Thirring Gusztáv dr.: Budapest főváros demografiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó 50 évben. Első kötet.

8. szám. __

A népszámlálási mű e legújabb kötete a régi rendszerhez híven szöveges adatelemzést nem tar-

talmaz, csupán ,,általánOS megjegyzések" címen

foglalja össze a kötet okvetlenül figyelembe legfontosabb szempontokat;

megemlíthetjük azonban, hogy néhány fontosabb

adatcsoportját a Szemle már behatóbban ismertette.

Thlrring Gusztáv dr.: Budapest főváros demografiai és társadalmi tagozódásának fejlő—

dése az utolsó 50 évben. Első kötet.

Dr Gustave Thirring: Le développement, pen—

dant les 50 derniéres années, de la structure démo-

graphigue et sociale de Budapest. Tome premier.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyejalm' I. Lajos dr.) 70. kötet, 2. szám. Kiadja: Budapest székes- főváros Stalisztikai Hivatala.

Publications Statístigues. (Rédigées par le Dr Louis [. lllyefalvt). 701: volume, numéra 2. Publi- cation du Bureau de Statisiígue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1935. 335 l. —— p.

A székesfőváros Statisztikai Hivatala, amiely Illye/alví I. Lajos dr. vezetése alatt már olyan sza—

mos nagyértékű munkával gazdagította a statisztikai irodalmat, hogy arra külföldön sem lehet példát találni, nemrégiben egy újabb nagyszabású mun—

kát adott közre Thirring Gusztáv drl—nak, a hiva-

tal előbbi igazgatójának tollából. Ez a munka

tulajdonképen a székesfőváros 50 éves jubileuma

alkalmából készült s mintegy folytatása az ugyan—

csak 'l'hirring Gusztáv által írt ,,Budapest félszá-

zados fejlődése 1873—1923-ig" című munkának.

Ez utóbbi mű a s ékesfőváros minden

kiterjedő statisztikáját adja a szóban forgó 50 év alatt; a főváros közéletének legheterogénebb tü—

neteivel foglalkozik. a területtel és településsel éppen úgy, mint a népességgel, a közgazdasági állapotok széles területével, a közművelődés ösz—

szes ágazattaival, a közegészsé—güggyel, közmunkák- kal, a községi közigazgatás állapotával és községi

használásánál veendő

részletre

háztartás ügyével. Ebben a széles keretben nem

lehetett foglalkozni .a népesség

társadalmi

demografiai és

tagozódásának kérdésével és

fejlődésével olyan behatóan, ahogy azt a rend-

kívül bő anyag megérdemelte volna. Azért éppen maga a Magyar Tudományos Akadémia kezde- ményezte egy olyan munkának a létrejöttét, amely Budapest népességének fejlődését tudomá- annak

nyos vizsgálatok alapján feldolgozza s e célból még 1923-ban pályázatot hirdetett. A pályázat alapján Thirring Gusztáv kapott megbízást a

munka megírására, annak kiadását pedig dícsé- retre méltó módon a

hivatala vállalta.

A munka két kötetre van tervezve, amelyből

a most megjelent első kötet a rendelkezésre álló

statisztikai anyag rövid ismertetése után először székesfőváros statisztikai

a népesség fejlődés—ével és külső tagozódásával

foglalkozik, Ebben a részben részletes adatokat találunk a népességnek vízszintes és függőleges

26—

irányban 'való terje-szkuedéséről. Nagyon szemlél- tető táblák mutatják be, hogy hogyan települt be fokozatosan a főváros jobb- és hatparti része, azután az egyes kerületek, külön a beltelek és

kültelek, sőt egyes kisebb területrészekre vonat-

kozólag is találunk a fejlődést feltüntető igen jel- legzetes adatokat. Nagy súlyt fektet a népfejlő- désnek függőleges irányban való tagozódására és a fejlődés menetének a megvilágítására, amikor a há—

zak magasságával hozza kapcsolatba a lakosságot.

Érdekes itt az a megállapítás, hogy a földszintes

házak aránya 1920-ig fokozatosan csökken, az-

óta azonban a csaladi lakóház-típus fokozatos el- terjedésével újra növekszik. Úgy itt, mint a ké- sőbbi adatoknál Thirring munkája az 1925. évvel zárul, sőt olyan adatoknál, amelyek csak a Köz- ponti Statisztikai Hivatal feldolgozásában vannak meg, már az 1920. évvel. Ennek az a magyará—

zata, hogy a munka a főváros egyesítés—e (1873) óta lefolyt öt évtized fejlődését kívánja megvilá- gítani s így az 1930. évi adatok, amelyek azóta

már rendelkezésre állnak, nem illettek volna bele.

Viszont ott, ahol lehetséges még az 1850. évi nép-

számlálás adatait is felhasználja, bár ezek termé—

szetesen csak hézagosak és nem terjednek ki a

főváros egész területére.

Foglalkozik azután a viszonylagos népességgel, azzal az érdekes jelenséggel, hogy míg egyik terü- letrészen gyors ütemben gyarapodik a népesség, máshol már a néprítkulás tünetei (city-képződés)

észlelhetők, Mindezeket az adatokat s a későbbi—

eket is mindig nemzetközi világi—tásba is helyezi,

hogy az egyes viszonylatokban Budapest helyét

megállapítsa a nagyvárosok között. Rendkívül ér-

dekesek azok a fejtegetései, amelyek a törzsökös

lakosságra s ezzel kapcsolatban a bevándorlásra

vonatkoznak. Áttekinth—etően vannak itten csopor—

tosítva visszamenőleg is mindazok az adatok,

amelyek ezt a kérdést megvilágíthatják. Látható,

hogy Budapest vonzóereje hogyan hatott ki az

ország egyes részeire és hogy a bevándorlás iránya

hogyan változott meg az idők folyamán. Eleinte Budapest jóformán csak a Dunántúlról és a Nyu—

gall—Felvidékről kapta bevándorlóit, később a be-

vándorlás súlypontja fokozatosan kelet felé és az

Alföldre tolódott el, Megindult azonkívül a Buda-

pestről való elvándorlás is. Sajnos, ezeket a

rendkívül érdekes adatokat az ország feldarabo-

lása folytán nem tudjuk tovább követni, és a Csonka—Magyarországrál meglévő adatok is csak részben liasználhamk fel a :multtal való össze- hasonlításra. Még így is érdekes, hogy ma már százezret jóval meghaladja a fővároson kívül talált Budapesten születettek száma. Természete—

sen itt főkép a főváros közvetlen környékére való

kitelepülés játsza a fő szerepet. Ezt a körülményt

Thirring nem is hagyja figyelmen kívül s bár

8. szám. —— 727 —— 1936

munkája kifejezetten csak Budapest népességéről

szót, mindig Nagy—Budapestet tartja ;szem előtt, és

—— nagyon helyesen —— a népességi és települési

viszonyoknál Nagy-Budapestet, mint egy egységet tekinti, mert hiszen a szomszédos községek

ma már a valóságban Budapest külvárosait te—

szik és óriási fejlődésüket csakis a fővárosnak

köszönhetik, egyébként pedig népességük társa- dalmi szerkezete ma már _ még az eredetileg falusi községeké is —— alig különbözik Budapes—

tétől.

A munka második része apnépesség demog—

rafiai tagozódásával és ennek vz'tltozz'isaival fog- lalkozik, de ebben a részben egyelőre csak a noinek arányát, a népesség korviszonyait és a

nemzetiségi adatokat tárgyalja. A többi irányban való demográfiai vizsgálódás a következő kötetre marad és ebben ígéri Thirring a népességnek Budavár visszafoglalása utáni időktől való fejlő- désének megírását is.

Részletesen kiterjeszkedik a nemi aránynak

területrészek szerint való alakulására, a fejlődés általános irányaira; azután a bevándorlásnak és magának a népmozgalomnak a nemi arány ala- kulására gyakorolt hatásával foglalkozik, azon—

kívül az egyes nemzetiségek és felekezetek külön- böző nemi arányának vizsgálatára és annak okai

kiderítésére is nagy súlyt fektet. Részletesen vilá-

gítja meg a világháború hatását a nemek alaku- ására. Mélyreható vizsgálódásokat találunk köny-

vében a korviszonyok térbeli és időbeli alakulá- sára vbnatkozótlag is. Látjuk, hogy hogyan változ-

! [

nak .a korviszonyok egyrészt a születések szirmá—

nak csökkenése, másrészt a halálozási viszonyok

javulása, végül s talán legnagyobb mértékben a be- vándorló tömegck egészen eltérő korviszonyai következtében. A gyermekek aránya fokozatosan csökken, az öregeké növekszik, a produktív kor

pedig aszerint változik, hogy a bevándorlás foko—

zódik—e vagy csökken. Nemzetközi összehasonlí—

tások is élénkítik a munkának Ezt a fejezetét és igen érdekesek azok a részei, amelyek a társa- dalmi viszonyoknak a befolyását mutatják be kii-

lönösen a gyermekeknek kerületenkint rendkívül különböző arányára.

Végül igen beható ismertetés-ét találjuk a lakosság nemzetiségi megoszlásának s annak a bámulatos változásnak, amelyen a főváros népes—

sége e tekintetben áttment. Mar sok tanulmány

foglalkozott ezzel az érdekes kérdéssel, amely a

magyarság nagyszerű asszimiláló erejét bizonyítja, de ilyen alaposan, minden részletet ,megvilágítóan

még nem láttuk ezt a kérdést kidolgozva. itt is

visszamegy Thirring egész a mult század köze- péig és az akkori, részben hiányos, részben ten—

denciózus adatokat igyekszik a későbbiekkel ösz- szehasonlíthatóá tenni. Megtudjuk ebből, hogy

Budapest akkori 157497 lakosából csak 57.891 volt magyar, ellenben 85.887 volt akkor a néme—

tek száma, A németség tehát akkor még abszolut:

többségben volt, míg a magyarság aránya csak 36'r8%. 1880-ban, mikor először vették fel az

anyanyelvet a népszámlálásnál, a magyarság aránya már 56'79'6—ot tett, azóta 1925—ig fokoza-

tos emelkedéssel 93'4%—1'a ment fel. (1930—ban már

94'3'%). Igen érdekesen mutatja be az asszimiláció folyamatait Thirring a korcsoportokon keresztül, majd a népesség szülőhelyével kapcsolatosan.

Közli azoknak a régebbi felvételeknek az anyagát,, ahol az idegcnajktú szülők gyermekei vannak

anyanyelv szerint részletezve. Ezek az adatok is igen érdekes bepillantást engednek az asszimiláció

folyamatába.

E rövid ismertetés keretében nem is lehet fel- sorolni mindazt a bőséges anyagot és tanulság-ot,, ami ebben a könyben foglaltatik és amelyekkel ez

a kitűnő munka szolgál. Thirring Gusztáv a leg-

régibb és legalaposabb ismerője Budapest statisz- tikai viszonyainak, ő tőle nem is lehetett várni lllálSl, mint egy igazán kimerítő, tökéletes leírását

Budapest népességi fejlődésének. Az ő kezében az

adatoknak, a tábláknak tömege nem száraz adat—

halmaz, hanc-m élvezetes olvasmány, amit előlsegít

világos okfejtése és szóvirágoktól mentes, de annál alaposabb, tudományos írásmódja. Várakozással' nézünk munkájának folytatása elé. K. A. dr.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

()uvrages arrivés á la bíbliothegue de l'Office central royal hongroís de siatistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications düntérét international et de théorie générale.) —— Apergu de la situation mone- taire. Société des nations. Geneve. 1936. (Monnaies

et bangues 1935/6. I.)

Finances publigues, 1928/1935. XIV. füzet:

Hongrie. XX. füzet: Norvege. XXVA füzet: Suede.

Société des nations. Geneve.

Jahresbericht, 1935. Internationales Buehdru- cker—Sekretariat. Bern.

Le premier recensement agricole mondial. 5.

füzet: Union de ("Afrigue du Sud. 9. füzet: Fin—

lande. 16. füzet: Pérou. Institut international diagri—

culture. Rome.

Le problemo de Palimentation. H. köt. Rapport

sur les bascs physiologígues de I'alimentatíon, établi par la Commission technigue du comité

d'hygiéne á la réunion de Londres (25—29 no- vembre 1935), revu et complété () Ia réunion de!

Geneve (4—8 juin 1936). Société des nations

Geneve.