Dr. Belyó Pál kandidátusi értekezésének vitája

(1)

DR. BELYÓ PÁL KANDlDÁTUSl ÉRTEKEZÉSÉNEK VlTÁJA

DR. PROBÁLD ÁKOS

A Magyar Tudományos Akadémia Tudo- mányos Minősítő Bizottságának Bíráló Bi- zottsága 1982. október 11—én nyilvános vitára bocsátotta dr. Belyá Pálnak, a Központi Sta- tisztikai Hivatal főelőadójának ,,A lakosság szolgáltatási igényei és kielégítésük lehetsé—

ges módjai" c. kandidátusi értekezését.

A bíráló bizottság tagjai voltak: Berényi József, a közgazdaságtudományok kandidá- tusa; Forgács Tibor, a közgazdaságtudomá- nyok doktora (elnök); Holimanné Grós'z Magdolna, a közgazdaságtudományok kan- didátusa (titkár); Rédei Aranka, a közgaz- daságtudományok kandidátusa; Zeller Gyu- la, a közgazdaságtudományok kandidátusa.

AZ ERTEKEZES O'SSZEFOGLALÁSA

A fejlődés általános törvényszerűségének megfelelően a szolgáltatásoknak a gazda—

sági életben játszott szerepe világszerte nö-.

vekvőben van. Bár a szocialista közgazdasá—

gi szakirodalomban évtizedeken át folyt a vita a szolgáltatásivszféra fogalmáról, a szol- gáltatás tartalmáról és helyéről, a társadal- mi munkamegosztásról, mégis úgy tűnt, hogy a szolgáltatások törvényszerűségeinek tudo—

mányos igényű kutatása jelentőségéhez ké- pest —— elsősorban a szocialista országokban

— háttérbe szorult. A lakosság fogyasztásá—

ban mélyreható változások következtek be az elmúlt évtizedekben. Az 1980. évi fogyasz- tási szerkezet egész más arányokat és sa- játosságokat mutat, mint akár az 1976. évi.

Az egyik lényeges változás éppen a szolgál- tatások iránti igények megnövekedése.

Az értekezés összefoglalja annak a — té—

májában időszerű -— kutatásnak a módsze—

reit és eredményeit, amelynek tárgya a la—

kosság fogyasztási szolgáltatásokkal kapcso—

latos szükségletei és a szolgáltatások igény- bevételének gyakorlata. Az értekezés a kereslet oldaláról közelíti a szolgáltatások el—

lentmondásos ellátottsági helyzetét és a la—

kosság szolgáltatástogyasztási szokásainak megismerésére új, a statisztikai megfigyelés

területén eddig még nem alkalmazott mód—

szert mutat be.

Az értekezés három fejezetből áll:

1. A szolgáltatások iránti kereslet mérése.

2, A lakosság szolgáltatások iránti kereslete.

3. A szolgáltatási kínálat színvonala.

Az első fejezetben Belyó Pál kifejti, hogy olyan vizsgálati módszert kísérelt meg kiala- kítani, amely alkalmas a lakosság szolgálta—

tási keresletének, szolgáltatásfogyasztási szo—

kásainak megismerésére, majd a kapott adatok alapján elemzi a szolgáltatási igé- nyek kielégítési módjának törvényszerűsége—

it. Leszögezi, hogy a' lakossági fogyasztás tervezésének eddig is részét képezték a kü—

lönböző szolgáltatások fogyasztásának vizs- gálatai, de a fogyasztási szokások tudomá- nyos kutatása, illetve a megismerésükre és befolyásolásukra irányuló gyakorlati munkák még csak néhány éve kezdődtek meg. Ezért is olyan fontos a szolgáltatások sokszor han.

goztatott promlémáinak új oldalról, a to—

gyasztóktól, a fogyasztási szokásokból, véle—

ményeikből kiinduló közelítése.

A Központi Statisztikai Hivatal ,.A lakos- ság szolgáltatási igényei" c. felvételét —- amely a kutatások alapját jelentette -— 1980—

ban hajtotta végre. A felvételre az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) ke- retében került sor, és közel 8000 háztartásra terjedt ki. Az ELAR-apparátus a népszámlá—

lás eredményei alapján kidolgozott minta- sokasággal végezte el a háztartások kikér—

dezését. A minta 2 ezrelékes volt. Ez a so- kaság reprezentálja valamennyi társadalmi osztály és réteg, településtípus, jövedelmi vi—

szonyok'és egyéb lényeges tényezők alapján az orszag népességét.

A szolgáltatási igények vizsgálatába hat szolgáltatáscsoport került:

gépjárműjavitás, elektromos javítások, építőipari javítások,

ruházkodási szolgáltatások.

egyéb ipari javítások, mosás, vegytisztítás.

llllll

(2)

SZEMLE

195

Ezeket a csoportokat 20 konkrét javítási szolgáltatás reprezentálta. A megfigyelt te—

vékenységek nagyrészt ún. háztartási szol- gáltatások, de van közöttük a háztartás egy—

egy tagja által igénybe vehető szolgálta—

tás is.

A disszertáció részletesen foglalkozott a szolgáltatási kereslettel összefüggő ismérvek- kel. Vízsgálódásai olyan kérdésekre terjed- nek ki, mint például

- ki végezte a szolgáltatást,

— milyen módon rendelték meg, -— mennyi volt a várakozási idő.

— hogyan minősítik a teljesítést.

A második fejezet áttekintést ad a lakos- ság szolgáltatásfogyasztási gyakorlatáról, a fogyasztóknak a szolgáltatásvégzéssel kapcsolatos véleményéről, ezen belül pedig a legális és a nem legális szolgáltatók igény—

bevételével kapcsolatos jellemzőkről. Mind—

ezen tényezők ismeretében új szemléletben vizsgálható a jelenleg meglevő szolgáltatási ellátottság színvonala; a teljesitményértékek alakulása stb. így a megfigyelés során nyert valamennyi információ nagy segítséget nyújthat a szolgáltatások fejlesztése terén előttünk álló feladatok megoldásához. A szolgáltatásfogyasztási szokások adatainak összegyűjtésével sok egyéb, eddig el nem végezhető elemzés lehetősége teremtődött

meg.

Az aspiráns kiemeli, hogy a különböző jö- vedelmi és tulajdonviszonyú háztartásoknak van egy közös, alapvető fogyasztásnak te- kinthető köre. A háztartások tárgyi ellátott- sága. a személyes szükségletek kialakítják a szolgáltatások általános szintjét, és az anya- gi jólét növekedésével együtt fokozódik je—

lentőségük. Jelenleg már egyre inkább a háztartások jövedelme befolyásolja a szol—

gáltatási igények nagyságát és irányát. Igy a szolgáltatási igények eltérők a fogyasztók különböző rétegeínél.

A lakosság szolgáltatásfogyasztásának vizsgálatára kialakitott statisztikai megfigye—

lési rendszer lehetővé tette a szolgáltatásfo- gyasztás sajátosságainak megismerését.

Részletes elemzést kapunk arról. hogy a szolgáltatási kereslet kielégítése jelenleg csak részben (az építőipari javitó—karban—

tartó szolgáltatások esetén például csak 29 százalékban) történik vállalat, szövetkezet vagy kisiparos igénybevételével. Egyéb sze—

mély (azaz kontár vagy ,,fusizó") végzi a ja- vítási esetek 5—10 százalékát és 25—50 szá- zalékban a háztartások saját maguk.

A kutatások során körvonalazódott, hogy a szolgáltatások iránti igények nem csupán a jövedelmek függvényében nőnek, hanem az életszínvonal fejlődésének egy—egy állo- másán újak keletkeznek. Növekedhetnek azonban a javítások a relatív jövedelem-

6.

csökkenés miatt is (amikor például az el- avult fogyasztási cikkek pótlását helyettesit—

jük javítással).

Az értekezés a szolgáltatási igényeket többféle ismérv szerinti bontásban is vizsgál—

ja, így például területi, jövedelemnagyság szerinti, foglalkozás. a háztartás nagysága, a lakás jellege stb. szerinti taglalásban.

Ezek a csoportosítások lényegesek a szolgál- tatások fogyasztása szempontjából, részben mert számszerűen támasztanak alá már eddig is ismert különbözőségeket, részben azért, mert új összefüggésekre is rámutat—

nak.

A harmadik fejezet részletes elemzést ad a szolgáltató ipar színvonaláról és a szol- gáltatások keresleti—kínálati viszonyairól.

Megállapítja, hogy a szolgáltatások az el- múlt évtizedben történt fokozott ütemű fej—

lesztése ellenére is a szolgáltató kapacitás több tevékenységnél mennyiségileg kevés és valamennyi szolgáltatásnál (: minőség álta-

lában kifogásolható.

A magyar háztartások statisztikailag kimuí tatott szolgáltatásfogyasztása az életszínvo- nal, a jövedelmi és vagyoni viszonyok figye- lembevételével a reálisan szükségesnél álta- lában, néhány tevékenységnél pedig jóval alacsonyabb. Valójában azonban az ismert, statisztikailag megfigyelt szolgáltatási telje- sitményeknél a lakosság sokkal több szol—

gáltatást vesz igénybe. Ez viszont csak úgy lehetséges, hogy kialakult a ,,kontár gazda—

ság" és jelentős a saját háztartások által végzett ,,barkácstevékenység" is.

A kutatások eredményei szerint a nem le- gális szolgáltatást a háztartások egyharma—

da azért veszi igénybe, mert gyorsabbak, egyötödük pedig azért, mert olcsóbbak, mint a szocialista szektor. Jelentős érv még mel—

lettük, hogy időben jobban tudnak alkal- mazkodni a megrendelőkhöz. A javítást—

szolgáltatást Saját maguk elvégző háztartá- soknak kb. egynegyede szívesen. szórakozás—

ból végzí azt. kb. egyötödük azért, mert idő- ben megfelelőbb nekik, és több mint egy- harmaduk pedig azért, mert így lényegesen olcsóbb.

A disszertáns arra a következtetésre jut, hogy a nem szervezett keretek között végzett szolgáltatások volumenükben a legális szol- gáltatóipart lassan nem csupán utólérik, ha—

nem — ha a szolgáltatóipar jelenlegi szervezeti formája, gazdálkodási rendje megmarad —- túl is fogják nőni. (Ennek pedig minden olyan esetben, amikor legális módon is végezhető lenne a szolgáltatás, társadalmi—

politikai negatívumai lehetnek.) A becsült adatok szerint — ha meg akarjuk szüntetni a nem legális tevékenységet — már most 70- 80 százalékos teljesítménynövekedést kellene elérni a szervezett szolgáltatóiporban. A kő- zeli, reális célkitűzés jelenleg az lehet, hogy

(3)

a nem szervezett keretek között végzett szol- gáltató tevékenységek aránya, esetleg volu- mene ne emelkedjék. A kisipar gyors ütemű fejlesztése és a kisvállalkozói szervezeti for—

mák elterjesztése már rövid távon is ered- ményeket hozhat a lakossági kereslet és kí- nálat egyensúlyának megteremtésében. Ez pedig a lakossági ellátás javításának alap- vető feladata.

Meggyőzően bizonyítja a szerző, hogy a fogyasztók számára a legális szolgáltató—

iparnál számottevően jobb feltételekkel nyúj- tanok javításokat—szolgáltatásokat a nem legális szektorba tartozók. Mivel az új szervezeti formában működő egységek — kíná—

lati feltételeikben — közelebb állnak a nem legális szolgáltatókhoz, várható, hogy ezek az új szervezetek is lényegesen jobban meg fognak felelni a lakossági keresletnek és igényeknek, mint a legális'szektor jelenlegi szervezetei.

A szolgáltatások fejlesztésénél mindeddig fehér foltnak számítottak mindazon terüle- tek, amelyek összefüggésben vannak az ún.

..nem legális szolgáltató tevékenységgel".

Alapvető fontosságú a dolgozatnak az a ré- sze. amely ezeket az alig ismert szolgálta—

tásvégzési formákat térképezi fel. A nem szervezett keretek között végzett munkák ér—

tékének számszerűsítésénél kapott gyakori- sági mutatók felhasználásával lehetővé vált egy egyszerű és reális eredményt adó mód—

szer alkalmazása.

A kutatómunka eredményei segítséget nyújtanak a szolgáltatásfejlesztés feladatai- hoz. A szervezett keretek között működő szolgáltató ipar egyes területei és szakmai kapacitáshiányainak felszámolása mellett lé- nyeges (: minőség fokozottabb javítása is. A kínálati hiányok felszámolása a kisvállalko—

zások elterjedésével várhatóan megkezdődik.

DR. DRECHSLER LÁSZLÓ OPPONENSl VÉLEMÉNYÉBÖL

Opponensi véleményében dr. Drechsler László, a közgazdaságtudományok doktora a témaválasztást helyesnek minősíti, és kiemeli, hogy rendkívül fontosnak tartja azokat a lehetőségeket, amelyeket az össze- gyűjtött ínformáció hasznosítása gazdaság- politikusok. gazdaságirányítással foglalko- zók. szolgáltatásfejlesztők számára jelenthet.

Úgy értékeli, hogy a disszertáció a szolgál—

tatásokat elsősorban a kereslet oldaláról vizsgálja. Ebből a szempontból az értekezés újszerűnek tekinthető, a szolgáltotásoknak ilyen igényes, kereslet oldalú elemzésével sem a magyar, sem a külföldi szakirodalom—

ban nem lehet találkozni.

A disszertáció következtetéselnek többsé- gével Drechsler László egyetért, de hozzáte- SZl: ,,Nem olyan egyértelmű az opponens

számára. hogy kevesellje vagy sokallja az elemzésnek azt a mélységét. amelybe Belyó Pál belebocsátkozott. A jelölt megtehette volna, hogy csak statisztikai elemzést ad, el- magyarázza a jelenségeket. Belyó Pál ennél lényegesen tovább ment, megpróbálta a hátteret is feltárni, azokat az okokat is ele- mezni, amelyek miatt az a helyzet. amit az adathalmaz bemutat, kialakult... A gazda- ságpolitikai, gazdaságirányítási témákban azonban láthatóan már nem mozog olyan otthonosan a szerző. mint a statisztikai elem—

zésekben. Néhány megállapítása elna- gyolt, egyes kérdésekre adott válaszai to- vábbi kérdéseket, hiányérzeteket kelthetnek az olvasóban. Természetesen nem kívánható egy a szolgáltatások kérdéseit elemző tanul- mánytól, hogy a gazdaságpolitika, gazda—

ságirányitás leglényegesebb alapkérdéseibe nagy mélységgel belebocsátkozzon; de ha már elindult ezen az úton, nagyobb súlyt kellett volna adnia az olyan kérdéseknek, mint a szolgáltató vállalatok érdekeltsége, jövedelemszabályozása stb.. amelyeknek meghatározó szerepük van ennek a terület—

nek a fejlesztésében."

A "fust-", kontár— és barkácstevékenység számszerűsítésére tett első kísérlettel kapcso- latban az az opponens véleménye, hogy "A szándék dicsérendő. a kapott eredmény azonban eléggé vitatható értékű. Nem azt kifogásolom Belyó Pálnál, hogy nem csinál- ta ezeket a felméréseket jobban -— valószí- nűleg nem is nagyon lehetett volna —, hanem azt, hogy számltásainak korlátaira nem hívta fel a figyelmet. A szolgáltatások egé- szénél is, az egyes szolgáltatásfajtáknál is minden kommentár nélkül adja közre azokat az eredményeket. amelyek azt fejezik ki.

hogy az összes igénybe vett szolgáltatások hány százaléka származik ,fusi—kontár'—ból, s hány százaléka a ,barkács'—ból, azaz háztar- táson belüli tevékenységből. A nehézségei ezeknek a számításoknak. hogy nincsenek megfelelő egységei a számbavételnek. Egy helyen például azt olvashatjuk. hogy a mo- sás, vegytisztításnak 5l1.5 százalékát a ház- tartások maguk végezték. Igen ám, de ha- gyan lehet ezeket a részarányokat meghatá—

rozni. Ertékbeni adatok alapján nem. minthogy a háztartásban végzett tevékenységre ilyen információ nincs. Belyó sem tehet mást.

minthogy ,esetek' alapján számítja ki ezeket a megoszlási viszonyszámokat. hányszor mosattak mosodában, hányszor mostak ott- hon. Csakhogy az ,eset' rendkívül labilis fo- galom. ...nem azt kifogásolom. hogy Be- lyó Pál nem talált jobb megoldást, de azt igen.. hogy nem beszélt ezekről a problémák—

ro .

A szolgáltatások támogatásával kapcso—

latban Drechsler László szerint ,,...elsősor—

ban azt kellene... vizsgálni, hogy más te—

(4)

SZEMLE

197

vékenységekhez (például az iparhoz, mező- gazdasághoz) képest milyenek a szolgálta- tásoknál az elvonások és visszajuttatások

arányai."

Az opponens a téma fontossága, a meg—

közelítés újszerűsége, az értekezésben levő információk és elemzések gazdagsága alap- ján javasolja az értekezés nyilvános vitára való bocsátását.

DR. KERÉKGYÁRTÓ GYÓRGVNÉ OPPONENSI VELEMENYÉBÖL

Opponensi véleményében drl Kerékgyártó Györgyné, a közgazdaságtudományok kan- didátusa kiemeli: ,,Belyó Pál érdeme, hogy sokoldalúan és tudományos igényességgel a lakosság szolgáltatási keresletét elsősorban fogyasztói oldalról vizsgálja, megkülönböz- tetett figyelmet fordít a fogyasztás fő jelleg—

zetességeire, a fogyasztói szokásokra. A szol- gáltatások vizsgálatánál az ilyen jellegű megközelítésnek nincsenek kialakult mód—

szerei, ezért a kutatásnak szinte minden mozzanata nagyfokú önállóságot igényelt. és eredetiségre tarthat számot."

Az opponens részére problémát jelentett.

hogy ,... .a jelölt a lakosság részére végzett szolgáltatásoknál egy tágabb és egy szű- kebb értelemben vett kategóriát különböztet meg, és leszögezi, hogy ez utóbbival kíván foglalkozni. Megítélésem szerint ez a meg—

különböztetés nem eléggé egyértelmű, és így az értekezésből csak fokozatosan tud- hatjuk meg. hogy a kutatás milyen szolgál—

tatástéleségekre irányul. Talán szerencsé- sebb lett volna, ha a jelölt már az érteke—

zés címében is kifejezésre juttatta volna, hogy milyen területtel kíván foglalkozni."

Megállapítja: .,Az értekezés jól tagolt, lo- gikus felépítésű, stílusa kultúrált, gördülé—

keny. így a disszertáció a formai követelmé- nyeknek is megfelel. A jelölt rendkívül gazdag számanyaggal birkózott meg a leíró statisztikai elemzés során, és felvillantotta a matematikai statisztika alkalmazási lehető- ségeit is."

Kerékgyártó Györgyné pozitivan értékeli a jelöltnek a hiányszolgáltatások feltárására irányuló törekvését. Leszögezi: ,,A különböző kérdéseknél a válaszadási hiba természete—

sen eltérő lehet. Ezzel véleményem szerint célszerű lett volna a felvételhez kapcsolódva konkrétan is foglalkozni."

A bíráló úgy értékeli: ,.A jelölt gazdagí—

totta az elemzést azzal is, hogy a mennyi- ségi ismérveknél a szóródást, illetve az el—

oszlást is nyomon követte. Érdekes. számsze—

rűen alátámasztott (de nem meglepő) követ—

keztetésekre jutott a nem legális szolgálta- tások igénybevételének okait, illetve a szol—

gáltatások megrendelésének fogyasztói szempontjait kutatva."

Az értekezésnek a kétoldalú nemzetközi összehasonlításokkal foglalkozó részéhez Kerékgyártó Györgyné hozzáfűzi: .,...az ér- tekezésben Magyarország árain számított volumeníndexet láthatunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a bázisország árain számított volumeníndex — az egyedi volumen— és ár- indexek közötti feltehetőleg negatív korrelá—

ció miatt — kedvezőbb eredményt mutatna Magyarországra vonatkozóan. Nemzetközi összehasonlításoknál a kétféle súlyozású in—

dex jelentős eltérését figyelembe véve cél- szerű Fisher-féle indexet használni. Termé- szetesen egy-egy országgal való összehason- lítás helyett célravezetőbb, ha egy általános nemzetközi irányzathoz mérjük magunkat, Regresszió—számítással verifikálható, hogy a gazdasági fejlettség és a szolgáltatások fej- lettségi szinvonala milyen összefüggést mu—

tat. llyen vizsgálódásokkal a szakirodalomban is lehet találkozni."

Az opponens véleményét így összegzi:

.,...Belyó Pál értekezését színvonalas, érté- kes munkának tartom. Az általam felvetett kritikai észrevételek nem csökkentik a munka érdemeit. A jelölt jól, tudományos igé- nyességgel oldotta meg a maga elé tűzött feladatot, ezért az értekezés nyílvános vitá-

ra bocsátását javaslom."

DR. BELYÓ PÁL VÁLASZÁBÓL

Az aspiráns az opponensi véleményekre

— többek között -— a következőket válaszolta:

,,Disszertóciós kutatásaim tárgya a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások ,.A lakosság szolgáltatási igényei" című felvé- telt a lakosság által igénybe vett fontosabb fogyasztási szolgáltatásokra kívántam meg- szervezni. A felvétel során a gépjárműjaví- tás, elektromos javítások, építőipari iavitá- sok, ruházkodási szolgáltatások, egyéb ipari javítások, mosás—vegytisztitás, személyi szol—

gáltatások és a kölcsönzés tevékenységeire vonatkozóan 20 konkrét reprezentáns javí- tás—szolgáltatás fogyasztási jellemzőit sze- rettem volna megkérdezni. Ennek oka a statisztikai felvételek ésszerű terjedelmi határa.

Ez a tevékenységi kör a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatási kör nagy részét — 87 százalékát —- átfogja. (A kijelölt szolgáltatáscsoportok teljesítményértéke 15,4 milliárd forint, míg az összes lakossági fo- gyasztási szolgáltatási érték 17,7 milliárd to-

rint volt az 1980. évben.)"

.,A gazdaságpolitikai kérdések a fogyasz- tási szolgáltatások területén is igen bonyo- lultak. a szakemberek által is sokat vitatot- tak. Az értekezésben sajnos nem volt mó- dom ezekkel a kérdésekkel részletesebben foglalkozni. így az észrevételt jogosnak ér- zem. Sajnos a dolgozat terjedelme miatt csak jelezni tudtam (gyakran csak egy—egy

(5)

gondolat erejéig) a kialakult szolgáltatási ellátottság gazdaságpolitikai okait."

,,Az opponensek fenntartásait teljesen jo—

gosnak érzem a nem szervezett keretek kö—

zött végzett szolgáltatások értékének szám- szerűsítésénél. A becslés nagyon nehéz.

Módszertanilag rengeteg problémát, megol—

dásra váró kérdést vet fel.

A nem szervezett keretek között végzett szolgáltatások, tehát mind a térítés ellenében végzett, mind a háztartások által saját rész—

re végzett javítások—szolgáltatások volume—

nének meghatározására komoly szükség van. Minden feltételnek megfelelő és minden kritikát kibíró számítás nehezen képzelhető el. Korrekt, mindenki számára megnyugtató eredmény csak több oldalról, több módon végzett számítások alapján nyerhető. Ez a feladat azonban annyira összetett és nagy—

volumenű, hogy megoldása — véleményem szerint — önmagában is megállhat tudomá- nyos alkotásként... Úgy látom. hogy az ér- tekezésben leírt —— eleve bizonyos feltétele- zett arányokból kiinduló és így jogos kriti—

kai észrevételeket indukáló —— becslési mód—

szer kapott nagyságrendjeivel beleillik más módszerű számítások eredményeibe, így az egyik oldalú megközelítésként elfogadható- nak tűnik az értekezésben leírt becslési mód- szer és az általa kapott eredmények. A szol- gáltatások területén dolgozók létszámából vagy a tartós fogyasztási cikkek állományi adataiból és javítási szükségletéből, vagy a kiskereskedelmi eladások értékéből kiindu- ló, tevékenységenként eltérő módszerű szá- mítások eredményeként is a lakosság részére végzett összes fogyasztási szolgáltatás telje- sítményértéke (1980—ban) 28 milliárd forint, vagyis az értekezésben szereplő becslés 26——

28 milliárd forintos értékével lényegében megegyező."

,,A szolgáltatások támogatásának kérdése sokat vitatott ügy, A 10 évvel ezelőtti komoly kedvezmények a gazdálkodás körülmé—

nyeinek megváltozásával, a szabályozórend—

szer módosításával, az árrendszer megvál- toztatásával minimálisra csökkentek, és az ún. kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatok is csak az átlagosnál kedvezőbb bérfejlesz—

tési lehetőséget élvezhetik. Megmarad még a szolgáltatásfejlesztési alapból kapható be—

ruházási juttatás és a külön vezetői prémi- um ösztönző ereje. Különben az általános szabályozásnak megfelelően működnek, gaz- dálkodnak a szolgáltató vállalatok, szövet- kezetek. hiszen a szabályozórendszer módo- sításakor ez volt a cél... A Magyar Nem—

zeti Bank által a szolgáltatások gazdálko- dási mutatóinak megfigyelésére kijelölt 83 gazdálkodó szervezet adatai alapján megál—

lapítható, hogy csökken a szolgáltató tevé- kenységek jövedelmezősége. Ennek egyik oka a szolgáltatási árak jelenlegi rendszere.

A gyakran változó és ugyanakkor állandóan növekvő költségeket az árak nem követik kellő mértékben és gyorsasággal. Ez pedig labilis gazdálkodási körülményeket, csökken—

tő jövedelmezőséget eredményez."

,,Dr, Kerékgyártó Györgyné a nemzetközi összehasonlításokkal kapcsolatosan észre- vételezi, hogy célszerű a kétféle súlyozású index eltérését kiküszöbölő Fisher-típusú in—

dexet használni. A szolgáltatási volumenek arányai eltérők attól függően. hogy a forint vagy a márka alapon számított mutatókat hasonlítjuk össze... Magyarország teljesít- ménye a Német Demokratikus Köztársaság- hoz viszonyítva, ha forintban számítjuk alacsonyabb volument mutat, mintha márka alapon számítjuk. A valutaarányokból szár—

mazó eltérés kiküszöbölésére mértani átlagot számítottam. így Magyarország egy lakosra jutó szolgáltatásfogyasztása csak 53.79 szá- zaléka a Német Demokratikus Köztársaság egy lakosáénak. A nemzetközi összehasonlí- tások során több hasznos, a szolgáltatásoink színvonalának megítélését elmélyítő követ—

keztetés vonható le. így bizonyítható, hogy a Magyarországon végzett szolgáltatások termelékenysége alacsony, a szolgáltatási árszínvonal a fogyasztás többi területéhez viszonyítva magas. Meg kell jegyeznem, hogy ugyanakkor a szolgáltatás végzésének egyes mutatói sokkal kedvezőbbek hazánk—

ban, mint a Német Demokratikus Köztársa—

ságban. Nálunk általában jobb a hozzáfér—

hetőség, és lényegesen alacsonyabbakavál- lalási idők. Sajnos. a nemzetközi statisztikai szervezeteknek konkrétan a fogyasztási szol- gáltatások szűk körére vonatkozó statisztiká- ja nincs."

II

A Bíráló Bizottság a jelölt válaszait elfo- gadta, és egyetértett az opponensekkel a disszertáció jelentőségét és értékeit illetően.

Javasolta a Tudományos Minősítő Bizottság—

nak, hogy dr. Belyó Pálnak a közgazdaság—

tudományok kandidátusa címet ítélje oda.

(A Tudományos Minősítő Bizottság 1982. ok—

tóber 27-i ülésén foglalkozott a Bíráló Bi—

zottság javaslatával, és annak alapján dr.

Belyó Pált a közgazdaságtudományok kan- didátusává nyilvánította.)