_ 10—12. szam
yiszonyokat, más szóval a székesfőváros legfonto—
sabb, közélelmezési problémáit
érdemlő szempontból feltáró kötetben közzétett eredmények legnagyobbrészt 1939-re vonatkoz—
nak, de az időközi változások és, eltolódások ki—
domboritására a korábbi évek adataival is a le- hetőséghez képest párhuzamba vannak állítva.
A kötet első fejezete a budapesti élelmiszer—
piac szállítóterületeiről számol be. A korábbi piackutatási publikációk e vonatkozásban még csak Budapest 30 kilométeres körzetének szerepét világították meg, a jelen kötet e fejezete azonban a főváros élelmiszer ellátása szempontjából már az akkori egész ország szerepét vizsgálja. A, fő—
város agrártermelvényekben való önellátásának adatszerű ismertetése után a fejezet további része árucikkenkint haladva számol be az egyes mező- gazdasági termények felhozatali helyéről és lehe—
tőséghez ,mérten az egyes felhozatali helyek sajá- tos termelési viszonyairól. Külön figyelmet szentel e ;fejezet a visszacsatolt felvidéki terület Budapest élelmiszer ellátásában 1989-ben játszott szerepé- nek és érdekes adatokkal igazolja, hogy e terület gazdag termelésének mennyire Budapest a legter- mészetesebb fogyasztó piaca E fejezet érdekes kartogrammjaira, melyek a budapesti piacra ke—
rült egyes cikkek származási helyét szemléltetik, külön is felhívjuk a figyelmet.
A kötet második része a főváros élelmiszer fogyasztását és áruelosztását vizsgálja. A fogyasz- tási statisztika elméletének és az alkalmazott
"módszernek érintése után; a kötet e része sorra veszi az egyes élelmicikkek forgalmára és fogyasz—
tására vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat, hangsúlyozvakaz egyes években bekövetkezett vál—
V—tozásokat és keresve azoknak okait, különösen pedig az áralakulással való összefüggéseit. Az élelmiszerfogyasztás táblázatba is foglalt áttekin- _—t/ése után epfejezetumég számot ad a közlekedési eszközöknek és szállítási módoknak Budapest élelmiszerforgalmában játszott szerepéről és a hütőházi tárolás! viszonyairól, továbbá bemutatja a fővárosi marhavásári forgalom alakulását, kü- lönös tekintettel a minőségi A be—
szédes diagrammokkal is szemléltetett adatok értékét az itt közölt nemzetközi összehasonlítá—
tsok még csak fokozzák.
megoszlásra.
Nem kevésbbé értékes a munka befejező, Ill.
— fejezete, mely az áralakulásra és az iii—tényezőkre irányuló kutató munkálatok eredményeit tárja az olvasó elé, bár az e vonatkozásban gyűjtött ada—
' tok jórésze már a korábbi fejezetek más irányú vizsgálódásaival párhuzamban is felhasználtatott.
Az árképződés, valamint a főváros különböző üzle—
teiben észrevehető árrétegeződés megítélése és bl- rálata, mely szintén tárgya e fejezetnek, több
minden figyelmet _ kiskereskedelmi
6732——
mint ötezer élelmiszerüzletie kiterjedő rendsZer ' árstatisztikai adatgyűjtés ered- ményeinek felhasználásával történt. A legértékw"
sebbek e részben mégis kétségtelenül azok a szá—
mit-ások, melyek az árkülönbözetekre (árrés) vo- natkoznak, mely számításoknak pedig, arra Céline f vhogy feltárja a termelői és nagybani, illetve a,?
nagybani és kicsinybeni árak közötti különbsége—T' ,
ket. E számításokhoz fűződő s az árkülönbözetek,
keletkezését is okadatoló tanulmányok különöswr figyelemreméltó elméleti fejtegetéSeket is tartal—'
maznak. _ , ,
Ez a kötet is, mint általában az eddigi; ;ily— ,
nemü közlemények, az agrártermékek útját kí- J' vánja végig kísérni a termelőtől az esetleges ipari
feldolgozáson keresztül a fogyasztóig és ennek '
kapcsan vizsgálja a piaci összefüggéseket és ezek törvényszerűségeit. Feltárt eredményei amennyire hasznosak szabad piaci viszonyok közepette, any—
nyira nélkülözhetetlenek a kötött gazdálkodás kényszere és a velejáró közélelmezési nehézségek
idején. G. G, dr.
A munkanélküliség alakulása Budapesten a fizikai munkások körében, 1935.
Variations, a Budapest, du nombre des chömeurs physigues,1935.
Statisztikai Közlemények (Szerkeszti Illyef'alvyI, Lajos dr.) 94. kötet, 1 szám, Kiadja: Budapest Székesfővá—
ros Statisztikai Hivatala.
Publications Statistígues (rédigées sous la direction du Dr Louis 1.1lly ejaluy) du Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest 94; volume, num'éro 1.
Budapest, 73. l — pages
A Budapest Székesfőváros Statisztikai Hiva—
talának kiadásában megjelenő Statisztikai Közle- ményeknek alábbiakban ismertetett száma igen értékes forrásmunka, mert az 1935. évi fővárosi fizikai munkanélkülieket, nevezetesen 30.508 ipari, 4.019 kereskedelmi és 1.657 háztartási, egyösszeg- ben 36.184 munkanélkülit 43 statisztikai tábláza- ton minuciózus részletességhen vizsgáló—
dás alá.
A megfigyelés főtengelyébe a munkanélküliek foglalkozási megoszlása van beállítva és innen indulnak szerte a legkülöbözőbb kombinatív leso- portosítások. Ilyenek elsősorban a demografiai adatokkal való egybevetések, továbbá a főváros-, ban való tartózkodás tartalmával, a munikakifejtés helyével, a lakásbérleti viszonnyal, a legutolsó
munkaadó üzemének helyével, a munkakereséssel, munkaképess-éggel és munkakönyvvel, a munka—
képesség fokával, a legutolsó alkalmazás minő—
ségével, a mellékfogl'alkozásokkai, az óhajtott el—
helyezkedéssel, a legutolsó foglalkozás és a tanult mesterség abbahagyásának okával, a munkanélkü—
liség tartamárval, az eltartottjaikkal és azok-' viszo—
veszi
10 ——12. szám
nyaival való közvetlen vagy kombinatív egybe—
vetések. Ehhez járul még ugyancsak foglalkozások szerint több vonatkozású szociális jelentőségű ada- tokkal való egybevetés és a részleges munkanél- küliség nehány fontosabb adata is.
M. S. dr.
Haltenberger Mihály dr.: Budapest város- földrajza.
Dr Michel Haltenberger: Géographie urbainc de Budapest.
Fővárosi pedagóáiai szemináriumi kézikönyvek I. kötete.
Szerkeszti: altenbzrger Mihály dr.
Szendy Károly, Budazest Székesfőváros polgármesteré- nek előszavával.
Manuels du ,.séminaíre" de pédagogíe de la Ville de Bu- dapest, rédígés sous la direction du Dr Michel Haltenberger. Ier volume.
ch um: préface de Charles Szendy, bourgmestre de Budapest.
Budapest, 1942. 160 l. — pages.
Haltenberger Mihálynak a Magyar Statisztikai Szemle folyó évi áprilisi számában ,,Budapest város- morfológiai képe" cím alatt megjelent tanulmánya már ízelítőt adott új könyvéből. Ez a kézikönyv elsősorban a fővárosi tanítók és tanárok oktató munkájának megkönnyítésére iródott, tanulságos mondanivalói miatt azonban minden művelt fő- városi polgár érdeklődésére is számíthat. A szerző
—- miként a bevezetőjében is irja — a főváros gazdasági életének megértése szempontjából szük—
séges statisztikai adatokat is közli, bizonyságot szolgáltatva arra, hogy a földrajz, különösen a gazdasági földrajz és a statisztika szoros kapcso- latban állanak egymással.
A 'munka ötös beosztásban tárgyalja Budapest földrajzi helyzetét, természeti miliőjének képét, népi, városmorfológiai és gazdasági képét.
* A kedvező földrajzi helyzetű Budapest lakos- ságszáma az utolsó 200 esztendőben rohamosan fejlődött. 1720-ban Buda és Pest együttesen még 12.200 embert számlált. Fővárosunk 1830-ban már százezres város lett (101000), ismét száz év mulva, vagyis ,, 1930—ban elértük a milliót (1,006.000). Ma, az 1941. évi népszámlálás eredménye szerint 1,163.000 ember lakja Budapestet. 1720 óta tehát megszázszorozódott a lakosság száma. Különösen gyorsütemű volt a fejlődés 1857 és 1910 között, amikor 200.000—ről 900,000-re emelkedett a lélek- szám. Ez az óriási lakosságszám azonban nem a természetes szaporodás, hanem a nagyarányú be- vándorlás eredménye. Budapest lakosságának ugyanis csak egyharmad része bennszülött. A multban a hennszülötteknek ez az arányszáma Thin-ing Gusztáv szerint még nagyobb volt, így 1880—ban majdnem 43%, 1890-ben kereken 40%,
1900—ban %% és 1910—ben 35%. A főváros iparo-
———733 —— 1942
sodási folyamata vonta maga után a külső elemek
nagyohbmérvű beszivárgását. Budapest népfel-V
szivóerejer azonban nemcsak magában a főváros- ban, hanem a környékén isérvényesült, lhiszen a főváros közvetlen szomszédságában körülbelül 500000 ember él, akik csaknem mind Budapesten keresik kenyerüket, vagy pedig Budapestből élnek.
22 község tartozik így Budapesthez, s ezek lakosságszámával Nagy—Budapest most már 1'6 milliós hatalmas néptömörülés lett. így az egész megnagyobbodott országnak körülbelül 1la része a fővárosban és közvetlen környékén lakik. A sta- tisztika fővárosunknak nemcsak hatalmas népes- ségi fejlődését, hanem gazdasági erejét is meg- mutatja. Budapest kereken 40% iparoslakossága az ország termelésének körülbelül 42%-át állítja elő, vagyis az ország évi közel 3.000 millió pengő ipari termeléséből kereken 1.200 millió pengővel veszi ki részét. Fővárosunk gyáripari életének összefoglaló képében feltűnő a vas-, fém- és gép- iparnak, az élelmezési iparnak és a fonó-, szövő- iparnak a vezetőszerepe, mert a kereken 1.500 ipartelep közül 400, 200 és ismét körülbelül 200 jut ezekre. Csak néhány jellemző adatot ragad- tunk ki abból a bőséges statisztikai anyagból, ami- nek segitségével Haltenberger fővárosunk jelentő- ségét bizonyítja. Meg kellett volna még emlékez-
nünk Budapest fürdőiről, kereskedelméről, közle-
kedéséről és kulturális életéről is, amelyek mind nagy jövőre hivatott Budapestünk fontosságát támasztják alá.
Külön meg kell említeni azt a 12 szövegközti táblázatot is, amelyek Budapest hegyeiről, terüle- téről, népességéről és városmorfológiai képéről tájékoztatnak bennünket. Bőséges illusztrációs anyag (képek, grafikonok, kartogrammok és tömb- szelvények) egészítik ki a munkát, amely nagy segítségére szolgál pedagógusainknak tanitásukban Budapest földrajzának szemléltetésére. A kézikönyv végén van közölve a felhasználható
köztük azok a statisztikai művek is (Budapest Székesfőváros statisztikai évkönyve, zsebkönyve, lexikonja stb.), amelyek a pedagógusoknak további útmutatásul szolgálhatnak. P. Ft
irodalom,
Szabó István: A magyarság életrajza.
Etienne Szabó : aBiographic des Hongroísx
A Magyar Történelmi Társulat könyvei VIII.
Ouwages publiés par la Société Hongroise d'Hísío—
ire, VIII. '
Budapest, 1942. 276 1. —— pages.
Annak ellenére, hogy a népi kérdések jelen—
tősége a világháború kitörése óta napról-napra vi—
lágosabbá vált, mindezideig sajnálatosan hiányzott Magyarország népességtörténetének, a népi és nem—
zetiségi viszonyok kifejlődésének olyan szerves
