Szovjet–magyar­diplomáciai­kapcsolatfelvétel

Magyarország­és­a­Szovjetunió­1934-ben­vette­fel­hivatalosan­a­diplomáciai­kapcsola-tokat.­korábban­is­voltak­kísérletek­a­diplomáciai­viszony­felvételére,­de­ez­a­magyar vezetés­ egyes­ csoportjainak­ az­ ellenállásán­ mindig­ megbukott.­ A­ magyar­ vezetés­ a szovjet­követség­esetleges­kommunista­propagandatevékenységétől­tartott.

A­két­állam­között­a­diplomáciai­kapcsolatok­1939.­február­2-ig­zavartalanul­mű­-ködtek,­amikor­egy­időre­megszakadtak.­A­szovjetek­indoka­az­volt,­hogy­Magyar­ország csatlakozott­ az­ Antikomintern­ paktumhoz.¹⁷ Makszim­ Makszimovics­ litvinov­ külügyi népbiztos­közölte­Jungerth-Arnóthy­Mihály¹⁸moszkvai­magyar­követtel,­hogy­kormánya bezárja­a­budapesti­követséget,­és­elvárják,­hogy­Magyarország­is­visszahívja­követét.

A­szovjet­kormány­felajánlotta,­hogy­a­két­ország­között­egy­harmadik­államban­az­otta- ni­követségeken­keresztül­intézzék­a­diplomáciai­ügyeket.­(ádám­1970,­421.­p.)­A­szov- jet­diplomácia­azzal­indokolta­lépését,­hogy­Magyarország­túlságosan­könnyen­aláren-delte­magát­a­kívülről­érkező­német nyomásnak,­és­elvesztette­függetlenségét.­A­szov-jetek­hangsúlyozták,­hogy­ez­nem­a­két­állam­közötti­kapcsolatok­teljes­megszakítását jelenti,­ hanem­ csak­ a­ közvetlen­ diplomáciai­ viszony­ felfüggesztését.­ (Seres­ 2000, 89–90.­p.)­Hivatalosan­nem­szűnt­meg­a­két­állam­közötti­diplomáciai­kapcsolat,­csak szünetelt.­Megállapodás­született­a­két­kormány­között,­hogy­egy­harmadik­állam­fővá-rosában­ levő­ követüket­ bízzák­ meg­ a­ kapcsolatok­ továbbvitelével.­ (Seres­ 2005,

227–228.­p.)­Mivel­Moszkva­a­budapesti­képviselet­bezárásával­elesett­ezen­informá-F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

ciós­bázisától­a­közép-európai­térségben,­így­a­környező­államokban­működő­szovjet követségek­ munkája­ felértékelődött.­ végül­ a­ két­ ország­ 1939­ szeptemberében­ ren-dezte­újra­a­diplomáciai­viszonyát.­kristóffy­József,­az­új­magyar­követ­1939.­október közepén­érkezett­Moszkvába,­nyikolaj­Saronov¹⁹ 1939.­november­végén­foglalta­el­állo- máshelyét­Budapesten.­így­1939­őszére­helyreállt­a­teljes­értékű­diplomáciai­össze-köttetés­Magyarország­és­a­Szovjetunió­között,­amiben­a­német–szovjet­közeledés­is szerepet­játszott.­érdekes­adalék,­hogy­a­budapesti­szovjet­követség­megnyitása­hatás-sal­volt­a­szlovák–magyar­viszonyra­is.­Ján­Spišiak²⁰ szlovák­követ­nagy­örömmel­üdvö-zölte,­úgy­látta,­hogy­a­magyar­külügyminisztériumban­azóta­egész­más­hangnemben beszélnek­ vele.­ Benyomása­ szerint­ a­ magyarok­ felértékelték­ Szlovákiát­ mint­ szláv országot,­ amelyet­ a­ Szovjetunió­ is­ támogat.­ Spišiak­ azt­ kérte­ Saronovtól,­ hogy­ a Pravdában­2-3­dicsérő­cikk­jelenjen­meg­Szlovákiával­kapcsolatosan,­ami­országa­szá-mára­„felérne­2-3­hadosztállyal”.­(kolontári­2007,­31.­p.)

A­szovjet–magyar­kapcsolatban­kárpátalja­kérdése­számított­bizonytalansági­ténye- zőnek.­A­szovjet­csapatok­1939.­szeptember­25–26-án­érték­el­a­korábbi­magyar–len-gyel­ határt.­ A­ Szovjetunió­ megjelenése­ a­ kárpátok­ gerincén­ új­ konfliktusforrásként jelent­meg­a­magyar–szovjet­viszonyban.­Az­oroszok­attól­tartottak­1938–1939­elejé-ig,­hogy­kárpátalja,­ha­német­érdekszférába­kerül,­akkor­„ukrán­Piemonttá”,­válhat­és ez­nagy-ukrajna­kialakulásához­vezethetne.­(kolontári­2009,­296.­p.)­A­németeknek voltak­ilyen­terveik,­de­Hitler­1939­augusztusában­a­Sztálinnal­való­megegyezés­követ- keztében­lemondott­erről.­Az­oroszok­látszólag­tiltakoztak­a­magyarok­kárpátaljai­tér-nyerése­ellen,­de­ez­nekik­is­kedvezőbb­volt,­mert­magyar­fennhatóság­alatt­az­ukrán nacionalisták­nem­tudták­kifejteni­tevékenységüket.­A­magyar­vezetés­számára­fontos volt­ tudni,­ vajon­ a­ Szovjetunió­ elismeri-e­ Magyarország­ 1939­ márciusában­ létrejött északkeleti­ határait.­ A­ magyar­ politikai­ vezetés­ bizalmatlansággal­ és­ aggodalommal tekintett­az­oroszokra.­A­szovjet­vezetés­hivatalosan­cáfolta,­hogy­kárpátaljával­kap-csolatosan­ követelései­ lennének.­ (kolontári­ 2009,­ 300.­ p.)­ ezt­ támasztják­ alá­ az 1848/49-es­magyar­honvédzászlókat­Magyarországra­kísérő­Anton­Geraszimov­szovjet vezérkari­ezredes­szavai­is:­„Attól­sose­félhet­Magyarország,­hogy­a­mai­ruszinszkóból akár­egy­talpalatnyi­földet­is­igényelne­a­szovjet,­aminek­többek­között­két­fontos­oka van:­ a­ jelenlegi­ természetes­ határt­ megbontani­ teljesen­ felesleges­ lenne­ azért­ a néhány­ talpalatnyi­ földért,­ sőt­ mindenütt­ természetes­ határokra­ törekszenek.­ A­ 200 milliós­oroszországnak­nincs­szüksége­a­ruszinokra…”­(zseliczky­1998,­61.­p.)

Ján­Spišiak­budapesti­szlovák­követ­1939.­december­20-án­felvetette­nyikolaj­Saronov előtt­kárpátalja­kérdését.­Saronov­kitért­a­kérdés­taglalása­elől,­és­azt­mondta,­hogy­e vidék­sohasem­tartozott­oroszországhoz­vagy­a­Szovjetunióhoz,­és­ezen­nem­kívánnak­vál-toztatni.­ (kolontári­ 2009,­ 305.­ p.)­ A­ Szovjetunió­ tudomásul­ vette­ kárpát­alja­ Magyar­-országhoz­csatolását­és­az­1938–1939­folyamán­elért­magyar­területi­változásokat.

A­Szovjetunió­németországgal­való­kapcsolatai­kihatással­voltak­a­későbbi­Magyar­-országhoz­való­viszonyra­is.­Magyarországot­németország­szövetségeseként­kezelték, és­az­ország­geopolitikai­helyzetét­a­német­expanzió­lehetséges­célpontja­között­tar- tották­számon­1939–41­között.­(Seres­2000,­82.­p.)­1939­októberétől­a­szovjet­veze-tés­ igyekezett­ a­ magyar­ kormánnyal­ jó­ viszonyt­ kialakítani,­ amely­ szándékukat­ az 1849-es­ magyar­ szabadságharcos­ zászlók­ visszaadásával­ kívánták­ hangsúlyozni,­ s más­engedmények­révén­is.­A­szovjet­diplomácia­legfőbb­célja­Magyarország­távoltar-tása­volt­a­háborútól­és­a­németországhoz­fűződő­szálainak­lazítása,­amit­nem­sikerült elérnie.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

A­szovjet­diplomácia­hozzáállása­a­szlovák–magyar­viszonyhoz­1940-ben

Puskin­ és­ a­ szovjet­ diplomaták­ érzékelték,­ hogy­ a­ pozsonyi­ politikusok­ számára­ a németországhoz­fűződő­kapcsolatok­után­a­Magyarországhoz­fűződő­viszony­a­legfon-tosabb,­ amiről­ állandó­ jelentéseket­ küldtek­ Moszkvának.­ 1939-től­ Szlovákia­ és Magyarország­diplomáciai­kapcsolatait­kezdettől­fogva­négy­fő­kérdés­határozta­meg:

a­felvidéki­részek­hovatartozásának­kérdése,­a­területükön­élő­kisebbségek­problémá- ja,­a­németek­kegyeinek­egymás­rovására­történő­megszerzése,­valamint­a­reciproci- tás­elve.­A­38­000­négyzetkilométernyi­kiterjedésű­és­2,6­millió­lakosú­Szlovákia­egyi-ke­volt­európa­legkisebb­államainak.­Az­összlakosság­mintegy­85­százalékát­a­szlovák nemzetiségűek­ tették­ ki,­ a­ maradékot­ a­ magyar,­ német­ és­ ruszin­ kisebbség­ alkotta.

kezdetben­Szlovákia­vezetői­olyan­illúziókat­tápláltak­állampolgáraikban,­hogy­orszá-guk­a­semleges­Svájchoz­hasonló­szerepet­tölthet­be­németország,­Magyarország­és lengyelország­között,­amely­elképzelés­a­politikai­helyzet­alakulásai­miatt­nem­való-sulhatott­ meg.­ Szlovákia­ függetlenségét­ megalakulása­ után­ röviddel­ elvesztette, ugyanis­ 1939.­ március­ 23-án­ németországgal­ védelmi­ szerződést­ írt­ alá.­ ebben­ a német­Birodalom­biztosította­Szlovákia­25­éves­függetlenségét,­Szlovákia­pedig­köte-lezte­magát,­hogy­külpolitikáját­a­német­kormánnyal,­míg­katonai­erejének­szervezését a­német­véderővel­való­szoros­együttműködésben­valósítja­meg,­ezenfelül­pedig­bele-egyezését­ adta­ egy­ védelmi­ sáv­ létesítésébe.²¹ Az­ állam­ élén­ Jozef­ Tiso­ állt.­ Szlov­á­-kiában­Hlinka­Szlovák­néppártjának­egypártrendszere­alakult­ki.

1939-ben­a­szlovák­külpolitika­legfontosabb­célkitűzése­az­államiság­jogi­elismer- tetése­volt­mind­regionális,­mind­szélesebb­európai­kontextusban.­ezenkívül­meg­akar-ták­ ismertetni­ a­ nemzetközi­ közvéleményt­ Szlovákiának­ mint­ közép-európai­ politikai tényezőnek­a­létrejöttével­és­szerepével.­A­szlovák­vezetésnek­revíziós­igényei­voltak, és­az­I.­bécsi­döntés­felülvizsgálatát­akarta­elérni.­A­szlovák­kormány­egyúttal­igyeke-zett­megakadályozni,­hogy­Szlovákia­idegen­uralom­alá­kerüljön.­Összességükben­ezek a­feladatok­jelentették­a­szlovák­külpolitika­alapvető­céljait­1939–1941­között.

1940­februárjában­Puskin­szovjet­követ­beszélgetést­folytatott­Hans­Bernard­pozso- nyi­német­követtel­a­magyar–szlovák­viszonyról.­Bernard­elmondta,­hogy­korábban­fel-szabadították­a­magyarokat,²²majd­a­szlovákokat,­így­mindkét­állam­le­van­kötelezve németországnak.­„Jól­tudjuk,­hogy­a­magyarok­el­akarják­ragadni­Szlovákiát.­A­másik oldalon­Szlovákia­viszont­arra­törekszik,­hogy­visszaszerezze­azokat­a­területeket,­ame-lyeket­a­magyarok­kaptak.”­(Čierna-lantayová­1996,­85–86.­p.)­Bernard­szerint­a­két szövetséges­vitájában­az­a­legcélszerűbb­magatartás,­ha­a­németek­semlegesek­ma­- radnak,­és­mindkét­féllel­jó­viszonyra­törekednek.­(Čierna-lantayová­1996,­uo.)­A­dip-lomatikus­fogalmazás­mögött­nem­nehéz­észrevenni­a­német­politika­manipulációját, amellyel­két­szövetségesét­megpróbálta­kijátszani­egymás­ellen,­természetesen­úgy, hogy­a­dolgokat­a­németek­a­saját­javukra­kamatoztassák.­Puskin­számára­a­találko-zó­ után­ az­ a­ kép­ alakult­ ki,­ hogy­ a­ német­ kormány­ nyíltan­ kigúnyolja­ a­ szlovákokat, mert­Szlovákiában­„úrnak”­érzi­magát,­és­úgy­gondolja,­hogy­mindent­megtehet.

1940­elején­Ďurčanský­abban­az­illúzióban­ringatta­magát,­hogy­a­szlovák­állam­a kül-­és­katonapolitikája­révén­teret­nyerhet­az­önálló­cselekvéshez.­célja­ezzel­a­német befolyás­gyengítése­lett­volna.­(Čierna-lantayová­2006,­234–235.­p.)­Ďurčanský­nem is­csinált­titkot­abból,­hogy­a­Szovjetuniótól­hathatós­támogatást­remélt­az­első­bécsi döntéssel­elcsatolt­szlovák­területek­visszaszerzésére,­és­nyíltan­is­hangoztatni­kezdte a­Szovjetunió­esetleges­támogatását­ebben.²³Ďurčanský­elméletének­kidolgozásánál

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

a­pánszláv­szolidaritására­alapozta­terveit.­A­későbbiekben­Ďurčanský­a­szovjet­diplo-mácia­esetleges­támogatását­titkos­fegyverként­akarta­kijátszani­Magyarország­ellen.

Puskin­Pozsonyba­érkezése­után­azonnal­észrevette,­hogy­Szlovákia­külpolitikájá-ban­a­legfontosabb­kérdés­a­németek­mellett­a­magyarokhoz­fűződő­viszony.­A­követ 1940­ márciusában­ ezért­ megbeszéléseket­ folytatott­ a­ pozsonyi­ magyar­ követtel.­ A magyar­követ­elmondta­neki,­hogy­nagyon­nehéz­feladata­van­Szlovákiában.­Panasz­- kodott­arra,­hogy­nem­szeretik,­sőt­mellőzik,­olykor­diszkriminálják­őt­a­szlovák­politi-kusok.­Ilyen­körülmények­között­pedig­nem­könnyű­elérni,­hogy­normalizálja­és­javítsa a­két­ország­közötti­kapcsolatokat.­A­magyar­követ­közölte­Puskinnal­azt­is,­hogy­a­szlo- vákok­nagy­hangsúlyt­helyeznek­a­magyarországi­szlovák­kisebbség­helyzetére,­ugyan-akkor­ általánosságban­ nacionalista­ politikát­ folytatnak­ a­ szlovákiai­ magyarsággal szemben,­ami­szerinte­egészen­abszurd­módja­a­dolgok­megközelítésének.­kifogásolta továbbá,­ hogy­ a­ szlovák­ külügyminisztérium­ munkatársaival­ franciául­ kell­ leveleznie, annak­ellenére,­hogy­ott­mindannyian­jól­beszélnek­magyarul.­(Čierna-lantayová­2002, 110.­p.)­Puskin­rendszeresen­megküldte­feletteseinek­a­szlovák­sajtó­magyarellenes támadó­cikkeinek­másolatait­és­a­hozzájuk­fűzött­összegzéseit.

1940.­április­4-én­a­Slovákcímű­lapban­különösen­éles­hangú­támadó­cikk­jelent­meg Magyarországgal­szemben.­A­szerző­egyértelműen­arra­célzott,­hogy­Szlovákia­határait vissza­kell­állítani,­de­csak­„békés­úton”.­A­cikk­felkeltette­a­szovjet­diplomácia­figyelmét, és­ Ivan­ Alexandrovics­ zajcev,­ a­ pozsonyi­ szovjet­ követség­ első­ titkára­ tárgyalt­ Jozef kirschbaummal,­a­Hlinka­Párt­titkárával­a­kérdésről.­kirschbaum­a­Magyar­országhoz­csa- tolt­szlovák­területek­visszaszerzésének­fontosságát­hangsúlyozta,­és­a­célt­a­szlovák­kül- politika­elsőrangú­törekvéseként­határozta­meg.­Azon­a­véleményen­volt,­hogy­a­szlová- kok­emiatt­nem­akarnak­részt­venni­az­európai­háborúban,­de­a­közeljövőben­lehetsé-gesnek­tartott­egy­háborút­Magyarországgal.­(Čierna-lantayová­2002,­117.­p.)

Puskin­ úgy­ látta,­ s­ jelentésében­ –­ amelyet­ 1940­ áprilisában­ készített­ kormánya szá­mára­–­rögzítette,­a­németek­Szlovákiát­arra­használják,­hogy­nyomást­gyakorolja-nak­ Magyarországra.­ (Marjinová­ 1994,­ 836.­ p.)­ élénk­ figyelemmel­ kísérte­ a­ szlovák támadásokra­adott­magyar­reakciókat­is.­részletesen­tudósított­Szüllő­Gézának²⁴ és csáky­István­külügyminiszternek­1940.­április­elején­a­szlovák­politikát­minősítő­par-lamenti­ beszédeiről,­ valamint­ Ďurčanskýnak­ erre­ reagáló­ válaszáról,­ amely­ 1940.

május­1-jén­hangzott­el,­és­ebben­ismét­élesen­támadta­Magyarországot.

Szüllő­parlamenti­beszédét­a­következő­szlovákiai­események­váltották­ki,­amelyek a­ pozsonyi­ szovjet­ diplomaták­ figyelmét­ is­ felkeltették.­ 1940.­ április­ 21-én­ nagy­-mihályon­magyarellenes­tüntetések­voltak.­Gejza­Medrický,²⁵ a­szlovák­kormány­gaz-dasági­minisztere­és­Jozef­kirschbaum,­a­Szlovák­néppárt­főtitkára­tartott­beszédet.

utóbbi­ a­ következő­ szavakkal­ illette­ a­ magyarokat:­ „van­ még­ Szlovákiában­ elég­ fa, amelyre­fel­lehet­kötni­a­magyarokat,­van­elég­ólom,­amelyből­golyót­lehet­készíteni részükre,­ és­ van­ elég­ hely­ a­ fegyházakban,­ ahová­ el­ lehet­ helyezni­ a­ magyarokat.­ A magyarok­cigány-zsidó­fajzat,­amely­lótejen­nőtt­fel,­és­ami­kultúra­van­bennük,­azt­a szlovákoktól­kapták.”²⁶ A­nagymihályi­tüntetés­nem­volt­egyedüli­eset:­a­hecckampá- nyok­szervezői­gondoskodtak­róla,­hogy­Szlovákia­más­városaiban­is­legyenek­hason-ló,­magyargyűlölő­megnyilvánulások.

1940.­április­22-én­Pozsonyban­került­sor­magyarellenes­tüntetésekre,­az­utcákon röpcédulákat­ osztogattak,­ amelyek­ azt­ követelték,­ hogy­ pusztítsák­ el­ a­ szlovákiai magyarokat.­április­24-én­nyitrán­fejszével­verték­le­a­magyar­feliratú­táblákat,­és­inzul-tálták­az­utcán­sétáló­magyarokat.­Több,­magyarok­által­lakott­ház­ablakát­betörték.­Az

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

utcákon­bántalmazták­a­magyar­és­a­zsidó­járókelőket,­a­kávéházakból­és­vendéglők-ből­kizavarták­őket.­A­tüntetők­a­Magyar­Párt­irodáját­is­megpróbálták­feltörni,­de­ez nem­sikerült­nekik,­így­csak­az­ablakokat­zúzták­be.­nyitrán­április­25-én­is­folytatód-tak­az­atrocitások.­A­piacon­figyelmeztették­az­árusokat,­hogy­ezentúl­tilos­magyarul beszélniük.­A­tüntetésről­készült­jelentés­szerint­a­nyitrai­rendőrség­meg­sem­kísérelte megfékezni­a­demonstrálókat.²⁷ április­27-én­késmárkon­tüntettek­a­magyarok­ellen, egyebek­mellett­magyargyalázó­rajzokat­terjesztettek.­Május­1-jén­lőcsén,­eperjesen és­nyitrán­ismétlődtek­meg­a­magyarellenes­támadások,­a­résztvevők­közül­sokan­a Hlinka­Gárda­tagjai­voltak.­A­felvonuló­tömeg­plakátokat­ragasztott­ki­a­következő­szö-vegekkel:­ „váctól­ Miskolcig,­ Poprádig­ minden­ a­ mienk!­ ázsia­ a­ tietek,­ ez­ a­ föld­ a mienk!”­„Fogjatok­puskát­és­sisakot­a­hazug­magyarok­ellen!”­„Szlovenszkó­a­szlová-koknak,­ázsia­a­magyaroknak!­(…)­Azonnal­mindent­vissza­akarunk!”²⁸

eperjesen­ Alexander­ Mach­ belügyminiszter²⁹ tartott­ magyarellenes­ beszédet.

„lehet,­hogy­maholnap­eldől­közép-európa­sorsa.³⁰ nekünk­nem­kell­félni.­életképes-ségünket­ elismeri­ a­ külföldi­ sajtó­ is.­ ezerévi­ elnyomásunk­ alatt­ csak­ drótosoknak ismert­minket­a­külföld,­azok­jóvoltából,­akik­elnyomtak.­Ma­ez­másként­van,­Magyar­-ország­irigyel­minket,­szeretne­cserélni­helyzetünkkel.­A­magyarok­inkább­magukkal,­a bajaikkal­törődjenek.”³¹A­magyarellenes­hangulat­szítása­tovább­rontotta­a­szlovákiai helyzetet.­Sztójay­döme­berlini­magyar­követ­kénytelen­volt­tiltakozni­ernst­Woermann német­ államtitkárnál­ a­ német­ és­ a­ szlovák­ sajtó­ magyarellenes­ támadásai­ miatt.

Sztójay­úgy­látta,­hogy­a­magyarellenes­hangulatot­a­szlovák­kormány­egyes­tagjai­szít-ják.­A­magyar­kormány­a­jószomszédi­viszony­fenntartásában­érdekelt,­ezt­tanúsítja­az is,­hogy­a­magyar­sajtó­nem­reagált­a­szlovák­támadásokra,­és­passzív­magatartást tanúsított,­ mondta­ Sztójay.­ korábban­ a­ berlini­ szlovák­ követ­ járt­ nála,­ jegyezte­ meg Woermann,­és­éppen­az­ellenkezőjét­adta­elő­a­magyarokkal­kapcsolatban.­Arra­hívta fel­a­magyar­követ­figyelmét,­hogy­Szlovákia­még­serdülőkorát­éli,­ezért­ők­mint­szülők igyekeznek­ nevelő­ hatást­ gyakorolni­ rá.­ Sztójay­ erre­ a­ következőképpen­ reagált:

„Hogyha­ők­a­szülők,­akkor­annál­is­inkább­tőlük­kell­elvárnunk,­hogy­rendreutasítsák, ha­neveletlenségében­ezeréves­nagyszülőire­öltögeti­a­nyelvét.”³² Woermann­megígér-te,­közbenjár­a­szlovák­kormánynál­a­magyarellenes­kirohanások­leállítása­érdekében, de­hozzátette,­hogy­ezt­csak­nagyon­óvatosan­teheti,­mert­Szlovákia­nagyon­érzékeny minden­olyan­kérdésben,­aminek­köze­van­szuverenitásához.­A­berlini­magyar­követ­a beszélgetés­ tanulságát­ leszűrve­ arra­ hívta­ fel­ kormánya­ figyelmét,­ ne­ számítsanak arra,­hogy­a­német­kormány­Szlovákiában­magyarbarát­hangulatot­kelt.

1940.­április­7-én­a­németek­megtámadták­dániát­és­norvégiát,­ami­új­remények-kel töltötte­el­a­szlovákokat.­Arra­számítottak,­hogy­esetleg­nekik­is­lehetőségük­lesz határaik­megnagyobbítására.­A­németek­győzelme­a­szlovákok­diadala­is­–­beszélték Szlovákia-szerte.³³ Bécsből­olyan­hírek­érkeztek,­amelyek­szerint­húsz­német­hadosz-tály­áll­készen­arra,­hogy­Magyarországon­keresztül­románia­ellen­vonuljon.­Mach­és a­Hlinka­Gárda­erre­újra­egész­Szlovákiában­magyarellenes­agitációba­kezdett,­min-denkit­harcba­szólítottak­a­magyarok­ellen,­akiknek­szerintük­„ütött­az­utolsó­órája”.

Azt­ kezdték­ hirdetni,­ hogy­ a­ németekkel­ együtt­ a­ szlovákok­ is­ bevonulnak­ Magyar­-országra;­a­dunáig­elfoglalnak­mindent,­ami­nekik­jár,­és­felszabadítják­az­elnyomott magyar­parasztokat­a­grófok­s­a­zsidó­bárók­uralma­alól.³⁴ ezek­a­fenyegetések­nega-tív­visszhangot­váltottak­ki­Magyarországon.

válaszul­ 1940.­ április­ 30-án­ a­ magyar­ országgyűlés­ felsőházában­ Szüllő­ Géza­ éles

hangú­beszédet­mondott­Szlovákia­magyarellenes­magatartásáról.­Felszólalásában­hang-F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rj a

súlyozta,­hogy­nem­akar­feszültséget­kelteni­a­két­állam­között,­de­nem­hallgathat­tovább.

A­magyar­állam­mindeddig­egyoldalúan­ápolta­a­jó­viszonyt­Szlovákiával,­de­a­szlovák­veze-tés­ártó­szándékkal­és­támadóan­lépett­fel­Magyarországgal­szemben.­Szlovákia­hiába Schutzstaat,­mégsem­úgy­viselkedik,­ahogy­ebből­kifolyólag­elvárhatnák.­„Szlovenszkóban a­hamu­alatt­parázs­ég,­ezt­a­parazsat­pedig­tűzzé­akarják­lobbantani­azok,­akik­el­akar- ják­égetni­a­mi­államunkat.­[…]­Mi,­magyarok,­mind­Szlovenszkóban,­mind­itt­mindig­ész-revettük­azokat­a­tűszúrásokat,­azokat­az­ellenünk­kibocsátott­fullánkokat,­amelyeket­a kormány,­a­sajtó­vagy­a­szlovákság­velünk­szemben­jónak­látott­alkalmazni.­ezek­azonban az­állam­fenségét­nem­érintették,­és­ezeket­számba­nem­vettük,­rájuk­nem­reagáltunk, mert­a­jó­modor­mireánk­kötelező.”³⁵Szüllő­beszédének­további­részében­elmondta,­hogy 1940.­április­közepétől­megsokszorozódtak­a­magyarellenes­megnyilvánulások­Szlovákia több­városában.­ezek­közül­a­nyitrait­emelte­ki,­ahol­az­Hlinka­Gárda­ottani­vezére­szerin-te­a­következőket­mondta:­„[…]­Aki­nyitrán­vagy­Szlovenszkóban­magyarul­beszél,­annak ki­kell­tépni­a­nyelvét,­és­aki­magyarul­beszél­a­köztársaságban,­abba­bele­kell­fojtani­a szót.”³⁶kifogásolta­Szüllő­azt­is,­hogy­Pozsonyban­a­szlovák­tüntetők­betörték­a­magyar követség­ablakait,­és­a­helyi­rendőrség­ezt­nem­akadályozta­meg.­elfogadhatatlannak­tar-totta­továbbá,­hogy­Szlovákiában­olyan­magyarellenes­röplapokat­terjesztenek,­amelyek azt­hirdetik:­fegyverrel­kell­elhódítani­Magyarországtól­a­Tiszáig,­Szolnokig­terjedő­területe-ket.­Szüllő­szerint­a­szlovákok­veszélyes­játszmába­kezdtek,­az­a­céljuk,­hogy­megrontsák a­magyarok­és­a­németek­közötti­viszonyt;­a­szlovákok­egy­másik­érdekcsoportja­pedig Benešékkel­keresi­a­megegyezést.­Szüllő­burkoltan­Machot­is­támadta:­ha­Szlovákiában­a németek­csapatmozgásokat­hajtanak­végre,­Mach­ezt­úgy­tálalja­hívei­számára,­mintha megegyeztek­volna­németországgal,­hogy­a­szlovákok­elvehetik­mindazokat­a­területeket, amelyeket­Magyarország­az­első­bécsi­döntés­után­kapott.­Szüllő­azt­kérte­a­magyar­veze- téstől,­lépjen­fel­a­szlovák­politika­támadásai­ellen,­és­a­gazdasági­szerződések­révén­kény-szerítse­Szlovákiát­jobb­viszony­kialakítására.­„kérem,­hogy­a­kormány­értesse­meg,­hogy a­magyar­állam,­ha­kicsiny­is,­de­jogaira­támaszkodva­erős­azokkal­szemben,­akik­jogait sértik,­vagy­nemes­gesztusát­nem­értik­meg.”³⁷

Szüllő­ beszédére­ csáky­ István­ külügyminiszter­ válaszolt,­ aki­ –­ mint­ mondta­ –­ az egész­magyar­nemzet­nevében­keserűen­vette­tudomásul,­hogy­a­szlovákok­felé­nyúj- tott­baráti­jobb­nem­talált­megfelelő­fogadtatásra,­és­néhány­csoport­a­magyar­közele- dést­rosszakaratú­rágalmakkal­igyekezett­lehetetlenné­tenni.­A­magyar­kormány­a­leg- nagyobb­önuralommal­csak­arra­törekszik,­mondta­csáky,­hogy­elfogadható­szomszé-di­viszonyt­teremtsen­Szlovákiával.­A­béke­és­a­nyugalom­kedvéért­eddig­is­sok­minden felett­szemet­hunytak,­és­hajlandóak­ezt­a­türelmet­a­végletekig­gyakorolni,­mert­ők nemcsak­a­vezetők­hibáit­és­ténykedését­nézik,­hanem­a­két­baráti­nemzet­jövőjére­is tekintettel­kell­lenniük.­Ismeri­a­Szüllő­által­említett­magyarellenes­atrocitásokat,­fel­is lépett­miattuk­az­illetékes­szlovák­hatóságoknál,­de­a­magyar­politikának­a­külpolitikai helyzet­miatt­óvatosságra­és­önuralomra­van­szüksége.­de­van­egy­határ­–­mondta­–, amikor­ a­ „pohár­ betelhet”,­ és­ akkor­ a­ magyar­ kormány­ kénytelen­ lesz­ fellépni.

„Türelmünk­ határa­ ott­ ér­ véget,­ ha­ a­ Szlovákiában­ lakó­ magyarság­ jogait­ az­ emberi élethez­és­vagyonához,­továbbá­a­magyar­alattvalók­szlovákiai­vagyonát­és­jogait­nem tartják­csorbítatlanul­tiszteletben.”³⁸csáky­ezt­fenyegetésnek­szánta,­és­a­szlovákiai magyarok­védelme­érdekében­jelentette­ki.­Magyarország­nem­gyenge,­és­készen­áll érdekei­védelmére.­csáky­beszéde­végén­azonban­leszögezte:­kormánya­továbbra­is­a türelem­és­a­béke­politikáját­kívánja­folytatni.­csáky­beszédét­úgy­értelmezhetjük,­mint egy­ figyelmeztetést­ a­ szlovák­ vezetőknek,­ hogy­ hagyjanak­ fel­ a­ szlovákiai­ magyarok

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 4 , S o m o rja

üldözésével.­Szüllő­parlamenti­beszéde­erősen­gondolkodóba­ejtette­a­szlovákiai­poli- tikusokat,­de­a­nagy­revíziós­reményeket­tápláló­szlovák­közvéleményt­is­elbizonytala- nította.­Gyanakodni­kezdtek,­hogy­a­magyar­képviselő­figyelmeztető­szavai­mögött­eset-leg­egy­magyar–német­megegyezés­rejtőzik­Szlovákia­kárára.

Spišiak­azonban­nem­adott­hitelt­csáky­fenyegető­szavainak.­Szerinte­csak­megra- gadta­az­alkalmat,­hogy­egy­kis­népszerűséget­szerezzen­magának,­„aminek­máskülön-ben­nem­kell­jelentőséget­tulajdonítani”.­(Frank­2002,­277.­p.)­Spišiak­kormánya­nevében

Spišiak­azonban­nem­adott­hitelt­csáky­fenyegető­szavainak.­Szerinte­csak­megra- gadta­az­alkalmat,­hogy­egy­kis­népszerűséget­szerezzen­magának,­„aminek­máskülön-ben­nem­kell­jelentőséget­tulajdonítani”.­(Frank­2002,­277.­p.)­Spišiak­kormánya­nevében