A 30 ÉVVEL EZELÖTI'I STATISZTIKAI SZEMLÉBÖL:
A munkanélküliek száma Magyarországon a munkásérdekképviseletek adatai szerint 1926. június havában összesen 27 048 volt. . . . A munkanélkü—
liek összes számából .. . 17572 (65,0%) a székesfővárosban, 9476 (35,0%) pedig a vidéken tartózkodott. A munkahiányban szenvedő nők arányszáma az előző havi 11,2 százalékról 10,8 százalékra csökkent . . .
. . . A rendkívül makacsul tartó vasipari válság folytán a munkahiány—
ban szenvedő vasmunkások száma (8556) . . . . (1,5 százalékos) visszaesést mutat. A szellemi munkások helyzete változatlanul súlyos, az alkalmazás nélkül álló pénzintézeti, kereskedelmi és egyéb magánalkalmazottak száma a hó végén 4402 volt, vagyis 0,6 százalékkal több mint május havában.
Az állami munkaközvetitő hivatal jelentése szerint a munkapiacon a ke—
reslet és kínálat arányszámaz nem változtak jelentékeny mértékben, de az egész forgalom megcsappant. Az egész országban a hatósági munkaközvetí—
tők júniusban 5802 munkahelyet és 12 273 munkakeresó't tartottak nyilván, végül 3396 sikerült közvetítést könyveltek el. . . . Ennek következtében száz munkahelyre 212 (májusban 206) munkakereső jutott s a munkaadó kiván—
sága 58,5, májusban 58,2 százalék erejéig nyert kielégítést. Kedvezőtlen tü- net, hogy a munkakeresők közül májusban 28,3 százalék, júniusban már csak 27,7 százalék kapott munkát.
A munkapiac jelenségeinek területi módosulását vizsgálva azt látjuk, hogy Budapesten száz munkahelyre 257, a vidéken 162 munkakereső jutott és a munkakeresők közül a fővárosban 22,2 százalék, a vidéken 37,2 százalék volt elhelyezhető.
Dacára tehát annak, hogy a munkanélküliek összes száma végre Buda—
pesten is megfogható mértékben apadt, mégis itt a munkapiacon jóval mos—
tohább viszonyok uralkodnak, mint a vidéken, pedig ott is lényeges javu- lásra volna szükség. A vidéki városok közül a száz munkahelyre eső munka- keresők száma legmagasabb Sopronban (276).
(Magyar Statisztikai Szemle. IV. év!. 1925. 7 sz. átló-"427 old.)
