4. szám.
esőt ii))portáltunk. A mult ()v ben, a többek között a behozott narancs és mandarin mennyisége 123. 859 g- át, () citiom 72.660 (—1:',)t () (gesztenye 16.681 (1át, () lüge 13 601 ()— át, a banán ll 4)8 (1át, :) szentjánoske—
nyél )nenyisége pedig .) 994 (j-át tett ki.
*) naianes ()s mandaiin citrom, gesztenye, füge szentjz'moskenyér tőleg Olaszország—
ból, a banán pedig legnagyobbrészt Brit Nyugat Indiából származott. A déligyü—
mőles t'gor alma kereskedelmi mérlegünk—
nek természetesen állandóan passzív téte—
lét képezi. Az ezen ;) réven előállott be—
hozatali többlet az 1926. évben 6'2 millió, 1927 ben pedig 11.) millió pengőt tett ki, úgyhogy .az egész (friss elkészített és déli- ) gy ül))őlesforgalom értékét számításba )éve, a kereskedelmi mérleg vonatkozó lé- sze 1926 ban 4,242.t)()(), 1927 —ben pedig 8507. 000 pengővel volt passzív. A déli—
gyümölcs--in)port tehát azt a csekély kivi—
teli többletet, mel) a friss és elkészített gvü- i))Ölesfélék torgalmánál mutatkozott, nem vsak hogy eltüntette, hanem [végeredmény- ben () gyümőles'forgalom passzivitását is előidézte.
— 409 _—
1928A gviimolesforgalom behozatali többletét hamarosan kiküszöbölni nem lehet de ha szorgos munkával () tőbbtermelést )) gú")—
molestermelésnél sikerülne általánosab—
ban bevezetni s () gyiimőlestermelés () li—
szántúli területeken is jobban elterjedne.
idővel mindenesetre kedvezőbb eredményt tudnánk elérni Kívánatos lenne tehát.
hogy () külföldön be)ált újabb termelési módszereknek, eszközöknek és szereknek hazai viszonyhoz alkalmazva mind széle sebb korbe való bevezetésével a gyümölcs—
termelést beltexjesebbé tegyük. A tenne—
lést az időjárás szeszélyeinek kártevő hatá- saitól lehetőleg függetlenítve, ar'a kellene t('_')rekedni')nk, hogy a, hazai gyümölcster- més a lakosság szükségletteit a jelenleginél teljesebb mértékben elégítse kis () fino- mabb fajtakból se legyünk külföldre utalva. A F(")ldinívelésiigyi Minisztérimn—
nak újabban () gyümölcstermelésre is ki—
terjesztett tobbteimelesi akciója )emélhe—
tőleg ennek () célnak az elérését ))()g.,vn)())- tékben elő fogja segíteni.
Szöllősy Zoltán dr.
Az 1927. évi termés értéke.
Valeur de la zécolte de Hongrie en 1927.
Résume. En 192(5———I!)27, Ia uoleur de (a pro—
duction des terre.) Iubnurobles () 16'3% 1925r—1926. (lette
de valeur est d'autunt plus curieuse (111711) point (lépassé de
celle (le uugnwntution
(lc vue de la la production ayricole () éle in/érieure de 5'7% (") la récolte de 1925—u—1926.
(;)Ianlité,
Az 1926/27. gazdasági év összes szántóföldi ter—
mésének értéke, mint az összeállítás adataiból is lát—
ható, 16'3%_—kal nagyobb volt az előző gazdasági év termésének értékénél. Ez annál érdekesebb je- lenség, mert az 1925/26-os gazdasági év szántó—
földi termelésének eredménye a mennyiség szem- pontjából tudvalevőleg elég jelentékeny mértékben (5'7'70) nagyobb volt a most tárgyalt gazdasági év Értékemelkedés tehát csakis az egyes termelvények, főleg a gabonafélék értékének elég nagyfokú növekedése folytán kelet-
kezbetett. *Az 1926/27.
ugyan még el az 1924/25. évi magas színvonalat, de össztermény mennyiségénél.
évi termésérték nem érte
az előző gazdasági évben tapasztalt nagymérvű ér—
tékvisszaesés úgy látszik megszűnt és most már van remény arra, hogy a mezőgazdasági termelvények a piacokon úgy fognak elkelni, hogy a termelési költségeket és a gazdálkodók méltányos hasznát biztosítsák.
A termésérték emelkedése legélénkebb általá- ban a főterményeknél, azokon belül a gabonafélék- nél. Az, egyes gabonaféléknek az utolsó öt év fo—
lyamán tapasztalható terinésérték változásait szen)—
lélbető módon mulatja grafikonunk. Általában megállapíthatjuk, hogyaz 1922/23, az 1924/25 és az 1926/27-es gazdasági években a gabonafélék ter—
)ne'sértéke jelentékenyen feltilmulta ' a közbeeső másik két gazdasági év termésértékét. Egyedül az 1923/24-iki gazdasági évben () rozstermés értéke ké—
pez kivételt ez alól az általános megállapítás alól, ebben az évben ugyanis a rozstermés értéke maga—
sabb, inint az összehasonlítás anyagát képező bár—
melyik négy gazdasági évben.
'Igen magas még az 1926/27-es gazdasági évben) a tengeri és a burgonya termésértéke, mindkettő jóval meghaladja az 1925/26-os gazdasági év vonat-
((
4. szám. —410—
kozó tcrmósórtékél. A tengeri termésértóke azonban a 25%-os emelkedésnek, mégmíndíg
A főter—
u cukorrépa termésértéke davám vnnuk
jóval az 1924/2565 Icrmósórték akut van.
mények közül egyedül
maradt valami Szúzulókhan ki sem fejezhető cse-
A szántóföldi termelés értéke az 1924/25—1926/27. években.
kélységgel
annak, hogy a szóbanforgó két gazdasági évben a cukorrépatermés mennyisége
volt.
A kereskvdolmi növények és
az előző évi termésérték alatt, dacára
körülbelül egyforma
a szálastakar-
Vale—W de la production (les terres labourables dans les anne'cs agricoles 1924/25—1926/27'.
A termény neve * Termés értéke 1000 pengőhen.
Désignation " Valrurdireklra récnlteen IÚWP.
d f 5 F 1'0 J " i f 1924/25 ; 1925/26 1926/27
1. Gabonaneműek. —-— Céréales
Búza —— Frommt . 571.516 516634, 602013
Rozs ——— Seigle . 163572 139425 150459
era — 079e 117955 90397 127359
, Zab —— Avoine . . ! 74.585 51.413 67.472
Egyéb gabonanemü —— Autres cére'ales ' 2.223 1.722 2.154
Együtt —— Ensemble . 929351 799591 949457
2. Hüvelyesek — Légumineuses . 4.885 4.127 5.521
3. Kapásnövények — Cultures sarcle'es
Tengeri —— Mais . . . . 502443 288428 360672
Burgonya —— Pommes de terre . 102701 109345 142817
Takarmányrépa — Betterave fourrag 56.265 48.480 54.483
Cukorrépa — Bettcrave a sucre . , 46.237 40.788 401426
Egyéb kapásnövény — Autres cultures .
sarcle'es . . . . . . A . . . . . . [; 19814 16.212 19.808
Együtt — Ensemble . 727460 503753 618106
4. Kereskedelmi növények — Plantes
commerciales. §
Dohany — Tabac . . . . . . . . 14.775 22173 25.541
Repce ——— Colza . . . . : 8.135 5.759 3.335
Kendermag -— Graine de chanvre 1.951 1.273 1.341
Kenderrost —— Filasse de chanvre 12.848 8.211 8.358
Lenmag —— Graine de lm . 618 313 346
Lenrost —— Filassc de lm , . 4.010 1.589 2439
Egyéb kereskedelmi növény —— Autres
plantes commerciales . . . [§ 3.655 4.934 5.065
Együtt —— Ensemble . 45.992 44.352 46.425
5. Szálastakarmány — Herbes fourragéres
Bükkönyfélék —— Espéces de vesce 40.581 34.428 37.732-
Lucerna —— Luzeme. . 61.059 52.847 51.396
Lóhere 4— Trefle . . 35.390 33.495 37.881
Egyéb szálastakarmány —— Autres herbes *
fourmgeres. . . . . . . . § 49.314 55895 45.125
Együtt —— Ensemble . . . .. 186344 176660 73.134
6. Egyéb főtermény —— Autres cultures
principales . . . 19.558 20.653 32.306
7. Utónövények és melléktermények —
Plantes tardiw's et secondaires . . 39.984 341475 42.317
8. Szalma, szár és kóró _ Paille et title 260 788 205032 213629
Összes érték — Valeur totale . . f 2,214.962 1,7ss.543 2,079.895
1928
44 szám. —— 411 — 1928
A GABONAFÉLÉK ÉRTÉKE'.
Valeur des espéces de céréales.
7001 millió pengő
mil/ions depengis ] 1
i
600 D i
son X , I .; , ;
v j
MOO— J , o...-uno Búza—framen/
o..--__) Rozs —Seig/e
300! "? ———.___——___V_
.
V
' 0—0 A**tJa—Urge
._.—'*' zab —A vol/79 A * a 200
.
;
A
; ?
"'A (, ' ' "'n-___ ! .
r_-_Öű-iii---Ú — _, 4!
100 N* ,/0 %
._.—"'
* _cr
WW
__k—m- *** —----9 —t
0
M St511928 (
$ 1923 24 25 25 27 !
mányfélék termésének értéke a két gazdasági év- ben alig változott, ezzel szemben a többi szántó- földi terményeknek, az utónöve'nyeknek és mellék-
terményeknek, valamint a szalmának, a szárnak
és a k—órónak értéke jelentékeny mértékben na- gyobb volt az 1926/2746 gazdasági évben, mint az ezt megelőző évben.
A termésórték megállapítása a járási gazdasági felügyelők által bejelentett termelői árak alapján történik, ezzel a módszerrel az egyes vidékek mi- nőségi air—különbségei országos végösszegben ki—
egyenlítődnek. Az össztermés értéke azonban ki- mutatásunkban jóval kisebb a kereskedelmi for- galomban elért értéknél, ami természetes is, mert a szállítási és raktározási költségek, továbbá a ke- reskedő haszna ebben a kimutatott értékösszegben nem foglaltatik benne.
A pécsvídékí szénmedence termelése.
Production du bassin charbonnier de la région de Pécs.
Résume'. La Hongrie ancienne avait trois régions houilléres: celles des comitats Krassó—Szörény et Brassó, transférées par le traite' de Trianon a la Roumanie, et le bas—
sin de la région de Pécs, situé dans le ter—
ritoire de la Hongrie (Faujourdyhui, plus riche en charbon gue les premieres, mais dlune moindre calorie.
Le premier gisement de eharbon mis ((
jour en Hongrie fut celui, renfermant du lignite, de Brennberg, dans le eomitat Sop—
ron; de'couvert vers 1750, il fut mis en eac—
ploitation en 1765. Le gisement de Krassó—
Szörény a été de'couvert en 1790, et celui de la région de Pécs, en 1807.
' Au de'but du XIXK siecle, faute de che—
mins de fer, de navigation a vapeur et de développement industriel, [temploitation de charbon se borna a satisfaire le peu de besoins locauat. Le développement e'eono- ,migue du pays ne eommenea guiaux en—
virons de 1830, lorsgue le comte Etienne Széchenyi, en fondant le premier grand établissement de la minoterie hongroise, (lui a aeguis depuis une reputation univer—
selle, ouvre, en 1836, la premiere ligne de chemin de fer de Hongrie et gue la creation de la navigation (: vapeur danubienne el
la régularisation du Danube et surlout du Vaskapu (Porte de fer), dues a l'initiative de Széchenyi, permettent a la Compagnie de navigation danubienne, eréée en 1830, (Pas- surer de Ratisbonne jusguta Galaiz, au delta du Danube, le mouvement fluvial des pays danubiens.
Ifouverture de la navigation a vapeur danubienne fut d'une grande importance aussi pour les mines (le eliarbon des en- virons (le Pécs. Comme elles sont situées () peu prés au milieu de la longueur navi- gable du fleuve, la Compagnie de navigation danubienne s'g acguít, en 1852, pour assurer.
les besoins en eharbon des bateluut. an ter- rain minier, mis en valeur des l'anne'e sui—
vante; puis, apres avoir acheve' en 1857 la construction du chemin de fer allant de Pécs () Mohács, vers le Danube, elle a aehete' et mis en exploitation intense, aussi la par- tie-sad du bassin. Encore aujourdlhui, ces mines sont ge'rées par cette Compagnie, tandis gue la partie-norci du bassin, a la limite des eomitats Baranya et Tolna, est
exploite'e par la Société des charlmnna—
ges de Salgótarján, et le gisement de Komló, situé au milieu, par le fisc. * u
Sur la production du bassin charbon—
nier de la région de Pécs, les statistiaues
