8. szám. __
A népszámlálási mű e legújabb kötete a régi rendszerhez híven szöveges adatelemzést nem tar-
talmaz, csupán ,,általánOS megjegyzések" címenfoglalja össze a kötet okvetlenül figyelembe legfontosabb szempontokat;
megemlíthetjük azonban, hogy néhány fontosabb
adatcsoportját a Szemle már behatóbban ismertette.Thlrring Gusztáv dr.: Budapest főváros demografiai és társadalmi tagozódásának fejlő—
dése az utolsó 50 évben. Első kötet.
Dr Gustave Thirring: Le développement, pen—
dant les 50 derniéres années, de la structure démo-
graphigue et sociale de Budapest. Tome premier.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyejalm' I. Lajos dr.) 70. kötet, 2. szám. Kiadja: Budapest székes- főváros Stalisztikai Hivatala.
Publications Statístigues. (Rédigées par le Dr Louis [. lllyefalvt). 701: volume, numéra 2. Publi- cation du Bureau de Statisiígue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1935. 335 l. —— p.
A székesfőváros Statisztikai Hivatala, amiely Illye/alví I. Lajos dr. vezetése alatt már olyan sza—
mos nagyértékű munkával gazdagította a statisztikai irodalmat, hogy arra külföldön sem lehet példát találni, nemrégiben egy újabb nagyszabású mun—
kát adott közre Thirring Gusztáv drl—nak, a hiva-
tal előbbi igazgatójának tollából. Ez a munka
tulajdonképen a székesfőváros 50 éves jubileumaalkalmából készült s mintegy folytatása az ugyan—
csak 'l'hirring Gusztáv által írt ,,Budapest félszá-
zados fejlődése 1873—1923-ig" című munkának.
Ez utóbbi mű a s ékesfőváros minden
kiterjedő statisztikáját adja a szóban forgó 50 év alatt; a főváros közéletének legheterogénebb tü—
neteivel foglalkozik. a területtel és településsel éppen úgy, mint a népességgel, a közgazdasági állapotok széles területével, a közművelődés ösz—
szes ágazattaival, a közegészsé—güggyel, közmunkák- kal, a községi közigazgatás állapotával és községi
használásánál veendő
részletre
háztartás ügyével. Ebben a széles keretben nem
lehetett foglalkozni .a népesség
társadalmi
demografiai és
tagozódásának kérdésével és
fejlődésével olyan behatóan, ahogy azt a rend-
kívül bő anyag megérdemelte volna. Azért éppen maga a Magyar Tudományos Akadémia kezde- ményezte egy olyan munkának a létrejöttét, amely Budapest népességének fejlődését tudomá- annaknyos vizsgálatok alapján feldolgozza s e célból még 1923-ban pályázatot hirdetett. A pályázat alapján Thirring Gusztáv kapott megbízást a
munka megírására, annak kiadását pedig dícsé- retre méltó módon a
hivatala vállalta.
A munka két kötetre van tervezve, amelyből
a most megjelent első kötet a rendelkezésre álló
statisztikai anyag rövid ismertetése után először székesfőváros statisztikaia népesség fejlődés—ével és külső tagozódásával
foglalkozik, Ebben a részben részletes adatokat találunk a népességnek vízszintes és függőleges26—
irányban 'való terje-szkuedéséről. Nagyon szemlél- tető táblák mutatják be, hogy hogyan települt be fokozatosan a főváros jobb- és hatparti része, azután az egyes kerületek, külön a beltelek és
kültelek, sőt egyes kisebb területrészekre vonat-kozólag is találunk a fejlődést feltüntető igen jel- legzetes adatokat. Nagy súlyt fektet a népfejlő- désnek függőleges irányban való tagozódására és a fejlődés menetének a megvilágítására, amikor a há—
zak magasságával hozza kapcsolatba a lakosságot.
Érdekes itt az a megállapítás, hogy a földszintes
házak aránya 1920-ig fokozatosan csökken, az-
óta azonban a csaladi lakóház-típus fokozatos el- terjedésével újra növekszik. Úgy itt, mint a ké- sőbbi adatoknál Thirring munkája az 1925. évvel zárul, sőt olyan adatoknál, amelyek csak a Köz- ponti Statisztikai Hivatal feldolgozásában vannak meg, már az 1920. évvel. Ennek az a magyará—
zata, hogy a munka a főváros egyesítés—e (1873) óta lefolyt öt évtized fejlődését kívánja megvilá- gítani s így az 1930. évi adatok, amelyek azóta
már rendelkezésre állnak, nem illettek volna bele.
Viszont ott, ahol lehetséges még az 1850. évi nép-
számlálás adatait is felhasználja, bár ezek termé—
szetesen csak hézagosak és nem terjednek ki a
főváros egész területére.Foglalkozik azután a viszonylagos népességgel, azzal az érdekes jelenséggel, hogy míg egyik terü- letrészen gyors ütemben gyarapodik a népesség, máshol már a néprítkulás tünetei (city-képződés)
észlelhetők, Mindezeket az adatokat s a későbbi—eket is mindig nemzetközi világi—tásba is helyezi,
hogy az egyes viszonylatokban Budapest helyét
megállapítsa a nagyvárosok között. Rendkívül ér-
dekesek azok a fejtegetései, amelyek a törzsököslakosságra s ezzel kapcsolatban a bevándorlásra
vonatkoznak. Áttekinth—etően vannak itten csopor—tosítva visszamenőleg is mindazok az adatok,
amelyek ezt a kérdést megvilágíthatják. Látható,
hogy Budapest vonzóereje hogyan hatott ki azország egyes részeire és hogy a bevándorlás iránya
hogyan változott meg az idők folyamán. Eleinte Budapest jóformán csak a Dunántúlról és a Nyu—gall—Felvidékről kapta bevándorlóit, később a be-
vándorlás súlypontja fokozatosan kelet felé és az
Alföldre tolódott el, Megindult azonkívül a Buda-
pestről való elvándorlás is. Sajnos, ezeket arendkívül érdekes adatokat az ország feldarabo-
lása folytán nem tudjuk tovább követni, és a Csonka—Magyarországrál meglévő adatok is csak részben liasználhamk fel a :multtal való össze- hasonlításra. Még így is érdekes, hogy ma már százezret jóval meghaladja a fővároson kívül talált Budapesten születettek száma. Természete—sen itt főkép a főváros közvetlen környékére való
kitelepülés játsza a fő szerepet. Ezt a körülményt
Thirring nem is hagyja figyelmen kívül s bár8. szám. —— 727 —— 1936
munkája kifejezetten csak Budapest népességéről
szót, mindig Nagy—Budapestet tartja ;szem előtt, és
—— nagyon helyesen —— a népességi és települési
viszonyoknál Nagy-Budapestet, mint egy egységet tekinti, mert hiszen a szomszédos községek
ma már a valóságban Budapest külvárosait te—szik és óriási fejlődésüket csakis a fővárosnak
köszönhetik, egyébként pedig népességük társa- dalmi szerkezete ma már _ még az eredetileg falusi községeké is —— alig különbözik Budapes—
tétől.
A munka második része apnépesség demog—
rafiai tagozódásával és ennek vz'tltozz'isaival fog- lalkozik, de ebben a részben egyelőre csak a noinek arányát, a népesség korviszonyait és a
nemzetiségi adatokat tárgyalja. A többi irányban való demográfiai vizsgálódás a következő kötetre marad és ebben ígéri Thirring a népességnek Budavár visszafoglalása utáni időktől való fejlő- désének megírását is.Részletesen kiterjeszkedik a nemi aránynak
területrészek szerint való alakulására, a fejlődés általános irányaira; azután a bevándorlásnak és magának a népmozgalomnak a nemi arány ala- kulására gyakorolt hatásával foglalkozik, azon—kívül az egyes nemzetiségek és felekezetek külön- böző nemi arányának vizsgálatára és annak okai
kiderítésére is nagy súlyt fektet. Részletesen vilá-gítja meg a világháború hatását a nemek alaku- ására. Mélyreható vizsgálódásokat találunk köny-
vében a korviszonyok térbeli és időbeli alakulá- sára vbnatkozótlag is. Látjuk, hogy hogyan változ-! [
nak .a korviszonyok egyrészt a születések szirmá—
nak csökkenése, másrészt a halálozási viszonyok
javulása, végül s talán legnagyobb mértékben a be- vándorló tömegck egészen eltérő korviszonyai következtében. A gyermekek aránya fokozatosan csökken, az öregeké növekszik, a produktív kor
pedig aszerint változik, hogy a bevándorlás foko—
zódik—e vagy csökken. Nemzetközi összehasonlí—
tások is élénkítik a munkának Ezt a fejezetét és igen érdekesek azok a részei, amelyek a társa- dalmi viszonyoknak a befolyását mutatják be kii-
lönösen a gyermekeknek kerületenkint rendkívül különböző arányára.
Végül igen beható ismertetés-ét találjuk a lakosság nemzetiségi megoszlásának s annak a bámulatos változásnak, amelyen a főváros népes—
sége e tekintetben áttment. Mar sok tanulmány
foglalkozott ezzel az érdekes kérdéssel, amely amagyarság nagyszerű asszimiláló erejét bizonyítja, de ilyen alaposan, minden részletet ,megvilágítóan
még nem láttuk ezt a kérdést kidolgozva. itt isvisszamegy Thirring egész a mult század köze- péig és az akkori, részben hiányos, részben ten—
denciózus adatokat igyekszik a későbbiekkel ösz- szehasonlíthatóá tenni. Megtudjuk ebből, hogy
Budapest akkori 157497 lakosából csak 57.891 volt magyar, ellenben 85.887 volt akkor a néme—
tek száma, A németség tehát akkor még abszolut:
többségben volt, míg a magyarság aránya csak 36'r8%. 1880-ban, mikor először vették fel az
anyanyelvet a népszámlálásnál, a magyarság aránya már 56'79'6—ot tett, azóta 1925—ig fokoza-
tos emelkedéssel 93'4%—1'a ment fel. (1930—ban már
94'3'%). Igen érdekesen mutatja be az asszimiláció folyamatait Thirring a korcsoportokon keresztül, majd a népesség szülőhelyével kapcsolatosan.Közli azoknak a régebbi felvételeknek az anyagát,, ahol az idegcnajktú szülők gyermekei vannak
anyanyelv szerint részletezve. Ezek az adatok is igen érdekes bepillantást engednek az asszimiláció
folyamatába.E rövid ismertetés keretében nem is lehet fel- sorolni mindazt a bőséges anyagot és tanulság-ot,, ami ebben a könyben foglaltatik és amelyekkel ez
a kitűnő munka szolgál. Thirring Gusztáv a leg-
régibb és legalaposabb ismerője Budapest statisz- tikai viszonyainak, ő tőle nem is lehetett várni lllálSl, mint egy igazán kimerítő, tökéletes leírásátBudapest népességi fejlődésének. Az ő kezében az
adatoknak, a tábláknak tömege nem száraz adat—
halmaz, hanc-m élvezetes olvasmány, amit előlsegít
világos okfejtése és szóvirágoktól mentes, de annál alaposabb, tudományos írásmódja. Várakozással' nézünk munkájának folytatása elé. K. A. dr.A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
()uvrages arrivés á la bíbliothegue de l'Office central royal hongroís de siatistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications düntérét international et de théorie générale.) —— Apergu de la situation mone- taire. Société des nations. Geneve. 1936. (Monnaies
et bangues 1935/6. I.)
Finances publigues, 1928/1935. XIV. füzet:
Hongrie. XX. füzet: Norvege. XXVA füzet: Suede.
Société des nations. Geneve.
Jahresbericht, 1935. Internationales Buehdru- cker—Sekretariat. Bern.
Le premier recensement agricole mondial. 5.
füzet: Union de ("Afrigue du Sud. 9. füzet: Fin—
lande. 16. füzet: Pérou. Institut international diagri—
culture. Rome.
Le problemo de Palimentation. H. köt. Rapport