A 30 ÉVVEL EZELÖTTI STATISZTIKAI SZEMLÉBÖL:
Az 1924. évi gyáripari termelési statisztikai adatok a magyar gyáripar küzdelmes évéről számole be. Az állami pénzügyek szanálási akciója át- menetileg a gazdasági élet minden ágában a hitelválság tüneteit idézte elő.
,A tőzsdei konjunktúra hanyatlása lehetetlenné tette a szükséges tőkének ( részvényemissziók útján való előteremtését, másmódon belföldi kölcsönhöz jutni csak alig 3 igen drágán lehetett, mig a külföldi tőke még mindig tartóz—
, kodó volt. A tőkehiány okozta nehézségek a fogyasztás jelentékeny megcísap—
* panása folytán a gyáripart a termelési válság felé sodorták s az 1924. év má—
' sodik felében a kevésbé tőkeerős vállalatok közül számosan kénytelenek vol—
, tak az üzemet beszüntetni. Fokozta a termelési nehézségeket az üzemi költ- ségek nem szűnő emelkedése, különösen a mind súlyosabbá váló közterhek ' nyomása s az általános drágulás folytán a munkabérek vissza nem tartható
növekedése. .
A termelési nehézségek mind szélesebb körben üzemredukcióra vezet-—
tek, az 1924. év utolsó hónapjaiban a napi munkaidő megröviditése, majd he—
tenként egy—két munkabeszüntetéses nap s végül munkáselbocsátások követ—
keztek be. Az üzemredukció mellett szól az októberi munkáslétszámnak 5,7 , *fszázalékos csökkenése, mely szerint a gyáriparban 1924 októberben 194,1 ezer munkás dolgozott az előző évi 205,8 ezerrel szemben. Az évi legnagyobb , munkáslétszám ezzel szemben 241,2 ezerről 252,4 ezerre emelkedett, de ily
* nagy mankáslétszámmal a gyárak csaknem kivétel nélkül az 1924. év első
* , hónapjaiban dolgoztak . . .
(Magyar Statisztikai Szexme IH. évf. 1925. 11—12. szám, 446. oldalt)
