SZEMLE
A 30 ÉVVEL EZELÖTTI STATISZTIKAI SZEMLÉBÖL:
Messze vezetne az összes halálokoknak felsorolása és részletezése, csak még néhány elszomorító adatot akarunk felhozni a haláloki statisztikából, amelyek szintén valószínűleg a háború utóhatásaiként jelentkeznek. Folyto- nosan növekvőben van pl. a szervi szívbajban elhaltak száma, 8650-ről (1919.) 10 178—ra ( 1922. ), azután a tüdő- és mellhártgagyulladásban elhaltaké (12 879—17 917). Végül az öngyilkosok száma, amely a háború alatt meg- lehetősen megcsappant, a háború után azonban újból erőre kapott s majdnem fokozatos növekedésben van (1952—2200). Az utolsó békeévben, 1913—ban, egész Magyarországon csak 4000 öngyilkosvolt, _míg most a mai Magyar-
országon 1922—ben 2200, a békebeli szám 550/a—a, holott a népesség aránya a békebelihez csak 420/0.
a A népmozgalmi viszonyoknak ilyen kedvezőtlen alakulása mellett a ter-, mészetes szaporodás sem lehet olyan arányá, mint a háború előtt volt. A há—
ború előtt a mai területen 1000 lélekre évenként átlagosan 11,9 főnyi szapo—
'rodás jutott. Minthogy a születések száma sokkal nagyobb mértékben apadt, mint a halálozásoke', a természetes szaporodás a háború előttihez képest szin- tén kedvezőtlenebb arányt mutat. Az arányszám csak 1920-ban és 1921-ben haladja meg a tízet (10,0—10,6), a következő két évben 9 és 10 között van
—('9,4——9,8). Az 1919. évet (amikor 7,7 volt a szaporodás aránya) szándékosan nem említettük fel, minthogy ez az év a születések szempontjából nem tekint- hető normális évnek. A születések száma ugyanis csak a háború befejeztét követő 9. hónap után, körülbelül 1919 augusztusában emelkedhetett a béke- beli nívóra. Az 1924. év az eddigi adatokból ítélve, még az 1919—inél is kedve-—
zőtlenebb eredménnyel fog zárulni, mert ebben az évben a természetes szapo- rodás aligha fogja elérni a hetet (1000 lélekre). Olyan alacsony arányszám ez, amelyre a háború—előtti Magyarország népmozgalmának történetében csak
1892—ben, a nagy gyermekjárványok idején és az 1873. évi kolera idején volt csak példa. Annál megdöbbentőbb az idei évnek rendkívül kedvezőtlen ered—
ménye, mert semmi különösebb körülmény vagy járvány nem indokolja és magyarázza ezt a fordulatot. Sőt az idei rossz termés sem magyarázhatja pél—
dául a születési szám nagymérvű csökkenését, amely ennek következmény!!—
ke'p legfeljebb csak az 1925. évben fog mutatkozhatni.
(Magyar Statisztikai Szemle H., évf. 1924. 1:1——12. szám, 459. old.)
