SZEMLE
A 30 ÉVVEL EZELÖTTI STATISZTIKAI SZEMLÉBÖL:
Az 1924. évi gyáripari termelés értéke alapján sorba állitva a mai Magyarország jelentősebb iparvárosait és községeit, természetesen a sor élén Budapest az ország fővárosa áll, messze kimagasló értékkel. A magyar gyár—
ipar másfélmilliárdot meghaladó 1924. évi produkciójából 39,1%—ot, tehát 598,5 millió aranykoronát budapesti gyárak állítottak elő.
Budapest gyáriparában a legjelentősebb helyet az élelmezési ipar fog- lalja el 220 millió aranykoronás termeléssel, melyből 32,0% (70,4 millió aranykorona) a malomiparra esik. Utána a gépgyártás következik 78,4 millió aranykorona termeléssel, majd nyomon követi azt a textilipar 78,1 millió aranykoronát elérő produkciójával. 'A budapesti vegyészeti gyárak 1924. évi termelése is meghaladta az 50 millió aranykoronát, s csaknem elérte azt ( 45,6 millió aranykoronát) a közhasznú áramfejlesztőtelepek által eladott elektromos-áram értéke. A többi iparágak produkciója jóval cseké—
lyebb értéket jelent. A ruházati ipar termelése nem érte el a 22,5 millió aranykoronát, mig a sokszorosító- és műipar termelése 16,2, a faipar 13,8, a bőripar 12,8, a kő—, föld-, agyag- stb. ipar 9,3, 8 a papíripari gyárak terme—
lése mindössze 6,5 millió aranykoronát tett.
Budapest után gyáripari termelési érték szempontjából legnagyobb jelentőségű Ózd, ahol 1924—ben 67,1 millió aranykoronaértéket állítottak
* elő az ipartelepek, majd Újpest következik 56,6 millió aranykoronás terme—
léssel.
Az emlitettek alatt maradnak jóval, de a 30 millió aranykoronaértéket meghaladó termelést értek el: Győr (36,1 ), Szeged (35,8), Csepel ( 33,8) és Deb- recen (32,8). Meglepően magas a termelése Szolnoknak (24,6)T'"rnelyet Pécs (21,7), majd Békéscsaba (20,0) követ. A kisebb, de a 10 millió aranykoronát meghaladó városok és községek sorában Pestszentlőrinc áll elől 17 milliós termeléssel, majd Budafok, Salgótarján és Kispest következik, s csak azután találjuk Miskolcot 11,7 és Szombathelyt 10,5 millió aranykoronás termelés—
sel. Jelentősebb még, bár a 10 millió aranykoronát sem érik el, Sopron (8,6) és Pesterzsébet (7,1), mig a többi városokban és községekben levő gyárak termelése ez utóbbi érték mögött is messze elmarad.
(Magyar Statisztikai Szemle, III, évf. 1925, 11—12. szám, 449. oldal.)
