Nemzetközi külkereskedelmi forgalom

21. szám.,

— (ító —-

,1926.

,nemi emelkedését észlelhetjük má'

mutatkozik ()

jminden államra

— mint-ok helyes elítékellietése ((*Udhnl szükse- l)er h(')nupjz'ie. A ket év október havi (uln-

tnit (")sszebasonlítvn (( behozatal az idén

18 millió pengővel emelkedett. a kivitel pedig 32 millió pengővel csökkent. Az első tíz hónap pnsszivumu az 1926. év hasonló idoszakávzil szembeilllt () (34 millió pen—

goről 308 millió pengt'n'e emelkedett. A passzívum emelkedésében most már nem- csak () behoz-(ital növekedése. hanem () ki- vitel ('siikkenése is jelentős szerepet viSz.

A: importban még ebben a hónapban is a nyers és megmunkált t'u foglalja el az elso helyet. bár az import a mult ev októ—

ber huvához képest (1 tűrészelt fu behoza—

talának hun atlásn miatt 11 millió peng*Övel csökkent. A pnmut- es Uvipius/(netek im- portja 4'4 millió pengov el voít nagyobb. mint :( mult ('v oktober havában. Az importnak ()

gyott. Nagy volt még az emelkedés ;) pa—

mntt'onnlnúl (( selyem—. t'elselyemszövetekA nél és kreppeknél. szénnel. papirosnál, ge—

peknél. A tenget'ibehozutal is meghaladta a 800 ezer pengőt. Nagyobb n *a'inyii csökko nóst csak nyers t'émeknél. gyapjl'inál és nyers bőröknel tapasztalhatunk,

A kivitelben () búza itt. a rozs 64 millió pengővel esett vissza s () liszt érte,—

kónek ;) csökkenése is meghaladta 2'5 mil- liót. A kivitt vágó- es igz'iszillntok mennyisége csökkent. csak it sertésárak emelkedése tette lehetővé. hogy az ertekben egy kis ja—

vulás van. A kivitel esökkenese inóg'négy árucsoportnz'il. (( zsír és sznlonm'mz'il, hús teleknél. burgonya'uu'il es bubn-(il haladta meg a 2 millió pengőt.

Nemi emelkedes is mutatkozott (( kivi- cseh-szlovák kereskedelmi szerzödés utáni letben egyes ,árnknál. ez azonban nem rohamos emelkedése tehát kisse, (ilábblia— nagy jelentőségű.

Nemzetközi külkereskedelmi forgalom. '

Commerce iv'ztemmíimwl.

A jelenleg rendeike7esre állo zidnlok alapján a nemzetközi forgalom nlakulzxsz'lt () legtöbb államban a t'. évi október hó ve,- geig kiserbetiiik ligyelemmel. ). fontosabb államok eme hónupjainak eredményeit -——(

jórészt zi Nemzetek Szövetségének adal—

gyüjlese nlnpján ——— láblz'izzitnnk foglalja ossze.

Szemlénk evi t). szánn'ibnn megemle—

keztünk arról. hogy az 1926. évi világl'orgn- lom mintegy (%%-os ("rl()kes(")kken('-sl mutat ugjnn az HÚS-ös t'orgnlmnmzil szemben. ez azonban nem kinyleges. hanem eszik a világ:;—

piaci :'ii'i)iV(') sülyedesenek tulajdonitlinh') lát—

szólagos csokkenes. A valóságan —— az 1926. évi ('n'nknt 1927) (")s z'n'niw'n'n visszu- vezetve —— az 1926. évi kiillorf'alom 1—3.) %- kal nagyobb volt az 192). evi lorgzilomníil.

Ezúttal (( l'olyó ev havi eredményeit (17,

évi átlagokknl hasonlítjuk össze. Álta.—

kiilloift'nlmi ert(kek :) nyers (':rtékzidntok alapján is. Meg nnf'yobbnuk kiilt'm'jnlom meg,felenkülése ha figyelembe vesszük, hogya, világpiaci ('n'—

színvonal esese az 1927. evben lános tendenciaként 21

tolvl (ilodott.

Az ('n'siilvedés azonban ('illanionkint kii—

liinl)(")7(') mértekű lévén s nem teriedven ki a táblázatnnkban loglnll általában

;fesnek tartjuk (iz (irnix(—)eltol(')(lások Ulsli—t gonkinli bemutatasát.

;X kimutatásban szereplő országok több—

seggében :) szeptember havi átlagos árindexek kisebbek az 1926. évi z'itlagindexeknól, az országok egy kisebb csoportjában) nagyob—

buk( egy-ket államban) pedig az indexek sta- bilitást inutnlnnk. Megfigyelhető az is hogy --- egy—két hónap :il'zulnlnih')! eltekintve "—

mind a csökkenő mind pediU (1 ni'wekedii indexii orsz('1§*'(soportbdn az (n im) _;ás tolva—

main í'tllaindo jellegű. ugyis .17 1927. () elsi') líz hónapján keresztül jelenh'isebb kilen- gések nelkiil halad lefele. illetve l'ell'eló. liz okból elegendőnek tartjuk, ha az 1926 évi a'itlagindexekkel mindenütt (',Silk nz 1927.

október havi átlagos indexeket állítjuk szembe. Minthogy pedig a külkereskedelem legnagyobb reszben nagykereskedelmi á'nk—

kzl bonyolódik le. alapul (( i'izigykereske- delmi indexeket vesszük. csupán (lmaz állu- inokbzm használjuk (( kiskereskedelem in.

(texeit, amelyekben nagykereskedelmi index nem (ill rendelkezesre.

Az 1926. évi átlagos z'n'színvonnlnt ltlll-zul veve egyenlőnek. 1927 októberi átlagban az z'n's'zínvonnl sülyedeset egyes országok- lmi) (i következő ;nz'niyszg'nnok mutatják:

Olaszország ( , _ 7736 , ' , Norvégia ' (. .. _. . ). 83'3

( Frmieioi'smg 8313

12. szám. — 1171 — 1927

Néhány állam külkereskedelmi mérlege. * * *

,Balance du commerce exle'rieur de guelyues pays.

§ én § §T3_ §§§ ' Eau—Égi-

, , Bc' § EA; Bc- . . EESÉA; Be- . . azt? EA;

Ev, ho hozam' ai: hozatal § K'mel §E§ si; hozatal Kimel 1315; SLÉ

Anne'e, _ Impmt § ÉÉÉ Import § Empmt galgfg Import. Export §ÉA§É§

mois T § $$$ § §g§É§§S § §g§É§§aie

7 , _ 111 i,! l i () ,? e ,",,g,,Ö b e n —— e' n m__iulul___iwo n 8 (l e p__e n 9 ő—"s" , § ,

§: , - , _ , W , , __ _,,__ ,. _

§ Amerikai Egyesült Államok Cseh-Szlovákia japán

_ . , § Etals-Unis dyAmx. Ichéco—Slovaguie Japan '

1926. navmtlag ( § _ . , _, § , . !

may, mem. 2.101'2 22451 —4§'— 1419 2150) § 2003 —§— -';€)0 014'Ö 4405 § *— 743

1927, 1, 2.631-7 ; 2.366-1 § § 3284 1504 217-3 , § 669 538'8 ; 3927 §'— 1456

HL 2.162'4 * 2.351'6 _?— 12'9'2 2220 § 2597 ——§— 37'7 6261 4077 :, — — 218'4 ny 20787 : 2.318!) § —§— 2402 2140 260'3 %— 46'3 6352 430'3 § H 2049 V. § 1.982'3 ' 2.1936 § —§— 211'3 231'5 2571 -§— 256 5427 451'7 § —— 910 VL 20366 § 1.999'2 * ———— 374 2591 5 254'1 - —— 50 471'2 * 4468 § — 244 VII. 1 1.848'7 _ 1.9125 —§— 63'8 225'5 , 237'5 § —§— 120 4453 _ 461'2 § —§— 15'9 VIII, 2.129'1 2.104'5 ; —— 24'6 267'4 266'8 § —— 06 391'1 § 523 —§—— 1325 1X_ 19496 24355 f —§— 4859 2544 ' 3254 § —§— 710 3900 § 4756 § J,— 856 X_ 2.035'2 2.8012 —§— 7660 313'8 * 339'7 § —§— 25'9 349"? 3 2806 —— 641

Ausztria Dánia Kanada §

havi 'Ltlug ; Autrichc Danemark Canada '

1926 1633 1131 § 699 1694 1 1760 § — 134 486] t 6646 § § 1239

1927. [, § 1612 1036 § % 576 1845 1638 —— 187 4512 * 481'4 § Jr "02

_ u. § 1766 1137 § § 629 1758 § 1579 § § 17-9 4266 ; 45045 § § 46

III. § 1911 1666 § — 545 1988 § 192'7 —— 61 6343 § 605'7 § — 286

W. § 2128 1322 § — 806 1856 * 162'9 § —— 22'7 4256 " 4430 § —§— 174

V. ' 1670 14179 § — 591 2033 ; 202 () § 13 5416 ' 6298 —§— 88'2

VI. 193'7 § 1341 § —— 596 1970 § 203 1 § -§- 61, 5794 § 606'1 § —§— 26'7 VII. 1 1861 3 1167 § —— 694 197'5 § 1.770 § —— 205 5196 _ 1.0292 § %— 5094 VIII. 185'6 _ 12-13'7 § — 51'9 194'5 ; 1768 § —— 17'7 71688 5394 § —— 29'4 IX. 2187 155'1 § —— 636 2040 ' 1984 § — 5'6 5249 § *656'9 § 4— 32'0

X. —— —— § —— 2057 1894 § — 16 3 537 0 § 594'5 ; 4;— 575

§ Belgium Finnország Lengyelország

hm átlag ; Belgz'gw lecmde Pologne

MH 3767 '31165 § 57-2 676 A 67-:; § § 6-3 81'5 116-7 § § 372

1927. !, :334'12525_ — 81'6 56'3,§ 36'5 ** —— 19'8 1184 1276 § —§— 92

11. 3507 ; 280'3 _ — 704 519 2535 — 184 1234 1279 —§— 45

111. 437-0 § 4069 § — — 361 649 336 § —— 313 1417 § 142-3 § 06

IV. 691'9 § 384'7 § § 572 67'1 § 384 § — 287 1633 ! 181'7 —— 316

v. 3656 ' 3193 § —— 663 876 § 588 ; _ 282 180-9 §126 1 § _— 5455

VI. 398'7 333'0 — 657 862 ' 963 —§— 10'1 1766 § 1259 —— 50?

VII. 3668 355'7 § " 11 1 74'3 134") § —§— 599 1502 ; 1257 § — 245

VIII. 3626 '_ 3587 ; ——- 89 825 1259 § —§— 434 1430 133'0 § — 10'0

IX. 387'8 ' 362'5 :' —— 25'3 893 1189 ? —§— 296 1398 ; 131' 2 § 86

X. 400'3 :183'7 Ú —— 166 472 968 § —§— 96 1661 § 1517 —— 14'4

Bulgária Franciaország Magyarország

havi ága,, Bulgaric France Hongrie

1926. D

4,g—.r.mnm 21'4 § 19'3 " 2'1 917'5 § 9178 § -§— 053 793 § 725 § ' 6'8 : 1927. 1. 174 17'8 —§— 04 9247 § 1.067'5 § —§— 1428 741 § 58'1 — 160 "

II. 167 1 149 —- 1'8 1.075'9 § 1034'7 § 4— 412 792 § 549 '— 243

III. § 23'4 § 19'1 —— 43 9910 § 1058'8 § %- 628 979 63'4 —— 34'5

IV. 225 § 15'8 —— 67 9640 § 9544 '—— 96 923 537 —— 386

V. 217 § 226 —§— 0'9 1.121'6 § 962'3 -—'— 1593 93'2 611 — 321

VI. 215 ; 216 4— 0'1 1.024'1 § 9926 —— 315 845 § 51'4 —— 331

VII. 189 § 238 i 49 9137 § 10105 § —-§— 968 891 § 574 —— 31'7

vm. 223 § 324 9-7 8462 § 9621) § 115'8 los-3 759 . _ 324

IXL 22'3 § 32'7 —§— 10'4 8007 ,10191 * 4— 2184 1158 * —— 337

X. 266 ; 15-0 _ 88 16649 § 1133-7 § § 1286 1126 - 806 — 320

; ' § §

12. szám. —-— 1172 — 1927

Tau-§ §? Tau—§ §? T§u1§§3

, Be- K' .t 1 ;E% É*: Be" K' .t 1 E'E'E ÉT: BB' K' 't 1 ';E% ÉT".

Ev, hó hozatal Elxoet §; § 377; hozatal Em et ggg SVÉ— hozatal Em et §??? ÉVE:

Armée, . a: r. Otto—09313 _ mpor. aid—via _ wpor. ágya—ég.

mats Import Égi-§ 35: Import $$$ áá Import Égtg §;

millió pengőben—en millions de pengő-s

Nagy-Britannia (lrországgal) Olaszország Svájc

Grande- Bretagne Italia Suisse

havi átlag

ma). mm;. 2.584'4 1.507'8 —— 1.076'6 478 6 3454 — 1332 2220 1689 — 531

'1927 1. 28825 1.539-9 _ 13496 5082 l — 292-3 _ 2159 2015 148 0 _ 53 5 11. 33110 1479 1 _ 1.837'9 486?) 392-3 _ 1540 2954 1722 _ 339

III. 2 861'1 1.729 5 —— 1.131'6 5581 363 3 — 194 8 2320 1934 -——— 38 6

Iv_ 24745 1 4638 — 1 0107 5334 3851 —— 1633 2256 184 4 —— 412

V_ 2 342 2 17634 1 _ 578 8 5654 398 3 l _ 1671 2363 179 9 _ 5641

VI. 2.4714 ! 1.539 6 — 9118 610 3 455 5 — 154 8 2328 1804 _— 5241

VII. 23308 1 1.563 2 7676 4619 326'4 -— 135 5 2196 1771) —— 42 6

vm. 2.262'4 ; 1.653-1 609'3 995 9 939 9 _ 460 2306 187 9 _ 42-7

IX. 2.596 4 a 1.682 0 — 914 4 3546 3636 4— 90 2364 196 8 -—— 396

x_ 2.661'1 j 1.702 9 __ 9582 4382 4369 —— 13 2747 ' 2087 7 — 66'0

Németalföld Oroszország Svédország

: Pays-Bus Russie Suede

71926 havi itlag

' ' may. mm. 4662 3339 1323 1498 1550 %— 52 1902 1805 — 97

1927_ 1. 430 5 I 3094 _ nem 1131 2924 4— 1793 161-2 137-1 241

II. 436 4 3101 1263 110 8 1443 Jr— 311 165 9 1406 — 253

4 III. 520 1 3704 — 1497 119 4 1691 %— 49 7 1882 152 3 35 9

IV. 4674 3469 — 1205 1442 1511 4— 6" 9 2058 181 0 —— 24 8

V_ 465 2 350 0 I — 115 2 2l4'7 147 4 —— 67 3 2062 223 9 4- 17'7

VI. 4978 3716 — 1262 2164 126 1 — 90 3 '189 9 2191 %— 29'2

VIL 488 3 365 0 — 123 3 1559 164 3 4— 8 4 186 5 233 3 4- 46 8

VIII. 5007 9753 _ 125 4 197 9 145 2 _ 42 7 200 2 2277 _;— 275

]X. 498 5 4213 — 77 2 1840 1708 —— 13'2 2250 2512 4— 26' 2

x_ 5196 , 409 2 _ 1104 . . 7 2257 2391 l 4— 194

Németország Románia Sz. H. Sz. állam

_ Allemagne Roumam'e Royaume S. 0. S.

31926. haw átlag

may. mm. 1.127'6 1.112'6 —— 150 750 836 J,— 8'6 63'1 64'6 %— 1'5

1927, I, 1 4'44'8 7 1.084'5 — 4003 820 76 9 — 5 1 551) 48'7 —— 63

II, 1.488 2 10276 — 4606 857 926 4-— 6'9 523 459 —— 64

HL 1.476 6 1 1449 — 3317 1157 1055 — 102 601 61 3 %- 12

IV_ 1.488'7 1.071'2 _ — 417'5 1164 117 0 %— U 6 60 1 47 1 —-— 130

V_ 1.594'8 1.135'2 ! —— 4596 900 133 8 %— 43"8 583 524 — 59

VI, 1.627 4 1.017'0 — 610'4 87 9 124 2 4— 363 54'1 47'5 — 66

VII, 1.741 3 1 154 0 — 587'3 916 _94 4 4— 28 54 2 48'9 — 53

VIiL 1.580'8 ] 182'8 —— 3980 101 5 1222 4— 20 7 635 7 53 4 —— 10'1

IX, 1 5989 1 2695 —— 3294 1011 131'1 4— 300 699 58'6 —— 113

X, 16980 13108 387 2 . . . .

Norvégia Spanyolország Uruguay

131930 havi mag Norvege Espagne Uruguay

( § ' mvy- mm: 115'7 * 85 6 —— 30 1 1529 114'3 386 361 467 _l— 10 6

? 1927. I. 100-2 1 836 _ 16 6 180 5 174 9 _ 5 6 371 55-5 4— 184

II. 971 § 87 8 —— 9' :; 1805 174 9 5 6 34 2 71 9 %— 37'7

III. 1142 985 — 15 7 1805 1749 — 56 39 9 668 4— 269

IV. 1117 74 9 — 36 8 . . 38 5 54'5 4- 160

V. 1119 68 8 — 43'1 46'2 37'5 — 8' 7

VI. 117-7 764 _ 41 9 43 2 392 — 10a

VII. 1199 787 —- 41 2 . . .

vm., 1361 857 — 504

IX. 1278 86 9 — 409

X. 1439 7 972 — 46'7

§ _

' 12. szám. —— 1173 — 1927

Japán . . . 94'5 zadt és pedig nagyobb arányban, mint az Nagy-Britannia , . 95'9 index emelkedése.

Oroszország 96'0 Cseh-Szlovákiában a behozatal május óta Kanada 97'5 szembetűnően élénk irányzatott vett. A kivi- Dánia . . 97'4 tel terén az élelmiszerek tételei visszaestek, Svédország . . 993 a nyersanyagok és gyártmányok tételei Egyesült Államok. 98'7 általában emelkedtek.

Emelkedtek az árak a következő orszá—

gokban:

Cseh—Szlovákia 101'4

Németalföld 103'7

Bulgária . 103'9

Finnország 104'2

Németország 1.04'5

Ausztria . 104'9

Magyarország . 107'3

Lengyelország 1138

Románia ] 15'0

Eme árkulcsok ismeretében már átte- kintésünk van arról, hogy az egyes álla- mokban mennyiben írható a kiilforgalom értékszámainak növekedése az áremelkedés (esetleg valutaromlás) számlájára és viszont.

Azokban az államokban, amelyekben a forgalom nyers értéke növekedett, a legtöbb esetben egyúttal az árszínvonal is emelke—

dett, úgyhogy a forgalom tényleges élénkü- lésének mértéke korlátozottabb, mint az adatok szembeállítása mutatja.

Kivétel Franciaország, ahol az általá- nos áresések dacára a kivitel az év minden hónapjában nagyobb volt a mult évi havi átlagnál s a behozatal is az év közepéig elég jelentősen ememdett. A kivitel emel- kedésében főkép a textilneműek, a vas és a vasáruk részesedése nagy.

Svájcban stabil valuta mellett emelke—

dett a kivitel. A behozatal az előző évi ke- retben mozgott, mégis azzal a változással, hogy a nyersanyagok részesedése nőtt, a készáruké pedig csökkent.

Feltűnő mértékű a forgalom növeke- dése Lengyelországban, különösen a beho- zatali oldalon. A behozatal emelkedésének okai: a rossz aratás, a behozatali könnyí—

tések s egyes gazdasági ágak helyzetének javulása.

Németországban a behozatal az év első tíz hónapjában mintegy 50%—kal na—

;, gyobb, mint a mult év ugyanezen idősza- kában, amidőn a behozatal abnormisan kor—

látozott volt.

Romániában, ahol az árindex az összes államok között a legjobban emelkedett, mind a behozatal, mind a kivitel megduz—

Az eddig felsorolt országokkal szemben, amelyekben a kiilforgalom legalább egyik oldalának számottevő élénkülése tapasz—

talható, a forgalom észrevehető csökkenése jelentkezik a Sz. H. Sz. államban és Japán- ban. Japánban a behozatalnak az utolsó hónapokban bekövetkezett csökkenése az árindex siilyedésével is kapcsolatos.

A többi országokban _— hazánk kivéte- lével —— a forgalom nyers értékének havi számai nagyobb eltérést a mult évi átlagtól alig mutatnak. Az előforduló kisebb eltéré- sek inkább emelkedések, mint esések. A va—

lóságos forgalom azonban a legtöbb esetben kifejezettebben növekedett a mult évvel szemben és pedig rendszerint oly arányban, mint aminő arányú az árindexek esése volt.

Nagy-Britanniában a forgalom élénkü- lése a kedvezőbb gazdasági viszonyokkal függ Össze.

Az Egyesült Államokban a behozatal

némi visszaesése egyesw fontosabb import- cikkek árának esésével kapcsolatos.

Svédországban a gabonanemüek és egyes élelmiszerek fokozottabb kivitele folytán az éV első hónapjaiban passzív mérleg május—

tól kezdve aktívvá vált.

Oroszországban is élénkülni látszik a külforgalmi tevékenység. Május óta a beho—

zatal nő.

Ausztriában a nyersanyagok és kész- áru'k behozatala és kivitele egyaránt növek- szik.

Olaszországban, bár a líra aranyértéke javult, a kiviteli havi nyers értékszámok kedvezőek. A jó termés, különösen a gyü- mölcs, a rizs és burgonya kivitelét fokozta, de egyes textíliák kivitele is emelkedett.

Dániában a kukorica és szén behozatala

emelkedett. *

Norvégiában a korona kurzusának ja- vulása miatt a hónapok többségében a for—

galom nyers értékadata némileg esett.

Magyarország kiilforgalmi helyzete a szóbanforgó három negyedévben kedve—

zőtlen. Az árindex emelkedése dacára kivi- telünk értéke csökkent, behozatalunk pedig az árindex emelkedését meghaladó mér- tékben emelkedett.

E. D. dr.