TARTÁSTECHNOLÓGIA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése
AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSÉNEK SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN II.
- A szarvasmarha életfolyamatai, evési, ivási jellemzői
- A szarvasmarha életfolyamatait befolyásoló tartással kapcsolatos elemek
- A társas viselkedés formái, a szociális rangsort meghatározó tényezők
- A szarvasmarha legelői viselkedése
- A különböző korcsoportok (borjú, hízómarha stb.) viselkedésének eltérései
ÉLETFOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZARVASMARHÁNÁL
Fekvés - kötött 45 – 50 %
16-75 % szórás
periódusok – istállómunka éjjel 45 %
- kötetlen 37 – 40 % 6 – 9 periódus 70 – 100 perc
favorizált hely - alvás
Állás, mozgás (mozgás 1 %)
Evés - kötött 16–22 % 8–14 periódus
függ - etetés gyakorisága - egyed
- takarmány - kötetlen 12 – 20 %
függ - etetőtér nagysága - szociális rangsor Kérődzés - kötött 25–30% (állva 15-20%)
- kötetlen 16-24% (állva 25-30%)
10-15 periódus 30-40 perc 25-35 falat
A SZARVASMARHA KÉRŐDZÉSI VISELKEDÉSE
A napi életfolyamat 30 %-a – 4-12 óra szélső értékkel
Kötött tartásban több – nincs zavarás
95 %-a fekvő testhelyzetben
Napi 10-15 szakasz
Estétől hajnalig (19-02 óra) 40 %
Etetés után 30-40 perc múlva
Időtartama néhány perctől 40-50 perc/periódus
Szakaszonként 30 falat
ÖSSZEFÜGGÉS A SZARVASMARHA VISELKEDÉSE, A SÚLYGYARAPODÁS ÉS A TEJTERMELÉS KÖZÖTT
Korrelációk az egyes paraméterek között
- fekvési idő – súlygyarapodás – 0,6 - kérődzési idő – súlygyarapodás – 0,6 - agresszivitás – súlygyarapodás – - 0,6 - fekvési idő – tejtermelés – 0,6 - kérődzési idő – tejtermelés – 0,4 - egymást zavaró viselkedések
száma – tejtermelés – - 0,6
A SZARVASMARHA EVÉSI VISELKEDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Az istálló rendszere
Az etetés technológiája
etetőhely, munkarend
Az etetett takarmány összetétele
szárazanyag-tartalom, feldolgozottság
A takarmány íze
Az állat kora, súlya
Az állat helye a szociális rangsorban
Az állat étvágya, egészségi állapota
Környezeti tényezők
hőmérséklet, páratartalom
A SZARVASMARHA ETETÉSÉNEK GYAKORISÁGA
A takarmányozás gyakorisága – feltételes reflex indukálása
Többször kevesebbet! – bendő pH, kevesebb acidózis Ritkább takarmányozás következménye tömör és nyálas takarmány, ami nem kedvező
Jellemző technológia a tejes keverék, de a tehén válogatási törekvése takarmánykiszóráshoz vezethet Általában a fejésekhez igazodva 2-szer, vagy 3-szor
A SZARVASMARHA EVÉSI SEBESSÉGE (KG/PERC)
Silókukorica szilázs 0,06
Zöldlucerna 0,06
Lucernaszéna 0,04
Abrak 0,19
Granulátum 0,41
Jellemző takarmányozási módszer
- TMR 0,06
- Óránként 3-4 kg felvétele
- 23 kg szárazanyag felvétel esetén 5-6 óra evési idő
ABRAKETETÉS FEJŐHÁZBAN
ELŐNYÖK
Megoldás lehet az egyedi, érdem szerinti takarmányozás kötetlen tartásnál
– az abrakszükséglet csak meghatározott részét adagolhatjuk
Nyugodtabb viselkedés a fejésnél
HÁTRÁNYOK
A fejőház levegője porosodik
Ellentétes a tejleadási és a takarmányfelvételi viselkedés
A SZARVASMARHA IVÁSI VISELKEDÉSE
- a legfontosabb „takarmány”
- nyílt vízfelület – nem természetes a szürcsölve ivás - 30 – 40 %-kal több vízfelvétel nyitott víztükörnél
MI BEFOLYÁSOLJA AZ ÉLETFOLYAMATOK ALAKULÁSÁT?
1. Csoport
• rangsor (kötetlen)
• ivarzó, agresszív
2. Környezeti hőmérséklet
optimális 3 – 17 cº
3. Tartástechnológia
a. férőhely
b. csoportlétszám c. padozat, alom d. takarmányozás e. itatás
f. fejés
VISELKEDÉSI FORMÁK
• Komfortmozgás, játékos viselkedés – nyújtózkodás
– tisztálkodás (saját, társ)
• Társas viselkedés
– fürkésző, közeledés, barátkozás – fenyegető
• enyhén
• közepesen
• erősen
– támadó, küzdelem – ritkán
• Csoportos védekezés (élősködő, erős szél)
RENDELLENES VISELKEDÉSEK
• Rúgás
• Döfés
• Nyelvöltögetés
• Tej visszatartás
• Álszopás
• Szopás
RANGSORTÍPUSOK, A RANGSORT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
• Lineáris – nem jellemző
• Néhány állat a rangsor elején – nem jellemző
• Térben ábrázolható - jellemző A rangsort befolyásoló tényezők
• Életkor igen meghatározó (0,8-0,9-es korreláció)
• Testsúly
• Tejtermelés nem meghatározó (0,25-ös korreláció) – DE nagyobb test, több tej
• Ivar meghatározó
• Fajta meghatározó
• Temperamentum meghatározó
• Szarv nem meghatározó
A SZARVASMARHA TÁRSAS VISELKEDÉSE
A társas rangsort a csoport kialakításnál figyelembe kell venni.
A rangsor nem hasznossági sorrend
- pl. nagytejű tehenek a rangsorban hátrébb helyezkednek el
A rangsor meghatározza:
- pihenés, fekvés idejét, helyét - táplálékfelvétel idejét,
- kérődzős idejét, helyét
A RANGSOR SZEREPE A SZARVASMARHA ÉLETFOLYAMATAINAK ALAKULÁSÁBAN
Evési idő - a rangsor alapján alig tér el
• A konfliktusok több mint fele etetéskor jelentkezik
• Küzdelem az ízletesebb falatokért
Fekvési idő - 2-3 óra különbség is lehet - favorizált hely – védett
- állandó pihenőboksz
A SZARVASMARHA VISELKEDÉSE CSOPORTOS TARTÁSBAN
Hatására:
átmeneti – nincs termeléscsökkenés
állandó – elveszett biztonság – termeléscsökkenés 1. Túl nagy csoportlétszám
– Társfelismerő-képesség: 30-40 egyed
– Jelenlegi csoportlétszám: 60-80, esetenként 100 feletti 2. Átcsoportosítás – felborult szociális rangsor
- Befejésenként termelés szerinti csoportosítás - Több napon nyugtalanság
3. Kevés egy egyedre jutó pihenőhely – növekvő agresszivitás
ÉLETFOLYAMATOK ALAKULÁSA KÜLÖNBÖZŐ FÉRŐHELY ESETÉN
ÉLETFOLYAMAT (%)
FÉRŐHELY (m2)
HÍZÓMARHA TEHÉN
3,5 5,0 4,5 5,5
FEKVÉS 31 45 42 53
EVÉS 12 13 12 12
KÉRŐDZÉS 16 21 18 23
A FEKVÉSI IDŐ ARÁNYA KÜLÖNBÖZŐ ÁLLÁSPADOZATOKON
(CZAKÓ, 1979)
Álláspadozat és almozási mód
Fekvési idő % kötött
tartásban
fekvő- bokszban
csoportos tartásban Betonpadozat
alomszalmával 39-55 45 29-37
Betonpadozat fűrészporral 40-45 42-50 -
Betonpadozat alom nélkül 30-40 36-42 -
Műanyag, vagy gumipadozat,
alom nélkül 28-42 35-45 -
Farács padozat, alom nélkül 35 - 30
Mélyalom, szalmával - - 42-51
Mélyalom, fűrészporral - - 27
A TEHENEK VISELKEDÉSE MÉLYALMOS CSOPORTOS TARTÁSBAN ELTÉRŐ ALAPTERÜLETŰ PIHENŐTÉREN
(CZAKÓ, 1979)
Életfolyamat
Az életfolyamatokra fordított idő a 24 óra
%-ában
4,5 5,4
m2 egy tehénre jutó pihenőtér esetén
Fekvés 42,23 53,47
Evés 11,84 10,73
Kérődzés 17,97 22,81
Korrelációk:
Fekvési idő – tejtermelés +0,57; szignifikáns Kérődzési idő – tejtermelés +0,43; szignifikáns Egymást zavaró viselkedések száma – tejtermelés -0,61; szignifikáns
Kötött tartás – Magyarországon nem jellemző Etetéshez lekötés – problémás technológia 100 %-os etetőtér – költséges
Ad-libitum takarmányozás – költséges Automata takarmányadagoló – költséges Megoldás
Kisebb csoportok kialakítása – stabilabb rangsor Kevesebb átcsoportosítás
Agresszív állatok selejtezése
A SZARVASMARHA TAKARMÁNYOZÁSÁNÁL JELENTKEZŐ KONFLIKTUSOK FELOLDÁSA
A SZARVASMARHA SZABÁLYOS VISELKEDÉSE PIHENŐBOKSZBAN
A lefekvés folyamata - a fej lehajtása
- a test lengetése
- a súly elöl és oldalt
- a könnyű láb lábtőben hajlik - 20-30 cm-ről lerogy - a másik lábtő hajlik
- a súly áthelyezése az elülső részre - a hátulsó rész lerakása
ideje 8 – 10 mp / ha rendben van a boksz
50 – 60 %-a nappal 1 – 1,5 órás szakasz, akár 10 – 15 szakasz
A felkelés folyamata
- a súly előrehelyeződik
- a két lábközépen megtámaszkodik - a hátsó rész megemelkedik
- az egyik első láb tehermentesítve kinyúlik
- a nyújtott lábra helyeződik a súly – a másik felemelkedik
A SZARVASMARHA SZABÁLYOS VISELKEDÉSE PIHENŐBOKSZBAN
Felállás közben előre, vagy oldalra lendül, melyhez a helyet biztosítani kell
- az előre lendülés a jellemzőbb
A technológia hibáját jelzi (pihenőbokszok száma, mérete, almozása
- nem szabályos lefekvés, illetve felkelés - nem fekszik le
- áll a bokszban
- mellette fekszik le
A SZARVASMARHA SZABÁLYOS VISELKEDÉSE PIHENŐBOKSZBAN
A TEHENEK VISELKEDÉSE FEJÉS ALATT
(magyartarka állomány, a tehenek előtt a fejés idején abrak volt)
Tevékenység
Nagy tejhozamú (napi 20 kg) tehenek
Kis tejhozamú (napi 15 kg) tehenek megoszlása viselkedés szerint
Áll, eszik Áll, kérődzik
Áll, nem eszik, nem kérődzik
17,4 2,6 80,0
59,4 4,7 35,9
100,0 100,0
Nyugodtan áll, néha elmozdul
Nyugtalan, ide-oda lépked
86,8 13,2
92,1 7,9
100,0 100,0
A BORJAK VISELKEDÉSE (SZOPÁSI VISELKEDÉS)
• Öröklött
• Keresési reflex
• Jellemzői
– 6-8 szopás/nap – 50-60 szopás/perc – 30-40 nyelés/perc
– 3-5 másodperc/bimbó
– 8-12 perc/szopás
• Az itatás módja
– szopókás (30-40 % igényel segítséget) – vödör (80-90 %-a igényel segítséget) – automata (néhány napos szoktatás)
• Az itatás gyakorisága
– föccstejes időszakban 4-5 alkalom – egy hét után 2-3 alkalom
– automatánál 8-16 alkalom
• Az ivás sebessége
– szopókás - 1,5-2 liter/perc – vödör - 0,8-1 liter/perc
– az 50., 60. napra az ivás sebessége kiegyenlítődik
A BORJAK VISELKEDÉSE
(ITATÁSOS NEVELÉS)
• Szociális rangsorra irányuló viselkedés – 1-2 hónapos korig alig
– 2-3 hónapos korban megközelítés, lökés, öklelés – 4-6 hó - erős rangsorverseny – sorrend kialakítás – 6 hó - kialakult, de nem egyértelmű sorrend
• Játékos viselkedés – futkosás
– ugrálás
– egymás ugrálása – öklelés
– testápolás
A BORJAK VISELKEDÉSE
(SZOCIÁLIS VISELKEDÉS)
A BORJAK VISELKEDÉSE (ÉLETFOLYAMATOK)
ÉLETFOLYAMAT 4. HÉT 20. HÉT
FEKVÉS (%) 70 55
EVÉS (%) 10 20
KÉRŐDZÉS (%) 20 25
VIZELET
(ALKALOM) 4-5
BÉLSÁR
(ALKALOM) 8-12
A KÉRŐDZÉS NAPI MEGOSZLÁSA HÍZÓMARHÁKNÁL
0 5 10 15 20 25 30 35
6-12 12-18 18-24 0-6
%
óra
Előadás összefoglalása
AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSÉNEK SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN II.
- A szarvasmarha életfolyamatai, evési, ivási jellemzői
- A szarvasmarha életfolyamatait befolyásoló tartással kapcsolatos elemek
- A társas viselkedés formái, a szociális rangsort meghatározó tényezők
- A szarvasmarha legelői viselkedése
- A különböző korcsoportok (borjú, hízómarha stb.) viselkedésének eltérései
Előadás ellenőrző kérdései
• Melyek a jellemző életfolyamatok szarvasmarhánál?
• Hogyan befolyásolja a padozat és az almozás az életfolyamatok alakulását?
• Milyen rangsortípusokat ismer és mi befolyásolja a szociális rangsort?
• Mi jellemzi a szarvasmarha legelési viselkedését?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
Következő
ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME:
AZ AUTOMATIZÁLÁS ÉS AZ ISTÁLLÓ KORSZERŰSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE
• Előadás anyagát készítette:
Dr. Béri Béla, egyetemi docens
