Mutatkozzunk be az Interneten! A

(1)

Az érdekes rendellenes viselkedésre a magyarázat -fizikai vizsgálatok ered

ményei (röntgen és neutron-diffrakciós m é r é s e k ) eredményei szolgáltatták. A kerámiák szerkezetére az egymáshoz kapcsolódó WO4 tetraéderek és ZrO6

oktaéderek jellemzők. A két fémet ö s s z e k ö t ő oxigén-atomok rezgési energiája a hőmérséklet e m e l k e d é s é v e l nő, de elmozdulni csak a két fématom közötti térrészből kifele tudnak. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a két fématom közeledik egymáshoz, ami az anyag zsugorodásához vezet.

(Chemical & Engineering N e w s )

A környezetvédelem problémái a gyakorlati kémia fejlődését serkentik

A halogénezett szénhidrogéneket már többször említettük, mint a légkör veszélyes szennyező anyagait. Sajnos talajba kerülve is veszélyesek, a talajvizet szennyezik.

A fémek korróziójának vizsgálatánál észlelték, hogy a fémmel találkozó elektrolit ha tartalmaz halogénezett szerves anyagot, akkor a fém oxidációjával e g y i d ő b e n a szerves vegyület is elbomlik. Például:

ahol X - halogén e l e m atomja

Ezt a jelenséget értékesítették a talajvíznek a tisztítására, olyan e s e t e k b e n amikor a talajban halogénezett szerves vegyület került s z e n n y e z ő anyagként. A talajban vas szűrőket helyeztek el. Megállapították, hogy a szerves vegyület bomlási s e b e s s é g e jelentősen megnőtt, ha a szűrőként használt vas kis mennyi- ségű palládiumot is tartalmazott.

A b e l s ő é g é s ű benzinmotorok jelentős környezetszennyezők. Évek óta s o k próbálkozás ismert a kőolajtermékeknek olcsó, környezetet nem s z e n n y e z ő technikával előállítható üzemanyagokkal való felváltására. Az a l k o h o l o k (etil-, metil-) bizonyultak jónak erre a célra, csak túl nagy az előállítási költségük.

Amerikai kutatóknak sikerült kifejleszteni e g y új, genetikailag módosított b a k - térium törzset ( z y m o m o n a s mobilis) amely a mezőgazdasági hulladékban é s faipari hulladékban (fűrészpor) található öt szénatomvázas xülózmolekulát etil- alkohollá bontja le. Ezzel az eljárással nyert alkohol előállítási költsége fele a glükózból élesztős erjesztéssel nyertének. Az így nyert alkohol n e m m é r g e z ő kopogásgátlóként adagolható a benzinhez. Megállapították, h o g y használatával kb. 3 0 % - a l k e v e s e b b a légkörbe kerülő szénhidrogén és nitrogén o x i d o k mennyisége.

( T e c h n i k a , 1 9 9 5 )

Mutatkozzunk be az Interneten!

A HTML nyelv - III. rész L i s t á k

A HTML nyelv segítségével listákat is készíthetünk. Lássuk a legfontosabb listatípusokat!

S z á m o z o t t lista: <OL> ... </OL> (OL - ordered list) A lista minden e l e m e e l é a <LI> parancs kerül. Például:

<0L>

<LI> Első elem;

<LI> Második elem.

</0L>

F i r k a 1 9 9 7 - 9 8 / 2 7 1

(2)

(Itt, é s a k ö v e t k e z ő k b e n is eltekintünk a magyar b e t ű k H T M L - e s írásmódjától.

T e r m é s z e t e s e n , ha azt akarjuk, h o g y é k e z e t e s e n jelenjenek meg, a k k o r az e l s ő részben ismertette m ó d o n kell írnunk őket. Pl. á helyett & a a c u t e ; )

A fenti lista e r e d m é n y e a k ö v e t k e z ő lesz:

1. Első elem;

2. Második elem.

A számozás 1-gyel kezdődik, é s arab számjegyekkel történik. M e g lehet változtatni a kezdőértéket és a számjegyek típusát is:

Az <OL START - kezdőérték> parancs e s e t é b e n az e l s ő e l e m sorszáma kezdőérték lesz.

Az <OL T Y P E - karakter> parancs a sorszámozás típusát határozza meg. A karakter lehet:

A e k k o r a számozás A, B , C, ...

I e k k o r a számozás I, II, III, ... (tehát római s z á m o z á s ) I e k k o r a számozás i, ii, iii, ... (kisbetűs római) 1 e k k o r a számozás a szokásos arab számozás S z á m o z a t l a n lista: <UL> ... < / U L > (UL - unordered list)

Formailag c s a k annyiban különbözik az előzőtől, h o g y O L helyett UL szerepel.

Például:

<UL>

<LI> Első elem;

<LI> Második elem.

</UL>

Az eredmény:

* Első elem;

* Második elem.

A * helyett más karakter is lehet. A T Y P E módosító segítségével e z a karakter megváltoztatható:

<ULTYPE=disc | circle | square>

A I jel választási lehetőséget jelent, tehát a három szó valamelyike szerepelhet a z = jel után. A disc e s e t é b e n • , circle e s e t é b e n o, míg a square e s e t é b e n • helyettesíti a *-ot.

D e f i n í c i ó s lista: <DL> ... < / D L > ( D L - definition list) A k ö v e t k e z ő formában használható:

<DL>

<DT> Első <DD> Első elem definíciója.

<DT> Második <DD> Második elem definíciója.

</DL>

Eredmény:

Első

Első elem definíciója.

Második

Második elem definíciója.

A listák e g y m á s b a ágyazhatók. Például:

<UL>

<LI> Első szint 1

<UL>

<LI> Második szint 1

</UL>

7 2 F i r k a 1 9 9 7 - 9 8 / 2

(3)

<UL>

<LI> Első szint 2

<ÜL>

</UL>

Az eredmény:

* Első szint 1

+ Második szint 1 + Második szint 2

* Első szint 2

+ Második szint 3 + Második szint 4

B e t ű t í p u s o k

<B> Kövér ( b o l d ) típus < / B > K ö v é r ( b o l d ) t í p u s

<I> Dőlt betű < / I > Dőlt betű

<TT> írógép típus < / T T > í r ó g é p t í p u s

<U> Aláhúzott szöveg < / U > Aláhúzott szöveg

<STRIKE> Áthúzott </STRIKE> Vízszintesen áthúzott s z ö v e g

x <SUP> 2 < / S U P > x²

x <SUB> 2 < / S U B > X2

<BIG> Nagyobb betűk. </BIG> N a g y o b b b e t ű k

<SMALL> Kisebb betűk. </SMALL> Kisebb betűk

T á b l á z a t o k

Táblázatok a <TABLE ...> ... </TABLE> parancs segítségével hozhatók létre.

A <TABLE> a k ö v e t k e z ő módosítókat használhatja:

BORDER=szám a táblázat szegélyének a vastagsága pixelben, alapértelmezésben 0 (szegély nélkül);

CELLSPACING=szám a táblázat elemei (cellái) közötti távolság pixelben;

CELLPADDING=szám a táblázat celláiban a szövegnek a cella széléig mért távolság pixelben;

WIDTH=szám[%] a táblázat szélessége pixelben vagy százalékban (a [%] azt jelenti, hogy a % hiányozhat, d e ha szerepel, akkor t e r m é s z e t e s e n a zárójelek nélkül);

HEIGHT-szám[%] ugyanaz a magasságra.

A <TR . . . > . . . < / T R > parancs a táblázat e g y sorát jelenti. Lehetséges módosítók:

ALIGN=left | center | right - a szöveg cellán belüli vízszintes igazítása (balra, középre, jobbra) ;

VALIGN=top | middle | bottom | baseline - cellán belüli függőleges igazítás (fel, középre, le, alapvonalra)

A <TD . . . > ... < / T D > parancs a táblázat e g y celláját definiálja. Egy sorban kell megjelennie ( e g y <TR> és </TR> között). F o n t o s a b b módosítók:

ALIGN=left | center | right vízszintes igazítás;

VALIGN=top | middle | bottom | baseline függőleges igazítás;

WIDTH=szám[%] cella szélessége;

HEIGHT=szám[%] cella magassága;

F i r k a 1 9 9 7 - 9 8 / 2 7 3

(4)

NOWRAP a hosszú sorok nem törhetők meg;

COLSPAN=szám megadja, hogy a cella hány oszlopot foglal magába;

ROWSPAN=szám megadja, hogy a cella h á n y sort foglal magába;.

A <TH ...> ... < / T H > parancs fejlécet definiál. Azonos a < T E » p a r a n c c s a l , azzal a különbséggel, hogy itt a szöveg eleve kövér betűkkel jelenik m e g é s k ö z é p r e igazítva.

A <CAPTION...> ... </CAPTION> parancs a táblázataláírásra vonatkozik.

Példa ( m e l y n e k e r e d m é n y e az ábrán látható):

<TR>

<TD> 1. cella </TD>

<TD COLSPAN=2> Kétoszlopos cella </TD>

</TR>

<TR>

<TD> 2. cella</TD>

<TD> 3. cella</TD>

<TD> 4. cella</TD>

</TR>

<CAPTION ALIGN=bottom> A táblázat címe </CAPTION>

</TABLE>

<TR>

<TH COLSPAN=3>Browser</TH>

</TR>

<TR>

<TH> Netscape</TH>

<TH> Internet Explorer</TH>

<TH> Mosaic</TH>

</TR>

<TR>

</TR>

<TR>

</TR>

</TABLE>

B o r z á s i P é t e r

7 4 Firka 1 9 9 7 - 9 8 / 2