A statisztikai titok védelme – A statisztika iránti bizalom

(1)

A STATISZTIKAI TITOK VÉDELME —— A STATISZTIKA IRÁNTI BIZALOM"

STRAUB ELEK

A statisztikai titok a statisztikai tevékenység egyik legösszetettebb, és napja-

ink nyugati szakirodalmának egyik leggyakrabban tárgyalt fogalma. Az a tény.

hogy ugyanakkor a magyar statisztika térképén (: téma kis túlzással ,.terra incog- nita". egyrészt jelentős kihívás a statisztikai titok gyakorlati problémáival naponta szembesülő szakember számára, másrészt viszont feltétlen óvatosságra int. Szán—

dékom és mondanivalóm jobb megértése érdekében ezért dolgozatomat némi ma- gyarázattal kezdem.

A cím a statisztikai titok széles összefüggésrendszeréből ugyan kiemel egy

rendkívül fontos — talán meghatározó — elemet, a statisztika iránti bizalmat, a dolgozat horizontja azonban szükségszerűen tágabb. Másik oldalról viszont nem foglalkozik a statisztika iránti bizalom más, olyan alapvető feltételeivel. mint a szakszerűség. szavahihetőség. kormányzat és társadalom általános viszonya stb.

Bármennyire is szükség lenne a statisztikai titok problematikájának hazai mo-

nografikus feldolgozására. ehhez még további munkára van szükség. Az eddigi —- szerény — eredmények, tapasztalatok összefoglalása és a szakma általi megméret- tetése ugyanakkor már nem nélkülözhető. Erre a feladatra kívánok e dolgozattal vállalkozni. előrebocsátva a vállalkozás korlátait.

A dolgozatban állítok valamit, de nem tudom vállalni ennek a tudományos

igényű bizonyítását; terjedelmes szakirodalmi háttérre támaszkodom, de csak a

hivatkozott művek szerepelnek az irodalomjegyzékben; példákat hozok fel a hazai és külföldi gyakorlatból. de emögött nem áll befejezett helyzetfelmérés: bírálok. de

nem mindig tudok receptet adni a helyes megoldásra; javaslatokat teszek feltét—

lenül indokolt lépésekre, de egy konkrétan végrehajtható program kidolgozására

nem futotta erőmből. Mindezt abból (: meggyőződésből teszem, hogy a magyar

statisztikai szolgálat számára elérkezett az idő, amikor a megváltozott körülmények-

hez igazodva újra kell gondolnia a statisztikai titokhoz való viszonyát.

A statisztikai rendszer adatszolgáltatóira, a megfigyelés egységeire vonatkozó.

egyedi azonosítható adatok bizalmas kezelése — a statisztikai titok megtartása — a (hivatalos) statisztikai tevékenység hagyományos, általánosan elismert normája.

? A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának 1987. március 23-i ülésén elhangzott előadás módosított változata. A szerző köszönetet mond mindazoknak. akik a vitában kifejtették nézetel-

ket és így nagyban hozzájárultak ahhoz. hogy a dolgozat nyomtatásban is megjelenhessen.

2.

(2)

1 188

STRAUB ELEK

Az 1897. évi (második) statisztikai törvény ... . . 2 hónap ig terjedhető elzárással, va—

lamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel" sújtja azt, aki ,.egyéni természetű statisztikai. . . adatokat . . . elbeszél, kiszolgáltat. felmutat. megtekinteni enged. . .".

((1) 152. old. 15. §) A szövegezés preciz. kivételt nem enged. a szabályt megsze—

gőket szigorúan bünteti. .lól érzékelhető, hogy 1897-ben már egy általánosan elto-

gadott szakmai normát kodifikált a magyar országgyűlés. Szinte szó szerint jele—

nik meg a gondolat. csak egy példát kiragadva. az 1970 -es évek elején kidolgozott kanadai statisztikai törvényben ... . . senkinek nem szabad. . . felfednie vagy tuda-

tosan felfedetnie semmilyen eszközzel... a Törvény értelmében kapott bármilyen

információt. . . oly módon, hogy az egyéni kérdőíven kapott részl eteket azonosítható egyénekkel. vállalattal, vagy szervezettel összefüggésbe lehessen hozni". (2)

A példák további felsorolása felesleges. hiszen rendelkezünk átfogó képpel is. Az Európai Statisztikusok Értekezlete 1986 szeptemberében, Párizsban tartott

szemináriumának a holland Központi Statisztikai Hivatal által készített dokumen-

tuma 30 ország statisztikai jogszabályainak vizsgálata alapján megállapítja: ,...

legtöbb ország statisztikai törvénye tartalmaz előírásokat a statisztikai titokra vo- natkozóan. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotók általánosan elismerik ennek a szem—

pontnak a fontosságát a statisztikai szolgálat munkája, sőt egyáltalán léte szem—

pontjából." (3) A statisztikai titok betartását azonban nem csak kívülről jogsza—

bályokban kényszerítik a statisztikusokra, illetve a statisztikai szervezetekre. A köte- lezettséget mint alapvető szakmai—etikai normát a statisztikusok közössége önként is vállalja. A Nemzetközi Statisztikai intézet (lSI) által kidolgozott és elfogadott

etikai kódex (4) részletesen foglalkozik a kérdéssel és egyértelműen állást foglal.

A megfigyelés alanyaival szembeni kötelezettségek (4.5 és 4.6 pont) között szerepel a statisztikai adatok bizalmas (titkos) kezelése, függetlenül attól, hogy erre a sta—

tisztikust felkérték-e vagy sem. Ebből következik, hogy a statisztikusnak megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni az adatok olyan közlését, amely során az adat—

szolgáltató kilétére fény derülhet.

A kiinduló tézisben a norma hagyományos és általános jellegét kivántam

hangsúlyozni. A differenciálás iránti jogos követelménynek a dolgozat további fe-

jezeteiben szándékozom eleget tenni.

A statisztikai titok eszméjében az a felfogás tükröződik, hogy a társadalom önismeretéhez elengedhetetlen statisztikai rendszer csak akkor tud feladatának eleget tenni. ha iránta a társadalom — adatszolgáltatóként és az információk felhasz-

nálójaként — bizalmat érez. Ennek -— többek között — feltétele, hogy az adatszol—

gáltató biztonsógban érezhesse magát: őszinteségét nem lehet ellene felhasználni.

A statisztikai titok univerzálissá válása mögött meghúzódó okokat vizsgáló gon—

dolatmenetünk kiinduló— és egyben végpontja az a közhely, hogy a civilizált tár—

sadalom működéséhez önismeretre van szükség. A társadalmi önismeret egyik alapvető hordozója a statisztika. Ezért bármennyire is nehéz. a társadalom érdeke, hogy a statisztika számára optimális működési feltételeket biztosítson. Egyik ol-

dalról mérlegelnie kell azokat az érdekeket, amelyek kevesebb statisztikai adat

gyűjtését vagy a meglevők felhasználásának korlátozását és így a statisztikai titok betartását sürgetik, másik oldalról azokat a hátrányokat is, amelyek óhatatlanul ezzel járnak.

A társadalom kénytelen önmaga és a statisztika számára korlátokat állítani az egyes ember személyiségének védelme érdekében. A ,,privacy" — a magánszféra

(3)

A STATISZTIKAI TITOK , 1189

-— sérthetetlensége olyan érték, amelyet az ENSZ Emberi Jogok Deklarációjával összhangban a legtöbb ország jogrendszere is védelemre érdemesít. A privacy bizonyos fokú megsértése gyakran már statisztikai kérdések feltétele során is elke-

rülhetetlen. Joggal figyelmeztet az lSl etikai kódexe ,,A statisztikusoknak tudniuk kell, hogy munkájuk esetenként tolakodó jellegű. Nincsenek különleges jogaik a jelenségek vizsgálatára. A tudomány haladása és az új ismeretek megszerzése

önmagukban nem igazolják más társadalmi és kulturális értékek semmibevételét".

(4) Az igazi veszélyek természetesen akkor fenyegetik az adatszolgáltatót, ha ada-

taik illetéktelenek kezébe kerülnek. Ezeket a veszélyeket ma már aligha becsülhet-

jük alá. Gömbös Ervin írja a következőket: ,,A személyi adatrendszerek számító-

gépesítése negatív hatással lehet a személyi jogokra, . . .". ((5) 158. old.) A sze—

mélyiségi jogok védelméből jól levezethető tehát a statisztikai szolgálatlkötelezett-

sége az egyedi adatok bizalmas kezelésére.

Ugyanezt indokolja egy másik összefüggés is, amelynél azonban elsősorban

nem az adatszolgáltató. hanem a statisztikai rendszer érdekei a meghatározók. A

statisztikára jellemző, hogy kiinduló információihoz általában nem közvetlenül, ha-

nem az adatszolgáltató bevallása útján jut. ,,Még ha az információkérésekre adan—

dó válasz kötelező jellegét törvény is írja elő, a statisztikai program sikere akkor

is nagy mértékben függ a válaszadók együttműködési hajlandóságától. Azok a vá-

laszolók. akik .. . meg vannak győződve arról, hogy az államigazgatásnak nyújtott

információ nem lesz ártalmas számukra, nagyobb valószínűséggel válaszolnak az igazságnak megfelelően. . .". ((ő) 29. old.) Ebben az összefüggésben a magánsze- mélyek és jogi személyek, vállalatok stb. viselkedését szinte teljesen azonos rugók mozgatják. Ritkábban emlegetjük, de fennáll az őszinteség hiányának veszélye a másik oldalról is. Ha az adatszolgáltatónak, akár mint jogi vagy magánszemély- nek. előnye származik az adatok valamilyen torzitásából, óhatatlanul lesz ilyen irányú torzítás. Tipikus példája ennek a szervezetek szférájából. ha a vállalati szintű tervteljesítést a ,,statisztika" méri. Az ,,átépítés" kapcsán folyó vitákban többen példákkal utaltak arra a jelenségre, hogy a Szovjetunió egyes összefog- laló statisztikai mutatóit a vállalati jelentések ,,bocsánatos bűnnek" tartott kiigazí—

tásai kimutathatóan felfelé torzították, és ez a társadalom önáltatásához vezetett.

A statisztikai adatszolgáltatás minősége szempontjából ideális eset tehát az, ha az adatok egyedi szinten nem kerülnek felhasználásra, illetve az adatszolgál—

tatónak sem előnye, sem hátránya nem származhat valamely meghatározott tar—

talmú bevallás esetén.

Korlátozzák, esetenként kizárják az egyedi statisztikai adatok felhasználásá- nak lehetőségét az adatok gyűjtése, ellenőrzése és javítása során alkalmazott mód- szerek is. Még a statisztikai tevékenység sajátosságait közelebbről ismerők is gyak—

ran megfeledkeznek arról az egyszerű tényről. hogy a pontos. megbizható statisz-

tikai tájékoztatásnak nem feltétele az egyedi adatok ,.hibátlansága".

Az egyedi adatok ellenőrzése mindig a feldolgozási, tájékoztatási célokkal összhangban történik. Az összes hiba kiszűrése tehát, az ellenőrzési eljárások tö- kéletlenségén túl, az ellenőrzési szempontok irányítottsága miatt sem lehetséges.

Az is gyakori, hogy a felfedett hibák egy részének javításától -— tudatos megfon- tolás után — el lehet tekinteni. Végül korántsem biztos. hogy az adatállomány ja—

vr'tása növeli az egyedi adatok minőségét. Terjedőben vannak, és nagy adatállo- mányoknál ma már nélkülözhetetlenek az automatikus javítás különböző módsze- rei.

Szakmai, etikai és jogi szempontból egyaránt erősen kérdéses tehát, hogy az adatszolgáltatóra nézve közvetlen vagy közvetett hatással járó döntések, intézke-

(4)

1 190 STRAUB ELEK

dések olyan egyedi statisztikai adatokra támaszkodjanak. amelyeknek megfelelő minősége —- az előbbiek alapján — nem garantálható.

A kételkedés abban. hogy a statisztikai adatgyűjtés az egyénekre nézve ártal—

matlan. nem újkeletű. William Thomton, brit képviselő szerint a népszámlálás .,. . .

teljesen aláássa az angol polgári szabadság még fennmaradt maradványait." ((7)

41. old.) Az 1753-ból származó vélemény szélsőséges, de jól érzékelteti. hogy (:

statisztikának milyen régóta meg kell küzdenie az adatszolgáltatók bizalmáért. A

bizalomnak pedig — minden bizonnyal — sok egyéb között a statisztikai titok vé—

delme a feltétele.

Az egyedi statisztikai adatok felhasználásának korlátozása csak a társadalom

információhoz való jogának tiszteletben tartása, az információs igények megfe-

lelő kielégítése esetén reális célkitűzés.

A statisztikai titok védelme és a mind teljesebb és pontosabb tájékoztatás köl-

csönösen feltételezik egymást. Az összefüggést az egyik oldalról már bemutattam:

csak a statisztikai titok védelme esetén biztosítható a válaszadók őszintesége és

így az adatok megfelelő minősége.

Ugyanilyen meghatározó a másik irányú összefüggés is. Az egyedi statisztikai adatok felhasználásának korlátozása csak akkor lehet reális célkitűzés. ha a tár- sadalom jogos és rohamosan növekvő információigényét más csatornákon keresz-

tül kielégítheti.

A korszerű államigazgatás működése elképzelhetetlen a lakosságra és a szer-

vezetekre vonatkozó egyedi adatok nélkül. Az állampolgárok jogos igénye. hogy tá- jékoztatást kapjanak az államigazgatási szervek működéséről. a tervekről. dön- tésekről. A gazdasági élet szereplőinek és az állampolgároknak egyaránt hozzá

kell férniök (: gazdálkodó szervek (vállalatok. szövetkezetek stb.) jellemző adatai—

hoz. Egyedi adatok széles körének nyilvánossága nélkül nem valósulhat meg a

társadalmi kontroll, nem működhet a piaci mechanizmus, nem lehetséges a tudo—

mányos kutatás, nem beszélhetünk tömegkommunikációrál.

Szemléletesen bizonyítja ezt a tételt. hogy sok ország jogrendszere párhuza-

mosan tartalmaz törvényi garanciát egyik oldalról a társadalom jogos információs igényeinek kielégítésére. másik oldalról bizonyos, elsősorban magánszemélyekre vonatkozó adatok védelmére. Az Egyesült Államokban például 1974-ben született meg a két törvény: az információ szabadságának törvénye és a privacy törvény.

Az ütköző jogok közötti ellentmondás feloldása nem könnyű feladat, és mesz- sze túlmutat a statisztikai rendszer keretein. Nagyon fontos az etikai dilemmák tisztázása (8), de az csak kiindulópontja lehet a további teendőknek. A statisztikai titok betartása esetén az államigazgatás. az állampolgárok, a piaci szereplők szá—

mára szükséges egyedi adatokat a statisztikai rendszeren kívül kell biztositani. Eh—

hez elengedhetetlen a célok deklarálása és szigorú elkülönítése az adatok gyűj—

tése és felhasználása során: ... .. a statisztikai célokat jól meg kell különböztetni

másoktól, különösen a közigazgatási céloktól". ((9) 109. old.) Ez természetesen kö—

vetkezményekkel jár.

A társadalom birtokában levő (például egyedi statisztikai) adatok többcélú

felhasználásának korlátozása sok esetben párhuzamosságokhoz, azaz többletköltw ségekhez vezet. A legtöbb országban államigazgatási úton adatok csak meghatá—

rozott célból, szigorú feltételek között szerezhetők be. ami neheziti, esetenként ki—

zárja a párhuzamos információforrások igénybevételét.

(5)

A STATISZTIKAI TITOK

1191

A jogos információigények kielégítésének reális eszköze a széles körű tájé—

koztatást biztosító információs infrastruktúra. Jogokat és kötelezettségeket arányo- san megállapító jogi keretek között működő. változatos formájú és célú állami in—

tézmények és üzleti alapon szolgáltató szervezetek feladata a társadalom és gaz-

daság működéséhez szükséges információk szolgáltatása. Ezen belül szükséges, és egyúttal lehetséges a megfelelő munkamegosztás kialakítása: az egyedi adatokat

nem a statisztikai rendszer, hanem — a törvényes garanciák betartásával — egyéb állami szervek vagy szervezetek szolgáltatják a felhasználóknak.

IV. A statisztikai titok mint minden társadalmi gyökerű eszme nem független az időtől, a társadalom céljaitól, működési rendszerétől. A változások, különbségek könnyen tetten érhetők, akár a magyar statisztikai szolgálat történetét vizsgáljuk.

akár nemzetközi összehasonlításokat végzünk.

Bár vitathatatlan, hogy a statisztikai szolgálatok döntő többsége ma az elő-

zőkben körvonalazott elvi és gyakorlati alapon áll. alaposabb vizsgálódással fel- deríthetők lényeges felfogásbeli különbségek is. Ezekben feltehetőleg az eltérő

konkrét adottságok, így példálul az eltérő társadalmi értékek jutnak kifejezésre.

Elég itt arra utalnunk, hogy a személyiség. illetve annak autonómiája hagyomá- nyosan mennyire mást jelent az Egyesült Államokban, egy ázsiai vagy afrikai or—

szágban, Nyugat—Európában és Kelet-Európában.

A felfogás változása jól szemléltethető Magyarország vagy Bulgária példáján.

Az 1897—es statisztikai törvényből már idéztem. Erdekes egybeesés, hogy Bulgáriá—

ban az általános népesség—. épület- és állatösszeírásra vonatkozó törvény szintén 1897-ből származik, és szintén előírja: a népszámlálás személyekre vonatkozó adatait hivatalos vagy bírósági szervek nem használhatják fel az összeírt személyek érdekében vagy kárára. (10)

A népi demokráciák létrejöttéig mindkét országban több alkalommal törvé—

nyekben nyert megerősítést (: statisztikai titok védelme. Bulgáriában 1953-tól ha- tálytalanították ezt a kötöttséget. a .. törvényhozók véleménye szerint. .. nincs szükség védelmezni a személyi adatokat más állami testületek által való felhasz—

nálás ellen". A jogi felfogás változását követte a gyakorlat: .. ismeretes egyes polgárokra vonatkozó statisztikai célokra összegyűjtött adatok felhasználása a Né- pi Tanácsok által mindenféle saját célra. beleértve az adóztatást. . .". P. Atanaszov, értékelve a helyzetet. 1982-ben ahhoz a következtetéshez jut el, hogy nincs is szűk- ség a statisztikai adatok felhasználásának korlátozására. Ez előnyös az állampol- gárra (mert kevesebbet zavarják) és az adatokat gyűjtő és feldolgozó szervek szá—

mára. Elismeri ugyan. hogy mindez esetleg negativan hat a válaszadási készségre, de úgy véli, hogy ez ellen megfelelő eszközökkel küzdeni lehet. és a károk kiseb—

bek. mint a várható előnyök. (10).

Magyarországon is hasonló folyamatot figyelhettünk meg. Az 1952—es statisz—

tikai törvényből (11) már hiányzik minden utalás a statisztikai titokra. A törvény

indokolásán és országgyűlési vitájának jegyzőkönyvén kívül az abban az időben

használatos egyetemi tankönyvekből is következtethetünk a statisztika szerepének megváltozására. Ezek szerint a szocialista statisztika kifejezett feladata az egyedi esetek tanulmányozása, leginkább a terv teljesítésének ellenőrzése céljából. Az ál-

lami szerveknek pedig az időben kapott statisztikai adatok alapján szükség esetén

közvetlenül az adatszolgáltatót érintő intézkedést kell hozniuk. A jelenleg hatályos 1973-as statisztikai törvény (12) már újból tartalmaz előírásokat a statisztikai ada-

(6)

1192 ' : srRAua ÉLEK

tok védelmére. Erzékelteti. hogy a gazdasági reform bevezetése után a kormány—

zat és a társadalom felfogása szerint astatisztikával szemben támasztottkövetel-

mények is változtak. ' — -

Az előzőkkel azt kivántam példázni. hogy a statisztika feladata és ezért a sta—

tisztikai titok kezelése miként követi az ország irányitásában bekövetkező válto—

zásokat. A jelenleg érvényben levő statisztikai törvényre és egyéb jogszabályokra

a hazai helyzet áttekintésekor még viSszatérek.

A már hivatkozott 1973- as ottawai nemzetközi statisztikai tanácskozás eredmé—

nyei további felfogásbeli különbségeket jeleznek. Több részt vevő ország például úgy találta. hogy a titkosság csak a ,.gazclag társadalmak" problémája, ,... . a fej- lődő országokban nem lényeges." .,. . . a társadalom szegényebb rétegeinek nincs mit takargatnia." ((ő) 34. old.) Figyelemre méltó. "hogy hasonló "érveléssel időnként Magyarországon is találkozhatunk. "Becsületes embernek (vállalatnak stb.) nincs félnivalója"; ,,Csak az tiltakozik az adatszolgáltatás ellen. akinek valami rejteget-

ni valója van", — hallani olykor.

A tanácskozás, miközben rögzítette a statisztikai titok védelmére vonatkozó alapvető követelményeket,) bizonyos vonatkozásokban megenged az ország sajátos—

ságaihoz illeszkedő eltérő rendelkezéseket is. Ezek egyébként mind olyanok, ame-

lyeket különböző országok jogrendszere is tartalmaz:

- bizonyos felméréseket (adatokat) ki lehet vonni a titkosság alól,

— az adatszolgáltatók önként engedélyezhetik adataik közzétételét.

-— a statisztika alanyainak mindegyikére — szélesebb illetve szűkebb körére — (magán- személyek, jogi személyek. kisebb- nagyobb társadalmi csoportok) vonatkozik az adatok vé- delme,

— az adatoktitkossága csak meghatározott ideig élvez védelmet.

V. ,

Bár a statisztikai titok problémája végigkíséri a szervezett statisztikai tevékeny- ség történetét, soha sem volt annyira aktuális, mint napjainkban. Ennek megnyil- vánulásai számosak és feltűnők. Okai összetettek, és nagyjából egybeesnek az ál-

talános értelemben vett adatvédelem területén tapasztalható mozgások okaival.

A statisztikai adatszolgáltatók igénye egyéni adataik bizalmas kezelésére te—

hát nem újkeletű, és a jogszabályok az erre vonatkozó előírásokat esetenként már

több mint száz éve tartalmazzák. Semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a

statisztikai szolgálatok és a statisztikusok általában a gyakorlatban is eleget tettek a szabályoknak, legalább is nehéz az ellenkezőjének nyomára bukkanni a publi—

káciákban.

Valószínűsíthető, bár bizonyításához további alaposabb vizsgálatra lenne szük- ség, hogy a statisztikai titok betartása a korábbi évtizedekben magától értetődő, de nem különösebben előtérben álló ügy volt. Az azonban, hogy 20—25 év óta a téma milyen látványos, folyamatosan felfelé ívelő pályát futott be, aligha kerül-

heti el figyelmünket. A nemzetközi szakirodalomban újabb és újabb publikációk

jelennek meg, a téma statisztikai tanácskozások figyelmének középpontjában áll.

Néhány példa: Tore Dalenius 1978-ban szigorúan a témára koncentráló szakbib- liográfiája (13) körülbelül 1200 tételt tartalmaz, és abban a ma mérvadó publi—

kációk még nem is szerepelnek: az 1987—ben harmadik évfolyamában járó Journal of Official Statistics minden 3—4-ik cikke közvetlenül vagy közvetve érinti a témát;

az európai régió statisztikai szolgálatai vezetőinek részvételével 1986 szeptemberé—

ben. Párizsban tartott említett szemináriumon (14) szereplő 16 dolgozat között alig

volt olyan. amely ne érintette volna a kérdést és a vita is állandóan vissZatért eh-

(7)

A STATISZTIKA! TITOK 1193

hez. Sokkal fontosabb azonban az a nyilvánvaló tény, hogy a számtalan publiká- ció mögött óriási szakmai erőforrások állnak. A statisztikai titokkal. annak védel- mével kapcsolatos elméleti és módszertani kutatásokra a statisztikai szolgálatok

rendkívüli összegeket költenek és abban a legjobb szakemberek vesznek részt. A már hivatkozott Dalenius mellett elég Fellegi. Duncan, Linehan, Sundgren nevét

említeni.

Az erők koncentrálását jól példázzák az Egyesült Államok statisztikai hivatalá-

nak (Bureau of the Census) az 1990-es népszámlálás előkészítésébe illeszkedő kuta-

tásai. (15) A hivatal a statisztikai titok védelmét - a kormányzati szervekkel össz—

hangban — olyan kérdésnek tekinti, amely alapvetően befolyásolja az 19907reter-

vezett népszámlálás sikerét. A védelem szempontjai annyira előtérben állnak, hogy azok a cenzus megszervezésének lehetséges alternatívái közüli választást is meg- határozzák. A kutatások több irányban is folynak. Vizsgálják. hogy a válaszadói készséget. a válaszok minőségét hogyan befolyásolja a megkérdezettek bizalma az adatok titkos kezelését illetően; melyek azok a népszámlálási módszerek, eljárások, amelyek a titokvédelmet a lehető legszélesebb körben szavatolják; hogyan lehet

az adatok (nyomtatott és elektronikus formában történő) közzétételénél megaka—

dályozni az egyedi adatok felfedését; mik a védelem költség—haszon viszonyai; milyen mértékű rizikó viselhető el stb.

Nem véletlen, hogy a téma időszerűségének egyik leglátványosabb megnyil-

vánulása is népszámlálással, mégpedig az 1983-ra tervezett német szövetségi köz- társaságbeli népszámlálással kapcsolatos. Az eset meglehetősen ismert: az 1983-ra hatályos törvénnyel elrendelt népszámlálás megtartását az Alkotmányjogi Bíróság a törvény alkotmányellenességére hivatkozással megakadályozta. A bíróság dön—

tését széles körű, jól szervezett -- bár nem feltétlenül az állampolgárok többségé- nek véleményét tükröző — társadalmi mozgalom előzte meg. illetve váltotta ki. A tanulságok részletes elemzését a Német Szövetségi Köztársaság statisztikai szol- gálata elvégezte és így 1987-ben, teljesen átalakított programmal. a népszámlá—

lást meg tudták tartani.

Bár az ügy társadalmi, történelmi háttere gyökeresen különbözik a magyar—

országi helyzettől, alighanem számunkra is rejteget tanulságokat. Most csupán azt a kérdést emelném ki, ami a bírósági vita középpontjában állt: szabad-e a

népszámlálás adatait nem statisztikai célra felhasználni. A Német Szövetségi Köz-

társaság bíróságának döntése a kérdésre egyértelmű nemmel válaszolt. éspedig elsősorban a népszámlálási adatok és a bejelentési nyilvántartás 1983-ban tervezett összekapcsolása miatt. A bíróság úgy vélte, hogy amennyiben egyszer ez az összekapcsolás megtörténik. szinte korlátlan technikai és jogi lehetőségek nyíl—

nak meg a statisztikai adatok igazgatási célú felhasználása előtt és ez a lehető—

ség ... . . joggal támaszt megalapozott aggályokat a lakosságban". (16)

Tézisemben nemcsak a jelenség aktualitásának bemutatását, hanem az aktua-

litás okainak részleges feltárását is ígértem. A feladat nem tűnik nehéznek. mert sok publikációra támaszkodhatunk. Ezek közül elsősorban Gömbös Ervin már hi-

vatkozott könyvét (5) és Kilényi Géza a Központi Statisztikai Hivatal anyagi tá—

mogatásával folyó kutatásának termékeként megjelent cikkére (17) hívom fel a

figyelmet.

A statisztikai titok és általában az adatvédelem ügye elsősorban a számítás—

technikai eszközök bevezetése által hatalmasra nőtt feldolgozási, tárolási képes—

ség miatt vált időszerűvé. ,,Nagyjából egyenletesnek mondható az a fejlődési ten- dencia, hogy az állami nyilvántartások köre és adattartalma egyre bővül. s a XX.

század második fele ilyen vonatkozásban a mennyiség minőségbe való átcsapásá-

(8)

1 194 STRAUB ELEK

nak tanújává tesz bennünket." ((17) 10. old.) A számitógépesités hatásai közül

különösen a következők rejtenek potenciális veszélyt magukban a statisztikai ada-

tok védelmével kapcsolatban:

- nagy adatállományok korlátlan ideig történő megőrzése;

-— az egyedekre vonatkozó adatok könnyű összekapcsolása, amely révén .... .szinte a teljes életrajz is előállítható. . ." ((5) 158. old.); —

— az adatok könnyű visszakereshetősége:

-— nagy adatállományok egyszerű eszközökkel történő gyors továbbítása.

Mivel fennáll annak veszélye, hogy mindezekkel a lehetőségekkel az állam-

apparátus. a szervezetek vagy egyes magánszemélyek visszaéljenek és így a nyil- vántartások alanyainak súlyos károkat okozzanak, az elmúlt két évtizedben. rész-

ben társadalmi kezdeményezésre is. sok országban megtörtént az adatvédelem

törvényi szabályozása.

Az ok és az okozat nehezen választható szét, de bizonyos jelek arra utalnak.

hogy az adatvédelem aktualitását a társadalmi folyamatokból kiinduló változások

is előidézték. Az 1970-es években a nyugati polgári demokráciákban volt megfi-

gyelhető. hogy a központi kormányzatnak és általában az államhatalomnak a má- sodik világháború után tapasztalható megerősödésére reakcióként felértékelőd—

tek olyan eszmék, mint a személyiség védelme. az önigazgatás. Az 1980—as évek

közepétől a szocialista utat járó országok egy részében is fontos politikai célkitű—

zésként fogalmazódott meg a nyilvánosság. demokrácia javítása. az egyéniség

szerepének növekedése.

Egyet kell értenünk Kilényi Gézával, aki azt mondja: ,.Távol áll tőlünk a szón- dék. hogy egyenlőségjelet tegyünk a kapitalista és a szocialista állam között. Mind—

azonáltal le kell szögeznünk: az ismertetett tendencia" (a személyekre és szervezetekre vonatkozó számítógépes nyilvántartások kiépülése, és az ezzel járó po- tenciális veszélyek. a szerző megjegyzése) ,.általában a modern államok sajátossá- ga. társadalmi berendezkedésükre való tekintet nélkül". ((17) 10. old.) A folyamat. bár nem elsősorban a statisztika miatt alakult így, nem kerülheti el a statisz—

tikai szolgálatok figyelmét sem.

VI.

A statisztikai titok védelméhez nem elegendő egy vagy néhány elszigetelt in—

tézkedés. A cél csak a statisztikai tevékenységek összességét átfogó. egységes fel- fogást tükröző és változatos típusú eszközöket magában foglaló védelmi rendszer-

rel érhető el. Mindez jelentős közvetlen költségekkel jár. betartása pedig - köz-

vetett módon — ugyancsak jelentős többletköltségek forrása. Mielőtt a statisztikai titok védelmének eszközrendszerét áttekintenénk. rövid kitérőt kell tennünk egy

fontos határterületre.

A statisztikai hivatalokban nem csupán az egyedi adatokat kell az illetéktele-

nektől megóvni. Miközben a statisztikai hivatalnak általában jogszabályban is előírt kötelessége a minél teljesebb tájékoztatás, eltérő megfontolásokból és okok- ból több kategóriába tartozó adatra is igaz, hogy a hozzáférésüket korlátoznia

kell. Ilyenek:

a) az azonosítható egyedi statisztikai adatok, amelyeket a statisztikai titok véd, akár jogi, akár magánszemélyekre vonatkoznak;

b) az államérdekből titkos adatok;

c) hivatali érdekből ,,titkos" adatok, mint például előzetes, nem végleges adatok.

belső elemzések.

(9)

A STATISZTIKAI TITOK 1195

A kategóriák természetesen jócskán átfedhetik egymást. ezért olyan védelmi rendszert kell kiépíteni, amely minden adattípusra kiterjed. A védelmi rendszeren belül vannak olyan elemek, módszerek, amelyek általánosnak tekinthetők és min-

den olyan környezetben érvényesek. ahol nagytömegű adattal dolgoznak. Mivel e

problémák az ..általános" adatvédelem keretébe tartoznak. lehetséges a megoldá- sok átvétele, adaptálása. Vannak ugyanakkor a statisztikai titok védelmének spe-

ciális eszközei. módszerei. Ezek kidolgozása és érvényesítése szinte egyedül a sta-

tisztikusokra vár, a továbbiakban ezekkel foglalkozom. A tézisben szerepel. hogy a statisztikai titok védelme összehangolt elemekből, szintekből álló védelmi rendszert tételez fel.

A szintek a következők:

1. a társadalom elvárásait tükröző jogszabályok,

2. a statisztikai tevékenységet végző szervezetekre és szakemberekre vonatkozó rész- letes ügyrendek, utasítások. munkaköri leírások,

3. az adatokhoz való szándékos jogtalan hozzáférést akadályozó eszközök,

4. az egyedi adatok nem szándékos (esetleg szándékos) felfedését megakadályozó eszközök.

A törvényekben általában rögzített elveket (1.) már áttekintettük. de a jelenlegi magyarországi helyzet bemutatásánál erre a kérdésre és a Központi Statisz—

tikai Hivatal belső szabályzataira (2.) még visszatérünk. A szándékos jogtalan hoz—

záférést megakadályozó eszközök (3.) alapvetően az általános adatvédelem körébe tartoznak: személyek azonosítása és mozgásának ellenőrzése. adathordozók azo—

nosítása és mozgásuk ellenőrzése, adatállományok sifrírozása, terminálhasználók személyének ellenőrzése, jelszavak stb.

Tipikusan statisztikai probléma ugyanakkor az egyedi adatok védelme (4). A statisztikai adatszolgáltató és a rá vonatkozó adatok összekapcsolását, az adat- szolgáltató kilétének megállapítását. a statisztikai titok védelme értelmében meg kell akadályozni. llyen információkat a statisztikai szolgálat nem adhat ki, de azért is felelős. hogy az adatszolgáltató azonosítását a publikált adatok alapján a fel—

használó se tehesse meg. A legfontosabb problémakörök a következők. (18)

a) Közvetlen felfedésnek nevezzük, ha a táblában közölt, aggregált vagy gya—

korisági adatokat egyetlen (vagy igen kis számú) adotszolgáltatóval összekapcsol- hatjuk. Ha például tudjuk, hogy a megyében az adott szakágazatban csupán egy vállalat van. akkor minden ilyen bontású publikáció közvetlenül felfedi az egyedi adatot. A probléma akkor is fennáll, ha a vállalatok száma kettő, hiszen ez esetben saját adatai ismeretében mindkettő pontosan kiszámíthatja a másikét. Meg—

közelítő információhoz juthatunk, ha például a vállalatok száma ugyan három. de közülük az egyik nagyságrendben közismerten nagyobb. tehát meghatározó.

A közvetlen felfedés elleni védekezésnél bizonyos küszöbértékeket szokás meg—

határozni. A Bureau of the Census például nem publikál olyan családra vonatkozó cellát, ahol a megfigyelési egységek száma ötnél kisebb. illetve olyan személyekre vonatkozót. ahol az 15-nél kisebb. Aggregált mennyiségi adatokat tartalmazó cel—

lák esetén a publikálhatóság szempontjából az a lényeges, hogy egy adatszolgál- tató az értékhez hány százalékkal járult hozzá. Például ,,túl koncentrált" és ezért nem publikálható egy olyan cella, ahol ..n" számú vagy kevesebb adatszolgáltató több mint ,,k" százalékkal járul hozzá az értékhez (.,n" szokásos értéke 3, ,,k" ér- téke pedig 66 százalék).

b) Közvetett felfedésnek nevezzük, ha az adatszolgáltató azonosítása nem köz-

vetlenül, hanem különböző kombinációjú táblákon keresztül, következtetéssel álla-

pítható meg.

(10)

1196 STRAUB ELEK

A felfedés tényének a megállapítása — különösen a közvetett eseté —, ha a táblák száma nagy, már önmagában is rendkívül igényes elméleti és gyakorlati feladat. A következő lépés az adott cellák értékeinek a táblából történő kihagyá—

sa, illetve az értékek valamilyen algoritmus szerinti torzítása. Mindezt a táblák

primér előállítása után kell elvégezni, ami költséges és időigényes. Tekintettel ar-

ra. hogy sem a felfedés kiszűrésének, sem a torzításnak nem ismertek még véges matematikai megoldásai. a biztonság nem lehet száz százalékos.

A felfedés elleni védekezés korlátozottsága miatt a statisztikai szolgálatok el-

zárják a mikroadatokat tartalmazó adatbázisaikat a külső felhasználók elől. Nincs olyan eljárás. amely tökéletesen megakadályozhatná, hogy egy felhasználó on—line terminálon keresztül előállított aggregált táblák alapján ne tudjon egyedi adatok-

hoz jutni. (19) A védekezés tehát eleve csak egy ismert táblakombináción. pél- dául egy kiadványon belül kecsegtet sikerrel.

c) Mikroadatok felfedése az az eset. ha egy azonosítóitól (például vállalati

törzsszámtól) megfosztott statisztikai rekordot (egyedi adatot) a felhasználó. an—

nak jellegzetes tartalma és saját meglevő ismeretei alapján azonosít. Gyakori.

hogy a statisztikai szolgálatok kutatási, elemzési célból mikroadatokat kiadnak

ugyan. de azokból törlik az azonosítót. Az teljesen világos, hogy ha ez formálisan.

például csak a vállalati törzsszámot jelenti. akkor a vállalatok jelentős része köz- ismert adataik alapján azonosítható. A módszertani probléma annak megoldása.

hogy egy bizonyos fokú biztonság érdekében milyen mértékben kell az azonosítón túl is csökkenteni a rekord információértékét. Az eljárást ,.anonimizálásnak" ne-

vezi a szakirodalom.

d) A rekordok összekapcsolása a statisztikai titok védelmének és általában az adatvédelemnek a legvitatottabb kérdése. Elterjedt az a felfogás. hogy a személyi—

ség jogaira legnagyobb veszéllyel éppen a különböző célból gyűjtött. azonos adat- szolgáltatóra vonatkozó adatok összekapcsolása járhat. A statisztikai vizsgálatok többségénél a probléma jól megkerülhető fiktív azonosítók alkalmazásával vagy - bár az eljárást módszertanilag nem tekintik kiforrottnak —- a statisztikai össze-

kapcsolással. '

Külön ága a problémakörnek az igazgatási és statisztikai adatforrások viszonya, amiről igen alapos vita folyt az 1986. szeptemberi párizsi ESE-szemináriumon.

Az uralkodó felfogás szerint az igazgatási adatok statisztikai célra (névtelenül) felhasználhatók, ilyen irányú adatátadás megengedhető. Ennek ellenkezője, tehát a statisztikai célra szolgáltatott adat igazgatási, azaz egyedi célú felhasználása viszont a statisztikai titok megsértése. Ezért az egyedi statisztikai adatok átadása

az államigazgatás részére nem fogadható el. (14)

A tisztán statisztikai jellegű védelmi problémakörök és technikák sora jóval hosszabb. Fontos az úgynevezett randomizált válaszadási módszer. számtalan el—

járás ismert a névtelenség biztosítására az adatgyűjtés fázisában. stb. Mindezek áttekintése azonban meghaladja e dolgozat korlátait. Lényeges mondanivalóm ta-

lán igy is alátámasztást nyert: ma a statisztikai titok védelme a statisztikai mód-

szertannak, kutatásnak és általában a statisztikai tevékenységnek önálló. terebé-

lyes ága. amely szorosan kapcsolódik az általános adatvédelemhez.

A védelmi rendszer működtetése, a védelmi szempontok figyelembevétele a

teljes statisztikai folyamatban igen költséges. Nehezíti. esetenként lassíthatja az adatgyűjtési. adatfeldolgozási munkát, mert az alaptevékenységekre minden fá- zisban járulékos ellenőrzési és átalakítási műveletek rakódnak. Jelentős szellemi és számítógépes kapacitásokat köt le a védelmi módszerek kifejlesztése. a véde-

lem megvalósitása. Ezek azonban csak a közvetlen költségek.

(11)

A STATISZTIKA! TITOK 1197

A statisztikai titok betartása azonban — amint arra korábban már utaltam — áttételesen is költségnövelő hatású. Ha a meglevő és egyszer már állami költsé-

gen begyűjtött statisztikai adatokat nem engedjük más célra. vagy egyedi szinten felhasználni, akkor annak két következménye lehet: a társadalom (al) lemond az

adatigényéről és így feltehetően veszteségek érik (például. ha a felfedés élleni védelem miatt cellaértékeket torzitunk), vagy (b/) más úton. párhuzamosan hozzá-

jut az adatokhoz és így többletkiadásai lesznek.

A döntés egy-egy konkrét esetben annál is inkább súlyos. mert a többletkölt-

ségek most és közvetlenül jelentkeznek, az ezzel szembeállítható veszteség pe-

dig — a statisztika iránti bizalom és ezért a statisztika minőségének csökkenése

—- csak lassú eróziós folyamat.

VII.

A magyar statisztikai szolgálatban a statisztikai titok védelme általában érvé—

nyesül, de ellentmondások és bizonytalanságok is tapasztalhatók. Ez is jelzi egy korszerű, a hivatalos politikába ágyazott védelmi filozófia, valamint a megfelelő módszerek. eszközök kidolgozásának és alkalmazásának szükségességét.

A statisztikai titok aktualitásának okait általánosságban, elsősorban nemzet-

közi példákra támaszkodva már vizsgáltuk. A hazai helyzet megértéséhez első lé—

pésként azt kell megállapítanunk, hogy ezek az okok mennyiben érvényesek mai viszonyainkra.

Az 1980—as évek közepén—végén a számítástechnika—alkalmazás elterjedtsége Magyarországon már olyan mértékű. hogy számolni kell annak túlnyomóan pozitív.

de szükségszerűen jelentkező negativ hatásaival is. Konkrét problémánkhoz kö- zelítve könnyen lehet. hogy ma egy állampolgár 10—20 számítógépes nyilvántar-

tásban is szerepel. és ezek egy részéről nincs is tudomása.1 A függőség kialaku-

lásának objektív feltételei tehát már egy ideje léteznek. ,.Mi mindebből a tanul- ság? Verjük szét a számítógépet és térjünk vissza a hagyományos ügyintézéshez?

A világért sem! Mindössze teremtsük meg a törvényi garanciát ahhoz — s ennek

vaskövetkezetességgel szerezzünk is érvényt —, hogy a számítógép alkalmazása ne csupán a közigazgatás számára jelentsen előnyöket. hanem az ügyfelet se hozza

a korábbinál hátrányosabb vagy kiszolgáltatott helyzetbe." (17) Ennek veszélyei—

vel azért is számolni kell. mert közígazgatásunk — általánosabban szólva társa—

dalmunk -— nyitottságának, demokráciájának jelenlegi szintjén az ellenőrzés le—

hetőségei korlátozottak.

Eltekintve az elvétve jelentkező egyéni panaszoktól (ilyenek időnként a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal címére is érkeznek) semmi jele annak, hogy az adatvé-

delem tudatosult társadalmi probléma lenne. Messze vezetne a látszólagos vagy tényleges közömbösség okainak feltárása, és nem is érzem magam hivatottnak erre. Mindenesetre erről az oldalról jelenleg a statisztikai titok védelmének erő—

sítését nem követelik.

Bármilyen legyen is jelenleg a társadalmi felfogás, joggal valószínűsíthető.

hogy a téma iránti érdeklődés nőni fog. Ennek okai közül kell kiemelni:

— a politikai hatalom és kormányzat által ösztönözve olyan irányba haladunk. amely—

ben az egyen és a szervezet (vállalat) önállósága, függetlensége nő és így érzékenyebb lesz ,,személyiségének" védelmére;

! A szerző különösebb vizsgálódás nélkül a következőket tudja felsorolni: Allami Népességnyilván- tartó Hivatal. munkahelyi személyi nyilvántartás. bérelszémolás, teiefonszámla, egyéb közüzemi számlák.

Magyar Autóklub. Neumann János Számítógéptudomónyi Társaság, OTP-hitelszómlák, OTP átutalási számla, gépkocsi—nyilvántartás. újság-előfizetés.

(12)

1 198 STRAUB ELEK

- tovább terjed a számítástechnika alkalmazása és ezzel nő a potenciális veszély- forrás:

— tovább tökéletesednek azok a módszerek, amelyek segítségével társadalmi érzések

— mint például az adatvédelemmel kapcsolatos aggályok -—, amelyek ma esetleg rejtve ma- radnak. nyilvánosan is formát ölhetnek.

Témónk szempontjából meghatározónak végül is az információigények folya-

matos növekedése bizonyulhat. Az igényeket elsősorban a gazdasági szférában bekövetkezett változásokra. a gazdálkodó szervek növekvő önállóságára és az irá-

nyítószervek aktivitására vezethetjük vissza. Feltételezhető azonban, hogy az infor—

mációigények egy része nem reális. csupán a megnövekedett — szellemi és gépi

— feldolgozási kapacitások követelnek maguknak nyersanyagot.

A növekvő. esetenként nyomasztó információigényt a Központi Statisztikai Hi- vatal is tapasztalja. Ezek egy része a hagyományos tájékoztatási eszközökkel ki- elégíthető. Számunkra most érdekesebb az a másik, szintén bővülő hányad. amely

a számítástechnika lehetőségeit kihasználva statisztikai adatok tömeges átvételét célozza meg a további feldolgozás. kiértékelés szándékával. Elsősorban ez az a

terület. ahol a statisztikai titok védelme a legbonyolultabb. ahol korábban fel sem vetődő kérdésekre kell választ adni.

A Központi Statisztikai Hivatal évente már 300—400 esetben ad ki mágnes—

szalagon vagy leporellókon nagy volumenű statisztikai adatot. és ez a tevékenység egyre bővül. A felhasználók között meghatározó arányt képviselnek az állami szer-

vek. de sok a kutatóintézet. vállalat is. Mindkét szférából érkeznek olyan adatigé—

nyek, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal nem teljesíthet. mert az a statisztikai titok megsértését jelentené.

A probléma azonban a hagyományos kiadványok esetében sem hanyagolható el, hiszen egyre inkább jellemző. hogy a táblák közvetlenül a számítógépről ke—

rülnek sokszorosításra, és így a korábbi kézi feldolgozású módszerhez képest szű- kült a felfedések kiszűrésének a lehetősége.

Bár a három külső tényező - a számítástechnika terjedése. a társadalom érzé—

kenysége és az intormációigény bővülése — nem teremt egyes nyugati országok- hoz hasonló kényszerhelyzetet a statisztikai rendszer számára. mégis meggyőző- désem, hogy e tényezők hazánkban is időszerűvé teszik a statisztikai titok védel-

mének problémáját.

A következőkben a statisztikai titok hazai védelmi rendszerét értékelem.

A védelmi rendszer felső szintjén a jogszabályok helyezkednek el. irányt szab—

va a többi szint számára. Nem érintve az általános adatvédelemmel összefüggésbe hozható jogszabályokat, a statisztikai titok konkrét kérdéseiben a következő lé- nyeges, az egész statisztikai rendszerre vonatkozó szabályok érvényesek.

A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény (a továbbiakban: Tv.) és a végrehajtásáról kiadott 27/1973. (X. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) kimondják:

A statisztikai adatok védelme

(TV.) 14. §. Állami, szövetkezeti szervre, társadalmi és más szervezetre vonatkozó egyedi statisztikai adat a Minisztertanács által megállapított feltételek mellett tehető közzé vagy

közölhető.

(Vhr. 38. §.) A Tv. 14. § -ában említett egyedi statisztikai adatot az adatszolgáltató szerv vezetőjének vagy a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, illetőleg e rendelet 2. §—

ában felsorolt felettes szervek vezetőjének előzetes engedélyével lehet közzétenni vagy más állami, szövetkezeti szervvel, társadalmi szervezettel közölni. Magánszeméllyel ilyen adat

nem közölhető.

(TV.) 15. §. Magánszemély személyi, családi és más körülményeire vonatkozó egyedi statisztikai adatot csak statisztikai célra szabad felhasználni.

(13)

A STATISZTIKA! mon

1199

A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 4/1981. (SK 7.) KSH számú utasí—

tása a népszámlálási és egyéb, személyi adatokat tartalmazó statisztikai adatszol-

gáltatás anyagaiból egyedi adatok. adatállományok kiadása tárgyában kimondja:

1.§. Nem adható ki a népszámlálás személyi kérdőíve és lakásösszeíró-íve, illetőleg más, személy adatokat tartalmazó kérdőív, vagy olyan adatállomány, amelyen a nevhez személyi adatok csatlakoznak.

A legkritikusabb területen. a számítástechnikai eszközök útján történő statisz—

tikai adatforgalom területén a jogi feltételek még egyértelműbbek.

A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1/1983. (X. 13.) KSH számú rendel- kezése a statisztikai adatok számítástechnikai eszközök útján végzett rögzítéséről, feldolgozásáról, tárolásáról és továbbadásáról rögzíti a speciális szabályokat.

Ez a rendelkezés tovább pontosította az adatokhoz való hozzáférés lehetősé-

geit, nagyban hozzájárulva ahhoz. hogy a jogszerű statisztikai adatigények minél

szélesebb körben kielégíthetők legyenek:

12. §. (2) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott állami szervnek, valaminta szövetkezetek érdekképviseleti szen/ének és az illetékes szakszervezetnek átadható az ezekre és az állami statisztika egységes rendszerébe nem tartozó állami szervre, továbbá szövetke- zeti szervre, társadalmí és más szervezetre vonatkozó, az adatszolgáltató azonositóia'val ellátott egyedi statisztikai adat. Egyéb felhasználónak ilyen adat az adatszolgáltató elő- zetes, irósbeli engedélyével adható át. Az adatot — tartalmától függően — minősítéssel kell ellátni.

(3) Egyéb felhasználónak átadható összesített adat akkor, ha abból az adatszolgáltató nem állapítható meg, egyedi adat pedig az egyedi azonosításra alkalmas ismérvek törlése után.

(4) Magánszemélyre vonatkozó egyedi statisztikai adat nem adható át, ha annál a személyi adat mellett a név vagy a személyi szám is szerepel.

A jelenleg érvényes jogszabályok tehát biztosítják a statisztikai titok védel—

mének alapjait. A felfogás fő vonalaiban közel áll az országok többségében ta- pasztalhatóhoz. A maitól lényegesen eltérő társadalmi—gazdasági viszonyok között kialakult kereteket azonban a statisztikai adatok rohamosan bővülő forgalma már feszegeti.

Az l973—as statisztikai törvény a statisztikai titok szempontjából lényeges kü—

lönbséget tesz a magánszemélyek, illetve a jogi személyek (vállalatok, szövetkeze—

tek stb.) között. Míg teljesen kizárja a hozzáférést a magánszemélyek egyedi sta—

tisztikai adataihoz. a szervezetek esetében ezt illetékes állami, szakszervezeti ér—

dekképviseleti szervek meglehetősen széles köre számára megengedi.

Az eltérő megítélés elméleti alapja az lehetett, hogy egyrészt a szervezetek a magánszemélyeknél kevésbé érzékenyek a ,.személyiségüket" érő sérelmekre. más- részt az állami irányító szervek számára tulajdonosi funkciók alapján részletes be—

tekintést kellet biztosítani a gazdálkodó szervek életébe. Az egyedi vállalati és szö- vetkezeti statisztikai adatok felhasználása gyakorlatilag a gazdaságtervezés és irányítás akkori rendszeréből szükségszerűen következett. Az utóbbi néhány év vál- tozásai az éles különbségtételt erősen megkérdőjelezik. Tudatos állami gazda-

ságszervező tevékenység eredményeképpen a piaci szereplők köre kiteljesedett:

tulajdonforma, nagyság. szervezeti forma stb. tekintetében számos átmenet van a törvényben rögzített magánszemély és állami vállalat (illetve gyakorlatilag azo—

nosan kezelt szövetkezet) között. Egy gazdasági munkaközösség (bár nem jogi sze-

mély) teljesítménye nem feltétlenül különbözik lényegesen egy vállalatétól. Egy

néhány fős (állami) kisvállalat adataival való visszaélés viszont rendkívül sérelmes

lehet egyes dolgozókra is.

(14)

1200 STRAUB ELEK

A tulajdonformák sokfélesége, a vállalati önigazgatás erősödése a társadalom nevében tevékenykedő állam tulajdonosi funkcióit teljesen más megvilágításba helyezte. Az állami szervek jogai. a vállalati életbe történő közvetlen beavatkozás-

ra szigorúan körülhatároltak.

Ezért indokoltnak tűnik egységesíteni, de legalább is közelíteni a statisztikai

titok védelmi szabályait a magánszemélyekre és a szervezetekre vonatkozóan egy—

aránt. Egy felülvizsgálat azoknak a megfogalmazásoknak, fogalmaknak ezegy—

séges értelmezéséhez is hozzájárulhatna, amelyek ma, a változások miatt a jog- szabályok alkalmazásakor problémákat okoznak (felettes szerv. magánszemély. statisztikai adat stb.)

Az egészében egységes felfogást tükröző jogi alapokon belül szűkszavú és félreérthető megfogalmazásával bizonytalanságot okozhat a gyakorlati alkalmazás

során egy nemrégiben megjelent jogszabály. ,

A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1/1987. (ll. 9.) KSH számú rendel—

kezése az állami népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 25/1986. (Vll. 8.) MT számú rendelet ugyanis ki—

mondja:

2. §. (2) Az állami népességnyilvántartás, a népmozgalmi statisztika és (: népszám—

lálás adatait kölcsönösen fel lehet használni.

A problémát a .,kölcsönösen" kifejezés okozza. ami minden megszorítás nél- küli, szabad adatáramlást sejtet a három rendszer között. Erről azonban nincs,

nem is lehet szó.

A népességnyilvántartás természetesen hozzáférhető a statisztikai rendszer számára. A népmozgalmi statisztika. illetve a népszámlálás adatainak a népes—

ségnyilvántartás céljaira, tehát nem statisztikai célra történő felhasználását viszont a statisztikai törvény 15. §—a tiltja. A népmozgalmi statisztika és a népszám-

lálás adattartalma egyébként is messze meghaladja azt az adatkört. amit a né—

pességnyilvántartás tárol, vagy kívánatos. hogy a jövőben tároljon. A .,kölcsönös

felhasználás" kifejezés helyett a valóságos jogi lehetőségeket tükröző pontosabb fogalmazásra lenne szükség. Azt a lehetőséget kellene rögzíteni. hogy a népesség- nyilvántartás által kezelt adatkörön belül megengedett az adatok közös begyűj-

tése. -

A védelmi rendszer következő szintjén a Központi Statisztikai Hivatal tevékeny—

ségét részletesen rögzítő belső utasítások, ügyrendek, szabályzatok állnak. Külö—

nösebb problémákat itt sem tapasztalhatunk. A hivatali szervezeti és működési szabályzat a jogokat és kötelességeket a statisztikai titokkal összefüggésbe hoz—

ható kérdésekben is tartalmazza. A számítógéppel feldolgozott adatok átadásáról szóló belső ügyrend tovább pontosítja a teendőket. Működik a számítógépes adat—

forgalmat támogató és ellenőrző szervezeti egység. az információszolgálat.

A harmadik szintet az általános adatvédelmi rendszabályok alkotják. Ez a vé- delem a mindenkori követelményeknek megfelelően, korszerű technikával is tá-

mogatva eredményesen működik. '

Az igazi problémákkal a negyedik, a statisztikai titok védelme szempontjából specifikus szinten találkozhatunk. Túlzás nélkül állíthatom. hogy az egyedi adatok

nem szándékos felfedése ellen jelenleg nincs biztosíték. A korábban jelzett mód-

szerek. eljárások nem működnek, sőt részben nem is ismertek. llyen jellegű mód- szertani, technikai fejlesztés nincs. A statisztikusoknál a probléma iránti érzékeny- ség csak a legutóbbi időben tapasztalható. Méltánytalan lenne példákat felsorolni, de bárki megbizonyosodhat: a Hivatal kiadványaiban és más módon közzé-

(15)

A STATlSZTIKAi TITOK

1201

tett adatállományaiban szerepelnek azonosítható adatszolgáltatóra vonatkozó ada- tok. Konkrét vállalatok termelési. pénzügyi és egyéb adatait, a szállodák teljesít-

ményét. egyes dolgozók bérét. jövedelmét ismerhetjük meg, többnyire a felfedések kiszűrésének hiánya miatt.

Nem tagadható, hogy a felfedések teljes kiküszöbölése nem csak technikai

kérdés. Az ország méretei kicsik. a gazdaság szervezeti rendszere erősen koncent-

rált. A gazdaságstatisztikai publikációkban szokásos ágazati—megyei bontás ese- tén az adatcellák jelentős része mögött 1—3 adatszolgáltató van. A dilemma tehát igen súlyos: a felfedés csak jelentős információveszteség esetén akadályozható

meg. _

Összefoglalva az értékelést. a statisztikai titok védelmi rendszere a statisz—

tikai rendszer egészében és azon belül a Központi Statisztikai Hivatalban műkö—

dik. Ez gyakorlatilag elejét veszi annak, hogy a statisztikai titoktartást külső fel—

használók rossz szándékkal megsértsék. A titok megsértése akaratlanul, a megfe—

lelő statisztikai védelmi eszközök hiánya vagy a jogszabályok értelmezésének ne—

hézségei miatt történhet meg.

A statisztikai adatok kiadásával, közzétételével kapcsolatos konkrét döntések—

nél egyre többször tapasztalható. hogy jelenlegi ismereteink és értelmezéseink nem nyújtanak egyértelmű kapaszkodót. A védelemmel kapcsolatos döntéseknél a régi

sémákat nem lehet alkalmazni. Jelenleg gyakran egyedi megfontolások alapján.

egyedi döntéseket kell hozni. amelyek -— természetesen — nem tükrözhetnek egy—

séges felfogást. Erre viszont a statisztikai titok védelmének és a jelenleg eseten- ként állást foglaló felelős statisztikusoknak is nagy szükségük lenne.

VIII.

A statisztikai titok védelmével kapcsolatos bizonytalanságok fennmaradása ve—

szélyeztetné a magyar statisztikai szolgálat és a társadalom mint adatszolgáltató és információfelhasználó közötti bizalmat. közvetlen és közvetett, anyagi és erköl- csi károkat okozva. A magyar statisztika számára tehát eljött az idő, hogy —- mint

korábban. más új problémák felmerülésekor — kialakítsa saját válaszát.

Óva intek mindenkit attól, hogy a hazai helyzet értékelése során jelzett és

hasonló kérdésekben, dilemmákban elhamarkodottan foglaljon állást. A válaszok megfontolt, a statisztikai rendszeren is túlmutató kutatást, módszertani fejlesztést

és esetenként elkerülhetetlenül jogalkotói állásfoglalást igényelnek. E munkára.

melyben a Központi Statisztikai Hivatalra oroszlánrész hárul. minden érdekeltet.

így a társadalom széles rétegeinek képviselőit is be kellene vonni.

A statisztikai titokkal kapcsolatos tennivalókat sürgeti az idő. Az ügyet külö—

nösen aktuálissá teszi, hogy közeledik az 1990-ben esedékes népszámlálás. ls—

merve az adatok iránt megnőtt igényt, az adatforgalom technikai lehetőségeinek bővülését, a népességnyilvántartás tervezett felhasználását, és levonva a következ- tetéseket bizonyos külföldi tapasztalatokból, a statisztikai titoknak és általában az adatvédelemnek a népszámlálás előkészítésén belül is megfelelő hangsúlyt kell kapnia. A gondos felkészülésre intenek a statisztikai rendszeren kívüli folyamatok is. A személyi jövedelemadó bevezetése például minden bizonnyal meg fogja nö—

velni a lakosság érzékenységét az adatok gyűjtésével, nyilvántartásával kapcsolatban.

A társadalom nem támaszt nyomasztó követelményeket. a feladatok megoldá—

sához a nyugodt feltételek biztosítva vannak. Segitség az is. hogy messzemenően

felhasználhatók más országok tapasztalatai, eredményei.

3 Statisztikai Szemle

(16)

1202 STRAUB ELEK

Egy végrehajtható program kidolgozása további előkészítést igényel. A legfon—

tosabb teendők és irányok az előzőkben ismertetett helyzetkép alapján azonban felvázolhatók:

- a meglevő alapokból kiindulva ki kell dolgozni a statisztikai titokkal kapcsolatos korszerű, átfogó hivatali politikát. Ennek tükröznie kell az általános elveket éppen úgy.

mint a mai társadalmi—gazdasági adottságainkból fakadó követelményeket;

- át kell gondolni a jelenlegi jogszabályokban rögzitett előírásokat és az indokolt módosításokat végre kell hajtani;

— ki kell dolgozni és használatba kell venni a statisztikai titok védelméhez szükséges statisztikai és számitástechnikai módszereket, programokat:

—,a statisztikusok képzésében, továbbképzésében a statisztikai titok védelmének meg- felelő helyet kell biztositani:

-— a statisztika adatszolgáltatói és felhasználói körében felvilágosító munkát kell foly- tatni a statisztikai titok védelmének szükségességéről, korlátairól, módszereiről stb.;

- minden eszközzel támogatni kell — a statisztikai rendszeren belül és kívül -— a társa- ialmat és a gazdaságot megfelelő információkkal kiszolgáló infrastruktúra gyors kibonta—

ozását.

Nem egyszerű stiláris fordulatnak szánom. hogy az információkhoz (azok egy

csoportjához) való hozzáférés korlátozása mellett érvelő dolgozatomat a teljesebb,

nyíltabb információellátást szorgalmazó gondolattal zárom.

Szecskő Tamás elemzése szerint .,. . . társadalmunk információpiaca maga is a hiánygazdoság tüneteit mutatja. . . . Csak míg a gazdaság hiányjelenségeittöbb- nyire az erőforrások szűkössége okozza. az információkínálat korlátai jóval össze—

tettebb történeti, ideológiai és szociológiai okokban kereshetők". (20) llyen kö-

rülmények között különösen indokoltnak tartom hangsúlyozni: a statisztikai titkot

. ,

mint védendő értéket csak egészségesen működő, a társadalmi Igenyek által ve- zérelt információpiac keretein belül értelmezhetjük.

IRODALOM

(1) 1897. évi XXXV. törvény-czikk a m.kir. központi statisztikai hivatalról. Országos Törvénytár. 1897.

évi szeptember 2-ón kiadott 13. számában 152. old. 15. §.

(2) Statistics Act. Statutes of Canada 1970—71-72. 15. old.

(3) Some legal aspects of official statistics in Europe. Paper by the Netherlands CES/SEM. 20/R. l.

Conference af European Statisticians. Paris. 1986. 74 old.

(4) International Statistical Institute: Declaration of Professional Ethics. International Statístical Re- view. 1986. évi 2. sz. 227—242. old.

(5) Dr. Gömbös Ervin: Informatika és hatalom. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1984. 239 old.

(6) A statisztikai törvényhozás és a titkosság kérdései. (Martin, Margaret E. tanulmányának őssze—

foglalása.) Megjelent: Az Egyesült Nemzetek interregionális szemináriuma a statisztikai szervezet problé- máiról. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1975. 118 old.

(7) Der Spiegel. 1983. évi. 13. sz. 28—53. old.

(8) Muhsam, H. V.: On two human rights involved in the lSl Declaration on Professional Ethics.

Contributed paper. lSl 45 th Session. 1985. (Kézirat)

(9) Az adatok titkosságával kapcsolatos törvényhozás és a statisztikai kutatás: Hollandia véleménye.

Megjelent: Az Európai Gazdasági Bizottság Európai Statisztikusok Értekezlete 31. plenáris ülésén előterjesz—

tett két elvi—módszertani téma alapdolgozatai, a kiegészitő hozzászólások és az elhangzott vita összeg- zése. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1963. 130 old.

(10) Atanaszov, P..- Statisztikai és nem statisztikai célra felhasznált személyi adatok néhány prob- lémája. Sztatisztika. 1982. évi 4. sz. 55—64. old.

(11) A statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény. Megjelent: Törvények és rendeletek hivatalos gyűj- teménye. Budapest. 1952. 70—72. old.

(12) A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény. Megjelent: Törvények és rendeletek hivatalos gyűj—

teménye. Budapest. 1973. 146—151. old.

(13) Dalem'us, Tore: Information privacy and statistics. A toplcal bibliography. Department ai Com- merce. Bureau of the Census. Washin ton. 1978. 114 old.

(14) Straub Elek: Az Európai %tatisztikusok Ertekezletének szemináriuma. Statisztikai Szemle. 1987.

évi 1. sz. 52—61. old.

(15) Cox, L. H. - Mc. Donald, S. — Nelson, D.: Confidentiality issues at the U. S. Bureau of the Census. Journal of Otlicíal Statístícs. 1986. évi 2. sz. 135—160. old.

(16) Der Spiegel. 1983. évi 13. sz. 28—53. old.. 16. sz. 17—27. old. és 43. sz. 48—52. old.

(17) Kilényi Géza: lnformatika—Közigazgatós—J ! szabályozás. Valóság. 1986. évi 11. sz. 10—23. old.

(18) Duncan, 6. T. -— Lambert, D.: Disclosure- imited data dissemination. Journal of the American Statistical Association. 1986. évi 393. sz. 10—18. old.