HADTÖRTÉNELMI K Ö Z L E M É N Y E K
É V N E G Y E D E S F O L Y Ó I R A T A M A G Y A R H A D I T Ö R T É N E T Í R Á S
F E J L E S Z T É S É R E
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
HADTÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI:
G Y A L Ó K A Y J E N Ő
(19 5 3. É V F O L Y A M . X X X V I . K Ö T E T . )
A G R Ó F V I G Y Á Z Ó S Á N D O R - É S F E R E N C - V A G Y O N J Ö V E D E L M É N E K F E L H A S Z N Á L Á S Á V A L K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A
B U D A P E S T . 1 9 3 5.
T A R T A L O M .
O l d a l
Gyalókay Jenő: Erdély várai 1736-ban 254 Dr. Hodinka Antal: Ami a karlócai békekötésből kimaradt és
következményei 159 Kalmár János: Az első magyar hátultöltő puskáról 298
Maggiorotti Leone Andrea: A hadiépítészet Magyarország történetében 1 Markó Árpád: Herbeville marsall ú t j a Erdély felé, 1705-ben . . . . 41
Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc h á b o r ú j á n a k kezdete 214 • Dr. Rédoay István: Az 1756 és 1759 közötti törökországi h á b o r ú k 65, 255
T Á R C A.
Ban fi Florio: Az utolsó Zrinyi 101 Kovács József: A bujdosó Dante otthonában 501
H A D T Ö R T É N E L M l O K M[Á N Y T Á R.
Emlékirat Mátyás király 1488-i glogaui h a d j á r a t á r ó l (Közli Florio
Banfi) 505 A/ 1697-i kuruc felkelés (Közli dr. vitéz K á r p á t h y - K r a v j á n s z k y Mór) 517
Erdély katonai helyrajzi leírása 1822-ből (Közli Pilch Jenő) . . . . 107 Lebstück Mária honvédfőhadnagy emlékirata 1848—49-ből (Közli
Dr. Hegyaljai Kiss Géza) 150
H A D T Ö R T É N E L M I I R O D A L O M .
Abel Kornél: „Karst". Ein Buch vom Isonzo. (Ism. Suhay Imre) . . 545 Ajtay Endre: A m. kir. kassai 5. honvéd-huszárezred története,
(Ism. Markó Árpád) 559 Archioio Storico per la Dalmazia. 1954. évf. (Ism. —y) 155
Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. VII—IX. r. (Ism.
Markó Árpád) 142, 555 Bolletino dell' Istituto Storico e di Cultura dell" A n n a del Genio.
1955. I. és pótf. (Ism. Gyalókay Jenő) 546 Ehrenbuch unserer Artillerie. (Ism. Suhay Imre) 544 Horváth Jenő: Magyarország és a világháború. (Ism. Rédvav István) 152
Oldal
József nádor iratai: III. k. 1807—1809. (Ism. —y.) 330 Kertész János: A Habsburg-irodalom bibliográfiája, 1218—1934.
(Isin. Rédvay István) 154 Markó Árpád: A liptói k u r u c h a d j á r a t 1709 augusztusában. (Ism.
—y.). 341 Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc. (Ism. A. E.) 343
Miklósy Zoltán: A magyar király tengeri h a j ó h a d a a középkorban.
(Ism. Markó Árpád) 151 Montú Carlo: Storia dell'Artiglieria Italiana. 1. rész, I. és II. k. (Ism.
Gyalókay Jenő). 143, 334 Pio Paschini: La flotta di Callisto III, 1455—1458. (Ism. Florio
Banfi) 349 Viszota Gyula: A Széchenyi-híd története az 1836. XXY1. T. C. meg-
alkotásáig. (Ism. Sz—ő) 340
D U N Á N T Ú L P É C S I EGYETEMI K Ö N Y V K I A D Ó ÉS N Y O M D A R . - T . PÉCSETT
A hadiépítészet Magyarország történetében.
I. Római- és népvándorláskori erődítmények.
Közép- és N y u g a t e u r ó p a hadiépítészete a n n á l f e j l e t t e b b f o r m á b a n bontakozik ki előttünk, minél p o l g á r i a s u l t a b b a k voltak az egyes népek. A f ö l d r a j z i t é n y e z ő k h a t á s a se t a g a d -
ható. de még kevésbbé azoké a műszaki ismereteké, amelye- ket a tovavándorló népek — Ázsiában és E g y i p t o m b a n elsa já- títva — m a g u k k a l hoztak ú j h a z á j u k b a .
A történelemelőtti idők v é d ő m ű v e i n e k legősibb a l a k - ja — ott ahol se barlangról, se az úgynevezett „ t e r r a m a r e " - ról nem lehetett szó — a homerosi k o r s z a k n a k az az erődít- ménye volt. amelyet mi olaszok a .,caste!liere"' szóval jelö- lünk. Ezt, kör v a g y ellipszis a l a k b a n , terméskőből rakott, 5-6 méter magas kerítés fogta k ö r ü l ; ezen belül t a r t o t t á k c s a l á d j u k a t és n y á j u k a t a pásztorok. Az i l y e n f a j t a építmé- n y e k n e k igen sok n y o m a m a r a d t Spanyol-, F r a n c i a - és Olasz- országban. t o v á b b á a D u n á t ó l délre, különösen a Balkán- félszigeten. Nagyon h a s o n l í t a n a k ezek Sardinia és a Baleári- szigetek ..nnrag '-jaira, Puglia ..specehio"-ira s más kevésbbé általános p é l d á k r a is.
A történelmi idők h a j n a l á n , a Földközi-tenger e u r ó p a i p a r t j a i n , m á r sokkal n a g y o b b s z e r ű védőművek épültek, tudniillik a c y k l o p s - f a l a k n a k is mondott b á m u l a t o s pelasg- é p í t m é n y e k . szembeötlő ázsiai hatások n y o m á n . H a t a l m a s kőtömbök a l k o t t á k magas f a l a i k a t s itt-ott még meglevő m a r a d v á n y a i k m a is megdöbbentik és csodálattal töltik el a szemlélőt.
A civilizáció továbbfejlődésével karöltve j á r t á védő- művek fejlesztése is. A h a l a d á s t ezen a téren a mészhabarcs- csal kötött tornyos k ö r f a l jelzi, főként Ázsiában, míg ellen- ben R ó m á n a k Servius Tullius építette falait, k ö t ő a n y a g nél- kül rakott kőtömbök alkották. Ezt a falat csak századok múltával pótolták más szerkezetűvel. A latin-világ h a t á r a i n túl is sokáig r a g a s z k o d t a k az ősi mintához. Amidőn Julius C aesar Galliát meghódította, szárazon rakott és vastag g e r e n d á k k a l áthálózott f a l a k r a b u k k a n t .
Hadtörténelmi k ö z l e m é n y e k I—If. 1
A D u n a m e d e n c é j é b e n vert földből és cölöpökből ké- szült, n a g y o b b á r a kerek p o g á n y v á r a k a t " t a l á l u n k . Ilyen a l a k ú a k voltak az a v a r o k úgynevezett ,.ring"-jei is, melyek közül t a l á n legnagyobbszerű a Temes-Zsadány melletti h á r m a s a v a r g y ű r ű . Az a r a d m e g y e i U j s z e n t a n n a h a t á r á b a n levő ..ring" ellipszis a l a k ú . Mindezek á l t a l á b a n v é v e a m á r emlí- tett ..castelliere" a l a p r a j z á r a emlékeztetnek. A an a pogány- v á r a k között olyan is. a m e l y n e k kőből rakott k ö r g á t j á t föld- del b o r í t o t t á k be. Ilyen p é l d á u l a ..Mén-Marót v á r a " néven is emlegetett kétes eredetű bihari p o g á n y v á r .
T o v á b b kelet felé. a Szarmata-síkságon. .,Kreml" néven összefoglalt különféle, de t ö b b n y i r e s z a b á l y t a l a n a l a p r a j z ú , f ö l d - és cölöpgát alkotta v é d ő m ű v e k k e l t a l á l k o z u n k .
Az erődítés u j a b b f o r m á i t a r ó m a i h a d a k terjesztették európaszerte. Mihelyt a légiók megvetették valahol a l á b u k a t , tüstént megerősítették a megszállott helyet. A legelső védő- m ű . amelyet építettek, a „Castrum" volt. A l a k j a négyzet, v a g y derékszögű négyszög, de a k a d t s z a b á l y t a l a n f o r m á j ú is, mint például Szilágy megyében a szentpéterfalvi Castrum.
Az ilyen „ á l l ó t á b o r " - n a k a k k o r a volt a terjedelme, hogy kö- zepén jól elfért a „ p r a e t o r i u m " épülete. E b b e n volt a p a r a n c s n o k s á g s ebben helyezték el az istenek és a császár szobrát s itt k a p o t t helyet a h a d i p é n z t á r is. A p r a e t o r i u m k ö r é a védőcsapat b a r a k j a i csoportosultak. A c a s t r u m n a k rendszerint négy k a p u j a volt. még pedig a Porta praetoria.
Porta d e c u m a n a , Porta principalis d e x t r a és sinistra. Min- denik a négyszög egy-egy o l d a l á n a k közepén nyílott, de r a j - t u k k í v ü l g y a k r a n még más k a p u t is t a l á l u n k .
A z o n b a n voltak a r ó m a i a k n a k m á s f a j t a erődítményei is.
í g y első s o r b a n a megerősített h a t á r v o n a l , a ..limes", amely legtöbbnyire összefüggő f ö l d g á t a k m é r f ö l d e k r e n y ú l ó vona- lából s az előtte h ú z ó d ó árokból állott. Ezt a védővonalat egymástól n é h á n y száz méter távolságban — tornyok szag- g a t t á k meg. Ilyen folytonos védőmíí volt p é l d á u l a három- szor is m e g ú j í t o t t Limes britannicus, a D u n a és a R a j n a kö- zötti Limes germanicus, t o v á b b á a Limes pannonicus és d a c i c u s . i s . Ilyeneket t a l á l u n k az allobrogok f ö l d j é n , úgy- szintén Ázsiában is. E z e k e n a vonalakon védekezett Róma, a limesen tiíl lakó b a r b á r o k betörése ellen.
A kisebbszerű erődítések közé sorolhatók a fontosabb pontokon emelt magános tornyok. Ezeket „burgiis"-nak is szokás nevezni, ha a torony e g y ú t t a l egy k ö r é j e épült kis lakótelep o l t a l m á r a is szolgált.
Amikor egy-egy Castrum m á r v a l a m e l y i k légiónak állan- dó állomáshelye lett. bizonyos távolságban templom, színház,
f ü r d ő , csapszék és boltok keletkeztek körülötte s itt alakult
a polgári lakosság telepe v a g y városa is. Ha a z u t á n az ilyen település n a g y o b b fontosságra tett szert, itáliai m i n t á r a tor- nyos fallal vették körül. í g y rendszerint négyszögű, a cast- rumhoz hasonló, de annál jóval n a g y o b b t e r j e d e l m ű és néhol díszes k a p u k k a l áttört védővonal t á m a d t . E z e k n e k a k a p u k - n a k n a g y s z e r ű p é l d á j a k é n t m a r a d t meg a torinoi P a l a t i n a di A u g u s t a s a trieri Porta nigra.
Az 1919-előtti N a g y m a g y a r o r s z á g területéből m á r Domi- t i a n u s császár uralkodása alatt (Kr. u. 81—96.) m e g h ó d í t j á k a r ó m a i a k a D u n á n t ú l t (Pannoniát), m a j d 1 r a i a n u s császár (98—117.) leigázza a d á k o k a t a m a i E r d é l y b e n . P a n n ó n i a h a t á r a i t egyelőre nem szándékoztak a D u n a v o n a l á n túl ter- jeszteni s így a N a g v a l f ö l d t o v á b b r a is a b a r b á r o k kezén m a r a d t , b á r h a a légiók a Tisza völgyén s észak felé a M a g y a r Középhegység a l j á n is m e g f o r d u l t a k . Marcus Aurelius császár (161—180.) állandó római megszállást készített elő a marco- m a n n o k . hermuiidurok. q u a d o k és j a z y g o k l a k t a területen, de ennek a tervnek megvalósulását egyrészt korai halála, más- részt u t ó d á n a k , C o m m o d u s n a k (180—192.) h i t v á n y s á g a meg- b u k t a t t a . Diocletianus császár (284—305). b á r m e g p r ó b á l t a , nem vihette messzire a r ó m a i sasokat a D u n a b a l p a r t j á n . A alentinianus (364—375.) követte Diocletianus p é l d á j á t de ő se merészkedett a N a g y a l f ö l d sűrű erdőségei és mocsarai közé.
Valentinianus k o r á b ó l két feliratot t a l á l t a k Solva1 és A q u i n c u m között, a m e l y e k két építészről emlékeznek meg.
Az egyiket A u g u s t i a n u s n a k h í v t á k , a másik pedig Toscanus volt, „praepositus legionis Martiorum". Az u t ó b b i 44 n a p alatt építette fel a „ C o m m e r c i u m " nevű b u r g u s t a szentendrei szi- geten, A áccal szemben. Ez a b u r g u s 19.4 méter á t m é r ő j ű k e r e k a l k o t m á n y , 2 méter vastag fallal s közvetlen k ö r n y é -
kének védelmén kívül, a f o l y a m o n való átkelés biztosítá- sára is szolgált.
B á r h a ezeken a t á j a k o n a c a s t r u m o k egy része csak al- kalomszerű s így gyorsan is pusztuló épület volt, a r ó m a i a k kivonulása u t á n mégis jó menedékül szolgált a többé- kevésbé kóbor p á s z t o r n é p n e k és n y á j a i n a k . De volt olyan Castrum is, amely századok f o l y a m á n továbbfejlesztve, az ott keletkezett v á r legelső nyomjelzése lett. Például a székely- u d v a r h e l y i „ C s o n k a v á r " - r ó l bizonyosan t u d j u k , hogy a h a j - dani Castrum helyére épült.
A mai Magyarország, a z u t á n hogy a r ó m a i a k e l h a g y t á k , a n é p v á n d o r l á s zavaros k o r s z a k á b a n , az e g y m á s u t á n go- molygó népek p r é d á j a lett. A h u n o k a t a gepidák és longo- b á r d o k , ezeket pedig az a v a r o k követték. Az a v a r birodalom
1 Esztergom-víziváros.
b u k á s a után, a IX. század utolsó évtizedében, a m a g y a r o k szállották meg ezt a területet.
Az u j honfoglalók itt t a l á l t á k az a v a r g y ű r ű k rendszerét és m a g u k k a l hozták a Szarmata-síkságon látott ..Kreml"- t y p u s ismeretét is. E n n e k a r á n y l a g , egyszerű szerkezete kielé- gítő védelmet n y ú j t o t t az akkori t á m a d ó fegyverek ellen. D e ezenkívül — ahol lehetett — b i z o n y á r a felhasználták a ma- g y a r o k a római uralom idejéből m e g m a r a d t erődítménye- ket is: de ezek a sok módosítás és rombolás következménye- ként, idők m ú l t á v a l n a g y o b b á r a eltűntek a föld színéről.
Luigi F e r d i n a n d o .Marsili. aki Magyarország történetére, föld- és h e l y r a j z á r a annyi f é n y t derített, sok római m a r a d v á n y - ról számol be kézirataiban, de — az a l d u n a i h a t á r v o n a l a t leszámítva — nem szól különleges h a d i é p í t m é n y e k r ő l .
A z o n b a n az u j a b b k u t a t á s o k és ásatások számos római e r ő d í t m é n y a l a p f a l a i t hozták n a p v i l á g r a . Ilyenek, hogy csak n é h á n y a t említsünk, Ószőnv (Bregetio). Pilismarót. A q u i n c u m D u n a p e n t e l e , (lntercisa), Keszthely. (Mogentiana) c i s t r u m a és Sümeg castelluma. E r d é l y b e n G y u l a f e h é r v á r (Apulum), Alsóilosva, Kissebes (Resculum), Mojgrád (Porolissum), Maros- vécs és A ecel (Micia) castrumai. Meg kell említenünk a h u n y a d m e g y e i k r i v á d i a i őrtornyot s az é s z a k n y u g a t i ..Limes dacicus" 21 ő r t o r n y á n a k m a r a d v á n y a i t is. Ilyen római ere- detű t o r o n y volt állítólag F r a k n ó n és ^ isegrádon. sőt a szá j- h a g y o m á n y úgy t u d j a , hogy Trencsén v á r á n a k 127">-ben épült öregtornya római alapon áll s Terentius római vezér nevét t a r t o t t a volna fenn.
A múlt évben Nógrádverőce közelében, saroktornyos.
2.80 méter vastag: r ó m a i f a l a k a t találtak, alkalmasint a Krisztus u t á n i IV. századból. Két évvel ezelőtt pedig Steier- országban fedezték fel a h a j d a n i Xoreia védelmére szolgált római e r ő d í t m é n y e k e t . Az agyagos földdel töltött. 1.73—2.">0 méter vastag cölöpgát 200 méter oldalhosszúságú négyzetet fog körül. T o r n y a i földdel töltöttek s a k a p u k a t is tornyok oldalozzák. Az e f f a j t a e r ő d í t m é n y e k általánosak lehettek a p a n n ó n i a i végeken. L e g ú j a b b a n a b u d a p e s t i Eskü-téren, t e h á t a D u n a b a l p a r t j á n , t á r t á k fel egy római castellum m a r a d v á n y a i t .
V a n n a k egyes írók akik azt állítják, hogy a h u s z á r v á r "
a l a k j á b a n a XVI. sőt a XVII. s z á z a d b a n is s ű r ű n szereplő ring- v a g y k r e m l f a j t á j ú p a l á n k v á r , különleges m a g y a r talál- m á n y . Ezzel szemben a valóság az, hogy ez a rendszer Euró- p á b a n mindenütt, de f ő k é n t északkeleti részeiben, otthonos volt, sőt az utóbbi t á j a k o n tökéletesített f o r m á b a n jelenik meg. Vincenzo Scamozzi, XVI. századbeli velencei építész, aki úgyszólván egész E u r ó p á t beutazta, ezt í r j a :
„Nella Moscovia, öltre alla Polonia et H u n g h e r i a piú alta,. perché le pietre eotte (eioé mattoni) sono d i grandissimo eosto, perö f a n n o le loro fortezze di legnami grossissimi et ro- busti dei quali h a n n o a b b o n d a n z a e Ii mettono in piedi et al- tri incroeiati et conficcati insieme e da poi riempiono il terre- no molto all indentro e nella p a r t e di fnori mettono le lőtte (eioé zolle) di terra bene assettate, laonde a qnesto modo le loro fortezze resistono piü ai tormenti clelie Artiglierie che non f a n n o quelle di muro."
Marsili a XVII. század végén, azt m o n d j a , hogy M a g y a r - o r s z á g b a n a vastag á g a k k a l összefont cölöpgátat ..palanka"- n a k h í v j á k , ellenben ..Kalai" a neve akkor, ha a cölöpgát mögött f ö l d h á n y á s v a n s a t o r n y o k is földdel v a n n a k töltve, hogy á g y ú t lehessen r e á j u k állítani, amint az Kanizsán. Szi- geten2 és Temesváron is látható.
II. Templomücírak
A n y u g a t i keresztény e g y h á z n a k a X. századtól kezdve egyre s ű r ű b b e n bevándorló szerzetesei, m a g u k k a l hozták Magyarországra, az Itáliában v a g v egyebütt látott m i n t á k nyomán, egy a k k o r m á r elterjedt állandó erődítő rendszer- nek. tudniillik a t e m p l o m v á r n a k , ismeretét.
Minden n a g y o b b egyházközségnek elsősorban is temp- lomra volt szüksége, amelyet a z o n b a n meg is kellett védeni a pogányság támadásaitól. A templom épületén f e j t e t t é k ki a k k o r i b a n a legnagyobb díszt s így az egyházi művészet fel- lendülése m á r m a g á b a n v é v e is szükségessé tette a kellő vé- delmet is.
Nem meglepő tehát, hogy a kereszténnyé vált Magyar- országon éppen a p a p o k lettek az állandó erődítés úttörői, akik, a történelem t a n ú s á g a szerint, sok századon át szorgal- m a s a n fejlesztették m i n d e n ü t t az erődítés művészetét. A Domokos-rendiek, m a j d később a jezsuiták köréből, a hadi- építészetnek igen sok mestere került ki. Ilyen hírneves mes- ter volt p é l d á u l Guglielmo di Volpiano l o m b a r d i a i p ü s p ö k is.
Egyes szerzők szerint ő honosította volna meg B r e t a g n e b a n a csúcsíves stílust. Számos, védhető, saroktornyokkal ellátott e g y h á z a t épített s alkotóművészetének h a t á s a Észak- Spanyolországig t e r j e d t . A X I I I . század d e r e k á n Egidio Co- lonna, római szerzetes, a várépítés t u d o m á n y á t t a n í t o t t a Szép Fülöp f r a n c i a k i r á l y u d v a r á b a n . De sok szerzetes foglalko- zott még a z u t á n is ezzel a tárggyal, egészen Ambroginiig, aki
2 Szigetvár.
5. ábra. A diósgyőri várkastély romjai 1880-ban (Gyalókay Kálmán rajza).
1700 körül Bécsben tanított. A z o n b a n v a l a m e n n y i közül leg- j o b b a n k i t ű n t a híres Maculano bíboros. Ő a XA 11. század- ban Genovát. Rómát és Máltát erősítette meg. Az u t ó b b i szigeten s ű r ű n o l v a s h a t j u k nevét a szerencsétlen La \ alletta k ö r f a l a i b a illesztett feliratokon, tehát azon a helyen, a h o n n a n most az angolok a k a r j á k k i i r t a n i azt a nemzetiséget, a m e l y Isten és Itália jóvoltából települt oda.
A m a g y a r o r s z á g i legrégibb t e m p l o m v á r a k a l k a l m a s i n t a k k o r keletkeztek, amikor Szent István az első tíz p ü s p ö k - séget alapította. Ezek közül a l e g k i v á l ó b b a s z é k e s f e h é r v á r i volt, a m e l y az Á r p á d - h á z k i r á l y a i n a k t e m e t k e z ő h e l y e is lett.
A székesfehérvári r o m á n s t í l ű t e m p l o m hosszúkás négyszög- a l a k b a n é p ü l t : előbb csak két, k é s ő b b négy toronnyal, ú g y amint azt Petrizziben ( C a t a n z a n o mellett) Szent Bazilius egyházán, t o v á b b á a Templomos-lovagok tortosai székesegy- h á z á n (Szíriában) és sok más p é l d á n is l á t h a t j u k .
A székesfehérvárihoz hasonlóan épült t ö b b m á s e g y h á z is. amelyek várszerű jellegüknél fogva, t e m p l o m k a s t é l y o k n a k is volnának m o n d h a t ó k . A z o n b a n a hadi- és egyházi építőele- mek ilyen egyesítése, sok visszaélésre adott okot, miért is ké- sőbb s z a b á l y lett. h o g y a t e m p l o m é p ü l e t csak vallási célra szolgáljon s a voltaképeni védelem f e l a d a t á t külső v é d ő m ű , vagyis tornyos k ö r f a l vegye át.
Ezt a s z a b á l y t f o k r ó l - f o k r a a szerzetes r e n d h á z a k o n is v é g r e h a j t o t t á k : így p é l d á u l a TIT. Béla a l a p í t o t t a leleszi pre- montrei monostoron, ahol egy János n e v ű (állítólag olasz) építész alkotta meg a védőműveket. 1562-ben. A r e n d h á z a k közül legfontosabb volt a z o n b a n a bencések 998-ban a l a p í t o t t pannonhalmi a n y a e g y h á z a és kolostora. Ezt az 1241—42-i mongoljárás u t á n m e g ú j í t o t t á k s részben még m a is fennálló fallal vették körül.
Természetes, hogy egvházi és politikai fontosságuknál foff va. elsősorban a p ü s p ö k i székhelyek megerősítése volt a felad at. Ezeket t ö b b n v i r e m á r a természettől is védett helvre építették, amint azt az esztergomi érseki székhelv esetében is l á t j u k . Hasonlóképen a n y i t r a i p ü s p ö k i székhely is h e g y r e települt s a város a h e g y l á b á t f o g j a k ö r ü l . Ellenben N a g y - váradon a síkság szélén, vízfolyásokkal b a r á z d á l t helyen, a Sebes-Körözs egyik szigetén keletkezett a p ü s p ö k s é g szék- helye.
A t e m p l o m v á r a k n á l rendesen az volt a szokás, hogy a védőöv k ö r - v a g y sokszögalakban vette k ö r ü l a n n a k az emel- kedésnek tetejét, a m e l y e n az egyház állott. A k ö r f a l b e j á - ratához m a j d n e m mindig k a p u épült, t ö b b n y i r e fából összerótt és szuroköntővel is ellátott védőerkéllyel. Hyeneknek
m a r a d v á n v a i ma is l á t h a t ó k a szászok N a a v s z e b e n - k ö r n v é k i
t e m p l o m v á r a i n , így p é l d á u l D o b o r k á n , Aleinán és Keresz- tényszigeten. Van kettőskerítésű t e m p l o m v á r is, például H o l c m á n y b a n , ahol a belső öv m a g á t az e g y h á z a t védte, a külső pedig az o d a m e n e k ü l ő lakosság b e f o g a d á s á r a szol- gált. Ezt a rendszert k ü l ö n b e n m e g t a l á l j u k I t á l i á b a n , F r a n - cia- és S p a n y o l o r s z á g b a n is.
A nagydisznódi t e m p l o m v á r n a k most is meg v a n a belső kerítése és k a p u t o r n y a . Az egyház f ő h o m l o k z a t á n a k közepén emelkedik a díszes b e j á r a t t a l áttört n a g y t o r o n y ; nem egy- szerű h a r a n g t o r o n y , h a n e m valóságos védőmű. ö t emelete v a n s f a l á n a k vastagsága, alulról felfelé, emeletenkint csök- ken. D e t a l á n v a l a m e n n y i közül legjellegzetesebb a szász- kézdi templomvár, a m e l y n e k t o r n y á t m a is p á r t a koronázza, t o v á b b á a brassómegyei Prázsmár t e m p l o m v á r a , amelynek egyik részletét az 1. á b r á n m u t a t j u k be.
A legérdekesebb t e m p l o m v á r a k egyike N a g y v á r a d o n állott, a N a g y a l f ö l d keleti szélén. Szent László k i r á l y a XI.
század utolsó n e g y e d é b e n előbb t á r s a s k á p t a l a n t alapított a Sebes-Körözs egyik szigetén, f n a j d ide tette át a bihari püspökséget s a ,,Várad"-nak nevezett u j település székes- e g y h á z á t sírhelyéül jelölte ki. A templomot mintegy 160—
180 méter á t m é r ő j ű , s n é h á n y toronnyal is megerősített f a l k e r í t é s iivezte. A t o r n y o k felső része fából készült, amint az a k k o r a középkori védőöveknél szokásos volt.
A mongolok 1241-ben m e g t á m a d t á k , bevették és elpusz- t í t o t t á k a várost és a v á r a t . D ú l á s u k történetét, ..C a r m e n miserabile" című müvében, a pugliai származású Ruggero (Rogerius) v á r a d i kanonok, később spalatoi érsek. írta meg.
(f 1266.) A mongolok k i t a k a r o d á s a u t á n , n a g y o b b és dísze- sebb a l a k b a n t á m a d t fel a város. Kerítését m e g ú j í t o t t á k s jiégv négyzetes t o r o n n y a l látták el. A templomvár helyre- állított védőövén belül, két tornyos fallal választották el a p ü s p ö k i székházat a v á r többi részétől. Az így k i a l a k u l t ..püspöki u d v a r " példáit Magyarország, Itália. F r a n c i a - és Spanyolország számos a p á t s á g á b a n és p ü s p ö k i székhelyén l á t h a t j u k .
Mindezekre a hadi-egyházi építkezésekre nyilvánvalóan n a g y hatással voltak a mi olasz h o n f i t á r s a i n k , b á r h a n a g y részüknek nem t u d j u k a nevét.
I d é z z ü k a veszprémi püspökség különösen érdekes tör- ténetéből azt a részt, amely Barabás-Holik László fejtegetése n y o m á n k i m u t a t j a , h o g y milyen szoros volt ott az olasz- m a g y a r kapcsolat.
Veszprémben, ahol m á r Szent István alapított püspök- séget. erős vár állott a XV. század elején, fenn a hegyen, díszes csúcsíves egyházi épületekkel, melyek köré a szokásos tornyos v é d ő f a l épült. XXTTT. János p á p a B r a n d a Castiglione
2. ábra. Pozsonv-vára 1663-ban (Budapest, Szépművészeti Múzeum).
bíborost k ü l d ö t t e M a g y a r o r s z á g b a követül. Zsigmond k i r á l v 1412 szeptember 10-én őt állította a veszprémi püspökség élére. Ezt a méltóságot 12 évig töltötte be s ezalatt termé- szetesen Veszprém-megye f ő i s p á n j a is volt. A bíborosnak m i n d k é t minőségében elég a l k a l m a kínálkozott arra, hogy megfelelő m ó d o n szaporítsa a p ü s p ö k s é g épületeit, a m e l y e k - hez, a Szent Mihályról nevezett székesegyházon és a püspöki p a l o t á n kívül, Szűz M á r i a p l é b á n i a - e g y h á z a és a Minden- szentek k á p o l n á j a j á r u l t : m i n d k e t t ő n e k védőöve is volt.
A k r ó n i k á k csak n a g y általánosságban szólanak róla, hogv a bíboros sok erődített épületet emelt, a m e l y e k n e k az ő ottani m ű k ö d é s e előtt n e m volt n y o m a .
E b b e n az időben volt temesi f ő i s p á n Filippo Scolari, aki olyan f é n y e s szerepet játszott Magyarország történetében.
Scolarit b i z a l m a s b a r á t s á g f ű z t e a bíboroshoz s é p p e n B r a n d a beszélte rá. hogy b á r n a g y betegen, levitesse m a g á t a G a l a m - bócnál álló hadsereghez, hogy m e g v í v j a utolsó h a r c á t a törökkel.
Temesvár, O z o r a és L i p p a erődítésére, t o v á b b á egyéb (egyházi és világi) építkezésre, igen sok, n a g y o b b á r a firen- zei művészt és m u n k á s t hívott M a g y a r o r s z á g r a Scolari: ezek egy része B r a n d a bíborosnak is dolgozott. M e g e m l í t j ü k kö- zülök Másol ino d a P a n i c a l e mestert. Ezt magával vitte B r a n d a . amikor 1424-ben visszatért Itáliába s ott azzal bízta meg, hogy lássa el f a l f e s t m é n y e k k e l azokat az épületeket, a m e l y e k e t a bíboros Castiglione-Olonában emelt. Masolino megfestette t e h á t a Szent Jánosról nevezett keresztelőkápolna s z á m á r a Heródes l a k o m á j á t , megörökítve r a j t a B r a n d a , Scolari és H u n y a d i J á n o s a l a k j á t is. A z u t á n a prelátusi p a - lotában festett egy t á j k é p e t , a m e l y e n a veszprémi p ü s p ö k - v á r is látható. Egyelőre ez ennek a v á r n a k legrégibb k é p - mása.
G u i d o Cagnola a „Rassegna d' Arte" 1904. é v f o l y a m á b a n t a n u l m á n y t írt erről a falképről, mondván, hogy: ..a bérces t á j é k ormait különös v á r k a s t é l y o k koronázzák, a m e l y e k n e k hegyes tetőiről zászlók lengenek: az egész i n k á b b az északi országok, semmint Itália építkezésére emlékeztei". Hozzá- teszi még, hogy ezen a festményen Masolinonak valamely M a g y a r o r s z á g r a való visszaemlékezését kell l á t n u n k . Ez a megemlékezés n a g y o n természetesnek is látszik a n n a k a bíborosnak p a l o t á j á b a n , aki olyan sokat építkezett Vesz- prémben. H a t á r o z o t t a b b a n nyilatkozik Másolinoról szóló t a n u l m á n y á b a n S c h m a r s o w ; azt í r j a ugyanis, hogy ez a t á j - kép. régi h a g y o m á n y szerint, Veszprém városát és k ö r n y é k é t á b r á z o l j a .
Kár. hogy B r a n d a v á r é p í t ő m u n k á s s á g á n a k részleteit nem i s m e r j ü k . B i z o n y á r a állott A eszprémben már k o r á b b a n
5. ábra. A diósgyőri várkastély romjai 1880-ban (Gyalókay Kálmán rajza).
is v a l a m i p a l á n k ; de a m i d ő n a város m á r az egész f e n n s í k r a kiterjedt, a bíboros építette u j kerítését, részben beléje fog- lalva a h á z a k külső falait, részben pedig u j fallal zárva el a h á z a k közötti hézagokat. L e g a l á b b is ez tíínik ki Vesz- p r é m legrégibb térképeiből.
Masolino f a l k é p e n y i l v á n a B r a n d a építette védőműve- ket m u t a t j a , amelyek, megfelelő kiegészítésekkel, tisztán l á t h a t ó k a k ü l ö n f é l e t á v l a t i k é p e k e n is.
A t e m p l o m v á r a k és a v á r k a s t é l y o k között, a katonailag szervezett lovagrendek (főleg a Templomosok) A'árai az összekötő láncszemek. A Templomosoknak Magyarországon is t ö b b r e n d h á z u k é p ü l t : k ö z t ü k a legrégibb és legnagyobb a székesfehérvári volt.
III. Várkastélyok
Mint t u d j u k , a v á r k a s t é l y n a k — teljes kifejlettsége f o k á n — h á r o m főrésze volt: tudniillik a külső k ö r f a l . a m e n t s v á r u l szolgáló öregtorony és a palota, v a g y lakóház.
Mint E u r ó p a többi részében, azonképen Magyarországon is.
kezdetben csak k ö r f a l és az egyúttal lakásul is szolgáló öreg- torony alkotta a v á r k a s t é l y t . A legrégibb kerítés itt is a p a l á n k volt, amelyet a síkságon földdel, hegyvidéken kővel töltöttek meg. A régi k r ó n i k á k m á r a XIII. századból is em- lítenek ilyen, c s u p á n két részből álló v á r k a s t é l y o k a t .
A \magyar v á r k a s t é l y o k első n a g y fejlődése Zsigmond k i r á l y k o r á r a esik. a r r a az időre, amikor a déli végeken Filippo Scolari parancsolt. Minél f e n y e g e t ő b b é vált a török szomszédság, a n n á l t ö b b v á r k a s t é l y épült. Azonban n a g y ré- s z ü k t ö n k r e is ment a hosszú h á b o r ú k során. R o m j a i k , amelyek még sok helyen l á t h a t ó k — b á r h a régibb időre valló alap- f a l a k o n állanak — t ö b b n y i r e m e g ú j í t á s u k idejéből, vagyis a X \ . és XVI. századból valók.
E u r ó p a déli és n y u g a t i részein g y a k r a n a l a k í t o t t á k át v á r k a s t é l l y á a r ó m a i a k h a t a l m a s építményeit, amint az pél- dául R ó m á b a n H a d r i a n u s császár, Cecilia Metella és a P l a u t i u s o k m a u z ó l e u m á v a l , a trieri Porta nigrával, a torinoi Porta Palatinával és Fibellonával. valamint sok más hasonló épülettel történt. Magyarországon az ilyesmire nem kerül-
hetett a sor, mert itt. a IX. század a l k o n y á n , a római világ a l k o t á s a i n a k m á r csak o m l a d é k a i voltak meg.
A kezdetben csak egyetlen toronyból állott várkastély példáiként idézhetjük Palotát, Pápát, Visegrádot és T o k a j t . A m a g y a r felvidéki legrégibb várkastélyok is eleinte csak falazott öregtoronyból és p a l á n k b ó l állhattak.
Mindezek továbbfejlődését sok esetben kedvezőtlenül
4. ábra. A vajdaluiuyadi várkastély 1897-ben(SprangGyörgy felvétele).
befolyásolta az a k k o r i államszervezet. A k ü l ö n b e n is c s u p á n helyi fontosságú v á r k a s t é l y o k m a g á n k é z b e n v o l t a k ; az u r a s á g a m a g a zsebéből gondoskodott róluk, de a n y a g i esz- közei igen g y a k r a n elégtelenek voltak, úgy hogy a f e n n t a r t á s költségeit a m i n i m u m r a kellett szorítania. A XVI. század d e r e k á n a bécsi k o r m á n y sok v á r k a s t é l y r a is rátette a kezét, anélkül azonban, h o g y a j ó k a r b a n t a r t á s u k k a l j á r ó n a g y k i a d á s t is teljesen m a g á r a vállalta volna.
A m a g y a r v á r k a s t é l y o k j ó k o r a részénél n e m lehet tagad- ni az olasz h a t á s t . E m l í t e t t ü k már, hogy Filippo Scolari megerősítette Temesvár, Ozora, Orsova és Belgrád v á r á t ; de r a j t a k í v ü l sokat tettek ezen a téren rokonai és más h o n f i - társai is. í g y p é l d á u l C a r i n i a n o kalocsai érsek. Giovanni Buondelmonte, A n d r e a Scolari v á r a d i p ü s p ö k , a m á r szin- tén említett Branda Castiglione, lppolito d" Este bíboros és G i o v a n n i Milanesi. Érdekes, hogy Stibor v a j d a bolondóci v á r k a s t é l y á b a n is kétségtelen n y o m a i látszanak az olasz ízlésre valló építkezésnek.
Az olasz s z á r m a z á s ú családok közül, a m e l y e k n e k tag- j a i M a g y a r o r s z á g b a n f e j t e t t é k ki k a t o n a i t u d á s u k a t , nem h a g y h a t j u k ki az O n o f r i és a Monelli családot. R a j t u k kívül is nagyon sok o l y a n olasz művész és m ű s z a k i ember dolgo- zott itt. a k i n e k nevét feljegyezte a történelem.
E r d é l y b e n , a műveltségnek m á r eléggé magas f o k á n állott szászok m ű k ö d t e k sikeresen a várépítés terén. Váro- saik — p é l d á u l Nagyszeben. Szászsebes. Brassó — köré, tor- nyos f a l a k a t emeltek s a z o n k í v ü l megalkottak egy a vár- kastélyhoz közelálló e r ő d í t m é n y - t y p u s t . az úgynevezett ..községi v á r a t " , a m e l y n e k igen jellemző példái Barca- rozsnyó, S z á s z h e r m á n y és Kőhalom községi várai. Termé- szetes. hogy az idők f o l y a m á n módosították és tökéletesítették őket s így m a n a p s á g m á r b a j o s volna eredeti k é p ü k e t meg- r a j z o l n i .
Filipo Scolari h a l á l a u t á n , a H u n y a d i a k k o r á b a n k a p o t t u j a b b erős lendületre a várkastélyépítés. Mátyás király, az olasz k u l t ú r á n a k n a g y h í v e és terjesztője, a b u d a i és a visegrádi k i r á l y i palotát f e j e z t e be. Corvin János pedig L i k a v a v á r á t építette. Mindketten számos olasz művészt al- k a l m a z t a k ezeknél a m u n k á k n á l . Ismeretes, hogy a H u n v a d i - h á z a t szolgálta a n n a k a k o r n a k egyik leghíresebb építésze, Paolo Santini, aki a várépítés t u d o m á n y á n a k egvik leg- régibb atlaszát h a g y t a az u t ó k o r r a . Ebből egy p é l d á n y Pá- rizsban. egy pedig Velencében van. Ez a Santini. H u n y a d i
János és capistranoi Szent Ferenc oldalán, részt vett Belgrád 1456-i védelmében. Kétségtelenül ő volt a p u s k a p o r r a l töltött a k n á k feltalálója s ezeket a l k a l m a z t a ennek a v á r n a k vé- delmére is.
5. ábra. Temesvár 1716-ban (Bécs, Hadilevéltár).
Rá a k a r u n k most egy t y p u s r a m u t a t n i , amely mind Magyarországon, mind más országokban g y a k r a n fordul elő: ez a négyzet, v a g y derékszögű négyszög a l a p r a j z ú v á r - kastély. m i n d e n i k s a r k á n egy-egy toronnyal. Ilyen például Pozsony,3) Diósgyőr,4) l ata. G y u l a , Körmend, P á p a , Kii- küllővár, F o g a r a s stb. v á r k a s t é l y a . V a l a m e n n y i hasonlít az olaszországi mintákhoz, a m i n ő k : Yerzuolo, Cinzano.
Mantova, Cafaggiolo, Castello delle q u a t t r o torri di Siena.
Forli, Vignale, Celano, Zungolo stb. Ilyen F r a n c i a o r s z á g b a n A incennes v á r a is.
Egyes írók olyasmit állítanak, hogy a fentemlített t y p u s jellegzetesen m a g y a r . A z o n b a n a valóság az, hogy Magyar- országnál sokkal előbb született és h a t á r o z o t t a n római f o r m a . A régi c o d e x e k b e n l á t h a t j u k , hogy a r ó m a i a k telepei (colo- niái) é p p e n olyan négyszögűek, mint a castellumok. Az ..Aureo di Augosto"-ban, amely távlati k é p e n m u t a t j a egy eolonia alapítását, l á t h a t u n k egy ilyen castellumot is. Különlegessége okából m e g e m l í t ü n k egy Pompeiben talált réz szenesserpenyőt, a m e l y teljesen a négyszögű és sarok- tornyos v á r k a s t é l y m i n t á j á r a készült.5)
A négytornyos m a g y a r v á r k a s t é l y o k egyik legjellem- zőbb p é l d á j a a diósgyőri. A l a k j a 33 és 43 méter oldalhosszú- ságú négyszög. A négyzetes tornyok szélessége 10 méter.
N a g y L a j o s k o r á b a n . 1373 t á j á n építette egy A m b r u s nevű építész, b i z o n y á r a az ott állott sokkal régibb v á r f a l a i n a k felhasználásával. N a g y Lajos, Mária királynő, t o v á b b á Zsigmond és M á t y á s k i r á l y kedves pihenőhelye és vadász- v á r a volt.
A diósgyőrihez hasonló volt Magyarországon valami száz; m a n a p s á g m á r v a g y csak r o m j a i k láthatók, mint pél- dául a pozsonyinak, v a g y pedig erősen át v a n n a k a l a k í t v a , mint p é l d á u l a sárospataki.
A hegyes-völgyes felvidéken sok. ezektől eltérő f o r m á j ú v á r k a s t é l y volt. Olasz szempontból különösen érdekes B a j - móc. Ez a XII. században keletkezett s később a XIV. század- b a n Toscanából Magyarországba vándorolt O n o f r i - c s a l á d é lett. Századok f o l y a m á n teljesen kivetkőzött eredeti formá- jából, de m e g m a r a d t egy díszes toscanai-renaissance folyo- sója.
N e m k e v é s b b é érdekes Felső-Magyarországon a bolon- dóci várkastély, amelyet h a t a l m a s öregtorony és a k ö r é i e csoportosult kisebb épületek alkotnak. Ez is a XII. század-
s 2. ábra.
4 3. ábra.
r' R a j z á t közli Carlo Calzecchi Onesti, ..II Castello \ isconteo Hi Pavia" c. tanulmányában. fAtti dell'Istituto di Architettura Militare Italiana: 1934. Fase. VI. 10. 1.)
b a n épült és Zsigmond király u r a l k o d á s a alatt j u t o t t Stibor v a j d a birtokába. Stibor jó b a r á t j a volt Filippo Scolarinak s v a g y neki v a g y építészeinek is lehetett valami része a bolondóci építkezésben.
I n n e n n e m messze, I lont-megyében, van a esábrági v á r k a s t é l y . Ezt egy még Szent István idején bevándorolt olasz család építette, amely később a H o n t - P á z m á n nevet vette fel.
A felvidéken egész csoportját lehet találni az o l y a n vá- r a k n a k és v á r k a s t é l y o k n a k , a m e l y e k a h a j d a n i o l a s z - m a g y a r kapcsolatok bizonyságai (Végles, M u r á n y , Munkács, Sze- pes stb.) A D u n á n túl Somlyón és Sümegen dolgoztak olasz építészek. D é v é n y t C a n a l e t t o n a k egy p o m p á s f e s t m é n y e örökítette meg. B a r a n y a - m e g y é b e n t a l á l j u k a siklósi v á r - kastélyt, amelyet 1680-ban a bolognai Enea C a p r a r a gróf, t á b o r n a g y , k a p o t t a d o m á n y u l .
E r d é l y legszebb és e g y ú t t a l leghíresebb v á r k a s t é l y a a v a j d a h u n y a d i , amelyet H u n y a d i János m á r mint M a g y a r - ország k o r m á n y z ó j a kezdett építtetni.6 H u n y a d i t a n í t v á n y a volt Filippo Scolarinak s ennek révén került képe a m á r em- lített f a l f e s t m é n y r e Castiglione O l o n á b a n . A v á r k a s t é l y sziklás hegy f o k r a épült, két egymásba torkoló p a t a k közé.
D é l n y u g a t i s z á r n y á n díszes csúcsíves erkélyfolyosó húzó- dik végig. Ugyanebből az időből való a b a r b a c a n - s z e r ű „Ne bojsza-torony." amelyet fedett folyosó kapcsol a főépület- hez. Mátyás k i r á l y (mások szerint: Corvin János), Bethlen Gábor, végül pedig Zólyomi D á v i d építkezései f o l y t á n , a várkastély, mai a l a k j á b a n , s z a b á l y t a l a n négyszögű u d v a r t zár körül. A H u n y a d i János építette s z á r n y b a n két lovag- terem v a n egymás fölött. Az alsóban ezt a felírást olvashat- j u k : ..Hoc opus feeii fieri m a g n i f i c u s dominus Joannes de H u n vad. regni H u n g á r i á é g u b e r n á t o r A. D. 1452."
E b b e n az időben szolgálta H u n y a d i t a duccioi Paolo Santini hírneves olasz építész. Mivel pedig az eszes és mű- velt n a g y m a g y a r hős jól ismerte Itália építőművészetét és a n n a k sokféle műemlékeit, t a l á n megengedhető az a felte- vés. hogy — legalább is az első építkezésnél — a k á r Santini, a k á r m á s v a l a k i ú t j á n , a k á r közvetve, a k á r közvetlenül, olasz h a t á s érvényesült.
A alószínűbb a z o n b a n Santini közreműködése, a m a g y a r történelemben 1278 óta szereplő Solymoson,7 a m e l y n e k v á r - kastélyát 1446 és 1416 között, teljesen ú j j á é p í t t e t t e H u n y a d i . Méff meglevő, de m i n d i n k á b b pusztuló építészeti részletei nagyon gyakorlott tervező és építő művészre v a l l a n a k .
r> 4. ábra.
7 Lippával m a j d n e m szemben, a Maros jobb p a r t j á n .
Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k I—II. 2
Különösen érdekes módon b i z o n y í t j a a hadiépítészet terén, Itália és Magyarország között fennállott szoros kap- csolatot 1 emesvár, a m e l y n e k v á r a h a j d a n á b a n a Vaskapu- hágón át Erdélyből, t o v á b b á Orsova felől a Cserna és a
I emes völgyén a N a g y Alföldre vivő útat biztosította.8
Ezt a helyet állítólag m á r a dákok is megerősítették.
A m a g y a r o k v á r i s p á n s á g székhelyévé tették s m á r a XIII.
s z á z a d b a n állott itt egy torony, a várispán lakása.
1308-ban a nápolyi A n j o u - ^olaszosan: Angio-) h á z egyik t a g j a — ( aroberto — l. Károly néven Magyarország királya lett. N a g y o n sokat tett az olasz k u l t ú r á n a k itteni meghono- sítása é r d e k é b e n s ő volt az, aki lemesvárott négyszögű, falazott védőmíívet épített, m e g h a g y v á n a n n a k d é l n y u g a t i s a r k á n a régi tornyot. A h a g y o m á n y szerint, maga a k i r á l y dolgozta Aolna ki a t e r v e k e t : de ez alig hihető, inert a meg- oldandó feladat nehézsége különösen j á r t a s építészt k í v á n t .
Mivel 1 emesvár a I emes és a Béga vizével táplált egy- kori n a g y mocsárvidék északi szélére épült, egészen külön- leges építő el járáshoz kellett folyamodni, aminőt csak a velen- cei l a g u n á k b a n a l k a l m a z t a k , tudniillik a cölöpös alapzathoz
(Piatea palificata), a m e l y n e k — abból a korból — Temesvár az egyetlen magyarországi p é l d á j a .
A v á r k a s t é l y 1307 és 1313 között épült s az 1903-ban tör- tént ásatások azt b i z o n y í t j á k , hogy a f a l a k a l a p z a t á t hat- es nyolcszög h a r á n t m e t s z e t ű cölöpök sorai alkották. A sorok p á r h u z a m o s a k voltak, de a cölöpök f e j e nem volt egyazon vízszíntes síkban, h a n e m fokozatosan emelkedett, olvan- f o r m á n , hogy a legkülsőbb és legalacsonyabb sor f e j e állan- dóan víz alatt volt. Ezeket a cölöpsorokat egymást minden i r á n y b a n keresztező vízszintes kötések t a r t o t t á k össze: tudni- illik hosszanti, h a r á n t és átlós i r á n y b a n . A cölöpök közeit d u r v a kővel töltötték ki s az így elkészült alapot jól kiegyen- lített k ő l a p o k k a l f e d t é k be. A rendkívül erős és széles alap- zatra építették a z u t á n a falat. Az alap szélessége háromszo- rosan. v a g y négyszeresen is. meghaladta a r a j t a á l l ó fal vas- tagságát.
Temesvár n a g y o n sok viszontagságon esett át. Az 1396-i török r a j t a ü t é s csaknem elpusztította: de Filippo Scolari visszaverte a t á m a d ó k a t s az erődítményeket helyreállította.
D e a XV. század ottani legfontosabb építkezései H u n y a d i J á n o s nevéhez f ű z ő d n e k . Őt szolgálta a m á r említett toscanai építész. Paolo Saniini. H u n y a d i m e g u j í t t a t t a és a tűzi fegy- verek a l k a l m a z á s á r a is berendeztette a várkastélyt, hogy i l y e n f o r m á n a tüzérség t á m a d á s á n a k is ellenállhasson. Ter- mészetesen felhasználta és kibővítette az Anjou-kori védő-
(>. ábra. Kassa a \\ll. századijai! (Budapest, Szépművészeti Múzeum).
mii veket is. De mindez — alkalmasint idő h i á n y á b a n — nenn történt olyan mintaszerű szabatossággal, mint a k o r á b b i a k , sőt i n k á b b rögtönzöttnek volt mondható.
A török h á b o r ú k hullámai, f ő k é n t Konstantinápoly eleste óta egyre j o b b a n fenyegették Magyarországot s Temesvárig is többször el hatoltak. Olasz mérnökök azóta is ismételten erősítették és n a g y o b b í t o t t á k a temesvári várkastélyt, amelyet a z o n b a n Losonczy István és a várőrség minden hősiessége se tudott 1532-ben megmenteni. Maga Losonczy is elesett s Temesvár 1716-ig a török kezében m a r a d t . A visszavétel u t á n tel jesen ú j j á é p ü l t , amiről később még szólunk.
Idővel a most említett v á r k a s t é l y o k legnagyobb része gyökeresen á t a l a k u l t . Egyesek, c s a k ú g y mint E u r o p a egyéb országaiban, e l t ű n t e k : soknak pedig csak r o m j a i á l l a n a k még. Akad egynehány, a m e l y n a g y j á b a n megtartva kezdet- leges a l a k j á t , u d v a r h á z z á változott át. (Például a cseszneki.) D e van olyan is. amely u t ó b b ú j külső díszt k a p v a , várpalo- tává alakult. Ilyen a fricsi kastély Sáros-megyében, amelyet 1630-ban ú j í t o t t a k meg.
A v á r a k a t a tűzi fegyverek elterjedése előtt, l e g i n k á b b nyíllal, közeli h a r c b a n pedig a gátról ledobott kővel és minden- féle égő anvaggal védelmezték. A lövészek oltalmára szol- gált a falat koronázó r o v á t k á s v a g y fogas p á r t a (inerlatura), amelynek egyes fogaiban lövőrések voltak. Hogy a fal tövét lövéssel, v a u y dobással is el lehessen találni, a fal belső ol- dalán, kellő magasságban. íveken v a g y g y á m k ö v e k e n n y u g - vó. fából v a g y kőből épült védőkarzat vonult véffig, lefelé és kifelé nyíló „maschikuli"-val. v a g y szuroköntővel, ame- lyekből követ, forró olajat, olvasztott szurkot stb. lehetett a t á m a d ó r a zúdítani.
Az ilyen p á r t á t ..merlatura italiana" néven is szokás em- legetni. K ü l ö n b e n a közép- és újkori várépítésnek több olasz mesterszava átment a m a g y a r nyelvbe és egyik-másik m a is él benne. (Loggia, cortina, casamatta. rondella, cittadella stb.). Ezek is olyan nyomok, amelyeket a sokszor ismeretlen mesterek h a g y t a k itt.
Az olyan épületekre, a m e l y e k n e k olaszos díszítőelemeik is voltak, azt m o n d o t t á k : ..innalzate al grado italiano". Később a középkori h a d i é p í t é s n e k úgyszólván v a l a m e n n y i eleme:
a torony, a párta, a p a d m a l y stb. mindenféle köz- és m a g á n - épületen használatos lett. Magyarországon is lehet olyan köz- épületeket találni, amelyek a toscanai ,.Palazzo del Po- destá"-k. v a g y ,,Palazzo del popolo"-kra emlékeztetnek.
M eg kell a z o n b a n j e g y e z n ü n k , hogy ezek mind leiépítmé- n y ü k b e n . mind díszítésükben, megőriztek bizonyos m a g y a r vonásokat.
7. ábra. Nagyszeben tornyai (Budapest. Műemlékek Orsz. Bizottsága).
Sajnos, ennek a dolgozatnak szűk h a t á r a i n e m engedik, hogy hosszasabban foglalkozzunk a m a g y a r v á r k a s t é l y o k k a l , noha megérdemlik az alapos t a n u l m á n y o z á s t . Megérdemlik, nem c s u p á n a h e l y r a j z i viszonyokból folyó sajátosságaik miatt, a m e l y e k n e k következtében a felvidéki várkastélyok sok részletükben k ü l ö n b ö z n e k az alföldiektől és a d u n á n - túliaktól. h a n e m abból a szempontból is, hogy minő hatássa!
volt f e j l ő d é s ü k r e az a veszély, amely a mindenféle ellenség, mongol, huszita, török stb. t á m a d á s a révén fenyegette őket.
Az ilyen események f o l y t á n m i n d e n ü t t más és más volt a m i n d e n n a p i élet s ez az eltérés a v á r k a s t é l y o k egyes cso- p o r t j a i b a n a többiekétől különböző elrendezést kívánt, amely alkalmazkodott u g y a n a védőtechnika általános szabályaihoz, de részleteiben mégis elütő volt. Azonban egy közös u r a l k o d ó vonást mindezekben a középkori é p í t m é n y e k b e n t a l á l h a t u n k s ez az individualizmus. Ez okozta, hogy úgyszólván minden v á r k a s t é l y a m a g a kiilön életét élte. merőben különbözve a r ó m a i a k védőrendszerétől, a m e l y b e n a központi vezetés, v a l a m i n t az egységes elrendezés volt az i r á n y í t ó eszme. Va- lóban, bárhol épült légyen is a r ó m a i Castrum, m i n d e n ü t t k i ü t k ö z i k r a j t a a vezető gondolatnak s a latin imperializ- m u s n a k szigorú egysége.
Mivel a középkor v é d ő t e c h n i k á j a o l y a n n a g y változa- tosságot m u t a t , t a n u l m á n y o z á s a minden más korszakénál nehezebb. D e az is igaz, hogy t á g teret n y i t a k u t a t ó tudós- n a k olyan következtetésekhez, amelyek e l j u t t a t n a k ezeknek a századoknak, illetőleg különleges civilizációjuknak, helye- sebb megismeréséhez.
Magyarországon, c s a k ú g y mint I t á l i á b a n , a templom és a v á r k a s t é l y viseli leginkább m a g á n a középkor etikai és esztétikai bélyegét. De éppen ezért, történetük megismerésé- hez nem elé«: a régészeti és műszaki szempontok kifejtése.
K u t a t n i kell az egyes műemlékek eredetét, t a n u l m á n y o z n i a f e j l ő d é s ü k r e hatással volt közelebbi és távolabbi tényező- ket s mindezek taglalása során, nem csak a száraz történelmi, h a n e m egyszersmind a lélektani szempontokat is m e s kell szólaltatni. Az ilyen módon készült m u n k a nem c s u p á n v a - lamely h a d i é p í t m é n v k r ó n i k á j a lesz. hanem ezenkívül a kö- zépkor m a g y a r k u l t ú r á j á n a k csodás képét is elénk tár ja.
Meg kell á l l a p í t a n u n k , hogy ilyen alapelvekre épült s z a k m u n k á k , se Magyarországon, se máshol nincsenek még.
E b h a r d t Bodonak az itáliai várkastélyokról írott k ö n y v e g r a f i k a i szempontból értékes, de sok benne a történelmi té- vedés: a v á r k a s t é l y o k n a k csak egy részéről szól s különben is csonka és egyoldalú m u n k a . P i p e r O t t ó n a k az ausztriai. 0 . Sarthou Carreresnek a spanyolországi és Gottschalknak a németországi v á r k a s t é l y o k a t t á r g y a l ó művei, m o n o g r á f i á k -
S. ábra. Nagykanizsa-vára 1572-ben (Bécs, Hadilevéltár).
ból vett érdekes g y ű j t e m é n y e k , de i n k á b b valami törté- nelmi és f ö l d r a j z i lexikonhoz hasonlítanak. Ilyenfélék Yiollet le Due, D e Quines, D u Cange, K ö n y ö k i József és m á s o k n a k az építészeti részletekre vonatkozó művei.
IV. A városok védööve
A t e m p l o m v á r és a v á r k a s t é l y jellegzetes középkori v é d ő m ű ; ellenben a városok köré épült védőöv, a történelem előtti időktől n a p j a i n k i g szerepel.
Legrégibb f a j t á j a , amelyről a történelem is tud, a k o r á b - b a n m á r említett .,castelliere", a homerosi- időkből. Ez többé- kevésbbé k ö r a l a k b a n övezte v a l a m e l y középmagasságú hegy tetejét. A Délolaszországban l á t h a t ó pelasg-védőműveknek m á r változatosabb az a l a p f o r m á j a , de egyébként ezek is n a g y o n egyszerű, torony nélküli a l k o t m á n y o k .
U t á n u k i d ő r e n d b e n az etruszk-korszak olaszországi v é d ő m ű v e i következtek. R a j t u k s a velük egykorú görög- országi emlékeken t ű n n e k fel az első tornyok. Ebből az idő- ből valók Septempeda. a mai San Severino nelle Marche tor- nyai. a Krisztus előtt Y. századból.
Szárazon, tehát minden k ö t ő a n y a g nélkül rakott n a g y k ő t ö m b ö k b ő l állott v a l a m e n n y i . A r ó m a i a k honosították meg a k ö t ő a n y a g g a l épült tornyos k ö r f a l a k a t , m i u t á n Itália népeit meghódították.
V a n n a k írók, akik azt á l l í t j á k , hogy a legrégibb tornyok négvszögletűek voltak: á m d e ez téves. A történelem előtti sardiniai ..nuragok" és a pugliai ..specchiok'" hengeresek és a legrégibb védőövek t o r n y a i n a k is kör v a g y félkör az alap- r a j z a . E n n e k pedig az az oka, hogy a szárazon épült f a l a k kiszögelései nem lettek volna eléggé szilárdak. Az imént említett septempedai tornyok is hengeresek: négy- v a g y sokszögnek csak a k ö t ő a n y a g (mészhabarcs) alkalmazása óta v a n n a k .
A legrégibb tornyok c s u p á n őrködésre szolgáltak: ezért jóval m a g a s a b b a k voltak a kötő^átnál s a legalkalmasabb k i l á t ó p o n t o k r a épültek. Például Eger legkorábbi védőövét t a n u l m á n v o z v a . azt l á t j u k , hogy h á r o m t o r n y a volt: az egyik a k a p u n á l , a másik a déli, a h a r m a d i k pedig a n y u g a t i olda- lon. E g v i k ü k se áll kiszögelés fölött, tehát csak vigyázótor- n y o k lehettek. Az a kerek épület, a m e l y n e k a l a p f a l a i t mos- t a n á b a n t a l á l t á k meg, valami n a g y toronv lehetett s a kápol- nát és a p ü s p ö k l a k á s á t foglalhatta magába. Az ilyen, temp- lomul is szolgáló tornyok nem r i t k á k : I t á l i á b a n is eleget l á t h a t u n k belőlük. (Például a terracinai Santa Maria delle G r a z i e és mások Toscanában.)
A mai Magyarországon m á r csak a m a g y a r o k végleges
9. ábra. Érsekújvár 1686-ban (Budapest, Szépművészeti Múzeum).
letelepedése és a k ü l f ö l d i kalandozások megszűnése u t á n keletkeztek v é d ő m ű v e k az a k k o r épült városok köré. A kő- nél sokkal könnyebben m e g m u n k á l h a t ó f a bőségesen lévén található, az első védőövek földhányással megtámasztott p a l á n k o k voltak. A m a g y a r o k a délorosz-síkság felől jöttek.
Hosszas v á n d o r l á s a i k k ö z b e n m i n d e n ü t t l á t h a t t á k a fából és földből készült ,.kreml"-erődítményeket. a m e l y e k n e k em- lékét m e g ú j í t o t t a és f e n n t a r t o t t a a lengyelekkel és oroszok- k a l való sokszoros összeköttetésük. Érthető tehát, hogy még sok század elmúltával is s ű r ű n a l k a l m a z t á k a . földdel töl- tött p a l á n k o t , különösen az úgynevezett . . h u s z á r v á r a k " kerí- téseként.
A m a g y a r o k itt t a l á l t á k mostani h a z á j u k b a n az avar- g y ű r ű k e t is, de ezeknek h a t á s á t a m a g y a r hadiépítkezésre b a j o s volna k i m u t a t n i . Van m a g y a r történetíró, aki — má- sok véleményével szembeszállva — a bihari ..földvár" épí- tését a h o n f o g l a l ó k n a k t u l a j d o n í t j a . Itt tehát esetleg avat- hatásról is lehetne szó.
A XIII. s z á z a d b a n , a mongoljárás u t á n , m á r kőből épült k ö r f a l a k is voltak Magyarországon, de ezekről n e m sokat t u d a történelem s létezésükre csak egyes m a r a d v á n y a i k b ó l lehet k ö v e t k e z t e t n ü n k . A legrégibbek itt is torony nélkül épültek, v a g y pedig csak v i g y á z ó t o r n y a i k lehettek.
Mivel a f ö l d g á t a k és p a l á n k o k sötétszínűek. a mészkő- f a l a k pedig fehéresek voltak, a lakosság az u t ó b b i a k révén magát a várost is ..fehér" (..alba") jelzővel látta cl. í g y k a p t a a nevét I t á l i á b a n U b a Pompeia, Torre Alba, a sok Albacilla.
Albanova és Albanella: Magyarországon Székesfehérvár.
G y u l a f e h é r v á r , és N á n d o r f e h é r v á r .
A XIV. századtól kezdve, m á r oldalozó t o r n y o k a t is t a l á l u n k a v é d ő f a l a k mentén. Ez a t y p u s I t á l i á b a n a r ó m a i a k korától kezdve általános volt s az olasz építészek, m á r a k ö z é p k o r b a n , k ü l f ö l d ö n is a l k a l m a z t á k . Mind e mai n a p i g fennáll a spanyolországi Avilának a XI. század utolsó n e - gyedében épült nagyszerű k ö r f a l a . a m e l y e n Cassandro, a római ..maestro di geometria" is dolgozott: és szinte érintet- lenül á l l a n a k a provencei Aequemorte (Aiguesmortes) védő- művei. a genovai Simone Boccanegra kiváló alkotásai.
Már volt róla szó. hogy a toronyból oldalazható m a g y a r - országi v á r o s f a l a k nem régebbiek a XIV. századnál: d e ebből az időből m á r t ö b b példát ismerünk.
N a g y s z o m b a t n a k egyik X\ I. századbeli képén tisztán láthatók a négyszögletes t o r n y o k k a l megszaggatott rövid k ö t ő g á t a k . Az egész védőöv XIV. századvégi nagyon alapos m u n k á r a vall. A következő s z á z a d b a n (1553) itt dolgozott Francesco da Pozzo: lehet, hogy ő csináltatta a f a l a k mögötti f ö l d h á n y á s t is. Később Pietro P'erabosco. Pietro da Spezia.
10. ábra. Budavára 1686-ban (Budapest, Szépművészeti Múzeum)
»
G i a n b a t t i s t a Rosso. Pietro Conti és több más olasz liadiépítész is m ű k ö d ö t t itt.
Pozsony alsóvárosának 1245-ben még csak egyszerű p a l á n k j a volt, de M á t y á s k i r á l y a XV. század második felé- ben. sok k e r e k t o r o n n y a l megerősített f a l a t építtetett he- lyette. B u d a eleste u t á n . Pozsony lett a m a g y a r királyság f ő v á r o s a : n a g y o b b o d á s a következtében u j a b b , az eddiginél sokkal b ő v e b b védőövet kapott, a m e l y n e k földdel töltött rondellái voltak.
Korpona t e m p l o m v á r a m á r igen régi időben, egy még k o r á b b i p a l á n k helyén állott s kerektornyos f a l a i a városkát is körül zárták. Ehhez a kerítéshez később még két öiszögű b á s t y á t függesztettek.
Szintén fennállhatott m á r igen régi idők óta Beszterce- b á n y a p a l á n k ja is. b á r h a első írott n y o m a csak 1475-ból való.
Ezt a többször toldozott-foltozott kerítést. 1586-tól kezdve, k ő f a l l a l cserélték ki, amelyet a r á n y l a g kicsiny k e r e k tornyok oldaloztak.
F e l s ő m a g y a r o r s z á g legfontosabb városa Kassa volt.9
Védőövének története k i t ű n ő p é l d á j a az ilyen városerődít- m é n y e k fejlődésének. A XIV. század elején még csak ellipszisalakú erős p a l á n k vette körül, egy-egy k a p u v a l a naffytengely végén. Mivel a város lassacskán t ú l n ő t t ezen a kerítésen. Zsigmond k i r á l y 1404-ben elrendelte a régit körülfogó, kis k e r e k v a g y négyzetes tornyokkal ellátott, falazott u j védőöv építését. M a j d . u j a b b erődítések v á l v á n szükségessé, 1484-ben a most említett öv köré. egy h a r m a d i k ( b a r b a c a i y szerű) védővonal épült, n a g v rondellákkal.
A XVI. s z á z a d b a n sok j a v í t á s és módosítás történt Kassa erődítményein. Feiice d a Pisa, O t t a v i o Baldigara és mások, a hét rondella helyére u g y a n a n n y i b á s t y á t építettek. Végül.
1671-ben. Monteeuceoli j a v a s l a t á r a , a déli oldalon ötszögű cittadella létesült. A z o n b a n a szatmári béke u t á n — 1715- tól fogva — megkezdődött a kassai e r ő d í t m é n y e k fokozatos lerombolása is.
A v á r o s f a l a k n a k E r d é l y b e n is v a n n a k érdekes példái.
Ilyen t ö b b e k között Beszterce és Nagyszeben védőöve Az előbbinek falazott kerítése volt, igen régidivatú a p r ó t o r n y o k k a l . Itt a XVI. s z á z a d b a n egy bizonyos Petrus Italus m ű k ö d ö t t ; alkalmasint ő készíttette a f ö l d h á n y á s t a f a l a k mögött, úgyszintén a védővonal déli részének megerősítésére szolgáló n a g y b a r b a c a n t is.
N a g y s z e b e n n e k a m o n g o l j á r á s k o r elpusztult védőműveit c s a k h a m a r m e g ú j í t o t t á k a szászok. Ez az öv a város leg- m a g a s a b b részét vette körül. A XIV. század f o l y a m á n el-
II. ábra. Eger-vára. Ottavio Baldigara terve (Bécs, Hadilevéltár).
készült az i i j védővonal, mind a felső,-mind az alsóváros köré. harminc, részben még m a is fennálló szép toronnyal.1 0
A XVI. s z á z a d b a n itt dolgozott „Antonius B u f a l u s in toto regno Transilvania Sacratissimae Suae Maiestatis archi- tectus'" és két segédje A n d r e a Trevisano és Francesco da Pozzo. h á r o m ikötőgát és olaszrendszerű, h á t r a t o l t s z á r n y ú b á s t y á k építésével csaknem teljesen á t a l a k í t v a a felsőváros kerítését. Az alsóváros védőövéhez u g y a n a k k o r két n a g y b á s t y a járult.
Nagyszeben védőövének j ó k o r a része f o k r ó l - f o k r a el- p u s z t u l t ; de — mert a terjeszkedést n a g y o n a k a d á l y o z t á k — ez lett a sorsa a legtöbb m a g y a r „kulcsosváros" f a l a i n a k is.
Azonban lerombolták őket ott is. ahol semmi ok se követelte.
Ma legtöbb helyen m á r csak r o m j a i k a t v a g y n y o m a i k a t lát- h a t j u k . mint dicsőséges emlékeit a n n a k a k o r n a k , amely a n n y i r a bővelkedett véres eseményekben.
V. A középkori véclőműoek átalakulása.
A k ö z é p k o r i vár- és v á r o s f a l a k nem voltak nagyon v a s t a g o k : m a g a s s á g u k 6—8 méter között ingadozott, azonban t o r n y a i k á l t a l á b a n jóval f e l j e b b n y ú l t a k . Mivel a XV. század- b a n a tüzérséget is m i n d g y a k r a b b a n a l k a l m a z t á k várvívásra, ezek a f a l a k nem voltak többé sikeresen védhetők, mert m a g a s s á g u k n á l fogva k i t ű n ő céltáblául szolgáltak, viszont ellenállóképességük csekélynek bizonyult. A korszerű átala- k í t á s fontos és nehéz f e l a d a t á n a k megoldása végett, n a g y o n gyakorlott építészekhez kellett folyamodni, akik eleinte csak- nem mind olaszok voltak.
Itt most közbe a k a r u n k vetni valamit. Nem mindig lát- j u k elég világosan megokolva — b á r h a eléggé kézzelfogható, logikus m a g y a r á z a t a van. — hogy miért é p p e n az olaszok honosították meg a v é d ő m ű v e k ú j rendszerét a régi helyett, n e m c s u p á n Magyarországon, h a n e m Spanyol-, F r a n c i a - és Németországban. Ausztriában, sőt A m e r i k á b a n is?
A t ű z é r s z a k m a és a hadiépítészet, c s a k ú g y mint a régebbi időkben, az ú j k o r elején is egyesített t u d o m á n y volt. amely- nek leghíresebb iskolái é p p e n I t á l i á b a n — R ó m á b a n , Firen- zében. M a n t o v á b a n és más v á r o s o k b a n — virágzottak leg- jobban. Ezekben született az u j , „ b á s t y á s " védőrendszer, amelyet é p p e n ezért a XVI. század elején, speciálisan
„ o l a s z ' - n a k mondottak.
Ez az ú j rendszer kiküszöbölte a vár védelméből a k ö z é p k o r b a n szokásos, felülről lefelé i r á n y u l ó lövést s az a r á n y l a g alacsonyan felállított t ű z i f e g y v e r e k vízszintes lö-
12. ábra. A nagyváradi cittadella 1692-beu (Bécs, Hadilevéltár).
