együtt): ... ; ... ; ;
róm.,kat. —— gör. kat. — ref. —— evang. —— gör. kel. —— unit. — izr. — baptista —— :
9 mum—_ _ egyéb, mégpedig: ... . ... _— felekczdm kívüli
anyanyelve (" * nyelv, melyet az magya'r —— szlovák —* román —- horvát —— szerb — német — bunyevác, sok-dc —— *.
10 illető saját nyelvének van és a leg- _ , _ ( _
jobban és . legszivesebben halál): (vend, szlovén —— Cigány —— egyéb, mégpedlg: ... _ma;
_ 11 lül—We labda." tgggatiSÉkhIÉ-gírgteegr: magyar —— szlovák — román _ horvát —— M -— néma —— banya-ac, soká: —_—
it ammmwamímaggx vend, ,mgn_m,_ctgúng,,_ L_r_egyéh,,;rmémdig._ ,"...,..._.._._..._..._.V..._._._._. __
12 asvany—alva *ktvll moi; más nyakan be-
nő! még: : — HW ._ ., ,. , ._ mi
Én; WMán: magyar —— külföldi, mégpedig: ... ... '... ——— hontalan *
? a) WWW tudása: ír, olvas —_ csak Gáncs —í— nem sír, nem hivas $ 37?
%%
mű'geméga(kkgiaívégzemége):
!
%a?) kékald (MM VW!— cgyeimzelWmi,a kád?— (közévagyfőiskom;fokú)Makkn%u?(_mm."Ha"középíokz't, Um,—.raAau.v s—vezéseagyemm,szakáka'a(es mmm,kana:3— ha 6— a. km,mszmw;?— 1 Mzíáíyá!msg-
M , WW: mm;— ux iskola éa tagozatának megnavwm—z...".1,.:..,.H...,., ... ... *wmwww—mw
É 4 i
! ...... A... ? Mwmuwwmwü
; a küíép— (középfükú) Mmm, kam—gram mus; sw; mami (ama) Mxmmyít— ;
; arányának meegtaevsam és; mm: , ... V ... !,
i m: áltaiánvs, aviemz' vagy Mpixímia 8;— 7—0— á—4w$m3—-.l %xiálggm Mmrúe :
; c) ácíggeszűkhkoüáühm mmm , _ _ ' '"
: végzelwéaét; __ nem —— Igenymégpedxg. ... _. ..._ ___._,.
megnsvezésg: ... !... mmm . .. :
n ' .
k
%%?in (§ch M-ükhkm Mkmmm" megnevezése: ... ,. ádőámtmna : h . §
mm végy-u: megnevezése: ... . ;Mmrm m:
_mngeaáíakviz—wgáa ami: "§
mirsdkáí mamám! már f ". ..
félxzemém már íz
'i'! sem hagytam: ' néma
$
_ (fájna! sül-d ?
_ siimfnífma *-
;_ . ,, mm,. , __ 4
: !
*) MWWÉW'H VW? hála—sms WW" hadigondozott _ Mber-M po! §
gondn'wu-e : _"
É
Mb) ha agon, maáááé'ge:
' ) "" ——"—'"-—s3—"Ww——
muaaammw
rokka!!! -—- özvegy " WM W., ,
SM
"M'—' " ,.._____,.. %
vákuum—vak wa mág-ai 2? mü máma—me §
19
foglalkozása,keresete,hivatala,állása:
a) foglalkozásának (állásának, alkalma—
Zász'ina k, munkakörének. munkabeosZ—
tásának) tüzetes megnevezése [tanu—
lóknál (hallgatóknái) me eiöiendő az kkola és osZtMy (kar, olyam) is, nyugdijagoknái nb. :! az állás, to- lalkofás, amely után nyugdij-t élvez:
b) foglalkozási viszonyt.
9) ha önálló iparos, kereskedő vagy egyéb vállalkozó:
1) az alkuk-nál;
önál'ó _— segliő családtag — alkalmazott —- nyugdíja:
1. saját műhelge, g Ja!-a, üzeme, üzlete, irodája, vállalata van — idegenüzlzt (vál- lalat) részére otlhon dolgozik —— a megrendelő lakásán dolgozik -- házilpam:
vándor-ipara: -- vásárcsarnoki árus —- utcai árus — piaci árusWOW/a) — házaló ——
ügynök — egyéb, mégpedig: .
2. alkalmazottainak számu:
tisztviselő —— mérnök — technikus —- művezető —— csopórtvezelő — szakmunkás ( iparossegéd) — betanított munkás — segédmunkás (napszámos) -— kmkedósegéd —- tanonc altiszt (hiaalalsegéd) kifutó — szegődménycs yazdasági lpam — szegődményex gazdasági alkalmazod (bérc: stb. ) —- bentkosztos yazdasági alkalmazott (bére db.) — háztarláxl alkalmazott — egyéb, mégpedig:
... .
' H
..-.-.
minősége:
d) ha alkalm í
zott, :
2) a munkáltató (munkaadó, nl—
'kaimazó):
%, ;
e) ha jelenleg nem : mdueres foglalkozását űzi, mi a rend- szeres !oglaiküzása:
neve (cége, cégszerű megnevezése): ...
fogiaiílo'z'ágáMikál)"£"'.'.'.'.'.' ....
pontos címe község (város): ...
(székhelye): ker.., utca stb., hsz.. ...
üzemének, üzletének stb. megnevezése, amelyben : megszámláit egyén dolgozik.
!) az 1948; év !oiyamán milyen időszaki vagy melléktoglalkozást
—-— kubíkolás — épllőlpari — aratás — cséplés — egyéb mezőgazdaxágt ——- fakitermelés
egyéb ipari, mégpedig:
7 csak (ilyanúfogl'arlk zása (alinglaluága) * "
i .
, iolymmtt: egyéb, mégpedig. ...: ..._
_ osszesen. ... hónapon át
3) szakképzettsége (képesítése, ta- nult mestersége):
ha jelenleg nincs alkalmazásban, hány
% hónapja, hete van munka (kereset) _
nélkül: hónapja ... hete
_. _ (1
ill miles saját kereso" tnglalkazása vagy , fu " elinúója atyja ájememzíifábnenggpe Ig
családi és utó—
mm;-; szegödm. v.knmnéleöiüe *
..."—un.".
..Cj—öl * *
utca...-kic.
haszonbérbe vett földje:
részesbérleta: [Il—öl
:; összesen: D—öi * '——f'— ;
ebból haszon— és részesbérietbe Maui .. [:)—öl
ísaját kezelésben van : kat. hold ... [] 6! X
. saját kezelésű földből: szántó ... kat hold _ .. 13-61, szóló, kert és gyummcsös: ... _
kat. hold ... _D—öl, egyéb-. ... kat. hold ... [3-6] ' . saját kezelésű föld főművelésl ági: szántóföld —— keri —— re'! -- szőlő -— legelő —— erdő "— nádas
24 igavonó állatainak száma: ló: ... db, igásökör ésytinó: ... db
"sz'mánammak "á'" (" "0963 ** l - A * db sertés: ... db uh és kecske ... db
4 25, növendékállatokkalggyatt): W '"W'Warm' ' ')
; 26 'em—o kiiktatja. eáéplőgépa: traktor: ___—.az), cséplőgép (cséplőszekrény): ... db
a 27
/
h gazdálkodik :
a) : gazdaságában állandóan alkalmazottak száma ! segitő családtagok nélkul:
b) más munkások által a gazdaságban az 1948 évben eltöltött munkanapok száma a segitő családtagok munkanapja nélkül:
részesült—e iutmtásban uz 1945. évi igen -— nem, hamzigen házat kapott —— házhelyet kapott.-... D—öl ——
28 földreforiű' során: földet kapott:. ...zat. hold. .,. ... [3—5]
' aszabad'l'ás "m' """" "imának öröklés .- ... ". kat. hold ... D—ól ; ,v€lcl: ...kat. hold ... D—öl
39 nai-zési jogcíme: . _ n . . . .
(Az 1945. évi juttatás kiyételeval) csere; ... kat. hold ... Elöl, ajándék. ...k.at. hold ... [3—6]
a) földmíves szövetkezetnek : igen — nem, 11 ) kisipari szövetkezetnek : igen ——_nem
alma-e *valamilxeu szövetkezetnek? el ,, . ;; , _ __ . , _ . __
atyia foglalkozásának, foglalkozik" viszo— foglalkozása: ...... . ...
81
nyának és alkalmazási minőségének tünte-
mnevezése (ha már nem él, az utolsó !ogiaikozás'i viszonya ésalkalmnzási minősége:
keresetet, jövedelmet, nyugdijat ndó tog—
lnlkozást kell hejegywnll: ". ......
?;
* Ahol : feleietben dalt tudású mau—szavak vannak, azok megfelelő aláhúzásával kell válaszolni!
a megszámiáit aláírása
(vagy kiskorúaknál a miádió dékán).
lam. ;.Mhenmmn safe—dése. " 941733 CAobxm—n%nlda nyomása
az egész népszámlálási adatfelvételt megterhelte, ami bizonyos mértékben az adatok pontosságának rovására ment. A kérdések és a kérdőívek nagy száma és sokoldalúsága az egész 1949. évi népszámlálásnak előnye és ugyanakkor ebben az értelemben hiányos—
sága is. A népszámlálások, a legszélesebb körű statisztikai adatgyűjtések sikere és pontossága érdekében —— éppen az adatszolgáltatók körének roppant kiszélesítése miatt — a kérdéseknek igen szabatosaknak kell lenniök és a kérdések körét a lehető legszűkebbre kell venni. A Szovjetúnió körzeti és járási statisztikai felügyelői részére kiadott ,,Statisztikai vezérfonal" erről a következőket mondja: ,,Minél nagyobb terje—
delmű a felvétel, annál szűkebbnek kell lenni a programjának : a tudakolando' ismérvek- nek." 1) Igy az 1939. évi szovjet népszámlálás kérdőlapja összesen csak 16 kérdést tartal—
mazott. Az 1949. évi magyar népszámlálás különböző kérdőíveínek, lajstromainak a száma volt 12 (az összegelő, adminisztratív jellegű nyomtatványok nélkül). Ebből a 12—féle nyomtatványbo'l mindenkinek kettőt, egyeseknek hármat, négyet, sőt ötöt kellett kitölteni ! A legfontosabb, kivétel nélkül mindenki által kitöltött számlálólap összesen kb. 70 kérdést és alkérdést tartalmazott. Ilyen nagyszámú nyomtatvány, kérdőív és kérdés mind az adat—
szolgáltatók, mind az ellenőr—zők figyelmét megosztja és így az adatok pontosságának rová—
sára megy, már csak azért is, mert a népszámlálásnak egyik követelménye az adatgyüj- tés gyors lebonyolítása. A Párt és a kormány által végrehajtott mozgósítás;
a népszámlálás jelentőségét hangsúlyozó sajtó-, rádió— és pártpropaganda;
a Párt helyi szerveinek, a különböző népi szerveknek és a közigazgatási háló- zatnak és a Statisztikai Hivatalnak együttműködése : mindez a kérdések és kérdőívek nagy számát és terjedelmét bizonyos mértékig ellensúlyozta. A közel 30.000 számláló- biztos, ellenőr és instruktor nagy része fáradtságot nem ismerve, lelkiismeretesen dol—
gozott, egy részük egészen kiváló munkát végzett. Igy az 1949. évi népszámlálás ' adat/elvételének eredménye és az adatok pontossága —— legalább is népszámlálási mértékkel mérve —— a megyék legnagyobb részében mégis általában kielégítőnek mondható. Azonban a hiányok, pontatlanságok éppen a mezőgazdasági vonatkozású kérdéseknél eléggé érezhetők. Mindez ismételten aláhúzza: a mezőgazdaság helyzetére csak egy erre alkal—
mas módszerrel és külön e céllal, mélyrehatóan és alaposan megszervezett, átfogó mezőgazda—
sági összeírás adhat teljesebb felvilágosítást.
A népszámlálási és mezőgazdasági összeírások között ezenkívül olyan módszerbeli
különbségek is fennállnak, amelyek miatt a népszámlálás egy mezőgazdasági összeírást nem helyettesithet.Igy a speciális mezőgazdasági összeirásokra jellemző, hogy a jogi személyek tulajdonában vagy kezelésében lévő földet és állatállományt is számbaveszi. A nép- számlálások ezzel szemben a jogi személyek gazdaságaira nem terjeszkednek ki.
Másik eltérés: a mezőgazdasági számbavételek alkalmával rendszerint az egész földterületet, az egész állatállományt, stb. kell községenkínt elszámolni. Az adatgyűjtés teljessége tehát itt községenkint ellenőrizhető. A népszámlálásnál az ellenőrzésnek ez a módja nem áll fenn.
A népszámlálásnál a lakosokat és tulajdonukat ott kell számbavenni, ahol a népszámlálás időpontjában tartózkodtak. Vagyis az ideiglenesen távollevőket nem állandó lakóhelyükön, hanem a tartózkodási helyükön, a külföldön távollevőket pedig sehol sem. Akülíöldön távollevők hiánya is befolyásolja az országos eredményeket. Az ideiglenesen távollévők hiánya lakóhelyükön kiesést, az összeírás helyén többletet okoz. A helyi eltérések országosan kiegyenlítődnek, azonban községenkint a gazdasági adatok más eredményt mutatnak fel, mint a mezőgazdasági összeírások. De nemcsak az ideiglenesen távollevők mezőgazdasági adatai jelentkeznek másutt. hanem azoké is, akiket hivatásuk állandóan máshová (pl.: valamely városba) köt. Igy Budapesten elég sok olyan lakos tömörül, akinek vidéken van földje, esetleg gazdasága. Mezőgazda-, sági vonatkozású adataik tehát —— ellentétben a mezőgazdasági összeírásokkal —— a vidék, a falu adatsoraiból hiányoznak és az összeírás helyénekzavárosnak— például Budapestnek —— adataiban foglaltatnak,
Harmadik eltérés: a mezőgazdasági összeírások alkalmával a több községben földdel rendelkezők számbavétele községenkint külön—külön, vagyis több részben tör—
ténik. Ennek eredménye, hogy a földbirtokok, a gazdaságok összeírt száma magasabb, minta valóságban, mert egy tulajdonosnak több községben fekvő mindegyik birtok—
, .) Poszohie po sztatisztike dija rajonnüli .i uesasztkovüh inszpekterov C. Sz. U. Goszplana Sz. Sz.;
SLR. (Statisztikai vezérfonal a Szovjetúnió Állami Tervgnzdasági Bizottsága Központi Statisztikai Hivata-v- lának kerületi és járási felügyelői részére.) Goszplanizdat II. kiadása, Moszkva, 1945, 7. old.
289
részét külön egységként foglalja magában. Ezzel szemben a népszámlálások alkalmával azország minden egyes lakosának egyetlen számlálólapot kell —-—— a tartózkodás helyén ——
kitöltenie, ennek következtében a mezőgazdasági adataikat, tehát az esetleg több község hatá—
rán fekvő földjeiket is egy helyen, egy egységként írják össze. De a népszámlálásnál ezen túl—
menően is általában lehetőleg egy tételben összevonva vezették be —— mégpedig a családfő számlálólapjára —— egy-egy család tagjainak (házastársaknak, fel- és lemenő rokonoknak) közösen kezelt (művelt) földjeit. A földtulajdonosoknak ezen az alapon kimutatott száma tehát nem a jogilag földdel rendelkező egyéneknek az összes számát adja meg, hanem általában a földtulajdonnal biró családfőkét és egyedülállókét. A foglalkozási viszonyoknak és valamely család osztályhelyzetének helyes elbírálásánál——
* család vagyoni körülményeiről, életszínvonaláról stb
int a családtagok közösen—művelt földjei _ külön—külön
nt egy tételben való kimutatása valamennyi gazdasági zo , ána közös alapelve volt. A földreform során kapott földet azonban
számlálólapnak afoldosztásra vonatkozó kérdéseinél és a földtnlajdon kérdőpontjánál
is nem a családfő, hanem a juttatásbanrészesült (:saládtag számlálólapján kellett be—jegyezni. Másrészt azonban mind a családtag, mind a családfő számlálólapján utalni kellett arra, hogy az ilyen juttatott föld ———- például az a föld, amelyet a feleség kapott _— a családfő birtokával közös művelés alatt all——e ? A földreformra vonatkozó adat—
bejegyzések során az ilyen föld külön juttatásnak számított, gazdasági tekintetben viszont a férj földjéhez kellett hozzászámítani. Ugyanez volt az eljárás a családtagok
1945 után más módon szerzett földjeinek bejegyzésénél is.
A népszámlálás és a mezőgazdasági összeírások eredményei között mutatkozó kisebb——nagyobb eltérések részben ezekből az említett elvi különbségekből származnak.
A népszámlálás adatielvételének és a feldolgozás helyességének ellenőrzésére a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal ez év szeptember-októberében mintegy 30 községben ellenőrzö' felvételeket végzett. Ezek az ellenőrző felvételek sok valószínűtlennek látszó adatot iga—"
zoltak. Például: az országos összesítésben feltűnt, hogy sok olyan 50—100 kat. holdas, gazdaság van, amely nem rendelkezik állatokkal (ló, szarvasmarha), másrészt nagy számú állatállomány jelentkezett, amely nem tartozott gazdasághoz. Helyi ellenőrzés , útján kiderült, hogy a birtok nélkül szereplő állomány egy része éppen az ,,állatállo—
mán-y nélküli" birtokokhoz tartozik. Például : az egy család kezelésében lévő földnél míg a családfő birtokától távol -——— a szomszéd városban ——— lakott, a gazdaságát ott vették számba. A gazdaságot viszont fia (veje) vezeti, aki —— bár a számlálólapot az összeírásnál mint ,,gazdasággal nem rendelkező" töltötte ki —— beírta, hogy 6 az állatállomány tulajdonosa. Ilyen és ehhez hasonló esetek a népszámlálásnál, —— amely nem mezőgazdasági egységeket számbavevő üzemi felvétel, hanem a népesség jellemző ismérveinek (jelen esetben egyes személyek földtulajdona, állatállománya) összeírása
—-— előadódnak. Például : gazdaságnélküliek sok állatot tartanak. Kardon az állatorvos kísérleti célra 21 sertést tartott, Kecskeméten bérhízlaló van 180 sertéssel, ' tejgazdaság 14—20 szarvasmarhával; vagy ilyenek azok a gyermekek, akik szüleik földjét művelik és az állatok az ő nevükön szerepelnek. Az ellenőrző felvételek alapján
is megállapítható, —— mint ahogy ez a népszámlálás alapadataiból is kitűnik —— hogy
még a letagadásokat és a fent említett egyéb hibaiorrásokat is számításba véve, a nagyobb gazdaságok jó része aránylag kevés állatot tart. A 35—50, az 50—100 kat. holdas kategóriákban a gazdaságok egy részében egyáltalán nincs szarvasmarha, más részé- ben csak 1 vagy 2 darab van. Igásökörnél, lónál, sertésnél hasonló a helyzet.
% Előfordultak más természetű kiugró esetek is. Például: nagy gazdaságoknál jutta—
tott föld szerepel, példának okáért az 50—100 kat. holdas kategóriákban. Ez bérleti
föld és nem tulajdon, tehát a juttatáshoz bérletet vettek igénybe vagy a juttatott földetteljes egészében bérbe adták. Ezek idős juttatottak, nem tudnak már földjükön dol-
gozni, egyedülálló nők, kiknek férje hadifogságban van, hadiözvegyek, más foglalko—zásúak (iparos, községi pásztor, révész, stb.).
Összegezve: mezőgazdasági tekintetben a népszámlálási hibákat az is okozta, hogy tulajdonképpen nem a mezőgazdaságról, hanem a népességről kellett adatokat szolgáltatni.
Másrészt hibaiorrás volt az adatszolgáltatók és az adatgyüjtésben közreműködők—* rendkívül
nagy száma és az adatgyüjtés köre. Ez utóbbi körülményből —— abból, hogy túl sok
volt akérdés és így mind az adatszolgáltatók, mind az összeírók es ellenőrzők figyelmet' tudakolja —— ugyanis csak az így egybefoglalt adatok * *
túl nagy területre terjedt ki —— adódtak a tudatosan vagy jóhiszeműen helytelen, a valóságnak meg nem felelő válaszok. Igy gyakori hibaként jelentkezett: a földterület nagyságára vonatkozó adatok bejegyzésénél a négyszögölek elhanyagolása, a terület- nagyság ezen is túlmenő lefelé kikerekítése, a más községek határában fekvő esetleg kis földdarabok, a földadó alá nem eső, a szikes területek, a rétek, a legelők, a bér—
letek egy részének be nem vallása, állatok — különösen a növendékállatok —— elhallga—
tása, stb. Az állatállományra vonatkozó két kérdés nem egyértelmű megszövegezése szintén alkalmat adhatott félrevezetésekre, laza adatszolgáltatásra.
Mindezeket a szempontokat és hiányosságokat *is figyelembevéve : a népszámlálás mezőgazdasági vonatkozású adatai általánosságban a tényleges helyzetre jellemzők.
Végül egy körülmény megemlítése szükséges. A népszámlálás a termelőszöoeikezetek üzemi adataira nem terjed ki, tehát a szövetkezeti gazdaságok az adatokban felaprózva, az egyes gazdaságnagyságcsoportokba tartozó szövetkezeti tagok gazdaságaiként szerepelnek.
Ez a népszámlálás időpontjában gyakorlatilag csak kis hibát jelentett.
A népszámlálási kérdőív mezőgazdasági adatait hat feldolgozásf tábla rögzítette le.
Ezek az alaptáblázatok az ország mezőgazdasággal foglalkozó népességének birtok—
viszonyairól gazdag és sokoldalú kiértékelésre alkalmas anyagot szolgáltatnak. A nép—
számlálás gazdasági adatainak értékeire szemléltetően világít rá egy kisebb területi egység —— például egy megye —— részletes alaptáblázatainak adatai alapján nyerhető legfontosabb összefüggések kimutatása. A következőkben ez a közlemény Békésnek (Békés megye és Békéscsaba tjv. ) az 1949. évi népszámlálás alkalmával gyüjtött mező—
gazdasági adatait részletezi. A teljeSSég kedvéért *mellékelve vannak Békésre vonat- kozó eredeti alaptáblázatok, ezenkívül az ezeknek alapján szerkesztett néhany ki—
értékelő táblázat is. A mellékelt alap— és kiértékelő táblázatok az alábbiak:
I. A gazdasággal rendelkezők" száma nemenkint, gazdaságnagyságcsoportok
szerint. *
ll. Gazdasággal rendelkező őstermelő es nem őstermelő foglalkozásúak száma gazdaságnagyságcsoportok szerint.
III. A gazdaságok területe művelési ágak szerint a gazdaságnagyságcsoportokkal ) egybevetve.
IV. Szántófölddel rendelkezők száma a szántóterület nagysága szerint a gazdaság—
nagyságcsoportokkal egybevetve.
V. Szántófölddel rendelkező gazdaságok száma és területe a szántóterület nagyság- csoportjai szerint.
VI. Szőlővel, kerttel, gyümölcsössel rendelkezők száma a szőlő, kert, gyümölcsös nagyságcsoportjai szerint a gazdaságnagyságcsoportokkal egybevetve. ,
_ VII. Ház— és__földtulajdonnal, haszon— és ré szesbérlcttel, illetményfölddel rendel- kezők és földet bérbeadók száma gazdaságnagyságcsoportok szerint. .
VIII. Ház- és földtulajdonnal, haszon— és részesbérlettel, illetményfölddel rendelkezők és földet bérbeadók száma a gazdaságnagyságcsoportok népességének
%—ában.
IX. Földtulajdonnal rendelkezők száma földtulajdonnagyságcsoportok szerint
a gazdaságnagyságcsoportokkal egybevetve. *
X. Földtulajdonnal rendelkezők száma és a földtulajdonok területe földtulajdon—
nagyságcsoportok szerint.
XI. Haszon— és részesbérlők száma és a bérbevett terület; bérbeadók száma és a bérbeadott terület gazdaságnagyságcsoportok szerint.
XII. Földbérlettel rendelkezők száma a bérelt terület nagyságcsoportjai szerint a gazdaságnagyságcsoportokkal egybevetve.
XIII. Földtulajdonosok száma és területe a gazdálkodás jogcíme szerint a föld—
tulajdon magyságcsoportjaival egybevetve. —
XIV. Gazdaságok száma és területe a gazdálkodás jogcíme szerint a gazdaság-
nagyságcsoportokkal egybevetve. -
XV. Az 1945. évi földbirtokreform során földjuttatásban részesültek és a fel—
szabadulás után egyéb jogcímen földhöz jutottak száma gazdaságnagyságcsoportok szerint.
29!
XVI. A gazdasággal rendelkezők földszerzése a felszabadulás után gazdaság—
nagyságcsoportok szerint. , _ %
XVII. A felszabadulás után földet vásároltak száma a vásárolt föld nagyság- csoportjai szerint a gazdaságnagyságcsoportokkal egybevetve.
XVIII. A felszabadulás után földdel megajándékozottak számaazajándékba kn.—
föld nagyságcsoportjai szerint a gazdaságnagyságcsoportokkal egybevetve.
XIX. Az 1945. évi földbirtokreform során föld—, ház- és házhelyjuttatásbal részesültek száma gazdaságnagyságcsoportok szerint.
XX. Az .1945. évi földbirtokreform során földjuttatásban részesültek száma a juttatott földterület nagyságcsoportjai szerint a gazdaságnagyságcsopOrtokkal egybe—
vetve.
- XXI. Az 1945. évi földbirtokreform során földjuttatásban részesült gazdasággal rendelkező őstermelők száma a juttatott föld nagyságcsoportjai szerint a gazdaság- nagyságcsoportokkal egybevetve.
XXII. Az 1945. évi földbirtokreform során földjuttatásban részesült gazdaság—
gal rendelkező őstermelők és családtagjaik együttes száma a juttatott föld nagyság—
csoportjai szerint a gazdaságnagyságcsoportokkal egybevetve.
XXIII. Az 1945. évi földbirtokreform földjuttatása a juttatott terület nagyság—
csoportjai szerint. -
XXIV. Az 1945. évi földbirtokreform során földjuttatáshan részesült gazda—' sággal rendelkezők száma és juttatott területe a juttatott terület nagyságcsoportjai szerint.
XXV. Állattartók száma a tartott állatok száma szerint a gazdaságnagyság—
csoportokkal egybevetve.
XXVI. Természetes személyek állatállománya gazdaságnagyságcsoportok szerint.
XXVII. Traktorral és cséplőgéppel rendelkező természetes személyek száma és a tulajdonukban levő gépállomány gazdaságnagyságcsoportok szerint.
Ezek a felsorolt táblázatok számos összefüggés kimutatására alkalmasak. A követ—
kezőkben a közlemény csak a legfontosabbakat taglalja, így:
1. a népesség,
2. a gazdaságok száma és területe,
3. atföldtulajdon és az osztálytagozódás, 4. bérlet, adás-vétel, ajándékozás,
5. a földreform okozta változások és 6. az állat— és gépállomány
adatait.
Az adatok összehasonlításánál az 1930" évi népszámlálás," az 1935. évi mezőgazda—
sági összeírás, az 1941. évi népszámlálás és az 1949. évi kataszteri és vetésterületi ada- tok szerepelnek. Az összehasonlítás kedvéért néhol ugyanazt a durvább birtokkate—
gorizálást kellett használni, amelyet a korábbi statisztikai feldolgozások alkalmaztak.
A népszámlálás Békés megye mezőgazdasági népessége'ről és gazdasági viszonyairól a következő képet adja:
1. NÉPESSÉG
Békés megye lakosainak száma a három legutolsó népszámlálás szerint a következő- képpen alakult:
Az 1930. évi népszámláláskor ... 330.656 fő Az 1941. ,, ,, ... 348.254 fő Az 1949. ,, ,, ... 339.672 fő
A második világháború a megye népességében —— főként Békéscsaba [iv.—ban—olyan súlyos veszteségeket okozott, hogy azt a felszabadulás óta sem tudta pótolni. ,,
A megye népességének gazdasági ismérvek szerinti megoszlását az 1. sz. tábla mutatja. A táblázatnál figyelembe kell venni, hogy az őstermelők fogalma nem azonos a gazdasággal rendelkezők fogalmával. AZ" őstermelők egy részének nincs gazdasága a gazdasággal rendelkezők egy részének a foglalkozása nem az őstermele's. -
1. sz. tábla
A népesség és a gazdasággal rendelkezők száma nemek szerint Békés megyében —— 1949
E b b 5 1 A gazdaságkgalnxl'endelkezők
Népesség ozu
Nemek száma gazdasággal gazííígggal nem
rendelkezők rendelkezők őstermelő őstermelő
Féríi ... 164.703 55.015 109.688 —— ——-
NÖ ... 174.969 10.842 164.127 — —
Összesen . . . . 339.672 65.857 273.815 54.095 11.763
A megye erősen mezőgazdasági jellegére vall, hogy a 164.703 főnyi összes íérfl lakosság közül (beleértve a gyermekeket is) 55.015, vagyis kb. minden harmadik gazdasággal rendelkezik. A 65.857 összes gazdasággal rendelkező közül az őstermelők Slima 54.095 (82%), a nem őstermelőké 11.762 (18%).
2. GAZDASÁGOK SZÁMA És TEBÚLETE
A megye gazdaságainak számát és összterületét birtokkategóriánkinti meg—
oszlásban _a 2. sz. tábla mutatja. (Lásd még az ]. sz. rajzot !)
2. sz. tábla
Gazdaságok száma és területe gazdaságnagyságesoportok szerint Békés megyében —— 1949
" Ebből Az összes gazdaságok Ebből gazda;- lostemáelők
-_ ' ' s go; e— gaz a- - ._
Gazdaságnagyságcsoport Gazdesa óstemáelok rülete ságának számának tcrúl§te
gok szama gaz a kat t ül !: ne
sága .- er e e
holdban kat. (,
holdban Avas megoszlása
0—1 kat. holdas gazdaságok 6.222 2.665 3.100 1.800 9.5 0.6
1—3 ,, ,, ,, 14.326 10.271 33.000 23.700 21.8 6.7
3—5 ,, ,, ,, 13.648 11.552 55.800 47.100 20.7 11.3
5——10 ,, ,, ,, 17.569 16.124 131.000 120.200 26.7 26.63 '
10—15 ,, ,, ,, 7.004 6.651 87.900 83.500 10.6 17.8
15—20 ,, ,, ,, 3.056 2.940 53.900 51.900 4.6 10.9
20—25 ,, ,, ,, 1.820 1.760 42.000 40.600 2.8 8.5
25—35 ,, ,, ,, 1.394 1.355 42.300 41.100 2.1 8.6
35—50 ,, ,, ,, 532 513 23.800 22.900 0.8 4.8
50—100 ,, ,, ,, 255 239 16.600 15.600 0.4 3.4
100 kat. holdon felüli ,, 31 25 3.900 3.100 0.0 0.8
Összesen ... ! 65.857 54.095 [ 493300 É 451.000 mao 100.0 Nagyobb súllyal mind a gazdaságok számában, mind tel'üleíében a kisgazdaságok szerepelnek. Ezek közül az 5—10 kat. holdig terjedő gazdaságok száma és területe
*a legnagyobb : ; számuk 17.569 (az összes gazdaságok számának 26.7%—a), területük az összeterületnek 26.6%-a. _
A számbavett gazdaságok területe kb. 494.000 kat. hold. Ez nem azonos a megye területével. A jogi személyek gazdaságaira és a földadó alá nem eső területekre a
népszámlálás nem terjedt ki. /
Az 1949. évi népszámlálás szerint egyéni gazdaságok területe kb.
Jogi személyek gazdasága (az 1949. évi vetésterületi adatok
494000 kat. hold alapján) kb. ... . 75.000 ,, ,, Földadó alá nem eső terület (az 1949. évi kataszteri és vetésterülcti
adatok alapján) kb. J.... ... ... 52.000 ,, ,, Összesen ... . ... 621000 kat. hold
293
1 az. mi:
A GAZDASÁGOK SZAMÁNAK ES TERÚLETÉNEK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA ÉAZDASÁGNAGYSÁG—
BSUPBRTÚK SZH—lám BÉKÉS MEGYÉBEN—1949
0/ o
/ _ /
O gazdaságok száma 0
10 fo- , v , , 30
', "??," _
25 ?, 25__
20 % / ; 20
% / //
15 ? ; M
/15
% z ;. '
10 § ? ? /4 10
/ Z?"
Bá ? % ; 5
% ? á ? ? % a
Oáá //_á/,,/f%um__kawo
0—1 1—3 3—5 5—10 10—15 15—29 20—25 25—33 35—50 53—100aggággggok
(j'—ÉM ., g,; O
% % % z z á ? ? fő
5 ? ; § ?; § , ám ? 5
/' ff "§; % V' ,,
? í/ % %% ő ??
ao ,/ ,/ % no
% !:
y %
45— z az 45
% Ci;
zo '/ — zo ;
á/f
, l
25 435 —-——— , 25
30
M 532d
858370" H
en; a a"H 30
o% . 4,—
A kataszter 1949. évi adatai szerint a megye összterülete 664000 kat. hol—d.
A népszámlálás tehát nem vett számba kb. 40.000 kat. holdat. A hiány a kataszter adatai—
hoz viszonyítva 6.5%. Ez a hiány lekerekítésekből, letagadásokhól, kisebb területek (házhely, kisebb kert,, stb.) kimaradásábói ered. M inlhogy a számba nem vett földterület aránylag kevés, az 1949. évi népszámlálás adatai a békési parasztgazdaságolcra ésitulai—
donuiszonyokra jellemzőnek tekinthetők. '
A birtokviszonyok xiiegváltozásáról az 1935. évi mezőgazdasági összeírás adatai—
val való összehasonlítás ad tájékozatást. Az .összehasoniltásnál figyelembe kell venni, hogy az 1935. évi adatokban a jogi személyek gazdaságainak adatai is bennfoglaitátnak.
(3. sz. tábla; lásd még a 2. sz. rajzot !) "
294
3. sz. tábla
Gaidaságok száma és területe gazduságnagyságcsoportok szerint Békés megyében ——
1935, 1949
Gazdasága]; területe Gazdaságok száma kat. holdban Gazdaságnagyságcsoport
1935 I 1949 1935 1940
a) Abszolút számban
0—1 kat. holdas gazdaságok ... 26.576 6.222 8.330 3.122 1—5 ,, ,, ,, ... 21.155 27.974 53.545 88.812 5—10 ,, ,, ,, ... 7.384 17.569 52.927 131.036 10—20 ,, ,, ,, ... 6.624 10.060 94.631 141.804 20—50 ,, ,, ,, ... 4.847 3.746 144917 108065 50—100 ,, ,, ,, ... 851 255 56.409 16.603
100 kat. holdon felüli ,, ... 418 _ 31 226.632 3.875
Összesen ... 67.855 1 65.857 637391 ! 493317
b) Százalékbau
0—1 kat. holdas gazdaságok ... 392 9.4 1.3 0.6
1—5 ,, ,, ,, ... 31.2 42.53 8.4 180
5—10 ,, ,, ,, ... 10.9 26.7 8.3 266
10—20 ,, ,, ,, ... 9.8 15.11 14.8 28.7
20—50 ,, ,, ,, - ... 7.1 5.7 22.7 21.9
50—100 ,, ,, ,, ... 1.2 0.4 8.9 3.4
100 kat. hoxdon felüli ,, ... 0.6 0.0 35.6 0.8 Összesen ... 100.o ! 100.o ! 100.o ! mm
'2 sz. rajz
A GAZDASÁGDK SZÁMÁNAK És TERÚ'LETÉNEK SZÁZALÉKOS MEGOSZLASA GAZDASAGNAGYSAGCSODORTOK SZERINT
% , BEKES MEGYÉBEW 1955—1949. %
50; , , so
őÉZűÁMM/f J'ZÁMA
_l-eO 40
50 so !
!
2C!' —— 'í 2C
40 40
, MSC kam ias 564430 t .. ,. ,
gdldascgőa
m (3
40
20 . , ; "fia 20
30 5/ 30
, .. á'
őlZZMS/Iőű/f ffM/lfff
40 410
// 1955 1949 —
* 75755 ven ájby/Jzymé/yyk _aazo'asága/ná/MZ
Az összehasonlításból csak bizonyos fenntartásokkal olvashatók le a földbirtokreíorm ,.
következtében beállott strukturális változások. Például: az 1935—re vonatkozó adatok _ az erdőterületeket is magukban foglalják, ez torzítja a képet. A 0—1 kat. holdig terjedő
** kategóriánál figyelembe kell venni azt is, hogy a nagyarányú változás csak részben — bár nagyobb részben — a földbirtokreform eredménye. Az 1949. évi népszámlálás ugyanis a házak körüli kis területeket, amelyeket általában nem tekintenek gazdaságnak, "házhe—
lyek és telkek"—ként tünteti fel, így az 1 kat. holdon aluli nem—szántóterületek jó részét a ,,gazdaságok" között nem mutatja ki.
A földbirtokreform által alig érintett 20—50 kat. holdig terjedő gazdaságok számának és területének csökkenését — feltehetőleg —— a kulák— bérletek vesztesége okozta.
A GAZDASÁGOK SZÁNTÖTERULETE
A szántóterület megoszlását 1935—ben és 1949—ben a 4. sz. tábla mutatja. (Lásd még a 3. sz. rajzot !)
4, sz. tábla
Szántófölddel rendelkező gazdaságok száma és szántóterülete gazdrwágnagyságesoportok szerint Békés megyében — 1935, 1949 *
Szántófölddelren- Gazdaságok Szántó-
delkező gazdaságok l
Gazdaságnagyságesoport száma területe kat. ho (iban
1935 1949 1935 1949
a) Abszolút számban
0—1 kat. holdas gazdaságok ... 6.395 ! 4.061 2.875 ! 2.052
1—5 ,, ,, ,, ... 20.641 27.325 47.886 84.953
5—10 ,, ,, ,, ... 6.378 17.420 48.967 125.795
10—20 ,, ,, ,, ... 6.587 9.963 88.006 132.329
20—50 ,, ,, ,, . . 4.818 3.708 133.341 96.933
50—100 ,. n * n . . 835 254 48.350 13.510
100 kat. holdon felüli ,, ... 379 29 31.431 2.554
Összesen ... 46.033 ! 62.760 ! 500316 ] 458.126
l)) Százalékban
0—1 kat. holdas gazdaságok ... 18.9 6.5 0.6 ! 0.4
1—5 ,, ,, ,, 44.8 435 9.6 É 18.5
5—10 ,, ,, ,, 133 27.54 9.8 , 27.5
10—20 ,, ,, ,, 14.13 159 n.o 1 28.9
20—50 ,, ,, ,, 10.5 5.9 26.6 21.2
50—100 ,, ,, ,, . . 1.8 0.4 9.6 2.9
100 kat. holdon felüli ,, ... 0.8 0.0 262 0.0
Összesen ... mao ! mao 100.o ! maa A szántóterületek összehasonlítása megbízhatóan és különösen szemtéltetően mutatja a főldbirtokreform által előidézett változásokat. Igy például a 0—1 kat. holdig terjedő szántó—
földdel rendelkező gazdaságok száma több mint 2.300—za1, összterületük több mint 800 kat. holddal csökkent. Ugyancsak csökkent a szántók száma a 20—50 kat. holdas, az 50—100 kat. holdas és a 100 kat. holdon felüli kategóriákban. A 20—50 kat. holdas szántóval rendelkező gazdaságok száma közel 23 %—kal, területe közel 27 %—kal csök—
kent. Az 50—100 kat. holdig terjedő szántóterületeknél ez a csökkenés már több mint 72%—os, 100 kat. holdon felül pedig 92%—os a gazdaságok számában és 98% az összes szántók területében.
Az 1—5 kat. holdig terjedő szántók száma közel 7.000-1'01, területük 37.000 kat. holddal nőtt. Az 5—10 kat. holdig terjedő szántók száma több mint 11.000—rel emelkedett, számuk tehát több mint 170 %—kal nőtt. Területük közel 77.000 kat. hold—
dal, tehát 157%—kal emelkedett. A 10—20 kat. holdig terjedő szántók száma közel
3.400—zal, területük közel 44.000 kat. holddal emelkedett. (A fenti számoknál figye-
lembe kell venni, hogy az 1935—ben kimutatott szántóterület 42.000 kat. holddal —-- az összszántóterület 8%—ával — nagyobb, mint az 1949. évi népszámlálás számba—vett területe). _
A 0—20 kat. holdas gazdaságok szántóterületeit összesítve, a következő figyelhető meg : 1935-ben az e kategóriához tartozó gazdaságok szántóterülete közel 188.000 kat. hold, 1949—ben több mint 345.000 kat. hold volt. A növekedés tehát ezeknél a gazdaságoknál kb. 84%—os. Az összes szántóterület jelentős része, —- 75%—a,— a
*0—20 kat. holddal rendelkező gazdaságok kezére jutott. A gazdaságok szántóterülete-
196
nek a gazdaságok összes területével való összehasonlítása azt mutatja, hogy a számba—
vett 0—20 kat. holdas gazdaságnagyságcsoport művelési területe majdnem kizárólag (93%) szántó.
B.u. raiz
A §zÁmt§eügonsg RENpELKEZÖGB—ZPASÁGOK SZÁMÁNAK
ES SZÁNTOTER'ULETÉNEK SZÁZALÉKOS MEGOSZLASA GAZDÁSAGNAGYSAGCSOPORTOK SZERINT
1935,1949 %
A gazdasága/( száma 50
eo
30
' 20
67 40
%a 1 m , m
; 30—50 ! 50—100 ] 400—
agak/Jan .
7 ! 7- ' a '—
?
% ' [? AO
; % ám— — 20
30 ' 30
40 ,4 gazdaságok szab/o'ferá/ef'e 40
% 1935. évi adam/( E 7949. évi ada/ok %
4
ÁTLAGOS SZÁNTÓTERÚLET
Az 1935. évi mezőgazdasági összeírás adatai alapján Békés megyében a gazda—
ságok átlagos szántóterülete 10.9 kat. hold, az 1949. évi népszámlálás szerint 7.3 kat.
hold. A két áílagszám körül a szóródás lényegesen eltérő. Míg 1935—ben az óriási kiter- jedésű nagybirtokok és a gazdaságnak alig mondható törpebirtokok adják az átlagot, 1949—ben az átlagszám már jellemző a túlsúlyba jutott kisparaszti birtokokra. A ióldterület elaprózottsága igen nagy arányú, részben a racionális gazdálkodás
lehetőségein aluli. _
3. FÖLDTULAJDON És OSZTÁLYTAGOZÓDAS
A földlulajdonnal rendelkezők fogalma a gazdasággal rendelkezők fogalmával nem azonos. A földtulajdonosok egy része bérbe adja egész földjét, így nem rendelkezik gazdasággal ; ———viszont a ,,gazdasággal rendelkezők" egy része esetleg nem rendelkezik saját földtulajdonnal. A népszámlálás kérdései mind a kettőt külön tudakolták. A kÖVet- kező, 5. sz. tábla a földtulajdonosok számának 1930 és 1949 közötti változását mutatja az egyes blrtokkategóriák szerint. (Lásd még a 4. sz. rajzot ! )
297
5. sz., tábla
Földtuláidonosok száma földtulajdonnauyságosoportok Szerint Békés megéljen ——-; '
1930, 1949
_ Földtuxajdonosok A földtulajdonosok 3
Földtulajdonnagyságcsoport száma "A,—os megoszlása
1930 1949 1930 1949
0—1 kat. holdas földtulajdonosok ... 13.961 6.758 23.13 103
; 1—5 ,, ,, ,, .. 26.835 29.373 44.6 44.5
5—10 ,, ,, ,, 8.329 17.999 133 2713
10—20 ,, ,, ,, 6.242 8.241 10.4 12.5
20—50 ,, ,, ,, 3.771 3.136 6.3 4.8
50—100 ,, ,, ,, 729 393 1.2 0.9
100 kat. holdon felüli ,, 270 65 9.4 0.1
Összesen ... 60.137 ! 66.965 ! mm 100.0 1
4. sz. rajz
FÖLDTULAJDONOSOK SZAMA A FÖLDTULAJDON NAGYSAGA SZERINT
I : ,
BEKES MEGYEBEN 1930,19h9
? 30 ___—___W— ezer fö'ldfu/g/donasM—W— 39
;;
. 4950
20 / 20
4949
,/
40 /, // 40
L. Ó
/ /
o o
0— 4 'l——5 51—10 40—20 20—50 50—400 400—
kal. holdas fö'l'dfu/zgy'danna/
A táblázatból látható, hogy az összes földtulajdonosok száma 1930-ban 60.137 lő, 1949—ben viszont 65.965 fő. Tehát a földtulajdonosok száma nőtt. * A legalsó kategóriában a juttatások következtében is csökkent a tulajdonosok száma.Nagyarányú növekedés figyelhető meg a kis— és középparaszt földtulajdonosoknál.
A következő adatok a mezőgazdasági népesség osztálytagozódásával foglalkoznak.
A MEZÖGAZDASÁGI NÉPESSÉG OSZTÁLYTAGOZÓDÁSA
Az osztálytagozódás elbirálása elsősorban a gazdaság nagysága alapján lehetséges.
A kisparaszlok ( 0—10 kat. holdig ), a középparaszlok (10—25 kat. holdig ) közül az őster—
melő íoglalkozásúak, valamint kulákok (az összes 25 kal. holdon felüli) aránya csak a gazdaságnagyság íigyelembevételével a következőképpen jelentkezik :
Kispal-aszt :
0—5 kat. hold földdel ... 24.488 72.000 ' ' 5—10 kat. hold földdel ... 16.124 120.000 ' Középparaszt 10—25 kat; hold földdel . . . 11.351 176.000
Kulák 25 kat. holdon felüli földdel ... 2.212 87.000
Összesen ... 54.175 455.000
E kategóriák megállapításánál azonban a gazdaságterület minőségét (szőlő, kert, gyümölcsös, szántó) is figyelembe kell venni. A szőlő, kert és gyümölcsös terület őlszőrösm számítva hasonlítható egy kat. hold számához. Igy például egy 15 kat; holdas gazdálkodó, akinek gazdasága területéből 3 kat. hold szőlő, aierület művelésének minősége (idegen
298
!
mmikaerőszükséglete, valamint jövedelmezősége) szerint 27 kat. holdas gazdálkodónak számit, tehát kuláknak minősül.
Az egyes parasztrétegek csoportjába tartozó gazdálkodók száma ezzel a kelyesbttéssel a következő:
Kisparaszt:
0—5 kat. hold földdel ... 23.710 5—10 kat. hold földdel ... 15.876 Középparaszt 10—25 kat. hold földdel .. 12.132 Kulák 25 kat. holdon felüli földdel . . . 2.457 Összesen ... 54.175
Ezenkívül vannak olyan őstermelő kis— és középgazdálkodók, akik tulajdonuknál kisebb területen gazdálkodnak és földtulajdonuk egy részét bérbeadják. Vannak továbbá olyan 25 kat. holdnál nagyobb földtulajdonnal rendelkezők, akik egész földjüket bérbeadják és nem gazdálkodnak. Ezeket a kulákok közé sorozhatjuk. Ezt az ismérvet is figyelembe-
lf'lle a középparasztok és a kulálok súlya nő.
A fentiek figyelembevétele után az egyes rétegek a következőképpen alakulnak:
0—5 kat. hold gazdasággal ill. földtulajdonnal rendelkezők 23.260
5—10 ,, :, u :: n 99 15-934
10—25 ,, ,, ,, , ,, ,, 12.182
25 kat. holdon felüli ,, ,, ,, ,, 3.194
Összesen ... . . . .54.570
Az egyes rétegek súlyának megállapításánál a népszámlálási feldolgozás kategori—
zálást lehet csak alkalmazni, tehát például 0—5 és 5—10 kat. holdas kategóriákat.
Kétségtelen azonbanazonhan, hogy például a 8 kat. holdas határ jobban választja szét a kis— és középparasztokat, mint az 5 vagy 10 kat. holdas. Ha a népszámlálási fel—
dolgozásból a 0—8 és a 8—25 kat. holdas kategóriákat nem is lehet szétválasztani, becs- léssel az egyes paraszti rétegek súlya a 8 kat. holdas határt figyelembe véve megállapítható.
Kisparaszt 0—8 kat. hold gazdasággal ill. földtulajdonnal. . 34.605
Középparaszt 8—25 ,, ,, ,, ,, .. 16.771
Kulák 25 kat. holdon felüli ,, ,, ,, .. 3.194
Összesen ... 54.570
Az egyes rétegek súlyának arányában lehet még eltolódás, mivel a számításokban nem szerepelnek a statisztikailag meg nem közelíthető egyéb minőségi tényezők (pl. : kataszteri tiszta jövedelem, állatállomány, mezőgazdasági gépek, foglalkozás, egyéb jövedelem) E minőségi tényezők feltehetően ellensúlyozzák azt a kismérvű többszőrőződe'st, ami a fenti számbavételnél adódhat.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok a népszámlálás időpontjára vonat—
[.oznak. Azóta a helyzet sok tekintetben változott
4.BÉRLET,ADÁSNÉTEL,AJÁNDÉKOZÁS BÉRLET
Békés megyében a számbavett földtulajdonosok földtulajdonainak összterülete 475000 kat. Izoldl). Ebből 83.300 kat. hold, azaz az egész földtulajdon*17.6%—a, a bérbe—
adott föld. A bérbeadott földterületből 53.500 kat. hold, (az összes bérbeadott terület—
nek 64.3%—a, az összes földtulajdonnak pedig 11.3%—a) olyanok tulajdonában van, akik egész tulajdonukat bérbe adják, tehát maguk egyáltalán nem gazdálkodnak.
További 29.800 kat. hold (az összes bérbeadott területnek 35.7%—a, az egész föld—
tulajdonnak 6.3 %—a) olyan személyeknek a tulajdonában van, akik a tulajdon meg—' maradó részén gazdálkodnak. A jelenlegi bérbeadott terület (83.300 kat. hold) az 1935-ben bérbeadott területnél (121.600 kat. hold) kb. 30%—kal kisebb. Ugyanakkor
x) Lásd a közlemény végén a X. sz. alapláblázalotl
