II. Rákóczi Ferenc felkelésének h a r c a i b a n , az E r d é l y b e n elhelyezett császári csapatok sorsa m i n d e n k o r n a g y gondot okozott a bécsi U d v a r i H a d i t a n á c s n a k . Ez a hadszintér f e k ü d t legtávolabb Bécstől s az ott folyó eseményekre az U d v a r i H a d i t a n á c s m á r csak azért sem gyakorolhatott állandó befo-lyást, mert a D u n á n t ú l és a n a g y Alföldön folyó k u r u c h a r c o k miatt, közvetlenül érintkezni R a b u t i n marsallal, az erdélyi császári csapatok p a r a n c s n o k á v a l , nem lehetett. A felkelés első két esztendejében (1703, 1704ben) b á r rendszeres h a d m ű -veletek Erdély f ö l d j é n még nem f o l y t a k és Rákóczi oda ren-des sereget nem is küldhetett, R a b u t i n helyzete m i n d j o b b a n t a r t h a t a t l a n n á vált. Állandóan és folytonosan kért u g y a n az Udvari H a d i t a n á c s t ó l csapatokat, pénzt, de hasztalan. Kez-detben Bécs nem is n a g y o n törődött az erdélyi események-kel, mert f o n t o s a b b volt neki az osztrák és m o r v a h a t á r h o z közelebb lejátszódó, tehát Bécset közvetlenül fenyegető har-cok irányítása. Amikor azonban az erdélyi rendek 1704-ben Rákóczit f e j e d e l e m m é választották, az U d v a r i H a d i t a n á c s politikai szempontból sem h a g y h a t t a E r d é l y b e n elszigetelve táborozó seregcsoportját oltalom nélkül, mert R a b u t i n 1704 végén m á r csak igen kis területen (Nagyszeben. Fogaras, Brassó) t u d t a megóvni a császár hűségén m a r a d t részeket a m i n d j o b b a n szaporodó k u r u c o k t á m a d á s a i ellen.
1705 t a v a s z á n Bécsben m á r komolyan e l h a t á r o z t á k azt, hogy R a b u t i n t f e l s z a b a d í t j á k szorongatott helyzetéből. Ezért a Heister u t ó d j á u l kinevezett Herbeville L a j o s gróf tábor-n a g y tábor-n a k az Udvari H a d i t a tábor-n á c s h a t á r o z o t t a tábor-n megparatábor-ncsol- megparancsol-ta azt, hogy B u d á n keresztül sürgősen vonuljon N a g y v á r a d felé s ha azt a k u r u c o k k ö r ü l z á r á s á t ó l felszabadította, sies-sen Erdélybe s egyesüljen ott R a b u t i n seregével.
Herbeville marsall nem szívesen vállalta ezt a megbízást s a l k a l m a t keresett arra, hogy nélkülözhetetlenségét a fel-vidéki h a d s z í n t é r e n bebizonyítsa. J a v a s l a t á t egy, L i p ó t v á r felmentését célzó expedíció érdekében, az Udvari H a d i t a n á c s u g y a n elfogadta, de t o v á b b r a is f e n n t a r t o t t a azt a parancsát, hogy Herbeville minél előbb vonuljon Erdélybe.
L i p ó t v á r felmentését Herbeville 1705 augusztus első n a p -j a i b a n sikeresen v é g r e h a -j t o t t a , a z u t á n pedig augusztus 11-én széjjel vei te azt a felvidéki k u r u c sereget, amely Rákóczi sze-mélyes vezetése alatt P u d m e r i c községnél vele szembeszállt.
R a b u t i n általánosan ismert kétségbeesett helyzete a n y á r f o l y a m á n még válságosabbá vált. A k u r u c o k Dévát, Mecl-gyest bevették, Forgáeh Simon gróf R a b u t i n kis seregét Sze-benig visszaszorítva ott k ö r ü l z á r t a , Orosz Pál pedig az Olt völgyében h a t a l m á b a k e r í t e t t e a Vöröstoronyi-szorost.1 Ez-zel megsemmisítette R a b u t i n utolsó közlekedési lehetőségét Bécs felé. E szorosban volt u g y a n i s egy jelentésközvetítő állomása, a m e l y n e k segítségével Oláhországon keresztül, b á r n a g y kerülővel, de mégis k ü l d h e t e t t helyzetjelentéseket. Ami-kor tehát a H a d i t a n á c s Herbeville jelentését pudmericzi győ-zelméről t u d o m á s u l vette s ezért őt megdicsérte, u g y a n e le-vélben most m á r h a t á r o z o t t a b b a n megparancsolta neki: „ d e n p r o j e k t i v e n Zug nach der Theiss möglichst zu beschleunigen u n d (irosswardein und Siebenbürgen noch in diesem Monat von dem bevorstehenden A erlust L u f t zu m a c h e n . . .'"2 U g y a n -a k k o r Sehlik Lipót lov-assági t á b o r n o k -a hosszú menetelés a n y a g i kérdéseinek rendezésére Herbevillehez csatlako-zott. A d á n segédcsapatok is megérkeztek, igy h á t a Csal-lóköz közepén összegyülekezett császári sereg kelet felé in-dult és a u g u s z t u s 25-án a V á g d u n a p a r t j á n , ^ ízvár puszta mellett, Komárom közvetlen közelében, szállott táborba. A
^ ágon és D u n á n h i d a t vertek és 25-én Komárom mellett át-keltek a déli p a r t r a .3
1 Az erdélyi állapotokat 1705 és 1704-ben lásd R. Kiss István „Tí.
Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása" Bpest 1906. és a Had-történelmi Közlemények 1953. évfolyamában „Az 1704-ik évi k u r u c had-j á r a t " című közleményemben.
2 Bécsi Kriegsarchiv Hofkriegsrat Registratur 1705 August — 205.
3 Herbeville erdélyi ú t j á n a k legfontosabb összefoglaló forrása, a marsall hadműveleti naplója, amelyet a Wienerisches Diarium 1705. 220.
számától kezdve időszakonként szószelint folytatólagosan köaölt. Egyes részleteire fényt derít külön. Diarium című jelentése (Kriegsarchiv Fehl-akten Ungarn 1705—10—6 c.), továbbá budai táborából szeptember 11-én kelt jelentése a császárhoz (u. o. 1705—9—6), végül Thiellnek az Udvari Haditanács t a g j á n a k jelentése Eugen herceghez (u. o. 1705—8—15.)
Összefüggő kuruceredetű forrásaink nincsenek. Rákóczi terveiről emlékirataiban (Y. kötet 259 és következő oldalak) és Arch. Rákóczia-num 1. kötet 429 és köv. old. Károlyi és Bottyán működéséről az Arch.
Rákóczianum IX. köt. 241. és köv. oldalak, továbbá Károlyi oklevéltár Y. kötet 295 és köv. old. találunk adatokat. A szakirodalom részleteseb-ben ezzel az érdekes hadművelettel nem foglalkozott. Szalay, Márki le-írásaiban általában az osztrák hivatalos m u n k a (a Feldzüge des Prin-zen Eugen von Savoven M I . köt. 444. és köv. old.) nyomait követik, amelynek megállapításai azonban több tekintetben tévesek. — Ismerte-tésemben a császári sereg vonulására vonatkozó adatokat. — ha csak külön nem utalok másra, — Herbeville idézett Diariumából vettem.
Herbeville marsall nagyon nehéz szívvel i n d u l t ú t j á r a . Irtózott az ismeretlen, elpusztított, ellenséges f ö l d ö n keresztül vezető kockázatos utazástól. A távolság Komáromtól Kolozsvárig légvonalban kb. 450 km. A hosszú út első fele — a D u -nától a Tiszáig — jórészt lakatlan, mocsaras v a g y terméket-len szikes f ö l d ö n át vezetett, ahol egy, poggyászszekerekkel súlyosbított menetoszlop csak lassan mozoghat. Élelmiszer-készleteket, m á r csak a vonulás t i t o k b a n t a r t á s a m i a t t sem lehetett az ú t v o n a l m e n t é n előre összehalmozni, a lakosság t á m o g a t á s á r a pedig alig számíthatott. Azt is t u d t a , hogy a k u r u c o k f ő f e g y v e r n e m e a lovasság, a m e l y n e k működésére éppen az Alföld sík f ö l d j e a legalkalmasabb. H a sikerül neki a Tiszát elérni és azon átkelni, a helyzet csak a n n y i b a n j a -vul, hogy l a k o t t a b b v i d é k r e ér, de hosszú menetoszlopát a kopár, f á k b a n szegény térszínen a k u r u c p o r t y á z o k ép úgy szemmel kísérhetik, mint a D u n a - T i s z a között. F ü r g e lovas-ságuk itt is m i n d e n ü t t megelőzheti őt s h a r c r a kényszerít-heti olyan időben és helyen, amely neki a l e g a l k a l m a t l a n a b b .
Érthető, hogy a k ü l ö n b e n sem r u g a l m a s gondolkodású és kockázatos vállalkozásoktól félő öreg marsall még a z u t á n is folyton igyekezett k i b ú v ó t keresni e terhes f e l a d a t alól, amikor m á r a H o f k r i e g s r a t határozott p a r a n c s á n a k engedel-meskednie kellett és csallóközi védett helyzetéből kimoz-dulva ú t b a n volt kelet felé. A Y á g d u n á n is azért veretett hidat, hogy t a l á n egy demonstratióval o d a v o n j a a felvidéki k u r u c sereget s ezzel b e b i z o n y í t j a serege ott m a r a d á s á n a k szükségességét. T u d j u k a z o n b a n azt, hogy Bercsényi a k k o r még a morva betöréssel volt elfoglalva, a Y á g d u n a körüli k u r u c erők (Károlyi, Bottyán, Esterházy) pedig nem sokat törődtek ezzel a hídverési kísérlettel, mert t u d t á k azt, hogy Herbevillenek E r d é l y b e kell menni.
Rákóczi még a p u d m e r i c z i csatát megelőző n a p o k b a n , augusztus elején értesült a Bécsből b é k e k ö v e t k é n t t á b o r b a érkező Szirmay István n á d o r i ítélőmestertől arról, hogy az Udvari H a d i t a n á c s feltétlenül ragaszkodik Herbeville erdéivi ú t j á h o z . Mindaddig azonban, amig Herbeville a D u n a
-lisza közére nem ért, a fejedelem nem bízott a b b a n , h o g y v a l ó b a n eltávozik egész seregével a Felvidékről. A szécsényi gyűlés előtt és alatt kelt levelezéséből á l l a p í t h a t j u k meg azt, hogy egyelőre legfőbb g o n d j a az volt, hogy központi hely-zetből, Nógrádmegyéből, \ ác, Pest, H a t v a n k ö r n y é k é b e n összpontosított seregével figyelje meg Herbeville cselekede-teit. A C s e n k e v á r n á l és G a r a m torkolatához közel, Kéménct-nél, vigyázó Bottyánt, Károlyi alá rendelte, a k i n e k augusz-tus utolsó n a p j a i b a n az esztergommegyei Muzslán volt fő-hadiszállása. Esterházy Antalt a lovassággal szeptember 5-én
( r a r a m h id végről Vadkerthez küldte. Károlyi f e l a d a t a volt a K o m á r o m n á l átkelt Herbevillet nyomon követni, főleg pe-dig Glöckelsperg tábornok Buda körül táborozó h a d a i t meg-figyelni.4
De szemmel tartotta a fejedelem az Erdély h a t á r á n le-folyó eseményeket is s á l l a n d ó a n összeköttetésben volt a Ti-s z á n t ú l p o r t y á z ó báró A n d r á Ti-s Ti-s y ITi-stván hadaival éTi-s id. gróf
Barkóczy F e r e n c Szolnok vidéki portyázóival is.
Az Udvari H a d i t a n á c s a z o n b a n nem feledkezett meg ar-ról. hogy Herbeville távozása esetén Ausztria h a t á r a i v a l ó b a n védtelenek m a r a d n a k . Hogy az országot a k u r u c o k betöré-seitől mentesítsék, a n y u g a t i h a t á r o k védelmét és a kelet felé vonuló Herbeville h á t a mögötti terület biztosítását ideig-lenesen gróf H u v n lovassági t á b o r n o k r a bízták. Neki a Va-rasd vidékéről előnyomuló Heister H a n n i b a l t á b o r n o k k a l kellett egyesülni és lehetőleg az egész D u n á n t ú l zavartalan birtokát biztosítani.5 Herbeville Komáromba való érkezése u t á n P á l f f y Jánost 3 lovas ezreddel a D u n á n t ú l r a küldte, azzal a f e l a d a t t a l , hogy a csallóközi k i v o n u l á s á n a k hírére mozgolódni kezdő dunamelléki községeket lecsendesítse és h o g y serege s z á m á r a pénzt és élelmiszereket harácsoljon és a z o k a t B u d á r a vigye.6
Herbeville augusztus 26-án és 27-én K o m á r o m b a n hadi-tanácsot tartott, amelyben az erdélyi út alapvető intézkedé-seit megbeszélték. A b b a n á l l a p o d t a k meg, hogy a D u n a men-tén B u d á r a mennek, ott átkelnek a folyón s egyelőre Pest k ö r n y é k é t s z á l l j á k meg. 28-án Neszmélybe és sok pihenéssel 31-én Esztergomba értek. Bottyán csenkevári á g y ú i 30-án erősen lőtték u g y a n a túlsó partról Herbeville menetoszlopát és az azt kisérő élelmiszerekkel megrakott h a j ó k a t , de nem sok eredménnyel. A meleg tűrhetetlen volt. a pilisi hegyek vízben szegény volta miatt Herbeville Esztergomból nem a legrövidebb úton, a hegyeken át, h a n e m továbbra is a D u n a mentén haladt B u d a felé, még pedig éjjeli menetben. Szep-tember 2-án Óbuda alatt szállt táborba. Itt csatlakozott hozzá seregével Glöckelsperg, valamint a Buda környéki helysé-gekből (Pomáz. Szentendre, Kálózd. Ercsi, Adony) toborzott 3000 r á c katona.7
A császári sereg Buda alatt, m a j d n e m 2 hétig pihent.
Ezalatt a k ö r n y é k b e n szanaszét p o r t y á z ó seregrészeket ma-gához vonta, tüzérségi felszerelését és élelmiszerkészleteit
ki-4 Károlvi oklevéltár V. köt. 282—5. old. és Arch. Rák. 1 \ . köt.
214. old.
5 Feldziige des Prinzen Engen von Savoven VII. k. 444. old.
c Bécsi Kriegsarchiv Feldakten Ungarn 1705—8—13.
7 Hornyik János: A rácok elleni forradalom. Századok 1868. évfo-lyama 632. old.
egészítette, lovakat, szekereket szedett össze, szóval seregét olyan állapotba hozta, hogy képes legyen lehetőleg f e n n a k a -dás nélkül e l j u t n i a Tiszáig.
Előrelátóan m á r most gondoskodott arról, hogy a Tiszán való átkelést is z a v a r t a l a n u l h a j t h a s s a végre. Arnold alez-redes vezetése alatt egy kis evezős flottillát állított össze, azt gyalogsággal, h í d a n y a g g a l m e g r a k t a s azzal a p a r a n c c s a l in-dította el a D u n á n , hogy P é t e r v á r a d o n . Ú j v i d é k e n át Titel-nél evezzenek be a Tiszába s a z u t á n Óbecse, Zenta mellett elhajózva, egyelőre Szegedig igyekezzenek f e l j u t n i . H a pedig' az idő engedi, a k k o r még f e l j e b b j ö j j e n e k a Tiszán, hogy a császári seregnek minél r ö v i d e b b utat kelljen az Alföldön a két n a g y f o l y a m között megtennie.
A Buda alatti kéthetes p i h e n ő n e k a z o n b a n más célja is volt. Herbeville be a k a r t a v á r n i a d u n á n t ú l i p o r t y á z á s r a k ü l d ö t t P á l f f y Jánost s t i t o k b a n még m i n d i g azt remélte, h o g y ezalatt a felvidéken olyan f o r d u l a t állhat elő, a m e l y r e h i v a t k o z v a mégis csak b e b i z o n y í t h a t j a a H o f k r i e g s r a t n a k , hogy erdélyi ú t j á n á l f o n t o s a b b lenne itt m a r a d á s a . U g y l á t -szik, Eugen hercegnek is ilyen értelemben tett jelentést nézeteiről. de nem sok e r e d m é n y t ért el. A herceg b á r u d v a r i a -san de erélyesen t u d t á r a a d t a azt, hogy ellenvetéseit nem f o g a d h a t j a el.8 „Euere Excellence wissen sattsam, w o r a n es am meisten gelegen sei; denn solange m a n nicht gegen und über die I heiss zu penetriren trachtet, solange sehe ich weder Mittel noch H o f f n u n g , O b e r - U n g a r n . S i e b e n b ü r g e n und enfin das ganze Königreich U n g a r n vor dem letzten U n t e r g a n g zu r e t t e n . . Levelét azzal végzi, hogy most m á r nagyon v á r j a a legközelebbi h í r a d á s t a hadsereg továbbvonulásáról.
A marsall tétovázásának oka szerintem nem az lehetett, mint az osztrák hivatalos m u n k a írja,9 hogy a d u n á n t ú l i ú j b ó l fellobbanó mozgalmak és Bercsényi morvaországi be-törései miatt nem t a r t o t t a tanácsosnak ezt az országrészt sorsára bízni, mert ezt a helyzetet Bécsben is ép oly jól t u d t á k s mégis erőltették az erdélyi expeditiót. C u n c t á t o r s á g á n a k elég
m a g y a r á z a t á t t a l á l h a t j u k a marsall szellemi és testi állapotá-ban. Egy ilyen merész anabasis megszervezéséhez s erélyes véghezviteléhez valóban fiatalos lendülettel és szívós, fegyel-mezett vezetés kellett. Eugen herceg félre nem m a g y a r á z h a t ó utasítására, mintegy maga igazolására — ha az expeditió nem sikerülne úgy mint azt Bécsben remélik — m á r c s u p á n azt válaszolta, hogy ő t o v á b b r a is f e n n t a r t j a nézetét és azt tar-t a n á helyesebbnek, ha a h a d m ű v e l e tar-t e k s ú l y p o n tar-t j a tar-t o v á b b r a
8 Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoven YII. kötet Suplemeut-Heft 343. old.
9 U. o. 443—6. old.
is a Vág vidékén m a r a d n a , — ..allein ich h a b e müssen des Hofes Intention nachleben'".10
P á l f f y lovassági t á b o r n o k szeptember 16-án bevonult a b u d a i t á b o r b a . Magával hozott 20.000 forintot és 15 kifosztott f a l u élelmiszerkészletét. Érkezésével egyidőben k a p t a azon-b a n Herazon-beville az U d v a r i H a d i t a n á c s n a k azt a parancsát is, hogy P á l f f y t az Althan-dragonyosezreddel k ü l d j e azon-nal Pozsonyba, mert reábizták a n y u g a t i határszél védel-mét, közelebbről Pozsony és Bécs megóvását, és a nyugati Felvidéken és a D u n á n t ú l n y u g a t i részén v á r h a t ó k u r u c had-műveletek m e g a k a d á l y o z á s á t .
Herbevillet ez a p a r a n c s n a g y o n lesújtotta. Környeze-téből így éppen az a tábornok távozott, aki a magyarországi viszonyokat a l e g j o b b a n ismerte, kinek hadvezéri kiváltságá-ról m á r eddig is ismételten meggyőződött. Tollat r a g a d o t t és hosszú jelentésben kiöntötte szívét a császár előtt, kérve a P á l f f y n a k adott utasítás visszavonását.1 1 Seregének állapo-táról siralmas képet fest e jelentésben. Az elmúlt félév had-műveletei alatt ezredeinek létszáma a sok veszteség és a lovak között dúló j á r v á n y miatt ijesztően leapadt. A d á n i a i ezre-dek létszáma is folyton fogy, sok k ö z ö t t ü k az újonc, igy hát lovassága alig 4.000. gyalogsága pedig alig 1400 fő, valóban f e g y v e r f o g h a t ó harcosból áll. és é p p e n az Althan-ezred az.
a m e l y n e k a létszáma a legteljesebb és ez a legfegyelmezet-t e b b is. H a legfegyelmezet-tehálegfegyelmezet-t ezlegfegyelmezet-t is elveszik legfegyelmezet-tőle. seregének harcérlegfegyelmezet-téke válságosán csökken. Az ellenség ellenben általános felkelést hirdet m i n d e n ü t t , tehát a k a t o n a i kvalitásokat a tömeggel lógja ellensúlyozni és a r r a kényszeríteni őt, hogy a helyen-ként feltétlenül szükséges helyőrségek h á t r a h a g y á s á v a l se-regét felaprózza. Segítséget sehonnan sem v á r h a t , a félig
iires r a k t á r a k b ó l n e m sokat remél, a megyékben elrendeli haráesolástól még kevesebbet. Ezért tehát a r r a kéri a csá-szárt. hogy ne e n g e d j e seregének létszámát tovább is csök-kenteni. lía a z o n b a n az U d v a r i H a d i t a n á c s ezt a neki sé-relmes parancsot meg nem v á l t o z t a t j a : .,so will ich im voraus entschuldiget sein, w a n n die operationes nicht also von
stat-ten gechen. wie m a n sye gehoffet hat, oder gar ein unglükh darauf? entspringet."1 2
Herbeville jelentésének c s u p á n az volt az eredménye, hogy az Althan-ezredet nála h a g y t á k és a gyengébb létszámú Darmstadt-lovasezredet vitték el tőle, de P á l f f y visszaren-delése é r v é n y b e n m a r a d t . Ez utolsó próbálkozás u t á n a
mar-l u Közli a Feldzüge des Prinzen Engen von Savoyen VII. kötet Supplement-Heft 446. old.
11 Bécsi Kriegsarchiv Feldakten Ungarn 1705—9—6.
12 Bécsi Kriegsarchiv Feldakten Ungarn 1705—9—6.
sail szeptember 16-án h a j n a l b a n r e s i g n á l t a n a d t a ki a pa-rancsot a D u n á n való átkelésre és seregét a pesti oldalon a Rákos mezejére vezette.
Rákóczi és alvezérei eléggé jól voltak t á j é k o z v a a csá-szári sereg helyzetéről. B o t t y á n n a k a fejedelem m á r szep-tember 2-án elküldte útasítását, hogy a G a r a m vidékéről vo-nuljon H a t v a n felé, csatlakozzék Károlyihoz.1 3 l obbi serege-ire nézve pedig szeptember 10-én Szécsényi t á b o r á b ó l dis-ponált Károlyihoz intézett levelében következőképen:1 4 ,,ha a z ellenség a D u n a mellül kilyebb nyomul, m a g a
corpusá-val Kegyelmed eleit s oldalát d i s t r a h á l j a csipdesse. Méh.
gróf B a r k ó c z y Ferencz u r penig h á t a megett ágáljon, sza-kassza el az ellenségnek B u d á r a való szabados correspou-d e n t i á j á t . p a s s u s á t : mely végre is ő Kegyelme mellé com-mendéroztatik több had. — Más oldalárul, a hegyek felül, mélt. gróf Esterházi Antal uri kedves A t y á n k f i a az keze alatt lévő h a d d a l esípdessi. . „Az mit penig az jó correspon-dentia s h a d a i n k serény forgolódások által Kegyelmetek el-követhet azon ellenségnek distractiójába. t o v á b b való orde-riink nélkül kövesse el".
K á r o l y i n a k ezen felül még egy kellemetlen feladat j u t o t t osztályrészül. Rákóczi u t a s í t á s á r a neki kellett elpusztítani a Duna-Tisza közének azt a részét, a m e l y Herbeville v á r h a t ó e l ő n y o m u l á s á n a k ú t j á b a esett, a lakosságot kitelepíteni, a m a r h á k a t e l h a j t a n i , az élelmiszerkészleteket elhordani, vagy megsemmisíteni, ú g y h o g y a császári sereg sehol senkit és semmit se találjon. E rendelkezés, a D u n a - T i s z a köz h á r o m legnagyobb városát Ceglédet, Kecskemétet és N a g y k ő r ö s t s ú j t o t t a a legérzékenyebben. Elkeseredve f o r d u l t a k segít-ségért a fejedelemhez, aki azonban a föltétlenül szükséges-nek ítélt parancsot nem vonta vissza, sőt szívét s z o k a t l a n u l megkeményítve, a városra ü z e n t : „A három városiak n a g y magok a j á n l á s a , nem egyébre való", — í r j a K á r o l y i n a k " — hanem csakhogy szín m u t a t á s alatt m a r a d h a s s a n a k otthon és az ellenség ingrualván, a t t u l vegyék m a g o k protectióját.
Azért Kegyelmed őket in tempore csak szállíttassa". N é h á n v n a p m ú l v a — szeptember 22-én — Rákóczi e n y h í t e t t e ezt a d r á k ó i rendelkezését és ezt írta K á r o l y i n a k : „ H a Kegyelmed csak azt t a p a s z t a l h a t j a , hogy két-három n a p r a az ellenség magát megprofontozza és n a g y o b b gonoszt nem remélhetünk, azért m a r a d h a t n a k . D e h a p r a e v i d e á l h a t n a Kegyelmed olyat, hogy az ellenség az ő m e g m a r a d á s u k k a l szaporodni fog, ta-nácsosabb nékiek elpusztúlni". Kecskemét nem n a g y o n hálálta meg ezt a fejedelmi kegyet, inert az október első n a p
-13 Arch. Rák. IX. köt. 216. old.
14 Károlyi oklevéltár V. kötet 288. old.
j a i b a n ott átvonuló császári sereget nemcsak eleséggel l á t t a el, és pénzzel is — természetesen Herbeville erőszakos h a r á -csolására — h a n e m n é h á n y k u r u c poirtyázót, a k i k a közeledő császári sereg előtt a várost fel a k a r t á k g y ú j t a n i , a lakosság leölt. N a g y k ö r ö s úgylátszik szintén hasonló helyzetbe került mert Rákóczi szeptember 25-én Károlyinak megparancsolta:
,,Ha a német Kecskemétet e l h a g y j a , tétesse porrá Kegyelmed azon várost, ú g y Köröst is". Károlyi a z o n b a n kegyelmet kért s z á m u k r a : ,.lehet büntetések, de oly idő fordulhat, hogy még az p u s z t á b a n bujdosó m a g y a r o k n a k kéntelenségbül sok hasz-n á r a lehethasz-nek. Ezzel Kegyelmes U r a m p á r t j o k a t hasz-nem fogom, vétkeztek, de nem m i n d n y á j a n , — azért büntetést is nem m i n d n y á j a n érdemelnek, Karóztassék fel m i n d e n városból kettő-három, elég példa leszen". Erre azonban nem került sor.
mert a császáriak elvonulása u t á n a kecskeméti és körösi f e g y v e r f o r g a t ó lakosság oly n a g y s z á m b a n gyülekezett Rá-kóczi z á s z l a j a alá, hogy a fejedelem e városoknak oltalom-levelet adott.15
Herbeville serege 3 napig pihent Rákos mezején, hogy a 400 lovassal harácsolásra k ü l d ö t t Globen alezredes vissza-térését b e v á r j a . E k k o r 8 n a p r a való kenyérrel és élelmiszer-rel gazdagodva, tábort bontott s szeptember 19-én alig pár kilométernyi menet után, Rákoskeresztúr és Rákoscsaba kö-zött a p a t a k p a r t j á n szállott ú j b ó l t á b o r b a . 20-án h a j n a l b a n f e l k e r e k e d v e s a n a g y forróság miatt sokat pihenve, Gomba községig ( N a g y k á t a és Monor között) j u t o t t a k , a nélkül, hogy a k u r u c o k m e g z a v a r t á k volna őket. C s u p á n néhány, Gödöllő H a t v a n felé túlmesszire elkalandozott császári p o r t y á z ó ke-rült a k u r u c o k kezére.
E z e k b e n a n a p o k b a n — szeptember 19—21-e köriil —<
a ku r u c sereget a következő helyzetben t a l á l j u k : E s t e r h á z y Antal Vadkert vidékéről h a t v a n felé közeledve elérte Szi-rák k ö r n y é k é t ; Bottyán Gödöllő. Károlyi pedig H a t v a n vi-dékén táborozott. Arra a h í r r e azután, hogy Herbevilleék a Rákos p a t a k h o z értek, Károlyi H a t v a n b ó l elindult, Bottyán pedig szintén útrakelve, szeptember 22-én m á r Bag község-ből, Aszód mellől jelentette, hogy 6 lovas ezreddel odaérke-zett, E s t e r h á z y Antal u g y a n a k k o r a gyalogsággal a H a t v a n vidékére beérkező gr. Barkóczi Ferenchez csatlakozott.1 6
Rákóczi Szécsényben h a m a r értesült arról, hogy a csá-szári sereg m á r a pesti p a r t o n van, de még mindig nem volt tisztában azzal, hogy az egész sereg ott van-e vagy csak egy része, élelemszerzés cél jából. A fővezéri tisztet a most m á r
15 Az idézett utasításokat közli Szalav XI. kötet 296—97. old. és Arch. Rák. 1. 419. Károlyi közbenjárását lásd Arch. Rák. IX. kötet 248.
old.
16 Arch. Rák. IX. köt. 164. old.
H a t v a n - A s z ó d vidékén összegyűlt h á r o m seregcsoport (Ká-rolyi, E s t e r h á z y A. és Bottyán) felett még n e m a k a r t a á t v e n n i s a gyűlésről k ü l ö n b e n sem távozott még, ezért K á r o l y i r a bízta, hogy m i n d e n további p a r a n c s b e v á r á s a nélkül „ki-t a n u l v á n ú „ki-t j á „ki-t az ellenségnek, v a l a m i „ki-t á r „ki-t h a „ki-t ós el„ki-tehe„ki-t ellene, csak elkövesse". Következő n a p (szeptember 20-án) pedig úgy intézkedett, hogy E s t e r h á z y Antal a gyalogsággal Szol-nok felé egyenesen a Tiszához m e n j e n , lovasságával pedig erősítse meg K á r o l y i seregét.17 Részletes haditervét még nem á r u l t a el. Mivel azonban Herbeville 22-én seregével t o v á b b ment Ceglédig, s ebből nyilvánvaló lett, hogy Pest vidékéről mind j o b b a n eltávolodik kelet felé, Rákóczi részletesebb u t a -sítást volt k é n y t e l e n a d n i K á r o l y i n a k , e h a d m ű v e l e t e k b e n helyettesének, anélkül azonban, hogy a t á v o l a b b i h a d m ű v e letekre, és stratégiai c é l j a i r a vonatkozóan ekkor még t á j é k o z -t a -t -t a volna. Az az u-tasí-tása, azonban, amelye-t szep-tember 22én k ü l d ö t t neki, pontos képet n y ú j t szándékairól. „ J ó l -lehet eddig is Kegyelmednek k í v á n t u k volna m e g í r n u n k , de v á r t u k az i n f o r m a t i ó k a t : in illo casu h a az ellenség u g y a n -csak Szeged felé veszi ú t j á t , micsoda operatiókhoz f o g j o n Kegyelmed; h a n e m most k i j e l e n t j ü k i m m á r pro illo casu s z á n d é k u n k a t . Tudniillik, t a p a s z t a l v á n Kegyelmed az ellen-ségnek Szeged felé való meneteit, Kegyelmed r e n d e l j e d u t á n n a valamely két v a g y h á r o m ezerbül való corpust, a k i u n t a l a n i n f e s t a l j a . Maga penig Kegyelmed mind azon ha-d a k k a l is, melyeket B o t t y á n ú r m a g á v a l együtt viszen Ke-gyelmedhez (ki vévén C s á k i Mihály, Rétéi, Géczi és Ebeczki ezereit) egy corpussal Szolnoknál m e n j e n által, és ott G y ü r k i Pál hat v a g y hét ezerbül álló corpussal lévén, (kinek v a g y o n p a r a n c s o l a t j a ) Kegyelmeddel f o g j a m a g á t conjungálni. Mely conjuctiót h a Kegyelmed lát szükségesnek, h a m a r á b b lenni m a g a levele által is m e g í r v á n G y ü r k i P á l n a k , a d m a t n r á l t a t -hatni fogja. Az emiétett h á t u l rendelendő corpus többire a r r a fog deserviálni, hogy ne t a l á m az ellenség ha vissza térne is, minden motusit kitanulhassuk".1 8
A f e j e d e l e m n e k erre az alapvető utasítására indult meg a császári seregnek az a, p á r h u z a m o s ú t a k o n való követése és üldözése, amely Herbeville n a p j a i t megkeserítette és seregé-nek igen n a g y csorbítását okozta. A k u r u c alvezérek eddigi i n k á b b tapogatózó hírszerző portyázásai élénk tevékeny-séggé változtak át. Károlyi és Bottyán szokott a k t i v i t á s u k k a l most m á r a r r a törekedtek, hogy Herbeville menetelét m i n d e n áron gátolják, a k a d á l y o z z á k s ha lehet elébe vágva, a Tiszánál feltartóztassák. Károlyi azt következtette Herbeville ú t
-17 Levelei Károlvihoz. Károlyi oklevéltár Y. kötet 294—5. old.
18 Károlyi oklevéltár Y. kötet 297—8. old.
H a d t ö r t é n e l m i Közlemények I-—II.
4-irányából, hogy Szolnok mellett késziil átkelni a Tiszán.
Ezért Kókán, T á p i ó g y ö r g y é n keresztül oda vezette seregét.
Útközben Cegléd i r á n y á b a n , Törtei felé kitérve, o n n a n k ü l d t e 25-én a m á s n a p szintén odaérkező Bottyán elé a következő részletes u t a s í t á s t : ..Mivelhogy Kegyelmes U r u n k ő Nga ke-gyelmes p a r a n c s o l a t j a szerint egy c o r p u s b a n nem j á r h a t n i ezen h a d a t , h a n e m e g y n e h á n y felé szaggatván., az németet szüntelenül infestalni és csípdezni szükséges".
Azért Tekintetes és Nemzetes Bottyán János Generalis L r a m n a k commando j a alá m a g a ezere, Bezerédi Uramé, Esz-terház Dániel Uramé, G u n d e r f i n g e r é , B u d a i István Generális U r a m é és u g y a n az jászoké, kunságbeliekkel Cseplési (Csep-lész) alatt s az szegedi h a d a d a t t a t n a k , olly véggel tudni-illik:
1-mo. Valamerre ezen német tábor f o r d u l : m i n d e n ü t t kör-nyösköriil infestaltassa véllek, csípdesse m i n d e n lépten, ki-vált f u t r á z s o l á s á b a n .
2-do. É t s z a k á n a k idején is, ha valami olly alkalmatos sikon találna megszállani, igyekezzék ő Kglme azon, hogy H a z á j á é r t , m a g a böcsületiért nevezetes p r ó b á t tehessen, ezer v a g y kétezer emberrel m e g c s a p a t v á n táborát, strázsáit bé-h a j t o g a t t a t v á n .
3-tio. Mellesleg s előtte is j á r v a , h a h o g y az bácskasági r á c z n a k bizonyos hollétét h a l l j a . — kinek gyiilekezetinek bi-zonyos hire vagyon. — az német mellett m e n j e n el és v e r j e széjjel Isten segitségébiil aztat, hogy k ö n n y ű h a d a ne sza-porodhasson.
4-tő. H a az német ezen városokrul elmegyen: Kglmd n a g y vigyázással legyen r e á j o k , hogy tábora u t á n semmi élést ne v i g y e n e k ; ha vinnék pedig, r a j t a k a p v á n , — min-dene az vitézlő rendé leszen nyereségül.
5-to. Az szegedi h a d a t is igyekezzék Kglmed hova-ha-m a r a b b keze alá venni.
6-to. M i n d e n n a p kétszer tudósítsa Kglmed az Méltóságos F e j e d e l m e t hollétérül, progressussárul, városokról, német fac-tióirul és az szegedi h a d r n l is, — t o v á b b v á r v á n Kegyelmes U r u n k dispositioitul ugy, hogy h a mit ezen városok felől és az Tisza-oldalon levő f a l u k r u í fog ő Nga parancsolni, mind-a z o k b mind-a n mind-ahhoz mind-alkmind-almmind-aztmind-assmind-a mmind-agát.
Ezeken kiviil is b i z a t t a t n a k m i n d e n e k Kglmednek dex-t e r i dex-t á s á r a : v a l a m i n dex-t á r dex-t h a dex-t az ellenségének, — árdex-tson! Nekem irandó leveleit pedig csak Szolnokhoz expediálja."1 9
Bottyán a tőle telhető serénységgel igyekezett a neki ki-osztott feladatot elvégezni, b á r D u n a f ö l d v á r n á l kapott sebe k i u j u l t és „ n y a v a l y á s á l l a p o t b a n " volt. Serege szintén
so-19 Arch. Rák. IX. kötet. 225. old.