Rendes tagsági székfoglaló. Felolvasta a szerző a M. T. Akadémia f . é. máj. 20-i ülésén.
Az ószerbiai és a h a z a i rácok 1790 előtti történetéből adok elő egyet-mást. Nevezetesen a k a r l ó c a i békekötésig elmúlt 10 év (1690—1699) alatt a D u n á n és a S z á v á n túl f e k ü d t Szerbiából ideiglenesen h a z á n k b a telepített s a béke-kötés u t á n vissza nem költöztetett szerbek, illetve rácok, idetelepítésének a körülményeit, a visszatelepítés ü g y é n e k a béketárgyalásokból való k i h a g y á s á t és a m á r itt volt és az ittragadt rácok együttes követeléseit fogom a v a l ó s á g n a k megfelelően ismertetni.
Már á r p á d h á z i k i r á l y a i n k a „Magyarország királya"' címhez különböző időben hozzávették s o r j á b a n a „ D a l m á c i a , Horvátország, R á m a . Szerbia (1202), Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária k i r á l y a " címét, úgy hogy a „ H u n g á -riáé. Dalmaeiae, Croaciae. Ramae, Serviae, Galiciae, Lodo-meriae, C u m a n i a e Bulgariaeque r e x " címet h a s z n á l t á k hiva-talosan. Ezek az így ..Magyarország" mögött a fölvétel sor-r e n d j é b e n következő címek ú g y is ésor-rtelmezhetők, hogy a király é p p e n ú g y és olyan k i r á l y a , teszem. Szerbiának, a k á r -csak Magyarországnak, -csak valamivel később lett azzá. D e úgy is érthetők, hogy ezek a királyságok é p p e n olyanok, mint Magyar-ország maga. Holott közjogi t a n k ö n y v e i n k sze-rint egy részük kapcsolt t a r t o m á n y , más részük úgynevezett mellékország. í g y pl. H o r v á t h János1 k ö z j o g á b a n azt olva-som: „A mellékországok v a g y az úgynevezett hűbéres tar-tományok . . . a mohácsi vészig Magyarország v é d h a t ó s á g a alatt állottak, . . . történelmi jogosultsággal nem állíthatni, hogy mindig a m a g y a r k i r á l y fenhatósága alatt állottak v o l n a , . . . a m a g y a r törvények u r a l m a s a m a g y a r állam-igazgatás h a t á l y a r e á j u k nézve soha k i nem t e r j e d t . Ők csupán a m a g y a r király f ő ú r i h a t a l m á t ismerték el (függési viszony, . . . változott) mely h ű b é r i viszony és hódolat
elis-1 A magy. kir.-ság közjoga. 1894. 85—84. 1.
Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k .III.—IV.
méréséül évi adót fizettek s fegyveres erőik h á b o r ú esetén a m a g y a r király zászlói alá sorakoztak." Magáról Szerbiáról pedig azt t a n í t j a : „ ö n k é n y t hódolt meg II. Géza a l a t t , . . . n y u g a l m a s birtoka csak Imre k i r á l y alatt k e z d ő d i k , . . . a boronchi, a kruchoi, Róbert Károly óta a belgrádi bánságok Szerbia területén (így!) léteztek."
Thallóczy Lajos 1907-ben ezeket í r t a : „ . . . n e m a k a r t u k a középkori Szerbiát a m a g y a r birodalom melléktartománya-ként t ü n t e t n i fel. mert nem volt az. Hűbéres viszony állott f e n n a m a g y a r k o r o n a és a középkori szerb államból kivált politikai részek között, ez i n k á b b nemzetközi viszonylatnak minősíthető, mint belterjes k a p c s o l a t n a k . . . a Szávántúli macsói bánság a m a g y a r birodalom szerves j á r u l é k a volt.J
Egy másik helyen magáról a címről ekként nyilatkozik:
,.A r e x Serbiae" cím a n n a k a viszonynak a jelzése, hogy a szerb n a g y z s u p á n feltétlen u r a u g y a n országának, belső és külső dolgait felségjogainak teljes érvényesítésével intézi, de a m a g y a r k i r á l y a k a r a t á t ó l függ. ha az ü g y e k m a g y a r érde-keket érintenek, s ennek elismerése f e j é b e n viszont a ma-g y a r k i r á l y ténylema-g mema-gsema-géli.
Megvallom, sem H o r v á t h János, sem Thallóczy taní-tásából nem látom világosan a dolgot. Thallóczy szerint Szerbia nem volt a m a g y a r birodalomnak sem melléktarto-m á n y a . amelléktarto-mi igaz is. semelléktarto-m hűbéri viszonyban nemelléktarto-m állottak egymással, ami u g y a n c s a k való, de a „rex Serbiae" címet fölvett m a g y a r k i r á l y és a szerb n a g y z s u p á n között mégis volt viszony. Ez a m a g y a r á z a t helyes. De a Balkánt ismerő t u d ó s u n k elfelejtette, hogy a n a g y z s u p á n s á g 1202-ben szerb nemzeti királysággá lett. s azt nem m o n d j a meg, mi volt a viszony a szerb királyi címet felvett m a g y a r k i r á l y és a szerb nemzeti k i r á l y o k között.
Az én megállapításom a következő. IV. Béla k i r á l y u nk 1269-ben a Liptó vármegyei Verbicze földdel j u t a l m a z t a meg M á r k ispán fiát Miklóst. István, pozsonyi f ő i s p á n u d v a r -nokát, mert Uros szerb királyt, aki kivonta magát az ő jog-hatósága alól (se a jurisdietione nostra substraxit) fiával és n a g y j a i v a l együtt foglyul hozta a királyi u d v a r b a akkor, amikor ott a t a t á r császárén kívül több európai uralkodónak, közöttük a f r a n c i a k i r á l y n a k , a követei is jelen voltak." Ez
2 Thallóczy—Áldásy. A Magvarorsz. és Szerbia közti összekötte-tések oklv.-tára 1192—1526.—1907. Bevezetés. — I. Az Árpádok és Szerbia
XI—XII. 1. Melyek a szerb államból kivált politikai részek? Hát a boronehi és a kruchoi nem szerves járulék? Ha a nagyzsupán teljes fel-ségjoggal intézkedik, hogyan fiigg a magv. kir. akaratától?
3 Az oki. szövege H. O., VIII., 96—7. 1. - V. ö. a Thallóczy—
Áldásy id. okit. 5. 1. X. a Csák nb. Péterfia Mihály veszprémi ispánnak tett adománnyal.
az a n n y i idegen előtt n y i l v á n v a l ó v á lett joghatóság t a l á n több u g y a n a fenhatóságnál, de hogy ez az u t ó b b i fenállott közöttük, igazolja a p á p a 1205-i levele a kalocsai érsekhez, amelyben utasította, j á r j o n el tisztében a m a g y a r király f e n h a t ó s á g á n a k sérelme nélkül.
E n n e k a fenhatósági viszonynak az a l a p j a a b b a n a támogatásban kereshető, a m e l y b e n III. Béla k i r á l y a szerb királyi családot alapító N e m a n nagy zsupánt részesítette Má-nuel görög császárral viselt h á b o r ú j á b a n .
Erről a h a d i segítségről nemcsak a görög Zonarasz és Kinnamosz t u d ó s í t a n a k bővebben, de f e n m a r a d t a rövid bár.
de a n n á l jellemzőbb emlékezete az egykorú szerb i r a t o k b a n is. N e m a n maga m o n d j a f i a által írt, tehát eléggé hiteles és szavahihető életiratában: „és megszilárdítottam és m e g ú j í -tottam és fölemeltem szülőföldemet (hazámat), Raskát, a görög császártól megerőszakoltat, a m a g y a r k i r á l y segítsé-gével."4 Ez a n a g y z s u p á n i nyilatkozat többet ismer be, mint a görög császár t á m a d á s á n a k a visszaverését. Itt a császár erőszakoskodása alatt szenvedő R a s k á n a k az ú j j á t e r e m t é s é -ről és megszilárdításáról v a n szó, a m a g y a r k i r á l y segítsé-gével (sz pomocsju). III. Bélának két tényező: rokoni viszony és politikai ok f o l y t á n érdekében állott, hogy N e m a n a ha-z á j á t a görög erősha-zakkal sha-zemben megsha-zilárdítsa. H a nem is
m o n d j u k , hogy fenhatósági viszonyban állottak egymással, azt jogosan á l l í t h a t j u k , hogy Raska N e m a n n a g y z s u p á n s á g a alatt Magyarország érdekkörébe tartozott, azaz R a s k a erő-szakolása m a g y a r érdek ellen van s m a g y a r érdek Raskát kiil-erőszak ellen fegyverrel támogatni.
Ez az érdekközösségi viszony változott, amikor N e m a n fia és örököse, István, az első koszorúzott (prvovencsani) k i r á l y a p á p á t ó l , akitől Szt. I s t v á n u n k is k a p t a a m a g y a r koronát, királyi koronát kért. Ez a kérelem u g y a n i s azt je-lentette, hogy a szerb n a g y z s u p á n egyenrangri féllé lévén a m a g y a r királlyal, k ö z t ü k m á r csak szövetségi viszony állhat fenn. A címért és az egyenjogúsításért ígérte, hogy római hitre tér népével együtt, holott a fivére, Száva érsek. 8 püs-pökségből álló görög szertartású szerb nemzeti egyházat szervezett. Imre tiltakozott a p á p á n á l s a szerb törekvés meg-hiúsítására fölvette a szerb király címet. De hogy képzelte azt, hogy a cím felvételével meghiúsul Nemanics I s t v á n kért királyi címének a h a t á l y a , nem világos előttem. Imre utódai, mint az 1269-i példa m u t a t j a , fegyverrel is i p a r k o d t a k
meg-4 „.. , i Jutvrdih i vozdvihoh i obnovik Rasku, otecsesztvo moje, naszilovannu byvsu ot c a r j a grecseszkago i sz pomocsju k r a l j a Ugor-szkoga". — Safarik P., P a m a t k y . . . 1853. 86. 1.
védeni még a n a g y z s u p á n i időben (1181 —1202) sem létezett joghatóságukat. Ám a n a g y z s u p á n o k b ó l k i r á l y o k k á lett szerb uralkodók nem kértek sem a joghatóságból, sem a fen-hatóságból, de még az előbb létezett érdekközösségből sem, mert ennek sem érezték a szükségét. Uros u t ó d a i : Milutin.
decsánszki István, D u s á n István (szilni), teljesen függetlenül u r a l k o d t a k , sőt D u s á n háborút is viselt Nagy Lajossal. A m a g y a r k i r á l y o k viszont, a cím felvételén kívül, a Száva—
D u n a vonalon túl, — ahol Bosznia felé három m a g y a r me-gyénk is volt (Szana, O r b a s z és Dubicza), úgy, hogy ez a két
folyó nem egészen volt h a t á r f o l y ó n k , a k á r a L a j t a , amelyen túl az Ausztriába n y ú l ó m a n n e r s d o r f i u r a d a l o m m a g y a r terület volt, — egész sor bánságot szerveztek é p p e n e h a t á r védelmére: ú. m. a bolgár bánságot, amelynek okleveleink-ben említett b á r o m v á r a köziil Bodony, Fehércsik (Belograd-csik) és L a g a n y köziil ez utóbbira éveken át folytatott keresés u t á n sikerült a Nistől d é l n y u g a t r a fekvő szerb Lu-k a n j f a l u b a n r á a Lu-k a d n o m , a boronchi. a Lu-kuchói, a macsói, a sói és az uszorai stb. bánságokat. Ezek köziil h á r o m n a k , jó, a helyét ha i s m e r j ü k ma, a többinek csak a neve m a r a d t meg.
E n n é l f o g v a ez egymással érintkező bánságok déli h a t á r v o n a -lát még csak nem is s e j t h e t j ü k . í g y pl. hogyan is t u d n ó k a
boronchi, a k u c h ó i és a macsói bánságok Szerbiának északi h a t á r á n f u t o t t déli h a t á r v o n a l á t megvonni, mikor sem Bo-ronch, sem Kucho, sem Macsó v á r a k n a k a helyét sem tud-j u k meghatározni. Ezek a bánságok nem voltak az ország a n y a t e r ü l e t é h e z tartozó földek, k ü l ö n b e n ispánok igazgatták volna, mint Orbász, Dubicza és Szana megyéket. Ezek a bánságok a D u n a — S z á v a vonalon túl az országhatár védel-mére alakított és hivatott k a t o n a i szervezetek voltak.5
Lazarevics István, mint Zsigmond király a tatai nyílt levél a l a k b a n kiadott adománylevelében írja, Rascia királyság deszpotja, ,,okosan figyelembe vevé és szorgalmasan gondol-kodása t á r g y á v á tévén, hogy Rascia királyság a maga jogai-val és tartozékaijogai-val egyetemben n e k ü n k , szent k o r o n á n k n a k és a m a g y a r k i r á l y s á g n a k m i n d e n h a és régóta volt és van is alávetve (subjectum) és felségünkhöz, a szent koronához és a m a g y a r királysághoz és királyelődeinkhez tartozott és
3 Még kevésbbé ismerjük Szerbia másik három határát, melyek keletre is Bulgária felé, nyugatra is Boszniának, ha kis mértékben is, ingadoztak, míg dél felé Dusán, aki már felvette a szerbek és görögök e á r j a (car szrbom i grkom) címét, a k á r az Asenidák a bulgárok és a vlahok c á r j a (car blgarom i vlahom) címét, Drinápolyig tolta ki azt.
Hangsúlyozni , kívánom, hogy e bánságok területe nem volt Neman Szerbiájának a területéből kihasítva.
őket illette, még pedig közvetlenül, n e k ü n k minden báró-j á v a l örökre szóló hűségesküt tett.6
E b b e n az adománylevelében, melynek a hiteles voltát Grigorovics, a k a z á n i egyetem egykori arról nevezetes t a n á r a , hogy a Balkánon és E r d é l y b e n szláv k é z i r a t o k a t k u t a t v a , egy kis erdélyi oláh templomban megtalálta a b u l g á r iro-dalom második v i r á g k o r á n a k legrégibb nyelvemlékét, a róla elnevezett, e g y é b k é n t elveszett apostolos könyvet, erősen tagadta, l e g i n k á b b azon a címen, hogy csak a Listhius-féle m i n t a k ö n y v b e n m a r a d t fenn,7 Zsigmond h a t á r o z o t t a n kiemeli a m a g y a r király, a szent korona és Magyarország f e n h a t ó -ságát Rascia királyság felett, m i n t h a az I s t v á n deszpot tar-t o m á n y a , melynek h a tar-t á r a i tar-t nem jelöli meg, a N e m a n kir.
család S z e r b i á j á v a l azonos volna. S amikor a Rascia feletti joghatóságot u g y a n c s a k hangsúlyozza, éppenséggel nem em-líti, hogy a m a g y a r k i r á l y védelmezni tartozik Rasciát.
A N e m a n királyi, illetve D u s á n óta (1329—55) cári család kihalásával (Y. Uros, f 1367) s az e g y e n r a n g ú s á g megszűn-tével feléledt a n a g y z s u p á n s á g i d e j é b e n fenállott érdek-közösség. Zsigmond k i r á l y n a k érdekében állott, hogy a m i n d i n k á b b roskadozó görög, illetőleg keletrómai császárság r o m j a i n és területén egyre j o b b a n elterpeszkedő török h a t a -lommal szemben István deszpot R a s k á j a , ha kell, a k á r magyar támogatással is m e g m a r a d j o n . Hiszen a helyzet u g v a n -az volt, mint III. Béla idejében. A deszpot pedig a k é t : török és m a g y a r hatalom közé ékelt R a s k á n a k , a D u s á n d a r a b o k r a töredezett S z e r b i á j a régi m a g v á n a k az ura, t u d t a , miért hajol szultáni sógorától Zsigmond császárhoz. N y i l v á n erre mu-t a mu-t n a k az oklevél azon szavai: „hogy Rascia az idők
folyásán ne jusson idegen kézbe", (cupiens, u t ipsum reg-n u m Rasciae temporum ireg-n processu ad m a reg-n u s reg-noreg-n devereg-niat
6 . . . regnuin Rasciae cum omnibus juribus et pertinentiis suis nobis ac sacro nostro diademati ac dicto regno nostro Hungáriáé sem-per et ab antiquo subjectum fuisse et esse, ac ad jus et proprietatem nostrae majestatis saeraeque coronae ac dicti regni nostri Hungáriáé et regum, nostrorum praedecessorum, nullo medio spectasse et
per-tinuisse, ac spectare et pertinere etiam de praesenti: ac cupiens, ut ipsum regnuin Rasciae temporum in processu ad manus non deveniat alienas. per universos et quoslibet suos barones majestati nostrae, nec-non praelatis, baronibus et proceribus ipsius regni nostri Hungáriáé de fidelitate et obedientia nobis et sacrae nostrae coronae successoribus-que nostris, legibus Hungáriáé, necnon praelatis, baronibus et proce-ribus regni nostri praedicti et eidem regno nostro per ipsos in perpe-tuum observandum j u r a m e n t u m praestare fecit fidelitatis . . . " Szalay L.: A magyarországi szerb telepek stb. 119. 1. — Az irodalmát 1. Thal-lóczy—Áldásy id. okltárában.
7 Szervija vo jeja otnosenifali ko szoszeduym derzsavam. Kazan,
alienas). Nem védelmi kötelezettségről volt szó tehát, h a n e m érdekazonosságról. A mindkét országot fenyegető török h a t a -lommal szemben szinte önmagától adódott. M a g y a r o r s z á g n a k a segélyét a Koszovopoljén 1389-ben elvérzett szerbség nem kérte, viszont a kereszténység és a m o h a m e d á n s á g véres nikápolyi összeütközésében szerbek nem vettek részt. Ám Mara beszolgáltatása II. B a j a z e t , a „jildsirim", h á r e m é b e fel-zúdulást keltett a szerbség körében, amit növelt egy szerb csapat elvezénylése I imur ellen az angorai síkra. Magyar-országnak viszont n a g y érdeke volt, hogy ne k e r ü l j ö n a tö-rökök tőszomszédságába. Meg a z t á n a török mégis csak hi-tetlen nép, Rascia pedig keresztény ország, ha más is a szertartása, mint Magyarországnak. Én a letett eskü d a c á r a sem tudok Magyarország és Rascia közötti viszonyban vé-delmi kötelezettség helyett, amiről nincs is szó a szövegben, h a d i támogatással kísért érdekközösségnél egvebet látni.
A birodalmi ü g y e k k e l túlontúl elfoglalt Zsigmondra igen sú-lyos teher és n a g y áldozat lett volna, ha Rascia védelmére kötelezi magát. Az ő feladata M a g y a r o r s z á g n a k a megvédése volt, hiába szerepelt címei között a szerb királyé. Á niká-polyi óriási vereség u t á n h a d i szempontból nem is lehetett kérdéses, melyik lett volna a helyesebb eljárás Zsigmond ré-széről a h a z á n k déli végei felé egyre előbbrenyomuló török ellen: t á m a d ó - e v a g y védekező? Üdvösebb lett volna és volt Rascia megvédési kötelezettsége helyett csak az említett b á n ságokat védelemre rendezni be, s azon fölül a déli h a t á r -vonal védelmére a ,.hadiszabályzat"-ban (regulamentum militare) tervezett, de akkor végzetszerűleg fel nem állított h a d -testek közül legalább a délieket felállítani. Ezeket az üdvös terveket hosszas birodalmi elfoglaltsága, m a j d öregsége miatt Zsigmond m á r nem valósíthatta meg, ahogy később H u n y a d i Mátyást is a cseh és a német ü g y e k lekötötték úgy. hogy a fenyegetett déli h a t á r védelmére nem fordíthatott a n n y i fi-gyelmet, mint a m e n n y i az ország érdekében szükséges lett volna. C s a k azt említem fel tehát, hogy Rasciát megvédel-mezni, követelte volna a k á r ez a vélt fenhatósági viszony, a k á r pedig az érdekközösség, v a g y a k á r csak a m a g y a r a n y a -terület érdeke, k i r á l y a i n k nem t u d t á k . Elveszett a m a g y a r koronának. — a Zsigmond kezébe tett hűségeskü d a c á r a sem ..mellék" t a r t o m á n y a , az igényelt joghatóság ellenére sem h ű -bérországa. Rascia és elvesztek a nem szerb területből ala-kított bánságok, melyek Magyarország szerves részei voltak, ha nem is a n y a t e r ü l e t e n . N e m a n R a s k á j a , hangsúlyozom, a Toplica, az I b a r és a R a s k a folyók mellékén terült el. Ez volt az a mag, amelyből kiindulva utódai keletnek, n y u g a t n a k s főleg D u s á n a Y a r d a r völgyén délnek terjeszkedtek. A szerb
föld a Kopaoniktól a S z á v a - D u n a felé lejtősödik u g y a n , de Nagy Lajos Borich és Czazin v á r a k a t a n y u g a t i Morava j o b b p a r t j á n mint m a g y a r v á r a k a t ostromolta. S noha D u s á n 1351-ben átűzte a D u n á n N a g y Lajost, Belgrád 1521-ben mégis, mint m a g y a r végvár esett ki örökre a m a g y a r k é z b ő l / Ám h a m á r Rasciát nem is t u d t á k megvédelmezni, megtették azt, amire talán nem is voltak kötelezve. C s a k a keresztény nép legrettegettebb ellensége, a p o g á n y török, ellenében a kereszténység iránt érzett szeretettől vezéreltetve, tekintet nélkül arra, hogy más szertartású népről volt szó, megnyi-tották az ország déli h a t á r a i t a XV. sz. f o l y a m á n m i n d előbbre nyomuló törökök elől menekülő szerbeknek, akikről m á r
1449-ben v a n szó t ö r v é n y k ö n y v ü n k b e n .9 Itt két t é n y t ű n i k elénk megfejthetetlenül. Az első az, hogy a p á p a i t i z e d j e g y -zék szerint, a XIV. sz. első felében h a z á n k n a k é p p e n déli megyéi a l e g l a k o t t a b b a k és ennek a lakosságnak a k k o r színm a g y a r n a k kellett lennie! S a legsűrűbb l a k o s s á g ú n a k t ü n -tetik fel az 1493—1495. portális összeírások is. Hova fért tehát az a szerb lakosság, amely a XV. sz. f o l y a m á n kelt át a D u n á n ? Hogy pedig ez a szerbség milyen n a g y s á g ú lehe-tett. k ö v e t k e z t e t h e t j ü k abból, hogy a XVI. sz. elején Jovan.
a fekete cár, az Alföldön, a D u n a - 1 isza közén, a Tiszántúl és Erdélyben olyan szerepet játszhatott, hogy F e r d i n á n d igyekezett őt a p á r t j á r a vonni, hogy Zápolya ellen felhasz-nálhassa. Másodszor m e g m a g y a r á z h a t a t l a n , hogy történhetett az. hogy ez a sűrű m a g y a r lakosság a XVI. sz. f o l y a m á n eltűnt, a szerb ellenben úgy itt, mint régi h a z á j á b a n nem-csak m e g m a r a d t , h a n e m még szaporodott is.
Amikor ez a kicserélődési f o l y a m a t m á r rég megindult és j a v á b a n folyt, akkor jutott a Habsburgház M a g y a r -ország t r ó n j á r a , azzal a feltétellel, hogy a német birodalom hadi erejével kiveri a törököket az országból, amit a XVI. sz.
végén tett kísérlet u t á n csak az 1683. évben m e g i n d u l t 16 éves h á b o r ú eredményeként teljesíthetett. Addig a h a z á n k b a áttelepedett szerbek török területen a t ö r ö k ö k n e k kiosztott timár, ziamet és kász birtokokon ú g y éldegéltek, m i n t h a csak az elhagyott Szerbia területén éltek volna, ahol a szívósan fentartott bastináikon z a d r u g á k b a n élve sokasodtak, a ki-rályi területen pedig s a j á t t i s z t j ü k alatt k ü l ö n katonaságot alakítottak. Ennek az a l a k u l á s n a k b i z o n y á r a az volt az
ere-8 Még az 1688-ban Augsburgban megjelent köv. m u n k a : ^Beschreib-ung d. Haupt-Vest^Beschreib-ung Grieehisch-Weissenburg, wasmassen solcher Haupt-Schlüssel des U n g a r l e n d e s . . erobert worden,' M. o. kulcsának
nevezi Belgrádot.
11 A Magdics-féle Diplomatarium Rackeviense már 1410-bő! hos okleveleket a délvidéki rácok felköltözéséről.
dete, hogy Zsigmond k i r á l y Lázárevics István deszpotot fel-vette az ország bárói sorába, és ez a neki adományozott magyarországi r o p p a n t birtokok uraként egész bandériumot tartozott kiállítani. Hogy ő szerbiai bastinái szobriit, azaz job-bágyait, áttelepítette itten való birtokaira, bizonyos abból, hogy az ő b i r t o k á b a n volt T o k a j b a n még 1565-ben is talá-l u n k s a j á t i s p á n j u k atalá-latt átalá-ltalá-ló rácokat, vitalá-lágos bizonyítékáutalá-l a n n a k , hogy nemcsak s a j á t k a t o n a s á g u k volt. h a n e m a nem k a t o n á s k o d ó szerbség is s a j á t külön hatósága alatt, mintegy a m a g y a r s á g t ó l függetlenül élt, még nem török területen is.
S ha a történet a mult t u d o m á n y a , a k k o r e magyarországi szerb csapatok X \ I. és XVII. századbeli viselt dolgairól csak azt m o n d h a t j a , hogy a magyarságot, nemest úgy, mint jobbá-gyot, j o b b a n irtotta, mint a török sereg csak zsákmányo-lásra és fosztogatásra tartogatott mindkét fegyverneme, a t a t á r o k és az akindsik.
Ez a súlyos megállapítás nem hangulatcsináló mondás, hanem, sajnos, valóságot fedő igazság.
Az 16()6.-iki zsitvatoroki békével végződött n a g y török h a d j á r a t t a l , melyet Szinán nagyvezir az 1591-iki meghosszab-bított, i n k á b b fegyverszünet, mint béke lejárta előtt indított, m i n t h a a H a b s b u r g - h á z az 1541-iki meghiusult h a d i vállalat u t á n másodízben kísérelte volna meg a török kiszorítását.
Ez a kísérlet sem sikerült u g y a n , de u t á n a a törökök félel-metes hadi ereje k o r h a d n i kezdett, ami a békekötés lefolyá-sából és m a g u k b ó l a békepontokból is kitűnik. Viszont a német haderő laza fegyelmét a XVII. század f o l y a m á n egyre j a v u l n i l á t j u k . Bethlen G á b o r fejedelem, aki u g y a n c s a k is-merte a török viszonyokat, t u d v a , hogy a törökök maguk is észrevették e r e j ü k gyengülését, miért is a szultán refor-mokat is hozott be, de azok csak ú j kerületi beosztásra szo-r í t k o z t a k . és látva, hogy a vászo-rosokba helyezett janicsászo-rok és szpáhik családot a l a p í t a n a k és ezért a katonai szellem közöttük egyre j o b b a n fogyatkozik, azt vélte, hogy eljött az idő, a m i k o r a törököt E u r ó p á b ó l is lehetséges lesz kiszorítani.
Sajnos, a csehek, mint ahogy Zsigmond idejében lekötötték a m a g y a r haderőt s m e g a k a d á l y o z t á k , hogy a törökök előre-h a l a d á s á t előre-ha m á r meg nem a k a d á l y o z előre-h a t j a , legalább lassítsa, ú g y most is k i r o b b a n t o t t á k a 30 éves háborút. A török had-erő t. i. a XVII. sz.-ban biztosan, de oly lassan hanyatlott, hogy az 1685-ban megindult 16 éves h á b o r ú mohácsi vagy n a g y h a r s á n y i , szalankameni és zentai óriási vereségeire
volt szükség, hogy a szultán végül is békét k é r j e n és véget vessen a n n a k a hosszú küzdelemnek, amelyet ugyancsak ő kezdeményezett a szentgotthárdi béke l e j á r t a előtt. Mint
1591-ben Pezzen, Bécs portai követe, t á r g y a l n i k í v á n t a
fegy-versziinet meghosszabbításáról, de utóda, Kreckwitz, értesí-tette az u d v a r t , hogy Szinan nagyvezír, be sem v á r v a a fegyverszünet l e j á r t á t , t á m a d n i fog, úgy 1680ban is K h u -nitz, Bécs portai követe, m á r az év t a v a s z á n szorgalmazni
kezdte az 1684-ben l e j á r a n d ó vasvári béke meghosszabbítá-sát, de a porta kitérő választ adott, úgy h o g y K h u n i t z 1681 elején megírta Bécsbe, hogy a török n a g y o n készülődik s ez a készülődés csak a császár ellen szólhat, mert m á r minden-kivel békét kötött. És a t á m o g a t á s á r a 1682 m á j u s h a v á b a n S z t a m b u l b a ért C a p r a r a Albert, a tábornok öccse, 1682
októ-ber 31-én jelentette Bécsbe, hogy a török 1683-ban, be sem v á r v a a béke l e j á r t á t , t á m a d n i fog. „Békére semmi kilátás és L i p ó t n a k nincs más választása, mint a k a r d , hogy a m o n a r c h i á t és az egész kereszténységet m e g v é d j e . "
C a p r a r a tömören f e j e z t e ki, hogy a török részről indí-t a n d ó h á b o r ú keindí-tindí-tős célindí-t indí-tűz Lipóindí-t elé: védeni a monarchiáindí-t, azaz az osztrák t a r t o m á n y o k a t , s első sorban Bécset és a Magyarországból m e g m a r a d t részeket, és a kereszténységet, k i f e j e z v e szavaival a hadviselés védekező m ó d j á t is. Hiszen ha a török i n d í t j a a h á b o r ú t , világos, hogy ő t á m a d . Ahhoz pedig nem kellett n a g y bölcseség, kitalálni, hogy a török nem kisebb város ellen fog t á m a d n i , mint Bécs ellen. A kincss z o m j a kincss K a r a M u kincss z t a f a ebben látta h a t á r t a l a n n a g y r a v á g y á -sának méltó t á r g y á t . Takarékos, fegyelmezni tudó elődei, a Köpriliek. alatt az ozmanlik kiheverték a szentgotthárdi és a choczymi 1673 nov. l l i vereséget s m i n t h a ú j erőre k a p -t a k volna. A n n y i -t a kevésbbé -tehe-tséges K a r a M u s z -t a f a nagyvezir is tudott, hogy ha, a m i 1529-ben Soliman el ka-n u ka-n i ka-n a k ka-nem sikerült, sikert a k a r a r a t ka-n i és Bécs bevételével a császárra és a kereszténységre döntő csapást k í v á n mérni, r o p p a n t erőfeszítést kell tennie. A f r a n c i a követ b í z t a t t a is, de ő mérhetetlen elbizakodottságában lenézően kezelte a köve-tet. A szultánnal kihirdettette a szent h á b o r ú t . A keresz-ténység és a m o h a m e d á n s á g irtózatos k ü z d e l m é b e n minden áron győzni a k a r t és meg is volt győződve, hogy győzni fog.
Nem is volt terve vereség esetére. Mindenesetre számolnia kellett, hogy a császár is minden lehetőt el fog követni, hogy a mohamedánság t á m a d á s á t visszaverje. Azért is az egász török földön r o p p a n t a d ó k a t szedetett igazhívőtől úgy, mint a rajah-tól, ami természetesen m i n d k e t t ő j ü k n é l r o p p a n t elkeseredést szült. A n a g y m u f t i ellene is volt a szent
hábo-rúnak. a k a i m a k a m pedig szemére lobbantotta, hogy akkor bezzeg nem kérte a véleményüket a kapzsi, mikor a kincseit harácsolta. Az elégedetlenség csillapítására k i b o n t a t t a a
pró-féta zászlaját,1 0 mintegy jeléül a n n a k , hogy minden
igaz-10 Szobieszki a p á p á n a k küldötte a zsákmányul esett zászlót.
hívő t u d j a meg, mi forog kockán, amit egyébként a h a d -üzenet előtt kellett volna meggondolnia. Mindezeket meg-fontolva, előre láthatta, hogy vereség esetén a törökök lázon-gani fognak, ahogy Belgrádban is. S z t a m b u l b a n is történt.
S azt is biztosra kellett vennie, hogy a n a g y adó a török igát k ü l ö n b e n is nehezen viselő, alig-alig t ű r ő r a j a h k , a keresztény lakosság, elkeseredését így is úgy is növelni fogja.
K a r a M u s z t a f á n a k m á r a h a d ü z e n e t előtt megvolt a haditerve: Bécs bevétele. Az eszéki és a székesfehérvári hadi-tanácskozás résztvevői, M u r á d G i r e j t a t á r kán. I b r a h i m bu-dai pasa és a k a r v a nem a k a r v a Tököli is helyeselték Bécs ostromát.
A bécsi u d v a r felfogta C a p r a r a m o n d á s á n a k az értel-mét: meg kell védenie Bécset és a kereszténységet azaz a n y u g a t r ó m a i birodalmat. Bécs 1683-i ostroma, illetve a tö-röknek Bécs alatt szenvedett veresége, d ö n t ő b b jelentőségű, mint az 1529-i mohácsi csatavesztés vagy a k á r Belgrád 1456-i védelme v a g y mint az 1396-i nikápolyi ütközet. A keresz-ténység megmentésére létrejött XI. Ince p á p a . Lipót császár és Szobieszki lengyel k i r á l y szövetsége. A Lipót és Szobi-eszki által 1683 márc. 31. aláírt pontok köziil az a megálla-podás, amelyben Szobieszki kötelezte magát, hogy 40 ezer lengyellel siet Bécs fölmentésére, h a a török a császárvárost fogja ostrom alá, világosan m u t a t j a , hogy a császári u d v a r , amely a k k o r már biztosan tudta, hogy a nagyvezir Bécset f o g j a megszállani, mindenek előtt Bécs megvédését tartotta szem előtt. Lotharingiai Károly hg. fővezér É r s e k ú j v á r v í v á -sának a k k o r a n n y i r a ócsárolt a b b a h a g y á s á t azzal mentegette, hogy neki utasításul v a n adva, hogy kivált ..az örökös tarto-m a n v o k oltaltarto-mára ü g y e l j e n . . ." Eszterházy nádor jón. 30. azt írta L i p ó t n a k : „ . . . főseregünk vizek közé vette magát, me-Ivek közül . . . legfellebb avégre fog kimozdulni, hogy Bécs alá siessen. Magyarországot m a g á r a h a g y v á n . " Lotharingiai Károly hg. fővezérnek az a h a b o z á s n a k látszó viselkedése, melyet a n a g y h a r s á n y i csata előtt a szavojai Jenő hg.-nél tüzeskedőbb b a d e n i Lajos őrgróf bosszankodva annyit gú-nyolt, mindkét helyen bevált és helyes volt. Utasításához ké-pest járt el. Épségben kellett t a r t a n i a csekély számú (32.000 főnyi) h a d á t . Mert a császári birodalom, pedig az ő épségben
A bécsi u d v a r felfogta C a p r a r a m o n d á s á n a k az értel-mét: meg kell védenie Bécset és a kereszténységet azaz a n y u g a t r ó m a i birodalmat. Bécs 1683-i ostroma, illetve a tö-röknek Bécs alatt szenvedett veresége, d ö n t ő b b jelentőségű, mint az 1529-i mohácsi csatavesztés vagy a k á r Belgrád 1456-i védelme v a g y mint az 1396-i nikápolyi ütközet. A keresz-ténység megmentésére létrejött XI. Ince p á p a . Lipót császár és Szobieszki lengyel k i r á l y szövetsége. A Lipót és Szobi-eszki által 1683 márc. 31. aláírt pontok köziil az a megálla-podás, amelyben Szobieszki kötelezte magát, hogy 40 ezer lengyellel siet Bécs fölmentésére, h a a török a császárvárost fogja ostrom alá, világosan m u t a t j a , hogy a császári u d v a r , amely a k k o r már biztosan tudta, hogy a nagyvezir Bécset f o g j a megszállani, mindenek előtt Bécs megvédését tartotta szem előtt. Lotharingiai Károly hg. fővezér É r s e k ú j v á r v í v á -sának a k k o r a n n y i r a ócsárolt a b b a h a g y á s á t azzal mentegette, hogy neki utasításul v a n adva, hogy kivált ..az örökös tarto-m a n v o k oltaltarto-mára ü g y e l j e n . . ." Eszterházy nádor jón. 30. azt írta L i p ó t n a k : „ . . . főseregünk vizek közé vette magát, me-Ivek közül . . . legfellebb avégre fog kimozdulni, hogy Bécs alá siessen. Magyarországot m a g á r a h a g y v á n . " Lotharingiai Károly hg. fővezérnek az a h a b o z á s n a k látszó viselkedése, melyet a n a g y h a r s á n y i csata előtt a szavojai Jenő hg.-nél tüzeskedőbb b a d e n i Lajos őrgróf bosszankodva annyit gú-nyolt, mindkét helyen bevált és helyes volt. Utasításához ké-pest járt el. Épségben kellett t a r t a n i a csekély számú (32.000 főnyi) h a d á t . Mert a császári birodalom, pedig az ő épségben