3. szám.
Homolyai Rezső dr.: A főváros pénzügyei 1919—31.
Dr Rodolphe Homolyai: Les finances de Buda,—
pest en 1919—1931.
Statisztikai Közlemények. 66. kötet, 2. szám. (Szerkeszti Illyefalvi [. Lajos dr.) Kiadja Budapestszékesfőváros Statisztikai Hivatala. 165 l.
Publicalions Stalislígues. őó'e volume, numero 2. Rédigé perla DrLouis I. [llyefa 11) i. Publicalzou du Bureau chlalisligue de la Ville de Budapest, 165 pages.
A tanulmány Budapest pénzügyi életének azt a mozgalmas és érdekes korszakát rajzolja meg kiváló szakavatottsággal, amely a jogfolytonos—
ságnak 1919—ben történt helyreállt-ától a gazdasági válság elmélyüléséig tartott. A korszak első felé- ben rendeződnek a főváros pénzügyei, a második- ban váratlan fellendülés következik, amely azon—
ban rövid idő multán meredeken zuhan a depresz- szióba.
A tanulmány rövidebb első része összefog—
lalja a főváros fő pénzügyi problémáit, a pénz- ügyi politika irányító eszméit, míg a második rész időrendi krónikája a pénzügyi eseményeknek.
A háború után a főváros pénzügyi életének egyik vezérproblémája a főváros háztartásának rendezése volt. Akkoriban úgy látszott, hogy a főváros háztartását csak az állam segítségével lehet szanálni. Hamarosan kitűnt azonban, hogy a zavaros gazdasági és nehéz pénzügyi viszonyok folytán a kormány a háborús károkat és rendkí- vüli kiadásokat nem fogja megtéríteni s ezért a főváros maga gondoskodott a fedezetről. 30 évre
szóló törlesztési terv készült, a pénz értékveszté-
sége miatt azonban a háborús hiányokat már a következő két évben csaknem egészben fedezni lehetett. A kiadások a háború után rohamosan emelkedtek, de az emelkedés jóideig csak látszó- lagos, sőt aranykoronában eleinte erős csökkenés mutatkozik. 1913—ban a kiadások összege 84, 1919—
ben 32, a következő három évben csak 10—11 millió aranykorona. Innen kezdve a kiadások ro- hamosan nőnek s 1928-ban 170 millió aranyko- ronát érnek el, amely magaslatról 1931-ig 143 millió aranykoronára esnek vissza. Ezeket az adatokat helyes összehasonlíthatás okából szerző az 1931. évi zárószámadás szerint csoportositotta.
bár a jellemző adatsor könnyen érthetően íg is hibaforrásokat rejt.
Nagy probléma volt a szükségessé vált
adórendszer megreformálása is. A hirtelen megnőtt világváros adórrendszere már rég kiépí—
tésre szorult. Az adórendszer több jelentős új adó- val bőviilt, a régebbi adókat át kellett formálni.
Legnagyobb jelentősége van az állam részéről át- községi
engedett kereseti adónak és a részesedésnek, amit
az állam a forgalmiadó-hevételhől a fővárosnak ad. A községi adóbevételek, amelyek 1913-ban 44 millió pengőt tettek, 1930-ig 112 millió pengőie
——263—
1936emelkedtek. Közben természetesen mélyponton kel—
lett átmenniök (1920—ban és 1921—ben évi 8 millió pengővel). Szerző szerint e fejlődés nagyobb volt, mint amennyit a közgazdasági viszonyok indo- koltak.
További főprobléma az üzemekben jelentke—
zett. Az üzemek pénzügyi jelentősége határozot- tabb formát öltött s az üzemeknek a községi ház—
tartáshoz való hozzájárulása szabályozást nyert, ami a főváros községi bevételeit jelentősen emelte.
Végül nagyfontosságú tény, hogy a főváros az évek folyamán hatalmas beruházásokat eszközölt, melyek maradandó nyomot hagytak a főváros külső képén és belső berendezésén. A több, mint 300 millió pengő értékű beruházást kölcsönökből
s a folyó bevételekből fedezték.
A nagyszerű fejlődéssel természetesen együtt- járt a költségvetések erős felduzzadása. Az emel- kedés azonban nem egyenletes, mert a költségve—
tések a gazdasági élet hullámzásához idomulnak.
A háború utáni első években, aranykoronára át—
számítva, a főváros költségvetése a félszáz év előtti szinten mozog, 1931—ben azonban a békebeli
költségvetések végösszegeinek kétszeresével talál- kozunk.
A második rész, amely hivatalos adatok alap—
ján évenkint tárgyalja a pénzügyi eseményeket, kitér a pénzügyi életre kiható körülmények és vi—
szonyok ismertetésére is. A könyvet a főváros költségvetéseinek összehasonlítás céljából átdol- gozott táblázatai s az 1919—1931—ig kiadott pénz- ügyi rendelkezések gyüjteménye egészítik ki. A nagy hozzáértéssel megirt könyv így mint forrás- munka is igen értékes. E'. n dr.
Adalékok a tanoncoktatás fejlődéséhez a székesfővárosban.
Renseíguemeuls sur l'évolution (les écoles d'appren- tis á Budapest.
Ágotaí Béla közreműködésével hivatalos adatok alapján összeállította Szeudy Károly.
Rédlgé d'apres les documents ojjíciels, en collaboralíou avec Béla Agotal, par Charles Szendy,
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyejalvi I. Lajos dr.) 75. kötet, 2. és 3. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statisligues. (Rédigécs par le Dr Louis [. [Ily efalut), 750 volume, numéros 2 el 3. Publi—
cation du Bureau de Stalisligue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1935. I. rész. —— [re partie 850 l. —— p.
ll. rész. -— IIe partie. 198 l. -— 17.
Az 1933/34. tanév nevezetes évfordulót jelen- tett a tanoncoktatás történetében; az 1934. év első
felében ugyanis ötven esztendrőnyi multra tekinthetett vissza az ipartörvény, az 1884. évi XVII. t.—c., s ezzel együtt a kötelező tanoncoktatás. (Az ipar- törvény kihirdetése az Országos 'l'örvénytárban 1884 május 21—én történt meg azzal, hogy ugyan- azon év október hó 1—én lép életbe.) Ezt a félszáza- dos évfordulót a fővárosi statisztikai hivatal ai—
3. szánt
—— 264 —— 1936
kalmul használta fel arra, hogy áttekintse a tanonc—
oktatás ötven esztendős multjat, elsősorban fővárosi vonatkozásban, részletesen leírva annak történetét, valamint jelen helyzetét is. A főváros 1886-ban vette át a fiúiparos-tanoneiskolákat az Országos lparegyesülettől s azóta szakszerűség szempontjá- ból igyekezett azokat a legmagasabb fokra fejlesz—
teni. Az l897. évben életbeléptette a rajzoktatási szakfelügyeletet, az iskolák szakirányosítását pedig 1902-től kezdve fokozatosan igyekezett keresztül—
vinni, (Ehhez képest a jelzett utolsó tanévben csak hét általános irányú tanoneiskola működött a fő—
városban, a többi szakirányú volt.) A kereskedő—
tanoncokta'tás terén a legutóbbi nevezetes esemény az első önálló ilyen iskola, a központi kereskedő—
tanonciskola megnyitása volt éppen a jubiláris 1933/34. tanévben. A rajzoktatási szakfelügyelet és a szakirányosítás terén Ágotai Béla főigazgató, aki a jelen jubiláris munka adatainak összeállításában is igen tevékenyen vett részt szerzett rendkívüli érdemeket; magának az egész nagy alapvető mune kának az összeállítása (pedig Szen'ly Károly polgár-
mesternek a kiválóan alapos munkája, amellyel mintegy befejező dokumentumát adja annak a pél—
(látlan ügyszeretettel végzett eredményes működő-—
sének,
osztályának az élén fejtett ki, mint annak tanács- amelyet a székesfőváros közoktatási ügy-
nok-vezetője. Ezzel a kétkötetes, testes és tartalmi—
lag is sokoldalú, érdekes művel a szerzők olyan alapos tájékoztató munkát
oktatás ellátóinak és az órdekl(időknek amely nemcsak hogy a gazdag multra és a fennálló helyzet minden
nyujtanak a tanonc—
iránta
részletére nezve megadja a fel- világositást, de egyúttal bnzdítólag hat a tanone—
oktatás nemes céljainak a keresztiilvitelében ('s annak további lelkes gondozásában.
A kiadvány l'. kötete elöbb a történeti és ;!
szervezeti ismertelússel foglalkozik, majd pedig a statisztikai megvilágításnak szentel
A történeti
fejezeténel) az 1884 előtti időkre is visszapillanl;
jelentékeny részl. resz (a liúiparos—tanoneiskolz'ik amikor a kötelező tanoncoktatás még nem átlott fenn. A tiúiskolák történetének ismertetóse terme szetesen jóval terjedelmesebb fejezetet igényel, mint a leányiskoláluí, mivel ez utóbbiak (espedig kez—
dettől fogva mint szakirányú iskolák) csak az 1900.
óv óta állanak fenn. (A leánylanoncok ipari irányú képzése korábban nagyobbrészt a háztartási is—
n'iótlőiskolák keretében történt) A tiúiskoláknál ehhez képest az általános szervezes. a szakirányú oktatás előkészítése és megszewezése. a különféle tanítástervek és útmutatások életbeléptetése, a gya- korlati oktatás bevezetése az iskolák fel—
állítása (az iskolák összevonásával kapcsolatban), a főhivatású tanerói állások rendszeresítése voltak a lényegesebb momentumok a kialakulás folyama- tában, A leánytanoneiskolák szervezete és tanterve
Önálló
___—_a
viszont egészben véve atz—1909. évi rendelkezéseken alapszik, Külön fejezet ismerteti a tanonciskolai rajzoktatás történetét is.
A statisztikai rész szöveges ismertetésből és táblázatokból áll. Az adatok az 1886. évig nyúlnak vissza és a fővárosi statisztikai hivatal ezúttal az egykorú kézirati anyag alapján a lehetőséghez ké- pest közli azokat az adatokat is, amelyek az eddigi forrásmunkákban nem szerepeltek, A községi fiú—
iskolák 1886-ban 4.815 tanulóval kezdték meg mű—
ködésüket; legmagasabb (16.600) volt a tanuló- létszámuk 11927/28—ban; 1933/34-ig 8.54l—re apadt
ez a létszáma. A leányiskolák tanulólétszáma
kezdetben (1909-ben) 2000 körül volt, 1925/26—ban 5.753, legutóbb pedig közel 3.000. Az 1927/28. tan- évhez viszonyított visszaesés (1933/34—ben) általá- ban az összes budapesti ianonciskoláknál 41% volt.
Ennek az ápadásnak az okát a gazdasági viszonyok romlásában, de főként a születések számának a háború alatt történt csökkenésében kell keresnünk.
Ez az utóbbi hatás pedig a tanonciskoláknál több
(ideig tart, mint a többi (középfokú) iskoláknál,
mivel a tanoncok oktatása sokesetben a szoká- sosnál későbben kezdődik és a megszabottnál hosz—
szabb időt is vesz igénybe W, A nyilvántartott ta—
noneok száma is 1928—ban meg 23.595 volt, míg 1933—ban csak 14.535. De a budapesti gyáriparban száma is 19'28/1929-ben knlminált 1th ezer főt meghaladó számnml s az alkalmazott munkások
ezután következő három év alatt már itt is leg- alább 25%—os csökkenés mutatkozik. -——' A leg—
utóbbi (1933/34. tanévi) iskolai adatok lt buda- pesti tanonciskoláról szólnak s ezek közt Ell köz—
ségi iskolán kívül 3 állami, 5 egyesületi és 5 ma- gániskolát találul'ik, l-"iúiskola 312, leányiskola pedig 12 működött. Érdekes a tanulók osztályok szerint való megoszlását vizsgálnunk: míg korábban (Bu—
dapesten) a tanulók 377641, majd a századforduló—
kor 23 24%—a, a háború előtt 8'7%—a, a háború
után pedig 3'2%—a tanult osztály—
ban, ma már ennek az osztálynak ((l'5%—nyi tanuló—
val) alig van jelentősége. A tanulók korát tekintve az előkészítő
egészen 16 éves korig a korcsoportok arányaiban a korábbi időszakokkal szemben fogyást látunk, míg ezen felül emelkedést. llasonlókép érdekesek a vallási adatok is, amelyek a róm, katolikusok túlsúlyát (az utolsó 4 év átlagában 68%l_ valamint a református tanoncok számbeli növekedését es az izraelita tanoneok számbeli
(A két utóbb l3—*l3"0.)
53%-a Budapesten is született, a lakóhelyet tekintve pedig (az utóbbi négy év átlagában) (%% buda- pesti, 30% pedig pestmegyei lakos volt, A Nagy Budapesthez tartozó 22 város és község 18%—át adta a tanoneiskolni
veszteséget mutatják.
említett valláshoz A budapesti
la rtozók tanonciskolfi k
aránya tanulóinak
létszámnak. Ami a szülök
3. szám.
——265— 1936
foglalkozását illeti, elsősorban az ipari és kereske—, delmi segédszemélyzet aránya emelkedik ki (2'9%);
mellette az önálló iparosoké és kereskedőké is számottevő (2000); az egyéb segédszemélyzethez tartozók (vasúti, rendőri, postaaltiszti személyzet, szolga, cseléd, napszámos) aránya is együttesen 27%—ot tesz. A tanulmányi eredményről szintén
érdekes adatok állanak rendelkezésünkre; itt csak
annyit említünk meg, hogy a tanulóknak közel le%—át utasították osztályismétle'sre s hogyez .17.
arány a századforduló idején még %% volt, A községi iskolákról külön táblázatok számolnak be s ezek közt kivált a tanszemélyzetre vonatkozóak, tartalmaznak olyan adatokat, amelyek más forrás- ban alig lelhetők fel. —— Csupán néhány fontosabb adatot ragadtunk itt ki; az egész (12—i oldalra ter—
jedö) adatkomplexum hűségében igen sok
még meg.
a kutató szem érdekes és tanulságos részletet láthat A kiadvány ll. kötete a tanoneoktatás mai helyzetének monografikus leirása, amennyiben egyenkint sorra veszi a 44 budapesti tanoneiskolát és ismerteti azok létesítését, felszerelését, statisz—
likáját, tantestületi adatait_ tanterveit, tanműhelyeit
stb. Elsősorban az önálló (külön épületben elhe- lyezett) tanonciskolákat, amelyeknek összesen öt a számuk, taglalja az ismertetés részletesebben, az—
után sorolja fel a nem önálló tanonciskolákat s azok adatait. Végül a tanulók egészségügyi és szo- ciális gondozásáról, a tanoncotthonokról és a tan—
személyzetről találunk a kötetben érdekes adato—
kat s ezeket befejezésül ismét (ezúttal csak az 1'933/34. tanévről szóló) statisztikai táblák köve- tik, amelyek nagyobbára a tanulók adatait tartal—
mazzák éspedig az iskolák egyenkinii felsorolásá—
val. Ez a kötet így szerves kiegészítője az első, azaz a történeti multat tárgyaló kötetnek. A mult áttekintése a mai helyzet megítéléséhez, a jelen- legi állapot ismerete pedig a gyakorlati feladatok megoldásának a sikerességéhez feltétlenül szüksé—
ges, statisztikai szempontból pedig a nagyvonalú.
átfogó ismeretek mellett a gyakorlati célok elérhe- tése miatt elengedhetetlen a részletek tüzetes tanul- mányozása is. Ilyen nézőpontból a munka második része értékét tekintve
első
nem marad mögötte az (történelmi) résznek. A. J. dr.
A székesfőváros közigazgatása.
L'administmtion de la ville de Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illvefalvi I, Lajos dr.) 66. kötet 4. szám, 77. kötet 3. szám. Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Slatistiones. (Rédígées par le Dr Louis [.
Illyejalvil. ír'őe volume, numéro 4, 7712 volume, numém 3. Publication du Bureau de Statístigue de la Ville de Budapest.
Budapest, 19-"4. 5901. —— p. 1935. 706 1. —— p.
A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló jelentés a főváros statisztikai évkönyvével
egyesítve mint ,,Burlapest székesfőváros statisztikai és közigazgatás évkönyve" jelenik meg. A magyar közigazgatási szakkörök speciális igényeire tekin- tettel célszerűségi szempontokból a Statisztikai Közlemények sorozatban külön is közzétett jelen- tés Általános igazgatás, Községi háztartás és város-
gazdaság, Városépítés és közmunkák, Közegész- ségügy, Közgazdaság, Közlekedés, Közművelődés, Közélelmeze's, Szociális ügyek, Közjótékonyság, Gyámügyi közigazgatás főcímekre tagolva, bő és igen részletes krónikája a főváros közéletének.
Babirák Mihály és Kokovaí Lajos dr.:
A székesfővárosi községi polgári iskolák kiala—
kulása és társadalmi jelentősége.
Michel Babirák et Dr Louis Kokovai : Evolution et importance sociale des e'coles primaires supe'rieuzes communales de Budapest.
Budapest-székesfővárosi IX. Mester—utcai irányitó pol- gári iskola kiadványainak IV. kötete.
Publications de l'école prímaire supéríezwe communalc, dite étele-guide, de la rue Mester (IXe arrondisse—
ment de Budapest). IVe volume.
Budapest, 1935. 111 lap. — p. —1— 2 táblázat —- tableaux.
A kultúrstatisztikai és kultúrtörténeti szak—
irodalomnak egyaránt nagy nyeresége a fenti című tanulmány, mely módszertani szempontból igen szerencsés formában állítja párhuzamba a fővárosi községi polgári iskolai oktatásügy szerve—
zéstörténetét a tanulóifjúsz'ig társadalmi összeté—
felében, valamint pályaválasztási törekvéseiben észlelhető változásokkal.
A tanulmány 4 fejezetre oszlik, Az első rész tömör összefoglalásban azokat az okokat ismer- teti, amelyek a polgári iskolák rendszerének kiala- kításában közreműködtek. Feltárja azokat a kísér- leteket, amelyek ebben az irányban a kérdés tör—
vényes rendezése előtt történtek, valamint rész- letesen tárgyalja az 1868. évi XXXVIII. t.—e. vég- rehajtása tárgyában tett intézkedéseket.
A második fejezetben az iskolák benépesedé—
séről, a tanulók társadalmi tagozódásáról, valamint a fővárosi községi polgári iskoláknak a Vidékre gyakorolt vonzóhalásáról találunk részletes sta- tisztikai adatokat. Az első községi polgári iskola 1869—ben nyílt meg Óbudán 19 tanulóval, az 1879!
1880. tanév végén már 709 fiú- és 1.366 leány- 1933/3—l-lwn pedig 11.175 fiú- és 13.223 leánytamilója volt a fővárosi községi polgári is—
koláknak, A leánytannlók száma tehát állandóan meghaladta a fiúkét, bár arányszámnk 1879/80 óta 65'9%.—ról 54'2%—ra esett. A nem községi jel—
legű iskolák tanulólétszama aránylag kevés, 1932/
tanulója,
1933—ban az összes fiúlanulók 3'2%-—a és a leány—
tanulók 12'2%--a tanult más jellegű iskolában.
A tanulmánynak a tanulók társadalmi erede- vonalkozó gondosan kidolgozott fejezetében a szerzők élesen rz'n'ilz'igítanak a polgári iskolának tére
