AJSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM RÉGÉSZETI TANSZÉKÉRŐL 6.
A k ö n y v h ö z ta rto zó C D m ellék let
az o lv a só term i k ö n y v tá r o stó l k érh ető
Wolf Mária
A BORSODI FÖLDVÁR
Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk
--- ’¡ Í ___ » k u tatása _
W f e É .___É£i _
A BORSODI FÖLDVÁR
Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása
RÉGÉSZETI EMLÉKEI 10
.Sorozatszerkesztő:
Szolyák Péter
MONOGRÁFIÁK A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM RÉGÉSZETI TANSZÉKÉRŐL
6
.Sorozatszerkesztő:
Révész László
X Mo^zs
Wolf Mária
A BORSODI FÖLDVÁR
Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása
Budapest-Miskolc-Szeged 2019
J001282159
A kiadvány
rpad-hazProgram N e mz e t -
n 0 Kulturális
Alaptámogatásával készül
SZTE Klebelsberg Könyvtár E gyetem i G yűjtem ény
2.
helyben olvasható Olvasó- és technikai szerkesztő
Bertók Krisztina Angol fordítás
Lara Strong
Angol fordítás szakmai lektora Kulcsár Valéria
Borítóterv auri grafika
Borító
A borsodi földvár (© Civertan) Fotók
Dabasi András, Hapák József, Képessy Bence, Kulcsár Géza, Wolf Mária Tárgyrajzok
Bodnár Katalin, Czifrák László, Sáfrány Andrásné Rekonstrukciós rajzok
Liptovszky Gábor, Sabján Tibor
ISBN 978-963-9987-41-8 ISSN 1586-3522 ISSN 2062-9877
© Wolf Mária
© Hermán Ottó Múzeum, Miskolc
© SZTE BTK Régészeti Tanszék
Kiadta a Hermán Ottó Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke
és a Martin Opitz Kiadó
Nyomás és kötészet: Pauker Nyomdaipari Kft.
X 280423
BEVEZETÉS... i...11
LA BÓDVA VÖLGYE...13
1.1. A Bódva-völgy földrajzi képe...13
1.2. A Bódva-völgy kutatásának története... 14
1.3. A borsodi vár kutatásának története...17
II. AZ ISPÁNI VÁRAT MEGELŐZŐ FALU... 20
ILI. H ázak... 20
11.2. Kőépület... 33
11.3. Leletek... 34
11.3.1. Kerámia... 34
11.3.1.1. Fazekak... 35
11.3.1.2. Pithoszok...37
11.3.1.3. Tálak... 38
11.3.1.4. Bordásnyakú edények... 40
11.3.1.5. Palackok... 41
11.3.1.6. Fedők... 42
11.3.1.7. Köpülőedény... 42
11.3.1.8. A hiányzó cserépbográcsok... 44
11.3.1.9. Díszítés, fenékbélyeg...50
11.3.2. A borsodi település kerámialeleteinek archaeometriai vizsgálata: nyersanyag- és készítéstechnológia-azonosítás (Szilágyi Veronika)...53
11.3.2.1. Mintavételezés...53
11.3.2.2. Az alkalmazott módszerek...53
11.3.2.3. Eredmények... 56
11.3.2.4. A főzőfazekak és az összehasonlító üledékek vizsgálata...61
11.3.2.4.1. A főzőfazekak mikroszkópos petrográfiai vizsgálatának eredményei... 61
11.3.2.4.2. Az összehasonlító üledékminták mikroszkópos petrográfiai vizsgálatának eredményei... 70
11.3.2.4.3. A főzőfazekak és az üledékek ásványtani vizsgálatának eredményei... 70
11.3.2.4.4. A főzőfazekak és az üledékek geokémiai vizsgálatának eredm ényei... 71
11.3.2.4.5. Értelmezés... 74
11.3.2.4.6. A megégett főzőfazekak vizsgálata... 76
11.3.2.4.6.1. Vizsgálati eredmények... 76
11.3.2.4.6.2. Értelmezés... 79
11.3.2.4.7. A régészeti szempontból egyedi kerámialeletek vizsgálata... 79
11.3.2.4.7.1. Vizsgálati eredmények... 79
11.3.2.4.7.2. Értelmezés... 83
11.3.2.4.8. Az orsógombok vizsgálata... 84
11.3.2.4.8.1. Vizsgálati eredmények... 84
11.3.2.4.8.2. Értelmezés...85
11.3.2.5. Összehasonlitás Karos-Tobolyka, Mezőkeresztes-Lucernás, Felsőzsolca-Várdomb és Halimba-Cseres lelőhelyek honfoglalás és Árpád-kori kerámiáinak anyagvizsgálati eredményeivel...85
11.3.2.6. Ö sszegzés... 86
11.3.3. Az archaeometriai vizsgálatokból levonható régészeti következtetések... 86
11.4. Mezőgazdasági eszközök... 89
11.4.1. Ekevasak... 89
11.4.2. Rövid kaszák...90
11.4.3. Sarló... 91
11.4.4. Ásóvasalás... 91
11.4.5. Ösztöke (?)... 92
11.5. Az állattartás eszközei...92 k v * '
11.5.1. Birkanyíró o lló ...92
11.5.2. K olom p... 92
11.6. Használati eszközök... 93
11.6.1. Orsógombok... 93
11.6.2. Faedények... 93
11.6.3. Bárdok, balták...94
11.6.4. K ések... 95
11.6.5. Szögek, csiholó, kulcs, vasalások, vasbuca...95
11.6.6. Fenőkövek... 96
11.6.7. M alomkövek... 97
11.7. Fegyverek... 98
11.7.1. Nyílhegyek... 98
11.7.2. Páncéling...99
11.8. Ékszerek, viseleti tárgyak...100
11.8.1. Karikaékszerek... 100
11.8.2. Karperecek...101
11.8.3. Gyűrűk... 102
11.8.4. G yöngyök...102
11.8.5. Rozettás fejű szegecs...102
11.8.6. Csatok...102
11.8.7. Sodrott bronzdrótból készült tárgyak... 102
11.9. Csonttárgyak ...104
II.9.1. Zablaoldalpálcák...107
II. 10. Időrend...108
11.11. Háztípusok... 109
11.12. Faházak a 10-13. századi Magyarországon...113
II. 13. Kő- és kőalapú épületek a 10-13. századi Magyarországon...115
II. 14. Településszerkezet...116
11.15. Gazdálkodás és életmód a 10. századi faluban ...119
II. 15.1. A borsodi település mag- és termésleletei (Torma Andrea)... 119
II. 15.1.1. Anyag és módszer... 119
II. 15.1.2. Értékelés... 120
II. 15.1.2.1. A növényfajok ökológiai csoportosítása... 120
II. 15.1.2.2. A növénymaradványok ökológiai csoportosítása...170
II. 15.1.2.3. Antropogén csoportosítás...171
II. 15.2. A borsodi település állatcsontleletei (Bárány Annamária - Vörös István)...173
11.15.2.1. Borsod falu - 10 század...174
11.15.2.2. Borsodi vár - 11-12. század... 174
II. 15.2.2.1. Ispánsági vár- 2 5 0 8 db... 174
II.15.2.2.2. Keleti sánc átvágása- 661 d b ... 174
II. 15.2.2.3. Esperesi templom és környéke - 1175 d b ... 174
II. 15.2.3. A háziállatok rövid jellem zése... 177
11.15.2.3.1. Szarvasmarha - 6338 d b ... 177
II. 15.2.3.1.1. Patológia... 178
11.15.2.3.2. Juh - 1279 d b ... 178
II. 15.2.3.2.1. Patológia... 179
11.15.2.3.3. K e c sk e - 12 d b ...179
11.15.2.3.4. Sertés - 1528 d b ... 179
II. 15.2.3.4.1. Patológia... 181
11.15.2.3.5. L ó - 4 2 1 d b ... 181
II. 15.2.3.5.1. Patológia... 182
11.15.2.3.6. S z a m á r -4 d b ...182
II. 15.2.3.7. Kutya- 9 0 d b ... 182
II. 15.2.3.8. Macska - 2 d b ...183
II. 15.2.4. A borsodi földvár háziállat-állományának faj összetétele... 183
II. 15.2.5. Gazdasági állatok hasznosítása... 184
II. 15.2.5.1. A z állatmaradványok testrégiók szerinti megoszlása... 184
II. 15.2.5.1.1. Szarvasmarha... 185
II. 15.2.5.1.2. Sertés... 185
II. 15.2.5.1.3. Juh... 185
II. 15.2.6. Vágások-hasítások...186
II. 15.2.6.1. Szarvasmarha... 186
II.15.2.6.2. Juh... 186
II. 15.2.6.3. Sertés...186
II. 15.2.7. Egyéb háziállatok...186
II. 15.2.7.1. L ó ... 186
II. 15.2.8. Vadászott állatok... 186
II. 15.2.8.1. B ö lé n y - 1 0 d b ...187
II. 15.2.8.2. Gímszarvas - 405 db...187
II. 15.2.8.3. Ő z - 4 3 d b ...188
II. 15.2.8.4. Vaddisznó - 423 d b ...188
II. 15.2.8.4.1. Patológia... 190
II. 15.2.8.5. Barna medve - 15 db...190
II. 15.2.8.6. Vörös r ó k a - 1 db... 190
II.15.2.8.7. Borz - 4 d b ...190
II. 15.2.8.8. N y e s t - 2 d b ... 190
II.15.2.8.9. H ód - 1 db...190
II. 15.2.8.10. Mezei nyúl - 9 db... 190
II.15.2.9. Vágások-hasítások... 192
II. 15.2.9.1. Gímszarvas...192
II. 15.2.9.2. Ő z ... 192
II. 15.2.9.3. Vaddisznó... 192
II. 15.3. Újabb eredmények a honfoglaló magyarság növénytermesztésének és étkezési kultúrájának kutatásában (Gyulai Ferenc)...192
II. 15.3.1. A magyarság növénytermesztési ismeretei a honfoglalás elő tt... 192
II. 15.3.2. A honfoglalás korának növényleletei...194
II. 15.3.3.3. Gabonaleletek az Árpád-korból... 194
II. 15.3.4. A honfoglaló magyarság étkezési kultúrájáról... 201
II. 15.3.4.1. A honfoglaló magyarság gasztronómiája a sztyeppéi étkezési kultúra része... 202
II. 15.3.4.2. A honfoglaló magyarság ételmaradványai...203
II. 15.3.5. Ö sszegzés... 216
II. 15.4. Gazdálkodás és életm ód... 217
III. AZ ISPÁNI V Á R ... 222
III. 1. A sánc... 222
III. 1.1. Keleti sáncátvágás... 223
III. 1.2. Nyugati sáncátvágás... 225
III. 1.3. További sáncmetszetek... 227
III. 1.4. A sáncépítés periódusai...230
III. 1.5. A sánc építőanyaga... 235
111.2. Időrend...236
111.3. A várbelső épületei...238
111.3.1. Házak... 238
111.3.2. Kemencék...240
111.4.3. Tűzhelyek...241
111.3.4. Gödrök... 242
111.3.5. Árok (XXIII. szelvény 1991, L-LI. szelvény, 1997, LVII. szelvény, 1998)... 242
111.4. Leietek... 243
111.4.1. Kerámia... 243
111.4.2. Salak...245
111.4.3. Sarlók...245
111.4.4. Ékszerek, ruhadísz, csat...245
111.4.5. Sarkantyúk... 245
111.4.6. Zablák...245
111.4.7. Fegyverek... 245
111.4.8. Csonttárgyak...246
111.5. 10-12. századi vaskohászat és vasfeldolgozás emlékei Borsodon és környékén (Molnár Ferenc)...246
111.5.1. Az archaeometriai vizsgálatok eredményei... 246
111.5.1.1. Borsodi vár... 246
111.5.1.1.1. Morfológiai jellem zők... 246
111.5.1.1.2. Mikroszkópos jellem zők... 247
111.5.2. Kohósalakok Imoláról, Trizsről és Kazincbarcikáról...249
111.5.2.1. Morfológiai jellemzők...249
111.5.2.2. Mikroszkópos jellem zők... 250
111.5.3. A vassalakok kémiai jellemzőinek néhány sajátossága... 250
111.5.4. A vizsgálati eredmények értékelése...250
111.5.5. Összefoglalás...251
111.6. Időrend... 251
111.7. 10-11. századi várépítészet Magyarországon...254
111.8. Adatok az ispáni várak szerepéhez az Árpád-kori Magyarországon...259
111.9. A borsodi vár az írásos forrásokban... 264
IV. A BORSODI ISPÁNSÁGI VÁR TEMPLOMAI... 267
IV. 1. Az esperesi templom... 267
IV.2. A vámépek temploma és tem etője...271
IV. 2.1. A templom... ,... 271
I V.2.2. A tem ető... 275
IV.3. Temetkezési szokások...280
IV.3.1. A temető h ely e... 280
IV.3.2. Koporsó, sírgödör...280
IV.3.3. Tájolás, sírm élység...281
IV.3.4. A csontvázak helyzete... 281
IV.3.5. Bolygatás, utántemetés... 283
IV.3.6. Babonás szokások...283
IV.4. Leletek...284
IV.4.1. Karikaékszerek... 284
IV.4.2. Csatok...285
IV.4.3. K és...286
IV.4.4. Sírkövek...286
IV.4.5. Szórványleletek... 286
IV.5. Időrend...286
I V.5.1. A niellódíszes csatok időrendjéről... 288
IV.5.2. A niellódíszes csatok eredetéről...290
IV.5.3. A templom és a temető időrendje... 293
IV.6. Az Edelény-Borsod református templom körüli temető embertani vizsgálata (Bemert Zsolt - Kustár Á gnes)... 295
IV.6.1. A vizsgálati anyag... 295
IV.6.2. Vizsgálati módszerek... 295
IV.6.3. Eredmények... 296
IV.6.3.1. Nemi kifejezettség... 296
1V.6.3.2. Demográfia...296
IV.6.3.3. Metrikus adatok...298
IV.6.3.4. Morfológia...298
1V.6.3.5. Patológia... 299
IV.6.3.6. Taxonómia...200
IV.6.4. A népesség embertani párhuzamai, eredete... 301
IV.6.5. Összefoglalás...303
IV.7. A borsodi vámépekről...
IV.8. Ecclesia baptismalis, ecclesia parochialis ( ? ) ...
V. AZ ISPÁNI VÁR UTÓÉLETE, BORSOD A 16-18. SZ Á ZA D BA N ...
VI. ÖSSZEFOGLALÁS...
IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK...
Rövidítések...
Irodalom...
SZÖVEGKÖZI KÉPEK JEGYZÉKE...
BORSOD HILLFORT. Research on a county seat from the Period o f the Founding o f the Hungarian State (Summary)...
t á b l á k...
CD-melléklet
317 319 322 327 ,339 ,339 .341 .376
.388 .397
2. kép. A borsodi földvár északi irányból ►
BEVEZETÉS
A borsodi földvár Északkelet-Magyarországon, Mis
kolcról mintegy 30 km-re északra található. Az egész me
gyének nevet adó Borsod falu és maga a vár az 1950-es évektől közigazgatásilag Edelényhez tartozik (1. kép).
A vár alapját képező alacsony domb a Cserehát hegység déli oldalán, a Bódva folyó partján, a Bódva mocsarai között helyezkedik el. A domb mintegy 15 méterrel ma
gasodik a folyó szintje fölé. Erre emelték a napjainkra már erősen lepusztult sáncokat, amelyek viszonylag kis, 1,7 hektáros területet ölelnek körül. A sáncok a keleti és a nyugati oldalon maradtak meg legépebben, itt megkö
zelítően öt méter magasan állanak (2. kép).
Györffy György vetette fel először, hogy a Szent Ist
ván kori megyék centrumai földvárak lehettek. Ezekben rendezte be a király állama első, az egyházi és világi életet egyaránt irányító központjait. E korai megyeszékhelyek építési idejéről és módjáról, a bennük egykor folyt életről kevés írásos adatunk van. Ezért vált különösen jelentőssé az ispánsági várak régészeti feltárása, amely az 1970-es évek elején indult meg. Az ásatások igazolták Györffy elméletét. Bizonyossá vált, hogy legkorábbi központja
ink megyeszékhelyként épült váraink voltak. Az István uralkodása alatt létrejött megyékből a mai Magyarország területén azonban mindössze öt olyan található, amely
nek központja az évszázadok során nem pusztult el, nem épült rá az újabb és újabb korok települése. Ezek közül Borsod az utolsó, amelynek területe szabadon kutatha
tó. A vár sáncaira és belső területére egyaránt kiterjedő feltárása 1987-1999 között folyt (3. kép). A feltárást Edelény városa kezdeményezte, a munkát anyagilag és erkölcsileg mindvégig támogatta. A magam, és a magyar középkor kutatás nevében ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki ezért a város vezetőinek és polgárainak.
Az ásatás igen gazdag eredményeket hozott. Nem
csak az egykori megyeszékhelyet, az ispáni várat, a hozzátartozó templomokat, és temetőt, hanem egy 10. századi magyar falut is sikerült feltárnunk. De a munka során bepillanthattunk a borsodi vár és Borsod falu késő középkori történetébe is. Úgy véljük, az ered
mények ismertetése hozzájárul korai történelmünk né
hány igen fontos kérdésének, a honfoglaló magyarság életmódjának, gazdálkodásának, az Árpád-kori megye
székhelyek építési idejének, szerepkörének jobb megis
meréséhez.
A borsodi földvár feltárásában, leleteinek feldolgozá
sában több szakember vett részt. A sánc átvágását Nováki Gyula, a gabonamagvak meghatározását Torma Andrea, az ételmaradványok vizsgálatát Gyulai Ferenc, az állat
csontok számbavételét Vörös István és Bárány Annamá
ria, a kerámia- és kőzetvizsgálatokat Szilágyi Veronika, a salakok elemzésését Molnár Ferenc, az antropológiai vizsgálatot Bemert Zsolt és Kustár Ágnes, a faanyagok elemzését Grynaeus András, a pénzérmék meghatáro
zását Gedai István és Tóth Csaba végezte. A térinfor
matikai elemzésben Honti Szabolcs és Szörényi Gábor András volt segítségemre. A C14-es vizsgálatokat előbb Hertelendi Ede, majd halála után Szántó Zsuzsa vezeté
sével a debreceni ATOMIG munkacsoportja, az archaeo- mágneses méréseket Márton Péter végezte. A tárgyakat Kozmáné Bányi Judit, Kováts Tibor, P. Dombóvári Ju
dit és Hutai Gábor restaurálta. A rekonstrukciós rajzokat Sabján Tibor, Liptovszky Gábor, a tárgyrajzokat Sáfrány Andrásné, Bodnár Katalin, és Czifrák László, a fény
képfelvételeket Dabasi András, Hapák József, Képessy Bence, Kulcsár Géza, a fordítást Lara Strong készítette.
Munkájukat ezúton is köszönöm.
I. A BÓDVA VÖLGYE
1.1. A BÓDVA-VÖLGY FÖLDRAJZI KÉPE
A Bódva folyó a Gömör-Szepesi- (ma Szlovák)-érc- hegység déli peremén, 1187 méteres magasságban, a Nagy-Csükerész (Oszadnik) hegy lábánál, több forrás
ból ered. 1727 négyzetkilométeres vízgyűjtő területe a Bükk, az Eperjes-Tokaji- (ma Zempléni), valamint a Gömör-Szepesi-érchegység által közrefogott Toma-Aba- úji-medence. Ebből a mai Magyarországhoz kevesebb, mint a fele, 852 négyzetkilométer tartozik. Hidvégardó- nál lépi át a magyar határt, és Boldva község után ömlik a Sajóba. A folyó Szendrőig kanyarogva feltöltődő, in
nen a torkolatáig kanyarogva bevágódó jellegű. Hossza 110 km, amelyből a magyar szakasz 56,1 km. Legfonto
sabb mellékfolyói az Ida, a Jósva és a Rakaca. A meder átlagos esése: 83,8 cm/km, azaz a magyarországi folyók közül a legmeredekebb. Szélessége 8 -1 4 méter. A víz át
lagos sebessége 2 -4 km óránként, mélysége 0,5-1 méter.
Árvízi vízhozama 90,0 m3 másodpercenként. Az árvizek tavasszal és nyáron a legvalószínűbbek. Árvíz idején a vízhozam akár hetvenszerese is lehet a normálisnak.
A Bódva völgyében gyakori holtágak kisebb mocsa
rakat tápláltak, és magasan tartották a talajvizet. Ez már a középkorban is szükségessé tette bizonyos területek víz
szabályozását, mederrendezését.1 A folyó áradásai által okozott károk enyhítésére a 18. század közepén történtek az első kísérletek. A gyakori árvizekről megemlékeznek Borsoddal kapcsolatos újkori forrásaink is.2A 19. század a Bódva szabályozása körüli folyamatos csatározásban, pereskedésben telt. A víz megfékezésére azonban nem tettek tényleges lépéseket,3 így tovább veszélyeztette Borsodot is.4 Az első rendezésre 1925-ben került sor. Ek
kor azonban az edelényiek arra hivatkozva, hogy legelő
ik a munkálatok folytán kárt szenvednek, nem engedték meg a folyó területükre eső szakaszának szabályozását.
Edelény és környékének árvízmentesítésre csak 1931- ben, ezt követően pedig az 1960-as években került sor.5
A Bódva tájképileg változatos völgyben folyik. A te
rület északi részén devon korú fehéres és sötétszürke
1 Frisnyák 2002, 10, 12.
2 1770: Tóth 1991,35: „Káros fogyatkozásunknak tartyuk azt is, hogy az Bódva vize réteinket gyakorta bé önti, szénáinkat el hordgya, sött még szántó földjeink lábját is némely résziben meg rontya, mivel az edelényi malom gáttya a vizet nagyon fel tollya.” 1780: Csorba 1990,47: A mezők időlegesen egészen víz alá kerülnek, de ismét ki
száradnak. 1796: Vályi 1796,1. 253: A „...Bódva vize néha károkat tészen az Edelényi töltéseknél...”
3 Rémiás 1999,764-805.
4 Fényes 1851,1. 158: A falu határán keresztülfolyik a Bódva, mely kiáradva nagy károkat tesz.
5 BMLIV. B. 411. 12. doboz, F. Török 1973, 179, Hadobás 1999,60.
mészkő, dolomit, palásodott mészkő és agyagpala, va
lamint homokkő található. E kőzetekbe vágta bele kes
keny völgyét a folyó, amelyben összeszűkülő szurdokok és kiszélesedett, medence jellegű völgyrészletek válta
koznak.6 A Bódva-völgy jelenlegi képének kialakulását a földtörténeti korokban több folyamat is befolyásolta.
Ezek során jöttek létre a folyót kísérő, különféle magas
ságban elhelyezkedő teraszok is. A Bódva mai magyaror
szági szakaszán Perkupa felett, a Szendrői-medencében, valamint az Edelényi-völgykapuban maradtak meg a te
raszrendszerek. A Felső-Bódva-völgyben (ma Szlovákia) a Kanyapta- és a Mecenzéfi-medence teraszai nyújtanak emberi megtelepedésre alkalmas területet.7
A Bódva-völgy talaj földrajzi képe is változatos. A kü
lönféle teraszszinteken négyféle talajtípus alakult ki. Ezek közül a 300 m tengerszínt feletti magasságban vályogos erdei talaj található, amely igen vékony. Egy esetleges erdőirtás után hamar lepusztul. A 160-300 m tengerszint feletti magasság között agyagos, barna erdőtalaj képző
dött, amely vastagabb az előzőnél. Az erózió azonban itt is jelentős lehet. Az alacsonyabb teraszsíkokon vályogos réti talaj a jellemző. Ez a vidék legállandóbb helyzetű talaja, mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. A negyedik talaj féleség a Bódva árterületén található ön
téstalaj. Mivel ezt folyamatosan veszélyeztette az árvíz, mezőgazdasági művelésre kevésbé való. Inkább rétek, legelők formájában hasznosítható.8 A Bódva-völgyben a kultúrtáj minden esetben az árvízmentes teraszfelszíne
ken alakult ki. Itt a lejtők talajeróziója 20-25% körüli.9 A Mecenzéfi-medence talaj adottságai miatt mezőgazda
sági művelésre kevésbé alkalmas, a Kanyapta viszont jól hasznosítható. A Szendrői-medence és az Edelényi-völ- gykapu széles síkjai és terjedelmes, alacsony teraszai a mezőgazdaság több ága számára is kedvező feltételeket biztosítanak.10
A Bódva-völgy éghajlata mérsékelten hűvös, és mérsé
kelten százaz. Ugyanakkor ez a vidék Magyarország leg- felhősebb területei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet 8,8 °C, a legmelegebb hónapban, júliusban 19-20 °C a kö
zéphőmérséklet. Az évi csapadékmennyiség 600-650 mm között változik.11 A Bódva és mellékvölgyeiben a termé
szetes vegetációt a cseres-tölgyes erdőségek alkották, amelyek mellett kisebb mocsár- és láprétek, ligeterdő-ma- radványok is megtalálhatók voltak.12 A Bódva forrásvi- 6 Peja 1973,22,24.
7 Szabó 1999,34-35,39,42-43.
8 Peja 1973,36.
9 Frisnyák 2002, 14-15.
10 Szabó 1999,44.
11 Frisnyák 2002, 10.
12 Frisnyák 2002, 13.
dékén máig megmaradtak a tölggyel, illetve magasabb szinteken fenyvesekkel keveredő zárt bükkerdők.13
A Kárpátokból a medence belseje felé vezető völ
gyek közül a mintegy 100 km hosszú Bódva-völgy nem tartozik a legnagyobbak közé, de jelentősége mégis ve
tekedett azokkal. Valamikor sokkal forgalmasabb volt, mint manapság, mert amíg a Hemád völgyén keresztül csak Kassa és Eperjes, a Sajó völgyében pedig Rozsnyó és Rimaszombat felé, addig a Bódva völgyében mindkét irányba el lehet jutni. A Bódva-völgy két eltérő jellegű nagytájat kötött össze. A Miskolci-kapun át az Alföld
del áll kapcsolatban, ezen a vidéken tehát a hegyvidé
ki és alföldi jellegű sík vidék találkozott. Ez mindenkor kihatott az éghajlati viszonyaira is. Ezen felül azonban a gazdaságilag különböző értékű területek között már a legkorábbi időkben is megindult a közlekedés és a ke
reskedelem.14 A Bódva völgyében a nedves völgytalp, amelyet rétként és legelőként hasznosítottak, a korábbi időszakokban közlekedési akadályt jelentett. Ezért az itt vezető út, a környezethez alkalmazkodva, a folyónak hol az egyik, hol a másik partján, az ármentes teraszokon, domboldalakon vezetett.15Az Árpád-korban „nagy út”- ként említették.16
Maga Borsod vár a vidék egyik legszerencsésebb pontján, a földrajzi erőforrások valóságos fókuszában ta
lálható. Az 5 km hosszú Szendrőládi-Szurdok (Feketesár) déli végében, az Edelényi-völgykapuban áll. Északról te
hát védett, nehezen megközelíthető, délről viszont nyi
to ttjó i belátható vidék övezi. Lábánál a Kárpát-medence egyik ősi, igen jelentős, észak-déli irányú útja haladt el.
Az edelényi öblözet laza szerkezetű kőzetekből fel
épített területe kemény alaphegységen helyezkedik el.
A devon kori mészkőből és homokkőből álló alaphegység kőzettömegei az öblözet északi részén nagyobb darabok
ban vagy kisebb szirtek alakjában a felszínre bukkannak.
A sziklabérceket a Bódva eróziós tevékenysége hozta felszínre, megszabadítva a földtörténeti korokban rájuk rakódott fedőrétegektől. Az alaphegység Szendrőládi, illetve Abodi Mészkő, egy ilyennek a 15 méter magas szirtjén épült fel Borsod vára. Jelenleg (holocén) a keleti és az északi oldalát mossa alá a folyó, az óholocénban azonban a déli és a nyugati oldalát, valamint a tetejét is koptatta a víz.17
1.2. A BÓDVA-VÖLGY KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE
A Bódva-völgy honfoglalás és kora Árpád-kori törté
netéről annak ellenére, hogy a szakirodalom viszonylag lí Szaból999,43.
14 Peja 1973, 19,24 15 Frisnyák 2002, 15.
14 Györffy 1963,748.
17 Peja 1973,25,32. 5. ábra 4.
sokat foglalkozott vele, igen keveset tudunk. Meglehe
tősen nagy a bizonytalanság a kevés és késői írott for
rások, valamint a legtöbbször véletlenszerűen előkerült régészeti leletek kiértékelése körül is. A legbőségesebben a nyelvészeti adatok, pontosabban a helynevek, állnak rendelkezésünkre, amelyeknek datáló értékéről azonban régóta vita folyik. Egyéb adatok híján a helynevek vizs
gálatából indult ki a 19. századi történetírás is. A Sajó és a Bódva völgyében, illetve a két folyó közötti dombságon kétségkívül gyakori szláv helynevekből szláv települések hálózatát rekonstruálta, de a szlávoknak tulajdonította a megyeszerte fellelhető, akkor már ismert összes földvá
rat is.18 Borovszky a borsodi földvárról, a megye későbbi központjáról is úgy vélte, a honfoglalás előtti vár helyén magyar birtokos építtette.19
A hely- és víznevek elemzése során Kniezsa István arra a megállapításra jutott, hogy a Bódva völgyében a szláv lakosságnak a 12. századnál korábbinak kell len
nie. „Arra azonban, hogy itt volt-e már a XI. században is, adatok hiányában nem felelhetünk. A szomszédos hemádmenti és sajómenti szláv lakosság régisége alapján talán a viszonylag tágas Bódvavölgyben is jogunk van már a XI. században is feltételezni jelenlétüket.”20 Né
mileg ellentmond azonban ez a megállapítása a néhány sorral előbb kifejtett gondolatainak. Ott ugyanis arról értekezik, hogy a l l . században a Sajó alsó völgyében elsősorban magyar lakossággal számolhatunk, szlávokat pedig a Sajó felső folyása mentén is csak a l l . századi magyar nyelvhatáron túl feltételezhetünk, hiszen onnan származnak az adataink.21 A Sajó és Bódva közötti domb
vidék csaknem teljesen szláv helynévanyagáról szólva maga is hangsúlyozza, a települések kora bizonytalan.
Csak annyit lát bizonyítottnak, hogy mivel ide a magyar
ság a szláv g-h hangváltás, a 13. század után nyomult be, itt a szláv lakosságnak 13. század előttinek kell len
nie.22 Ez a vélemény azonban nyilvánvalóan nem azonos Borovszkyéval, aki a szláv helyneveket a honfoglalás előtt itt élt népek hagyatékának tekinti. De nem azonos Györffy Györgyével sem, aki szerint a helynevek alap
ján a honfoglaló magyarság a Sajó és a Bódva völgyében sűrű szláv lakosságot talált.23
A nyelvészeti, régészeti adatok, a földrajzi adott
ságok és a középkori birtokviszonyokból leszűrhető következtetések alapján, Kniezsa Istvánéhoz hasonló véleményt fejtett ki Módy György. Megállapította, hogy a Sajó és Bódva közötti szláv lakosság betelepedési ide
je bizonytalan. A l l . században azonban, hasonlóan a Sajó és a Hemád völgyéhez, már a Bódva völgyében is számolnunk kell velük. Ugyanakkor feltételezi, hogy
14 Borovszky 1909,1. 8-9.
'* Borovszky 1909,1. 11.
20 Kniezsa 1938,11.409.
21 Kniezsa 1938, II. 407.
22 Kniezsa 1938, II. 408-409.
25 Györffy 1963,1. 736.
a Sajó m ellékvölgyeiben már a honfoglalás előtt is éltek szlávok.24
A Bükk hegység északi lábánál húzódó terület, lé
nyegében a más szerzők által a Sajó mellékvölgyeiként említett vidék honfoglalás előtti szláv megszállása mel
lett tör lándzsát Mesterházy Károly. Véleménye szerint bár „a szláv népességről a korai oklevelek nem vallanak, de a máig élő szláv helynevek egyértelműen bizonyítják 10-11. századi jelenlétüket. [...] a korai okleveles adattal nem rendelkező szláv helynevek jelentős része is hon
foglalás előtti lehet.”2S Állításának legfőbb igazolását az általa Sályban feltárt település leletei között véli meg
találni. A leletek között ugyanis három, Prága-Korcsak típusú edénytöredék is előkerült, amelyeket a párhuza
mok alapján a 7. század első felére keltezett.26 Úgy véli tehát, a vizsgált terület az avar korban, vagy még az előtt, szlávokkal népesült be. Véleményét nem kis részben Szabó János Győző kutatásaira alapozta, aki elsősorban Heves megye leleteit vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy „a VIII-IX. századi lelőhelyeket és a szláv helyneveket a térképen együtt szemlélve a késő-avarkori szállásterület északi sávjában három részen is bizonyos egymásra fedés, ill. érintkezés figyelhető meg”. Mindez ahhoz a „ feltételezéshez vezet, hogy az avar korszakban a Mátra és a Bükk hegység bizonyos része [...] szlávok
kal népesült be”.27 Szabó János Győző arra is felhívta a figyelmünket, hogy ezen a vidéken a 8-9. század fo
lyamán nemcsak kulturális egymásra hatással, hanem esetleg avar-szláv etnikai keveredéssel is számolnunk kell.28 Ennek kézzel fogható bizonyítékát látta a Bélapát- falva-Kakucsón feltárt kis létszámú, 9. századra keltezett temető emlékanyagában, amelyet az itt élt szlávság ha
gyatékénak tartott.29
A Sályban talált edénytöredékek és a bélapátfalvai temető mellett vidékünkről egy további, szlávokhoz kap
csolható leletet ismerünk. Miskolc közeléből került elő két olyan edény, amelyeket 6-7. századi szláv umasír ré
szének tekinthetünk.30
Lehetséges, hogy ezek a leletek annak a szláv né
pességnek az első, halvány régészeti nyomai, amelytől a helynevek egy része származik. Nem nehéz azonban észrevennünk, hogy az eddig előkerült csekély számú lelet nem egy területről származik és nem is egykorú.
Semmiképpen sem alkalmas tehát arra, hogy messzeme
nő következtetéseket vonjunk le belőle.
A Felső-Tisza vidékén az általunk vizsgált terület anyagánál jóval markánsabban rajzolódik ki egy szláv népesség régészeti emlékanyaga. E népesség az előke
24 Módy 1969,208.
25 Mesterházy 1996a, 870.
26 Mesterházy 1996a, 871.
27 Szabó 1969,54.
“ Szabó 1969,54.
29 Szabó 1987, 73-83.
20 Wolf 1992, 131.
rült leletek alapján a 7. századtól néhány helyen egé
szen a l l . századig nyomon követhető, az ott ugyancsak gyakori szláv helynevekkel való kapcsolata azonban bi
zonytalan. Bizonytalan továbbá, hogy e népesség nagy tömegei megérték-e a magyar honfoglalást.31
A Kárpát-medence késő avar kori viszonyainak, né
peinek, illetve e népek régészek által vizsgálható anya
gi kultúrájának kutatása rövid múltra tekinthet vissza.
Jószerével még csak a kérdésfelvetéseknél tart.32 A mi vidékünknél leletekben és írásos forrásokban jóval gaz
dagabb területeken is gondot okoz az egy-egy népes
séghez köthető leletanyag körülhatárolása, a különböző népek egymáshoz való viszonyának megállapítása, ille
tőleg az időrend vizsgálata.33
Mindezek ismeretében úgy vélem, a területünk szláv helyneveiből levont következtetések, a vidék honfogla
lás előtti szláv megszállását feltételező elképzelések túl
zóak, igazolásukra semmiféle bizonyitó anyaggal nem rendelkezünk. Sem a Sajó, sem a Bódva völgyéből egye
lőre nem kerültek elő szlávokhoz kapcsolható régészeti leletek. A fentebb említett szórványos tárgyak a távolab
bi vidékek tömeges szláv megszállására sem nyújtanak elegendő bizonyítékot. A Bódva völgyében fellelhető szláv helyneveket tehát nagy óvatossággal kell kezelni.
Ezt erősíti meg a legújabb nyelvészeti kutatás is, amely felteszi ugyan, hogy az okleveles kor, azaz 1200 előtt élhetett a vidéken szláv lakosság, ezt követően azonban jelenlétüket nem látja bizonyíthatónak. Újabb betelepülő szlávságra pedig a nyelvészeti adatok nem utalnak. S bár a helyneveknek, illetve mikroneveknek valóban nagy hányada közvetve vagy közvetlenül szláv előzményből származtatható, ám ezek nagy része vagy csak magyar nyelvhasználókhoz köthető, vagy nyelvi szerkezetük alapján magyar és szláv nyelvhasználókra egyaránt utal
hat.34 Le kell tehát számolnunk a 19. század óta ismétel
getett közhellyel, amely a Sajó és a Bódva völgyében, valamint a közöttük elterülő dombvidéken a szláv hely
nevek alapján sürü honfoglalás előtti szláv településháló
zatot tételez fel.
Ugyancsak nyelvészeti adatokra támaszkodva az ed
digiekkel szöges ellentétben álló véleményt fogalmazott meg Makkay János, aki Anonymus Borsod vár építésére vonatkozó leírásából és magából a Borsod helynévből, illetőleg a -d képző honfoglalás kori jelentéséből arra kö
vetkeztet, hogy a honfoglaló magyarok itt egy magyar nyelvű őslakosságot találtak, amely jóval megelőzte Ár
pád magyarjait.35 *
A Bódva völgy honfoglalás előtti települési viszo
nyainak megítélésére jelenleg kevés konkrét adat áll
31 Wolf 1994,127, Pintér-Nagy-Wolf 2017,150. További irodalommal.
32 Szőke 1994a, 77-85. Vő.: Szőke 1986, 21-35, Szőke 1987,47-64.
33 Vő.: Révész 2008,448-450.
34 Póczos 2006, 102-103.
35 Makkay 1993,475-478. Lényegében hasonló véleményt fogalmazott meg már Bartalos is. Vő.: Bartalos Egyri Híradó 1901,55. sz. 2-3.
rendelkezésünkre. Szórványos avar kerámiatöredékeket találtak Edelénytől délnyugatra, a szénbányák építési munkálatai során.36 Késő avar sírok, illetve leletek láttak napvilágot Sajószentpéter közelében és Edelény terüle
tén. A Sajószentpéter-Homokbánya néven nyilvántartott lelőhelyen a becslések szerint több mint száz sir pusztult el, amelyből tizenkettőt sikerült megmenteni. A sírokból és szórványosan előkerült leletek a késő avar griffes-in- dás népesség hagyatékához tartoztak, és a 8. század má
sodik felére keltezhetők.37 Ugyanebből az időből való az Edelény területéről, közelebbi helymeghatározás nélkül a Hermán Ottó Múzeumba került két kengyel és zabla is.38 A kengyelek legközelebbi párhuzamát éppen a sajószent- péteri temető leletei között találták meg.39 A sajószent- péteri temetőről, mivel jórészt elpusztult, sajnos további információt nem nyerhetünk. Nem tudjuk a tényleges sírszámot, vagyis, hogy mekkora létszámú közösséggel számolhatunk ezen a területen, de már valószínűleg azt sem fogjuk sohasem megtudni, hogy a 8. századi lele
teken kívül voltak-e korábbiak vagy későbbiek is a te
metőben. Lényegében tehát a temető leletei révén ahhoz a kérdéshez nem jutottunk közelebb, amelyről sokan és sokféleképpen nyilatkoztak már: lakott volt-e a Bódva völgye a magyar honfoglalás idején, vagy sem, és ha igen, kik lakták.
A közelmúltban Hidvégardó határában feltárt, a 9. század középső harmadára keltezhető településrész
let és leletei azonban arra mutatnak, hogy az avarság megszállta a Bódva-völgy Edelénytől északra eső részét is. Remélhető, hogy a jövőbeli szisztematikus kutatás a szomszédos Hemád-völgyhöz hasonlóan sürü telepü
léshálózatot mutat itt is ki.40 Erre utalnak a nemrégiben terepbejárás során előkerült leletek,41 de ezt a véleke
dést erősíti az is, hogy szintén a közelmúltban felszíni kutatások révén avar övveret került elő Borsodszirák- Egres-dülőben is.42 Egyelőre tehát csak azt mondhatjuk, hogy a Bódva-völgyben több, bizonytalan időszakban keletkezett szláv eredetű helynevet és kevés, 8-9. szá
zadi, késő avar népességhez kapcsolódó sírokból, illetve településről származó régészeti lelet ismerünk.
A Bódva-völgy honfoglalás és kora Árpád-kori tör
ténetének tanulmányozásához az előzőeknél valamivel több adat áll rendelkezésünkre, írásos forrásokban azon
ban nem bővelkedünk. Korai oklevelek egyáltalán nem említik ezt a vidéket. Az első, minden kétséget kizáróan a Bódva völgyére, közelebbről a borsodi várra vonatko-
36 HÓM Régészeti Adattára: 119-68.
37 K. Végh 1964, 22. Vö.: K. Végh 1969, 53.
38 K. Végh 1969,51.
39 K. Végh 1969, 61. Ezért, valamint a sajószentpéteri temető fekvése miatt, amely félúton helyezkedik el Edelény és Sajószentpéter kö
zött, elképzelhetőnek tartom, hogy az edelényi kengyelek is a hosz- szú időn keresztül pusztuló sajószentpéteri temetőből származnak.
40 Fekete 2013, 66-67.
41 Fekete 2018, 196-197.
42 Tóth 2014, 161.
zó híradás Anonymus Gestájában szerepel. Árpád vezér a honfoglalás során Bors vezért küldte ki erre a területre, hogy egészen a Tátráig kémlelje ki a vidéket. Bors a kör
nyék lakosságát összegyűjtve alkalmas helyen, a Bódva folyó partján várat építtetett, amelyet az ő nevéről Bor
sodnak neveztek el. Ebben a várban Árpád Bors vezért tette meg ispánnak, rábízva a környék gondozását.43
A vár nevére vonatkozóan egészen a közelmúltig el
fogadta a kutatás a fentebb idézett anonymusi híradást, hogy tudniillik a vár Borsról nyerte a nevét. A várat pe
dig „a nép Borsodnak hívta azért, mivel kicsiny volt”
- vagyis a helynévben a -d kicsinyítő képzőként szerepelt.
Nem vitatva a helynév személynévi eredetét, Makkay János felvetette, hogy a -d képző egy ősibb, Anonymus korára már feledésbe merült jelentésben került a Borsod helynévbe, a valamihez tartozást fejezte ki. Szerinte így a Borsod helynév annyit jelent „Borsé”.44 Az újabb kuta
tás szintén nem vitatja a helynév személynévi eredetét, vagyis, hogy a vár Borsról kapta a nevét, valószínűbbnek véli azonban a -d képző helynévképzőként való interp
retálását.45
Anonymus regényes müvét természetesen nem te
kinthetjük hiteles történeti forrásnak Borsod esetében sem.46 Azt azonban, hogy a honfoglaló magyarság meg
telepedett ezen a vidéken, több 10-11. századi leletünk is igazolja. Öt fekete üvegből készült, sárga, piros, és zöld ráfolyatással díszített gyöngy, valamint egy, az alsó felén rovátkolt füles bronzgomb (1. tábla 9) töredéke került elő Borsod-Derékegyházán (4. kép l).47 Egy ép bronz csör
gőgomb látott napvilágot a borsodi várban48( l . tábla 8).
Erre a korszakra keltezhetjük az Edelény-Semmelweis utcában (4. kép 2.) feltárt 8 sírból álló temetőtöredéket is.
Ennek egyik gyermeksírjában egyebek mellett szőlőfürt
tel díszített, öntött bronz fülbevalót leltek49( l. tábla 1-5), amelyet jelenlegi tudásunk szerint a 10. század második felére keltezhetünk.50
Lovas harcos sírját bolygatta meg a vasútépítés Finkén (4. kép. 3). A sírból két kengyel, zabla és egy nyílhegy került múzeumba (2. tábla 1—4).51 * Feltehetőleg sírokból származnak azok a 10. századra keltezhető ezüs 43 Anonymus 1977, 18, 96. Vő.: Györffy 1963,1. 737.
44 Makkay 1993, 475^178.
45 Kovács 2017, 19.
46 Benkő 2003, 150.
47 HÓM Régészeti Gyűjtemény. Ltsz: 53. 1124. 1, 53. 1085. 9.
K. Végh 1970, 80. III. t. 12-13. A gombot a derékegyházi kőkori telep felett, a felszínre kiszántva találta Nyíri Dániel. Vő.: Leszih 1927, 87.
48 HÓM Régészeti Gyűjtemény. Ltsz: 53. 1085. 1. K. Végh 1970, 80.
III. t. 11.
49 Régészeti Füzetek Ser. I. No. 27. (1974) 64. Gádor Judit ásatása.
50 Szőke 1962, 47-49, Giesler 1981, 94-103, 14-16, 17b típus, Mes- terházy 1991a, 152-154, 167, II. típustábla 13. típus, 169-170. Gáli 2013, 661, 666. A típus elterjedését valamivel korábbra, a 9. szá
zad végére, 10. század elejére teszi a bolgár kutatás. Vő.: Grigorov, 1999, 3-4, 26, 3. tábla II. F csoport 3. tipus.
51 HÓM Régészeti Gyűjtemény. Ltsz: 53. 1088. 1-4. K. Végh 1970, 79. II. t. 1-4.
4. kép. 10-11. századi lelőhelyek a borsodi vár körül:
I: Borsod-Derékegyháza; 2: Edelény-Semmelweis utca;
3: Finke- Vasútállomás; 4: Borsod-Fö út 268; 5: Edelény- Vöröszászló utca; 6: Edelény-Mederfelügyelöség
övveretek is, amelyek nemrégiben felszíni kutatások ré
vén kerültek elő Borsodszirák-Egres-dülőben.52 Borso
don a Fő út 268. szám alatt (4. kép 4) két ezüst, bordázott S-végű karikát, valamint egy három ezüstszálból sodrott, elkalapált végű gyűrűt találtak (1. tábla 7, 10-11).51 Há
rom bronzhuzalból sodort, hurkos-kampós záródású kar-
52 Tóth 2014,161.
53 HÓM Régészeti Gyűjtemény. Ltsz: 62. 32. 1-2. K. Végh 1970, 80.
Az Edelény-Borsod-Fö út 268. néven nyilvántartott lelőhely azonos a mai borsodi temető területével, ahonnan sírásás közben kerültek elő a leletek. Az S-.végű karikákkal és a gyűrűvel együtt emberi csontok is napvilágot láttak. A temető keleti szélén a 1970-es évek végén, ’80-as évek elején egy utcát alakítottak ki. Az ott lakók elmondták, hogy a házak építése közben több helyen is találtak csontvázakat és karikaékszereket is. Ezek azonban sajnos nem ke
rültek múzeumba. Feltehető tehát, hogy itt egy, az előkerült leletek tanúság szerint a l l . század második felében használt soros temető helyezkedhetett el. Innen származhatnak a fentebb említett leletek.
Vő.: HÓM Régészeti Adattára: 2135-90.
perec ismert továbbá közelebbi helymeghatározás nélkül, Borsodról (1. tábla 6).54
A sírleleteken kívül a korszakba tartozó településre utaló nyomok láttak napvilágot Edelény-Vöröszászló utcában (4. kép 5),55 a mai református templom domb
ján,56 valamint a vár közvetlen közelében, tőle nyugatra, a Bódva jobb partján (4. kép 6).57
Szintén a vár közvetlen közelében, a derékegyhá
zi határrészen leltek fémkeresővel egy megközelítő
leg 8-10x3x5 méteres területen 46 db I. László-denárt.
A leletegyüttes koncentráltan helyezkedett el, így felte
hető, hogy egy éremkincs része lehetett.58
1.3. A BORSODI VÁR KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE
Maga a borsodi vár, éppen az anonymusi híradás
nak köszönhetően, már igen régen felkeltette a kutatók figyelmét. Bél Mátyás szerint Örs, a magyarok hetedik vezére építette, aki itt rendezte be székhelyét.59 A 18. szá
zad végén Vályi András úgy vélte, a várat Örs építette, az ő erőssége volt.60 A 19. század közepétől számos tu
dományos és népszerűsítő cikk foglalkozott építési mód
jával, idejével, történeti, hadtörténeti jelentőségével.
Eredetéről, épitési idejéről, szerepéről csakúgy, mint a Bódva-völgy történetéről, sokan és sokféleképpen nyi
latkoztak. Fényes Elek Bors várának tartotta Borsodot.61 Pesty Frigyes is megemlékezik a várról, elindítva azt a tévedéssorozatot, amelyet gyakran még ma is fellelhe
tünk, hogy tudniillik a mai református templom a vár
ban található.62 Kandra Kabos Anonymus elbeszélésére támaszkodva rekonstruálta a vár történetét. A református
54 MNM Honfoglalás kori Gyűjtemény. Ltsz: 73. 38. A.
53 Ma: Csalogány utca. HÓM Régészeti Adattára: 2134-90.
56 Lásd a templom és a hozzátartozó temető leírásánál.
57 Edelény-Mederfelügyelőség. HÓM Régészeti Adattára: 1270-1976, 1673-83.
58 Nagy Gyula Területi Múzeum, Orosháza. Adattári szám: 716/2016, gyarapodási szám: 2016/46.
w Vestigia tantum sunt castri olim ad oppidum Borsodiense excitati.
Fama est Eursum Hunnorum septimum ducem, quum in has partes venisset, locum huné pro sede sibi delegisse, castrumque excitavis- se. Séd tamen post dirutum nihil retinuit magis, quam antiqui opcris vestigia. Supra vicum adparent illa vestigia, úti dictum est, castri an
tiqui Hunniáéi, a quo tota provincia nőmén accepit. MÓL A Lukács család levéltára, kéziratok Membrum II. Sectio III. IV. De castro Borsod 110, 116. p.
“ (Borsod falu) „Nevezetét vette a’ Borsodi Várról, melly nem tsekély erőssége vala Ursnak, a’ Magyarok hajdani Kapitányának. Emlé
keztető jeleit mutattya a’ Bódva vize mellett lévő temető helye."
Vályi 1796,251.
61 Borsod falu nagyobbik része rónaságon „kisebbik része pedig a haj
dan híres Bors vezér által épített, de már romjaiban is alig szemlél
hető borsodi vár helyén terül el, így hegyen fekszik”. „Nevezetes hegy az úgynevezett Várhegy, a mellyen épülve volt várrúl veszi nevezetét Borsod vármegye.” Fényes 1851, 157-158.
62 Pesthy 1988, 65. „A községben hajdan földvár volt, melyen a máig is a község egy része fekszik és a Reformata Egyház.”
templomot ugyancsak a várban lévőnek gondolta.63 Igen részletesen foglalkozott a vár történetével és jelentőségé
vel Soós Elemér. Az ő írásában lelhetjük fel először azt a minden alapot nélkülöző, de később történelmi tényként kezelt megállapítást, hogy Borsodot a tatárok 1241-ben teljesen elpusztították. A református templom az ő véle
ménye szerint is a vár helyén áll.64
Borsodot, mint láttuk, a 19. századi történetírás még egyértelműen szláv eredetűnek tartotta, úgy vél
ve, hogy honfoglaló magyarság egy szláv vár romjait használta fel a maga várának felépítéséhez.65Ugyancsak szláv eredetűnek vélte Holub József. Fekvéséből arra következtetett, hogy körzete eredetileg nagyobb terü
leten feküdt. A Hemád-völgy, illetve a gömöri részek megszállása előtt elsődleges feladata a határvádelem lehetett.66 Ezzel ellentétben, a két világháború közötti kutatás alapvetően őskori eredetűnek gondolta a várat.67 A határvédelemben betöltött szerepéről viszont Holub- hoz hasonlóan vélekedett.68
A vár történetének felderítésében igen fontos lépés volt, hogy Bartalos Gyula 1890-ben felmérte (5. kép),69 majd 1896-ban szondázó ásatással meg is vizsgálta azt.70 Ez utóbbiról azonban, azon kívül, hogy honfoglalás kori agyagedényeket talált, kevés adatunk van.71 Csak másod
kézből tudjuk azt is, hogy a vár környékén bronz rögöket és vassalakot talált, valamint feltárt egy keltának megha
tározott vasolvasztó kemencét is.72
1926-ban Leszih Andor végzett itt kisebb ásatást, amelyet a vár sáncaira is kiterjesztett. A sáncban fama
radványokat, a vár belsejében cseréptöredékeket, és a ma is álló református templom mellett néhány egyszerű, az Árpád-korra jellemző, S-végű karikaékszert talált. S noha maga is hangsúlyozta, hogy a vár őskori eredetére semmi
féle bizonyító anyagot nem szolgáltatott az ásatás, mégis valószínűnek tartotta, hogy a várnak őskori előzményei
63 Nováki-Sándorfi 1992, 29.
M Soós 1889-1928, VI. 29.
65 Borovszky 1909, 11.
“ Holub 1938, II. 102.
67 Nyíri 1927, 71, Leszih 1927, 87.
“ Nyíri 1927, 72-73, Leveles 1927, 164, Kniezsa 1938, II. 380.
69 HMLT 171. én. (1890): Szerző: Bartalos Gyula, Semayer Vilibald.
A térképlap címe: Borsod várának térrajza. Léptéke: 1:500, 1:1000.
70 Maga Bartalos az Egri Híradó 1901. július 9-én megjelent 55. szá
mában, a 3. oldalon említi a borsodi ásatást. Itt 1895 őszét jelöli meg az ásatás időpontjául. Vő.: Baráz 1997,216.
71 Bartalos 1899, 359. Vő.: Nováki-Sándorfi 1992, 29. Ezzel szem
ben az Egri Híradó 1899. január 28-án megjelent 8. számában, a 4. oldalon tételesen felsorolják azokat a leleteket, amelyek Barta
los gyűjteményéből a fővárosba kerültek kiállításra és rajzoltatásra.
Ebből világosan látszik, hogy a borsodi várból 4 edénytöredék, és nem négy ép edény került elő. Az újság híradása alapján a töredékek őskoriak, és nem honfoglalás koriak voltak. A kerámiatöredékeken kívül egy gerendadarabot is kiállítottak, amely a sáncból származ
hatott. „Magyar telepeken talált őskori edények: [...) négy fazéknak a darabja a borsodi várból [...] gerenda darab a borsodi várból.”
Sajnos sem a kerámiára, sem a gerendamaradványra nem sikerült rábukkannom.
72 Nyíri 1927, 71.VÖ.: Nováki-Sándorfi 1992, 29-30.
5. kép. Bartalos Gyula felmérése a borsodi várról, 1890
voltak. Úgy vélte, az őskori kultúr rétegek jóval az általa feltárt, Árpád-kori rétegek alatt helyezkedhetnek el.73
Az anonymusi hagyománynak megfelelően a régeb
bi kutatás nem kételkedett abban, hogy a borsodi vár szláv vagy őskori előzmények után, de a magyar hon
foglalás idején, a 10. században épült. A kutatók annak ellenére vallották ezt a nézetet, hogy Pesty Frigyes már 1892-ben megállapította, Borsod a Szent István kori vá- rispánságok közé tartozik. Létét 1184-1241 között látta bizonyítottnak.74
A 20. századi kutatók közül Györffy György volt az első, aki kifejtette, hogy az anonymusi híradás igaz, csak nem a honfoglalás, hanem az államalapítás idején lezajlott eseményt örökít meg. Bors nem honfoglaló ve
zér, hanem Szent István korában élt személyiség, Borsod megye első ispánja volt.75 Györffy, ámbár, mint fentebb láttuk a környéken sürü szláv településhálózatot tétele
zett fel, a vár előzményeivel kapcsolatban nem foglalt állást. Nem tekintette ezt elsődleges feladatának a továb
bi kutatás sem, amely nem annyira a várak előzményei
vel, mint inkább építési idejük pontos meghatározásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálta. Erről a közelmúltban heves vita bontakozott ki a szakirodalomban. Ennek a tárgya: volt-e a 10. században Magyarországon várépí
tészet, illetőleg mikor épültek föld-fa szerkezetű váraink.
Borsod, mint egyike azon kevés várunknak, amelynek jól ismerjük a helyét, régészetileg kutatható, megem
lékeznek róla az írásos források, és ezek adatait kevés régészeti leletanyag is kiegészítette, mind a pro, mind a kontra érvrendszerekben gyakran szerepelt. Györffy
73 Leszih 1927,85-87.
74 Pesty 1892,44.
73 Györfify 1963,1.762.
György, mint láttuk, a borsodi vár építési idejét ugyan az államalapítás korára tette, a 10. századi magyar vár
építészetet azonban általánosnak tartotta.76 A várakat tipológiai alapon vizsgálva Sándorfi György úgy vélte, a kazettás faszerkezettel erősített, széles talpú sánccal körülvett borsodi vár a 10. századi magyar várépítészet jellegzetes példája.77 A történeti adatok és az 1926-os rö
vid ásatás eredményeinek ismeretében Nováki Gyula a 10-11. századra keltezte a borsodi várat, megállapítva, hogy építési idejének pontosabb megállapításához nem rendelkezünk kellő információval.78 Bóna István úgy vél
te, Borsodvár történetét Györffy véleményéhez hasonló
an lehet rekonstruálni. Első periódusa talán a legkorábbi ispáni váraink közé tartozik, mig második periódusa a többi ispáni várhoz hasonlóan a l l . század közepén épül
hetett. Mivel nem emeltek kőfalat a sáncok tetejére, ka
tonaijelentőségét korán elveszítette.79 Borsod 10. századi eredetét a sáncszerkezet alapján vonta kétségbe Búzás Gergely. Bóna véleményére támaszkodva megállapí
totta, hogy a magyarországi várépítészet kezdetei csak
76 Györffy 1959,23.
77 Sándorfi 1989, 19-27, Nováki-Sándorfi 1992,71.
7! Nováki 1975,53.
79 Bóna 1995,33, Bóna 1998,42.
1030, a Német-római Birodalommal ápolt kapcsolatok megromlása utánra tehetők. A történeti adatok pedig arra vallanak, hogy mind a nyugati, mind a keleti határszél kazettás szerkezetű várai 1042-1052 között épültek fel.80
„A honfoglalás és kora-Árpád-kori nemzetségfői és ispánsági központok régészeti kutatása” című program
sorozat, amelynek feladata a korszak várainak feltárása, építési idejüknek, funkciójuknak meghatározása volt, az 1960-as évek végén, ,70-es évek elején kezdődött.A ré
gészeti kutatásra legalkalmasabb helyeken, Szabolcsban, Somogyváron, Abaújváron és Visegrádon szinte egysze- re indult meg az ásatás.81 A mintegy másfél évtizedig tar
tó munka elsősorban anyagi okok miatt előbb lelassult, majd leállt.
Magam éppen ekkor, 1987-ben kezdhettem el a bor
sodi vár kutatását. Mint említettem, Borsod a mai Ma
gyarország területén az utolsó olyan megyeszékhelyünk, amelynek területe szabadon kutatható. A vár sáncaira és belső területére egyaránt kiterjedő feltárása 1987-1999 között folyt (3. kép).
80 Búzás 2006, 47, 49.
81 Összefoglaló ismertetésük: Bóna 1995, 1998, Wolf 1999a, 2001b.
II. AZ ISPÁNI VÁRAT MEGELŐZŐ FALU
Borsodon82 az ispáni várat megelőző település házai és más objektumai a mai várdomb északi oldalán helyez
kedtek el. A későbbi sáncok alatt is megtalálhatók vol
tak. A várdombot két, kelet-nyugati irányú igen széles mélyedés osztotta ketté.83 A település házai kivétel nél
kül az első, északi mélyedés két szélén, illetve benne álltak. A feltárt területen tíz házat meglehetős alaposság
gal sikerült megfigyelnünk. További hetet azonban csak részleteiben ismerhettünk meg. Feltehető azonban, hogy ennél valamivel több ház állhatott a faluban. A sáncból előkerült leletek ugyanis egyértelműen arra utalnak, hogy az építkezéssel megsértették, esetleg teljesen el is pusztították a korábbi település néhány házát.
A feltárás során igen gazdag leletanyag, kerámia, mezőgazdasági eszközök, használati tárgyak, fegyverek, lószerszámok, egyszerű ékszerek, gabonamagvak, állat
csontok kerültek elő.
II. 1. HÁZAK
1. ház (I—II, IV-V. szelvény, 1987)
Mérete: 7,50x5,2 m. Bontása során először vörös, égett agyagréteg, benne pedig nagy mennyiségű kő je
lentkezett. 0,40-0,50 m vastag, erősen égett, hamus agyag omladékában több megégett, gömbölyű gerenda
maradványt is leltünk. Az omladékok között mindenhol égett gabonamagokat találtunk. Az északi oldalfal köze
pén egy 0,3 m átmérőjű, 0,36 m-re a padlóba mélyedő cölöplyukat bontottunk ki. Ezzel egy vonalban, a ház keleti és nyugati oldalfalaival párhuzamosan igen sok kő jelentkezett. Ez esetleg egy belső osztófal maradvá
nya lehetett. A ház padlója tapasztott volt, ezt azonban csak foltokban sikerült megfigyelnünk. A kemencéje az északnyugati sarokban helyezkedett el. Mérhető nagy
sága: 0,90x0,40 méter. Sütőfelületének tapasztását csak foltokban találtuk meg. Szétszóródott kövei között sár
ga agyagot leltünk. A kövek mellett egy kelet-nyugati irányban fekvő, nagyobb égett gerendamaradvány fe
küdt. A kemence szája délre nyílhatott. A kemence mel
lett egy, a föld által szétnyomott edény került elő, benne nagy mennyiségű lencsét, és kevesebb borsót leltünk.
Ugyanitt, egy 1,90x1,90 méteres területen apró cserép
töredékekkel vegyesen nagy mennyiségű, erősen égett lencsét találtunk. A ház tájolása megközelitőleg kelet
nyugati volt. A bejárat nyomát nem tudtuk megfigyelni, de mivel a terep dél felé erősen lejtett, feltehető, hogy
82 Tudatosan hagytam el a vár szót, ezzel is kerülni akarván az ispáni vár és az azt megelőző település összemosását.
83 Erről alább, az ispáni vár építésénél részletesen szólok.
északról nyílhatott. Esetleg ehhez tartozhatott az északi oldalfal közepén megfigyelt cölöplyuk (6. kép).
Leletek:84
A ház bontásából 1 fazék (3. tábla 4), sok cseréptöre
dék (4. tábla 1-7; 5. tábla 2 -3 , 5-6; 7. tábla 1-4; 8. táb
la 5), egy töredékes, elkeskenyedő végű, kör átmetszetü bronz karperec (114. tábla 2), valamint nagy mennyiségű égett mag, közönséges búza, búza, törpe búza, árpa, zab, köles, rozs, borsó, lencse, len, saj meggy került elő.
2. ház (I, VII. szelvény, 1987)
Mérete: 7x7 m. Bontása során fekete agyagréteget leletünk, amely foltokban vörösre égett. A ház erősen bolygatott volt, sem padlóját, sem kemencéjét, sem a bejáratát nem tudtuk megfigyelni. Tájolása északnyugat
délkeleti lehetett. Közvetlen közelében egy 2,2x2,2 mé
teres, négyzet alakú építmény helyezkedett el. Köveinek bontásából égett agyagtöredékek kerültek elő. Északi ol
dalán pedig egy 0,60 m átmérőjű hamus, paticsos foltot találtunk (7. kép).
Leletek:85
A házban három töredékes fazék (6. tábla 1, 3 ,7 . táb
la 8), egy tálka (3. tábla 2), sok cseréptöredék (3. táb
la 1, 3; 5. tábla 1, 4, 7, 10; 6. tábla 2; 7. tábla 5-6;
8. tábla 2), fenőkő (30. tábla 1), kör átmetszetü, elkeske
nyedő végű bronz karperec kettétörve (114. tábla 1), kis méretű, körte alakú karika (114. tábla 13), palmettadíszes csont tömlőszáj (9. tábla 2), egy alsó malomkő töredéke (81. tábla 1), orsógomb (23. tábla 10), valamint égett ga
bonamag került elő.
3. ház (XVI. szelvény; 1990)
Mérete: 4,40x5,50 m. Bontása során először vörös
re, olykor szürkére égett, porlékony agyag, benne pe
dig nagyobb kövek jelentkeztek. A 0,35-0,40 m vastag agyagos, hamus, faszenes omladékok között nagy meny- nyiségű égett gabona magot leltünk. A ház északnyugati oldalán 2,5x1,5 méteres területen egy észak-déli irányú, valamint erre merőlegesen 11, kelet-nyugati irányú, 0,10-0,12 méter széles deszkamaradványt találtunk. Kö
zelükben további, kevésbé jó állapotú famaradványok is előkerültek. Ezek feltehetőleg a tető lezuhant elemei.
Alattuk került elő ugyanis a ház omladéka. A ház pad
lója tapasztott volt, de ezt csak foltokban sikerült ki
bontanunk. Kemencéje a délnyugati oldalon állhatott.
Kövei szétszóródtak, sütőfelületének tapasztását csak kis darabon találtuk meg. Szája északkeletre nyílhatott,
" HÓM Itsz: 92.8.1-92; 92.11.1; 92.13.1-30; 92.24.1-20; 45-Ó8, 92;
92.29.1-92.33.1.
85 HÓM ltsz: 92.23.24-34; 92.24.74-89; 92.25.1-32,34-71; 92.26.1
47; 92.27.16-92; 92.28.12.
6. kép. Az 1. ház
itt nagyobb hamus foltot is leletünk (8. kép). A bejárat nyomát nem tudtuk megfigyelni. A tetőzet lezuhant desz
káinak irányából azonban arra következtethetünk, hogy a ház észak-déli tájolású lehetett. S minthogy a felszín észak felé enyhén lejt, valószinü, hogy a bejárat délen volt (9. kép).
Közvetlenül mellette, a ház nyugati oldalán egy 2,6><2,6 méteres területen köveket találtunk. Ezek nem tartoztak a házhoz, egy újabb építményt sejtettek.
8-9. kép. A 3. ház
7. kép. A 2. ház
o 1
