ll. szám
—— 1021 — 1937
az 1936/37. évi elnököt, lord Kennet of the Dene—t 1937/38—r'a elnökké újraválasztották.
Manchesteri Statisztikai Társaság. (The Man—
Chester Statistical Society.) Az egyesület ,,Trans- actions of the Manchester Statistical Society" 6.
évi kiadványának az 1936—37. évi ,,ülésszakról"
(egyesületi évről) hírt adó új kötete beszámol ar- ról, hogy a taglétszám a munkaév végéig 241-re emelkedett. Az 1930—37. évben az előző évi elnököt, Arnold Linney A.—t Str-eat Raymond E. váltotta fel.
A Társaság elmult (tea.) köz—
gyűlésén és egy díszvacsorán kívül 5 ülést, a sta- tanulmányozására alakult ——
ülésszakában évi
tisztikai módszerek
Campion H. irányítása alatt álló — csoport pedig 6 ülést rendezett. Napirenden a következő tárgyak szerepeltek:
Tények és formulák.
A gabonavizsgálati módszerek alkalmazása a gabonabecsléseknél.
A statisztika alkalmazása a gyarmati közigaz—
gatásban.
Kincstári ellenőrzés és olcsó pénz.
A japán pamutipar szervezetének legújabb vála tozásai.
Megjegyzések a legutolsó angol halandósági;
táblához.
A modern villamos számológépek alkalmazása a statisztikai számításoknál!
Az ipar település—e.
A brit behozatal 1924-——1936. évi változásai.
Nagy—Britannia textiliparának belföldi piacai.
Tőkehefektetések és kamat.
Az első 5 előadást a Társaság rendes ülésein,, a többi 6 dolgozatot a tanulmányi csoport üléseim mutatták be a tagok.
Személyi hírek. -—— Nouvelles.
Japán. A hivatalos statisztikai szerv 1929 óta Rvolt vezetője, Hasegawa T. állásáról lemondott;
a Statisztikai Hivatal új igazgatója Hiraki H. lett.
Drezda. A Városi statisztikai hivatal igazgató- jává Walters H. neveztetett ki.
Kiel. A város statisztikai és választási hiva- talának új igazgatója Beckh dr.
Sollid E.? Benne 0le város statisztikai hiva-
Mühlmann C.? (1858—1937). Az 1937, január;
27—én elhúnyt Mühlmann C. a berni kanton sta- 1878 óta tisztviselője, majd"
l888-tól 1928-ig vezetöje—
tisztikai hivatalának negyven esztendőn át,
volt. Számos értékes munkálaton kívül a svájci ,,Interkantonaler Verband amtliche'r Statistiker"
(mai nevén: Svájci Statisztikai Hivatalok Szövet—
sége) 1903—ban történt megalapítása is Mühlmannr talának nemrégen kinevezett igazgatóját gyá- nevéhez fűződik.
szolja.
Osszefoglaló helyzetjelentés.
Re'sume' de la situation en Hongrie.
1937. október. —— Oetobre 1937.
Népmozgalom. —— Munkapiac. — Termelés. — Kereskedelem és közlekedés. —— Áralakulás. —— Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Mouvement de la population. —— Marché du travail. —— Production. —— Commerce et transporís. — Momvement des prix, —- Monnaíe et credit.
Tableau économigue.
Graphigues au tableau e'conomígue.
Résume'. Nous présentons les données rela- tives au mois d'octobre 1937:
Par rapport 'au méme mois de Pannée précé- dente, le nombre des nouveaux mariages (8.895) accusait une forte augmentation. Le nombre des enfants nés vivants (15.185) n'a guére varié com- paratioement á octobre 1936; celui des décés a légérement baissé (10.338). Par suite de ce dernier fait, Faccroissement dit natural (4.847
unílés) a dépassé celui du mois dioctobre précé- dent. Pour 1.000 habitants, la nuptialite' a repré—
senté 11'6; Ia natalite' (non compris les mort—nés), 19'9; la mortalite', 13'6; Paccroissement naturel,6'4.
Le chómage continuant () monter, le nombre des chómeurs ínscrits par les syndícats ouu'riers fest éleué () 13.792, dépassant de I'9% celui
d'octobre préce'dent. A cet égard il y a eu, en—
certaines professions, une diminulion saisonniére, et en d'autres, un accroissement également saison—
nier. Pour 100 offres de travail, on a noté 252 demandes, contre 233 en septembre dernier et 2781 au mois dioctobre de lianne'e précédente.
La production de la houille et du Iignite ont bien augmenté. Par rapport á septembre dernier, la premiere a monte' de 54- mille (] (4—6'6%); luk seconde siest élevée de 1'4 million de (] (4-20'1%),, atteignant son maximum. Comparatiuement au mois (foctobre de llannée derniére, 011 g constate une aug-u mentation représentant pour Iafhouílle 20'5% et pour
le Iignite 6'2%. La production du minerai de fer- et celle de la fonte á a/finer ont baissé par rap— ' port () septembre dernier (——-19'2% el' —13'5%);t
74
11. szám
elles ont monte' par rapport au mois dioctobre _pre'cédent (15'3% et 25'2%). La production du minerai de fer, représentant 248 mille a, a dépassé vméme celle dioctobre 1929 (207 mille g).
Ouant a la production de sucre, elle a été de .740 mille (], contre 6'6 mille au mois de septembre dernier et 487 mille en octobre pré'cédeni. Ainsi donc, la nouvelle campagne montre une forte augmentation.
Aux Usines électrigves de la ville de Budapest, 'la production, montant a 31'5 millions de lcwh, Adépassa de 2'8 millions de lcwh celle de septembre dernier; elle a été legérement inie'rieure a celle du mois d'octobre préce'dent. —— La guantite' de J'électricité employée par l'éclairage príve' a bien augznenté (4-30'1%). Le nombre des consomma—
teurs s'y est éleve' de prés de 1.700 depuis sep—
utembre dernier, montant a 261564 á la fin dloctobre.
Les importations ayant représente' 43'4 mil—
lions de pengős et les exportations 52'6 millions, la balance du commerce extérieur s*est soldée par .un excédent de 92 millions. Par rapport au mois dbctobre précédent, la valeur des importations a monte de 19%, celle des exportations de 15%, et l'excédent de la balance a baissé dans une mesure insignifiante (200 mille pengős).
Si Ies importations _point de vue de la valeur
-au mois dyoctobre précédent, clest gue les prix avaient monte pour certaines grandes matieres industrielles (surtout pour les bois bruts et ouvre's, .la cellulose, la ionte brute, I7huile minérale brute) vet gue pour guelrlues importantes matieres pre- miéres, on importa plus gu'en octobre 1936.
,Ijaugmentation en guantite' a porté surtout sur les matieres de base de la métullurgie et de l'industrie lourde (minerai de fer, coke, Ionte brute et ferraille, .métaux bruts), ainsi gue sur l'huile minérale brute, 'la cellulose, les übres artificielles, le jvte brute.
Par contre, on a importé bien moins de coton brut vgu'en octobre précédent.
ont progressé au comparatívement
En ce gui concerne les exportations, la forte diminution de celles de froment (5'8 millions de pengős) a été largement compense'e par les ventes d'animaux et de produits dléle—vage (surtout guant aux animaux de boucherie et de trait, (1 la volaille, au saindoux, au lard, aux plumes).
;Llindustrie lourde u contribue' elle aussi, notable- Jnent, par plusieurs produits, a l'accroissement en
valeur des exportations.
Par suite de la reprise économigue, le trafic ferroviaire a progressé. La guantité des marchan—
dises, s'e'levant de plus diun demi-million de ton- nes par rapport á septembre dernier (4— prés de 3070), a été de 2 millions et demi de tonnes; elle
a augmenté de 16'4% comparativement au mois
1937
d*octobre préce'dent. Le trafic-voyageurs, guoigue baíssant par rapport a septembre dernier pour des causes saisonniéres, a monte' de plus de "%%
comparativement á celui d*octobre précédent.
Le trafic postal a progressé par suite de causes saisonniéres et de liame'lioratíon de la situation économigue. Le nombre des correspondances, s'e'levant de 1'8% par rapport a septembre dernier, a moins augmenté gue celui des colis (sem) et des mandats—poste H—15'8%); Ie montant total de ces derniers a grandi de 26'6%; sous ces rapports, on voit également un aceroissement comparativement au mois dioctobre précédent ('i'l'3%, —l—0'S%,
—;—1'7%, —H*8%). A la fin dioctobre, il y avait 109765 postes téle'phonigues principaurc et 374719 concessionnaires de Radio.
Depuis la ún de la belle saison, le nombre des ve'hicules á moteur en circulation accuse une diminution saisonniére, commencée dés septembre.
A la fin d'octobre dernier, il y avait 31.952 véhi—
cules a moteur en circulation, soit 416 de moins gulau mois précédent. Ijeffectif des automobiles pour le transport des personnes a surtout diminué: _ íl a baissé a 13.573 (—152).
Les prix de gros, ayant monté en septembre, ont notablement diminué en octobre. L*indice oűiciel des prix de gros, baissant de 3 points, est revenu a 93, restant supérieur (de 2 points) ;) celui dyoctobre préce'dent. L'indice des produits agricoles est tombé d 80; celui des produits in—
dustriels, a 121; par rapport a septembre dernier, le premier a baisse' de 3 points et le second de 2 points. A la fin d'octobre, le niveau des prix industriels dópassait de 33'9% celui des prix ugri—
coles, contre 32"5% au mois pre'cédent et 35'3%
en octobre de liannée derniere.
Les dépóts en bantjue augmentent lentement.
A la Caisse d'épargne postale et dans les établis- sements budapestois membres de l'I. C. S. F., le total en monta a 1.466 millions de pengős, ac—
cusant un accroissement de prés de 14 millions.
A la Bourse de Budapest, les cours ont conti- nué a diminuer Ientement. Les transactions y futeni nombreuses.
Il y eut 65 nouvelles insolvabilités. Ce nombre, bien gue dépassant celui de septembre dernier (27), est notablement infe'rieur á celui d'octobre pré- ce'dent. _— Le total des passifs des concordats prive's et judiciaires a été de 1'9 million de pengős, contre 1'5 million en septembre dernier et 2'8
octobre pre'ce'dent. —— Le
bre et la valeur des lettres de change proteste'es,
montrant une [egere augmentation sur les chi/[res correspondants de septembre dernier, ont fort baissé comparativement au mois d*octobre pré- ce'dent.
millions en nom-
11. szant
—— 1023 —— 1937
Népmozgalom.
1937 októberében a népmozgalom legfeltűnőbb jelensége a házasságkötéseknek a szokásosnál ma- gasabb emelkedése volt. Az élveszületések száma nem csökkent, míg a halálozásoké valamivel meg—
fogyott; ezért azután a természetes szaporulat az előző októberit egy árnyalattal meghaladta.
Az 1937 októberében megkötött szama 8.895 volt; ez a szam, úgyszintén
házasságok az ezer lélekre számított arány (11'6) elég jelentősen meg- haladta az 1936 októ'berit, amikor is 8.010 új há- zasság jött létre. Az idei ősz folyamán a normális- nz'il jobban élénkülő hazasod-ási kedv egyébként az év előző hónapjaiban látott emelkedésnek megfelel és a népesség gazdas-ági körülményeinek alakulása szemszögéből is előnyösnek látszik. Az élveszületé- sek szama (15.185) csaknem egészen pontosan az esztendei (15.180) színvonalon állott. Az arz'myszxám ugyan alacsony (eze-r lélekre 199), az viszont, hogy az abszolút számnál a megelőző hó- előző
IltltpUlk'llRlll tapasztalt visszaesés elmaradt, enyhe pil—
lanatnyi javulás jele. Tény azonban, hogy az 1936.
és 1937. esztendő fordulója körül több új házasság létesül—t, mint egy évvel előbb s az élveszületések árny—alatilag kedvezőbb alakulására ez is kihatha- totl. A halálozási mozgalomban az országos abszo- lút adatnak (1936 októberben 10.571, 1937 október- ben 10.338 halott) és ezreléknek (13'5) a javulása, valamint a 7 évnél idősebb korban elhaltak számá—
nak az előző októberi 8.020-ról 7.70'0-ra csökkenése kedvező tünet; ezzel szemben a esecsemőhalottak száma az 1936 októberi 193—0—ról 2.006-ra, az 1—6 éves gyermekbalottaké pedig valamivel még lényeg—
telenebbül — 621—ről 632—re — emelkedett. A cse—
csemőhalandósági arány (száz élveszületésre szá- mítva) 132 volt. A természetes szaporodás az el—
mult év októberében 4.609 főt tett, míg most a halandóság javulása következtében 4.847—re (6'40/00) nőtt.
Munkapiae.
A m'unkatpiac 'idényszerű feszültsége nem öltött nagyobb arányokat. Az idei októberi időnyszerű tetőpont azonban valamivel meghaladta a megelőző évit, amiből a gazdasági élet ütemének bizonyos fokú csökkenésére lehet következtetni.
()któlber hóban a munkapiaei feszültség idény- szerű bethatásokra ámyalatilag fokozódott. A keresz- tényszor'ialísla és a szocíáldemolcmm szakszerveze- tek együttesen 13792 nnmknnélktilit mutattak ki, 33—mal többet H—0'2%), mint a megelőző hóban és 215'5—tetl többet H—l'9%), mint eg' évvel azelőtt. A nnmkani'vl'ktilistégn'e vonatkozó színnsor, ha nem is kifejezetten, de már mégis jelez tlrizonyos l'okú fá- radtságot a gazdasagi tevr'tkenysím ütemében.
A kimutatott munlmnélkultiek 86"o-a 'fénf'i,
14%—a pedig nő volt. A munkanélkiiliek közül 8.705 (63196) Budapestre, 5.087 (36900) pedig a ví-
dékre esett. Az előző hónappal szemben a budapesti munkanélküliek száma 1%—kal emelkedett, a vidé- ki'eké pedig 1%—kal csökkent.
Foglalkozás szerint csökkent a munkanélküliek száma az előző hónappal szemben a ruházati ipar—
ban 27'3%-kal, a faipanban 3'1%-kal, az élelmezési iparban 1'5%-kal, az építőiparban 2'7%—kal, végül a szellemi munkásoknál O'5%—kal. Emelkedett a munkanélküliek száma az előző hónappal szemben a szállodai és éttermi alkalmazottak—utál 3'2%—kal, a bőriplarban 2'1%—kal, végül a vas—iparban O'3%—kal.
A hatósági és ingyenes magán munkaközvetítés nem volt olyan erőteljes, mint az előző hónapban.
A munkahelyek száma lényegesen hanyatlott, a nrunlkalkexresőké pedig árnyalatilag emelkedett. Or—
szágos viszonylatban száz munkahelyre 252 munka- keresö esett, az előző havi 233-mal és a mult évi
278—ucai'l szemben. Budapesten száz munkahelyre 236, videken pedig 306 munkakereső esett.
Termetés.
A kőszénttermelés évszaki behatás—okra emelke—
dett. A burnasztt'rntermelésnél az emelkedés nagyobb arímyokat öltött, úgyannyira, hogy a havi termelési adat az eddigi legmagasabb nívót is meghaladta s a megelőm'i konjunkti'iratetőtpontnál is magasabb ered—
mény jött létre.
Mind a vasérc, mind a finomításra való nyers vas termelése októberben hanyatlott, azonban még így is igen magas szinten mozgott.
Az elektromos áramtermelés jelentős arányban emelkedett. A növekedésben az évszaki erők ját- szottak nagy szerepet.
A téli évad előtt a széntermelés rendesen meg- flwuzzad. Évszaki beal'int'z'isokra az október havi ter- melés is erős emelkedést mutat. A kőszénből 54 ezer ([wal (minőt—%) termeltíink többet, mint a meg—
előző hi'maphun. A termelés 880 CZCtI' g—t tett, A mult évihez képest a növekedés 150 ezer (; (4—20'6
%) volt. Évszaki berliatasokra sokkal nagyobb ará—
nyokban emelkedett a barnaszéntermelés, mely 14 millió guval 813 millió (I-ra szökött (—t—20'1%), ezzel
a barnaszén havi termelése elérte az eddigi legma—
gasabb állásait. A megelőző konjunktúra tetőpont-
jának idején, 1929 októberében, mindössze csak 7011.716 (; barnaszenet termeltünk. A tavalyihoz képe-st több mint félmillió g—s gyarapodás mutat—
kozik H-6'2%).
Az év nnisodik felében, különösen pedig au—
gusztus és szeptember hónapokban a vasérctermelés ismét erőteljes lendületet vett és a havi termelési adatok jelentős tari'nly'b'aen multák felül a megelőző év azonos hőnapjainak a tvl'lllt'llÖSÖl. Október hó f*Olylelllfttl kereken 248 ezer (I vasércet termeltünk.
Az előző havil'ioz képest ugyan 59 ezer (I'S csökke- nés mutatkozik (—19'2 %), a tavalyihoz képest azon—
ban kereken 33 ezer (I—Val H—tö'floo) javult a ter- melés, Az október havi termelés egyébként újabb maximumot jelez, mert 1929 oktőber'ébetn is
idei
75
11. szan)
-— 1024 —
1937mindössze csak 2107 ezer (; vasércet termeltünk, az idei 248 ezer g—val szemben. A finomításra való nyersvas termelése a megelőző havz'rhoz képest szin- tén hanyatlott, a csökkenés azonban nem volt olyan nagyarányú, mint a masert-nél. Összesen 286 ezer (; finomításra való nyers vasat t—ermeltűvnk, 45 ezer g—ivatl kevesebbet (——13'5%), mint a megelőaő hónapban, de 58 ezer g-val többet (—l-2*5'2%), mint tavaly. Az előző havihoz képest bekövetkezett visz- szaes—és ellenére az október havi termelés rendkí—
vül magas szinten mozgott s az 1929. évvit kivéve ily magas október havi termelés sem azt megelő- zőleg, sem pedig azt követőleg nem fordult elő. Az idei október havi eredm—ény egyébként nem sokkal maradt el az 1929. évi október havi 299 ezer g—s termeléstől.
Szesz— és cukortermelés. A szesz- és cukorter—
melési kampány már megindult, különösen a cukor—
termelés öltött nagyobb arányokat. Október hónap—
ban 740 ezer (1 cukrot termeltünk, az előző havi 66 ezerrel és a mult évi október havi 487 ezerrel szemben. Az idei eukortermelési kampány tehát szélesebb keretek között indult meg.
Budapest székesfőváros elektromos áramterme—
lése október folyamán 28 millió kwó-val 31'5 mit—
lió kwó—ra emelkedett. A növekedés csaknem elérte a 10%-ot, a mult évihez *kkótp'C'S't azonban árnyalati (—-0'9'%) a hanyatlás. A mórtoriiksus célokra elosz- tott áram mennyisége hanyatlott. A hanyatlás csak nem elérte a 200 ezer kwó-t (—1'3i%). Az ily célokra elosztott áram mennyisége a mult évivel szemben 2'2%-os növekedést mutatott, Érvsza'ki behatásdkra a ma'gásnvilágítás'i célokra elosztott áratm mennyi- sége 111 millió kwó-val 48 millió kwó—ra (*t-310'1%—) nőttamegelőzö havihoz képest. Az áramfogyasztők számainak lényeges emelkedése folytán azonban a mult évivel szemben is 3'6%-os emelkedés mutat—
'kozik. A hó végével az elektromos műveknek 261764 áramfogyasztója volt, 1.699-cel több, mint az előző hó végén és 7.547-tel több, mint egy évvel azelőtt.
Kereskedelem és közlekedés.
A behozatali értéket áremelkedés, 5 egyes ton- tos itpari alapanyagok mennyiségi emelkedése nö—
velte. A kivitelben az állattenyésztési produktumok, s a nehézipari termékek előretörése jóval meg—
haladta a tbúzaexportnál szenvedett visszaesést.
A vasúti teiheráruforgalom, a gazdasági helyzet—
ben bekövetkezett javulás folytán, jele—ntős arányok- ban emelkedett. A szállított utasok száma ellenben idsényszerű behatásokra kedvezőtlenül alakult.
A postatorgalmi adatsorokban az évszaki erők kedvező irányban igen erőteljesen érvényesültek. A forgalomra vonatkozó adatsorok kivétel nélkül emel- kedést mutatnak.
A forgalomban lévő géperejű járómű—ivek száma a téli hónapokban hanyatló irányzatot szokott mu- tatni. A októberi csökkenés azonban még nem volt nagyarányú.
Külkereskedelem. Az október havi külkereske—
delmi cmérleg behozatali oldala 434 millió pengő- vel, a kiviteli 52'6 millióval zárult, s így 9'2 millió pengős aktív egyenleg állott elő. Behozatalunk össz- éritélke 19%-'kal, ki'vitelünké 15%—kal haladta meg a tavalyi eredményeiket. Az egyenleg jelentéktelen mértékben (200 ezer pengővel) a mult évi alatt maradt.
A behozatal ért-ékét az előző év színvonala fölé az egyes fontos nyersanyagoknál előállott áremel- kedés emelte, ami különösen a nyers és meg- munkált fánál, a cellulozénál, a nyers vasnál és: a nyers ástványolajnál volt jelentékeny, bár pl. egyik ledlfontosalhb impotntcikkün'knél, a nyers pamntnál a világpiaci áresés már a mult évi színvonal alatt alakította ki az értéket. Amellett egyes nyersanyt—
gok mennyiségi emelkedése is hozzájárult a be—
hozatali érték növel-éséhez. Ez utóbbi elsősorban a vaskohászatban és a nehézi'parhan éreztette hatá- sát: a vasérc importja 43%—kal, a k—okszé 40%-kal, a nyers rfém—e'ké 11%-kal volt nagyobb s hosszú szü- net után végre ___ igaz, hogy a tavalyi szokatla—
n'ul alacsony e havi mennyiséggel szemben __ a nyerS— és ócskavasnál 'is emelkedés jelenitlkezett.
Figyelmet érdemel a nyers ásványolaj 83%—os, a
celluloze 15%-os valamint a mű—
rostoknál és a nyers jutántál jelentkező beszerzési növekedése is,
többlet. A gömlhfaimsport 25%-kal, a lfűr—észáruké
(%%—kal visszaesett, amit a itiizilfaimport 28%—os
emelkedése enyhített, úgyhogy végeredményében a nyers és megmunkált 'fa tételénél csekély (5%-—0's) visszaesés alakult ki. Csökkent, de nem jelentős mértékben a nyers bőr, a nyers lkaucsruk 's a mű—
selyemrt'onal behozatala is. A fontos nyersanyagok közül a nyers (pamut 19%-os visszaesése a jelentősebb.
leg-
Kinitelúnlcben a búzánál mutatkozik igen erős, 58 millió peng-ős visszaesés: az idén 1.612 vagón búzát vittünk ki 2'8 millió pengő értékben a mult évi 6.057 'vagónnal szemben (86 millió P). Emellett az agrárcikkek közül a lóhere— és lucernamagnál
?; a tfriss gyiimölesnél állott elő jelentékeny, együtt- véve 1'2 millió pengőt tevő csökkenés. Az élő álla—
tok, valamint az állati eredetű termékek kedvező kiixllföldi elhelyezése azonban teljesen helyrehozta ezt a visszaesést: a vágó- és igásátllatoknál, a ba- romfinál, a disznózsír— e's szalonn'ánál, a tollnál együttvéve 6'8 millió pengős, a friss és elkészített lu'tsnál és tojásnát pedig további 700 ezer pengős többletet értünk el Azonfelül a itengerinél mint- egy 900 ezer, a friss tfő'zelé'k'liélélknél félmillió pen- gős többlet mutatkozik. A mezőgazdasági ipari cikkek elhelyezése általában nem volt kedvező. Az egyéb iparok közül a nehézipari export alakult jó eredménnyel: a gépek és készül—ékek tételénél 3 millió peungő's az emelkedés.
Vasúli forgalom. Az évszaki erők és a konjunk—
11. szám
—— 1025 -— 1987
túlrahiullám által is támogatott vasúti forgalom október hóban lényegesen emelkedett. A gazdasági helyzetben bekövetkezett javulás folyományaként a forgalom növekedése meghaladta a szokásos ideny- szerű kereteket. A szállított áruk mennyisége 570
ezer (tonnával a 2.478 ezer tonnára emelkedett, ami közel 30%—os növekedésnek felel meg, a mult évi—
hez képest pedig 16'4%—os gyarap-odás jött létre.
Az árutonnrakilometer számsoráiban mérsékeltebb a növekedés. Az előző ;havi'hoz képest 17 %, a mult
évihez képest pedig csak 14% a javulás. A meg- rakott teherkocsik száma egy bő leforgása alatt 30.480-nal 158.50'2-re emelkedett H—23'8%). A szál—
lított utasok száma idényszerü helvatásokra ha—
nyatlott, összesen 67 millió lltlílS került szállításra, 40 ezerrel (-——0'6%) kevesebb, mint a megelőző hó- ban, de 690 ezerrel (*i—ll'i'wl több, mint tavaly. Az utasüleilometer adatsorában a tárgyalt hóban 176
%—os csökkenés következett be, a tavalyihoz képest pedig 11'4%-—0s gyarapodás mutatkozik, amely meg- egyezik a szállított utasok számának a gyarapodá—
sával.
Posta/orgalom. A posta te—vókei'iységere vonat—
kozó számsorokban kivétel nélkül jelentös arányú emelkedes következo-tt be, nemcsak a megelőző havi- hyoz, de a mult évihez képest is. Az évszaki behatá- sok a tárgyalt hóban igen erősen ('srv'ényuesültek. A levófllcül.dseméunyek darabszáma 746 ezerrel közel 42 millióra emelkedett (*i—1'8%), de a mult éfvinhez ke—
pest is tötblb, mint félmillió wa gyaraipod'ás (%d%%).
Az évszaka erőik különösen a csomag-külderrnények darabszámát duzzasztottták meg. Októberben 73 ezer- rel tőbb csomag került szállításra H—8'6%), mint a megelőző hóban. A mult évihez képest azonban csekely arányú a növekedés H-O'Soo]. A postautal- ványok darabszáma 133 ezerrel 973 ezerre emelke- dett (%15'80/6], azok összegre pedig 2113 millió pen—
gővel 1028 millió pengöre nőtt (i2ő'6%). A mult képest az előbbi adatsornál 1'7%—os, az utóbbinál pedig 1'8%—os növekedés tapasztwal'llató.A budapesti helyi beszélgetések száma 1'2 millióval 11'2 millióra nőtt (—l—11-4%). Október hó folyamán a távbeszélő főállo'máisok szama 930l—cal 109.765-re emelkedett, ezzel újabb tetőpontot ert el. A rádió- előfizetők számában bekövetkezett növekedés étv- sza'ki erők eredménye. A hó végén összesen 374.719 rádióengedélyes volt Magyarországon, amelyből 31.190 Budapestre eset—t.
ó vili e z
Gépjáróműállomány. A kedvezőtlen idényszeri'i bellatáwsokra a fovrgnlmnban lévő géperejű járómű- vek száma október hó folyamán Magyarországon 416—tal 31.9'52-re esett vissza, a Illlllti évihez képest azonban még így is 3.261 (Hl—ll'4%) a növekedés.
A hó végén Budapesten 15.739 géperejű járómű volt forgalomban, Hill—gyel (-——1'2%) kevesebb, mint a megelőző hó végén, de 1.458—cal (t10'2%) több,
azelőtt. Október hó
mint egy évvel folyamán a
személykocsik állaga 152—vel 13.573-ra esett, a te- herkocsik száma ellenben 2'9-cel 3.531—ve emelkedett.
A motorkerékpárok száma 260-nwal 10.242-re csök—
kent (—2'5%), a mult évihez képest azonban az állomány 400—zal emelkedett.
Áralakulás.
A több hónapi stagnáció után szeptemberben bekövetkezett á'rja'vrulást októberben lényeges ha- nyatlás váltotta fel, mely a nagykereskedelmi ár- indexet az idei legmélyebb szintre szállította alá.
Az áralakulás egyebkent egyöntetű volt, úgy a mező—
gazdasági termé-kek, mint a iparcikkek ám csak- nem azonos arányban süllyedt.
A kiskereskedelmi áraik változatlansága folytán a megélhetéssel kapcsolatos költségek nem változ- tak. A vonatkozó index változatlanul az egy no előtti szinten állott.
A szeptember havi árjavul-ást októberben na- gyolbbarányú áresés követte. Egy hó leforgása alatt a hivatalos nagykereskedelmi árindex 3 ponttal 93-1'a esett, így a mult év ugyanezen időpontjához képest már csak 2 pontos emelkedes mutatkozik.
Az október havi átlagos nagykereskedelmi árnívó az idei legalacsonyabb szintet jelzti, csak február—A batn volt ily alacsony az árszint. A március—augusz—
husi stagnáeió után jelentkezett rövid időtartamú javulást követő áresés jelentőséget a konjunkturá- lis fejlődés szempontjából azonban még nehéz volna megállapítani. Mindazonáltal igen fontos az a kö—
rülmény, hogy a tárgyalt hóban úgy a mezőgazda- sági termekek, mint az iparcikkek ára esett s így egyöntetű volt az ársüllye-dvés. A mezőgazdasági eredetű cikkek árindexénél 3 pontos hanyatlás kő- vete'rkezett be s az index a hó végén 80-oxn állott, 3 ponttal magasabban, mint egy évvel azelőtt. Az iparcikkek árindexe 2 pontltal 121—re süllyedt, de 2 ponttal magasabban állott, mint a megelőző év ugyanazon időpontjában. A mezőgazdasági termé—
kek nagyobb arányú árlhanyatlásxa folytán az ,,agrár—
olló" valamivel széjjelebb nyílott s a mezőgazdasági és itpartemnexkck arra között fennálló díszparitás az előző havi 32 5'70-ról 33'9%—ra növekedett. Egy évvel azelőtt a dísszaritás 35'3%—ot tett.
Megélhetési költségek indexe. Az 1913 :; 100 alapra számít-olt megélhetési költségek indexe vál—
tozatlanul a megelőző hővé-gi nívón, 108'9-ern állott.
Az index komponensei közül csak az élelmezési cikkek árában törtent árnyalati, alig észrevehető hanyatlás. Az index többi komponensei változatla—
mil az egy hó előltt'i szinte-n állottak.
Pénz és hitel.
A betétállomzányban bekövetkezett növekedés még mindig nem kielégítő. Egy év leforgása alatt mindössze csak ("%%-os gyarapodás követekezett be.
Az értéktőzsdén a hanyatló irányzat mind ki- fejezettebb jelleget ölt. Az árfolyambanya'tlás októ- berben is folytatódott, de nem volt olyan nagy-
7ö*
11. szám. —— 1026 ——-— 1937
;
Gazdasági jelzőtábla"?
"'_'-"—"'—' "" ' '
,
1935 1936 1 9 3 6
M e g n e v e z e s Egyseg átlag má us jú: ius július aug. szept. október nov. dec.
Mayennes Mai Juín Jm'llet Aoút Sept. Octobre Nov. Déc.
NépmozgalomJ)
, 1 mamam; _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ szám 6.253 6.357 8.535 4.888 3.174 5.057 5.612 8.010 11.181 5.950
2 Hmssaskőm, 1000 lélekre _ _ _ _ _ _ 8-5 8-5 11—2 96 4-2 6-7 7-6 10—5 15-2 7-8
3 mvmmews _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ,, 15.452 14.946 15.483 14.727 15.771 15.993 16.475 15.180 13.545 13.179
4 Elveszmaés 1000 lélekre _ _ _ _ _ _ _ , 209 200 204 201 20-8 210 22-5 200 18-5 171?
5 namam _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ , 11.304 10.530 10.840 10.102 10.704 10.452 9.537 10.571 9.467 10.878
6 Halálozás 1000 lélekre . , . . . . ,. 152 14-2 143 1349 141 13-7 13-0 13-13 12-19 143
7 Egy éven mu dum _ _ _ _ _ _ _ _ ,, 2.381 2.097 2.088 2.072 2.813 2.549 2.150 1.930 1.703 1.904
8 Egy éven .hm elhalt 100 élveszmőme _ ,, 15-4 14-0 13-5 14-1 178 15-9 131 12-7 120 14-3
9 camakórbm enm." _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 1.133 1.098 1.438 1.150 1.027 879 812 844 839 933
10 Gümókórban enm" 1000 IéLekre _ _ _ _ , 1-53 1-47 1-89 1-57 1-35 1-16 1-11 1-11. 1-14 1-23 11 Természete; szaporodás _ _ _ _ _ _ _ ,, 4.147 4.366 4.643 4.625 5.057 5.541 6.938 4.609 4.078 2.297
12 Természetes szaporodás 1000 lélekre . . . 5'6' 5'9 6'1 63 67 T.? 9-5 6'1 56 30
13 Kívándorolt . . . . . . . . . . . . ,, 9? 90 110 93 93 85 124 89 106 69
14 Visszwvándorolt , 119 83 861 65 57 51 61 69 72 79
Munkapiac.
15 Tár-adalombiztosíró szervek taglétszáma. 1.000 —— '— 1-031'8 1.025'4 1.027'1 1.053'4 1.052-2 1.063-5 1.048'3 997-7 Ebből:
16 Férfi . . . . . . . . . . . . ,, —— _" 6645 6659 672"? 6943 6933 7039 693'1 6378
17 Nő . . . . . . . . . . . . ,, —— * —— 367'3 3595 3544 3591 358'9 359'6 355'2 360'4
Munkanélküli:
18 Szociáldem szakszervezeti összesen . . . szám 1831?) 15-637 16.718 15.771 14.651 13.690 12876 12.838 13.815 15.044 19 Szociáldem. szakszervezeti Budapesten . ,, 10307 8270 8-627 8.008 7.515 7.368 7.083 6.965 7.323 8.025
20 Ket. szoc, szakszervezeti Budapesten . ,. 967 . 800 795 655 645 747 710 699 841 923
21 Szakszervezeti munkanélküli együtt . . 19.282 16-43? 17.513 16.426 15.295 14.437 13.586 13.537 14.656 15.967
Halósili e. manna; manónközvelllés:
22 Munkahely _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ szám 4.985 16.426 17.902 15.534 75.379 15.948 17.390 18.202 14.705 14.239
23 Munkamegó _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ,, 52.048 52.114 52.932 47.738 46.711 48.221 50.166 50.655 50.371 50.863
24 100 munkahelyre esett mankakeresó _ _ _ 349 319 295 307 303 302 229 278 342_ 357
25 ankaközvetltés . . . 13.787 13.981 15.212 12.938 12817 13.161 14.155 15.097 12.229É 12.313
26 100 munkahelyre esen közvetítés . . . . ,. 91'9 85'1 84—9 832 833 82-5 813 82-9 831: 864 Felajánhxtt órabérek:
27 Bádogos _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Pengő 0447 051 0450 0-51 0-46 0-53 0-52 0—50 0-51 0-53
28 Mmmm _ _ _ _ _ _ _ _ _ ,, 0—43 046 052 0-44 045 046 045 046 0146 11-46
29 sm _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ 0-38 039 036 0—47 0—40 0-38 0-35 0-41 041 040
30 Kómives _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ , 050 056 058 0-57 0-56 0-62 055 058 059 _
31 Napszámo, _ _ _ _ _ _ _ _ 0-30 0-31 0-32 0-32 0-30 0—30 0-34 0-32 0-33 0-33
32 Gyári munkásm _ _ _ _ _ _ _ , 0—19 0-20 0-21 0-23 0-22 018 019 018 0-18 0-21
33 napszámosnó _ _ _ _ _ _ _ _ , 0-28 0—27 0—26 0-25 0-27 028 030 032 023 026
Termelés.
_
34 Kőszén . . . . . . . . . . . . . . 1.000c; 685'7 689'0 6261 6522 6591 661'8 7153 7300 7525 7521 85 Baj-mmm _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ 5.598'0 5.920'8 4.521'0 4.421'7 4.842'4 5.153'5 6.444'5 8.111'0 7.756'4 7.502'5 38 Vasa-c és vassalak _ _ _ _ _ _ _ _ , 160'3 23'1'0 228'6 241'5 2592 2002 2525 2147 1932 210'1 37 Finomtásra való nyers Vas. . . . . . ,, 154'9 2552 2358 2624 2276 2362 2851 2286 2889 2409
38 Szasz . . . . . . . . . . . . 1.000 hl. 25'6 318 805 59 52 93 152 27'0 65*3_ 77'6
39 Cukor . . . . . . . . . . . . . _ 10001] 974 1199 01 00 00 05 13-51 487'4 862'83 74'1
Budnpest "főv. Elektromu Művei:
§
40 Víllamosáram _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ l.000kw.óra 25.597 28.084 25.483 24.116 26.790 26.666 27.900 31.807 31.184 32.361 41 Motorikus célra elosztom áram,) _ _ _ _ , 11.128 12.782 11.937 12.299 12.239 15.880 13.925 14.059 14.062 13.149 42 Magánvüágitásri célra eloszlott áram,) . ,, 5.344 5.436 4.976 4.146 3.634 3.101 3.367 4.621 5.906 7.372 43 Egyéb célokra elosztott áram,) . . . . ,, 3.875 4.202 3.787 3.822 4.069 4.102 3.985 4.494 4.560. 4.819 44 Elek'tromosáramfogyasztók . . . . . . Szám —— — 251043 250876 250776 250559 252180 254217 2556272257356
') A _közölt adatsorok részletes magyarázata a Magyar Statisztikai Szemle 1932. évi 10. számának mellékletében található. (Gazda- ságstaüntíkal adatok 1926—32) —3) A budapestkórnyéki városok fogyasztása') Az 1936, isévbenníoglallaük,illegal ideiglenes ;ellegűek_ —— ,) A budapestkörnyékí városok fogyasztása nélkül. —
