A második házban egy hasonló, elhegyesedő végű, kerek átmetszetű bronzhuzalból készült karperecét

leltünk ketté törve. Átmérője: 5,9 cm, huzalvastagsá­

ga: 0,3 cm (114. tábla l).558 A 3. házban egy, a másod­

lagos égés következtében deformálódott pödrött végű, díszitetlen bronz lemezkarperecet találtunk. Átmérője:

4,2x3,7 cm, lemezvastagsága: 0,4 cm (25. tábla 16).559 Előkerültek továbbá egy rossz megtartású pántkarperec töredékei is. Mérhető hossza: 3,2 cm, lemezszélesség:

1 cm, lemezvastagság: 0,05 cm.560 A 4. házban egy kis méretű, egyik végén elhegyesedő, másik végén meg­

vastagodó, D átmetszetű bronz huzalkarperec, rajta egy pántgyürü került elő. Átmérője: 4,1 cm, huzalvastagsá­

ga: 0,3 cm (25. tábla 10).561 A 6. házban egy kettétört, megégett és deformálódott, kerek átmetszetű bronz hu­

zalkarperec látott napvilágot. Átmérője: 5,7 cm, huzal­

vastagsága: 0,4 cm (48. tábla 5).562 A l l . házban egy elhegyesedő végű, ovális átmetszetű bronz karperecét

151 HÓM ltsz: 92.24. 90-95. (25. tábla 1 1).563 Ugyanitt egy rombusz átmetszetű, elhe­

gyesedő végű bronz karperecét is leltünk, amelyre egy bronzlapocskát hajlítottak rá. Átmérője: 6,3 cm, huzal­

vastagsága: 0,5 cm ( 25. tábla 15).564 Szórványként ke­

rült elő egy további, elkeskenyedő végű, bronzhuzalból készült kerek átmetszetű karperec. Átmérője: 5,2 cm, huzalvastagsága: 0,3 cm (25. tábla 14).565

A leggyakoribb borsodi karperectípus, az elhegye­

sedő végű kerek vagy ovális átmetszetű bronzhuzalból készült példányok párhuzamait nagy bőségben találjuk a 10-11. századi sirleletek között.566 A korszak temetőiből ismert a vastag, rombusz átmetszetű bronz huzalkarperec is.567 Pödrött végű lemezkarperecünk analógiái szintén meglehetősen gyakori leletei a 10. századi, elsősorban köznépi temetőknek.568 Hasonló példány került elő pél­

dául Nagyhalász 2. sírjából,569Karos-Eperjesszög 11/73., III/5. sírjából,570 Aldebrö 13., 20., Kál 20., 35., Vísonta 46., 75. sírjában, valamint szórványként további Heves megyei lelőhelyeken is.571 A típus több példánya 10. szá­

zadi pénzzel keltezett sírban látott napvilágot.572Kis mé­

retű, D átmetszetű bronz huzalkarperecünk párhuzamát Püspökladány-Eperjesvölgy 301. sírjában,573 Ikervár 122. sírjában,574 valamint Ibrány-Esbóhalom 191. sír­

jában lelték meg,575 kerek átmetszetű változatát pedig

gyéből Aldebrőről, Egér-Gépállomásról, Lőrinci-Selypipusztáról, Pétervására-Ivadról, Újlőrincfalva-Magyarad leletegyütteséből, va­

lamint Visonta-Felsőrétről ismerünk hasonló példányokat. Vö.: Ré­

vész 2008,417. Általánosnak tekinthető ez a forma a rétközí leletek között is. 8 lelőhelyről, 30 sírból kerültek elő ilyen példányok. Vö.:

Istvánovits 2003, 308-309. Gyakori e típus a csekeji (Cakajovce Szlovákia), a homokmégy-székesi, a püspökladány-epetjesvölgyi, illetve az ikervári temetőben is. Vő.: Rejholcová 1995a, 78, Gallina- Hajdik 1998,157,30. jegyzet, Gallina-Varga 2016, 164, M. Nepper 2002,217, Kiss 2000,74. A példákat hosszasan sorolhatnánk.

547 Giesler 1981, 120, 7. típus. Heves megyéből négy lelőhelyről, a Rétközből, kettőből ismert. Vö.: Révész 2008, 417, Istvánovits 2003,309. De hasonló darab került elő például Püspökladány-Eper­

jesvölgy 312., 563., 631. sírjából is. Vö.: M. Nepper 2002,198,217,

2 2 2. tábla.

573 M. Nepper 2002,177,196. tábla

374 Kiss 2000, 75,49. tábla

375 Istvánovits 2003,96, 309, 158. kép 6. A tárgyról Istvánovits Eszter úgy vélekedik, hogy azt másodlagosan hajlították gyerekméretűre.

374 Gallina-Varga 2016, 161, 164,32. tábla 22/5, 22/6.

11.8.3. Gyűrűk

A l l . házban a karperecek mellett egy nyitott, téglalap átmetszett! bronz pántgyürüt leltünk. Átmérője: 2,2 cm, szélessége: 0,6 cm (25. tábla 9).577 Hasonló, nyitott, ugyancsak téglalap átmetszetü bronz pántgyürüt húztak a kis méretű, D átmetszetü karperecre is. Átmérője: 2 cm, szélessége: 0,4 cm (25. tábla 10).578

A bronzból készült, téglalap átmetszetü, nyitott pánt­

gyűrűk meglehetősen gyakori leletei a Rétköz 10. száza­

di temetőinek.579 Ugyancsak gyakori ez a gyűrűtípus a találtak például a sorokpolányi584 sárrétudvari-hízóföl- di585 temető több sírjában.

A 7. házban egy szürkésbama, lapított gömbformájú üvegpaszta gyöngy (Szilágyi 7. típus) került elő. Átmé­

rője 1 cm, magassága 0,9 cm (114. tábla 3).586 A típus jellegzetes példányai láttak napvilágot például az ibrány- esbóhalmi, a tiszaberceli,587 a homokmégy-székesi,588 va­

lamint a sárétudvari589 temetők több sírjából.

A 8. házban egy zöld és sárga kásagyöngyökből (Szilágyi 37. típus) álló nyaklánc 20 darabját találtuk meg (115. tábla 3).590 A különféle alakú kásagyöngyök a 10­

11. századi temetők leggyakoribb leletei közé tartoznak.

Egyaránt megtalálhatók például Csekélyen591 (Cakajovce, Szlovákia), vagy a Rétköz,592 Heves megye,593 Hajdú- Bihar megye,594 Vas megye595 temetőinek síijaiban.

A 13. ház bontásából egy sötétszürke, henger alakú, folyatott üvegpaszta gyöngyöt leltünk. Hossza: 1,6 cm, szélessége: 0,6 cm (114. tábla 12).596 Hasonló gyöngyök például a sárrétudvari-hízóföldi,597 az újlőrincfalvi,598

577 HÓM Itsz: 93.14.37.

378 HÓM ltsz: 96.1.1411.

519 lstvánovits 2003, 305.

580 M. Nepper 2002, 217.

511 Kiss 2000, 77.

582 Szilágyi 1994,88-89.

383 HÓM ltsz: 96.1.63.

584 Kiss 2000, 195.

581 M. Nepper 2002,274,292. tábla

586 HÓM ltsz: 96.1.1406.

587 lstvánovits 2003,294.

588 Gallina-Varga 2016,155.

589 M. Nepper 2002, 355.

590 HÓM leltározatlan.

5,1 Rejholcová 1995a, 67.

592 lstvánovits 2003,294.

5,3 Révész 2008,410.

394 M. Nepper 2002, 216.

595 Kiss 2000, 195.

396 HÓM ltsz: 93. 25. 33.

597 M. Nepper 2002,214,272,274,280,290,292. tábla

398 Révész 2008,83. tábla 3.

a csekelyi599 (Cakajovce, Szlovákia), a persei (Prsa, Szlo­

vákia),600 a bánkeszi (Bánov, Szlovákia),601 a majsi602 vagy a homokmégy-székesi603 temető több sírjában is napvilágot láttak.

II.8.5. Rozettás fejű szegecs

A 7. házban egy ezüstből készült, kis méretű, erősen ko­

pott rozettás fejű szegecs került elő. Feje enyhén domború, hatszirmú virág alakú, hátoldalán apró szegecs. Átmérő­

je: 0,9 cm (48. tábla 3).604 Hasonló, aranyozott ezüstsze­

gecsek láttak napvilágot a karosi temető több sírjában.

Funkciójuk különböző volt, lábbeliveretként, préselt rozetták, kantárveretek, készenléti íjtegez, szügyelővere- tek díszeként alkalmazták őket.605 A homokmégy-halomi példányokról feltételezték, hogy tarsoly fiiggesztőszíjá- hoz tartoztak606 Pártát díszítettek a hajdúdorogi temető 25. sírjából előkerült, dúsan aranyozott ezüstszegecsek, amelyek szintén jó párhuzamai a borsodi példánynak.607 Kettős változatuk Tárcái-Vinnai-dűlőben került elő.608

11.8.6. Csatok

A 8. házban egy ovális átmetszetü, egyenetlen vastag­

ságú vashuzalból készített, ovális, töredékes vascsat ke­

rült elő. Mérete: 3,3x2 cm, huzalvastagsága: 0,3-0,4 cm A csatok pontos párhuzamaira nem sikerült rábukkan­

nom. A 10-11. századi leletek között meglehetősen kevés a vascsat. Funkciójukat nehéz meghatározni, övcsatok és hevedercsatok egyaránt lehettek. Méretük nem jelent támpontot ebben a kérdésben.612

11.8.7. Sodrott bronzdrótból készült tárgyak A 8. házban, egy edényben egy kétrét hajtott bronzdrót­

ból sodrott, ívelt, mindkét végén ovális hurokban végző­

dő tárgyat találtunk. Hossza: 3,5 cm, a hurok nagysága

“ 3 Gallina-Varga 2016, 155,37. tábla 35/11,35/14,35/20.

694 HÓM ltsz: 96.1.939.

605 Révész 1996b, 102, 62. tábla 4, 63. tábla 1-9, 69. tábla 13-24, 85. tábla 1, 90. tábla 6-11, 94. tábla 32-37.

606 Gallina-Varga 2016, 61, 9. tábla 4-8a, b.

607 Fodor 1996d, 230-231,4. kép.

Két hasonló tárgy került elő Dormánd-Hanyipuszta 6. sírjából. A sírban egy idős nő nyugodott, lábánál lo­

vának maradványaival. A tárgyak a sír fenekénél 10­

13 centiméterrel magasabban helyezkedtek el. Az egyik a zabla és a jobb lábfej között, a másik a zablához köze­

lebb került elő.614 Az éppebb példány 2,4 cm hosszú volt, végein téglalap alakú, 1,4x0,9 cm-es hurok, a töredékes példány hossza: 1,9 cm. Két vékony ezüsthuzalból össze­

sodort tárgy 3 töredéke került elő Besenyőtelek-Tepély- puszta II. temetőjének 12. férfisírjából. A huzalok végein és közepén hurkot alakítottak ki, az egyiknek a végén egy lemezes tárgy töredéke is megmaradt. A darabok má­

sodlagos helyzetben, a csontok között szétszórva feküd­

tek.615 Hasonló, két szálból sodort tárgy látott napvilágot a szeredi (Sered, Szlovákia) I. temető 15, gazdag mel- lékletű lovas sírjában, a ló koponyájánál. Ezen azonban középen is van egy ugyancsak két szálból sodort hurok.

Hossza: 2,8 cm, szálvastagság: 0,04 cm.616 Ezüst szálból sodort, 8 cm hosszú, végein 0,9x0,4 cm átmérőjű hurok­

kal ellátott tárgyat találtak a Tiszaeszlár-Bashalom h jelű (21.), gazdag mellékletű női sírjában, a lólábak között.617

„...tekert sodrású három drót darabka” került elő a bez- dédi temető 4, lovas férfisírjából is.618 Két igen vékony bronzhuzalból sodrott tárgy töredékei láttak napvilágot a Sárrétudvari-Hízófoldek temető 200. gyermeksírjából, a jobb alkar alatt.619 A jobb felkarcsont végénél és a ko­

ponya mögött egy-egy, két bronzszálból összecsavart, hurokban végződő tárgy látott napvilágot a pécs-vasasi temető 112. gyermeksírjában.620A borsodi példány leg­

közelebbi formai párhuzama, egy bronzdrótból sodrott, enyhén ívelt, mindkét végén szögletes hurokban végződő tárgy, a Zsombó-Ménesjárás-dűlőben feltárt, lószerszám­

mal és fegyverrel eltemeti férfi sírjában, a lábszárcsontok között került elő.621

A tárgy rendeltetésével kapcsolatban meglehetős bi­

zonytalanság uralkodik. Hampel nem tért ki rá, Dienes előbb ismeretlen rendeltetésűnek, majd lószerszám ré­

szének tartotta.622 * 423 * * * 427 428 429 Révész László bujtatóként határozta 394-395. Vö.: Révész 2003,210,204. tábla 4/14. A szerző egy hur- kos-kampós záródású karperec maradékainak határozta a tárgyakat.

Prohászka-Révész 2004, 142-143.

619 M. Nepper 2002, 340, 309. tábla 4. A szerző karperec töredékeinek véli a tárgyat.

620 Dombay 1961,76, VII. tábla 28. A szerző nyakék töredékeinek gon­

dolja őket, amelyekre a sírban ugyancsak előforduló gyöngyöket fűzték föl.

621 Bende-Lőrinczy-Türk 2008,2-4.

02 Dienes 1973,196.

esetleg lószerszám részei lehettek.623 A besenyöteleki darabot feltételesen nyaklánc részének tartották.624 A kér­

déssel a zsombói lelet kapcsán Türk Attila foglalkozott részletesen. Úgy vélte, a fentebb említett leletek közös jellemzője, hogy a csavart drótok végén kialakított hur­

kok szögletesek, és míg az egyik végükön teljesen zár­

tak, addig a másikon a két drótszárat egymásra hajtották.

Véleménye szerint a 10. századi példányok ebben külön­

böznek a korábbi hasonló gepida625 és avar leletektől.626 További különbségnek véli, hogy ez utóbbi leleteknél a hurkok oválisak és nem szögletesek, valamint, hogy a 10. századi darabokkal ellentétben egy sírban több darab is előkerült belőlük. Ezek alapján nem tartja kizártnak, hogy a formai hasonlóságok ellenére a honfoglalás kori példányoknak más funkciója lehetett. A tárgytípus leg­

közelebbi analógiáját a szaltovói kultúra területén véli felfedezni. S minthogy a magyarországi tárgyak lovas, illetve lószerszámos temetkezésekből kerültek elő, fel­

veti annak a lehetőségét, hogy a tárgyak fa és bőr kom­

binációjából készült lovaglóostor részei lehettek, a nyél, valamint a szíjazat rögzítésében játszhattak szerepet.

Éppen ezért, bár formailag hasonlónak véli, nem sorolja ebbe a tárgytípusba a sóshartyán-hosszútetői 30. sírban előkerült, mindkét végén ovális hurokban végződő, két bronzszálból csavart tárgyakat, amelyek közül kettő a fül tájékon, egy pedig a csigolyák között látott napvilá­

got. Fodor István az előbbieket az ún. szaltovói típusú fülbevaló részének, az utóbbit pedig függődísznek vagy ruhakapocsnak tartotta.627 S bár a borsodi áll legközelebb a zsombói példányhoz, Türk Attila szerint a borsodi tárgy funkciója is más lehetett, mint az általa vizsgáltaké.628

Az eddig ismert csavart huzalból készült tárgyak nagy része lábnál, lószerszámok, esetleg lócsontok között ke­

rült elő. Ennek ellenére úgy vélem, semmiképpen sem lehettek lovaglóostor bőr és fa részeinek rögzítő elemei.

Egyrészt, mivel az igen vékony (0,04-0,05 cm) átmérőjű bronz-, ritkábban ezüsthuzal nem alkalmas erre a célra.

A lovaglóostor alkatrészeinek összefogására sokkal vas­

tagabb huzalra lett volna szükség. Másrészt a korábbi korszakokban is előfordult, hogy csak egy darab került a sírba.629 A dormándi, a pécs-vasasi és a bezdédi leletek pedig azt is bizonyossá teszik, hogy a 10. századi ma­

gyar sírokban sem mindig csak egy példányt helyeztek el. Arra viszont nem gondolhatunk, hogy néhány sírba

623 Révész 2008,81. A szerző úgy véli, hogy megközelítőleg 1 cm vas­

tag szíjazat befogadására alkalmasak voltak a csavart (Írótok végén elhelyezkedő hurkok.

924 Révész 2008,66-67,76. j.

423 4 ezüstdrótból sodrott, hasoló jellegű darab került elő egy 5. század­

ra keltezhető női sírban Slimnicben. A tárgyak a csontváz lábánál helyezkedtek el. A szerző harisnyatartóknak véli őket. Vö.: Gloda- riu, 1974,484,2. kép 6-9, Harhoiu 1998, 90. tábla E 6-9.

626 Bende-Lőrinczy-Türk 2008, 3,11. j.

427 Fodor 1973, 34, 3. kép 3-5.

428 Bende-Lőrinczy-Türk 2008,4-5,21. j .

429 B. Nagy 2003,37,73. kép 3.

több lovaglóostor is bekerült volna. Végül azt is meg kell említenünk, hogy a 10. századi sírokban sem csak a ló­

szerszámok közelében leltek ilyen jellegű tárgyat.630 Ugyancsak vékony, törékeny voltuk miatt nem tart­

hatjuk őket késnyél rögzítésére szolgáló eszközöknek sem, mint ahogyan az néhány hasonló jellegű skandi­

náviai tárgy alapján felmerült.631 Sokkal valószínűbb­

nek látszik az a feltevés, miszerint e finom kis tárgyak a ruházattal, annak rögzítésével állhatták kapcsolatban, amelyet a sóshartyáni egyik példány elhelyezkedése is igazolni látszik.632

Meglehet, hogy hasonló funkciója volt a 3. házból elő­

került további három tárgynak is. Mindhárom az erősen összeégett páncélmaradványra korrodeálódott. Az egyik négyszeresen összetekert 0,05 cm vastag huzalból álló 1,7 cm átmérőjű, kör alakú hurok, amely két szálból sodort huzalban folytatódik mindkét irányban. A másik ugyancsak négyszeresen összetekert, 0,05 cm vastagsá­

gú, 1,7 cm átmérőjű, kör alakú hurok. Végei, amelyek feltehetően az előzőekhez hasonlóan folytatódtak, letör­

tek (25. tábla 12).633 A harmadik egy 0,8 cm átmérőjű, szintén 0,05 cm vastag szálból készült egyszeres hurok, végei letörtek (25. tábla 13).634 Az előző kettőhöz hason­

ló, többszörösen összetekert bronzdrótból készült, 1,4­

1,8 cm átmérőjű tárgy került elő Csekélyen (Cakajovce, Szlovákia), a 129. sírból (amelybe egy idős nőt temettek) a medencecsontok között. A sír a 9. század első évtize­

détől a 10. század 2. évtizedéig keltezhető. Az előzőnél jóval kisebb, 0,8x04 cm-es, téglalap alakú, bronzdrótból csavart tárgy látott napvilágot szintén a medencecsont­

nál, a láb felőli részen, a 645. sírból is, amelyben egy idős férfi nyugodott. A sír a 10. század ötödik évtizedétől a 10-11. század fordulójáig keltezhető. Rejholcová fel­

vetette, hogy ezek mágikus, gyógyító, bajelhárító tárgyak lehettek, esetleg ilyen hatású gyógynövényeket vagy ér­

tékes faforgácsokat fogtak össze635

630 Például a sóshartyáni, sárrétudvari-hízófoldi és pécs-vasasi dara­

bok. Az avar kori leletek közül itt csak kettőt említek. Székkutas 202. sír: a koponya jobb oldalán. Vő.: B. Nagy 2003, 37, 73. kép 3.

Szentes I. temető 149. sír: bal váll felett. Vő.: Madaras 1999, 317, 7. kép 11.

631 Bende-Lőrinczy-Türk 2008,4, 17-19. j. Vékony bronzdrótból ké­

szített sprirálissal díszített késnyelet Letkés-Téglaégető II. temető 91. sírjában figyeltek meg. Vö.: Bakay 1978, 121, 161. kép, LV. táb­

la 5.

632 A kiskundorozsmai leletek kapcsán legutóbb Szalontai Csaba fog­

lalkozott a hurkos végű, csavart bronzdrótból készült tárgyak sze­

repével. Arra a megállapításra jutott, hogy mind az avar, mind a honfoglalás kori darabok a viselethez tartozhattak. Vő.: Szalontai 2018, 162-165. rendeltetésének meghatározásakor nem gondolhatunk tütartóra, hiszen azok általában nagyobb méretűek, több­

nyire díszítetlenek, és számyascsontból készültek.638 Hossza, átmérője, és az a tény, hogy mindkét végén eldol­

gozták, valószínűtlenné teszi azt is, hogy egy vaseszköz nyele lett volna.639 Formája alapján az a legvalószínűbb, hogy a borsodi példány egy bőrtömlőhöz tartozott, annak a szája lehetett.

Méretében is hasonló, csonka kúp alakú, díszítetlen darab látott napvilágot a karosi II. temető 52. sírjában, az elhunyt bal karja mellett, az íjtegez, a kantár és a szablya veretei között.640 Az ásató bőrtömlő csontszopókájának, esetleg lószerszám tartozékának határozta meg. Koráb­

ban szintén a lószerszámok között említették azt a két, bekarcolt vonalakkal díszített hengeres csonttárgyat, amely a Kolozsvár-Zápolya utcai temető 11. sírjából látott napvilágot, és emlékeztet a borsodira.641 Újabban azonban ezeket is csontszopókaként határozták meg.642 Csontból készült, bekarcolt hálómintával díszített töm­

lőszájat Piliny-Leshegyről ismerünk még.643 Előkerült továbbá egy cikcakkvonallal díszített, 12. századra kel­

tezhető példány Orosházáról is.644

A 3. házban egy gímszarvas agancsából készített, erő­

sen megégett tárgy több töredét leltük (9. tábla 1). A tárgy üreges volt, eredeti alakjára azonban nem következtethe­

tünk, mivel a tűzben deformálódott. Feltehető az is, hogy nem minden darabját sikerült megtalálnunk. Felületét ötágú fésüalakban bekarcolt vonalak, pontkörök és az egyik töredéken apró csillagok díszítik.645 A tárgy rendel­

tetésének meghatározásánál nehéz helyzetben vagyunk, leginkább a hasonló díszítésű csonttárgyakra támaszkod­

hatunk. Pontkörrel díszített agancstégely látott napvilá­

got Hajdúszoboszló-Árkoshalom 244. sírjából, amelyben egy íjjal, harci baltával, lószerszámmal eltemetett

idő-636 A témáról korábban: Wolf 2016.

637 HÓM ltsz: 92.25.52.

638 A 10-11. századi magyar sírokból előkerült csont tűtartókat leg­

utóbb Révész László gyűjtötte össze. Vő.: Révész 2000, 15-18.

639 Például: Sárrétudvari-Hízóföld 185. síijából került elő csont eszköz­

nyél. Vő.: M. Nepper 2002, 336, 304. tábla. Csont késnyelet leltek Szombathely-Szent Márton-templom 7. sírjában is. Vö.: Kiss 2000, 77. tábla

440 Révész 1996b, 186, 84. tábla 16.

441 Bóna 1986,39. kép 13-14.

442 Gáli 2013,278, 134. tábla 13-14.

643 Hampel 1900, 524-525, Révész 1996a, 402^103,404, 3. kép.

444 Lichtenstein-Rózsa-Tugya 2005, 279, 8. ábra, Lichtenstein-Tugya 2009, 259,3. tábla 1-6.

445 HÓM ltsz: 93.8.91.

In document A BORSODI FÖLDVÁR (Pldal 105-108)