Nemzetközi külkereskedelmi forgalom

6. szám.

——531-—— 1930

guten mai. Les uentes de volailles et d'oeufs ont augmente' considérablement en valeur; parmi les articles rentrant dans la catégorie des viandes íraíches et préparées, le Iard ,,bacon" a fort pro—

gresse'. Les exportations de sucre, gui ont baisse' en avríl par rapport a avril 1929, se sont extra- ordínaírcmení relevées en mai; cependant, á cause de la baísse des prix de sucre, la valeur nien a pas augmenté proportionnellcment. Les uentes de vms futeni en avril comme en mai inférieures (!

celles de liannée précédente. Au tabac brut, compa—

rativement aux mois correspondants de 1929, on constatc une progression considérable pour avríl et une íorte régression pour mai. Les exportations de tíssus de soievartíficielle, de pelleteties appre- tées, de saindouzr, de wagons réparés,

une augmentation.

acruserzt On voit une déyressíon aux machines et appareíls (y compris les machines électrígues), aux plumes et aux demi-produits en fer.

ért el, mint az előző évben. A baromfifélék és a tojás külföldi eladása is jelentős értéktöbbletet eredményezett. A friss és elkészített hús csoport- jába tartozó áruk közül a baconszalonna erőteljes kivitele szembetűnő. A cukor külföldi eladása ápri- lisban gyengébb volt, mint az előző év április ha- vában, a következő hónapban azonban rendkívül megerősödött, de a cukorárak hanyatlása miatt a cukorért befolyt értékösszeg nem emelkedett meg—

felelő arányban. A borkivitel a tárgyalt két hónap mindegyikében kisebb volt, mint az előző évben.

Nyersdohánykivitelünk áprilisban jelentősen nőtt, míg májusban jóval alatta maradt az előző évi májusi exportnak. Meg kell még említenünk főleg a műselyemszövetek, a kikészített prémbőrök, a disznózsír, valamint a javításból kiszállított vasúti kocsik exportjának növekedését, s ezzel szemben a gépek és készülékek (villamosgépek is), továbbá a toll és a vasfélgyártmányok kivitelének vissza—

esését.

Nemzetközi külkereskedelmi forgalom.

Commerce international.

A világ 1929. évi külforgalmára vonatkozó ada—

tok ——- legnagyobb részben csak előzetes eredmé—

nyek —— néhány ország kivételével már rendelke- zésre állanak. Az adatokat, túlnyomórészben a Nemzetek Szövetségének adatgyüjtése alapján, az utolsó 4 évről táblázatunkban foglaljuk össze,

Ha a külforgalorn utolsó négy évi értékadatait egymás mellé állítjuk, azt találjuk, hogy az össz—

értékekben évről—évre gyarapodás mutatkozik. A növekedés 1929—ben is folytatódott, de minimalis volt, még az előző évekénél is kisebb.

Az értékadatok alakulása azonban nem egészen tájékoztató a tulajdonképeni, mennyiségi forgalom alakulására. Ha erről akarunk képet kapni, figye- lembe kell vennünk az árviszonyokat is.

Az előző évről közölt ismertetésünkben 1) eln—

litést tettünk arról, hogy az államok többségében a nagykereskedelmi árindex 1928-ban magasabb szinten mozogván, mint 1927-ben, az összforgalom növekedő értékadatai dacára nincs kizárva, hogy a világforgalom 1928. évi mennyiségi adatai alatta maradtak az előző év mennyiségi adatának.

Ezzel szemben 1929-ben a nemzetközi árszin- vonal általában alacsonyabb volt az 1928. évi szín- vonalnál. Minthogy az árszínvonal e süllyedése az országok legnagyobb részében megfigyelhető, 5 fontos áruknál elég számottevő is volt, azt kell megállapítanunk, hogy a világforgalom mennyiség—

1) Nemzetközi külkereskedelmi forgalom. Ma- gyar Statisztikai Szemle, 1929, 4. sz.

beli emelkedése jóval erősebb volt annál az emel-—

kedésnél, amit a puszta értékadatok jeleznek.

Táblázatunkban összesen 51 állam külforgal- máról közlünk adatokat. Az 51 állam közül 1929—

ben 20 államnak volt aktív mérlege, s 31 állam mutatott fel passzív mérleget (ezenkívül a táblá—

zatban nem szereplő egyéb államok mérlege is passzív). Azok közül az államok közül, amelyek az előző évben passzív mérleggel zártak, 1929-ben aktívvá vált a mérlege a Brit-Maláj államoknak,

Oroszországnak, Németországnak, Svédországnakn Litvániának, Uruguaynak, viszont az előző évi aktív mérleg helyett Egyiptom, Kanada és a Délafrikni- Unió passzív mérleget mutat fel. Tehát míg 6 ál- lamnál fordult a külkereskedelmi mérleg aktívl'a, csupán 3 állam mérlege változott passzívvá.

Az aktív mérlegű államok között a legnagyobb kiviteli többletet felmutató országok sorrendje nem módosult; a kimagaslóan aktív mérlegű Egye-

sült Államok után Brit—India és Holland-Keletindia

áll vezető helyen.

A legnagyobb passzivitást mutató államok kö—

zött Nagy-Britannia után az előző évben Német- ország következett, amelynek mérlege 1929—ben aktívvá válván, most a második helyen Olasz—

ország áll.

Táblázatunk kimutatja az egyes államoknak a világforgalomban való százalékos részesedését is.

Az Egyesült Államok részesedése az összfogalom-

ban most is erősen domináló: 14'0%, Nagybritan-

niáé: 13'2%.

6. szám. —— 532 —— 1930

m'

Nemzetközi külkereskedelmi forgalom-

Bevitel —— Importation Kivitel — Ewportat'ion

0 r s z i 9 1926 ' § 1927 § 1928 1 1)1929 I 1926 1927 ! 1928 ! 1)1929

1, 0 0 0. 0 0 0 P 8 n 9: 6 ———- p e n ;; ő s

Amerikai Egyes. Áll. . 25.214 23.841 23.361 24.831 26.953 27.216 28.822 29.567

Brit-India ... 4.913 5.165 5.220 5.201 6.710 6.629 6.910 6.705

Holland -Keletindia 2.071 2.080 2.229 (2.229) 3.724 3.793 3.644. (3.644)

Mexikó ... 1.052 938 987 (987) 1.910 1.713 1.633 (1.633) —

Csile ... 898 744 814 1.127 1.150 1.173 1.369 1.607

Kuba 1.493 1.470 1.215 (1.215) 1.727 1.836 1.593 (1.593)

Peru ... 395 ' 406 372 417 503 589 711 772

Argem ! na ... 4.836 4.725 5.014 4.880 4.176 5.566 5.656 5.178

Brazilia ... 2.219 2.214 2.527 2.467 2.620 2.465 2.716 2.673

Új-Zéland ... 1.356 1.218 1.220 1.370 1.213 1.304 1.501 1.547

Brit-Maláj államok . . 3.272 3.220 2.825 2.867 4.073 3.409 2.750 2.986

Fülöp—szigetei; . . . . 681 664 774 848 784 887 ' 860 944

Cseh-Szlovákia . 2.580 3.037 3.249 3.373 2.997 3.403 3.593 3.463

Oroszország ... 2.231 2.099 2.785 2.167 1.991 2.271 2.315 2.254

Németország 13.614 19.219 19.132 18.338 13.316 13.888 15.912 18.403

Sziám ... 395 423 476 405 480 595 647 470

Svédország ... 2.282 2.431 2.624 2.721 2.174 2.482 2.418 2.772

Litvánia ... 138 149 166 175 143 138 149 188

Uruguay ... 538 553 716 552 555 571 596 560

Haiti ... 109 92 115 83 115 86 132 89

Észtország ... 149 149 201 188 149 166 195 180

Magyarország 941 1.182 1.199 1.063 877 808 819 1.040

Románia ... 978 1.178 1.123 1.026 1.007 1.293 940 984

Jugoszlávia ... 766 726 791 845 7 78 644 647 799

Kolumbia ... 625 682 705 (705) 630 693 653 (653)

Egyiptom ... 1.436 1.333 1.415 1.526 1.173 1.361 1.576 1.446

Finnország ... 818 921 1.157 1.000 812 909 900 918

Bulgária ... 258 252 292 338 229 275 258 253 .!

Lettország ... 289 275 338 400 206 246 287 300

Palesztina. ... 183 172 189 145 34 52 40 § 42

Dánia ... 2.294 2.374 2.487 2.594 2.111 2.208 2.361 f 2.463 ;

* Törökország 705 619 (619) (619) 556 464 (464) § (464) §

Japán ... 6.212 5.691 5.673 5.760 5.314 5.182 5.077 5.581 *

Lengyelország. . . . 990 1.853 2.160 1.999 1.441 1.607 1.610 1.808 ;

Francia-Marokkó . . . 315 401 447 539 132 189 287 279 !

Ir szabad állam . . . 1.682 1.670 1.650 1.647 1.144 1.280 1.272 1.282 Kina ... 4.885 3.998 (3.998) (3.998) 3.758 3.626 (3.626) (3.626)

Algir ... 967 989 1.117 1.313 852 791 900 906

.,. Görögország . 721 950 928 986 389 458 470 519

Norvégia ... 1.379 1.453 1.530 1.617 1.018 1.007 1.026 1.136

Belgium ... . 4.290 4.610 5.025 5.650 3.718 4.221 4.807 5.131

Kanada. ... 5.897 6.343 7.243 7.238 7.264 7.167 8.154 6.679

Ausztrália ... 4.130 4.490 3.988 3.958 4.044 3.935 3.856 3.344

Svájc ... 2.608 2.757 2.928 2.954 2013 2.208 2.332 2.291

Ausztria . . . 2.225 2.482 2.601 2.597 1.373 1.642 1.776 1.741 Délafrikai Unió . . . 1.945 1.951 2.069 2.186 2.299 2.568 2.579 1.240

Spanyolország . . . . 2.374 2.848 3.323 (3.323) 1.773 2.086 2.398 (2.338)

Németalföld ... 5.611 5.850 6.183 § 6.336 ' 4.020 4.354 4.578 4.580 Franciaország . . . . 11.085 11.852 12.004' 13.086 11.011 12.384 11.534 § 11.242 1

Olaszország ... 5.760 6.000 6.641 6.577 4.153 4.599 4.378 4.466

Nagy-Britannia . . . 31.008 30.482 30.019 30.956 18.150 19.717 20.170 20.312 Egyéb államok . . . . 10.516 12 109 11.688 (11.683) 10.375 11.291 10.858 ; (10.853)

Összesen . . .

Megemlítjük, hogy az 1928. évre 5 kisebb mér- tékben a korábbi évekre vonatkozóan is, adataink némileg eltérnek a korábbi években közölt adatok- tól, aminek magyarázata a források módosult köz—

léseiben s főképen az ideiglenes adatoknak végle—

ges adatokkal való kicseréléséhen keresendő. Ér- dekesek a Wirtschaft und Stalistiknak 44 ur- szágra vonatkozó számításai, amelyek 1925 ...—..

100 alapon az összforgalom a következő módosu- lást mutatják.

6. szánL

Commerce international.

1930

Beviteli (_) vagy kivnteli ($) többlet Ö s s z e 5 f o r g a 1 o m Excédent d'imporlatíon (—) ou d'export. (***) Commerce total

1926 1 1927 1925 : *)1929 1926 ! 1927 [ 1928 ( 111929 P a 9 s

1,000.000 Pengö — pengó's ' '

4— 1.739 %— 3.375 4— 5.461 %— 4.736 ;, 3'7 13'6 '4'0 Etats—Unis

4- 1.797 %— 1.464 4— 1.690 44 1.504 ! H! 32 311 Indes Brit.

% 1.653 %— 1,713 4,— 1.415 4— 1.415 16 15 .1'5 Indes Ne'erlandaises

%— 858 %— 775 %— 646 %— 646 ! ' O'? O'? 0"? Mexigue

%— 252 4— 429 %— 555 %— 48013, ' ) 05 (Hi 0'7 Cln'lt

—.L— 234 4— 366 4 878 4 378 - 0-9 0—7 0-7 Cuba

4—— 108 4— 183 4— 339 4— 355 ' " ()'3 03 0'3 Pérou

— 160 4- 841 %— 642 —§— 298 ? :? '. 28 28 26 Argentine

Jr 401 % 4 251 4— 189 Jr 2069! 1-2 1-4 1-3 Brésil

—— 143 úr 86 %— 281 -i—— 177 "! ' 0'7 0"? O'? Nouvelle-Zélande

4,— 801 4— 189 — 75 %— 119 ; 21 18 1'5' 1'5 Malais Britanmgue

_4, 108 4— 223 * 86 4— 101 ()'4 014 0'4 0'5 [les Philip.

4- 417 %— 866 %— 344 —1'- 90 Hi .1'7 1'8 1'8 Tche'co—Slovaguie

—— 240 ,, % 172 —- 470 —';— 875 1'2 I'? 123 l'l Russie

— 298 % 5.331 _ 3.220 J;— 65 7'6 8'9 9'2 9'5 Allemagne

%— 85 . 4— 172 4— 171 4— 651 02 0.9 0'3 0'2 Siam

_ 108 1 —1— 51 —— 206 4— 51 1'3 ,1'3 1'3 1'4 Suéde

%— 5 —— 11 — 17 %— 13 _ 01 01 0'1 0'1 Lithuanie

% 17 4— 18 —— 120 %— 8 : 03 0.3 052 ()'3 Uruguay

4;— 6 ( — 6 % 17 —§— 61; 011 00 0'1 0'0 Haiti

— 4— 17 —- 6 —— 81! 01 G'] (H 0'1 Estonie

—— 64 —— 374 _ 370 — 23 ' 05 0-5 0-5 05 Iiongrie

4— 29 —§— 115 —— 183 M 42 !; ' 07 ()'5 ()'5 Roumanie

%— 12 —m— 82 —— 144 —— 46 ; 0-1 04 0'4 Yougoslavie

%— 5 4— 11 —— 52 —— 52 ! 04 0'3 ()"4 Colombie

-— 263 —'r- 28 Jr— 161 —— 80 ()'7 08 08 Egypte

u— 6 % —-— 12 — 257 —— 82f 0'5 0'5 0'5 Finlande

— 29 —i— 23 —— 84 m 85 § O'] 0"! 072 Bulgarie

—— 83 -— 29 .1 51 _ 100 . ()'l 02 0'2 Leltom'e

—— 149 —— 120 —— 149 —— 103 ; 01 ()"1 01 Palestine

—— 183 —— 166 —— 126 — 131 . _1'2 .1'3 1'3 Danemark

—— 149 —— 155 —— 155 —— 155 0'3 0'3 03 Turguic

—— 898 —— 509 -— 596 —— 179 229 :2'8 2'9 Japon

4— 451 ——- 246 -— 550 —— 191 0'!) 10 ]'0 Pologne

—— 183 —— 212 — 160 —— 260 ; 032 02: 032 Maroc Frang.

—— 538 —— 440 —— 378 m 365 ' 0'8 08 08 Etat libre dTrlcmde

— 1.127 —— 372 —- 372 —- 372 20 2'0 2'0 Ching

—— 115 —— 198 —— 217 —— 407 ;) 0'5 05 06 Algéria

—— 332 —— 492 —— 458 —— 467 03 04 O' 0'4 Grace

— 361 — 446 —— 504 —— 48] O'? 0"? 0'7 Norvége

—- 572 _— 389 —— 218 _— 519 :! 3 214 213 2'8 Belgigue

%— 1.867 4— 824 -4— 911 —— 559 ' B*? 3'6 40 36 Canada

—— 86 —— 555 —— 132 _ 614 ( ?? 2'3 2'1 1'9 Australie

—- 595 * 549 — 596 —— 663 11? 1'3 I'v! 1'4— Suisse

— 852 —— 840 — 825 —— 856 1 '0 ,1' l 1"! l'] Autriclze

4- 354 4— 617 %— 510 —— 946 1'2 17.) 17! O'!) Union Sud—Afric.

—— 601 —— 762 M 985 v— 985 . 1'2 l'?! l'ő 1'5 Espagne

_, 1.591 —— 1.496 —— 1.605 —— 1.756 27 :? ? 2'8 28 Pays—Bow

—— 74 . 4;— 532 —— 470 —— 1.844 6"? G'ő (i')? 63? France

—— 1.607 - — 1.401 — 2.263 — 2.111 "8 .2'8 7?!) 28 * [talin

—- 12.858 — 10.765 —— 9.849 — 10.644 - '. 13'5 13'1 1372 Royaume-Um'

—— 141 —- 818 — 8801 —— 830 6'2 5'8 5'8 Aulres pays

— 13.712 3 —— 13.935 —— 12.847 § —— 15.156 ! 1000 1000 1000 Total

! ! a

1) Dom/Láss provisoires.

az illető éjyi érték az 1925. évi árszínvonal Ugyanezen forrás szerint 1925 :: 100 alapon

maman mama" a külkereskedelem 1929. évi értékindexei, ha 44

1926 955 989 : - ,, — , __

1927 1010 1096 411311; .adatálf egybefoöla'lilulf, Inflygk sor'aban 21

1928 1034 1097 europal orszag es 20 Eulopan kwuh orszag szere-

1929 1058 113-5 pe], a. következő:

6. szám.

Növekedés (%) v. csökkenés —) 1928—cal szemben

24 európai ország:

Behozatal . . .. . . .. .. 1057 —l— 16

Kivitel. . . .. 1104 —l— 39

Forgalom .. .. .. .. 107'8 —l-v 2-6 20 Európán kívüli ország, :

Behozatal . . 1076 —l— 48

Kivitel. . .. .. 99'3 — 0'6

Forgalom . . 103'2 %— 19

44 ország összesen:

Behozatal . . 1065 4— 2 8

Kivitel. . 1051 —l— 1 8

Forgalom . . . . 1058 4— 2 8

——53—l— 1930

Az európai államokban tehát a behozatal emel—

kedése mellett a kivitel joval nagyobb gyarapodást mutat, ellenben az Európán kívüli államokban a behozatal jelentős emelkedésével kapcsolatban a * kivitel visszaesése állapítható meg. Ebből követ- kezik, hogy az európai országok külforgalmának növekedése elsősorban az európai országok egymás közötti kereskedelmének élénkülésére vezethető vissza, másrészt, hogy az Európán kívüli államok- ban a behozatal növekedése főként az Európából jövő kivitel fokozódásának tulaídonítható.

"II-'IIIIIInull—nillllull tul-Illullv! !

o KONZULI JELENTÉSEK e

___——

Ill!I'll-unl-l-lo-ncIII-UnlI-I-llnlollll-n-llll-!."llllM-l-cunllll-lllu-ll-I-Ill-Ill-.lul-I-I-l-l-UI-In....an-lulllll'

!...-l—

Románia.

Roumanie.

A bukaresti m. kir. követség gazdasági jelentése az 1929. évről.

Az elmult 1929—es esztendőben jelentős válto—

zások történtek Románia pénzügyi és gazdasági életének történetében. Az 1928. év utolsó hónapjai—

ban bekövetkezett politikai rendszerváltozás a Nem—

zeti Parasztpártot és a Maniu—kormányt állította az ország élére s az új kormány a hatalomrajutást követő első nehézségek leküzdése után nagy len- dülettel e's eréllyel fogott hozzá ahhoz, hogy az ország hajóját új vizekre vezesse.

A_román politikusok csakhamar rájöttek arra,

hogy a normális békegazdálkodáshoz visszatérő Európában Románia csak úgy állhatja meg helyét, ha közgazdaságát új alapokra fekteti. Az ehhez szük—

séges anyagi erők nem álván rendelkezésre, az ország külföldi kölcsönre volt utalva, de az 1929.

év elején folyósított kölcsönösszeg csekélységénól fogva megközelítőleg se hozta meg azt a fellendít—

lést, amit vártak tőle.

Nehézséget képezett még, hogy az az időpont, melyben a kormány a pénzügyi és gazdasági reor-

ganizációhoz hozzáfogott, nem volt a legkedvezőbb,

főleg az agrárkrízis miatt.

Östermelés.

Románia mezőgazdaságának tartós válságában az elmult év sem hozott lényeges enyhülést. annak ellenére, hogy a terméseredmények az 1928. sovány esztendő hozamával szemben jó átlagot mutattak ki. A kedvező termés nem tudott javítani a mező- gazdaság helyzetén, mert a gabona világpiaci ára erősen nyomott volt s az alacsony gabonaárak mellett a termelési költségek egyáltalában nem csök- kentek.

A jobb terméseredmények nem a termelés ra- cionalitálásának, hanem kizárólag a kedvezőbb idő-

járási viszonyoknak tulajdoníthatók. A román me- zőgazdasági termelést még változatlanul a külter—

jes gazdálkodás jellemzi, aminek oka a tőkesze—

génységben, hiányos— és elavult felszerelésekben és a román paraszt hozzáértésének és ambiciójának hiányában keresendő. Az agrárreform folytán a mezőgazdaságilag megművelt területek 88'S%—a kisbirtokosok kezébe került, akik előtt a racionális gazdálkodásnak olyan fontos előfeltételei, mint a váltógazdálkodás rendszere, vagy a műtrágya al- kalmazása, még teljesen ismeretlenek.

A bevetett területek nagysága az 1929. évben 12.661 ezer (1928—ban 12.339 ezer) hektár volt, mely az ország területének 42'90b—át tette.

A főterményekkel bevetett terület megoszlását, a terméseredme'nyeket, valamint ezek hektáron- kinti átlagát tünteti fel alábbi táblázat, az 1928.

évi adatokkal összehasonlítva:

,, Termésered- Hektáron- Terménv Bevetett terulet mény kinti átlag

' 1000 ha—ban 1000 g—ban g—ban

Búza 1928 3.206'5 81.446'4 98

1929 2.737'1 * 27.148'5 9'9

Rozs 1928 2957 2.916'9 9'9

1929 3099 3.323'5 10'7

Árpa 1928 1.749-2 14.110-4 8-1

1929 2.053'5 27.871'1 13'3

Zab 1928 1.116'5 9.804'4 8'8

1929 1.212'7 13.592'9 11'2 Tengeri 1928 4.456'5 27.523'1 62 1929 4.795'0 61.692'3 12'9

Az egész ország területére kiszámított termés- átlagok rosszabb eredményeket mutatnak fel, mint