4 Fórum Fórum

Fórum

Társadalomtudományi Szemle

Fórum

Társadalomtudományi Szemle

A tartalomból:

Szűts István Gergely A felvidéki menekültek integrációs folyamatai Elek Anita

Kísérletek a magyarság politikai egységének megteremtésére Janek István

A szlovák–magyar viszony 1939–1940 között Bagyinszky Marianna Migráció és akkulturáció a szlovák–magyar lakosságcsere tükrében Gecse Annabella

„Kettős űrben”

Sebők Szilárd

„Ledöbbentő igekötős formák bevállalása”

Fodor Regina

Kettősnyelvűség, avagy nyelvjárás és köznyelv Pályakép

Interjú a 70 éves

László Béla professzorral

Konferencia Könyvek

Vajda László

4 2010

FÓruM kisebbsÉgkutAtÓ intÉzet

Parková 4., 931 01 Šamorín Tel.: 00421-31-590 27 90 Fax: 00421-31-560 27 12 E-mail: forum@foruminst.sk Tóth Károly igazgató

A Fórum kisebbségkutató intézet könyvtára – bibliotheca hungarica Parková 4., 931 01 Šamorín

Tel.: 00421-31-590 27 97 Fax: 00421-31-560 27 12 E-mail: bibliotheca@foruminst.sk Végh László igazgató

A Fórum kisebbségkutató intézet etnológiai központja – komárom P. O. Box 154., 945 01 Komárno 1 Tiszti pavilon, Hradná 2., Komárno Tel.: 00421-35-773 2854 Fax: 00421-35-773 2854 E-mail: etno@foruminst.sk Liszka József igazgató

MAgyAr tudoMányos Mûhelyek szlovákiábAn selye János egyetem

Bratislavská cesta 3322., 945 01 Komárno

Tóth János rektor

Tel.: 00421-35-6408 853 E-mail: sje@selyeuni.sk konstantin egyetem

közép-európai tanulmányok kara Dražovská cesta 4., 949 74 Nitra Komzsík Attila dékán

Tel.: 00421-37-6408 853 E-mail: dfss@ukf.sk

A folyóirat megrendelhető és előfizet - hető az alábbi címen: Lilium Aurum, Palác Duna Palota, Ga lant ská cesta 658/2F, 1. posch. 5, 929 01 Dunaj ská Stre da. Tel., fax: 00421-31-552 90 28 E-mail: lilium@liliumaurum.sk

MAgyAr tudoMányos Mûhelyek szlovákiábAn

Comenius egyetem

Magyar nyelv és irodalom tanszék Gondova 2., 818 01 Bratislava Dušík Anikó tanszékvezetõ Tel.: 00421- 2- 593-39-484 E-mail: kmjl@fphil.uniba.sk bél Mátyás egyetem hungarisztika tanszék Alabán Ferenc tanszékvezetõ Tajovského 40.,

974 01 Banská Bystrica Tel.: 00421-446-4145 gramma nyelvi iroda Bacsákova 240/13.

929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421-31-550 42 61 Fax: 00421-31-550 42 62 E-mail: gramma@gramma.sk www.gramma.sk

Szabómihály Gizella irodavezetõ Mercurius társadalomtudományi kutatócsoport

Klariská 7., 811 03 Bratislava Tel., fax: 00421-2-544 31 842 E-mail: mercurius@ba.sknet.sk Vadkerty Katalin elnök Gyurgyík László titkár katedra társaság

Dom podnikate¾ov, Kukuèínova 459.

929 01 Dunajská Streda Tel., fax: 00421-31-552 90 28 E-mail: katedra@katedra.sk Németh Margit elnök

gömör-kishonti Múzeumegyesület Daxnerova 34., 979 01 Rim. Sobota Tel.: 00421-47-562 66 82, 00421-47- 563 45 42

B. Kovács István elnök

Mátyusföldi Muzeológiai társaság 925 26 Boldog 159.

Tel.: 00421-2-459 15 298 Danter Izabella ügyvivõ

Ára: 2,66

A szerkesztõség címe:

Fórum Kisebbségkutató Intézet Parková 4, 931 01 Šamorín Tel.: 00421-31-552 36 42 Fax: 00421-31-560 27 12

E-mail: csanda@foruminst.sk, fazekas@foruminst.sk Új könyvek:

Angyal Béla: „...engedjenek népem javára munkálkodni...” Palkovich Viktor élet- útja (1850–1930).Gúta, Palkovich Viktor Társulat, 2010, 72 p.

Bedécs Gyula–Trukáné Katona Zsuzsa (összeáll.): Az első világháború emlékez- tetői Pozsony vármegyétől a Muravidékig. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2010, 382 p.

Csernyicskó István (szerk.): Megtart a szó. Hasznosítható ismeretek a kárpátal- jai magyar nyelvhasználatról. Budapest–Beregszász, MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság–Hodinka Antal Intézet, 2010, 148 p.

Fukári Valéria: Visszatekintés. Válogatott cikkek, kritikák, vallomások, tanul- mányok. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2010, 288 p. /Kaleidoszkóp Könyvek, 18./

Hardi Tamás–Lados Mihály–Tóth Károly (szerk.): Magyar–szlovák agglomeráció Pozsony környékén. – Slovensko–maďarská aglomerácia v okolí Bratislavy.

Győr–Somorja, MTA RKK NYUTI–Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 498 p.

Kiss László: Az orvostudomány felvidéki történetéből. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2010, 392 p.

Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából. Komárom–Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 147 p.

Nagy Attila: A dunaszerdahelyi Szent György-templom. A templom rövid törté- nete és bemutatása.Dunaszerdahely, Római katolikus plébániahivatal, 2010, 77 p.

Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban.

Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 319 p.

Simon Attila (szerk.): Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez.Balassagyarmat, Nógrád Megyei Levéltár–Selye János Egyetem, 2010, 188 p.

Varga László: Velünk éltek. A nagymegyeri zsidóság története.Komárom, Komá - romi Zsidó Hitközség, 2010, 225 p.

Fó ru m T ár sa da lo m tu do m án yi Sz em le 2 01 0/ 4

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

neGyedévenkénT­MeGJelenő­Tu­do­Má­nyoS­Fo­lyó­IrA­T XII.­év­fo­lyam

Felelős­szerkesztő cSAndA­GáBor

Főmunkatárs FAzekAS­JózSeF A­szerkesztőbizottság­elnöke

ÖllÖS­láSzló Szer­kesz­tő­bi­zott­ság

Bíró­A.­zoltán,­csanda­Gábor,­Fazekas­József,­Fedinec­csilla,­Gyurgyík­lászló,­

Hunčík­Péter,­Hushegyi­Gábor,­kiss­József,­lampl­zsuzsanna,­

lanstyák­István,­liszka­József,­Mészáros­András,­Simon­Attila,­

Szarka­lászló,­Tóth­károly,­végh­lászló

Tar­ta­lom

Tanulmányok

SzűTS­ISTván­GerGely

Sikerek,­kompromisszumok­és­kudarcok­a­felvidéki­menekültek­

integrációs­folyamataiban ... 3 elek­AnITA

kísérletek­a­csehszlovákiai­magyarság­politikai­egységének­

megteremtésére­a­két­világháború­között ... 25 JAnek­ISTván

A­szovjet­diplomácia­és­a­szlovák–magyar­viszony­alakulása­

1939–1940­között... 41 BAGyInSzky­MArIAnnA

Migrációs­és­akkulturációs­folyamatok­Medgyesegyházán­

a­szlovák–magyar­lakosságcsere­tükrében ... 61 GecSe­AnnABellA

„kettős­űrben” ... 99

Fó­ruM­Tár­SA­dA­loM­Tu­do­Má­nyI­SzeM­le

A szer­kesz­tő­ség­cí­me:­Fó­rum­kisebbségkutató­In­té­zet,­Park­u.­4.,­931­01­Somorja.­e-mail: csanda@­­foruminst.sk

•­ki­ad­ja:­Fó­rum­kisebbségkutató­In­té­zet,­Somorja. Fe­le­lős ki­adó:­Tóth­ká­roly­igaz­ga­tó­•­nyom­dai­elő­ké­szí­tés:

kalligram­Typography­kft.,­érsekújvár •­nyom­ta:­eXPreS­PrInT­s.­r.­o.,­Partizánske­•­Meg­je­lent­a­Szlo­vák­köz­- tár­sa­ság­ kul­tu­rá­lis­ Mi­nisz­té­ri­u­ma­ tá­mo­ga­tá­sá­val­•­Pél­dány­szám:­600­•­ára:­2,66­€­•­nyilvántartási­szám:

Mk­Sr­904/08­•­ISSn­1335-4361­• Inter­net:­http:\\­www.fo­ru­minst.sk •­kéz­ira­to­kat­nem­őr­zünk­meg­és­nem kül­dünk­vis­­sza.

Fó­ruM­SPoloČen­Skoved­ná­revue

Adresa­redak­cie:­Fó­rum­inštitút­pre­výskum­menšín,­Parková­4,­931­01­Šamorín.­e-mail:­csanda@­­foruminst.sk

• vyda­vateľ:­ Fó­rum­ inštitút­ pre­ výskum­ menšín,­ Šamorín.­ zod­povedný:­ kár­oly­ Tóth­ ria­diteľ­ •­ Tlačiaren­ská príprava:­kalligram­Typography­s.­r.­o.,­nové­zámky­• Tlač:­eXPreSPrInT,­s.­r.­o.,­Partizánske­•­­S­finanč­ným príspev­kom­Mk­Sr­•­nák­lad:­600­•­cena:­2,66­€­•­reg.­čís­lo:­Mk­Sr 904/08 •­ISSn­1335-4361•­Inter­net:

http:\\www.­fo­ru­minst.sk

Az­igekötő-használat­változásainak­néhány­jellegzetes­esetéről,­

avagy­„ledöbbentő­igekötős­formák­bevállalása” ... 111 Fodor­reGInA

kettősnyelvűség,­avagy­nyelvjárás­és­köznyelv.­egy­kisiskolás­

nyelvének­vizsgálata ... 129

Pályakép

koMzSík­ATTIlA

Interjú­a­70­éves­lászló­Béla­professzorral... 149

Konferencia

BoleMAnT­lIllA

A­magyarság­és­a­nemiség­metszetei.­A­társadalmi­nemi­

szerepek­intézményesülése ... 157

Könyvek

demmel­József

„egész­Szlovákia­elfért­egy­tutajon…”­Tanulmányok­a­19.­századi­

Magyarország­szlovák­történelméről­(Czékus Anita)... 161 Szörényi­lászló

„Újzélandot­választottam­ki­új­hazámul”­(Csehy Zoltán) ... 162 vajda­lászló ... 168

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

Tanulmányok Tanulmányok

S ^zűTS I ^STván G ^erGely Sikerek,­kompromisszumok­és­kudarcok­a felvidéki­menekültek­integrációs­folyamataiban

I^STvánG^erGelyS^zűTS 94(100)”1914/1918”:355.48

Successes,­compromises­and­failures­in­the­integration­process 341.43(=511.141)(437.6)”1918”­

of­asylum-seekers­from­former­upper­Hungary­(today’s­Slovakia) 316.4.063.3(439) keywords:­ Hungarian­ asylum-seekers­ from­ Slovakia.­ The­ integration­ and­ adjustment­ of­ the­ settlers­ in Hungary­after­1918.­The­new­life­of­communities­from­košice,­Gemer­and­Spiš­in­Miskolc.

Trianon­kérdésével­a­korábbi­évtizedek­kényszerű­hallgatását­követően­az­elmúlt­évek- ben­megszámlálhatatlan­szerző­foglalkozott.­A­máig­feldolgozatlan­kollektív­traumák, vélt­vagy­valós­sérelmek­és­tévhitek­miatt­azonban­csak­kevés­volt­képes­a­megisme- résre­ törekedni­ és­ megpróbálni­ megérteni­ az­ okokat­ és­ következményeket.¹ A Trianonhoz­ vezető­ utakat­ és­ a­ döntés­ mögött­ álló­ diplomáciai­ manővereket­ ma­ már ismerjük,­ azonban­ továbbra­ is­ szürke­ foltnak­ számít­ az­ anyaországba­ érkezett­ majd 430­ezer­menekült­sorsa.­Feltételezhetően­ennek­egyik­oka,­hogy­a­téma­politikai­túl- hevítettsége­vagy­éppen­elhallgatása­miatt­alig­történtek­érdemi­kutatások,­illetve­az, hogy­a­primer­forrásnak­számító­országos­Menekültügyi­Hivatal­(oMH)­iratanyaga­máig ismeretlen­helyen­lappang.²ez­utóbbi­miatt­csak­irattöredékekből,­illetve­az­1924-ben kiadott­ zárójelentésükből­ következtethetünk­ működésükre­ és­ így­ a­ komplex­ magyar menekültügyre.

A­témával­kapcsolatos­bizonytalanságot­tovább­növeli,­hogy­majd­kilencven­év­alatt lokális­szinten­is­alig­történtek­kutatások,­emiatt­máig­nem­ismerjük­az­egyes­telepü- lések­befogadó­és­beköltöző­közösségeinek­reakcióit.³A­tanulmány­célja­éppen­ezért az,­hogy­egy­kiválasztott­település­és­egy­forráscsoport­segítségével­megpróbálja­érzé- keltetni­ a­ trianoni­ döntés­ okozta­ kényszerű­ migráció­ rövid­ és­ középtávú­ hatásait.

Mindehhez­ olyan­ menekült-életutakat­ választottunk,­ amelyekből­ ha­ csak­ részben­ is, de­kirajzolódhatnak­az­egyéni­integráció­lehetséges­folyamatai.­Bár­minden­menekült története­egyedi,­mégis­ezek­a­már­feltárt­életútrészletek­akár­modellként­is­szolgál- hatnak­a­menekültkérdés­egy­későbbi­komplex­vizsgálatához.­kutatásunk­során­1918 végétől­ a­ menekültek­ fontos­ tranzitállomásának­ számító­ Miskolcot,­ valamint­ az­ itt 1921-ben­és­1922-ben­felvett­optálási­jegyzőkönyveket­használtuk­alapul.⁴

Az­ optáló,⁵ azaz­ állampolgárságért­ folyamadó­ 784­ személyről­ készült,­ részletes adatokat­közlő­naplók­elemzését­egy­korábbi­tanulmányunkban­már­elvégeztük,­ezért most­elsősorban­azokra­a­Felvidékről­érkezett­és­a­városban­letelepedett­menekültek- re­koncentráltunk,­akik­esetében­sikerült­feltárni­integrációs­folyamataiknak­legalább

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

egy-egy­részletét.⁶ célunk­az­volt,­hogy­az­életrajzi­lexikonokból­ismert,­új­állomáshe- lyükön­nagyrészt­hivatallal­várt­elit­képviselői­mellett­olyan­hétköznapi­személyek­min- dennapjaiba­is­bepillantást­nyerhessünk,­akik­történetei­érzékeltethetik­az­integráció egyedi­és­általános­jellegzetességeit.­Itt­kell­rögtön­hozzátenni,­hogy­az­egyén­sikerte- len­alkalmazkodási­kísérletei­–­különösen­az­alkalmazottak­esetében­–­a­hivatalos­ira- tokban­alig­érhetőek­tetten,­ugyanis­a­deklasszálódás­nyomán­ezek­a­személyek­vagy

„eltűntek”,­vagy­kevésbé­jelentős­szintre­kerültek­az­állami­bürokráciában.

A­menekültek­azonosítását­nehezíti­többek­között­az­is,­hogy­többségük­alkalma- zottként­önként­vagy­központi­utasításra­gyakran­váltott­hivatalt­és­hivatali­állomást, emiatt­ ha­ személyi­ lapja­ hiányos­ volt,­ élettörténetét­ nehéz­ rekonstruálni.­ különösen igaz­ez­az­1918­és­1923­közötti­évekre,­ekkor­ugyanis­több­tízezer­munkát­és­egzisz- tenciát­ vesztett­ hivatalnok­ próbált­ elhelyezkedni­ a­ majd­ egyharmadára­ csökkent országban­és­annak­apparátusában.­ezeknek­a­korábban­talán­ingatlannal­sem­ren- delkező,­csak­ingóságaik­egy­részével­érkezőknek­előbb­biztosnak­tűnő­egzisztenciára volt­szükségük­ahhoz,­hogy­új­környezetükben­gyökeret­verjenek.­emiatt­gyakoriak­vol- tak­az­áthelyezések­és­az­ezzel­járó­költözések.­ennek­köszönhetően­a­menekültek­egy részével,­ elsősorban­ az­ 1920-as­ évek­ első­ felében­ készült­ név-­ és­ címjegyzékekben egyszerűen­ nem­ találkozhatunk.­ Mindezt­ figyelembe­ véve­ érdemesebb­ az­ évtized második­felére­koncentrálnunk,­hiszen­ekkorra­a­nagy­munkaerő-vándorlás­már­jelen- tősen­csökkent,­így­az­egzisztenciát­teremtő­menekültek­azonosítása­egy­adott­telepü- lésen­könnyebb­feladatnak­tűnik.

Az­ egyén­ integrációs­ folyamataiban­ fontos­ szerep­ jutott­ a­ közös­ származástudat- nak,­ így­ például­ a­ lokális­ identitás­ alapján­ szerveződő­ és­ működő­ közösségeknek.

Ismert­ugyanis,­hogy­már­a­trianoni­döntés­előtt­nemcsak­országos,­hanem­helyi­szin- ten­is­több­olyan­szervezet­alakult,­amelyek­szellemisége­és­összetartó­ereje­az­elsza- kított­területek­emlékezetéhez­kötődött.­A­felvidékiek­esetében­fontos­megemlíteni­az 1919-ben­zászlót­bontó,­a­menekültek­ügyeivel­hangsúlyosan­foglalkozó­irredenta­pro- pagandaszervezetet,­a­Felvidéki­ligát,­valamint­az­egy­évvel­később­létrejött,­miskolci csoporttal­is­rendelkező­Szepesi­Szövetséget.­A­két­szervezet­közül­az­előbbi­néhány éven­belül­állami­döntés­következtében­megszűnt,­a­szepesiek­azonban­több­mint­két évtizeden­keresztül,­egészen­1947-es­feloszlatásukig­működtek.

A­Miskolcon­letelepedett­felvidékiek­is­létrehozták­azokat­a­társaságokat­és­szerve- zeteket,­amelyek­legtöbb­esetben­a­kibocsátó­közeg,­tehát­az­elhagyott­város,­a­táj­vagy a­vármegye­alapján­szerveződtek.­A­jegyzőkönyv­szerint­a­menekültek­közel­fele­(44,17%) kassáról,­Gömörből­és­a­Szepességből­származott,­nem­véletlen,­hogy­hozzájuk­kapcso- lódóan­jöttek­létre­társadalmi­szervezetek.­ezek­az­egymással­talán­először­itt­találkozó

„földik”­szervezték­meg­és­működtették­azokat­a­hivatalos­és­nem­hivatalos­érdekvédel- mi­és/vagy­kulturális­közösségeiket,­amelyek­nemcsak­a­saját,­hanem­a­befogadó­város közéletében­is­fontos­szereppel­bírtak.­A­következőkben­a­kibocsátó­közeghez­kötődően nézzük­végig­a­gömöri,­a­kassai­és­a­szepesi­menekültek­integrációs­kísérleteit,­az­egyé- ni­esetek­mellett­külön­figyelmet­fordítva­közösségi­életük­megismerésére­is.

A­menekülés­stációi

1918­őszén­a­háborús­vesztes­Magyarország­területén­olyan­új­államok­körvonalazód- tak,­ amelyekben­ az­ addig­ államalkotó­ nemzet,­ a­ magyarság­ később­ kisebbségbe

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

került.­Az­új­közép-európai­status­quo­ugyan­csak­a­következő­években­vált­hivatalos- sá,­ az­ ország­ területén­ azonban­ nagymértékű,­ elsősorban­ a­ megszállt­ területekről­ a centrum­irányába­történő­népességmozgás,­kényszermigráció­vette­kezdetét.­A­törté- neti­Magyarország­északi­határát­először­november­1-jén,­a­Prágában­már­a­Monarchia által­aláírt­fegyverszüneti­egyezmény­előtt­létrehozott­csehszlovák­köztársaság­hadse- rege­ lépte­ át.­ néhány­ napos­ előrenyomulásukat­ azonban­ nemzetőr­ csapatok­ vissza­- verték,­így­rövidesen­csak­a­morva­határszélen­és­a­vág­völgyében­maradtak­kisebb egységeik.­Az­északi­vármegyékbe­való­szervezett­bevonulásra­majd­a­Hodža–Bartha- féle­megállapodás­során­egyeztetett­ideiglenes­demarkációs­vonal­kijelölését­követő- en­ került­ sor.⁷ ettől­ délebbre,­ a­ károlyi-kormány­ által­ kényszerűen­ elfogadott­ első demarkációs­ vonalig,­ tehát­ a­ duna–Ipoly­ vonaltól­ a­ rimaszombat­ és­ az­ ung­ folyó között­kijelölt­területekig­december­végén­értek­el­a­csehszlovák­csapatok.⁸A­kivonuló magyar­egységek­után­érkező­cseh­légiók­így­tehát­komolyabb­ellenállás­nélkül­vonul- tak­be­december­29-én­kassára,­három­nap­múlva­Pozsonyba,­majd­1919.­január­12- én­rimaszombatba.

A­bizonytalan­demarkációs­vonalak,­az­egymásnak­ellentmondó­nemzetközi­hírek és­ a­ csehszlovák­ megszállás­ miatt­ már­ 1918­ decemberében­ megindultak­ az­ első menekültek­az­ország­még­magyar­fennhatóság­alatt­álló­területei­felé.­A­csehek­elő- renyomulásával­párhuzamosan­először­az­északi,­döntően­szlovákok­által­lakott­vár- megyékből­ távozott­ a­ magyar­ közigazgatás­ jelentős­ része.­ Távozásuk­ legfőbb­ oka­ a gyakorta­ellenséges­hangulaton­kívül­az­volt,­hogy­a­berendezkedő­csehszlovák­hata- lom­az­új­köztársaságnak­tett­hűségesküt­követelt­minden­hivatalban­levő­alkalmazot- tól.­A­megszállt­területeken­hivatalt­viselő­közalkalmazottak­ezzel­szemben­az­1918.

november­13-án­a­magyar­kormány­és­Franchet­d’esperey­francia­tábornok­által­meg- kötött­belgrádi­egyezményre­hivatkoztak,­amely­szerint­a­csehek­által­megszállt­terüle- teken­a­békekötés­pillanatáig­a­korábbi­magyar­közhatalomnak­kell­a­helyén­maradnia.

ezt­az­egyezményt­a­bevonuló­csehek­nem­tartották­meg,­sőt­igyekeztek­minél­gyor- sabban­lecserélni­a­megbízhatatlannak­tartott­magyar­tisztségviselőket.­A­hűségeskü- vel­ kapcsolatban­ a­ magyar­ kormány­ később,­ a­ románok­ által­ megszállt­ területekkel szemben­ itt­ ugyan­ hozzájárult­ a­ tisztviselők­ hűségnyilatkozatának­ letételéhez,­ ám ennek­ellenére­a­magyar­tisztségviselők­többsége­nemzeti­büszkeségből­mégis­meg- tagadta­azt.­Mindez­azonban­azzal­járt,­hogy­többségüknek­rövid­időn­belül,­gyakorta szinte­azonnal­távoznia­kellett­állásukból­és­a­megszállt­területről.

Mégsem­mindenki­hagyta­el­állomáshelyét,­hiszen­például­a­magyar­hivatalnokok egy­része,­elsősorban­azok,­akik­nemcsak­lelkileg,­hanem­ténylegesen­is­kötődtek­állo- máshelyükhöz,­ megpróbálták­ passzív­ ellenállásban­ kivárni­ a­ párizsi­ döntés­ eredmé- nyeit.­ ezekben­ a­ hónapokban­ ugyanis­ nemcsak­ ők,­ hanem­ a­ már­ kiköltözöttek­ és egyáltalán­a­magyar­társadalom­többsége­sem­akart­hinni­az­ország­feldarabolásában.

erre­jó­példa,­hogy­a­már­kiutasított­vagy­elmenekült­tisztviselők­jelentős­részének­csa- ládja,­ingó­és­ingatlan­vagyona­még­hosszú­hónapokig­otthon­maradt.­esetükben­az­a trianoni­békediktátumban­rögzített­optálási­jog­hozott­(kényszer)megoldást,­amely­elv- ben­lehetőséget­biztosított­az­állampolgárság­megválasztására,­valamint­ingatlanjaik és­ingóságaik­megtartására.­Az­esetek­többségében­azonban­az­utódállamok­mindent megtettek­ennek­megakadályozására.

A­csehek­bevonulását­követő­első­hetekben­számos­településen­a­megfelelő­szlo- vák­alkalmazotti­réteg­és­a­még­Prágából­ki­nem­rendelt­hivatalnokok­hiánya­miatt­a magyar­tisztviselők­nélkülözhetetlen­része­a­helyén­maradhatott.­Mindez­azonban­alig

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

néhány­hétig­tartott,­ugyanis­1919­tavaszán­megkezdődtek­a­tömeges­elbocsátások­és kiutasítások.­ erre,­ valamint­ a­ megszállás­ és­ a­ szlovák­ teljhatalmú­ minisztérium Pozsonyba­való­költözésére­válaszul­1919.­február­4-én­kéthetes,­az­egész­országrészt megbénító­vasutas-­és­postássztrájk­kezdődött.­A­sztrájkok­és­szórványos­ellenállások dacára­a­csehszlovák­közigazgatás­1919­tavaszára­mégis­viszonylag­gyorsan­megszi- lárdította­helyzetét­a­Felvidéken.­Mivel­a­magyar­köztisztviselői­kart­ekkorra­döntően cseh­ nemzetiségűre­ cserélték,­ a­ megbízhatatlannak­ tartott­ magyar­ hivatalnokokra többé­már­nem­volt­szükségük.­nem­véletlen,­hogy­ez­év­tavaszán­tömegesen­keltek útra­a­megszállt­területeken­élő­magyar­nemzetiségű­vagy­magukat­magyarnak­valló személyek.­A­kényszerű­kiköltözést­választó­vagy­a­menekülni­kénytelen­alkalmazottak mellett­a­március­10-én,­a­csehszlovák­hadsereg­által­elrendelt­általános­sorozás­miatt számos­katonaköteles­is­elhagyta­lakóhelyét.­A­magyar­menekültek­száma­mindezek miatt­ugrásszerűen­megnőtt,­sőt­ezzel­egy­időben­már­szervezett­transzportok­is­indul- tak­a­demarkációs­vonalak­felé.­A­Felvidék­északkeleti­vármegyéiből­érkezők­a­későb- bi­hidasnémeti­határállomáson­rakodták­át­ingóságaikat­magyar­szerelvényekre,­majd rövidesen­továbbindultak­Miskolc­irányába.

A­korabeli­híradások­szerint­március­8-án­futott­be­az­első,­hetven­vagonból­álló,­har- mincöt­ családot­ szállító­ szerelvény­ a­ városba.⁹ ezt­ követően­ a­ miskolci­ pályaudvarok folyamatosan­fogadták­a­szinte­naponta­érkező­vonatokat,­de­a­város­szerencséjére­a több­ezer­menekült­nagy­része­rövid­itt-tartózkodás­után­továbbutazott­a­főváros­felé.¹⁰

A­menekültek­beáramlását­egy­időre­megállította­a­város­háromhetes­román­meg- szállása­és­kassa­egy­hónapos­visszafoglalása.¹¹e­rövid,­alig­egy­hónapos­hatalomvál- tást­követően­azonban­tovább­folytatódott­a­cseh­közigazgatás­kiépítésével­együtt­járó kiutasítási­és­kiköltözési­hullám.­A­súlyos­közellátási­és­lakhatási­körülmények­ellené- re­a­város­igyekezett­kontrollálni­a­reá­nehezedő,­folyamatosan­ingadozó­népmozgást.

A­Tanács-kormány­utolsó­heteiben­például­a­volt­kassai­és­eperjesi­direktórium­tag- jaiból­álló­különbizottság­intézte­a­menekült­proletárok­ügyeit.¹²A­Tanácsköztársaság és­a­vörös­Hadsereg­visszavonulását­követően,­1919­kora­őszétől­újra­nagy­számban érkeztek­menekültek­a­városba.­Az­1919/1920-as­tanév­megkezdése­előtti­hetekben például­ több­ száz­ kiutasított­ és­ önként­ távozó­ felvidéki­ pedagógus­ utazott­ át Miskolcon,­közülük­százhúszan­kaptak­itt­ideiglenes­elhelyezést.¹³

A­megszállt­területekről,­majd­az­utódállamokból­kiutasítottak­vagy­önként­távozot- tak­ regisztrálása­ tehát­ viszonylag­ későn,­ csak­ 1920­ áprilisában­ kezdődött­ meg.­ Az oMH­ 1924-ben­ kiadott­ zárójelentése­ szerint­ eddig­ 350­ ezren­ költöztek­ be Magyarország­területére.­Mivel­a­hivatalt­csak­jó­másfél­évvel­az­első­menekülthullám megindulását­követően­alapították,­és­mivel­összeírásukból­szinte­teljesen­kimaradtak az­illegálisan­érkezettek,­ezért­a­trianoni­menekültek­számát­ma­mintegy­430­ezerre becsüljük.­Pontos­adatok­híján­csak­feltételezhetjük,­hogy­e­majd­100­ezer­fős­tömeg társadalomszerkezeti­ jellemzői­ nagyjából­ megegyezhettek­ a­ regisztráltakéival.

Amennyiben­mindezt­elfogadjuk,­akkor­esetünkben­a­csehszlovákiához­került­terüle- tekről­érkezők­számát­az­oMH­adatainak­arányaihoz­viszonyítva­célszerűbb­közel­140 ezerben­meghatározni.­leszűkítve­a­kérdést,­a­népszámlálási­adatok,­tisztviselői­kar- tonok,­ név-­ és­ címjegyzékek,­ valamint­ a­ fennmaradt­ optálási­ jegyzőkönyvek­ alapján megpróbálhatjuk­meghatározni­a­városba­érkezett­és­ott­letelepedett­felvidéki­mene- kültek­arányát­is.

Az­ 1910-es­ népszámláláshoz­ képest,­ amikor­ Miskolcon­ 51­ 459­ főt­ regisztráltak, 1920-ra­több­mint­ötezer­fővel­nőtt­a­város­lakóinak­száma.¹⁴A­tényleges­szaporulat­tíz

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

évvel­ később­ még­ nagyobb­ növekedést­ mutat,­ hiszen­ ekkor­ már­ 61­ 559-en­ éltek­ a városban.­ Jól­ látható,­ hogy­ húsz­ év­ alatt­ több­ mint­ tízezerrel­ nőtt­ Miskolc­ lakóinak száma,­ám­ebben­a­természetes­szaporulat­is­benne­van.

Az­oMH­adatai­szerint­a­felvidéki­vármegyékből­1918-ban­és­1919-ben­közel­70 ezren,­míg­a­következő­öt­évben­további­40­ezren­költöztek­be­a­magyar­fennhatóság alatt­maradt­területekre.­Amennyiben­figyelembe­vesszük­a­kései­regisztráció­okozta eltéréseket,­ akkor­ az­ 1918­ és­ 1919-ben­ beköltözők­ legalább­ egyharmaddal­ többen lehettek.­Mindez­azt­jelenti,­hogy­a­városban­működő­oMH-kirendeltség­által­megadott 7903­ esetnél­ több,­ becsléseink­ szerint­ majd­ tízezer­ ügyirat­ keletkezhetett.­ A­ nép- számlálási­adatok­alapján­megállapítható,­hogy­az­ügyek­mögött­álló­személyek­közül végül­3500-4000­személy­telepedhetett­le­a­városban.

Sajnos­ az­ újonnan­ beköltöző­ menekültekről­ semmilyen­ statisztika­ nem­ készült, azonosításukat­tovább­nehezíti­az­is,­hogy­a­két­világháború­között­készült­összeírá- sokban­csak­azok­szerepelnek,­akik­már­önálló­ingatlannal­rendelkeztek.­A­menekül- tek­ többsége­ ezzel­ szemben­ azonban­ hosszú­ évekig­ bérlakásokban,­ elsősorban­ a város­tulajdonában­álló­Hodobay­és­vay¹⁵úti­telepen­élt,­emiatt­nevük­nem­jelent­meg a­városi­név-­és­címjegyzékekben.¹⁶

Felvidéki­menekültek

Az­optálási­jegyzőkönyvek­adatai­szerint­az­állampolgárságot­kérvényezők­közül­455 személy­(az­összes­kérvényező­58,5%-a)­a­csehszlovákiához­került­területekről­szár- mazott.­ebből­259-en­(a­felvidéki­menekültek­62,8­%-a)­városból,­míg­169-en­(37,2%) falvakból,­községekből­érkeztek­új­lakó-­és­állomáshelyükre.­legtöbben,­80-an­Abaúj- Torna­vármegye­székhelyét,­kassát­jelölték­meg­korábbi­lakóhelyüknek.­A­nagyszámú kassai­ menekülteken­ kívül­ jelentős­ csoportok­ jöttek­ még­ eperjesről­ (30-an), Munkácsról­ (15-en),­ rozsnyóról­ és­ lőcséről­ (12–12-en),­ valamint­ Pozsonyból, zólyomból­ és­ rimaszombatból­ (10–10-en).­ A­ kisebb­ települések­ közül­ kiemelkedik dobsina,­ ahonnan­ tízen,­ Torna,­ ahonnan­ öten,­ valamint­ Tiszolc­ és­ Jolsva,­ ahonnan négyen-négyen­ érkeztek.­ Amennyiben­ megvizsgáljuk,­ mely­ területekről­ menekültek­ a legtöbben,­jól­kirajzolódik,­hogy­főként­a­kettészakított­vármegyék­határközeli­telepü- léseiről,­ezen­belül­is­elsősorban­a­Miskolchoz­közeli­Gömör-kishontból,­Abaúj-Tornából és­zemplénből­rekrutálódott­az­optálók­többsége.

A­legnépesebb­csoportok­tehát­kassáról,­valamint­a­határ­által­kettészakított,­köz- pontját­elvesztő­Gömörből­érkeztek.­Magas­arányuk­oka­a­földrajzi­közelség­mellett­az lehetett,­ hogy­ Gömör-kishont­ maradék­ és­ Borsod­ vármegyék­ területét­ 1923-ban Borsod-Gömör-kishont­közigazgatásilag­egyelőre­egyesített­vármegye­néven­egyesítet- ték,­és­így­az­itt­tartózkodó­még­munkanélküli­menekültek­közül­többeket­újra­alkal- mazásba­vettek.¹⁷A­másik,­hogy­kassáról­több­állami­intézményt­és­azok­személyzetét is­ Miskolcra­ helyezték.­ Az­ itt­ letelepedett­ felvidéki­ menekültek­ harmadik­ népes­ cso- portját­a­Szepességből­származók,­illetve­a­magukat­szepesinek­vallók­alkották.­A­föld- rajzi­távolság­ellenére­magas­arányuk­azzal­magyarázható,­hogy­nagy­számban­voltak közöttük­ olyanok,­ akik­ az­ 1919-ben­ a­ városba­ helyezett­ eperjesi­ Jogakadémiával együtt­érkeztek.

Az­ide­érkezett­és­itt­közösségé­váló­csoportok­tagságáról­és­működéséről­egyesü- leti­ névjegyzékeikből,­ a­ helyi­ sajtóból,­ valamint­ a­ városi­ és­ vármegyei­ alkalmazottak

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

személyi­ lapjaiból­ nyerhetünk­ információkat.­ Természetesen­ ezek­ alapján­ sem­ lehet pontosan­ rekonstruálni,­ hogy­ a­ kassai,­ a­ gömöri­ és­ a­ szepességi­ menekültek­ közül végül­mennyien­telepedhettek­le­a­városban,­hiszen­egy­részük­feltételezhetően­nem lett­aktív­részese­a­helyi­közéletnek.­ennek­ellenére­e­három­csoport­számaránya­és szervezettsége­ miatt­ érdemes­ arra,­ hogy­ tagjaival­ és­ magukkal­ a­ szervezetekkel­ is részletesen­foglalkozzunk.

Gömöri­menekültek

Az­optálási­jegyzőkönyvben­68,­Gömör-kishont­vármegyéből­származó­menekült­sze- repel.­közülük­a­következő­évtizedekben­különféle­ügyek­kapcsán­tizennyolc­személy- lyel­találkoztunk;­mindez­arra­enged­következetni,­hogy­esetükben­biztosnak­tűnik­a letelepedés­ ténye.­ A­ gömöri­ optálók­ többsége,­ közel­ háromnegyedük­ 20­ és­ 30­ év közötti­családos­férfi­volt.­Tegyük­rögtön­hozzá,­hogy­ez­csak­részben­igaz,­hiszen­az optálni­szándékozó­családok­esetében­kizárólag­a­férj­részletes­adatai­kerültek­be­a jegyzőkönyvbe,­míg­a­hozzátartozók­csak­nevükkel­szerepeltek.­emiatt­csak­a­család- fők,­ valamint­ az­ egyedülállók­ részletes­ adatai­ válhattak­ ismertté.­ Az­ optáns­ férfiak többsége­tehát­családos­volt,­mindez­nem­mondható­el­arról­a­kilenc­nőről,­akik­közül nyolcan­a­húszas­éveik­végén­járó­hajadonok­voltak.­közülük­öt­korábban­a­postánál, az­államvasútnál­és­az­oktatási­és­kulturális­Minisztériumnál­állt­állami­alkalmazás- ban.­ velük­ kapcsolatban­ a­ következő­ évtizedekből­ sajnos­ semmilyen­ információval sem­rendelkezünk.

A­családokon­és­a­magánzó­hölgyeken­kívül­tizenhét­nőtlen­férfi­adatai­is­megta- lálhatóak­ a­ jegyzőkönyvekben.­ Hármukat­ kivéve­ többségük­ korábban­ szintén­ állami alkalmazásban­állt,­ám­ahogy­az­optáns­nők,­úgy­az­ő­esetükben­sem­sikerült­későbbi életükre­vonatkozó­adatokat­találnunk.

A­gömöri­menekültek­több­mint­fele,­negyvenegy­személy­a­vármegye­városaiból, legnagyobb­ számban­ rozsnyóról,­ rimaszombatból­ és­ dobsináról­ érkezett.­ közülük érdemes­rögtön­kiemelni­az­1868-as­születésű­egykori­sajókazai,­majd­1919-ig­rozs- nyói­ állomásfőnököt,­ Hazay­ Artúrt,­ akinek­ neve­ az­ 1924-ben­ alapított­ Gömöriek Miskolci­egyesületének­tisztikarában­is­feltűnik.¹⁸Hazay­és­családja­az­1920-as­évek közepén­a­belvároshoz­közeli­Serház­utcában­lakott,­a­környéket­ismerve­valószínűleg szerényebb­körülmények­között,­mint­a­rozsnyói­állomásépületben.­Szintén­az­egyesü- let­tagja­volt­az­a­Sztankovics­károly,­aki­előbb­tanára,­majd­igazgatója­lett­a­miskolci állami­Polgári­Iskolának.­életrajzát­szerencsére­ismerjük,­ebből­kitűnik,­hogy­ő­és­csa- ládja­1919.­november­18-án­hagyta­el­állomáshelyét.¹⁹A­pozsonyivánkai­születésű,­de 1898­óta­dobsinán­tanító­Sztankovics­és­családja­a­menekülésüket­követő­első­éve- ket­ideiglenes­lakásokban,­többek­között­az­iskola­alagsorában­vészelte­át.­A­kétség- kívül­megalázó­helyzetük­még­így­is­irigyeltnek­számított,­különösen­azután,­hogy­1920 októberében­a­vallásügyi­és­közoktatási­miniszter­rendelete­értelmében­az­iskolákban levő­ideiglenes­otthonaikból­több­tucat­családot­kilakoltattak.­A­rendelet­értelmében ugyanis­ezután­csak­olyanok­maradhattak­a­közoktatási­intézményekben,­akik­maguk is­ott­álltak­alkalmazásban.­Az­iskola­alagsorában,­a­tornatermében­és­kisebb­raktá- rakban­élő­családok­közül­ekkor­lakoltatták­ki­többek­között­az­ötvenhat­éves,­egykori máramarosszigeti­irodai­alkalmazottat,­ebli­edét­és­feleségét­is.²⁰A­Sztankovics­család hosszas­ és­ kétségkívül­ megalázó­ helyzete,­ úgy­ tűnik,­ 1924-re­ rendeződött,­ ekkor

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

ugyanis­az­egyesületi­címjegyzékében­már­a­belvárosi­deák­utca­egyik­háza­szerepel állandó­lakcímeként.²¹Hasonlóan­szerencsésen­alakult­az­ebli­család­sorsa­is,­hiszen az­ekkorra­királyi­telekkönyvezetőként­alkalmazott­családfő­neve­mint­bérlő­és­egye- sületi­tag­is­szerepel­a­Hodobay-telepiek­tiszti­címtárában.

A­ csehszlovák­ hatalomátvétel­ következtében­ az­ északi­ vármegyékből­ nagy­ szám- ban­ kiutasított­ tisztviselőkkel­ szemben­ a­ vegyes­ lakosságú­ településeken­ hivatalt betöltők­közül­többen­vagy­azonnal­saját­nemzetiségük­nyelvére­váltottak,­vagy­a­szlo- vák­konyhanyelvet­használva­megpróbáltak­hivatalban­maradni.­rajtuk­kívül­akadtak olyan­ hűségesküt­ megtagadó,­ de­ ki­ nem­ utasítottak­ is,­ akik­ egy­ időre­ kivártak­ vagy igyekeztek­azonnal­más­megélhetés­után­nézni.­esetükben­legtöbbször­mindez­nem válhatott­hosszú­távú­túlélési­stratégiává,­többségüket­ugyanis­a­következő­években vagy­kiutasítottak,­vagy­ezt­meg­nem­várva­önként­távoztak­az­országból.­ennek,­vala- mint­a­cseh­tisztviselői­kar­beköltözésének­és­nem­utolsósorban­a­többes­identitású személyeknek­ köszönhetően­ a­ legtöbb­ városban­ jelentősen­ átalakult­ a­ nemzetiségi összetétel.

nemcsak­a­szlovákok­által­sűrűbben­lakott­vármegyék­városaiban,­hanem­például a­nyelvhatár­közelében­fekvő­rimaszombatban­is­megváltozott­a­lakosság­összetétele.

Az­1910-es­magyar­népszámláláshoz­képest­az­1921-es­csehszlovák­összeírás­szerint –­amelynek­megbízhatósága­erősen­megkérdőjelezhető­–­például­700­fővel­csökkent az­itt­élők­száma,­illetve­ezzel­együtt­nőtt­a­magukat­csehszlováknak­vallók­aránya.²²A veszteség­hátterében­itt­is,­mint­a­legtöbb­településen­a­magyar­közigazgatásban­dol- gozók­kényszerű­vagy­önkéntes­kiköltözése,­illetve­az­identitást­váltók­nagy­száma­áll- hatott.­Az­mindenesetre­megállapítható,­hogy­az­eltávozott,­döntően­értelmiségi­és­a polgári­középosztályhoz­sorolható­családok­hatalmas­űrt­hagytak­maguk­után.­Jól­pél- dázza­ezt­rimaszombat­esete­is,­ahol­a­kiköltözők­miatt­a­majd­nyolcvan­éve­működő városi­ kaszinó­ megszűnt,­ illetve­ maradék­ tagjai­ beolvadtak­ a­ helyi­ Polgári­ körbe.­ A csehszlovák­hatalomátvételről­és­a­város­közéletét,­hangulatát­meghatározó­magyar tisztviselői­ kar­ eltűnéséről­ emlékiratában­ részletesen­ és­ rendkívül­ plasztikusan­ ír rábely­Miklós­helyi­könyvkereskedő­is.²³

Ahogy­ már­ említettük,­ a­ megszállt­ területekről,­ majd­ az­ utódállamokból­ érkezett menekültek­többsége­olyan,­korábban­a­magyar­állam­szolgálatában­állott­alkalmazott volt,­akire­az­új­hatalom­nem­tartott­igényt.­Többségük­az­impériumváltásig­a­közigaz- gatásban­vagy­a­stratégiai­fontosságú­postánál,­vasútnál­és­az­oktatásban­dolgozott.

Bár­szaktudásukra­szükség­lett­volna­–­különösen­az­1919-es­évek­első­felében­–,­az új­ hatalom­ mégis­ igyekezett­ elsősorban­ a­ jól­ képzett­ és­ magas­ pozíciókat­ betöltő magyaroktól­ gyorsan­ megszabadulni.­ Az­ elbocsátott­ vezető­ tisztségviselőkkel­ együtt azonban­ több­ tízezer­ alkalmazott­ is­ önként­ vagy­ kényszer­ hatására­ távozott­ korábbi állomáshelyéről.

A­Gömörben­állásukat­vesztett­és­az­optálási­jegyzőkönyvben­szereplő­állami,­vár- megyei­vagy­városi­alkalmazottak­közül­több­személyt,­köztük­például­a­rimaszombati varga­András­egykori­postai­altisztet­is­sikerült­azonosítanunk.­A­kérvény­felvételének pillanatában­negyvenöt­éves,­háromgyermekes­varga­nevével­az­évtized­végén­találko- zunk­újra,­mégpedig­egy­súlyos­lakbérhátraléki­ügy­kapcsán.­A­jelek­szerint­a­család­a megérkezésüket­követő­egy­évtizedben­sem­volt­képes­vagy­csak­részlegesen­újraal- kotni­egzisztenciáját,­erre­utal­komoly­tartozásuk­a­város­nyomornegyedének­számító vay­úti­telepen.²⁴A­város­tulajdonában­levő­telepen­pedig­ekkor,­egyenes­arányban­a házak­komfortfokozatával,­meglehetősen­alacsony­lakbéreket­állapítottak­meg,­mégis

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

sok­ család­ számára­ ez­ is­ teljesíthetetlen­ volt.­ vargáék­ az­ évek­ alatt­ olyan­ jelentős összeget­halmoztak­fel,­amely­rendezésére­egyre­kevesebb­esélyük­maradt.­esetükben azért­is­beszélhetünk­kudarcról­vagy­sikertelen­újrakezdésről,­mert­az­1920-as­évek második­felére­a­komfort­nélküli­kőbarakkokban­már­nagyrészt­csak­félresiklott­egzisz- tenciák­ és­ tőkével­ alig­ rendelkező­ menekültek­ maradtak.­ A­ menekültek­ többsége ekkorra­elhagyta­a­telepet,­és­város­frekventáltabb­pontjain­bérelt­vagy­vásárolt­magá- nak­ingatlant.

A­ postai­ altiszttel­ szemben­ sokkal­ szerencsésebben­ alakult­ a­ feledi­ születésű Bartha­Imre­János­egykori­Máv-főmérnök­élete.­ugyan­lakás-­és­életkörülményeit­nem ismerjük,­ám­annyit­tudunk,­hogy­a­diplomás,­kétgyermekes­családapa­1922­és­1924 között­a­városi­erzsébet­kórház­gondnoka­volt.­A­városi­kórházban­nem­ő­volt­az­egyet- len­ pályát­ módosító­ személy,­ ugyanis­ rajta­ és­ menekült­ orvosokon­ kívül­ az­ 1920-as évek­első­felében­számos­egzisztenciát­vesztett­értelmiségi­is­itt­talált­szerény,­ám­biz- tosnak­ tűnő­ munkára.­ Hasonlóan­ sikeresnek­ számított­ az­ egykori­ tornaljai­ postai segédtiszt,­Jankovics­Janó­esete­is.­A­kiutasított­postást,­kollégái­többségével­ellentét- ben­már­a­megérkezését­követő­hónapban­a­miskolci­postához­nevezték­ki,­segédtisz- ti­minőségbe.­Munkahelye­tartósnak­bizonyult,­és­minden­bizonnyal­ennek­is­köszön- hető,­hogy­1924-ben­a­frissen­átadott­Hodobay­úti­tisztviselőtelep­egyik­lakásának­bér- lője­lehetett.

e­két­példával­szemben­a­városi­tisztviselőkről­készült­jegyzékek­azt­mutatják,­hogy elsősorban­ a­ kevésbé­ kvalifikált­ alkalmazottak­ esetében­ tartott­ hosszabb­ ideig,­ míg végre­végzettségüknek­megfelelő­státusba­kerültek.­Többségük­kartonjáról­ugyanis­az 1920-as­évek­első­harmadában­vagy­hiányoznak­a­bejegyzések,­vagy­azok­rövid­és­ide- iglenes­alkalmazásokról­tanúskodnak.

A­ menekült­ állami­ alkalmazottak­ mellett­ nem­ szabad­ megfeledkezni­ azokról­ sem, akik­korábbi­egzisztenciája­közvetlenül­ugyan­nem­függött­az­impériumváltástól,­mégis a­ kiköltözés­ mellett­ döntöttek.­ Gondolunk­ itt­ elsősorban­ azokra­ a­ magánkeresetből élőkre,­így­többek­között­ügyvédekre,­orvosokra,­kereskedőkre­és­kisiparosokra,­akikkel szemben­az­új­államhatalom­nem­viseltetett­feltétlenül­ellenségesen.­Mivel­ellenük­alig születtek­ központi­ rendeletek,­ és­ megélhetésük­ sem­ függött­ közvetlenül­ az­ aktuális hatalomtól,­ezért­közülük­lényegesen­kevesebben­távoztak­lakóhelyükről.­Sajnos­azon- ban­az­optálási­kérvényekből,­ahogy­az­állami­alkalmazottak,­úgy­az­ő­esetükben­sem derülnek­ki­menekülésük­pontos­okai.­Feltételezhetően­többségük­hazafiasságból­vagy az­új­hatalommal­szemben­kifejtett­nézetei­miatt­volt­kénytelen­távozni­otthonából.­nem tudjuk­persze­azt­sem,­hogy­például­a­jegyzőkönyvben­szereplő­dobsinai­leskó­András susztert­és­feleségét,­valamint­az­abafalvi­ácsot,­kosztúr­Jánost­és­háromtagú­családját milyen­ indítékok­ vezérelték.­ Az­ indítékok­ pontos­ ismeretének­ hiányában­ annyi­ azért megállapítható,­ hogy­ Felvidékről­ származó­ és­ önálló­ keresettel­ rendelkező­ optánsok közül­elsősorban­a­nőtlen­és­a­kis­családos­huszonévesek­döntöttek­a­kiköltözés­mel- lett.­Az­üzlettel­és­már­kiépített­vevőkörrel­rendelkező­kereskedők,­iparosok,­valamint ügyvédek­és­orvosok­legtöbbször­csak­nagyon­indokolt­esetben­hagyták­hátra­boltjukat és­ praxisukat.­ A­ menekülteken­ belüli­ arányaikra­ jellemző,­ hogy­ a­ Gömörből­ optálók között­az­imént­említett­két­iparoson­kívül­mindössze­egy­borkereskedőt­találunk.

A­ menekültek­ foglalkozásszerkezeti­ sajátosságai­ az­ 1924-ben­ alapított­ Gömöriek Miskolci­egyesületének­tisztikarán­is­jól­tükröződnek.­A­vezetőségben,­más­szerveze- tekhez­hasonlóan­az­„emigráns­közösség”­elitjét­találjuk,­kezdve­a­tiszteletbeli­elnök- től­a­pártolókon­át­a­valódi­döntéshozókig.­rajtuk­és­a­többi­tisztséget­betöltő­harminc

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

tagon­kívül­mindössze­hárman­–­egy­fogorvos,­egy­ügyvéd,­valamint­egy­trafikosnő­–

nem­álltak­korábban­közalkalmazásban.­A­tagságot­megvizsgálva­kijelenthető,­hogy­az egyesület,­ hasonlóan­ más­ menekültek­ által­ alapított­ közösségkehez­ elsősorban­ az alkalmazotti­középréteg­gyűjtőhelyének­számított.

A­ Hodobay-telepi­ tisztviselők­ egyesületével²⁵ közel­ azonos­ időben­ zászlót­ bontó szervezet­díszelnökségében­helyet­kaptak­olyan­közismert­személyek,­mint­dr.­Soldos Béla,­egykor­Gömör-kishont,­majd­1923-tól­Borsod-Gömör-kishont­vármegye­főszolga- bírája,²⁶ továbbá­ Gömör­ egyik­ jelentős­ földbirtokosa,­ egykori­ felsőházi­ képviselő,­ a ragályi­ Balassa­ Ferenc,²⁷ valamint­ az­ alsókálosai­ származású­ dr.­ Perjéssy­ Mihály²⁸ kúriai­bíró.­A­„héroszok”­közül­különösen­érdekes­Perjéssy­életútja,­hiszen­ő­miután­a történeti­ Magyarország­ több­ vármegyéjében­ bíráskodott,­ 1920-ban­ Miskolcra­ került, ahonnan­ alig­ négyévi­ bíráskodást­ követően­ debrecenbe­ költözött.­ ennek­ ellenére­ a miskolci­gömöri­közösség­tagjai­fontosnak­tartották­személyét­és­a­vele­való­intenzív kapcsolat­ fenntartását.­ A­ beléje­ helyezett,­ úgy­ tűnik,­ töretlen­ bizalom­ talán­ abból fakadhatott,­hogy­a­vezető­tisztségviselők­többségével­szemben­ő­és­családja­néhány hétig­vagonlakóként­élt,­sőt­ez­idő­alatt­vezetésével­többször­protestáltak­a­város­pol- gármesterénél.²⁹A­menekültlét­majd­minden­stációját­végigjárt­kúriai­bíró­a­jelek­sze- rint­hiteles­és­közkedvelt­alakja­lett­a­városba­érkezetteknek.

Az­ imént­ bemutatott­ díszelnökök­ szerepe­ az­ aktív­ egyesületi­ munka­ helyett­ első- sorban­a­reprezentációra­irányult,­így­a­tényleges­vezetést­a­kassáról­menekült­Tavassy Gyula­látta­el.­A­megválasztásakor­ötvenéves,­háromgyermekes­nyugalmazott­ezredes az­egyesületen­keresztül­igyekezett­a­városban­és­vármegyében­élő­gömöriek­számára állandó­ találkozási­ lehetőséget­ biztosítani.­ Az­ egyesület­ működésével­ kapcsolatban sajnos­nagyon­keveset­tudunk,­ám­annyi­bizonyos,­hogy­eltérő­intenzitású­összejövete- leik­helyszíne­legtöbbször­az­állami­polgári­iskola­volt.­ennek­legfőbb­oka­az­lehetett, hogy­az­iskola­igazgatója­hosszú­éveken­keresztül­Sztankovics­károly­választmányi­tag volt,­mellette­pedig­egyik­leánya,­mellesleg­az­egyesület­titkára­is­az­iskolában­tanított.

Tavassy­ mellett­ olyan­ közismert­ személyek­ vállaltak­ még­ pozíciót,­ mint­ dr.­ Szontagh vilmos³⁰jogakadémiai­tanár­és­neogrády­emil­rendőrkapitány.

A­gömöriek­előtt­alig­fél­évvel­alapított,­elsősorban­a­tisztviselőtelepen­élő­menekülte- ket­tömörítő­Hodobay-telep­lakóinak­egyesülete,­szemben­más­szervezetekkel,­nem­szár- mazás,­hanem­a­lokális­közösséghez­való­kötődés­alapján­szerveződött.­Tagjai­között­így a­történeti­Magyarország­majd­minden­tájáról­származó­személyt­találhatunk.­A­két­szer- vezet,­ amelyek­ között­ számos­ személyi­ átfedés­ volt,­ ezekben­ az­ évtizedekben­ állandó kapcsolatot­tartott­fenn­egymással.­Mindez­csak­1938-ban,­az­első­bécsi­döntés­követ- keztében­vesztett­jelentőségéből,­hiszen­ekkortól­a­gömöri­egyesület­létjogosultsága­gya- korlatilag­ megkérdőjeleződött.­ 1938.­ november­ 10-én­ a­ magyar­ csapatok­ bevonultak rimaszombatba,­és­majd­fél­évvel­később­az­egyesült­vármegye­egykori­menekült­és­ott- hon­ maradott­ tagjai­ Miskolcon­ megtartották­ ünnepélyes­ találkozójukat.³¹ Sajnos­ nem ismert­a­hazatérő­és­otthon­hivatalt­vállalók­pontos­száma,­annyi­azonban­bizonyos,­hogy mint­másutt,­itt­is­gyakori­konfliktusokkal­járt­a­magyar­közigazgatás­újbóli­kiépítése.

kassai­menekültek

1918.­december­28-án­csehszlovák­csapatok­vonultak­be­Abaúj-Torna­vármegye­köz- pontjába,­kassára.­A­város­elfoglalását­követő­néhány­bizonytalan­hónap­után­a­beren-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

dezkedő­ hatalom­ megkezdte­ a­ magyar­ tisztviselői­ kar­ szisztematikus­ lecserélését.­ A hűségeskü­ kötelezővé­ tétele­ mellett­ kényszernyugdíjazásokkal,­ elbocsátásokkal­ és kiutasításokkal­igyekeztek­rövid­idő­alatt­átalakítani­a­várost­működtető­intézmények összetételét.­ Mindez­ azzal­ a­ következménnyel­ járt,­ hogy­ a­ következő­ években­ több ezren­hagyták­el­kassát,­s­ezzel­párhuzamosan­helyükre,­kezdetben­leginkább­a­cseh területekről,­új­telepesek­érkeztek.­A­sors­fintora,­hogy­a­kassáról­elmenekült­magya- rokkal­egy­időben­–­ha­rövidebb­ideig­is­–­cseh­alkalmazottak­is­vagonokba­kénysze- rülve­várták­helyzetük­rendeződését.

kassáról­az­első­menekülthullám­még­a­csehek­bevonulását­megelőző­napokban megindult,­ám­jelentősebb­kiköltözés­majd­1919­márciusától­kezdődött.­A­korabeli­hír- adások­szerint­az­első­szerelvénnyel­közel­300­sorozás­elől­menekülő­és­ugyanennyi kiutasított­tisztviselő­lépte­az­ideiglenes­határt.³²egy­postai­tisztviselő­visszaemlékezé- se­szerint­ekkor­elsősorban­a­tehetősebb­polgárok­távoztak.³³

A­következő­években­eltérő­intenzitással­ugyan,­de­folyamatos­maradt­a­kényszerű népmozgás,­1922-ben­például­nyolc­hónap­alatt­590­személyt­utasítottak­ki­a­városból.³⁴ kassa­ társadalmi­ átalakulása­ –­ a­ csehszlovák­ népszámlálások­ kellő­ kritikájával együtt­–­természetesen­a­kassai­magyarságot­érintette­leginkább,­hiszen­aránya­rövid idő­ alatt­ közel­ a­ felére­ esett­ vissza.³⁵ A­ korábban­ hivatalnokvárosként­ is­ emlegetett kassa­intézményeiből­elbocsátott­alkalmazottak­mellett­a­helyi­magyarság­számerejét tovább­ gyöngítette­ az­ identitást­ váltók­ nagy­ aránya­ és­ a­ magyar­ nyelvű­ zsidóság

„elvesztése”.­ez­utóbbi­főleg­azzal­magyarázható,­hogy­a­csehszlovák­népszámlálások, szemben­a­magyarral,­nem­az­anyanyelvre,­hanem­a­nemzetiségre­kérdeztek,­emiatt­a lakosság­ 15–16%-át­ kitevő,­ döntően­ magyar­ nyelvű­ zsidóság­ egyszerűen­ kikerült­ a kisebbségbe­került­magyarok­számadataiból.³⁶

A­város­arculata­tehát­–­ha­nem­is­olyan­mértékben,­mint­ahogy­azt­a­népszámlá- lások­adatai­mutatják­–­a­menekültek­és­betelepülők,­valamint­az­asszimilálódók­miatt lassan­átalakult.­Az­egyik­legfontosabb­változás,­hogy­szinte­teljesen­eltűntek­az­1910- es­népszámlálás­alapján­kassa­lakosságának­több­mint­húsz­százalékát­kitevő­közal- kalmazottak­és­a­véderő­tagjai.³⁷ A­magyar­közösség­esetében,­nem­számolva­ide­a kiköltöző­ szabadfoglalkozásúakat,­ ez­ legalább­ 8500–9000­ személyt­ érinthetett.

Többségük­hivatalával­együtt­költözött,­Miskolcra­legnagyobb­számban­postások­és­a hadsereg­ tagjai­ érkeztek.­ Az­ optálási­ jegyzőkönyvben­ szereplő­ nyolcvan­ kérvényező közül­ huszonnégyen­ a­ kassai­ Magyar­ királyi­ Posta­ és­ Távírdai­ Igazgatóságon,­ míg tizenhatan­ a­ városi­ katonai­ parancsnokságon­ dolgoztak.­ Az­ optánsok­ között­ rajtuk kívül­még­öt­rendőrt­és­főiskolai­hallgatót,­négy­Máv-alkalmazottat­és­meglepetésként mindössze­két­pedagógust­találunk.

Az­ impériumváltást­ követő­ hetekben­ az­ alkalmazottak­ mellett­ tehát­ hivatalaik­ egy része,­így­a­postaigazgatóságon­kívül­a­tankerületi­főigazgatóság,­a­kerületi­rendőr-főka- pitányság­és­a­hadbiztosság­is­Miskolcra­költözött.­ezenkívül­itt­nyert­még­elhelyezést­az ungvári­főreáliskola,­a­tótsóvári­erdőkapitányság,­valamint­az­eperjesi­jogakadémia­is.­A hivatalokkal­együtt­kiköltöző­alkalmazottak­mellett­nagy­számban­érkeztek­még­kassai vasutasok,­valamint­a­város­gyalogezredének,­a­harmincnégyeseknek­tisztjei­is.

A­felvidéki­magyar­közoktatás­lefejezése­és­a­pedagógusok­tömeges­elbocsátása ellenére­ az­ optálási­ jegyzőkönyvben­ mindössze­ két­ állami­ tanító­ nevével­ találkozha- tunk.­Arányuk­ennél­természetesen­lényegesen­jelentősebb­volt,­köztudomású­ugyan- is,­hogy­az­1920-as­évek­elejétől­a­miskolci­közintézményekben­több­menekültet,­köz- tük­számos­felvidékit­is­alkalmaztak.­Az­itt­katedrához­jutott­szerencsésebb­pedagógu-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

sok­ mellett­ nagyobb­ számban­ akadtak­ olyanok­ is,­ akik­ szakmájukban­ csak­ később vagy­egyáltalán­nem­tudtak­elhelyezkedni.

A­ csehszlovákiához­ került­ területeken­ Anton­ Štefanek­ iskolaügyi­ miniszter­ adatai szerint­1920-ig­1355­tanítót­bocsátottak­el.³⁸Sajnos­az­nem­ismert,­mely­területekről milyen­arányban­küldték­el­a­magyar­tanerőket.­kassán­a­két­felsőfokú­tanintézet­mel- lett­még­két­tanárképző,­három­középiskola,­valamint­többféle­szaktanintézet­is­műkö- dött.­ ezek­ többségéből­ a­ korábbi­ magyar­ tanerő­ egy­ jelentős­ részét­ elbocsátották, mások­önként­távoztak­hivatalukból.³⁹Ahogy­a­kassai,­úgy­a­felvidéki­városok­magyar pedagógusainak­többsége­is­Magyarországra­költözött,­és­csak­alig­több­mint­tíz­szá- zalékuk­maradt­állomáshelyén,­azaz­esküdött­fel­az­új­alkotmányra.­Más­volt­a­helyzet a­falvakban,­itt­ugyanis­a­tanítók­többsége­állomáshelyén­maradt.

A­ felvidéki­ pedagógusok­ legnagyobb­ számban­ az­ ungvárról­ Miskolcra­ telepített, 1922-től­Hunfalvy­János­névét­viselő­Magyar­királyi­Főreáliskolában­tanítottak.­Az­egy- kori­ kárpátaljai­ iskola­ történetével­ kapcsolatban­ érdemes­ megjegyezni,­ hogy­ az­ első bécsi­ döntést­ követően­ kassára­ költöztették,­ ahová­ az­ akkor­ még­ itt­ tanító­ egykori menekült­pedagógusok­közül­többen­is­követték.⁴⁰Az­1926/1927-es­tanévben­a­tizen- hat­tagú­tantestületből­hatan­szerepelnek­az­optálási­jegyzőkönyvben,­illetve­két­másik személy­ esetében­ is­ bizonyított­ a­ menekültstátus.­ Amennyiben­ feltételezzük,­ hogy­ a másik­nyolc­tanár­miskolci­illetőségű­volt,­akkor­is­a­tantestület­felét­kiutasított­vagy­a hűségesküt­megtagadó­pedagógusok­alkották.

Ahogy­az­imént­már­említettük,­a­menekülteken­belül­legnagyobb­arányban­a­város- ba­költöztetett­postaigazgatóság­alkalmazottait­találjuk.­A­nyolcvan­kassai­majd­egy- harmadát­kitevő­postások­között­meglepően­magas­a­húszas­éveikben­járó,­hajadon tisztviselőnők­aránya.­Annak,­hogy­ezek­a­hölgyek­miért­hagyták­el­ilyen­nagy­számban a­várost,­többféle­magyarázata­is­lehetséges.­egyfelől­az,­hogy­bár­többségük­önálló keresettel­bírt,­mégis­szüleivel­együtt,­saját­egzisztencia­nélkül­érkezett­a­városba.­Ilyen esetekben­nem­feltétlenül­az­egyén,­hanem­például­a­családfő­kiutasítása­miatt­költö- zött­ az­ egész­ család.­ egy­ másik­ lehetséges­ ok,­ hogy­ közülük­ többen­ voltak­ olyanok, akik­esetében­a­város­elsősorban­a­hivatali­pálya­egy­állomásának­számított,­emiatt­ők kevésbé­kötődtek­a­Hernád­partjához.

A­döntésekhez­vezető­egyedi­és­nagyon­sokrétű­okokat­természetesen­nem­ismer- hetjük,­a­rendelkezésre­álló­részadatok­alapján­mégis­megpróbáljuk­a­hét­segédtiszt- nő­közül­legalább­kettő­esetében­érzékeltetni­kassai­és­miskolci­életük­egy-egy­pilla- natát.­kettejük­közül­az­ötödmagával­együtt­optáló­Ajtay­vilma­integrációja­tűnik­sike- resebbnek.­A­postáscsaládból­származó­vilma­–­apján­kívül­nyolc­évvel­idősebb­bátyja is­az­igazgatóságon­dolgozott­–­huszonnégy­évesen­került­a­városba.­Menekülésükről, illetve­utolsó­kassai­napjaikról­édesapja,­a­korábban­már­idézett­számvevőségi­főta- nácsos­ visszaemlékezése­ tudósít.­ eszerint­ a­ csehszlovák­ megszállást,­ majd­ a­ Pos­- taigazgatóság­költöztetését­követően­a­család­továbbra­is­a­városban­maradt.­A­csa- ládfő­napszámosként­próbálta­eltartani­a­családját,­1921-ben­azonban­végül­mégis­a kiköltözés­mellett­döntöttek.­ezt­követően­másfél­évig­a­Gömöri­pályaudvar­oldalvágá- nyain­éltek,­majd­különböző­ideiglenes­lakások­után,­1924-ben­az­újonnan­elkészült tisztviselőtelepre­költöztek.⁴¹Ajtay­vilma,­aki­még­ekkor­is­szüleivel­élt,­a­Hodobay-tele- piek­ egyesületének­ egyik­ alapító­ tagja­ lett.­ A­ lakhatás­ körüli­ problémákkal­ szemben munkájában­szerencsésebbnek­számított,­hiszen­a­megérkezését­követő­hónapban a miskolci­I.­postahivatalhoz­került.­A­biztosnak­tűnő­hivatala­és­otthona­mellett­az­1920- as­évek­második­felében­élénk­közéleti­szereplésével­is­kitűnt­a­telep­női­lakói­közül.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

A­rendkívül­agilis­Ajtay­vilmával­szemben­a­szintén­szüleivel­együtt­érkező­dobos cecília­postai­ellenőrnő­élete­már­nem­alakult­ilyen­szerencsésen.­Az­ugyancsak­pos- táscsaládból­származó,­harmadmagával­optáló­cecília­neve­nem­bukkant­fel­az­igaz- gatóság­alkalmazottai­között,­feltételezhetően­nem­sikerült­szakmájában­elhelyezked- nie.­nemcsak­a­munka-,­hanem­a­lakóhely­esetében­sem­alakult­túl­sikeresen­a­csa- lád­élete,­ugyanis­még­1928-ban­is­a­kétes­hírű­vay-telep­egyik­kőbarakkjában­élték mindennapjait.⁴²

A­női­alkalmazottak­mellett­érdemes­néhány­szót­ejteni­a­városban­sikeresen­elhe- lyezkedett­postai­tisztviselőkről­is.­kezdjük­rögtön­az­1875-ben­született­rutényi­árpád- dal,­aki­1912-ben­kassán­mint­segédtitkár,­két­évvel­később­már­titkárként­és­nyolc­év múlva­az­újonnan­létrejött­miskolci­postaigazgatóság­igazgatóhelyetteseként­állt­alkal- mazásban.­Ha­nem­is­ennyire­gyorsan,­de­a­szakmai­ranglétrán­töretlen­ívben­haladt előre­az­1888-as­születésű­Spiesz­Béla­karrierje­is,­aki­1912-ben­a­kassai­2.­hivatal- nál­még­mint­segédtiszt,­1927-ben­viszont­már­a­miskolci­2.­postán­mint­hivatalveze- tő,­főfelügyelő­teljesített­szolgálatot.­rajtuk­kívül­még­egy­személy,­az­1879-ben­szüle- tett­ klamarcsik­ Antal­ postatiszt­ előmenetelét­ ismerjük.­ klamarcsikot­ a­ világháború kitörésének­évében­postai­tisztből­főtisztté­léptették­elő,­majd­kiköltözése­után­pályá- ját­Miskolcon,­később,­az­igazgatóság­áthelyezését­követően­debrecenben­mint­igaz- gatósági­tanácsos­folytatta.­nemcsak­ő,­hanem­rajta­kívül­többen­is,­az­1925-ben­a megszüntetett­postaigazgatósággal­együtt­költöztek­Hajdú­vármegye­központjába.

A­hivatali­előmeneteleken­túl­egy­postai­felügyelővel­kapcsolatban­sikerült­más­ada- tokat­is­találnunk.­Az­1921-ben­feleségével­és­két­gyermekével­optáló­Sors­Sándor­pos- tai­felügyelő­neve­még­egy­évvel­korábban­kelt­panaszos­levélben­bukkan­fel.­Az­ekkor negyvenhat­ esztendős,­ izraelita­ vallású­ –­ családját­ még­ kassán­ hagyó­ –­ Sors­ egy albérlőtársával­ együtt­ intézett­ kérvényt­ a­ főispánhoz.⁴³ levelükben­ a­ főbérlőjük­ által önkényesen­felrúgott­bérleti­szerződésre­és­annak­számukra­súlyos­következmények- kel­járó­hatásaira­hívták­fel­a­figyelmet.­Az­eset­következtében­hajléktalanná­váló­Sors levele­azonban­nemcsak­a­kezelhetetlen­lakásviszonyokról,­hanem­a­menekültek­jelen- tős­ részét­ érintő­ ideiglenes­ családelszakításokról­ is­ árulkodik.­ ez­ utóbbi­ különösen 1919-ben­és­1920-ban­volt­jellemző,­hiszen­ekkor­a­kiutasított­vagy­elmenekült­csa- ládfők­ többsége­ Magyarországon,­ míg­ családjuk,­ bízva­ egy­ kedvező­ rendezésben korábbi­otthonukban­tartózkodott.­A­trianoni­döntés­aláírását­követően­azonban­a­csa- ládok­többsége­Magyarországon­egyesült,­ritka­esetben­fordult­csak­elő,­hogy­a­csa- ládfők­az­utódállamokban­állampolgárságért­folyamodtak­volna.

Az­ előzőekben­ felvázolt,­ közel­ egy­ korosztályhoz­ tartozó­ postai­ tisztviselők­ példái azt­mutatják,­hogy­a­kényszerű­váltást­követően­a­jól­képzett­hivatalnokok­többsége számára­volt­lehetőség­az­elhelyezkedésre­és­a­szakmai­előrelépésre.­Természetesen ennek­számos­összetevője­lehetett­még,­így­maga­a­szakma,­annak­keresettsége­és persze­a­befogadó­közeg­nyújtotta­lehetőségek­is.­Hasonló­példával­szolgálnak­egyes, a­kassai­kerületi­rendőrkapitányságról­áthelyezett­vezetők­esetei­is.­A­városi­rendőrka- pitányság­tisztikarát­végignézve­látható,­hogy­1927-ben­a­főkapitány­mellett­a­három tanácsos­és­az­öt­kapitány­közül­kettő-kettő­szintén­egykori­menekült­volt.⁴⁴

Az­ állami­ alkalmazottak­ között­ érdemes­ még­ kitérni­ a­ katonai­ tisztviselőkre­ és alkalmazottakra­is.­közülük­jó­példával­szolgálhat­az­1899-ben­született­Petró­nándor integrációja.­A­kassán­felnövő,­az­optálás­pillanatában­még­nőtlen­Petró­a­háború­utol- só­évében­a­császári­és­királyi­6.­hegyitüzér­ezrednél­zászlós,­majd­a­nemzeti­hadse- regnél­alhadnagyi­rangban­szolgált.­Miskolcra­kerülését­követően­rövid­ideig­a­Magyar

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

királyi­Miskolci­katonai­körletparancsnokság­építési­osztályán­állt­alkalmazásban,­ám röviddel­ ezután­ már­ a­ menekült­ köztisztviselők­ és­ katonatisztek­ számára­ indított kereskedelmi­átképző­tanfolyamon­láthatjuk­viszont.­Mindez­arra­enged­következtetni, hogy­a­hadsereg­ekkor­már­nem­alkalmazta,­a­tanfolyamon­ugyanis­csak­hivatalt­vesz- tettek­ vehettek­ részt.­ Az­ oktatásban­ részt­ vevők­ többségével­ szemben­ Petró­ szeren- csésnek­ mondhattak­ magát,­ hiszen­ néhány­ hónap­ múlva,­ 1922­ januárjától­ a­ városi adóhivatalban­mint­napidíjas­került­alkalmazásba.­ettől­kezdve­töretlenül­alakult­pályá- ja,­ennek­köszönhetően­1934-re­az­I.­osztályú­adótiszti­rangig­vitte.­Időközben­megnő- sült,­és­1935-ben­már­a­népkerthez­közeli,­tisztviselők­által­sűrűn­lakott­Semmelweis utcában­egy-két­szobás­lakás­is­a­tulajdonába­került.⁴⁵

A­bemutatott­életútrészletek­alapján­úgy­tűnik,­hogy­leginkább­a­szervezett­formá- ban,­ tehát­ valamelyik­ hivatallal­ együtt­ áttelepültek,­ esetünkben­ a­ kassai­ postások lényegesen­nagyobb­arányban­tudtak­a­városban­gyökeret­verni,­mint­például­a­Gömör- kishont­vármegyéből­szétszórtan­érkezettek.­ezzel­összefüggésben­meg­kell­jegyezni, hogy­a­helyi­vezetés­már­csak­létszámuk­és­stratégiai­feladataik­miatt­is­külön­figyel- met­ fordított­ az­ intézmények­ és­ alkalmazottaik­ elhelyezésére.­ ennek­ köszönhetően sokszor­más­elbírálás­alá­estek­a­hivatali­munkát­itt­folytatók,­mint­a­munkát­keresők.

nemcsak­a­város­vezetése,­hanem­maguk­a­menekültek­is­igyekeztek­közös­fellé- péseikkel,­petícióikkal­saját­helyzetükön­segíteni.­Az­itt­tartózkodók­közül,­ha­a­kibo- csátó­települések­szerint­nézzük­őket,­1919-ben­például­egyértelműen­a­kassaiak­ese- tében­működött­leginkább­a­kollektív­érdekérvényesítés.­ez­év­őszén­ugyanis­a­kassai postások­és­távírdászok­az­általuk­működtetett­önkéntes­konyhához­kértek­támoga- tást­ a­ főispántól,­ egy­ évvel­ később­ pedig­ ugyanők­ a­ lakáshivatalhoz­ fordultak­ közös kérvényükkel.⁴⁶Puky­endre,­Abaúj-Torna­vármegye­utolsó­alispánja,­majd­1920-tól­tör- vényhatósági­kormánybiztosa­és­1922-től­vármegyéje­és­Miskolc­főispánja­is­igyeke- zett­ támogatni­ őket.⁴⁷ A­ köztiszteletben­ álló­ alispán­ hasonlóan­ más­ kassai­ menekül- tekhez­maga­is­állampolgárságért­folyamodott,­kérvénye­szerepel­az­1922-es­jegyző- könyvben.­Az­ekkor­ötvenegy­éves­alispán­feleségével­és­fiával­együtt­optált,­és­előbb rövid­ideig­Abaúj-Torna­vármegye­új­székhelyén,­Szikszón,­majd­ezt­követően­Miskolcon talált­otthonra.­Az­alispán­mellett­a­vármegyei­alkalmazottak­nagy­részét­is­a­Miskolctól alig­húsz­kilométerre­fekvő­Szikszóra­helyezték.­kassa­után­ez­az­alig­háromezer­fős község­igen­kevésbé­felelt­meg­egy­vármegyei­központtal­szemben­támasztott­követel- ményeknek.­ emiatt­ az­ ide­ helyezett­ tisztviselők­ panaszos­ levélben­ fordultak­ az­ alis- pánhoz,­elsősorban­a­falusias­jelleg,­valamint­a­felajánlott­lakóházak­minősége­miatt.

Puky­ endre­ alispán­ lichtenstein­ lászló­ főispánhoz­ intézett­ levelében­ emiatt­ kérvé- nyezte,­hogy­legalább­hat-hét,­közel­másfél­éve­a­családjától­távol­élő­kassai­vármegyei alkalmazottat­Miskolcon­helyezhessenek­el.⁴⁸A­főispán­válaszában­azonban­a­várost sújtó­súlyos­lakáshiány­miatt­erre­nem­tudott­ígéretet­tenni.

Az­alispán­mindhárom­esetben­igyekezett­befolyását­menekültjei­érdekében­érvé- nyesíteni,­ az­ más­ kérdés,­ hogy­ a­ katasztrofális­ szociális­ állapotok­ miatt­ még­ ez­ is kevésnek­bizonyult.

A­szociális­kérdéshez­kapcsolódva­fontos­megjegyezni,­hogy­a­polgári­lakosságon kívül­a­hivatalok,­így­az­egykori­császári­és­királyi­III.­kassai­kerületi­Parancsnokság ideiglenes­ elhelyezése­ is­ komoly­ problémákat­ okozott­ a­ település­ számára.­ A­ súlyos lakáshiány­és­a­szociális­krízis­miatt­ugyanis­csak­nagy­nehézségek­árán­sikerült­az­ide költöztetett­intézmények­számára­hivatalnak­nevezhető­helyiségeket­biztosítani.­A­kör- letparancsnokságot­például­ideiglenesen­a­belvárosi­Grand­szálló­második­emeletén

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja