KálmánRácz 322(437)”1918/1938”
TheRoleofcatholicisminthePolicyofgézaSzüllő 261.7(437)”1918/1938”
94(437)(=511.141):322 32-051(=511.141)(437.6) Keywords: géza Szüllő (1872–1957) Hungarian member of parliament in the interwar czechoslovakia, PresidentofthenationalchristiandemocraticParty.Hungariancatholicisminczechoslovakia1918–1938.
1. Szüllőgéza:miértalakultmegaréginéppárt?Magyar Nemzet,1944.január30.
dualistaakereteket,és–ezenvanahangsúlySzüllőnél–amagyarságkivívottKárpát-medenceipozícióitvédelmezte.ezapéldaisjelzi,hogySzüllőmár1918előttsemaz öncélú egyházvédelmet tartotta szem előtt, nem követett úgymond felekezeti irányt, hanem nemzetpolitikai ars poeticájához idomultak egyház-politikai elképzelései.
Kizárólagmintpolitikustekintettazegyházitennivalókra,sezamegállapításTrianon utánitevékenységérehatványozottanérvényes.
ATrianonteremtetteújhelyzetbenafelvidékimagyarkatolikusokajövőtmeghatá- rozókérdéseksorávalszembesültek:tudomásulvenniamagyaregyháztólvalóelsza-kítottságot, vagy dacolni vele; meddig terjedhetnek a szlovákiai egyházon belül a magyarnemzetiigények;szükségvan-eszlovákiaimagyarpüspökségre?Húszévkato- likusközéleténekvoltakezeksúlyosdilemmái,egyolyanalaphelyzetben,mikorafelvi- dékiegyházrészeketállamhatárválasztottaelamagyarországiegyháztól,báratörté- nelmiországegyházszervezetejogilagérintetlenmaradt.Abékekonferenciánakugyan-isnemvoltkompetenciájaarendezésre,avatikánpedigegyházjogilag–amiebbenaz esetbenazelméletilegszinonimájátjelenti–amagyaregyházszervezetheztartozónak hagytamegacsehszlovákiáhozkerültterületeketis.
Szüllő1925-ben,nyugat-európábólvalóhazatérteutánkapcsolódottbeközvetle-nül a csehszlovákiai közéletbe, s az országos Keresztényszocialista Párt elnökeként találta meg a kapcsolódást a politikai katolicizmushoz. 1925-ig a csehszlovákiai magyar katolikus politika vezéregyéniségének Palkovich viktor gútai plébános tekint-hető,azáltalavezéreltjogvédelmitevékenységszámoseredményttudottfelmutatni.A klérusmemorandumoksorávalálltkiamagyaristentiszteletinyelvmegőrzéséért,fel-emelte szavát a kormányzat szekularizációs törekvéseivel szemben, és kifejezte ragaszkodásátegyháziközpontjához,esztergomhoz.ezapapiérdekvédelmitevékeny- ség1925utánismegmaradt,deSzüllőpártelnökkéválasztásávalaszélesebbössze-függések,azátgondoltabb,távlatoskoncepciókorajöttelafelvidékimagyarkatolikus politikában.Atörekvésekfokozatosan„politikusabb”keretekbekerültek.úgyismond-hatjuk,hogyPalkovichékmintpapokpolitizáltak,Szüllőviszontkizárólagmintpolitikus tekintettazegyházitennivalókra.
Szüllőközvetlencéljaaszlovákiaiegyházügyirendezéskésleltetésevolt.nemakart azújállamhatárokhozigazodó,véglegesésdefinitívegyháziviszonyokat,egyrésztmert azaSzentistván-iegyházszervezetmegszűntéthoztavolna,elősegítvecsehszlovákia teljeskonszolidációját,másrésztmindenváltozásamagyarhívekkáráratörténtvolna, szétszórvaőketészak–déliiránybamegszervezett,szlováktöbbségűésvezetésűpüs- pökségekbe.„Acsehszlovákkormánytörekvése–fogalmazott–,hogyazegyháziügye-ketvéglegrendezze.Azéncélompedigennekakonszolidációnakamegakadályozása, merttudom,hogyamipolitikánkszempontjábólmitjelentaz,haakatolikuskérdés még rendezve nincs.”2 Bevallottan azon fáradozott, hogy közbelépéseivel zavarja a csehszlovákállamésavatikánközöttijóviszonykialakulását.
egyháziérdekvédelmipolitikájaahelyzetbőlfakadóanalapvetőenkülpolitikaijelle-gűvolt,amiebbenazesetbennemgenf,londonvagyPárizsfeléirányult,hanema rómaiSzentszéketvettecélba.Akatolikusvilágegyházbanmindendöntésikompeten-ciávalaSzentszékrendelkezett.Adöntéshozóegyházihivatalokazún.kongregációk voltak,melyektulajdonképpenminisztériumkénttevékenykedtek,alakítva,formálvaaz
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a
2. magyarországoslevéltár(mol)K63Küm.Res.Pol.47.cs.236/1931.
a katolicizmus szerepe Szüllő Géza politikájában 27 egyházpolitikáját.Kitűnőkapcsolatokatalakítottkiavatikánkuriálisbíborosaival,akik azegyeskongregációktagjai,vezetőivoltak.éventetöbbalkalommalisRómábaláto-gatott,ésaforróvasatfolyamatosanütvememorandumokkalbombáztaavatikánt.ezt afeladatotviszontnemvalamiféletragikusarculatot,szenvedőkisebbségipóztfelölt- vevégezte,hanemazúrimodorbirtokában,aprotokollbanjártas,sokoldalúműveltsé-gű, gyakorlott diplomata könnyed stílusában tette. meg kell jegyeznünk, hogy Szüllő ebben utolérhetetlen volt, mással helyettesíteni őt a felvidéki politikai garnitúrából bajosanlehetettvolna.Abíborosoknakígynemisvoltaterhükregyakorifelbukkanása és mozgolódása, szinte várták őt és újabb anekdotáit Benešről, Ferenc jóskáról, az esetlenésbárdolatlan,Švejk-szerűneklefestettcsehszlovákdiplomatákról.eredetiés humorosmodorábangyakrankacagtattamegabíborosokat,ésacsehekrőlártatlan arccalelmondottanekdotáiavatikánbanközismerttéváltak.
Akönnyedstílusmögöttviszontcéltudatoshatározottságéserélyhúzódott.Római utazásainakáltalánoscélkitűzéseit1934-benígyfoglaltaössze:
1. A revízió érdekében felhasználni az egyház rendkívül nagy befolyását. A Szent istván-iegyházszervezetetnerúgjafelaSzentszék,hanemvárjakiatörvényszerűen bekövetkezőhatárváltozást.
2.Acsehesítéstszolgálóintézményeket,amennyirelehet,megszüntetni,ésmeg-erősítenimindazt,amiarégimagyarországhozvalóragaszkodástakatolikusklérusban ésalaikusokbanlehetővéteszi.
3.mindeztakardinálisokmagyarügyirántimeggyőzéseáltaltenni.3
Azt,hogyennekaprogramnakakonkrétmegvalósításátmilyenmódonképzelte,a külügyminisztériumnakszóló1930-asjelentéseismutatja.ebbenkifejtette:hátráltat- nikívánja,hogyaköztársaságkonkordátumotkössönRómával,megakarjaakadályoz- ni,hogyaz1927-benmegkötöttmodusvivendiéletbelépjen,hogyazesztergomiegy-házmegyétazelszlovákosításcéljábólhozzácsatoljáknyitrához,Besztercebányáhozés Szepeshez,továbbáhogyarozsnyóiegyházmegyétfelosszák.4
Az egyházi kérdések revíziós összefüggéseit Budapest is komolyan vette. A kül-ügyminisztérium igyekezett elérni, hogy minden magyar tényező, amely a felvidéki magyarkatolikusokérdekeinekvédelmébenaSzentszékrepróbálbefolyástgyakorolni, egységes szellemben cselekedjék. el kívánták kerülni, hogy egymást nem fedő kívá-nalmakmerüljenekfel,köztükesetlegolyanokis,amelyekellentétbenállnakamagyar kormányálláspontjával.Aharmincasévektőlezmárbizonyosnehézségekbeütközött, hiszenazidőhaladtával,újkisebbségigenerációfelnövekedésévelegyütttöbbegyház-politikaialternatívaismegfogalmazódott.1937végénakülügyminisztériumnemtitkolt bosszúsággal állapította meg: „Kívánságainkat illetően olyan káosz kezd kialakulni, amelyigenártalmas.mástakarSzüllő,mástesterházy,mástafelvidékipapok,másta pesti tényezők. Szlovenszkóban most minden pap lehetőleg püspök akar lenni, vagy legalábbis vikárius. A személyi ambíciók igen mértéktelenek. mindenki összevissza beszélésfontoskodik,pedigteljesösszhangralenneszükség.”5
Szüllő az alapelveket tekintve a magyar kormány álláspontját képviselte. ehhez kimondva vagy kimondatlanul az az alapállás is hozzátartozott, hogy a kisebbségi
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja
3. országosSzéchényiKönyvtár(oSzK).Kézirattár,Szüllő-hagyaték,fondX.
4. esztergomiPrímásilevéltár(ePl)cat.d/c.3.doboz,Felvidékibirtokügyek.
5. uo.
magyarságrólvalógondoskodásnaknemszabadveszélyeztetnieakülpolitikai,revízió-rairányulócélkitűzéseket.mégakkorsem,haakatolikusmagyarokesetébenennek valójábanahitéletműködőképességelátjakárát.
ezt a megfontolást Szüllőnek a lehetőségekhez mérten leplezni volt ildomos.
„vigyáznom kell arra – fogalmazott –, hogy szerepem ne úgy tűnjék fel, mintha az magyarországnakvolnaazakciója,deúgy,mintazittlévőmagyarkatolikusokhitéleti prosperálásánakazelőmozdítótörekvése.”6 másuttkifejtette,hogyseholnemnyilvá-nulhatmeg„directe”amagyarérdekekmiatt,hanemazáltalánoskatolicizmuselvébe burkoltankellaFelvidékentapasztaltsovinizmussalszembenfellépnie.7 ennekmegfe-lelően ismételgette a kuriális bíborosok előtt, miért veszedelmes a szlávosító irány katolikus szempontból, milyen problémák vannak a papneveléssel kapcsolatban, és egyáltalán hol vannak az alapvető visszásságai a szlovenszkói katolikus helyzetnek.
Rómábanrendszerintakövetkezőkérdésekretértki:
1.Akatolikusfüggetlenségetsérti,hogyamagyarországiegyháziintézményekbir-tokailevannakfoglalva,ésajavadalmasokcsakakormánykényétől-kedvétőlfüggően kapnakidőnkéntjuttatást.
2.Szlovákiaipüspökökkénemazoklettekkinevezve,akikerrekvalitásukkalrászol-gáltak volna, hanem azok, akiket a kormány a maga szlavizáló céljaira alkalmasnak látott.Agitátornakmegfelelnek,defőpapnaknem.Amagyarságúgyérzi,hogyazegy- házivezetésbennincsmegazaszázalékaránya,amelyőtintelligenciájánálésszámá-nál fogva megilletné. Az egyházmegyei hivatalokban egyetlen magyar nemzetiségű, plánemagyarérzésűpapotnemlehettalálni,amiamagyarvonatkozásúügyekelinté-zésénélgyakranérezhető.
3.Apapnevelésazanyagilagésszellemilegfüggőpüspökökkezébenvan.Aszemi-náriumokban nem katolikusnak, hanem csehszlováknak nevelik a papságot. ennek hatásaazlesz,hogyamagyarokaszámukraellenszenveskatolikuslelkipásztortóla nemzetiérzésűreformátusegyházhozfognakpártolni.eztareformátuskártyátSzüllő gyakranvetteelő,mertúgytapasztalta,hogynagyonérzékenyekráabíborosok.1935- ösadatokszerintanagyszombatiszemináriumbanannakellenére,hogyazegyházme-gyébenamagyarkatolikusok48%-otképviseltek,papnövendékeikarányacsak30%,a kassaiegyházmegyébena25%-osmagyarságota60teológusbólcsak7képviselte,a szinteteljesenmagyarrozsnyóiegyházmegyében11magyarpapnövendékmellett13 szlovákvolt.
4.Afelekezetiiskolákatazállamúgyakarjamegsemmisíteni,hogyaháborúalatt lerongyolódottiskolákrenoválásáraköteleziakatolikushitközséget,melynekviszont pénzenincséshitelhezsemtudjutni,mivelutasítjákabankokat,hogyhitközségnek kölcsöntneadjanak.Haamegadotthatáridőnbelülaziskolanemkészülel,atelepü-lésenmodernállamiiskolátépítenek.
5.Anyelvtörvényrendelkezéseitjogtalanulazegyházakraisalkalmazzák.Atörvény 20 százalékos nemzetiségi arányt ír elő a hivatalos nyelvhasználathoz, így erre való hivatkozással,haamagyarkatolikusokjelenlétevalamelytelepülésen20%-nálkisebb, akkornemgondoskodnakazoklelkiszükségleteirőlanyanyelvükön.ezzelszembena szlováktelepesekkelteletűzdeltmagyarvidékekengondosanőrködnekazon,hogyaz
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a
6. molK641938-64.318/pol.sz.
7. oSzK.Kézirattár,Szüllő-hagyatékfondX.
államalkotónemzetiség,méghaa20százalékotelseméri,papnélkülnemaradjon.
Azeddigszíntisztamagyarhelyekreszlováklelkipásztorokatküldenekolyanindoklás-sal,hogyotttelepesekisvannak.8
Aszlovákiaimagyarpapságvágyaegyazerdélyihezhasonlóegyházszervezetimeg-oldáskialakításavolt.ottarómaikatolikuspüspökségekmagyarjellegűegyházmegyék voltak, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy a románok az ortodox vagy a görög katolikusvalláshoztartoztak,ígyazottanilatinszertartásúpüspökségekszintecsak magyarhívekkelrendelkeztek.Ajogvédelmetmagyarnemzetiségűpüspökökképvisel- ték,ahitéletésadminisztrációnemzeti-anyanyelvikeretekközöttvoltbiztosítva.Afel-vidéki alaphelyzet ettől lényegesen eltért. Szent istván óta a szlovákok és magyarok közösegyházszervezetbetartoztak,amelyTrianonelőttmagyarjellegűésvezetésűvolt, utánapedigviharosgyorsaságúszlovákosításifolyamatonesettát.nyitra,Beszterce-bánya,Szepes,Rozsnyó,Kassa,nagyszombatahúszasévekbenszlováknemzetiségű főpásztorokatkapott,sazalsóbbszinteketisigyekeztekszlovákokkalbetölteni.
Szüllőésapapságegyformánlátta,hogyaz1920utánifelvidékiegyházaszlová- kosításegyikhatékonyeszközelett.Felróttákahierarchiánakazegyháziigényekreirá- nyulókérelmekelutasítását,amagyarhívekhezvalónemkielégítőviszonyt:„jelekvan-nakarra,hogyakatolikusmagyarságotazegyházihatóságokaszlováktestvérmellett nem egészen tekintik testvérnek, csak amolyan féltestvérnek, vagy éppen mostoha-testvérnek, jelek, melyek mellőzést, idegenkedést, visszaszorítást láttatnak és kelte-nek... Fáj ez nekünk, mert a csehszlovák államot fűtő ellenszenv a magyarság iránt mindtudatosabbáakarlenniegyházitérenis.”9 Szüllőennektudtabe,hogyaFelvi-dékennemlehetettmagyarszeminárium,apapságmagyarprédikálástnemtanult,az újkáplánokamagyargyónástnemértették.
egyik írásában Szüllő csehszlovákia népeinek, országrészeinek vallásfelfogását, egyházhoz való viszonyát vette számba. Kifejtette, hogy a köztársaság egykor Szent vencelésSzentistvánkülönországavolt,melybenalelkekmásmódonfejlődtek,neve- lődtek.Acsehlélekracionalizmusaennekkövetkeztébennagybankülönbözikaszlo-váklélekmélységetésmagasságotkeresőlelkivilágától,demindkétszlávkatolicizmus egészenmáskéntnyilvánulmeg,mintakonkretizmusfeléhajlómagyarokkatolicizmu-sa.demégmagábanacsehkatolicizmusbaniskétárnyalatotlehetmegkülönböztetni:
aprágaicsehésazolmützimorvalélekmásságát.Acsehkatolicizmustbefolyásoltaaz üldözöttségmiattkitermelődötterősnemzetiérzés,amelyaHabsburgokkatolicizmu-sávalszembenivédelemültámadtfelbenne,sacsehkatolikusegyházbannincsmeg az a Róma iránti odaadó engedelmesség, amely a morváknál és a szlovákoknál jel-lemző.Afehérhegyicsataután,mikorazönállócsehnemzetmegszűnt,akatolicizmus csehországbankettősiránybanfejlődötttovább.Azegyikirány,melyetafőpapságveze- tett,samelyaHabsburgokfeléorientálódott,támaszavoltaközösbirodalomgondo- latának.ezvoltazúgynevezettúrikatolicizmus.Amásikirány,melyetalegyőzöttnem- zetfiaibólrekrutálódottszerzetesrendekésazalsópapságvezetett,voltazún.nemze-ti katolicizmus. ez a kettősség, bár halványodva, de fennállt 1918 után is. csehor-szágbanazótaúj,nemzetiérzelműpüspökigenerációnőttfel,safőpapságlegerősebb a katolicizmus szerepe Szüllő Géza politikájában 29
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja
8. Szüllőgéza:AkatolicizmushelyzeteacsehszlovákKöztársaságban.Magyar Szemle,1935.
március.
9. oSzK.Kézirattár,Szüllő-hagyaték,fondX.
támasza,atrónsemlétezikmár.Azújállamhatalomnagyhatásúgondolataakatoliciz- musdemokratizálásavolt,amiacsehpüspökikarpolitikaierejéneklátványoszuha-násáhoznagybanhozzájárult.
Alegkiválóbbmagyarországifőpapokközülsokanszlávszármazásúakvoltak,aleg-utóbbiidőkbenpéldáulcsernochhercegprímás,császkakalocsaiérsekvagyProhászka székesfehérváripüspök.Szlovenszkókatolicizmusa–folytatjaSzüllőazelemzést–tel- jesenmás,mintatörténelmiországoké.Avallásosmegmozdulásoksokszorittisössze-kapcsolódnak politikai törekvésekkel, de a szlovák politika sohasem fordult a vallás ellen.1918októberenemokozottkatolikusellenestüntetéseket,atörténelmiországok-bólátcsapóhullámoknemragadtákmagukkalaszlovákokat.egyeskatolikusértékek, mintpéldáulaközépiskolák,kiestekugyanazegyházkezeiközül,decsakazért,merta katolicizmuskészületlenvoltazállametatisztikusirányávalszemben.Amagyarkatoli-kusokszámaSzlovákiábanigentekintélyes,aközjogiérzéssokkalerőteljesebb,ésa papságkevésbéfejethajtó,mintazországmásikfelében.Akormányhatalom,melyeta legionáriusok hittagadó szelleme vezetett, a magyar püspökökkel brutálisan járt el.
AbbanazidőbenRómamegtépettvitorlákkalmagaisastabilitástkereste,ezértjófor-mán kritika nélkül fogadta el a csehszlovák kormányok propozícióit. így történhetett, hogy a régi szlovenszkói, nagy tekintélyű ordináriusok helyett olyanok neveztettek ki adminisztrátorráéspüspökké,akiknekanagytradíciójúésműveltségűpapságközött tekintélyüketutólagosankellettműködésükkelmegszerezniük.
miutánefőpapoklelkibeállítottságainkábbnemzetiségi,ésavéltelnyomáskövet-keztébenkeserűvolt,kezdtékmagukattisztánanemzetigondolatapostolaigyanánt kiadni,szembehelyezkedveazzalazelvvel,hogyapüspökiszéknemarravaló,hogy eszközelegyenvalamelycélnak,hanemarra,hogyakatolikuselvekmegerősítésének legyenazalapja.Azújpüspökökkezdetbenolyanpásztorleveleketadtakki,amelyek-benszlovákpüspököknekneveztékmagukat.„ezellenéppenénszólaltamfel–közli Szüllő–,hirdetve,hogyarómaikatolikusegyházszempontjaiszerintnincsenekszlo-vákpüspökök,csakrómaikatolikuspüspökök,merthiszenakkoramagyarkatolikusok nemérezhetnék,hogynekikisatyjukéslelkiatyjukazapüspök,akitazőüdvösségük előmozdítására az egyház kirendelt... nem szabad elfelejteni azt, hogy Szlovenszkón ezerévigamagyaröntudatésamagyargéniuszvoltaverbumregens.nemszabad elfelejteniazt,hogyakatolikusfőpapok,papokközjogigondolkodássalbírókvoltak,s nem szabad elfelejteni azt, hogy a katolikus iskolák fenntartása az államhatalomtól függetlenül,akatolikusegyházérdekébenfüggetlenésszabadvolt.”10
ArégimagyarországSzüllőnélazegyháznemzetiségipolitikájatekintetébeniskiáll-taazösszehasonlítást.gyakranidézteSimorprímásszlovákokhozvalóviszonyulását, akiaFelvidékreküldöttpapoknakmindigaztmondta:„nefelejtsétekazt,hogytiteket nemagrammatikatanítására,deakatechizmustanításáraküldelekki.”11
AklérusésSzüllőproblémalátásahasonlóvolt,deaválaszokezekreaproblémák-ra már esetenként eltértek egymástól. első pillantásAklérusésSzüllőproblémalátásahasonlóvolt,deaválaszokezekreaproblémák-ra talán meglepően hangzik, de Szüllőegyértelműenelutasítottaamagyarpüspökségfelállításárairányulótörekvést.A
papságcélkitűzését–amelyazerdélyimintábólistáplálkozott–körültekintéstnélkü-F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a
10. Szüllőgéza:AkatolicizmushelyzeteacsehszlovákKöztársaságban.Magyar Szemle,1935.
március.
11. oSzK.Kézirattár,Szüllő-hagyaték,fondX.
löző,nempolitikusmagatartáskéntértékelte.Bosszúsanállapítottameg,hogypolitikai vakságukbanolyanvalamitkérelmeznek,amiellenéppenőkhadakoznakalegelszán-tabban.egyszlovákiaimagyarpüspökségszorgalmazásaugyaniscsakazesztergomi érsekség területének feldarabolásával, a magyarországhoz fűződő utolsó egyházjogi szálakelvágásávallennekeresztülvihető.erretörekednimégakkorisbotorság,haa magyarkatolikusokhitéletiérdekeiakárhosszabbtávoniscsorbátszenvednek.
Az üggyel kapcsolatban a külügyminisztérium is kifejtette álláspontját, amely Szüllőévelteljesmértékbenazonosvolt.leszögezteaTrianonótakövetettelviállás-pontot,miszerintazévszázadosegyházibeosztásokmegbolygatásanemindokolt,és egy ilyen rendezést a magyar kormány csak kényszerhelyzetben hajlandó eltűrni.
mindeztszemelőtttartvaapüspökséglétrehozásaelvfeladástjelentene,hiszenazaz esztergomiegyházmegyediszmembrációjávalegyüttjárna.ezzelszembenazérsekség északiterületén1922-tőllétezőnagyszombatiadminisztratúracsakideiglenesrende-zéstjelent,éskésleltetiacsehszlovákhatárokmegszilárdulását.elogikábólfakadóan azadottkörülményekközöttinkábbmagyarvikariátusokfelállításátvéltékszorgalma- zandónak,amiegyrésztnemjelentvéglegesegyházjogielhatárolást,másrésztbiztosí-tékvolnaarranézve,hogyamagyarkatolikuskisebbségegyházszervezeti,hitéletiés oktatásijogkörrelbírjon.12
Aterületikérdéstesztergomsemkívántabolygatni.Azérsekiaulábanegyébkéntis úgyvélték,hogymagyarpüspökségfelállításáranincssokesély,hiszenaSzentszék
„nacionalistaalapon”püspökségeketlétesíteninemszokott.13
A felvidéki papságot és híveket elsősorban nem a taktikai fegyelem motiválta.
Számos memorandumban, újságcikkben, római meghallgatáson a külön püspökség óhajátfogalmaztákmeg.nemcsupánmagyarultudó,hanemvelükérzőfőpásztortés nem csupán püspöki hatalomnak alávetett vikáriust, hanem tényleges egyházi hata-lommal bíró püspököt kívántak maguk fölé. A saját egyházmegyében hitéleti, sőt kisebbségiproblémáikjelentősrészénekamegoldásátlátták,úgyvélve,hogyhavan magyar püspökség, akkor ott nincsenek gondok a hitéleti nyelvhasználattal, az egy-házkormányzati nyelvvel, nemzeti sérelmek a püspök részéről nem érik a híveket, a felekezetiiskolákmagyarjellegebiztosítottlesz,sőtszámukisnövekedhet.Ráadásul egyönállóegyházmegyénekmagyarszemináriumaisvan,amimegoldjaapapképzést.
Akövetelésasajtóbanésakatolikusgyűlésekenszüntelenülismételtformulávávált, ámezzelamegoldásrahivatottegyházikörökgyakorlatilagnemfoglalkoztak.
Amagyarpüspökségeltérőmegítélésénekügyeisrámutat,hogyafelvidékimagyar klérusegyrészénekelképzeléseiésSzüllőfelfogásaközöttesetenkéntmélyszakadék húzódott.AzellentétaforrásokszintjénleginkábbazországosKeresztényszocialista Pártún.papiszárnyával,illetveannakvezetőjével,Franciscylajosnyitraikanonokkal való konfliktusában manifesztálódott. A nyitrai kanonok és köre jóval határozottabb
Amagyarpüspökségeltérőmegítélésénekügyeisrámutat,hogyafelvidékimagyar klérusegyrészénekelképzeléseiésSzüllőfelfogásaközöttesetenkéntmélyszakadék húzódott.AzellentétaforrásokszintjénleginkábbazországosKeresztényszocialista Pártún.papiszárnyával,illetveannakvezetőjével,Franciscylajosnyitraikanonokkal való konfliktusában manifesztálódott. A nyitrai kanonok és köre jóval határozottabb