nacionalizáció­kontra­globalizáció

Annak­jobb­megértésére,­milyennek­látszik­kívülről­a­katolikus­egyház,­érzékelni­kell azt­ a­ modellt­ is,­ amely­ alapján­ a­ római­ katolikus­ egyház­ mint­ olyan­ működik.­ intéz­- ményi­szempontból­egy­erősen­centralizált,­hierarchikus­struktúráról­van­szó.­A­törté- netírás­ezt­a­fajta­államjogi­berendezkedést­abszolutista­monarchiának­nevezi.­Poli­ti­- kai­megnyilvánulása­a­vatikán­állam­létében­rejlik,­amelynek­élén­a­pápa­áll,­aki­az­ala-csonyabb­rendű­közigazgatási­egységek,­püspökségek­élén­álló­püspököket­(néhány kivételtől­eltekintve)­monarchista­szabályok­szellemében­saját­vazallusaiként­nevezi­ki.

ez­ a­ közösségi­ mentalitás,­ ahol­ a­ jogok­ és­ kötelességek­ megoszlása­ meglehetősen aszimmetrikus­és­az­egyszerű­tagok­hátrányára­billen,­az­egyház­mindennapi­gyakor-latára­is­kivetül.

Az­ egyház­ további­ tagjai­ minimális­ mértékben­ vesznek­ részt­ saját­ vezetőik­ kivá-lasztásában,­hasonlóképpen­minimális­mértékű­a­katolikus­keresztények­részvétele­e szervezet­intézményi­reformjának­kezdeményezésében.­Részvételük­ugyan­érzékelhe-tő­néhány­tevékenységben,­de­csak­marginális­helyzetekről­van­szó,­amelyek­esetében az­ egyszerű­ egyháztagok­ mozgósítását­ bizonyos­ értelemben­ kikényszerítette­ az­ egy-házközösségen­ és­ a­ polgári­ társadalmon­ belüli­ lét­ nyilvánvaló­ kettőssége­ és­ a­ kettő közt­feszülő­ellentét,­amely­a­keresztények­számára­a­személyes,­családi­és­közösségi életükre­nézve­teljesíthetetlen­egyházi­elvárások­mellett­viszonylag­kényelmes­mene-déket­kínál.­Az­utóbbi­időben­Rómára­néhányszor­a­nyilvánosság­nyomása­nehezedett az­új­püspökök­kinevezésénél­vagy­a­katolikus­hierarchia­tagjai­aktuális­tevékenységé-vel­való­elégedetlenség­megnyilvánulásakor,­amelynek­váratlanul­meg­is­adta­magát.²² az Istenért, a nemzetért – keresztény nemzeti populizmus 69

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

23. ebben­az­összefüggésben­visszatérhetünk­a­magyar­püspök­kérdéséhez­és­arra,­van-e­lehe-tőség­ befolyásolni­ vagy­ kierőszakolni­ valamely­ konkrét­ jelölt­ püspökké­ való­ kinevezését.

2009.­július.­17-én­ivan­gašparovič­köztársasági­elnök­aláírta­a­270/1995­sz.,­az­állam-nyelvről­ szóló­ törvény­ hatályos­ rendelkezései­ módosítását.­ A­ módosítás­ a­ társadalomban nagy­felháborodást­keltett.­A­kisebbségek­és­a­különböző­polgári­egyesületek­képviselőinek véleményét,­hogy­a­törvényt­vonják­vissza­vagy­dolgozzák­át,­csak­minimálisan­vették­figye- lembe.­A­keresztény­szervezetek­részéről­ebben­a­témában­senki­idevágóan­nem­nyilatko-zott.

de­a­kivétel­erősíti­a­szabályt.­egy­olyan­közegben,­ahol­a­polgári­társadalom­fejlettsé- ge­nem­éri­el­azt­a­mértéket,­amikor­a­két­létforma­közötti­ellentét­már­teljesen­nyil- vánvaló,­a­katolikus­hierarchia­viszonylag­nagy­tekintélynek­örvend.­viselkedése,­nyi-latkozatai­ vagy­ éppen­ hallgatása­ a­ társadalom­ számára­ rendkívül­ fontos­ azokban­ a helyzetekben,­amelyek­értékkövető­állásfoglalást­és­tetteket­igényelnek.

A­római­katolikus­egyház­egyes­nemzeti­igazgatási­egységeinek­önállósága­csak­lát-szólagos.­centralizáltságuk­és­a­római­központnak­való­alávetettségük­olyan­mértékű, hogy­esélye­sem­lenne­a­megvalósulásra­a­világ­bármely­országában­működő­katolikus egyházrészében­ egy­ olyan­ autonóm­ igazgatási­ modellnek,­ amely­ ellenkezik­ a­ római látásmóddal.­Az­egyházi­törvénykezés­még­elvi­síkon­sem­tesz­lehetővé­erről­semmifé- le­vitát.­ebben­az­összefüggésben­kell­látni­az­egyszerű­katolikusok­esélyeit­az­egyhá-zi­intézményrendszer­fontos­döntéseinek­befolyásolására.²³

A­ nemzeti­ sajátosságok­ kérdése­ az­ egyház­ gyakorlati­ tevékenységében­ is­ megje-lent,­legkiemelkedőbb­módon­a­ii.­vatikáni­zsinatot­követően­a­liturgia­reformjával.­ez azt­jelentette,­hogy­a­gyakorlatban­jóváhagyták­a­nemzeti­nyelvek­használatát­az­isten- tiszteleteken­és­a­nemzeti­kultúra­egyes­elemeinek­beépítését­a­hivatalos­szertartás- rendbe.­így­került­sor­arra,­hogy­a­helyi­hagyományos­néptáncok,­népdalok­és­más­folk-lórelemek­nemcsak­hogy­az­addig­szokásos­latin­nyelvű­szertartások­részévé­váltak, hanem­egyenesen­a­helyükbe­léptek.

A­katolikus­egyház­ezeket­a­megnyilvánulásokat­az­inkulturáció­progresszív­megne-vezéssel­ illette,­ amelyben­ kifejezésre­ jutott­ a­ központ­ szándéka­ a­ nemzeti­ kulturális sajátosságok­tiszteletben­tartására­a­katolikus­hitvallás­során.­Annak­illusztrálására, hogy­miféle­kört­zárt­be­a­vatikán­ezzel­a­döntésével,­el­kell­mondanunk,­hogy­a­20.

század­30-as­éveiben­különböző­helyeken,­de­leginkább­a­német­nyelvterületek­katoli-cizmusában­ megjelenő­ ilyen­ irányú­ kezdeményezések­ nagy­ elutasításba­ ütköztek.­ A nemzeti­nyelvek­beemelésének­szándékát­az­egyházi­liturgiába­a­konzervatív­Róma­a progresszivitás­nemkívánatos­megnyilvánulásának­tekintette.­A­gondolat­képviselőinek még­nem­volt­bátorságuk­nyílt­vitába­bocsátkozni­a­Római­Kúriával,­és­hosszú­évtize-dekre­belső­száműzetésbe­kényszerültek.

A­katolikus­partikularizmus­a­nem­katolikus­keresztényekkel,­zsidókkal­és­muzul-mánokkal,­ ahogy­ más­ vallásokkal­ szemben­ is­ megnyilvánult­ azok­ elutasításában­ és néhány­esetben­demonizálásukban.­ezért­voltak­olyan­világrengetőek­a­zsinati­nyilat-kozatok­a­vallásszabadságról­vagy­az­ökumenikus­együttműködésről.

ez­a­katolikus­konfesszionális­etnocentrizmus­egyik­válfaja­volt,­amelyet­a­század során­a­katolikus­egyház­különböző­formákban­gyakorolt,­hol­keresztény­antiszemitiz-musként,­ amikor­ ragaszkodott­ a­ keleti­ pátriárkának­ a­ keleti­ egyházszakadás­ utáni kizárásához,­hol­pedig­a­nyugati­egyházszakadás­után­létrejött­reformátusokkal­és­a

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rj a

24. ez­az­ún.­„szuperszecesszionista”­hozzáállás­a­judaizmushoz­az­első­évszázadban­volt­jel-lemző,­amikor­az­ismert­magyarázatok­szerint­a­bibliai­izraelt,­amely­csődöt­mondott­és­nem ismerte­fel­messiását,­felváltotta­az­új­izrael,­maga­a­keresztény­közösség,­a­későbbi­egy- ház.­ez­a­hívők­új,­autentikus­közössége.­ez­az­allegória­néhány­évszázad­múltával­úgy­meg- honosodott­a­kereszténységben,­hogy­már­senki­sem­tekintette­allegóriának.­Azok­a­folya-matok,­ amelyek­ a­ kereszténység­ osztódásakor­ jelentek­ meg,­ hasonló­ fázisokon­ mentek keresztül,­ amikor­ az­ újonnan­ kialakuló­ közösségek­ megtagadták­ az­ előző­ intézményi­ for-mákat­és­erős­tendenciát­mutattak­arra,­hogy­magukat­az­„új­izrael”­szellemében­fogant vagy­új­és­egyedül­igaz­közösségként­értelmezzék.­mint­ilyenek,­természetesen­elutasítottak bármilyen­összefonódást­az­előd­intézménnyel­és­reprezentánsaival.­Példaként­szolgálhat­a keleti­egyházszakadás­esete,­az­anglikán­egyház­létrejötte,­a­nyugati­egyházszakadás­és­a kereszténység­gyakorlatilag­máig­tartó­további­osztódásai.

az Istenért, a nemzetért – keresztény nemzeti populizmus 71 kereszténység­minden­ezt­követő­szakadása­révén­megalakuló­felekezettel­szembehe-lyezkedő­magatartásként.²⁴

Az­a­differenciálódás,­amely­a­kereszténységen­belül­a­szerzetesrendek­vagy­meg-újulási­mozgalmak­alapításával­formálódott,­nem­feltételezte­és­ezért­el­is­utasította­új denominációk­létrejöttét,­amelyek­a­hatalomgyakorlás­módjának­megváltoztatását­tűz-ték­volna­célul.­A­reformáció­biztosította­a­nem­klerikus,­azaz­laikus­tagok­részére­a nagyobb­részvételt­az­egyház­irányításában,­és­az­autonóm­nem­egyházi­intézmények fokozatos­létrejöttéhez,­valamint­a­közélet­szekularizációjához­vezetett.

Az­addig­működő­klerikális­társadalom­falán,­amely­a­társadalmi­rend­változatlan- ságát­teológiailag­indokolta,­komoly­repedések­keletkeztek.­Az­új­egyetemek,­a­harma-dik­ rend­ mint­ a­ leendő­ polgárság­ csírájának­ fokozatos­ megerősödése,­ az­ önálló,­ az egyházi­kormányzattól­független­művészi­alkotások­megjelenése­a­festészetben,­szob-rászatban,­irodalomban­–­mindez­új­értelmezést­és­indoklást­igényelt.

ezt­ az­ indoklást­ kínálta­ luther­ és­ melanchton,­ arra­ vállalkozva,­ hogy­ teológiailag indokolják­a­reformáció­mozgalmát,­amely­fokozatosan­a­protestantizmusban­csúcso-sodott­ki.­Bár­a­római­központi­irányítás­kritikája­már­több,­a­reformáció­előtti­szerző művében­is­megjelent,­az­érv,­mely­szerint­az­egyszerű­hívőknek­jogukban­áll­elutasí-tani­a­korrumpálódott­püspököt,­valamint­ennek­az­érvnek­a­széles­körű­elfogadtatása történelmi­újdonságnak­számított.

Az­egyöntetű­nyugati­kereszténység­így­kezd­politikailag­differenciálódni.­egyes­szer-zők­éppen­a­protestantizmusban­látják­azt­a­fordulópontot,­amikor­az­iparosok­városi polgárságként­ születnek­ újjá.­ A­ társadalomban­ helyet­ kap­ a­ személyes­ erkölcs­ és­ a gazdasági­liberalizmus,­s­a­pluralizmus­immár­nem­minősül­bűntettnek.­A­lét­valósá-gának­egységes­magyarázata­ekkor­már­nem­kizárólagos­előjoga­az­egyetlen­igazhitű teológiai­irányzat­képviselőinek.­luther­volt­az­első­jelentős­eretnek,­akit­nem­égettek meg­máglyán.

Az­az­igénye,­hogy­a­keresztények­törődjenek­a­közügyekkel,­hogy­érdekükben­áll- jon,­hogy­közösségüket­olyan­emberek­igazgassák,­akik­az­erkölcsről­nem­csak­papol-nak,­hanem­a­saját­életükben­is­érvényesítik­azt,­a­későbbi­fejlődés­során­olyan­erőt képviselt,­amelyet­valószínűleg­maga­a­reformátor­sem­látott­előre.­ellenkezőleg,­hogy teológiai­vitában­legyen­joga­szembeszállni­a­római­egyházi­egyeduralommal,­az­új­fele-kezet­az­augsburgi­hitvallás­„születési­bizonyítványában”,­a­Confessio Augustanában­is megjelent,­elindította­az­európai­kereszténység­további­diverzifikációját,­amely­addig egységes­tömbnek­látszott­és­akként­is­viselkedett.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 1 , S o m o rja

25. l.­ a­ hittudományi­ kongregáció­ dokumentumát,­Note on the Expression „Sister Churches”

címen,­amelyet­2000.­június­30-án­hirdettek­ki,­s­melyet­a­vatikáni­napilap,­az­Osservatore Romano 2000.­október­28-i­számában­közölt.­http://www.vatican.va/roman_curia/congre-gations/cfaith/documents/rc_con_cfaith_doc_20000630_chiese-sorelle_en.htm.

A­ római­ katolikus­ egyház­ a­ más­ keresztény­ közösségekkel­ való­ együttműködést csak­a­ii.­vatikáni­zsinaton­vállalta­fel.­A­közeledési­szándék­érdekes­vonása­azonban a­más­keresztény­felekezetek­azon­jogának­máig­tartó­megtagadása,­hogy­magukat egyháznak­nevezzék,­amit­legutóbb­joseph­Ratzinger­még­a­hittudományi­kongregáció prefektusaként­rögzített.­A­nyilvánosságnak­szóló­körmönfont­magyarázatok­nehezen érthetők.­lényegében­arról­van­szó,­hogy­egyháznak­a­szó­valódi­értelmében­e­doku-mentum­szerint­csak­maga­a­római­katolikus­egyház­tekinthető.²⁵