Fórum
Társadalomtudományi Szemle
Fórum
Társadalomtudományi Szemle
A tartalomból:
Popély Árpád A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve Simon Attila
Az 1938−as nemzetiségi statútum és a magyar kisebbség
Lanstyák István A nyelvi problémák kezelése
Lampl Zsuzsanna A Pozsonyból kiköltözött lakosság néhány
jellemzője
Gecse Annabella
„Itt idegen kántor sose énekelt...”
Oral History Grendel Lajos
Konferencia Agora
Reflexió Könyvek
33 2010
FÓRUM KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET
Parková 4., 931 01 Šamorín Tel.: 00421−31−590 27 90 Fax: 00421−31−560 27 12 E−mail: forum@foruminst.sk Tóth Károly igazgató
A Fórum Kisebbségkutató Intézet Könyvtára – Bibliotheca Hungarica Parková 4., 931 01 Šamorín
Tel.: 00421−31−590 27 97 Fax: 00421−31−560 27 12 E−mail: bibliotheca@foruminst.sk Végh László igazgató
A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja – Komárom P. O. Box 154., 945 01 Komárno 1 Tiszti pavilon, Hradná 2., Komárno Tel.: 00421−35−773 2854 Fax: 00421−35−773 2854 E−mail: etno@foruminst.sk Liszka József igazgató
MAGYAR TUDOMÁNYOS MÛHELYEK SZLOVÁKIÁBAN Selye János Egyetem
Bratislavská cesta 3322., 945 01 Komárno
Tóth János rektor
Tel.: 00421−35−6408 853 E−mail: sje@selyeuni.sk Konstantin Egyetem
Közép-európai Tanulmányok Kara Dražovská cesta 4., 949 74 Nitra Komzsík Attila dékán
Tel.: 00421−37−6408 853 E−mail: dfss@ukf.sk
A folyóirat megrendelhető és előfizet−
hető az alábbi címen: Lilium Aurum, Palác Duna Palota, Galantská cesta 658/2F, 1. posch. 5, 929 01 Dunaj−
ská Streda. Tel., fax: 00421−31−552 90 28 E−mail: lilium@liliumaurum.sk MAGYAR TUDOMÁNYOS
MÛHELYEK SZLOVÁKIÁBAN
Comenius Egyetem
Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Gondova 2., 818 01 Bratislava Dušík Anikó tanszékvezető Tel.: 00421− 2− 593−39−484 E−mail: kmjl@fphil.uniba.sk Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszék Alabán Ferenc tanszékvezető Tajovského 40.,
974 01 Banská Bystrica Tel.: 00421−446−4145 Gramma Nyelvi Iroda Bacsákova 240/13.
929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421−31−550 42 61 Fax: 00421−31−550 42 62 E−mail: gramma@gramma.sk www.gramma.sk
Szabómihály Gizella irodavezető Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport
Klariská 7., 811 03 Bratislava Tel., fax: 00421−2−544 31 842 E−mail: mercurius@ba.sknet.sk Vadkerty Katalin elnök Gyurgyík László titkár Katedra Társaság
Dom podnikateľov, Kukučínova 459.
929 01 Dunajská Streda Tel., fax: 00421−31−552 90 28 E−mail: katedra@katedra.sk Németh Margit elnök
Gömör-Kishonti Múzeumegyesület Daxnerova 34., 979 01 Rim. Sobota Tel.: 00421−47−562 66 82, 00421−47−
563 45 42
B. Kovács István elnök
Mátyusföldi Muzeológiai Társaság 925 26 Boldog 159.
Tel.: 00421−2−459 15 298 Danter Izabella ügyvivő
Ára: 2,66
A szerkesztõség címe:
Fórum Kisebbségkutató Intézet Parková 4, 931 01 Šamorín Tel.: 00421−31−552 36 42 Fax: 00421−31−560 27 12
E−mail: csanda@foruminst.sk, fazekas@foruminst.sk Új könyvek:
Adamik Tamás (összeáll.): Retorikai lexikon.Pozsony, Kalligram, 2010, 1296 p.
Brody, Alexander: Barátaim könyve.Pozsony, Kalligram, 2010, 288 p.
Bútora, Martin: Druhý dych.Pozsony, Kalligram, 2010, 600 p.
Dobrovits Mihály (összeáll.): A Kelet ritka nyugalma. VII. Nemzetközi Vámbéry Konferencia.Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2010, 480 p. /Vámbéry Tanulmányok, 7./
Füzi László: Világok határán. Ikerkönyv.Pozsony, Kalligram, 2010, 176 p.
Györffy Miklós: Zongora akarunk lenni. Közép-európai irodalmi interferenciák.
Pozsony, Kalligram, 2010, 304 p. /Kortárs Magyar Irodalomtudomány./
Holec, Roman: Coburgovci a Slovensko.Pozsony, Kalligram, 2010, 465 p.
Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010, 236 p.
Novosád, František: Útrz¡ky o Slovensku.Pozsony, Kalligram, 2010, 160 p.
Tours-i, Gergely: Korunk története. A frankok története. Pozsony, Kalligram, 2010, 672 p.
Fórum Társadalomtudományi Szemle 2010/3
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
neGyedévenkénTmeGjelenőTudomÁnyoSFolyóirAT Xii.évfolyam
Felelősszerkesztő cSAndAGÁBor
Főmunkatárs FAZekASjóZSeF Aszerkesztőbizottságelnöke
ÖllÖSlÁSZló Szerkesztőbizottság
BíróA.Zoltán,csandaGábor,Fazekasjózsef,Fedineccsilla,Gyurgyíklászló,
HunčíkPéter,HushegyiGábor,kissjózsef,lamplZsuzsanna,
lanstyákistván,liszkajózsef,mészárosAndrás,SimonAttila,
Szarkalászló,Tóthkároly,véghlászló
Tartalom
Tanulmányok
PoPélyÁrPÁd
AcsehszlovákiaimagyarságésarendszerváltáséveBudapestrőlnézve ... 3 SimonATTilA
Az1938-asnemzetiségistatútumésamagyarkisebbség ... 29 lAnSTyÁkiSTvÁn
Anyelviproblémákkezelése ... 53 lAmPlZSuZSAnnA
APozsonybólkiköltözöttfelső-csallóköziésrajkakörnyéki
lakosságnéhányjellemzője ... 77 GecSeAnnABellA
„ittidegenkántorsoseénekelt...” ... 95
Oral History
elbeszélttörténelem.Grendellajos ... 121
FórumTÁrSAdAlomTudomÁnyiSZemle
A szerkesztőségcíme:Fórumkisebbségkutatóintézet,Parku.4.,93101Somorja.e-mail: csanda@foruminst.sk
•kiadja:Fórumkisebbségkutatóintézet,Somorja. Felelős kiadó:Tóthkárolyigazgató•nyomdaielőkészítés:
kalligramTypographykft.,érsekújvár •nyomta:eXPreSPrinTs.r.o.,Partizánske•megjelentaSzlovákköz- társaságkulturálisminisztériumatámogatásával•Példányszám:600•Ára:2,66€/80Sk•nyilvántartási szám:mkSr904/08•iSSn1335-4361• internet:http:\\www.foruminst.sk •kéziratokatnemőrzünkmeg ésnemküldünkvissza.
FórumSPoloČenSkovednÁrevue
Adresaredakcie:Fóruminštitútprevýskummenšín,Parková4,93101Šamorín.e-mail:csanda@foruminst.sk
• vydavateľ: Fórum inštitút pre výskum menšín, Šamorín. Zodpovedný: károly Tóth riaditeľ • Tlačiarenská príprava:kalligramTypographys.r.o.,novéZámky• Tlač:eXPreSPrinT,s.r.o.,Partizánske•Sfinančným príspevkommkSr•náklad:600•cena:2,66€/80Sk•reg.číslo:mkSr 904/08 •iSSn1335-4361•
internet:http:\\www.foruminst.sk
SZilvÁSiAndreA–BekeZSolT
Hungarológiaaszlovákkultúrakontextusában ... 135 víZkeleTilÁSZló
Quovadis,europa?–európaiPolgárikezdeményezés... 141
Agora
vAjdABArnABÁS
HúszévezajlottPárizsbanazeurópaiBiztonsági
ésegyüttműködésiértekezlet ... 143
Reflexió
vAjdAlÁSZló
kommentárortutayGyulanaplójánakegyrámvonatkozó
bejegyzéséhez ... 151
Könyvek
ortutayGyula
napló1.,2.,3.(Liszka József)... 154 mariannaSzapuová(ed.)
Situovanáveda.Podobyakontextytvorbypoznania(Bolemant Lilla) ... 159 kontramiklós
Hasznosnyelvészet(Öllös László) ... 162 Baukojános
ragadványnév-vizsgálatokkétnyelvűkörnyezetben.négyszlovákiai
magyartelepülésragadványnévrendszere(Török Tamás) ... 164 Hajdúmihály
családnevekenciklopédiája.leggyakoribbmaicsaládneveink
(Bauko János) ... 165
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
Tanulmányok Tanulmányok
P oPély Á rPÁd Acsehszlovákiaimagyarság
ésarendszerváltáséveBudapestrőlnézve
*ÁrpÁdpopély 94(437)”1989”
Therevolutionof1989andtheHungariancommunity 323.272(437)”1989”
inczechoslovakiaasseenfromBudapest 327(437.6:439)
323.15(=511.141)(437.6) keywords: The regime change in czechoslovakia (1989). The memorials and memorandums of the Hun- garian minority. Hungary’s diplomatic stance towards the Hungarian question in czechoslovakia. deterio- rationinrelationsbetweenHungaryandczechoslovakia.Post-revolutionminoritypoliciesinczechoslovakia.
miközbenacsehésaszlováktörténetíráshúszévegyakorlatilagfolyamatosanpubli- káljaacsehszlovákiairendszerváltássalésazaztmegelőzőnormalizációsrendszerrel foglalkozótanulmányokat,monográfiákatésdokumentumokat,1akérdéskörkisebbsé- gimagyarvonatkozásainakkutatásaszinteméggyermekcipőbenjár.Acsehésaszlo- vákszakirodalombancsupánelvétvetalálunkkisebbségpolitikaiutalásokat,aszlová- kiaimagyartörténetíráspedigmindeddigsajnálatosmódonszinténnemvállalkozott semarendszerváltás,sempediganormalizációkétévtizedénekdokumentálásáraés feldolgozására.2
jelenmunkaegyikelső,sbizonyosszempontbólsajátoskísérletekívánlenniakér- déskörmegközelítésének.Sajátosságátazadja,hogynemszlovákiaiforrásokraépül, hanem a magyar külügyminisztériumnak a budapesti magyar országos levéltárban elhelyezett iratai alapján annak bemutatásával próbálkozik: hogyan látta Budapest, pontosabbanamagyardiplomácia,ezenbelülpedigapozsonyimagyarfőkonzulátus ésaprágaimagyarnagykövetségarendszerváltásévénekcsehszlovákiai–elsősorban kisebbségimagyarvonatkozású–eseményeit.Akétmagyarkülképviseletiszervéven- tetöbbszázjelentésbenszámoltbecsehszlovákiabel-éskülpolitikaihelyzetéről,az országgazdaságiéskulturáliséletéről,acsehszlovák–magyarkétoldalúkapcsolatok különbözőkérdéseiről,stermészetesenaszlovákiaimagyarsághelyzetérőlis.mivela magyarkisebbséggelvalókapcsolattartáselsősorbanafőkonzulátusfeladatavolt,a szlovákiaimagyarsággalkapcsolatosjelentésektúlnyomótöbbségetermészetszerűen Pozsonybólszármazik.3
Adiplomáciaijelentések,sáltalábanakülügyminisztériumiiratokértékétegyrészt azadja,hogyátfogóképetkapunkáltalukarról,hogyanláttaésláttattaamagyardip-
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
*A2009.november18-ánSomorjánaFórumkisebbségkutatóintézetáltalszervezett1989 és a szlovákiai magyarokcíműkonferenciánelhangzottelőadásszerkesztettváltozata.
lomáciaacsehszlovákiaieseményeket.másrésztpedigaz,hogynohaajelentéstevők esetenkéntcsupánfelszínesismeretekkelrendelkeztek,számoskérdésrőlmégisezek ajelentésekképezikazelsődleges,gyakranazegyetleninformációforrást.ennekokai pedig abban keresendők, hogy a nyolcvanas évek végének még mindig cenzúrázott csehszlovákiai sajtója meglehetősen kétes forrásértékkel bír, az egyes események résztvevői–kevéskivételtőleltekintve–arendszerváltásótasempublikáltákakülön- bözőkérdésekkelkapcsolatosvisszaemlékezéseiket,végülpedigadiplomáciaiképvi- seletekmunkatársaikapcsolataikrévénolyaninformációkhozishozzájuthattak,ame- lyeksemazadottkorbannemvoltak,sempedigjelenlegnemvolnánakpublikusak.
csehszlovákia és magyarország a nyolcvanas évek végére, noha mindkét ország azonos politikai tömbhöz tartozott, egyre távolabb került egymástól, egyre látványo- sabbáváltakakétrendszerközöttikülönbségek.Amígmagyarországélenjártapoliti- kai,társadalmiésgazdaságirendszerátalakításában,azegyreinkábbmagábazárkó- zó csehszlovák normalizációs rezsim elutasította az ellenzékkel való párbeszédet, a politikaiésgazdaságinyitást,sinkábbcsakszavakban,minttettekbenkövetteagor- bacsovireformokat.Acsehszlovákpolitikaivezetésfenntartásokkalésmegnemértés- selszemlélteamagyarországiváltozásokatis,különösenakülönbözőalternatívmoz- galmakkal folytatott párbeszédet, de nem nézte jó szemmel a határon túli magyar kisebbségekirántimagyarországiérdeklődésmegélénkülésétsem,ráadásulgyakran magyarországiinspirációtvéltfelfedezniamagyarkisebbségkülönbözőköreiáltalelő- terjesztett, az ország nemzetiségi politikáját kritikusan szemlélő s kisebbségpolitikai követeléseketismegfogalmazóbeadványokmögöttis.
mindenbizonnyalakisebbségikérdésirántinemzetköziérdeklődésisközrejátszott abban,hogyacsehszlovákállamiéspártvezetés1988–1989fordulójánakorábbigya- korlattalellentétben–igaz,meglehetősenkényszeredetten,de–nemzárkózottelafel- vetett problémák megvitatása elől, s ígéretet tett egy részük orvoslására. A magyar kisebbségaktivitásánakmegnövekedésesbeadványainaklátszólagkedvezőfogadtatá- sakésztethettearraaprágaiésapozsonyimagyarkülképviseletet,hogyekkorkeltjelen- téseikbenreményteljesnekítéljékacsehszlováknemzetiségipolitikábanvárhatóválto- zásokat.AmintarrapéldáulBaritymiklósprágainagykövet1988.december12-ijelen- téseisfelhívtaafigyelmet,„csehszlovákiábanazutóbbiidőszakbanmindpolitikai,mind azáltalánosközvéleményszintjén–részbenabelsőfejlődésbőladódóan,deerőteljes nemzetközihatásoknakisköszönhetően,snemfüggetlenülaszocialistaországokban zajlóreformfolyamatoktól–anemzeti-nemzetiségikérdésisfokozatosannagyobbsúlyt ésfigyelmetkap.Akérdéscsehszlovákiaikezelésében–főleggyakorlatisíkon–jelen- tősebb elmozdulás még nem történt, de érzékelhető egyfajta várakozás, sőt igény a nemzetiségikérdésárnyaltabb,akorkövetelményeihezinkábbigazodókezeléseiránt”.4 Általában hasonló bizakodó hangnem jellemezte a diplomáciai jelentéseket egé- szen 1989 áprilisáig. Az év tavaszától-nyarától kezdődően azonban olyan változások következtek be a csehszlovák–magyar viszonyban, ezzel összefüggésben pedig az államhatalomnak a magyar kisebbséghez való viszonyulásában is, amelyek 1989.
november 15-én már az alábbiak megfogalmazására késztették Barity nagykövetet:
„miközben1989eddigelteltidőszakábanaszlovákiaimagyarsághelyzetekapcsána nemzetiségésannakképviselőirészérőlegyfajtaoffenzitásvoltjellemző(…),sezeket kezdetbenhivatalosszlovákrészrőlbizonyostolerálóhangnem,továbbáegyesnemze- tiségikövetelésekelvielismerése,sőtgyakorlatimegoldásukígéretekísérte(…),addig 1989szeptemberétől–nemfüggetleníthetőenamagyar–csehszlovákviszonyglobális
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
alakulásától–ahatalomrészéről(smindenekelőttaszlovákvezetésoldaláról)azez irányútoleránsabbtónusérezhetőennegatíviránybacsapottát.”5
Atanulmányterjedelmikorlátaimiattarranincslehetőségünk,hogyteljesáttekin- tést nyújtsunk a magyar külügyminisztérium szlovákiai magyarsággal kapcsolatos 1989.évianyagairól.Akövetkezőkbenezértaprágaiéspozsonyidiplomáciaijelenté- sek,valamintakülügyminisztériumifeljegyzéseksegítségévelelsősorbanazonlegfon- tosabbeseményekéstényezőkismertetéséreszorítkozunk,amelyekdöntőmértékben meghatároztákacsehszlovákállamhatalomésamagyarkisebbségkapcsolatát.végül pedigrövidenáttekintjükanovemberirendszerváltóeseményeketkövetődemokrati- kus átalakulás kisebbségpolitikai vonatkozásait tárgyaló külügyi iratoknak a magyar kisebbségérdekérvényesítésilehetőségeiveléspolitikaidifferenciálódásávalkapcso- latbanmegfogalmazottgondolatait.6
1.Akisebbségibeadványokésfogadtatásuk
egyévtizedenkeresztüljobbáracsupánaduraymiklósáltal1978-banmegszervezett illegális csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő Bizottsága vállalta fel nyíltan a csehszlovák nemzetiségi politika bírálatát és a magyar kisebbség érdekvédelmét.7 nemegészenegyévvelarendszerváltáselőtt–anémilegmárcsehszlovákiábanisnyi- tottabbpolitikailégkörtkihasználva,nemutolsósorbanpedigaszovjetunióbeliésfőleg amagyarországiváltozásoktólösztönözve–azonbanmárakisebbségimagyartársa- dalomegyébcsoportjai,hivatalosésnemhivatalosképviselőiisegyrenyíltabbanés határozottabban fogalmazták meg az utóbbi húsz évben felgyülemlett nemzetiségi problémákat,stettekjavaslatotmegoldásukra.
A legnagyobb fajsúlyú s legnagyobb visszhangot kiváltó az a négy beadvány volt, amelyet 1988–1989 fordulóján a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális Szövetsége (csemadok), a jogvédő Bizottság képviselői, az 1968 után félreállított reformkommunisták és a köréjük tömörülő értelmiségiek, valamint az írószövetség magyartagozatafogalmazottmegésjuttatottelalegfelsőbbprágai,ill.pozsonyiállami éspártvezetéshez.részletestartalmielemzésüknemtartozikatanulmányfeladatai közé,annyitazonbanfeltétlenülszükségesrögzíteniróluk,hogyjóllehetnemazonos hangsúllyalésrészletességgel,devalamennyimegközelítőenazonoskisebbségpoliti- kaitörekvéseketfogalmazottmeg.Bíráltákaz1968-banelfogadottnemzetiségialkot- mánytörvényvégrehajtásánakhiányosságait,az1968–1969-benlétrehozottnemzeti- ségiszervekleépítését,akisebbségiintézményrendszerhiányát,anemzetiséginyelv- használatkérdésénekrendezetlenségét,amagyarpedagógusképzésésiskolahálózat visszafejlesztését.Ahiányosságokkiküszöböléseérdekébensürgettéktöbbekközötta nemzetiségialkotmánytörvényvégrehajtásitörvényeinekmegalkotását,amegszünte- tettnemzetiségiszervekvisszaállítását,anemzetiséginyelvhasználatjogibiztosítását, amagyaróvoda-ésiskolahálózatbővítését,apedagógusképzésmegoldását,anem- zetiségi oktatásügy önigazgatásának megteremtését, magyar nemzetiségi múzeum, levéltáréskönyvtárlétrehozását,amagyarnyelvűsajtó,arádió-éstévéadásbővítését, anemzetiségekállamalkotószerepének,önigazgatásijogánakésakollektívkisebbsé- gijogoknakcsehszlovákiakészülőújalkotmányábanvalórögzítését,anemzetiségek képviselőinek bevonását az új alkotmány kidolgozásába, egy átfogó nemzetiségi tör- vénymegalkotásátésaközigazgatásihatároketnikaiszempontúkiigazítását.
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
1.1.Acsemadokvezetésénekbeadványa
AcsemadokbeadványánakelőzményeiközpontiBizottságának1988.szeptember30- án és október 1-jén megtartott kassai ülésére nyúlnak vissza. A testület tagjai ezen tájékoztatástkértekaszövetségvezetésétőlarról,hogymilyenlépésekettettazilleté- kesszerveknélalegutóbbiországosközgyűlésen8felvetettproblémákorvoslásáért,a magyarkisebbségtársadalmiéskulturálishelyzeténekjavításáért.AkBegyúttalhatá- rozatbanbíztamegazelnökséget,hogytegyenkonkrétlépéseketanemzetiségialkot- mánytörvény végrehajtási rendelkezéseinek hiányával, a pedagógusképzéssel, a két- nyelvűséggelésatömegtájékoztatásieszközökkelkapcsolatbanmegfogalmazottbírá- latoktolmácsolásaérdekében.9HáromhéttelakBülésétkövetően,annakhatározatá- valösszhangbanoktóber21-énakBelnökségefeladatuladtaSidóZoltánelnöknek, hogyazilletékesekhezmárkorábbaneljuttatottlevelekszellemébentovábbraisszor- galmazzaaproblematikuskérdésekmegoldását.SidótéslukácsTiborfőtitkártezen- kívülazzalismegbízta,hogyaszlovákpártvezetés,aSzlováknemzetiFrontelnöksége ésaszlovákkormányszámárakészíttessenekegyanyagot,amelyfeldolgoznáakul- túra,azoktatásügyésakétnyelvűségterületénfelmerülőproblémákatésazazokmeg- szüntetésérevonatkozójavaslatokat.10
A szlovák párt- és állami vezetés számára kidolgozott beadvány 1988. december közepérekészültel.Bevezetőrészénekmegállapításaszerintazátépítéssikeresmeg- valósításaszükségesséteszi,hogyfigyelmetszenteljenekazoknakatársadalmijelen- ségeknekis,amelyeketanemzetiségipolitikaterénameglevőjogielvekellenéreeddig nemoldottakmegkövetkezetesen.AcsemadokkBelnökségeezértazzalaszándékkal, hogy segítsen a párt- és állami szerveknek a magyar nemzetiséget érintő problémák megjelölésében, javaslatot tesz megoldásuk módjára. Amint azt Tóth józsef pozsonyi főkonzulnakabeadványtismertető1988.december19-ijelentésemegállapította,„a cSemAdok által a levélben megfogalmazott igényeket a magyar nemzetiség részéről márkorábbanisfelvetették,deilyenkomplexmódonalegfelsőszlovákvezetésrészére elsőalkalommalgyűjtöttékössze”.Ajelentésszerintaszövetségelnöke,SidóZoltánaz anyagot személyesen kívánja átadni ignác janáknak, Szlovákia kommunista Pártja (SZlkP)központiBizottságaelsőtitkáránakésivanknotekszlovákminiszterelnöknek.11 Aszlovákminiszterelnök1989.január19-énSzieglFerenc,akormánynemzetiségi TanácsánaktitkárajelenlétébenfogadtaSidóZoltánt,acsemadokelnökétéslukács Tiborfőtitkárt.AmegbeszéléstényérőlTóthjózseffőkonzuljanuár24-énrejtjeltávirat- ban értesítette a magyar külügyminisztériumot,12 részleteiről a főkonzul január 25-i jelentéseszámoltbe.13ezekszerintivanknotekközölteacsemadokvezetőivel,hogy amígkorábbanaSzovjetuniónemzetiségipolitikájátcsehszlovákiábanmodellértékű- nek tekintették, ezúttal éppen az ottani események: a balti köztársaságokban zajló folyamatok és a karabahi válság késztetik arra csehszlovákiát, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet szenteljen a nemzetiségi kérdésnek. Figyelemre méltó a szlovák miniszterelnöknekazakijelentéseis,miszerintaztsemakarják,hogycsehszlovákiaés magyarország között a magyar–román viszonyhoz hasonló helyzet alakuljon ki, ami arrautal,hogyacsehszlovákvezetésmindenképpenszerettevolnaelkerülni,hogya nemzetközi közvélemény esetleg ceauşescu romániájához hasonlítsa csehszlo- vákiát.14Akormányfőamegbeszéléssoránígéretettettafelvetettproblémákegyrészé- nekmegoldására,konkrétankilátásbahelyezveamegszüntetettmagyarközépiskolák újbólimegnyitásátésakormánynemzetiségiTitkárságánakvisszaállításáteredetistá-
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
tusába,mintahogyaztanemzetiségiTanácsesetébenismegtették.15közölteSidóval, hogyazSZlkPkBmégazévfolyamánnapirendretűzianemzetiségekhelyzetének megtárgyalását, s felkérte a csemadok elnökét, hogy vegyen részt a kB anyagának kidolgozásában,amelyetakormánynemzetiségiTanácsaismegfogtárgyalni.Állítása szerint érdeklődéssel figyelte a csemadok elnökének felszólalását az alkotmány-elő- készítőbizottságjanuár10-ielsőülésénis,amelyensíkraszálltanemzetiségijogok bővítéséértésvédelmükrögzítéséértazújalkotmányban.
Tóthfőkonzulatalálkozótényéből,azazonelhangzottakbólésahírközlőeszközök- benvalószéleskörűpropagálásábólaztakövetkeztetéstvontale,hogy„avezetésa korábbiaknálnagyobbfigyelmetfordítanemzetiségikérdésre”,s„megvanakészséga magyarnemzetiségetérintőproblémákenyhítésére,ill.megoldására”.Aztugyanőis érzékelte, s jelezte is, hogy nehéz egyértelmű választ adni arra a kérdésre, vajon a miniszterelnök állásfoglalása a teljes szlovák vezetés véleményét tükrözi-e, hiszen 1988nyaránignácjanákszlovákpártelsőtitkárméganemzetiségiTanácsésahozzá tartozótitkárságönállóságánakmegszüntetésemellettfoglaltállást,aminiszterelnök jelenlegi álláspontja viszont ezzel merőben ellentétes. A főkonzul szerint azonban nehezenelképzelhető,hogyaminiszterelnökellentétesvéleménytképviselne,minta pártelsőtitkára,ezértfeltételezhető,hogy„amegváltozottpolitikaiviszonyokhatásá- raesetlegjanákelvtársismódosítottkorábbimereválláspontján”.16
1.2.csehszlovákiaimagyarokmemoranduma1988
Akorszakkétlegjelentősebbnektekinthető,legtöbbetvitatottésleginkábbszembeál- lítottbeadványaajogvédőBizottságköreiáltalösszeállítottCsehszlovákiai magyarok memoranduma 1988 című dokumentum, valamint az 1968-as reformkommunisták általfogalmazottÁllásfoglalás és javaslatvolt,amely33aláírójautánutólag„harminc- hármakdokumentuma”névenváltismertté.Akétbeadványparadoxmódonközösgyö- kerekrevezethetővissza.AjogvédőBizottságköreibenmár1988nyaránfelmerültegy, csehszlovákiamegalakulásánakhetvenedikésanemzetiségialkotmánytörvényelfo- gadásának huszadik évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozandó, s a magyar kisebbségnemzetiségpolitikaiigényeitmegfogalmazómemorandumgondolata,ame- lyetatervekszerintabizottságésaz1968-asokképviselőinekközösenkellettvolna véglegesformábaönteniük.Aközösdokumentumegymásfelvállalását,átvittértelem- benpedigakisebbségimagyartársadalomegységétszimbolizáltavolna.Akétcsoport eltérőálláspontjamiattazonbanaszövegtervezettöbbszöriátdolgozásautánsemsike- rültközösmemorandumotkidolgozni.Agorbacsoviglasznosztyésperesztrojkakerete- ibengondolkodó1968-asokugyanis,akiknemtudtakazonosulniajogvédőBizottság pártállamikereteketisfeszegető,sradikálisabbváltozásokatsürgetőmemorandumá- val,egymásikszövegváltozatösszeállításábakezdtek,aminekeredményekéntvégül kétönállódokumentumszületett.17
A 265 aláírással ellátott memorandumot az egyeztető tárgyalások és az aláírás- gyűjtéselhúzódásamiattannakszerzői–nohakeltezésiidőpontjaként1988.október 20-aszerepel–csupándecember27-énadtákpostára.Adokumentumotmegküldték aprágaiszövetségiparlamentnekésaszövetségikormánynak,egy-egymásolatipél- dányátpedigacsehszlovákSajtóirodának,amagyarTáviratiirodaprágaitudósítójá- nakésaHitelcíműbudapestiellenzékilapszerkesztőségének.egypéldányaapozso- nyimagyarfőkonzulátusraiseljutott,Tóthjózseffőkonzulugyanis1989.január19-én
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
a szlovák kormányhivatal nemzetiségi munkatársaitól származó értesülésekre hivat- kozvajelentésbenszámoltbeamemorandumelkészültéről,sannakegyszlováknyel- vű, aláírások nélküli példányát a jelentéshez csatolva meg is küldte a külügyminisztériumszámára.18Ajelekszerintazonbanafőkonzulnemrendelkezhetett teljes körű információkkal sem a memorandum szerzőinek, sem aláíróinak kilétéről, aláíróiközülugyanisegyedülGrendellajosttudtamegnevezni,stisztázatlannaktekin- tette azt is, hogy kik az anyag értelmi szerzői. „Alapvetően hasonló keretek között mozog,mintduraymiklósnakafelhívása–állapítottamegajelentés–,detudomá- sunkszerintnemabbólakörbőlszármazik.”19
miutánamagyarkülügyminisztérium1989.március10-énmegküldteafőkonzulá- tusnakésanagykövetségnekamemorandumidőközbenbirtokábajutottmagyarnyelvű szövegét,smegbíztaacímzetteket,hogygyűjtsenekinformációkatannakértelmiszerző- irőlésfogadtatásáról,20afőkonzulmárcius23-ánújabb,ezúttalmárnémilegnagyobb tájékozottságról tanúskodó jelentésben számolt be az anyagról.21 értelmi szerzőiről továbbraisúgynyilatkozott,hogyazokat„nehézpontosítani”,vannakköztük,akikkötőd- nekajogvédőBizottsághoz,decsaka„másodikvonalnak”tekinthetők.Azt,hogyazalá- írókközöttduraymiklósneveisszerepelt,Tóthfőkonzulazzalmagyarázta,hogyneveelő- zetesjóváhagyásutánkerülhetettfelalistára,miveldurayazanyagvégsőváltozatának elkészülteidejénmárazAmerikaiegyesültÁllamokbantartózkodott.22Afőkonzularrais felhívtaafigyelmet,hogyamemorandumaláíróiközöttkevésazismertnév,skomolysá- gátcsökkenti,hogyegészcsaládokkalírattákalá,„válogatásnélkülmindenkivel,akielér- hetővolt”.véleményeszerintaszlovákiaimagyarság„mérvadókörei”amemorandum- hoznemcsatlakoztak,bárazabbanmegfogalmazottproblémákösszhangbanvannaka csemadok,azírószövetségmagyartagozataésaharminchármakáltalisfelvetettekkel.23 mindennekokátpedigabbanjelöltemeg,hogy„megfogalmazásaalapvetőenellenséges hangnemű,snemveszikellőképpenfigyelembeacsehszlovákiairealitásokat”.Ajelentés végülarraisfelhívtaafigyelmet,hogydoboslászló,aharminchármakbeadványának értelmiszerzőjeegyértelműenelutasítottaamemorandumaláírását,shogyamígahar- minchármakdokumentumátapolitikaivezetéstárgyalásialapnaktekinti,amemorandu- motszocialista-éstársadalomellenesbeadványkéntértékeli,azzalérdembennemfog- lalkozik,sőt:abelügyiszervekvizsgáljákazaláírókkilétét.24
1.3.Azún.harminchármakdokumentuma
Azún.harminchármakÁllásfoglalás és javaslatcímetviselőbeadványánakelőkészü- leteirőlTóthjózseffőkonzulmáremlített1989.január19-ijelentéseisbeszámolt,az elkészültbeadványtésannakapártvezetésáltalifogadtatásátafőkonzulmárcius20- ánkeltjelentéseismertette.25utóbbijelentésaz1989.február6-ikeltezésű,smiloš jakešhez,csehszlovákiakommunistaPártja(cSkP)főtitkáráhozésignácjanákhoz,az SZlkP első titkárához eljuttatott anyag értelmi szerzőiként dobos lászlót és Szabó rezsőtjelöltemeg,dehangsúlyozta,hogyaszlovákiaimagyarirodalmiéletolyanjelen- tősképviselőiisaláírták,mintdubaGyula,Grendellajos,TőzsérÁrpádésGálSándor, skülönkiemelteSzieglFerencnek,akormánynemzetiségiTanácsatitkáránakasze- mélyét,akiszinténaláírásávalcsatlakozottadokumentumhoz,amely„jelentősfelboly- dulástokozottazilletékesszlovákszerveknél”.26
Ajelentéslegnagyobbértékétazadja,hogy–vélhetőenamegbeszélésekvalamely résztvevőjétől szerzett információk alapján – részletesen beszámol a beadvány kap-
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
csánaszlovákpártvezetésáltalamagyarkisebbségivezetőkkelszervezettfebruár28-i ésabeadványpárttagaláíróivalmegtartottmárcius2-italálkozóról.Amagyarnemze- tiségivezetőkkellebonyolítottkonzultatívjellegűtanácskozáson,amelyetondrejŠaling, azSZlkPkBtitkáravezetett,résztvettgyakorlatilagateljeskisebbségimagyarpoliti- kaielit:krocsánydezső,aszlovákparlamentalelnöke,Benyómáté,aSzlováknemzeti Front titkára, dudás kálmán dunaszerdahelyi járási párttitkár, egyben az SZlkP kB elnökségi tagja, Sidó Zoltán, a csemadok elnöke, lukács Tibor vezető titkár, kiss józsef, az Új Szó főszerkesztője, valamint több járási pártbizottság titkára, nemzeti bizottságiésföldműves-szövetkezetielnök.Avéleményeknemvoltakmindenbenegy- behangzóak.egyesekelítéltékabeadványt,mintamelyarendszerbomlasztásátcéloz- za,smagyarországiinspirációtgyanítottakmögötte.ezzelszembenugyanakkortöbben is rámutattak (a jelentés név szerint krocsány dezsőt, Sidó Zoltánt és kiss józsefet említi), hogy az anyag valós problémákat vet fel, amelyeket figyelembe kell venni és lehetőség szerint meg kell oldani. A tanácskozás ennek köszönhetően végül azzal a megállapítássalzárult,hogyabeadványténymegállapító,foglalkoznikellveleéspár- beszédalapjátképezheti.
ilyenelőzményekutánidéztekbe1989.március2-áraapozsonyipártközpontbaa dokumentumpárttagaláíróiközülkilencszemélyt:dubaGyulát,Grendellajost,Tőzsér Árpádot, Sziegl Ferencet, Zalabai Zsigmondot, ozsvald Árpádot, varga erzsébetet, keszeliFerencetésGálSándort.27Atalálkozónaszlovákpárt-ésállamivezetésrészé- rőlrésztvettondrejŠalingkB-titkármelletttöbbekközöttŠtefanmurínelsőminiszter- elnök-helyettes,anemzetiségiTitkárságvezetője,valamintĽudovítkilároktatásügyiés Pavelkoyškulturálisminiszter.Afőkonzuljelentéseszerintabeszélgetésenrésztvevők elsőbenyomásaazvolt,hogybizonyosbocsánatkéréstvárnaktőlükabeadványaláírá- samiatt.Szemükrevetették,hogyaztaprágaipártvezetésnekiselküldték,nohaezaz ügySzlovákiáratartozik,shogypárttaglétükreközösplatformrajutottakolyanszemé- lyekkel,mintdoboslászlóésSzabórezső,akiket1969utánkizártakapártból.Aztis nehezményezték, hogy az aláírók a magyar kisebbség képviselőinek tüntették fel magukat,holottakisebbségnekvannakválasztottképviselői.ugyancsakszóvátették, hogymiértfoglalkozikabeadványbevezetőjeaz1918utánikisebbséggéválásfolya- matával,mivelennekirredentakicsengésevan,valamintaz1945és1948közöttiidő- szakkal,amitidejelennemárvégreelfelejteni.érvkénthangzottelazis,hogyhaGrósz károlymagyarpártfőtitkárelismerőennyilatkozottacsehszlováknemzetiségipolitiká- ról,28 akkor az aláírók miért elégedetlenek, végül elhangzott olyan kérdés is, vajon milyenreakciótváltanakiaszlováklakosságrészéről,haamegfogalmazottkövetelé- seketnyilvánosságrahoznákaszlováksajtóban.
Alevélaláíróiatámadásokellenérevédelmükbevettékabeadványt,amellyelérve- lésükszerintapártnemzetiségipolitikájánaktovábbfejlesztéséhez,tágabbértelemben pedig az átalakítás sikeréhez kívántak hozzájárulni. A jelentés szerint a jelenlevő miniszterek több kérdésben is egyetértettek a beadványban felvetett javaslatokkal, lehetségesnek tartva többek között az óvodák és a pedagógusképzés helyzetének felülvizsgálását,amagyartörténelembelefoglalásátatananyagba,akomáromimúze- umkibővítésétésegyközpontimagyarkönyvtárlétrehozását.Tóthfőkonzulatalálko- zórésztvevőinekbenyomásátúgyösszegezte,hogyazokabeszélgetésselvégüliselé- gedettekvoltak,mivelakezdetiprovokatívkérdésekellenérekonstruktívlégkörbenzaj- lott,sbárapártvezetésrészérőlkonkrétígéreteknemhangzottakel,ajelenlevőkmár atalálkozópusztatényétésapárbeszédmegindulásátispozitívumkéntértékelték.29
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
1.4.Azírószövetségmagyartagozatánakbeadványa
Háromnappalaharminchármakdokumentumánakmegszületéseután,1989.február9- énvitattamegésfogadtaelaSzlovákírókSzövetségénekmagyartagozataaKultúra, átalakítás és demokratizáláscíműbeadványt,amelyetazírószövetségvezetésemellett eljuttatottmilošjakešhez,acSkPfőtitkáráhozésignácjanákhoz,azSZlkPelsőtitkárá- hozis.Tóthjózseffőkonzulnakabeadványrólbeszámolófebruár15-ijelentéseZalabai Zsigmondot,Grendellajost,TőzsérÁrpádotésFónodZoltántjelöltemegazanyagértel- miszerzőiként,magátabeadványtpedig„aszlovákiaimagyarságképviselőivel”folytatott beszélgetésekrehivatkozvaúgyjellemezte,hogy„azigenárnyalt,jólszerkesztettdoku- mentum,amelypozitívhozzáállássalvetifelamagyarnemzetiségpolitikai,kulturálisés oktatásiproblémáit,konstruktívmegoldásokatjavasolésnemkövetel”.30
rendkívül érdekes az írószövetségnek a magyar tagozat beadványát megvitató 1989.március24-ielnökségiülésérőlhírtadófőkonzulijelentésis.Tóthjózsefáprilis 11-énkeltjelentéseszerintazírószövetségvezetésefeltehetőenapártközpontjavas- latárahatározottúgy,hogyazelnökségiülésen–egyetlennapirendipontként–napi- rendretűziabeadványmegvitatását.Azanyagotamagyartagozatképviseletébenjelen levőFónodZoltánésdoboslászlóismertette.Aközelkétórásüléspozitíveredménnyel zárultannakköszönhetően,hogyvladimírmináč–egyébkéntamaticaslovenskáelnö- ke – egyértelműen kiállt a beadvány megállapításai mellett. Fellépése megadta a tanácskozásalaphangját,ígyazelnökségabeadványtellenvetésnélkültámogatásáról biztosította. A jelentés felhívta a figyelmet a pozsonyi pártközpont kulturális osztálya jelenlevővezetőjénekmagatartásárais.Akeményvonalképviselőjekéntismertrudolf juríkgyakorlatilaghozzászólásnélkülültevégigatanácskozást,azanyaghozérdemben nem szólt hozzá, s csupán azt tette szóvá az ülés végén, hogy az anyagot elküldték Prágábais,mivelezolyanlátszatotkelt,minthaaszlovákoknakproblémáikvolnánaka magyarokkal.Afőkonzulatanácskozásjelentőségétfőlegabbanjelöltemeg,hogy40 évóta„elsőízbentámogattákaszlovákértelmiségvezetőköreiamagyarnemzetiség törekvéseit.Úgytűnik–vontaleakövetkeztetést–,aszlovákértelmiségprogresszí- vebb szárnya fogékonnyá válik a nemzetiségi kérdés iránt, s hajlandóságot mutat együttműködniamagyarnemzetiséggel”.31
Amagyarkisebbségkülönbözőköreiáltalmegfogalmazottéselőterjesztettbeadvá- nyok,valamintfogadtatásukaztameggyőződésterősítettemindamagyardiplomaták- ban,mindakülügyminisztériummunkatársaiban,hogyaszlovákvezetéskészafelvetett problémák megvitatására és esetleges orvoslására. ennek szellemében készült a külügyminisztériumii.TerületiFőosztályának1989.április5-iterjedelmesfeljegyzéseis, amelyabeadványokbanfelvetettkérdésekésazokfogadtatásánakrészletesismerteté- seutánarrakeresteéspróbáltamegadniaválaszt,milyenlépésekettehetneamagyar politikaabeadványokbanmegfogalmazottigényekmegtámogatásaérdekében.
Azelemzésszerintacsehszlovákvezetésmagatartásánakbizonyosfokúmódosu- lásatöbbkülsőésbelsőtényezőrevezethetővissza.ilyenekaszocializmusmegújítá- sárairányulótörekvésekaSzovjetunióbanésmásországokban,azemberijogok,sazo- kon belül a nemzetiségi kérdés fokozottabb előtérbe kerülése nemzetközi szinten, a romániaimagyarsághelyzeténekakiéleződése,demagaacsehszlovákiaibelsőátala- kulásis,amelyekérzékelhetőenhatássalvannakacsehszlovákpolitikaigondolkodás- ra.mindezpedigmegmutatkoziktöbbekközöttabbanis,hogy„acsehszlovák,illetvea szlovák vezetés az elmúlt időszakban számos jelét adta annak, hogy a nemzetiségi
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
problémáknakfokozottabbfigyelmetszentel,érzékenyebbenkezeliazokat,tárgyalási alapnakfogadjaelaz(…)előterjesztettnemzetiségiigényeket”.
Amagyarpolitikafeladataitfelsorolvaelsőhelyenemlítetteafeljegyzésabeadvá- nyokbanfelvetettigényekéstörekvésekpárt-ésállamiszintentörténő„elvi-politikai megtámogatásának” szükségességét, s annak tudatosítását a csehszlovák vezetés felé,hogy„anemzetiségipolitikakövetkezetesgyakorlatimegvalósítása,ajogokmara- déktalanérvényesítésebizalomerősítőhatásúnépeinkkapcsolataiban”.Törekednikell egyolyanmagyar–csehszlovákdeklarációkidolgozására,amelybenakétországköl- csönösen garanciákat vállalna a csehszlovákiai magyar, ill. a magyarországi szlovák kisebbség kulturális és művelődési szükségleteinek kielégítésére. A feljegyzés mind- ezeken túlmenően szükségesnek tartotta a nemzetiségi együttműködés kérdésének belefoglalásátamagyar–csehszlovákkulturálisésoktatásimunkatervbe,atestvérme- gyei és testvérvárosi kapcsolatok erősítését, a magyarországi szlovákság igényeinek fokozottabbtámogatásátsamagyarokvilágszövetségeésacsemadokkapcsolatainak rendszeresítésétésintézményesítését.
Afelvázoltterveknekacsehszlovákféllelvalóelfogadtatásaafeljegyzésszerintszá- mos akadályba ütközhet, s a cseh és főleg a szlovák lakosság részéről is kiválthat
„nacionalistaellenhatásokat”.Ajelenlegihelyzetbenazonban–zártafejtegetésétaz elemzés–,amikoramagyaralternatívszervezetekiskülönösenérzékenyekanemze- tiségiproblémairánt,snemzetköziszintenisegyreinkábbelőtérbekerülanemzetisé- gikérdés,„aleginkábbjárható,sakárosnegatívhatásokatleginkábbkezelhetőútnak akétországhivatalosszintjeinvalómégszorosabb,kiterjedtebbegyüttműködéstésa kölcsönösbizalomerősítéséttartjuk”.32
2.Amagyar–csehszlovákkétoldalúkapcsolatokválsága
A magyar–csehszlovák kapcsolatok 1989 nyarára, ill. őszére – a magyar külügyminisztérium által megfogalmazottakkal ellentétben – nemhogy nem javultak, hanemakorábbiakhozképestisromlottak.Azállamközikapcsolatokfagyosabbáválá- sávalpárhuzamosan,részbenazokfüggvényeként,tartózkodóbbáváltacsehszlovák vezetés viszonyulása a magyar kisebbséghez és beadványaihoz is. A kezdeti óvatos párbeszédet és ígéreteket, amelyek a jogvédő Bizottság memoranduma kivételével valamennyibeadványkapcsánelhangzottak,apárt-ésállamiszervekrészérőlhallga- táséselutasításkövette.Ahelyzetilyeténalakulásábanmeghatározószerepevolta magyarTelevízióPanorámacíműműsoramagyarkisebbségrőlszólóáprilisiadásainak és dubček-interjújának, a nagymarosi vízlépcső építésének felfüggesztéséről hozott magyarkormányhatározatnak,az1956-osmagyarországiésaz1968-ascsehszlová- kiaieseményekmagyarátértékelésének,ill.mindezekcsehszlovákiaifogadtatásának.
A felsorolt, s a magyar–csehszlovák kapcsolatok döntő feszültségforrásává vált ese- ményekközülkisebbségivonatkozásaiaPanorámaadásainak,részbenpedigavízlép- csőkérdésénekvoltak,azalábbiakbanezértelsősorbanezektárgyalásáraésaróluk szólókülügyiiratokismertetéséreszorítkozunk.
2.1.APanorámamagyarkisebbséggelfoglalkozóadásaiésutóéletük
Az1989-esesztendőarendszerváltásegyikszimbólumakéntisemlegetettPanoráma legemlékezetesebbévevolt.AchrudinákAlajosfőszerkesztőáltalvezetettműsorrend-
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
szeresenfoglalkozottahatárontúlimagyarsághelyzetével,interjúalanyaiközöttpedig akelet-európaikommunistarezsimektöbbkitagadottegykorimagasrangúpolitikusa, ill. ellenzékije is szerepelt, mint például a jugoszláv milovan Gyilasz, a szlovák AlexanderdubčekvagyacsehváclavHavel.1989áprilisábanaPanorámánakösszes- ségében négy olyan adása volt, amelyekre a csehszlovák politikai vezetés korábban nemtapasztalthevességgelreagált.
APanoráma1989.április3-ánés10-énacsehszlovákiaimagyarkisebbséghely- zetétbemutató,acsehszlováknemzetiségipolitikátmindeközbenmeglehetősenkriti- kusanértékelőkétrészesösszeállítástközölt.Tóthjózseffőkonzulakétadáscsehszlo- vákiaifogadtatásátismertetőáprilis12-ijelentésébenarrólszámoltbe,hogyazadá- soknak mind a magyar kisebbség, mind a szlovák politikai vezetők körében negatív visszhangjavolt.Afőkonzulátusmunkatársaielőtttöbbszlovákésmagyarfunkcionári- us,mintpéldáulGejzaŠlapka,azSZlkPkBideológiaititkára,dudáskálmán,akB elnökségitagja,kissjózsef,akBtitkárságitagjaésSidóZoltán,acsemadokelnökeis szóvátetteaPanorámaadását,amelyvéleményükszerinttendenciózusvolt,féligaz- ságokatésvalótlanságokattartalmazott,torzképetmutatottaszlovákiaimagyarság helyzetéről,saztalátszatotigyekezettkelteni,minthacsehszlovákianemzetiségipoli- tikájahasonlólenneromániáéhoz.„APanorámakétadásátmiisnéztük–zártajelen- tésétafőkonzul–Azilyenadástartalma,hangnemeszerintünksemsegítiazittélő magyarsághelyzetét.”33
Akétadásutóéletéheztartozikazapolémia,amelyaLiterárny týždenníkcíműszlo- vák irodalmi hetilap hasábjain alakult ki a nemzetiségi kérdésről, a csehszlovákiai magyar, ill. a magyarországi szlovák kisebbség helyzetéről. A hónapokig tartó vitát a magyarországi Szlovákok Szövetségének a Panoráma adásai kapcsán a szlovák kisebbséghelyzetévelfoglalkozónyíltleveleváltottaki,amelyetalap1989.július7-i száma közölt elhallgatott ellenpólus címmel.34 A nyílt levél mellett ján Bobák törté- nésznek,amaticaslovenskámunkatársánakcikkétisközöltealapamagyarországi szlovákságasszimilációjáról,valamintPeterAndruškának,aSzlovákírókSzövetsége titkárának írását a szlovákiai magyarság kulturális életének fejlődéséről, amely nagy vonalakbanismertetteazírószövetségvezetéseésannakmagyartagozataközöttimár- ciusi megbeszélés főbb elemeit is, kontrasztba állítva az írószövetségnek a magyar kisebbség problémáihoz való pozitív hozzáállását a magyarországi szlovákok problé- máinakmagyarkezelésével.35
Alapcikkeirőlésazokvisszhangjárólváradilajospozsonyikonzuljúlius10-énkelt és az új pozsonyi főkonzul, Szerencsés jános augusztus 24-i jelentése számolt be.
váradikonzulszerintanyíltlevélalapgondolataaz,miszerintaszlovákiaimagyarság összehasonlíthatatlanuljobbhelyzetbenvan,mintamagyarországiszlovákkisebbség, scsehszlovákianemzetiségipolitikájatöbbetnyújtamagyarkisebbségnek,mintami- lyenlehetőségekkelaszlovákokrendelkeznekmagyarországon.Úgylátta,nemzárha- tó ki a levél „irányítottsága” sem. A szlovákiai magyarság véleménye szerint az írás
„tudatosanmegvoltszerkesztve”,anyíltlevélhezSzlovákiábólérkezhettekazimpulzu- sok,ígykívántakválaszolniaSzlovákianemzetiségipolitikájátértmagyarországibírá- latokra,sürügyetszolgáltatniamagyarkisebbségköveteléseinekesetlegesvisszauta- sítására.Ajelentésarrahívtafelmindezzelkapcsolatbanafigyelmet,hogyamígavál- tozások szorgalmazói csehországban a radikális politikai reformokat sürgetik, addig
„Szlovákiábanaváltozásoknacionalista,cseh-ésmagyarellenesirányzatotvettek”,s egyreinkábbérezhetőamaticaslovenskábefolyásais.36
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
Anyíltlevélésamaticaslovenskámunkatársánakírásajelentősvisszhangratalált aszlovákközvéleményben,salaphasábjaineztkövetőenolvasóilevelekformájában többen is kifejtették véleményüket a magyarországi szlovákság, ill. a csehszlovákiai magyarsághelyzetévelkapcsolatban.egyeslevélíróknyíltanfelvetették,hogyarecip- rocitáselvétalkalmazvaamagyarkisebbségnekiscsakannyijogotkellenebiztosítani, amennyivelamagyarországiszlovákokrendelkeznek.Szerencsésfőkonzulaugusztus 24-ijelentésearrólszámoltbe,hogyamagyarkisebbségaggódvafigyeliazeseménye- ket, a két kisebbség helyzetének mechanikus összevetését, s a magyar értelmiségi körök megfelelő formában válaszolni kívánnak a nyílt levélre. Tudomása szerint már megisegyeztekaLiterárny týždenníkfőszerkesztőjével,hogyalapközölnifogjaSzabó rezsőnekaHitel13.számábanmegjelentcikkét,amelyakészülőmagyaralkotmány nemzetiségivonatkozásúcikkelyeivelfoglalkozott,sösszehasonlításttettacsehszlo- vákalkotmánnyalis.közölnifogjaalapezenkívülTóthkárolynak,amadáchkiadódol- gozójánakalevelétis,amelyvitábaszállanyíltlevéltartalmával.megemlítettevégüla jelentés dobos lászló Pozsgay imréhez intézett nyílt levelét, amely a magyarországi szlováksághelyzetérőlkibontakozottvitakapcsánaszlovákkisebbséghelyzeténekpél- daértékű rendezését kérte a magyar államminisztertől. Szerencsés főkonzul szerint amennyibendobosnyíltleveléremagyarrészrőlmegfelelőreagálásérkezik,aleveleta magyarországi újságokon kívül közölni kívánják a szlovák irodalmi lapban is. „végső célként ezzel azt szeretnék elérni – zárta jelentését a főkonzul –, hogy a nemzeti kisebbség irányában magyarország részéről tett gesztusok ösztönzőleg hassanak a szlovákiaiszervekreisazittélőmagyarságtovábbikulturális,művelődési,anyanyelvi ésegyébigényeinekkielégítéseérdekében.”37
ALiterárny týždenníkhasábjaineztkövetőenagyakorlatilagarendszerváltáskez- detéig,azaz1989novemberéigtartóvéleménycserekeretébenafőkonzuláltaljelzett írásokközülTóthkárolyésSándoreleonóraközösreflexiójaszeptember1-jén,Szabó rezsőcikkeésdoboslászlóPozsgayimréhezintézettnyíltleveleszeptember8-án,a magyarállamminiszterválaszanovember3-ánlátottnapvilágot.38
2.2.APanorámadubček-interjújaéskövetkezményei
A magyar kisebbségről szóló adásoknál is jóval indulatosabb reakciót váltott ki a csehszlovákpolitikaivezetésrészérőlaPanorámaAlexanderdubčekkelkészítettinter- júja.ASugárAndrásszerkesztő-riporteráltalkészítettmintegyháromórásbeszélgetés elsőrészétaPanoráma1989.április17-énsugároztakörülbelül26percterjedelemben.
AcSkPkBegykorielsőtitkárávalleváltásánaknaprapontosana20.évfordulójánköz- vetített interjúnak óriási visszhangja volt nemcsak magyarországon és csehszlovákiában,hanemvilágszerte,hiszenaz1968-as„prágaitavasz”emblematikus személyisége1969-esfélreállításaótaelsőízbenszólalhatottmegvalamelyszocialista országtömegtájékoztatásieszközében,smondhattaelvéleményétaz1968-asesemé- nyekről.39 Amíg azonban a nyugati világ az interjúban annak bizonyítékát látta, hogy magyarországakelet-európaidemokratikusreformokélvonalábanhalad,acsehszlovák vezetés – csehszlovák–magyar viszonylatban korábban példátlan módon – nemcsak diplomáciaiútontiltakozottdubčekmegszólaltatásamiatt,hanemaPravdaésazÚj Szó hasábjainfelülrőlirányítottsajtókampánytisindítottaPanorámaműsoraellen.
Amagyarkülügyminisztériumirattárábanelhelyezettdiplomáciaiiratokésminisz- tériumi feljegyzések segítségével gyakorlatilag napról napra nyomon követhetőek az
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II. é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rja
adássalkapcsolatoskülönbözőszintűcsehszlováktiltakozásokésazokmagyarrefle- xióiis.csehszlovákrészrőlmáraműsorsugárzásánakmásnapján,április18-ánrea- gáltakazinterjúra.AcsehszlovákTelevízióvezérigazgatójánakelsőhelyettese,vladimír diviš tiltakozó táviratot küldött Bereczky Gyulának, a magyar Televízió elnökének, amelyben dubček szerepeltetését a magyar televízióban a csehszlovák belügyekbe valóbeavatkozásnak,azinterjúelkészítésétésműsorratűzésétpedigakéttelevízió együttműködésénekelveivelésszabályaivalellentétesnekminősítette.40
két nappal az adást követően, április 19-én Prágában a csehszlovák külügymi- nisztériumilletékesterületifőosztályánakvezetőjeamagyarnagykövethelyetteseelőtt, PozsonybanpedigŠtefanmurín,aszlovákkormányelnökénekelsőhelyetteseamagyar főkonzulelőtttiltakozottazinterjúsugárzásamiatt.Adubčekkelkészültbeszélgetésta kétkommunistapártéskormányközöttkialakultbarátsággalellentétescselekedetnek éscsehszlovákiabelügyeibevalódurvabeavatkozásnakminősítették,shangsúlyozták, hogyaz„nagyonnegatívkövetkezményekkellehetakétoldalúkapcsolatokfejlődésére”.
BíráltákaPanorámánakaszlovákiaimagyarsághelyzetérőlkészültkorábbiadásaitis,s felszólították a magyar felet: intézkedjen, hogy a magyar Televízió szüntesse be a csehszlovákiávalszembeni„barátságtalanlépéseket”,snesugározzaazinterjútováb- birészeit.41ugyanaznapjaromírjohanescsehszlovákkülügyminisztertelefononkereste megvárkonyiPétermagyarkülügyminisztert,sugyancsakközbenjárásátkérteannak érdekében,hogyadubček-interjútovábbirészeineksugárzásáranekerüljönsor.42
A Panoráma műsorával kapcsolatos magyar álláspont ismertetése céljából őszi istván külügyminiszter-helyettes április 24-én bekérette a külügyminisztériumba vlastimilehrenbergerbudapesticsehszlováknagykövetet.őszisajnálatátfejeztekiaz interjúnyománelőállthelyzetmiatt,sleszögezte,hogytávolállamagyarkormánytól, hogy beavatkozzon csehszlovákia belügyeibe, közölte ugyanakkor azt is, hogy a két országtájékoztatáspolitikájaeltérő,amagyartájékoztatáspolitikátpedigaműsornem sértette meg. közlése szerint magyar részről nem tartják kívánatosnak, hogy a tájé- koztatáspolitikaeltéréseibőlállamköziügyetcsináljanak,ráadásulamagyarféltartóz- kodnaattólis,hogyacsehszlováksajtónakamagyarországihelyzetetérintő,ill.bíráló megnyilatkozásairólhivatalosanvéleménytmondjon.Anagykövetválaszábankifejtet- te,hogyacsehszlovákféltovábbraiselvárja,hogyálljanakelazinterjútovábbirésze- inek közlésétől, s kilátásba helyezte, hogy amennyiben a közlésre mégis sor kerül, akkorabból„problémalehet”.jelezteegyúttalaztis,hogyközpontjátólutasítástkapott egy,acsehszlovákfélálláspontjáttartalmazóemlékeztetőátadására.43
Adubček-interjúvalkapcsolatoscsehszlovákfenntartásokatfelsorolóemlékeztetőt ehrenbergernagykövetáprilis25-énadtaátnyersrezsőállamminiszternek.Ahatáro- zotthangvételűemlékeztetőszerintamagyarTelevízióeljárása,valamintamagyarsaj- tóbaneztkövetőenmegjelentcikkekéskommentárok„ellentmondanakakölcsönös megértés és a szoros testvéri együttműködés szellemének”. Hangsúlyozta, hogy „az ilyenekhezhasonlólépésekneknegatívkövetkezményeilehetnekakétoldalúkapcso- latokra”,sismétkifejezteacsehszlovákfélazonmeggyőződését,hogyazinterjútováb- birészeineksugárzásáranemkerülsor.44
csehszlovákrészrőladiplomáciaitiltakozássalpárhuzamosanbeindítottákasajtó- propagandátis,sakétszlovákiaipártlap,aszlovákPravdaésamagyarnyelvűÚj Szó április20-ávalkezdődőennapokonátközöltekülönbözőmagánszemélyeknekéskol- lektíváknakaPanorámaműsoraitelítélőolvasóileveleitésállásfoglalásait.Akétlap április20-iszámapéldáulegyaránt„AmagyarTelevíziónaknincsjogabeavatkoznibel-
F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II . é vf o ly a m 2 0 1 0 / 3 , S o m o rj a
ügyeinkbe.dolgozóinkelítélikaPanorámaműsorát”címalattjelentettemegegyrima- szombatijárásipártbizottságimunkatárs,kétnyugdíjas,egykirályhelmeciközgazdász, valamintakomáromihajógyáregyikosztályvezetőjénekreagálásait,amelyeknemcsak felháborodásukat fejezték ki a dubček-interjú miatt, hanem azzal is megvádolták a magyarTelevíziót,hogyegyesműsoraivalaszlovákokésmagyarokjóviszonyánakmeg- bontásáratörekszik.45AzÚj Szóbanmegjelentetett„olvasóilevelekre”SugárAndrása Magyar Nemzethasábjainközzétettnyíltlevelébenreagált.ebbenamellett,hogyvédel- mébe vette dubček személyiségét, a következő szavakkal utasította vissza, hogy az interjúvalbeavatkozottvolnacsehszlovákiabelügyeibe:„Habárkiaztállítja,hogyén–
mikrofonommal–beavatkoztamcsehszlovákiabelügyeibe,nenevessen,hanemgon- dolja csak el: az önök jelenlegi kormánya azt állítja, hogy 1968-ban jogos volt az a nagyobbbeavatkozás(tankokkal),amelyellenakkortiltakozottazegyetlentörvényes csehszlovák kormány, a cSkP, a csehszlovák nép és azÚj Szóis. Az a beavatkozás jogosvolt–ésazenyémnem?Úgylátszik,azönökbelügyeibemikrofonnalnemsza- badbeavatkozni,csaktankkal.”46
A felülről sugalmazott „olvasói levelekben” megfogalmazottakkal ellentétes véle- ményeknek a csehszlovák sajtó nem biztosított nyilvánosságot, pedig ilyenek szép számmalérkeztekmindaPravda,mindpedigazÚj Szószerkesztőségébe.legnagyobb visszhangja annak a lévai keltezésű levélnek volt, amelyet szerzője azÚj Szón kívül megküldöttaMagyar NemzetésaPanorámaszerkesztőségénekis.Alevélíróvissza- utasította,hogyazÚj SzóbanésaPravdábanmegjelentetettolvasóilevelekvalóbana csehszlovákiai magyarság véleményét tükröznék, s tiltakozott az ellen is, hogy a csehszlovák hírközlő szervek a Panoráma magyar kisebbséggel foglalkozó műsorait összemossákazAlexanderdubčekkelkészítettinterjúval.AlevélazÚj Szóban„termé- szetesen”nemjelenhetettmeg,ígyazegyedülaMagyar Nemzetbenlátottnapvilágot.47 APanorámaacsehszlováktiltakozásellenére1989.április26-ánSzemtőlszemben dubčekkelcíműadásábanújabb37percetsugárzottaháromórásdubček-interjúból, amelynek teljes szövegét – a nemzetközi polémia krónikájával kiegészítve – Sugár András a későbbiekben brosúra formájában is megjelentette.48 A magyar külügyminisztériumirattáránakegyikfeljegyzéseszerintamikorazinterjúmegjelente- tésénekszándékaabudapesticsehszlováknagykövetségtudomásárajutott,anagy- követségtanácsosaakiadóiFőigazgatóságnáltiltakozottannakkiadásaellen,azzal érvelve,hogyaz„sértiacsehszlovákérdekeket”,sbetekintéstiskértazinterjúkézira- tába,eztazonbanhatározottanmegtagadtáktőle.49Azinterjúmegjelentetésétkülpoli- tikaiszempontbólegyébkéntakülügyminisztériumsemtartottakívánatosnak,50annak adminisztratívútontörténőmegakadályozásaazonbanacsehszlovákiaináljóvalsza- badabbmagyarországipolitikailégkörbenmárelképzelhetetlenvolt.
APanorámaadásainakszlovákiaivisszhangjáróléskövetkezményeirőlTóthjózsef pozsonyi főkonzul 1989. május 10-i jelentésében számolt be, amelyben a hivatalos csehszlovák álláspont ismertetése mellett nem mulasztotta el felhívni a figyelmet a hivatalos reagálás és a lakosság valós véleménye közötti különbségekre. A jelentés szerintazÚj Szóáltalisátvett„olvasóilevelek”megírásáraondrejŠalingkB-titkáruta- sításárarészbenaPravdacíműpártlap,részbenpedigajárásipártbizottságokszerve- zésébenkerültsor.Adunaszerdahelyijárásbanpéldáuldudáskálmánjárásipárttitkár utasításbaadta,hogytaggyűlésekenkellelítélniaPanorámaadásait,többhelyenelő- fordultazonbanolyanesetis,hogyapárttitkáratagságmegkérdezésenélkül,anevük- benírttiltakozólevelet.