1 Fórum Fórum

Fórum

Társadalomtudományi Szemle

Fórum

Társadalomtudományi Szemle

A tartalomból:

Angyal Béla

A két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártok történetének szakirodalma és forrásai Simon Attila

A szlovákiai magyar politika alternatívái a két világháború között Rácz Kálmán

A katolicizmus szerepe Szüllő Géza politikájában Mrva Marianna–

Szilvássy Tímea Kétnyelvűség a dél- szlovákiai településeken Karikó Sándor

Európaiság mint identitás és nevelés?

Populizmus-összeállítás Miroslav Kocúr,

Grigorij Mesežnikov, Petőcz Kálmán és Gál Zsolt tanulmánya Könyvek

1 2011

FÓruM kisebbsÉgkutAtÓ intÉzet

Parková 4., 931 01 Šamorín Tel.: 00421-31-590 27 90 Fax: 00421-31-560 27 12 E-mail: forum@foruminst.sk Tóth Károly igazgató

A Fórum kisebbségkutató intézet könyvtára – bibliotheca hungarica Parková 4., 931 01 Šamorín

Tel.: 00421-31-590 27 97 Fax: 00421-31-560 27 12 E-mail: bibliotheca@foruminst.sk Végh László igazgató

A Fórum kisebbségkutató intézet etnológiai központja – komárom P. O. Box 154., 945 01 Komárno 1 Tiszti pavilon, Hradná 2., Komárno Tel.: 00421-35-773 2854 Fax: 00421-35-773 2854 E-mail: etno@foruminst.sk Liszka József igazgató

MAgyAr tudoMányos Mûhelyek szlovákiábAn selye János egyetem

Bratislavská cesta 3322., 945 01 Komárno

Tóth János rektor

Tel.: 00421-35-6408 853 E-mail: sje@selyeuni.sk konstantin egyetem

közép-európai tanulmányok kara Dražovská cesta 4., 949 74 Nitra Komzsík Attila dékán

Tel.: 00421-37-6408 853 E-mail: dfss@ukf.sk

A folyóirat megrendelhető és előfizet - hető az alábbi címen: Lilium Aurum, Palác Duna Palota, Ga lant ská cesta 658/2F, 1. posch. 5, 929 01 Dunaj ská Stre da. Tel., fax: 00421-31-552 90 28 E-mail: lilium@liliumaurum.sk

MAgyAr tudoMányos Mûhelyek szlovákiábAn

Comenius egyetem

Magyar nyelv és irodalom tanszék Gondova 2., 818 01 Bratislava Dušík Anikó tanszékvezetõ Tel.: 00421- 2- 593-39-484 E-mail: kmjl@fphil.uniba.sk bél Mátyás egyetem hungarisztika tanszék Alabán Ferenc tanszékvezetõ Tajovského 40.,

974 01 Banská Bystrica Tel.: 00421-446-4145 gramma nyelvi iroda Bacsákova 240/13.

929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421-31-550 42 61 Fax: 00421-31-550 42 62 E-mail: gramma@gramma.sk www.gramma.sk

Szabómihály Gizella irodavezetõ Mercurius társadalomtudományi kutatócsoport

Klariská 7., 811 03 Bratislava Tel., fax: 00421-2-544 31 842 E-mail: mercurius@ba.sknet.sk Vadkerty Katalin elnök Gyurgyík László titkár katedra társaság

Dom podnikate¾ov, Kukuèínova 459.

929 01 Dunajská Streda Tel., fax: 00421-31-552 90 28 E-mail: katedra@katedra.sk Németh Margit elnök

gömör-kishonti Múzeumegyesület Daxnerova 34., 979 01 Rim. Sobota Tel.: 00421-47-562 66 82, 00421-47- 563 45 42

B. Kovács István elnök

Mátyusföldi Muzeológiai társaság 925 26 Boldog 159.

Tel.: 00421-2-459 15 298 Danter Izabella ügyvivõ

Ára: 3

A szerkesztõség címe:

Fórum Kisebbségkutató Intézet Parková 4, 931 01 Šamorín Tel.: 00421-31-552 36 42 Fax: 00421-31-560 27 12

E-mail: csanda@foruminst.sk, fazekas@foruminst.sk Új könyvek:

Bárczi Zsófia–Vančoné Kremmer Ildikó (szerk.): Margó. Írások a fordításról és a kétnyelvűségről.s. l., AB-ART, 2010, 232 p.

Benyovszky Krisztián: Fosztogatás. Móricz-elemzések. Pozsony, Kalligram, 2011, 264 p. /Kortárs Magyar Irodalomtudomány/

Csáky Károly: Falumúzeumok, tájházak, néprajzi gyűjtemények az Ipoly és a Ga - ram mentén I.Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2010, 160 p.

Cs. Fehér Katalin: Pályi András.Pozsony, Kalligram, 2011, 244 p. /Tegnap és Ma/

L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei.Somorja, Fórum Kisebb - ségkutató Intézet, 2010, 408 p. /Jelek a térben, 3./

Komoróczy Géza: Meddig él egy nemzet. A nemzet történeti látószöge.Pozsony, Kalligram, 2011, 244 p.

Liszka József: Populáris kultúra. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 520 p. /Magyarok Szlovákiában, 6./

Petőcz, Kálmán (szerk.): Národný populizmus na Slovensku a slovensko-ma ďar - ské vzťahy 2006 – 2009.Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 382 p.

Sándor Iván (összeáll.): Mi a magyar most?Pozsony, Kalligram, 2011, 224 p.

Simon Szabolcs: Nyelvi szondázások. Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok a szlo vákiai magyar nyelvhasználat köréből. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2010, 220 p.

Szarka László–Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században I.So mor ja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 216 p. /Lokális és regionális monográfiák, 6./

Fó ru m T ár sa da lo m tu do m án yi Sz em le 2 01 1/ 1

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

Fó­Rum­TáR­SA­dA­lom­Tu­do­má­nyi­Szem­le

negyedévenKénT­megjelenő­Tu­do­má­nyoS­Fo­lyó­iRA­T Xiii.­év­fo­lyam

Felelős­szerkesztő cSAndA­gáBoR

Főmunkatárs FAzeKAS­józSeF A­szerkesztőbizottság­elnöke

ÖllÖS­láSzló Szer­kesz­tő­bi­zott­ság

Bíró­A.­zoltán,­csanda­gábor,­Fazekas­józsef,­Fedinec­csilla,­gyurgyík­lászló,­

Hunčík­Péter,­Hushegyi­gábor,­Kiss­józsef,­lampl­zsuzsanna,­

lanstyák­istván,­liszka­józsef,­mészáros­András,­Simon­Attila,­

Szarka­lászló,­Tóth­Károly,­végh­lászló

Tar­ta­lom

Tanulmányok

AngyAl­BélA

A­két­világháború­közötti­csehszlovákiai­magyar­pártok­történetének­

szakirodalma­és­forrásai­... 3 Simon­ATTilA

Budapest,­moszkva­és­Prága­bűvkörében.­A­szlovákiai­magyar­politika­

alternatívái­–­az­aktivizmustól­a­budapesti­politikáig­–­a­két­világháború­

között­ ... 13 Rácz­Kálmán

A­katolicizmus­szerepe­Szüllő­géza­politikájában­ ... 25 mRvA­mARiAnnA–SzilváSSy­TímeA

Kétnyelvűség­a­dél-szlovákiai­településeken­ ... 37 miRoSlAv­KocúR

Az­istenért,­a­nemzetért­–­keresztény­nemzeti­populizmus­ ... 59

Fó­Rum­TáR­SA­dA­lom­Tu­do­má­nyi­Szem­le

A szer­kesz­tő­ség­cí­me:­Fó­rum­Kisebbségkutató­in­té­zet,­Park­u.­4.,­931­01­Somorja.­e-mail: csanda@­foruminst.sk

•­Ki­ad­ja:­Fó­rum­Kisebbségkutató­in­té­zet,­Somorja. Fe­le­lős ki­adó:­Tóth­Ká­roly­igaz­ga­tó­•­nyom­dai­elő­ké­szí­tés:

Kalligram­Typography­Kft.,­érsekújvár­•­nyom­ta:­eXPReS­PRinT­s.­r.­o.,­Partizánske­•­meg­je­lent­a­Szlo­vák Köz­tár­sa­ság­Kormányhivatala­tá­mo­ga­tá­sá­val­•­Pél­dány­szám:­600­•­ára:­3­€­•­nyilvántartási­szám:

ev­904/08­•­iSSn­1335-4361­•­inter­net:­http:\\www.fo­ru­minst.sk­•­Kéz­ira­to­kat­nem­őr­zünk­meg­és­nem kül­dünk­vis­­sza.

Fó­Rum­SPoloČen­SKoved­ná­Revue

Adresa­redak­cie:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Parková­4,­931­01­Šamorín.­e-mail:­csanda@­foruminst.sk

• vyda­vateľ:­ Fó­rum­ inštitút­ pre­ výskum­ menšín,­ Šamorín.­ zod­povedný:­ Kár­oly­ Tóth­ ria­diteľ­ •­ Tlačiaren­ská príprava:­Kalligram­Typography­s.­r.­o.,­nové­zámky­• Tlač:­eXPReSPRinT,­s.­r.­o.,­Partizánske­•­S­finanč­ným príspev­kom­úv­SR­•­nák­lad:­600­•­cena:­3­€­•­evidenčné­číslo:­ev­904/08­•­iSSn­1335-4361•­inter­net:

http:\\www.­fo­ru­minst.sk

A­nemzeti­populizmus­Szlovákiában:­az­állam­jellegének­definiálása­

és­egyes­történelmi­események­értelmezése­... 81 PeTőcz­Kálmán

nemzeti­populizmus­és­választási­magatartás­ ... 103 gál­zSolT

duna-völgyi­Argentína.­Populista­gazdaságpolitika­mint­a­fenntartható­

gazdasági­növekedés­első­számú­ellensége­ ... 141

Agora

KARiKó­SándoR

európaiság­mint­identitás­és­nevelés?­ ... 173

Könyvek

michela,­miroslav

Pod­heslom­integrity.­Slovenská­otázka­v­politike­maďarska­1918–1921­

(Simon Attila) ...185 Kegyesné­Szekeres­erika–Simigné­Fenyő­Sarolta­(szerk.)

Sokszínű­nyelvészet.­Alkalmazott­nyelvészeti­gender-kutatás­

(Bolemant Lilla) ...187 Skutnabb-Kangas,­Tove−dunbar,­Robert

indigenous­children’s­education­as­linguistic­genocide­and­

a­crime­Against­Humanity?­A­global­view­

(Kontra Miklós) ...190 A­csitári­hegyek­alatt.­írások­Sándor­Anna­tiszteletére­

(Vízkeleti László) ...192

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

Tanulmányok Tanulmányok

A ^ngyAl B ^élA A­két­világháború­közötti­csehszlovákiai­magyar pártok­történetének­szakirodalma­és­forrásai

BélAAngyAl 329.4(=511.141)(437)”1918/1938”

literature­and­Resources­of­the­History­of­Hungarian­Parties­ 94(437)(=511.141)”1918/1938”

in­the­interwar­czechoslovakia

Keywords:­ Hungarian­ parties­ in­ czechoslovakia­ between­ 1918­ and­ 1938.­ History­ of­ political­ parties.

contemporary­special­literature,­archives­and­other­sources.

Az­első­csehszlovák­köztársaság­húsz­éve­alatt­létezett­magyar­politikai­pártok­történe- te,­működése,­fejlődése­még­ma­is­részben­feltáratlan.­A­korszakot­bemutató­munkák között­ csupán­ az­ utóbbi­ évtizedekben­ tűntek­ fel­ levéltári­ kutatásokkal­ megalapozott, tudományos­igénnyel­készült­tanulmányok.­A­korábban­megjelent­munkák­többsége­az előző­publikációkra­és­a­korabeli­sajtóra­támaszkodik,­melyek­különböző­színvonalúak és­gyakran­befolyásolták­őket­a­nemzeti­szempontok­és­a­kor,­amelyben­íródtak.

A­ levéltári­ alapkutatásoknak­ még­ a­ kezdetén­ tartunk.­ Számos­ olyan­ fond,­ állag található­cseh,­szlovák­és­magyarországi­levéltárakban­egyaránt,­amelyeket­még­nem kutattak­a­téma­szempontjából,­holott­olyan­korabeli­intézmények,­szervezetek­doku- mentumait­tartalmazzák,­melyek­foglalkoztak­a­csehszlovákiai­magyar­kisebbség­ügye- ivel,­politikai­pártjainak­tevékenységével.

munkámban­áttekintem­a­téma­szakirodalmát­és­forrásait,­valamint­a­kutatás­eddi- gi­eredményeit.­Szólók­a­kutatókra­váró­legsürgősebb­feladatokról­is.

1.­Szakirodalom

A­csehszlovákiai­magyar­kisebbség­két­világháború­közötti­történetének­feldolgozása során­az­érdeklődés­magyar­részről­elsősorban­a­nemzetiségi­identitás­megőrzésére irányuló­küzdelem­felé­fordult,­a­politikatörténeti­megközelítés­dominált.­más­terüle- tekkel,­ például­ a­ gazdaságtörténettel,­ kultúrtörténettel­ összehasonlítva­ a­ kisebbségi politika­témaköre­jelentős­számú­szakirodalommal­rendelkezik.

A­politikai­pártok­történetéhez­kapcsolódó­munkákat,­megszületésük­idejét­tekint- ve,­amely­tény­nagyban­meghatározta­szemléletüket,­jellegüket­is,­négy­főbb­csoportra oszthatjuk.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

1.1.­Korabeli­szakirodalom

A­ magyar­ pártok­ tevékenységét­ méltató,­ történetük­ rövidebb­ időszakaira­ vagy­ egyes területeken­végzett­munkájukra­visszatekintő­írások­már­születtek­pár­évvel­a­megala- kulásuk­után,­a­múlt­század­húszas­éveiben.­elsősorban­propagandacélokat­szolgáltak ezek­a­kiadványok,­a­tagságuknak,­választóiknak­kívánták­bemutatni­az­egyes­pártok fejlődését,­elért­eredményeiket.­Szerzőik­a­magyar­pártok­képviselői,­munkatársai,­hoz- zájuk­közel­álló­újságírók­voltak.

Az­első­ilyen­munkának­tekinthető­az­országos­Keresztényszocialista­Párt­főtitkára által­összeállított­könyvecske­a­magyar­képviselők­parlamenti­munkájáról,­amely­1921- ben­jelent­meg.¹

A­Keresztényszocialista­naptárban­–­a­keresztényszocialista­párt­1925-ben­lezajlott pártszakadása­és­a­nyugat-szlovenszkói­Keresztényszocialista­Párt­megalakulása­után –­megjelent­visszaemlékezés­a­párt­kezdeti,­impériumváltást­követő­időszakára­ugyan- csak­a­politikai­propaganda­körébe­tartozik.² Szerzője­elsősorban­a­szakadár­pártba átlépett­személyek­szerepét­emeli­ki­az­indulásnál.

A­ köztársaság­ létrejöttének­ tízedik­ évfordulója­ táján­ két­ munka­ jelent­ meg, Flachbart­ernő­és­urr­györgy­tollából,­amelyek­igyekeztek­összefoglalni­a­tíz­év­törté- néseit.³

ezek­az­eddig­felsorolt­munkák­rövid,­sajtóban­megjelent­vagy­brosúraszerű­kiad- ványok­leginkább­a­kisebbségi­sérelmek­feltárására­összpontosítottak,­a­magyar­pár- tok­küzdelmét­emelték­ki­a­kisebbségi­jogok­terén­a­csehszlovák­kormánnyal­szemben.

A­pártok­valós­választói­támogatottságáról,­arról,­hogy­a­magyarság­egy­jelentős­része nem­ezeket­a­pártokat­támogatta,­kevés­szó­esik.­A­magyar­választók­csaknem­negye- de­a­baloldali,­elsősorban­a­kommunista­pártot,­mintegy­tíz­százaléka­egyéb,­elsősor- ban­ a­ kormánytámogató­ pártokra­ adta­ voksát­ a­ nemzetgyűlési­ választások­ során.­ A magyar­pártokon­belüli­ellentétek­is­homályban­maradtak,­csupán­lelley­jenő­nyugat- szlovenszkói­ csoportjának­ kiválását­ és­ bukását­ taglalják­ részletesebben­ mint­ kor- mánytámogató,­korabeli­szóhasználattal­aktivista­kísérletet.­Az­aktivista­pártokat­som- másan­árulóknak­nevezik­a­szerzők.⁴

A­ magyar­ aktivista­ pártok­ is­ komoly­ propagandatevékenységet­ fejtettek­ ki,­ és­ az általuk­kiadott­munkák­között­is­akadnak,­amelyek­a­magyar­pártok­történetét­taglal- ják,­természetesen­aktivista­szempontból.­ezekben­a­csehszlovák­demokráciát­mint­a magyar­ kisebbség­ felemelkedésének­ zálogát­ emlegetik,­ kiemelve­ az­ általános­ titkos

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

1.­ varjú­józsef­(szerk.):­Magyar képviselők szereplése a prágai parlamentben.Bratislava­(Po­- zsony),­é.­n.­(1921)

2.­ Keresztényszocialista­párti­életünk­nyugatszlovenszkóban.­in­Keresztény szocialista naptár az 1926. közönséges évre.­Kiadta­a­Szlovenszkói­Keresztény­Szocialista­Központ.­Bra­tisla­- va-Pozsony,­71–74.­p.

3.­ Flachbart­ ernő:­ A­ magyarság­ politikai­ élete­ cseh­ uralom­ alatt.­Magyar Szemle, 1928, 98–108.­p.;­urr­györgy:­A­szlovenszkói­magyar­politika­tíz­esztendeje.­(1919–1929.)­Košice- Kassa,­1930.

4.­ „A­kormány­ellen­indított­küzdelemben,­sajnos­árulói­is­akadtak­a­magyarságnak.­1923­ele- jén,­csánki­(neumann)­Aladár,­a­Károlyi-kormány­barsi­főispánjának­vezetése­alatt­megala- kult­a­»magyar­Köztársasági­Földmíves­Párt«,­amely­a­kormány­legmagasabb­protektorátusa alatt­a­magyarság­egységét­akarta­megbontani.”­Flachbart:­i.­m.­105.­p.

szavazati­ jogot­ és­ a­ földreformot.­ A­ magyar­ ellenzéki­ pártok,­ de­ a­ kommunista­ párt tevékenységét­is­sommásan­elítélik.⁵

A­ propaganda­ céljain­ túllépve­ tudományos­ igényű­ munka­ is­ született,­ azonban­ ez nem­a­magyar­pártokhoz­kötődött,­hanem­a­cseh­politikatudományhoz.­A­köztársaság tizedik­évfordulójára­kiadott­többkötetes­munkában­emil­Čapek­terjedelmes­tanulmányt közölt­ az­ ország­ politikai­ viszonyairól,­ bőséges­ statisztikai­ adatokkal­ tűzdelve.⁶ Részletesen­foglalkozik­a­magyar­pártokkal­s­választási­eredményeikkel.­írásának­szem- lélete­a­hivatalos­kormányvéleményeket­tükrözi,­a­létező­nemzetiségi­sérelmekről,­pél- dául­ a­ választókerületek­ aránytalan,­ kisebbségekre­ nézve­ hátrányos­ felosztására­ alig találunk­utalást,­illetve­a­cseh­nemzeti­szempontból­megpróbálja­magyarázni­azokat.

A­korabeli­magyar­nyelvű­publikációk­közül­kiemelkedik­a­Borsody­istván­szerkesz- tette­Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 című­ tanulmánykötet.⁷ ebben­ darvas jános,­a­Prágai­magyar­Hírlap­munkatársa­foglalja­össze­a­húsz­év­magyar­politikatör- ténetét.­erre­az­írásra­is­jellemző,­hogy­a­magyar­polgári­pártok­szemléletét­tükrözi,­a sérelmekre­összpontosít­és­a­„nemzetvédő­munka”­eredményeit­emeli­ki.­A­tanulmány utolsó­soraiban­azt­elemzi,­hogy­csehszlovákiában­a­nemzeti­állam­eszméjét­a­svájci mintájú­nemzetiségi­állam­váltja­majd­fel.­Az­írás­az­Anschluss­után,­a­müncheni­tár- gyalások­ előtt­ készült.­ A­ nagyhatalmak­ azonban­ 1938­ őszén­ nem­ a­ svájci­ modellel, hanem­csehszlovákia­feldarabolásával­kívánták­megoldani­a­nemzetiségi­kérdést.

1.2.­Az­első­bécsi­döntés­után

Közvetlen­a­bécsi­döntés­után­több,­az­egész­korszakot­átfogó­magyarországi­tanul- mány­is­született,­amely­értékelte­az­akkor­lezárult­időszak­politikatörténetét.­A­szer- zők­ úgy­ tekintettek­ a­ csehszlovákiai­ magyarság­ húszéves­ történetére,­ a­ „cseh­ meg- szállás”­alatt­történtekre,­mint­véglegesen­lezárt­fejezetre.­minden­tanulmány­az­elsza- kított­ kisebbségi­ magyarság­ történetét­ úgy­ ábrázolta,­ mint­ szakadatlan­ küzdelmet­ a felszabadulásért,­amelyben­egységbe­forrt­a­magyarság.­A­magyar­pártok­belső­fejlő- déséről,­egymáshoz­való­viszonyáról,­a­pártokon­belüli­ellentétekről­és­valós­választói támogatottságukról­nem­esik­szó.⁸

a két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártok... 5

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

5.­ „A­két­ismertetett­polgári­párt­Budapestet,­a­kommunista­párt­pedig­moszkvát­tartja­a­világ közepének­s­ehhez­szabják­politikai­működésüket.”­in­gyürky­istván­(szerk.):­Köztársasági magyarok jubileumi könyve. Kiadja­a­Köztársasági­magyarok­jubileumi­könyvének­szerkesz- tő-bizottsága,­Bratislava,­é.­n.­172.­p.

6.­ Čapek,­emil:­Politický­vývoj­a strany­v Československé­republice.­in­Československá vlasti- věda.­Díl 5. Stát.Praha,­1931,­438–496.­p.

7.­ Borsody­istván­(szerk.):Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938. Budapest,­1938.Az­alap- műnek­számító­munka­újabb­kiadása­látott­napvilágot­2002-ben­a­somorjai­méRy­RATio kiadó­jóvoltából.

8.­ A­ legfontosabbak­ a­ következők.­ Rády­ elemér: A­ felvidéki­ magyar­ politika­ 20­ éve (1918–1938). inFelvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Budapest,­ é.­ n. 89–133.­ p.;

darvas­jános:­A­felvidéki­magyarság­politikai­története­a­csehszlovák­megszállás­alatt. in csatári­ istván­ és­ Ölvedi­ jános­ (szerk.):A visszatért Felvidék adattára. Budapest,­ 1939, 39–65.­p.;­darvas­jános:­A­Felvidék­húszéves­küzdelme­és­felszabadulása. inMagyar poli- tikai és közigazgatási compass. Budapest,­é.­n.289–300.­p.

1.3.­A­második­világháborútól­a­rendszerváltásig

A­második­világháborút­követő­negyven­évben­elsősorban­szlovák­nyelvű­munkák­lát- tak­napvilágot,­amelyek­foglalkoztak­a­két­világháború­között­csehszlovákiában­léte- zett­magyar­pártokkal.­A­szlovák­történetírás­elsősorban­a­magyar­kisebbség­és­veze- tőinek­csehszlovákia­szétverésében­játszott­szerepét­emelte­ki.­A­szocialista­időszak szlovák,­osztályszempontú­történetírása­a­magyar­burzsoázia­védelmezőiként­mutatta be­a­magyar­pártokat,­és­a­korszak­feldolgozása­során­túlhangsúlyozta­a­kommunista párt­ két­ világháború­ közötti­ szerepét.⁹ ugyanakkor­ alig­ tesz­ említést­ arról,­ hogy­ a magyarok­lakta­vidékeken­jóval­az­országos­átlag­feletti­támogatottsággal­rendelkezett a­kommunista­párt.

ebben­az­időszakban­születnek­azonban­az­első­olyan­tanulmányok,­amelyek­a­pár- tok­történetének­feldolgozásához­levéltári­forrásokat­is­felhasználnak­és­a­téma­mar- xista­ megközelítése­ ellenére­ is­ értékes­ adatokat­ tartalmaznak­ a­ kutatók­ számára.

Pavol­Komora­és­Róbert­Šavel­munkáihoz­elsősorban­Pozsonyi­Rendőr-igazgatóság­ira- tai­ szolgáltak­ forrásul.¹⁰ A­ témához­ kapcsolódnak­ juraj­ Kramer­ Budapesten­ végzett levéltári­kutatásai­és­az­ezek­alapján­írt­munkái.¹¹Kramer­elsőként­mutatott­rá­írásai- ban­Tuka­Béla­(vojtech)­magyarországi­kapcsolataira,­szerepére­a­magyar­pártok­létre- jöttében­és­a­Szlovák­néppárt­politikájában.

1.4.­A­rendszerváltástól­napjainkig

A­kilencvenes­évek­elején­magyar,­szlovák­és­cseh­részről­egyaránt­megélénkült­a­kor- szak­története­és­ezen­belül­a­politikatörténete­iránti­érdeklődés.¹²Tudományos­konfe- renciákat­rendeztek,¹³és­összefoglaló­jellegű­munkák­jelentek­meg­a­pártok­két­világ- háború­közötti­rendszeréről.¹⁴A­pozsonyi­Kalligram­Kiadó­az­1990-es­évek­elején­kelet- kezett­tanulmányokból,­a­kisebbségi­magyarság­történetével­foglalkozó­írásokból­jelen- tetett­ meg­ tanulmánykötetet,­ amelyben­ több­ munka­ foglalkozik­ az­ első­ csehszlovák Köztársaság­időszakával.¹⁵A­korszak­egyik­kilencvenes­években­keletkezett­monogra- fikus­feldolgozása­Popély­gyula­munkája.¹⁶

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

9.­ erre­példa­az­összefoglaló­igénnyel­készültDejiny Slovenska V. (1918–1945). Bratislava,­1985.

10. Šavel,­Róbert:­vznik­a činnosť­maďarských­buržoáznych­strán­na­Slovensku­do­podpísania Trianonskej­ mierovej­ zmluvy.­ in­Zborník UML UK, Dejiny robotníckeho hnutia. Ročník IV, Bratislava,­1973,­19–39.­p.;­Šavel,­Róbert:­Kríza­v maďarskom­nacionalistickom­tábore­na Slovensku­pred­voľbami­v roku­1925.­in­Zborník FFUK, marxizmu-leninizmu ročník XXI. (VII).

65–84­ p.;­ Komora,­ Pavol:­ maďarské­ buržoázne­ strany­ na­ Slovensku­ (1919–1929).­ in Zborník FFUK, Historica. Ročník 20, 1969, 89–125­p.

11. Kramer,­ juraj:­Iredenta a separatizmus v slovenskej politike. Bratislava,­ 1957.;­ Kramer, juraj:­Slovenské autonomistické hnutie v rokoch 1918–1929.Bratislava,­1962.

12. l.­Simon­Attila:­A szlovákiai magyarok történetének válogatott bibliográfiája (1990–2002).

Somorja-dunaszerdahely,­2004.­Az­1918­és­1938­közötti­korszakra­vonatkozóan­a­szerző 280,­elsősorban­magyar­és­szlovák­nyelvű­publikációt­sorol­fel.

13. l.­az­egyik­a­témához­kapcsolódó­konferencia­anyagát:­Slovensko v politickom systéme Česko - slovenska. (Materiály z vedeckého sympózia Častá 11.–13. novembra 1991).Bratislava,­1992.

14. lipták,­Ľubomír­(szerk.):­Politické strany na Slovensku 1860–1989.Bratislava,­1992.

15. Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből.Pozsony,­1993.

16. Popély­ gyula: Ellenszélben. A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban (1918–1925). Pozsony,­1995.

a két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártok... 7 Az­ezredforduló­után­jelentek­meg­azok­a­munkák,­elsősorban­a­somorjai­Fórum Kisebbségkutató­intézet­köré­csoportosult­kutatók­jóvoltából,­akiknek­sokrétű­feltáró munkája­ és­ publikációi­ nyomán­ árnyaltabb,­ részletesebb­ kép­ alakult­ ki­ az­ első csehszlovák­Köztársaságról­és­a­korszak­magyar­pártjairól.¹⁷Több­területen­–­mint­pél- dául­a­gazdaságtörténet,­a­csehszlovákiai­földreform­–­is­születtek­jelentős­munkák, amelyek­ nagyban­ hozzájárulnak­ a­ magyar­ pártok­ tevékenységének,­ elképzeléseinek jobb­megismeréséhez­ezeken­a­területeken.¹⁸

A­korábbi­magyar­nyelvű­történelmi­munkák­inkább­a­kisebbségi­sérelmek­feltárá- sára­összpontosítottak.­A­csehszlovákiai­magyar­kisebbség­történetének­sok­részlete maradt­homályban,­illetve­különböző­feltételezések­láttak­napvilágot.­Az­említett­mun- kák­feltárták­a­magyar­politikai­pártok­választási­eredményeit,­tisztázódott,­milyen­súly- lyal­rendelkeztek­ezek­a­pártok­a­csehszlovák­politikai­életben­és­a­magyarság­köré- ben.­ismertté­váltak­a­kisebbségi­pártok­fejlődésének,­a­kisebbségi­intézmények­kiépí- tésének­egyes­mozzanatai,­indítékai.

Több­eddig­elhanyagolt­terület­is­feltárásra­került.­A­magyar­kisebbség­történetének kutatói­korábban­nem­szenteltek­teret­a­magyarországhoz­fűződő­viszonynak,­holott­a magyar­pártok­magatartása­nem­értelmezhető­helyesen­ezeknek­a­kapcsolatoknak­a feltárása­nélkül.­A­határon­túli­magyarság­anyaországi­támogatása­a­legutóbbi­évekig tabutémának­számított­a­magyar­kisebbségekkel­foglalkozó­szakirodalomban.­ennek részben­politikai­okai­voltak.­A­történészek­attól­tartottak,­a­magyarellenes,­naciona- lista­körök­kaphatnak­újabb­történelmi­érveket­a­jelenlegi­kisebbségi­pártok­és­intéz- mények­elleni­támadásokhoz.­másrészt­az­anyagi­támogatás­kérdését­mindig­titkosan kezelték,­ a­ dokumentumok­ jelentős­ részét­ megsemmisítették,­ és­ csupán­ töredékes iratanyag­maradt­ránk,­megnehezítve­a­téma­részletes­feltárását.

A­rendszerváltás­utáni­szlovák­nyelvű­munkák­közül­kiemelkedik­a­két­világháború közötti­korszakot­taglaló­tanulmányokat­összefoglaló­kötet,­amelyhez­gazdag­statiszti- kai­adatgyűjteményt­tartalmazó­függeléket­is­csatoltak.¹⁹Témánkhoz­szorosan­kötődik a­kötetből­milan­zemkónak­a­nemzetiségi­pártok­és­a­kommunista­párt­választóiról­írt munkája.²⁰

A­ korszak­ politika-­ és­ kultúrtörténetét,­ társadalmi­ és­ politikai­ viszonyait­ taglalja Filep­Tamás­gusztáv­több­írása,­amelyek­terjedelmes­irodalmi­és­sajtóanyagra­támasz-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

17. néhány­ fontosabb­ munka:­ Fedinec­ csilla:­A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944.galánta–dunaszerdahely,­2002.;­Fedinec­csilla:­Iratok a kárpátaljai magyar- ság történetéhez 1918–1944.Somorja–dunaszerdahely,­ 2004.;­ Angyal­ Béla:­Érdekvéde- lem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918–1938.galánta–dunaszerdahely.­ 2002.;­ Angyal­ Béla:­Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936.Somorja–dunaszerdahely,­2004.

18. gaucsík­istván­(összeáll.):­A jog erejével. A szlovákiai magyarság gazdasági önszerveződése 1918–1938. Dokumentumok.Pozsony,­2008.;­Simon­Attila:­Telepesek és telepes falvak Dél- Szlovákiában a két világháború között.Somorja,­2008.

19. zemko,­ milan­ és­ Bystrický,­ valerián­ (szerk.):­Slovensko v Československu 1918–1939.

Bratislava,­2004.

20. zemko,­milan:­voličstvo­strán­národnostných­menšín­a komunistickej­strany­na­Slovensku v parlamentných­ voľbách­ za­ predmníchovskej­ republiky.­ in:­ zemko,­ milan­ és­ Bystrický, valerián­(szerk.):­i.­m.­179–198.­p.

21. Filep­Tamás­gusztáv:­A hagyomány felemelt tőre. Válogatott és új esszék, tanulmányok az 1918–1945 közötti (cseh)szlovákiai magyar kultúráról. Budapest,­ 2003.;­ Filep­ Tamás gusztáv:­A humanista voksa. Írások a csehszlovákiai magyar kisebbség történetének köré- ből.Pozsony,­2007.

22. Sziklay­lászló:­Egy kassai polgár emlékei.Pozsony,­2003.

23. A­témát­feldolgozó­írásaimhoz­elsősorban­a­következő­korabeli­magyar­sajtóorgánumokat használtam­fel:­A Föld Népe, A Reggel, Barázda, Csallóközi Lapok, Kassai Újság, Komáromi Hírlap, Komáromi Lapok, Komáromi Újság, Magyar Írás, Magyar Néplap, Magyar Újság, Magyar Szemle, Népakarat, Nyitramegyei Szemle, Prágai Magyar Hírlap, Szepesi Lapok.

24. A­ teljesség­ igénye­ nélkül­ megemlíttek­ ezek­ közül­ néhányat:­Československá statistika.

Svazek. 1. Volby do Národního shromáždění v dubnu roku 1920 a všeobecné volby do obec- ních zastupitelstev v Čechách, na Moravě a ve Slezsku v červnu roku 1919.­Praha,­1922.;

Československá statistika. Svazek. 9. Sčítání lidu v republice Československé ze dne 15.

února 1921.­ i.­ díl.­ Praha,­ 1924.;­Československá štatistika. Sväzok 22.­Sčítanie ľudu v republike Československej zo dňa 15. februára 1921. II. diel. Povolanie obyvateľstva 3.

časť.Praha,­1925.;­Československá statistika. Svazek. 37.­Sčítání lidu v republice Česko - slovenské ze dne 15. února 1921. III. díl. Praha,­1927.;­Československá statistika. Svazek.

60.­Volby do zemských zastupitelstev roku 1928.Praha,­1928.;­Československá statistika.

Svazek. 70. Volby do poslanecké sněmovny v říjnu 1929.Praha,­1930.;­Československá sta- tistika. Svazek. 98.­Sčítání lidu v republice Československé ze dne 1. prosince 1930. I. díl.

Praha,­ 1934.;­Československá statistika. Svazek. 104.­Sčítání lidu v republice Českoslo- venské ze dne 1. prosince 1930. II. díl. Povolání obyvatelstva.­Praha,­1934.;­Českoslovens- ká statistika. Svazek. 116.­Sčítání lidu v republice Československé ze dne 1. prosince 1930.

II. díl. Povolání obyvatelstva. Část 3.Praha,­1935.;­Československá statistika. Sv. 134. Volby do poslanecké sněmovny v květnu 1935.Praha,­1936.

kodva­adnak­képet­a­kisebbségi­magyar­társadalomról,­az­egyes­irodalmi­és­politikai szereplők­pályájáról,­munkásságáról.²¹

Sziklay­lászló­irodalomtörténész,­Sziklay­Ferencnek,­a­korszak­magyar­kultúraszer- vezőjének­fia­önéletrajzi­regényében­is­sok­érdekes­adalékot­találunk­a­magyar­pártok belső­viszonyairól­és­a­magyarországhoz­fűződő­kapcsolatokról.²²

2.­Korabeli­kiadványok,­sajtó

A­magyar­pártok­történetével­foglalkozó­munkák­megírásakor­leggyakrabban­a­korabeli magyar­sajtóhoz­fordulnak­a­történészek.­ez­a­sajtóanyag­rendkívül­gazdag­és­ennek áttekintése­meghaladja­ennek­az­írásnak­a­kereteit.­minden­pártnak,­régiónak,­város- nak­megvoltak­a­sajtóorgánumai,­amelyek­részletesen­beszámoltak­a­politikai,­közéle- ti­eseményekről,­a­helyi­és­az­országos­választásokról.­A­húszas­években­még­magyar sajtóorgánumok­jelentek­meg­az­északi­városokban­is,­amelyek­értékes­adatokat­tar- talmaznak­az­ottani­magyar­szórványok­életéről.²³

A­demográfiai­adatok­és­a­választási­eredmények­feldolgozásához­nélkülözhetetle- nek­a­csehszlovák­statisztikák,­amelyek­nagyon­részletesek­és­jól­használhatók.²⁴

3.­levéltári­források

A­levéltári­kutatások­során­hiába­keresnénk­akár­magyarországi,­akár­(cseh)szlovákiai levéltárakban­olyan­fondokat,­amelyek­a­kisebbségi­magyar­pártok­iratanyagát­tartal-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

25. Az­ általam­ kutatott­ fontosabb­ levéltári­ állagok­ a­ következők:­ magyar­ országos­ levéltár, miniszterelnökség­ együtt­ kezelt­ aktái­ 1919-1923­ K­ 26.;­ magyar­ országos­ levéltár, miniszterelnökség­ nemzetiségi­ és­ Kisebbségi­ osztály­ K­ 28.;­ magyar­ országos­ levéltár, Társadalmi­egyesületek­Szövetsége­Központjának­iratai­K­437.;­magyar­országos­levéltár, Külügyminisztérium,­a­Politikai­osztály­rezervált­iratai­K­64.

26. ilyen­ az­ egyik­ irat­ alján­ olvasható­ megjegyzés:­ „elolvasás­ után­ elégetendő.”­ magyar országos­levéltár,­Külügyminisztérium,­a­Politikai­osztály­rezervált­iratai­K­64,­37.­csomó,­7.

tétel,­52/res/1930.

27. országos­Széchényi­Könyvtár­Kézirattár,­Szüllő-hagyaték,­fond­X.

28. Slovenský­ národný­ archív­ Bratislava,­ Policajné­ riaditeľstvo­ v­ Bratislave­ (Szlovák­ nemzeti levéltár,­Pozsony,­Pozsonyi­Rendőr-igazgatóság­iratai).

a két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártok... 9 mazzák.­ A­ két­ világháború­ közötti­ pártoknak­ voltak­ saját­ irattáraik,­ erről­ vannak­ fel- jegyzések,­de­ezek­elkallódtak,­ismeretlen­helyre­kerültek.­ennek­okait­a­második­világ- háború­alatti­eseményekben­és­a­csehszlovákiai­magyar­kisebbség­története­legszo- morúbb­korszakának,­a­hontalanság­éveinek­magyarüldözésében­kereshetjük.­ebben az­ időben­ csehszlovákiában­ felszámoltak­ minden­ magyar­ jellegű­ szervezetet,­ intéz- ményt,­vállalatot.

A­ kutatók­ kénytelenek­ a­ magyarországi­ és­ a­ szlovákiai­ levéltárakban­ azoknak­ a hivataloknak­az­iratanyagán­átrágni­magukat,­amelyek­a­két­világháború­között­foglal- koztak­a­kisebbségi­ügyekkel,­a­politikai­pártok­tevékenységével.­ezekből­az­iratfolya- mokból­kell­kibányászni­azokat­a­dokumentumokat,­amelyek­a­kisebbségi­pártok­tevé- kenységéhez­kapcsolódnak.

A­magyarországi­hivatalok,­amelyek­ebben­az­időszakban­foglalkoztak­a­határon­túli magyarság­ ügyeivel,­ elsősorban­ a­ miniszterelnökség,­ a­ Külügyminisztérium­ és­ a Társadalmi­ egyesületek­ Szövetségének­ Központja­ voltak.²⁵ ezt­ a­ területet­ titkosan kezelték,­ a­ magyar­ revíziós­ törekvéseknek­ voltak­ alárendelve,­ tehát­ feltételezhető, hogy­sok­iratot­maguk­a­hivatalok­semmisítettek­meg­egy­idő­után.­Találtam­több­erre utaló­megjegyzést­a­dokumentumok­között.²⁶ennek­ellenére­ezek­a­források­feltétle- nül­ hitelesek­ és­ értékes­ forrásai­ a­ csehszlovákiai­ magyarság­ történetének.­ Számos korabeli­csehszlovákiai­magyar­pártvezér­által­írt­jelentés­található­közöttük.­A­kisebb- ségi­ politikusok­ közvetlenül­ mondják­ el­ véleményüket,­ nézeteiket,­ szólnak­ a­ problé- mákról­ és­ terveikről.­ értékes­ forrás­ továbbá­ Szüllő­ gézának,­ az­ országos Keresztényszocia­lista­ Párt­ egykori­ elnökének­ az­ országos­ Széchényi­ Könyvtár Kézirattárában­őrzött­hagyatéka.²⁷

A­ szlovákiai­ anyagból­ fontos­ forrásai­ a­ kutatásnak­ a­ csehszlovákiai­ rendőrségi jelentések­ a­ pozsonyi­ és­ a­ prágai­ levéltárakban.²⁸A­ magyar­ pártok­ vezetőit­ és­ tevé- kenységét­ állandó­ rendőrségi­ megfigyelés­ alatt­ tartották.­ A­ rendőrség­ széles­ körű detektívhálózattal­ rendelkezett,­ továbbá­ informátorai­ voltak­ a­ magyar­ pártok­ legfel- sőbb­vezető­köreiből­is.­Terjedelmes­jelentések­találhatók­az­egyes­pártok­által­szer- vezett­ tanácskozásokon­ elhangzottakról,­ sőt­ találtam­ jelentést­ autóban­ elhangzott beszélgetésről­is.­értékelve­ezeket­a­jelentéseket,­összevetve­egyéb­forrásokkal,­nagy részüket­hitelesnek­és­pontosnak­kell­tekinteni.­ez­még­akkor­is­igaz,­ha­érezhető­ben- nük­a­magyar­pártokkal­szembeni­ellenszenv,­és­a­jelentések­összefoglalói­gyakran­túl- hangsúlyozták­az­egyes­pártok­belső­ellentéteit,­válságait.­ezzel­mintegy­saját­vágyai- kat­építették­bele­írásaikba.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

29. Az­általam­kutatott­legfontosabbak­a­következők:­Slovenský­národný­archív­Bratislava,­fond Krajinský­ úrad­ v­ Bratislave­ i.­ Prezídium­ 1928–1939­ (Szlovák­ nemzeti­ levéltár,­ Pozsony, Pozsonyi­ Tartományi­ Hivatal­ i.­ Az­ elnökség­ iratai­ 1928-1939).;­ Slovenský­ národný­ archív Bratislava,­ fond­ ministerstvo­ s­ plnou­ mocou­ pre­ správu­ Slovenska­ 1919–1927­ (Szlovák nemzeti­levéltár,­Pozsony,­Szlovák­Teljhatalmú­minisztérium­iratai­1919–1927).;­Státní­úst- řední­archív­Praha,­Předsednictvo­ministerské­rady,­1918–1945­(állami­Központi­levéltár, Prága,­ minisztertanács­ elnökségének­ iratai­ 1918–1945).;­ Státní­ ústřední­ archív­ Praha, Presidium­ ministerstva­ vnitra­ 1918–1940­ (állami­ Központi­ levéltár,­ Prága,­ Belügy­mi­- nisztérium­elnökségének­iratai­1918–1940).;­Štátny­oblastný­archív­Bratislava,­fond­Župa Bratislavská­ i.­ Prezidiálne­ spisy­ župana­ 1919–1922­ (Pozsonyi­ állami­ Területi­ levéltár, Pozsony­megye­i.­A­zsupán­elnöki­iratai­1919–1922).;­Štátny­oblastný­archív­Bratislava,­fond Župa­Bratislavská­ii.­Župný­úrad­Bratislava­1923–1928­(Pozsonyi­állami­Területi­levéltár, Pozsony­ megye­ ii.­ Pozsony­ megyei­ Hivatal­ iratai­ 1923–1928).;­ Štátny­ okresný­ archív­ v Komárne,­fond­okresný­úrad­v Komárne­(Komáromi­állami­járási­levéltár,­Komáromi­járási Hivatal­iratai).

30. l.­Fedinec­csilla:­A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944.galánta–du­- na­szerdahely,­2002.

31. Popély­ árpád:­A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992.Somorja, 2006.

32. Példaként­említem,­hogy­Palkovich­viktor­(1850–1930)­volt­gútai­plébánosnak,­nemzetgyű- lési­ képviselőnek­ életéről­ szóló­ munkám­ megírása­ kapcsán­ nagy­ mennyiségű­ iratra­ buk- kantam­2010­nyarán­a­gútai­plébánián.­Több­közülük­pártjának,­az­országos­Keresz­tény­- szocialista­Pártnak­a­belső­anyagai,­dokumentumai,­amelyek­eddig­számomra­ismeretlenek voltak.

További­ értékes­ forrásai­ a­ kutatásnak­ a­ különböző­ szintű­ hivatalok,­ a­ Szlovákiai Teljhatalmú­minisztérium,­a­Belügyminisztérium,­a­megyei­hivatalok,­tartományi­hiva- talok,­járási­hivatalok­korabeli­iratanyaga.²⁹ezek­rendszeres­helyzetjelentéseket­tartal- maznak,­melyekben­elemzik­a­politikai­légkört­az­általuk­felügyelt­területen.­gyakran tesznek­említést­a­magyar­pártok­tevékenységéről.

4.­Feladatok

A­téma­kutatóira­jelentős­feladatok­várnak,­sok­területen­még­az­alapkutatásokat­sem végezték­el.­A­korabeli­gazdag­magyar­sajtóból­csupán­a­szemezgetés­szintjén­merí- tettek­a­kutatók.­nem­áll­rendelkezésre­a­magyar­nyelvű­sajtó­szakbibliográfiája,­amely nagyban­segítené­a­munkát.

Sürgető­feladat­lenne­a­csehszlovákiai­magyarság­két­világháború­közötti­részletes kronológiájának­ az­ elkészítése.­ A­ kárpátaljai­ magyarság­ történeti­ kronológiája³⁰és­ a második­világháború­utáni­időszak­feldolgozása³¹már­elkészült,­összeállítása­valóban hiánypótló­munka­lenne.

A­levéltári­kutatás­hiányosságairól­már­esett­szó.­A­különböző­szintű­korabeli­intéz- mények­ iratanyagának­ és­ egyes­ régiók­ levéltárainak­ átvizsgálása­ bizonyára­ nagyban hozzájárulna­a­téma­feltárásához,­a­fehér­foltok­eltüntetéséhez.

A­feltárás,­kutatás­terén­szükség­volna­a­korszak­egyes­politikai,­közéleti­szereplői életpályájának­a­vizsgálatára.­Sokuknak­még­születési­dátuma,­halálának­helyszíne, körülményei­ sem­ ismertek.­ ezek­ életútjának­ kutatása­ során­ értékes­ iratanyagokra, hagyatékokra,­elveszettnek­hitt­dokumentumokra­bukkanhatunk.³²

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

a két világháború közötti csehszlovákiai magyar pártok... 11 BélAAngyAl

literature­ and­ Resources­ of­ the­ History­ of­ Hungarian­ Parties­ in­ the­ interwar czechoslovakia

The­history,­operation­and­development­of­the­Hungarian­political­parties­during the­twenty­years­of­the­First­czechoslovak­Republic­are­still­partly­unexplored.­it is­only­in­the­recent­decades­that­studies­of­a­scientific­quality­have­been­written, underpinned­ by­ archival­ research.­ The­ majority­ of­ the­ works­ published­ earlier were­based­on­previous­publications­and­relied­on­the­contemporary­press,­and as­ such,­ these­ were­ of­ various­ standards­ and­ often­ had­ been­ influenced­ by national­ perspective­ and­ the­ times­ of­ composition.­ Regarding­ archival­ basic research,­we­are­at­the­very­beginning­phase.­There­are­many­funds­and­textures available­ in­ the­ czech,­ Slovak­ and­ Hungarian­ archives­ that­ have­ not­ yet­ been explored­by­researchers­from­the­point­of­view­of­the­topic,­although­they­contain documents­of­contemporary­institutions­and­organizations,­which­dealt­with­the affairs­ of­ the­ Hungarian­ minority­ in­ czechoslovakia­ and­ the­ activities­ of­ its political­parties.­in­this­work­i­review­the­special­literature­and­resources­on­the topic­and­the­results­of­the­research­achieved­to­date.­i­also­mention­the­most urgent­tasks­facing­researchers.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

S ^imon A ^TTilA Budapest,­moszkva­és­Prága­bűvkörében

A­szlovákiai­magyar­politika­alternatívái­–­az­aktivizmustól­a budapesti­politikáig­–­a­két­világháború­között

ATTilASimon 329.4(=511.141)(437)”1918/1938”

under­the­Spell­of­Budapest,­Prague­and­moscow.­ 4(437)(=511.141)”1918/1938”­

The­Alternatives­of­the­Policies­of­Hungarians­in­Slovakia 324(=511.141)(437)”1918/1938”­

–­from­Activism­to­the­Policies­of­Budapest­–­in­the­interwar­Period

Keywords:­Hungarian­parties­in­Slovakia­from­1918­to­1938.­Hungarian­party­system­in­Slovakia­and­ver- sions­and­differentiation­of­electoral­behaviour.

A­szlovákiai­magyar­közösség­immár­több­mint­90­éves­történetét­s­ezen­belül­a­pár- tok­szerepét­vizsgálva­azt­kell­megállapítanunk,­hogy­valódi­többpártrendszer­csupán két­ időszakban,­ az­ első­ csehszlovák­ Köztársaság­ húsz­ évében­ és­ az­ 1989-es­ rend- szerváltás­óta­eltelt­években­jellemezte­a­magyar­közösség­politikai­életét.­A­háború alatti­Szlovákiában­(1939–1945)­csupán­egyetlen­államilag­engedélyezett,­de­műkö- désében­korlátozott­magyar­párt­létezhetett­(Szlovenszkói­magyar­Párt),­míg­1945­és 1989­között­szóba­sem­jöhetett­a­magyar­kisebbség­önálló­politikai­érdekvédelme.

Az­első­csehszlovák­Köztársaság­(1918–1938)­liberális­parlamentáris­demokráci- ája­viszont­a­pártok­valóságos­tobzódását­eredményezte,­ami­a­magyar­pártok­számá- ban­ is­ megmutatkozott,­ hiszen­ a­ jelzett­ korszakban­ mintegy­ tucatnyi­ etnikai­ magyar párt¹működött­(rövidebb­vagy­hosszabb­ideig),­s­akkor­még­az­országos­pártok­magyar szekcióit,­a­jelentős­magyar­szavazótábort­megszólító­kommunista­pártot­vagy­a­zsidó pártokat­nem­is­számoltuk.

A­ pártoknak­ ezt­ a­ túlburjánzását­ leginkább­ a­ törvényi­ szabályozatlansága­ okozta, hiszen­bár­működésükre­közvetetten­számos­törvény­és­rendelet­hatást­gyakorolt,­hely- zetüket­sem­külön­törvény,­sem­az­1920-as­alkotmány­nem­szabályozta,²s­mindössze az­1923-as­50/1923­sz.­rendvédelmi­törvény­szorította­némileg­korlátok­közé­működé-

1. álljon­ itt­ a­ teljesség­ igénye­ nélkül­ a­ legfontosabb­ etnikai­ magyar­ pártok­ neve:­ egyesült magyar­ Párt;­ magyar­ nemzeti­ munkáspárt;­ magyar­ nemzeti­ Párt;­ országos Keresztényszocialista­ Párt,­ országos­ magyar­ Kisgazda,­ Földmíves­ és­ Kisiparos­ Párt;

Szlovenszkói­ magyar­ jogpárt;­ Szlovenszkói­ Polgári­ Párt;­ Köztársasági­ magyar­ Földmíves Párt;­országos­magyar­Kisgazda­iparos­és­munkáspárt;­országos­Parasztpárt;­cseh-szlovák Köztársaság­magyar­Szociáldemokrata­munkáspártja.

2. A­pártok­működésének­jogi­hátterével­kapcsolatban­l.­Svátková,­ivana:­A­politikai­pártok­jogi szabályozására­ irányuló­ törekvések­ az­ 1918–1938­ közötti­ csehszlovákiában.­Fórum Társadalomtudományi Szemle,­6.­évf.­(2004),­1.­sz.­141–148.­p.

süket.­csupán­a­köztársaság­fenyegetettségének­a­kezdetén,­1933-ban­született­meg­a 201/1933­sz.­törvény,­amely­a­politikai­pártok­működésének­felfüggesztését­és­a­pár- tok­feloszlatását­törvényesítette.³igaz,­ez­a­törvény,­amelyet­a­napi­politika­szült,­célirá- nyosan­ a­ két­ szélsőséges­ szudétanémet­ párt­ (deutsche­ nationalsozialistische Arbeiterpartei,­ deutsche­ nationalpartei)­ felszámolását­ szolgálta,­ illetve­ hasonlóval fenyegette­csehszlovákia­Kommunista­Pártját­(cSKP)­és­a­magyar­ellenzéki­pártokat­is.

A­pártok­működése­szabályozatlanságának­negatív­oldala­leginkább­a­társadalmi szervezetek­szoros­pártkapcsolataiban,­sőt­egyenesen­a­pártoknak­való­alárendeltsé- gében,­az­egész­csehszlovák­közélet­túlzott­átpolitizáltságában,­egy­pártokratikus­rend- szer­kialakulásában­mutatható­ki.­Arra­azonban,­hogy­érdemben­is­beleszóljanak­az ország­ életébe,­ csupán­ kevés­ politikai­ pártnak­ volt­ lehetősége,­ hiszen­ a­ parlamenti pártok­listája­a­köztársaság­húsz­éve­alatt­meglehetősen­szűk­keresztmetszetet­és­egy- ben­nagy­állandóságot­mutatott.­mi­több,­húsz­éven­keresztül­szinte­ugyanazok­a­pár- tok­ alakították­ a­ kormánykoalíciókat­ is,­ a­ politikusok­ egy­ meglehetősen­ kis­ rétegére leszűkítve­a­döntéshozatalt.

A­két­háború­között­bizonyos­állások­betöltéséhez­a­legjobb­ajánlólevél­egy-egy­párt tagkönyve­volt,­s­mivel­–­megfelelő­alternatíva­hiányában­–­húsz­éven­keresztül­ugyan- azon­pártok­voltak­kormányon,­egyeses­reszortok­valósággal­egy-egy­párt­„hitbizomá- nyává”­ váltak.­ Plasztikus­ helyzetleírást­ nyújt­ erről­ a­ néhai­ kiváló­ szlovák­ történész, Ľubomír­lipták,­aki­szerint­„az államigazgatás egyes reszortjai és az állami vállalatok mintha egy-egy párt minisztereinek hosszú távú bérletében lettek volna, akik a meg- bízható párttagok lerakatát hozták így létre. A vasút és a posta a jobboldali pártok befo- lyása alatt állt, a belügy alá tartozó hivatalok, a csendőrség és a rendőrség viszont az agrároké volt. Egyes szlovák vállalatoknál és gyáraknál, amelyek cseh bankok tulajdo- nában voltak, a legkifizetődőbbnek a nemzeti demokratákhoz vagy legalábbis az agrár- pártiakhoz való csatlakozás volt. Az agrárpárt volt a megfelelő akkor is, ha műtrágyá- hoz és tenyészállatokhoz akart valaki állami dotációt szerezni, ha természeti csapás miatt akart kártérítést, ha olcsó korpára volt szüksége vagy ha dohánytermesztéshez kellett valakinek engedély. Egyszóval az agrárpárt tagsága minden olyan esetben meg- felelő volt, ami a mezőgazdasággal függött össze. Nem csoda, hogy nem számítottak ritkaságnak, akiknek a zsebében akár két-három párttagsági könyv is volt, s épp azt vették elő, amelyik előnyösnek bizonyult.”⁴

egy-egy­párt­tagjának­lenni­tehát­hosszú­távú­előnyökkel­vagy­hátrányokkal­járha- tott.­A­kormánypártok­esetében­az­előny­dominált,­míg­a­cSKP­vagy­a­magyar­ellenzé- ki­pártok­esetében­a­párttagság­még­akkor­is­jól­észlelhető­hátrányokkal­járt,­ha­az önmagában­nem­számított­kihágásnak­vagy­bűntettnek,­hiszen­engedélyezett­pártok- ról­volt­szó.­ám­azt­mindenki­tudhatta,­hogy­a­kommunistákat­a­rendőrség­megfigyeli, s­ha­bármibe­keveredtek,­házkutatás,­beidézés­stb.­várt­rájuk.⁵S­ahogyan­a­cSKP­párt- tagsága,­úgy­az­ellenzéki­magyar­pártok­tagsága­is­olyan­bélyeg­volt,­amely­miatt­állam- polgári­szemponttól­eleve­megbízhatatlannak­tekinteték­az­egyént,­s­bizonyos­állások- ba­esélye­sem­volt­bekerülni.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

3. A­törvény­nem­teljesen­illeszkedett­az­érvényes­csehszlovák­jogrendszerbe,­hiszen­olyasva- lami­megszüntetését­írta­elő,­ami­önmagában­nem­volt­sem­definiálva,­sem­szabályozva.

4. lipták,­Ľubomír: Slovensko v 20. storočí.­Bratislava,­Kalligram,­1998,­111.­p.

5. Kovács­endre:­Korszakváltás.­Budapest,­magvető,­1981,­112.­p.

***

A­csehszlovák­Köztársaság­pártstruktúrája­a­szélsőbaltól­a­szélsőjobbig­terjedt,­miköz- ben­ a­ rendi-ideológiai­ tagoltság­ mellett­ nemzeti­ szempontok­ szerint­ is­ differenciáló- dott.­A­békebeli­Ausztria­örökségeként,­ahol­nemzeti­alapon­szerveződött­meg­a­politi- ka,­a­cseh(szlovák)­pártok­(a­szociáldemokratáktól,­a­keresztény-szociálison­és­a­libe- rálison­át­a­nemzeti­pártokig)­mind­rendelkeztek­szudétanémet­megfelelővel.­Kivételt csehszlovákia­Kommunista­Pártja­képezett,­amely­internacionalista­alapokon­állt,­s­a köztársaság­ valamennyi­ nemzetét­ tömörítette,­ s­ amelyben­ a­ német,­ a­ magyar­ és­ a többi­nemzetiség­képviselete­különösen­hangsúlyos­volt.

A­szlovákiai­magyar­pártstruktúra­–­noha­nagy­vonalakban­idomult­ehhez­a­rend- szerhez­–­mégsem­tudta­teljes­mértékben­leképezni­a­csehszlovák­és­szudétanémet pártstruktúra­gazdagságát.­ebben­biztosan­belejátszott­a­magyar­közösség­viszonylag kisebb­létszáma­is,­hiszen­a­mintegy­300­ezer­választó­nem­tarthatott­el­annyi­életké- pes­ pártot,­ mint­ a­ jóval­ nagyobb­ szudétanémet­ lakosság,­ de­ a­ történelmi­ magyar­- országtól­örökölt­hagyományok,­illetve­Budapest­hatása­sem­hagyható­figyelmen­kívül.

A­ Horthy-rendszer­ ugyanis­ kevésbé­ volt­ nyitott­ és­ liberális­ a­ politikai­ sokszínűséggel szemben,­mint­a­weimari­köztársaság,­s­ez­a­két­kisebbség­(a­magyar­és­a­szudétané- met)­politikai­élete­közötti­különbségben­is­megnyilvánult.

A­meglehetős­késéssel­(csupán­1920­elején)­formálódó­szlovákiai­magyar­politiká- nak­ indulásakor­ számos­ alapkérdéssel­ kellett­ szembenéznie,­ amelyek­ közül­ kettő tűnik­igazából­jelentősnek.­Az­első­kérdés­az­volt,­vajon­egységes­politikai­képviselte legyen-e­a­magyar­közösségnek,­vagy­a­politikai­pluralizmus­útjára­lépjen,­a­második pedig­az,­hogy­milyen­viszonyt­alakítson­ki­a­csehszlovák­Köztársasághoz.­ez­utóbbi kérdés­azért­is­fontos,­mivel­a­„republikához”­való­viszony­alapvetően­határozta­meg­a magyar­pártok­politizálásának­tartalmi­elemeit­is.

Az­ egységes­ vagy­ plurális­ képviselet­ kérdése­ gyorsan­ megoldódott.­ S­ elsősorban nem­azért,­mert­a­csehszlovák­hatóságok­sem­szívesen­vettek­volna­egy­átfogó­etnikai pártot,⁶hanem­mert­az­egységes­képviselet­a­szlovákiai­magyar­társadalom­rétegzett- sége­miatt­természetellenes­lett­volna,­s­az­erre­irányuló­kísérletek,­beleértve­Szent- ivány­1925-ös­próbálkozását,­mind­hamvába­holt­elképzelések­voltak.­igaz,­ezek­a­pró- bálkozások­nem­is­a­teljes­politikai­paletta­összefogására­irányultak,­csupán­a­jobbol- dal­ egyesítésére,­ a­ baloldali­ mozgalmakat­ eleve­ kihagyták­ belőle.­ éppen­ azért­ az egyesült­magyar­Párt­(emP)­1936-os­létrejöttét­sem­tekinthetjük­a­teljes­magyar­egy- ség­megvalósulásának,­csupán­a­jobboldali­ellenzéki­erők­összefogásának.

végül­a­magyar­politikai­közösség­érdekképviseletének­alapvetően­három­különbö- ző­ iránya­ szilárdult­ meg:­ a­ sérelmi­ ellenzéki­ politika,­ az­ aktivista­ kormánytámogató vonal­és­a­bolsevik­internacionalista­megoldás,­ami­a­köztársasághoz­való­viszonyban is­három­alapvető­megközelítést­eredményezett,­miközben­a­három­alternatíva­csak fokozatosan­vált­el­egymástól.

Budapest, moszkva és Prága bűvkörében 15

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

6. ezt­igazolja,­hogy­amikor­Komáromban­két­ízben­kísérlet­történt­egy­a­szlovákiai­magyarság egészét­ átfogó­ szervezet­ megalapítására­ (magyar­ nemzeti­ Párt­ –­ 1920­ elején;­ magyar népszövetség,­amely­ugyan­nem­kifejezetten­politikai­pártnak­indult­–­1920­őszén),­akkor a­hatóságok­mindkét­kísérletet­hatóságilag­leállították.­ezzel­kapcsolatban­l.­Popély­gyula:

Ellenszélben. A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban (1918–

1925).­Pozsony,­Kalligram,­1995.

7. Kordíková,­marta:­Adalékok­a­kassai­munkásmozgalom­történetéhez­(1917–1921).­in­Ma - gyarok Csehszlovákiában. Tanulmányok és visszaemlékezések. Bratislava,­ epocha,­ 1969, 95–96.­p.

8. A­magyar­bizottsági­tagok­nyilatkozatát­l.­Angyal­Béla:­Dokumentumok az Országos Keresz - tényszocialista Párt történetéhez 1919–1936.­ Somorja–dunaszerdahely,­ Fórum­ Kisebb­- ségkutató­intézet–lilium­Aurum­Könyvkiadó,­2004,­3.­sz.­dokumentum,­41.­p.

A­magyar­politika­kezdeti­lépéseit­és­csehszlovákiához­való­viszonyát­magának­a köztársaságnak­ az­ evolúciója­ határozta­ meg.­ A­ csehszlovák­ Köztársaság­ ugyanis­ a cseh­politika­elképzeléseinek­mentén,­a­német,­a­magyar­és­további­más­forgatóköny- veket­kizárva,­azokat­negálva­alakult­ki,­ami­automatikusan­hozta­magával­az­akarata ellenére­ kisebbségi­ pozícióba­ került­ közösségek­ elutasító­ magatartását.­ ebben­ az elutasításban­alapvetően­egységes­volt­a­csehszlovákiához­került­magyar­kisebbség politikai­érdekvédelme,­legyen­szó­a­szociáldemokratákról­vagy­akár­a­keresztényszo- cialistákról.­Az­akkor­a­legerősebb­politikai­erőnek­számító,­ám­szervezetileg­széttagolt szociáldemokrácia­ álláspontját­ jól­ illusztrálja­ a­ kassai­ Felső-magyarországi Szociáldemokrata­Párt­magatartása,­amely­csupán­1919­nyarán­hagyta­el­nevéből­a felső-magyarországi­ jelzőt,­ vagyis­ csupán­ ekkor­ helyezkedett­ végleges­ hatállyal­ a csehszlovák­Köztársaság­elfogadásának­álláspontjára.⁷

Az­azonban,­hogy­a­szlovákiai­magyar­közélet­és­politika­elutasította­törvényesnek elismerni­a­fennálló­helyzetet,­s­azt­csupán­ideiglenesnek­tekintette,­nem­jelentette­az állam­életébe­való­bekapcsolódás­elutasítását,­s­a­politikai­passzivitással­szemben­a szlovákiai­magyar­politikában­kezdettől­fogva­felülkerekedett­az­aktív­bekapcsolódás igénye.­ezt­jelzi­az,­hogy­1918­tavaszán­Pozsony­vármegye­neves­magyar­közéleti­sze- mélyiségei­(köztük­Szüllő­géza,­Bittó­dénes­vagy­Bartal­Aurél)­elfogadták­kinevezésü- ket­a­megye­ideiglenes­törvényhatósági­bizottságába,­és­részt­vettek­annak­munkájá- ban.­igaz,­a­bizottságban­felolvasott­nyilatkozatukban­határozottan­jelezték­azt­is,­hogy a­testület­munkájába­való­bekapcsolódásukat­kizárólag­az­motiválta,­hogy­a­magyar- ság­érdekit­védjék,­s­részvételük­nem­tekinthető­a­fennálló­helyzet­elismerésének.⁸

Az­ új­ hatalommal­ való­ együttműködés­ szándékát­ tehát­ a­ döntéshozatalban­ való részvétel­motiválta,­ám­az­ezekben­a­hetekben­kibontakozó­csehszlovák­nemzeti­dik- tatúra­intézkedései,­s­az,­hogy­a­hatalom­új­birtokosai­nem­szándékoztak­a­köztársa- ság­szerkezetének­megkonstruálásába­bevonni­sem­a­német,­sem­a­magyar­kisebb- séget,­nem­kedveztek­az­együttműködési­szándékoknak.­így­a­szlovákiai­magyar­politi- ka­ alapvetése­ a­ továbbiakban­ is­ az­ önrendelkezési­ joghoz­ való­ ragaszkodás­ útja maradt.­Abban­a­tekintetben­azonban,­hogy­hogyan­kell­értelmezni­az­önrendelkezést, már­eltérések­mutatkoztak­a­jobb-­és­a­baloldal­magatartása­között.

Az­ országos­ Keresztényszocialista­ Párt­ (oKP)­ és­ az­ országos­ magyar­ Kisgazda, Földmíves­és­Kisiparos­Párt­alkotta­jobboldali­ellenzék,­mint­azt­Szent-ivány­józsefnek a­trianoni­békeszerződés­ratifikálási­vitájában­elmondott­szavai­is­igazolják,­továbbra is­ ideiglenes­ és­ csak­ az­ erőszak­ útján­ fenntartott­ állapotként­ tekintett­ a­ szlovákiai magyarok­helyzetére:­„Ne felejtsék el, hogy ez az állam at szükségük volt ideállítani egy államot, hogy küzdjön, vérezzen ha kell az ő érdekeikért és az ő imperialista törekvé- seikért (…) Sohasem fogjuk elismerni, hogy csonka Magyarország nemzetgyűlése egye- dül jogosult volt a ratifikálásra. Magyarország testéről erőszakosan letört országrésze- ken lakó nép – az a nép, melyet az elvakult hatalombírás önkénye áldozatul vetett oda

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

9. digitální­knihovna nS­RČS­1920-1925,­Poslanecká­sněmovna –­stenoprotokoly,­25.­schůze, Středa 24. listopadu 1920.­ http://www.psp.cz/eknih/1920ns/ps/stenprot/025schuz/pri- lohy/priloh02.htm

10. „…mi­ német-magyar­ szociáldemokraták­ töretlenül­ kitartunk­ az­ önrendelkezési­ jog­ mellett, amely­az­egyedüli­garanciája­lehet­a­csehszlovák­Köztársaság­nemzeti­békéjének…”­digitální knihovna nS­RČS­1920-1925,­Poslanecká­sněmovna –­stenoprotokoly,­4.­schůze,­úterý­8.

června­1920.­http://www.psp.cz/eknih/1920ns/ps/stenprot/004schuz/s004008.htm 11. Popély­gyula:­i.­m.;­Angyal­Béla:­Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlová-

kiai magyar pártpolitika történetéből 1918–1938.­ galánta–dunaszerdahely,­ Fórum Kisebbségkutató­intézet–lilium­Aurum,­2002.

Budapest, moszkva és Prága bűvkörében 17 – jogosult első sorban sorsa felett intézkedni. Mi pedig ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat és semmikor sem fogjuk ezt megtenni. Mi legelemibb emberi jogainktól fosztattunk meg és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani.”⁹

A­magyar–német­szociáldemokrácia,­ahol­ekkor­már­javában­dúlt­az­a­hosszan­tartó differenciálódási­folyamat,­amelynek­végeredménye­a­baloldal­kettéhasadása­volt,­az államjogi­kérdéseket­illetően­ekkor­még­a­hagyományos­szocdem­sémák­szerint­reagált, s­a­magyar­polgári­erőkhöz­hasonlóan­ők­is­kitartottak­az­önrendelkezési­jog­mellett.

Összhangban­azonban­a­szudétanémet­szociáldemokratákkal,­a­Wittich­Pál­által­a­par- lamentben­felolvasott­nyilatkozatukban­ők­az­önrendelkezés­jogát­már­az­államon­belü- li­megoldásként­értelmezték,­vagyis­ha­közvetetten­is,­de­elismerték­a­csehszlovák­álla- mot,­s­jelezték,­hogy­azon­belül­kívánják­szocialista­harcukat­megvívni.¹⁰

A­köztársasághoz­való­viszonyban­az­igazi­differenciálódás­a­követező­években,­a csehszlovák­ állam­ konszolidálódásának­ időszakában­ következett­ be,­ amikor­ is­ az­ új állam­kül-­és­belpolitikai­helyzetének­megszilárdulása,­illetve­a­negáció­politikájának eredménytelensége­a­magyar­politikán­belül­is­új­irányok­megszületését­eredményez- te.­A­szudétanémet­kisebbséggel­ellentétben­azonban,­amelyben­az­1925-ös­választá- sok­idejére­már­egyértelműen­a­csehszlovák­többséggel­való­együttműködést­meghir- dető,­ún.­aktivista­pártok­kerültek­fölénybe,­s­dominanciájuk­a­harmincas­évek­elejéig meg­is­maradt,­a­szlovákiai­magyar­politika­vezérvonala­végig­a­sérelmi­politizálás­ma­- radt.­emellett­azonban­már­megjelent­a­kormánytámogató­aktivizmus,­illetve­csehszlo­- vákia­Kommunista­Pártjának­személyében­a­bolsevik­típusú­baloldal­is,­amely­megle- hetősen­sajátos­viszonyt­ápolt­a­csehszlovák­államhoz.

A­három­irányvonal­közül­–­Popély­gyula­és­Angyal­Béla­munkáinak­köszönhetően¹¹ –­leginkább­a­sérelmi,­ellenzéki­vonal­magatartása­tekinthető­feltártnak,­noha­különö- sen­ Angyal­ dolgozatai­ azt­ is­ jelzik,­ hogy­ a­ két­ nagy­ ellenzéki­ párt­ (az­ országos Keresztényszocialista­Párt­–­oKP­és­a­magyar­nemzeti­Párt­–­mnP)­közé­korántsem lehet­azonossági­jelet­tenni,­s­a­historiográfia­részéről­szükséges­lenne­a­velük­kap- csolatos­árnyaltabb­pozicionálás.­A­sérelmi­politika­spiritus­rectora­a­húszas­évek­köze- pétől­Szüllő­géza,­az­oKP­elnöke­volt,­aki­az­ún.­„budapesti­politikát”­szorgalmazta.

Szüllő­ felfogásában­ ez­ azt­ jelentette,­ hogy­ az­ érvényes­ államjogi­ elrendezés­ csupán ideiglenes­ érvényű,­ ennélfogva­ a­ szlovákiai­ magyarságnak­ továbbra­ is­ Budapest­ az igazi­ fővárosa,­ s­ politikáját­ is­ Budapest­ érdekei­ szerint­ kell­ folytatnia.­ ennek­ a­ felfo- gásnak­ a­ jegyében­ az­ oKP­ politikájában­ a­ szlovákiai­ magyarok­ önszerveződésének

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja