ban, a szupravezetőkben - egymás között is párkacsolatot létesíthetnek. Ez a megállapítás m i n d e n k é p p e n magyarázatra szorul, mert hogyan alakulhat ki tartós párkapcsolat két egymást taszító negatív töltésű részecske között. Ezt a jelenséget, a s z u p r a v e z e t ő b e n l e v ő szabadelektronoknak a „ p á r k é p z ő d é s é t " , a klasszikus fizika törvényei alapján már n e m tudjuk megmagyarázni. A magyarázatot a k v a n t u m m e c h a n i k a szolgáltatja. A kvantummechanikai m o d e l l k é p a követ- k e z ő k é p p e n értelmezi a jelenséget: két szabadelektron (ellentétes spinű), ha e g y rácsion k ö z e l é b e kerül, annak közvetítésével egymás között energiát cserélhet.
Ez az e n e r g i a c s e r e diszkrét (kvantált) energiaértékekhez kapcsolódik é s úgy valósul m e g , h o g y az egyik elektron kibocsájt a másik m e g elnyel e g y fonont.
Kimutatható, h o g y e z az e l e k t r o n - f o n o n k ö l c s ö n h a t á s e g y v o n z ó potenciált e r e d m é n y e z , a m e l y n a g y o b b lehet mint a Coulomb taszító potenciál. A szup- r a v e z e t ő b e n kialakult elektronpárok stabil részecskeként viselkednek. Az „indi- viduális" s z a b a d e l e k t r o n o k h o z viszonyítva egésszen m á s k é p p e n viselkednek (lásd a Szupravezetőkről szóló cikket a Firka 1 / 9 l - e s számában).
A m o d e r n technika számos megvalósítása annak köszönhető, hogy j o b b a n m e g i s m e r t ü k az elektront, alkalmazni tudtuk e g y e s tulajdonságait (rádió, televízió, elektronmikroszkóp, elektronikus számítógép). Az e m b e r é l e t é b e n igen fontos feladatot tölt b e . Az életjelenségek megnyilvánulásától az elektromos b e r e n d e z é s e i n k m ű k ö d é s é i g m i n d e n ü t t f ő s z e r e p l ő k é n t v a n j e l e n . A v i l á g e g y e t e m ü n k r e j e l e m z ő sajátos létformákat, magát a k o z m i k u s létet, n a g y m é r t é k b e n az elektron sajátságai határozták meg. Így hát nyilvánvaló, h o g y az e m b e r számára az egyik legfontosabb tudományos feladat az elektron m e g i s m e r é s e .
Mi az ami m é g megválaszolandó kérdés az elektronnal kapcsolatban? Nincs arra bizonyítékunk, hogy az elektron e l e m i r é s z e c s k e , azaz h o g y olyan pontszerű részecske, amelynek nincs semmi b e l s ő szerkezete. A fizikusok e g y része feltételezi, hogy az elektronnak is van valamilyen b e l s ő szerkezete. Erre a kérdésre a nagyenergiájú részecskegyorsítókban végzett kísérletek során esetleg m á r a k ö z e l j ö v ő b e n választ kaphatunk.
P u s k á s F e r e n c Kolozsvár
Nem célravezető a reklámszövegekből tanulni a kémiát!
Bebizonyították, h o g y ellentétben a reklámok állításaival, az izzadság k é m - hatása ( p H - j a ) n e m függ az egyén nemétől.
Amerikában e g y nagyszámú csoportban (azonos korú fiúk é s lányok) végezték a m é r é s e k e t az ifjak e n y h e fizikai terhelése után. Mindkét nemi c s o p o r t b a n a verejték pH-jára 6 , 1 - 6 , 7 közötti értéket kaptak. Egy ifjúnál észleltek jelentősen e l t é r ő értéket ( 8 , 2 ) , akiről kiderült, hogy a kísérlet idején antibiotikumos kezelés alatt volt.
Rendellenes tulajdonságú anyagok
Az a n y a g o k egyik j e l l e g z e t e s tulajdonsága, h o g y hevítésre kitágulnak.
Előállítottak olyan kerámiákat cirkónium-wolframát é s hafnium-wolframátból, ( Z r W2O8 é s H f W208) , melyek széles hőmérséklet-tartományban ( 0 , 3 - 1 0 5 0 K) a tér minden irányában a z o n o s mértékben csökkentik a térfogatukat hevítés hatására.
7 0 Firka 1 9 9 7 - 9 8 / 2
Az érdekes rendellenes viselkedésre a magyarázat -fizikai vizsgálatok ered
ményei (röntgen és neutron-diffrakciós m é r é s e k ) eredményei szolgáltatták. A kerámiák szerkezetére az egymáshoz kapcsolódó WO4 tetraéderek és ZrO6
oktaéderek jellemzők. A két fémet ö s s z e k ö t ő oxigén-atomok rezgési energiája a hőmérséklet e m e l k e d é s é v e l nő, de elmozdulni csak a két fématom közötti térrészből kifele tudnak. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a két fématom közeledik egymáshoz, ami az anyag zsugorodásához vezet.
(Chemical & Engineering N e w s )
A környezetvédelem problémái a gyakorlati kémia fejlődését serkentik
A halogénezett szénhidrogéneket már többször említettük, mint a légkör veszélyes szennyező anyagait. Sajnos talajba kerülve is veszélyesek, a talajvizet szennyezik.
A fémek korróziójának vizsgálatánál észlelték, hogy a fémmel találkozó elektrolit ha tartalmaz halogénezett szerves anyagot, akkor a fém oxidációjával e g y i d ő b e n a szerves vegyület is elbomlik. Például:
ahol X - halogén e l e m atomja
Ezt a jelenséget értékesítették a talajvíznek a tisztítására, olyan e s e t e k b e n amikor a talajban halogénezett szerves vegyület került s z e n n y e z ő anyagként. A talajban vas szűrőket helyeztek el. Megállapították, hogy a szerves vegyület bomlási s e b e s s é g e jelentősen megnőtt, ha a szűrőként használt vas kis mennyi- ségű palládiumot is tartalmazott.
A b e l s ő é g é s ű benzinmotorok jelentős környezetszennyezők. Évek óta s o k próbálkozás ismert a kőolajtermékeknek olcsó, környezetet nem s z e n n y e z ő technikával előállítható üzemanyagokkal való felváltására. Az a l k o h o l o k (etil-, metil-) bizonyultak jónak erre a célra, csak túl nagy az előállítási költségük.
Amerikai kutatóknak sikerült kifejleszteni e g y új, genetikailag módosított b a k - térium törzset ( z y m o m o n a s mobilis) amely a mezőgazdasági hulladékban é s faipari hulladékban (fűrészpor) található öt szénatomvázas xülózmolekulát etil- alkohollá bontja le. Ezzel az eljárással nyert alkohol előállítási költsége fele a glükózból élesztős erjesztéssel nyertének. Az így nyert alkohol n e m m é r g e z ő kopogásgátlóként adagolható a benzinhez. Megállapították, h o g y használatával kb. 3 0 % - a l k e v e s e b b a légkörbe kerülő szénhidrogén és nitrogén o x i d o k mennyisége.
( T e c h n i k a , 1 9 9 5 )
Mutatkozzunk be az Interneten!
A HTML nyelv - III. rész L i s t á k
A HTML nyelv segítségével listákat is készíthetünk. Lássuk a legfontosabb listatípusokat!
S z á m o z o t t lista: <OL> ... </OL> (OL - ordered list) A lista minden e l e m e e l é a <LI> parancs kerül. Például:
<0L>
<LI> Első elem;
<LI> Második elem.
</0L>
F i r k a 1 9 9 7 - 9 8 / 2 7 1
