SZEMLE
A 30 ÉVVEL EZELÖTTI STATISZTIKAI SZEMLÉBÖL:
A m. kir. állami munkaközvetitő hivatalnak alábbi kimutatása szerint a 8 hatósági (ipari és kereskedelmi) munkaközvetitőnél az 1924. év folyamán 78 249 munkahelyet és 105 314 munkakeresőt tartottak nyilván és 49 494 embert helyeztek el.
Eszerint 100 munkahelyre 134 munkakereső és 63 közvetítés esett. Az ipari és kereskedelmi munkapiac tehát az elmúlt évben felette kedvezőtlen volt. Kedvezőtlenebb, mint az előző 1923. évben, amikor 100 munkahelyre csak 130 munkakereső jutott. A piacnak ez a kedvezőtlen helyzete jelentke- zik abban, hogy a munkahelyeknél 2,6%, a közvetítéseknél 4,1% a csökke- nés, a munkakeresőknél pedig 0,7% emelkedés mutatkozik . . .
.. . A dolgozók főcsoportjait tekintve, a munkahelyek 56,3%—át (1923- ban 60,6%) a férfiak, 39,5%—át (1923—ban 35,8%) a nők és 4,2%—át (3,6%) a tanoncok részére ajánlották fel, amig a munka'keresőkközt a férfiak 66,6%
(1923-ban 69%), a nők 31,9% (29,7%), a tanoncok 1,5%-kal (1,3%) szerepel- tek. Vagyis megnövekedett a női munkahelyek és munkakeresők száma 3 felette csökkent a tanonchelykeresőké. A férfiaknál 100 munkahelyre 159 (1923-ban 148) munkakereső, mig a nőknél 100 munkahelyre 108 (1923-ban 107) munkakereső-jutott, 100 tanonchelyre pedig 49 (1923-ban 48) tanonc—
helykereső esett. Ez a piac leromlását mutatja a férfimunkánál, erős javulá—
sát a tanoncmunkánál. Ez utóbbi azonban egyáltalán nem kedvező jelenség, mert az évről-évre jelentkező tanonchiány,'mely hangosan kiált tanoncott-
honok után, a hazai ipar és kereskedelem jövőjét teszi kétségessé.
(Magyar Statisztikai Szemle III. évf. 1925. 1—4. szám, 38—39. oldal.)
