Nötel, R.: A kelet-nyugati kereskedelem jövő fejlődése

(1)

106

kezik a jövedelmi elaszticitásba—n is, amely az Engel—görbéből kiszámítható. A jövedel- mi elaszticitás arra ad választ, hogyan rea—

gál az egyes fogyasztási csoportokban a kereslet a jövedelem változására. Az adatok szerint a paraszti háztartásokban (: ke—

reslet általában rugalmasabb. mint a vá—

rosban. A sürgős szükségletek kielégítését szolgáló kiadások (1 alatti elaszticitás) a paraszti háztartásokban kevésbé függnek a jövedelemtől. mint a városi háztartásokban.

(! rugalmas szükségletre vonatkozó kiadások (1 feletti elaszticitás) viszont jobban. Ezt nyilván azzal lehet magyarázni, hogy az alapvető szükségletek miatti kiadások (éle- lem, lakás, fűtés-világítás) a paraszti ház- tartásokban az önellátás következtében fix költség jellegűvé válnak, amelyek alig függ- nek a jövedelemtől.

Az egy főre jutó kiadások az 1964-es fel—

vétel szerint jóval alacsonyabbak voltak a paraszti háztartásokban, mint a városiak- ban. Ez látszólag elszegényedésre enged következtetni. A valóságban azonban az a

STATlSZTlKAl iRODALMl FlGYELÓ

helyzet. hogy a nagyobb lélekszámú vidé- ki háztartásokban (az 1964-es felvétel szerint átl—agosan 5.17 személyből áll egy paraszti háztartás szemben a várost húztak tások 2.86 átlagával) a személyenkénti Vki—

adások viszonylag alacsonyabbak.— Az elto—

gyasztott saját előállítású élelmiszerek fel—

értékelése a városi lakosság élelmiszer—fo—

gyasztásának szintjére azonban jelentősen csökkenti a két réteg kiadásai köztmutat- ' kozó különbséget. A nagyobb háztartások olyan megtakarításokat is elérhetnek, amely révén az egy főre jutó kiadás csökken. de'-a haszon azonos a kisebb háztartások hasz- nával (economies of scale). ' .

A jövő agrár— és szociálpolitikójá'tól függ, hogy sikerül-e a paraszti lakosság életszin- vonalát fokozatosan a városi lakosságé—haz közelíteni. Az a körülmény. hogy az egy fő—

re jutó fogyasztási kiadások a gazdaságok nagyságával nőnek (elsősorban 20 hektár—

tól felfelé). jelzi a megoldás irányát.

(ism.: Varga Imréné)

KULKERESKEDELMl STATISZTIKA

NUTEL, R.:

A KELET-NYUGATI KERESKEDELEM JÓVÖ FEJLÖDESE

(Future development of East—West trade.) —- Economía Internazionale. 1970. 4. sz. 212—238. p.

Az európai szocialista és tőkés országok közötti külkereskedelmi forgalom fejlődési lehetőségeivel foglalkozó cikk ismerteti e forgalom fejlesztésének kedvező előfeltéte—

leit, előrelátható további nehézségeit és azokat a kétségtelen előnyöket, amelyekre kölcsönös áruforgalom dinamikus fejlődése révén mindkét országcsoport számára bizto—

sithatók.

Kedvező előfeltételként említi a szerző egyrészt a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok eredményeit, amelye- ket a második világháború befejezése óta gazdasági potenciáljuk növelése terén elér- tek, ide sorolja másrészt a két európai or- szágcsoport egymás közötti forgalmának az 1953—1969. években tapasztalt gyors ütemű fejlődését. Ez felülmúlta nemcsak a világke—

reskedelem. hanem mindkét országcsoporton belül is a forgalom növekedési ütemét.

Ami az európai szocialista országok 1945 óta elért eredményeit illeti. a szerző meg- állapitása szerint ezek mélyreható struktu—

rális változásokban mutatkoztak meg. Töb- bek között az egy főre eső bruttó állóala-

pok értéke, néhány döntően fontos anyag

felhasználása, továbbá az oktatás, ezen be- lül is főképpen a műszaki oktatás szinvona- la tekintetében az európai szocialista or-

szágok ma már teljes mértékben megfelel- nek a legkorszerűbb követelményeknek.

Az egészséges fejlődést kétségtelenül bi- zonyító statisztikai adatok azonban nem ele- gendők a forgalom távlati prognosztizáltá- sához, mivel a különböző társadalmi rendszerben élő országok külkereskedelmi kap- csolatainak alakulása igen összetett prob—

léma. Az erre vonatkozó előrebecslések helytállóságát az általános politikai helyzet, a mindkét részről követett gazdaság- politika és számos piaci és konjunkturális tényező motiválhatja.

Az elmondottak ellenére a cikk szerzője a forgalom perspektiváínak felvázolásánól el'- sősorban a múlt és a jelen gondos elemzé- sére támaszkodik. Részletesen ismerteti az 1969. évi kölcsönös áruforgalom alakulását.

1969—ben az európai tőkés országok a szo—

cialista országokba 5.8 milliárd dollár ért-é- kű árut szállítottak (fob paritáson), mig az

onnan származó behozataluk kb. 5,7 mil- liárd dollárt tett ki (cif paritáson). Nyugati részről a forgalomnak több mint felét a hat Közös Piac-i tagország bonyolította le.

mintegy egynegyedét pedig a Szabadkeres- kedelmi Társuláshoz tartozó országok. mig a fennmaradó rész megoszlott a többi euró- pai tőkés ország között. A szocialista or- szágcsoporton belül a forgalom közel 40 százalékát a Szovjetunió bonyolította le.

Igaz, hogy a két tömb egymással folytatott külkereskedelme a világkereskedelem' — 1969-ben 270 milliárd dollárra becsült —

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

107

egészéhez képest nem volt jelentős, de az országcsoportok és az egyes országok vo—

natkozásában már igen nagy szerepet ját—

szatt.

A forgalom összetételében mind ez ideig megtalálhatók a szocialista országokra néz- ve hátrányos jellemvonások; a szocialista exportnak ebben a viszonylatban csak ke—

vesebb mint a fele feldolgozó ipari termék.

míg importjának nagyobb részét az ilyen jellegű cikkek teszik ki (1968—as adatok alapján). Ez a hátrányos külkereskedelmi struktúra a két világháború közötti forgalom- ra is jellemző volt. A második világháború előtti utolsó békeévben a nyugat-európai országok forgalmában a kelet-európai or- szágok aránya a cikkben közölt számítások szerint a kétszerese volt a jelenleginek. Ke—

let-Európa esetében pedig a nyugati orszá- gok oránya a jelenleginek háromszorosa.

Ebben az áruforgalomban jelentős szerepet játszott a hitleri Németország hatalmi poli—

tikája,.s nyomasztóan érvényesült a hagyo- mányos áruszerkezet; a kelet-európai me- zőgazdasági termékek cseréje nyugat-euró- pai feldolgozó ipari termékekkel.

Ennek az időszaknak a külkereskedelme nem lehet mérvadó a jövőben. Kétségtelen azonban. hogy még számos kihasználatlan lehetőség van az Európa két része közötti kereskedelem fellendítésére.

Az EGB Közgazdasági Kutatócsoportja számításokat végzett az európai külkeres—

kedelmi forgalom 1980-ig terjedő időszaká- nak előrelátható alakulására vonatkozóan.

Ezek az alternatív előrejelzések természete—

sen csak feltevések, különböző gazdaságpo- litikai és pénzügyi helyzet feltételezése mel—

lett. E becslések szerint — ami egyébként nyilvánvalónak is látszik —-— Európában mind a szocialista, mind a tőkés országok eseté—

ben 1980-ig a külkereskedelmi forgalom számottevő emelkedésére lehet számítani.

Az EGB tanulmányában foglaltakból arra lehet következtetni, hogy a szocialista orszá- goknak az európai tőkés importpiacon levő 1965—1967. évi átlagos 4,5 százalékos ré- szesedése (ezen belül anyagoknál 6.6, fel—

dolgozó ipari termékeknél 2,2 százalék) 1980-ig csak abban az esetben tartható fenn, illetve szerény mértékben úgy növelhe- tő (4.5 százalékról 4.9 százalékra). ameny—

nyiben a nyugat-európai importpolítika to—

vábbi liberalizációjára kerül sor. illetve az exportáló országok fokozottabban alkal- mazkodni fognak — főként a feldolgozó ipa—

ri termékek tekintetében -— az importáló or- szágok igényeihez. Ezen előfeltételek hiá- nya esetén a jelenlegi részesedési arány továbbra nem biztosítható, hanem a becs- lések szerint kb. 3.6 százalékra csökken.

A számítások egy másik variációja szerint, ha mindkét fél a legmesszebbmenőkig ki-

használja gazdasági adottságait, úgy a kölcsönös részesedés a külkereskedelemben a jelenleginek kb. kétharmadával növelhető lesz. Ugyanezen időszak alatt az európai tőkés országok összes importja várhatóan évente átlagosan 11 százalékkal fog emel—

kedni, és 1980-ro eléri a 370 milliárd dollá- ros volument.

A forgalom előbbiekben vázolt gyors üte- mű fejlesztése azonban az előjelek szerint nem látszik megvalósíthatónak. Még a je—

lenlegi arányok fenntartása is a Nyugat—

Európába irányuló szocialista viszonylatú anyagexport évi átlagos 6,5 százalékos, va- lamint a feldolgozó ipari termékek kivitelé—

nek 13 százalékos fokozását teszi szüksé—

gessé. Ugyanakkor az elmúlt egy-két évben a szocialista -tőkés külkereskedelem növe- kedési ütemének a mérséklődése tapasztal- ható. A forgalom lassúbbá vált emelkedése főként devizális és egyéb gazdaságpolitikai okokra vezethető vissza.

A forgalom egészséges fejlődését akadá—

lyozó tényezők kiküszöbölése, a növekedés céltudatos előmozdítása alapos tanulmányo- zást igényel. A vonatkozó problémák teljes körét érintette az EGB részéről !anez Sta- novnik 1970-ben készített jelentése, amely a további magas szintű tanácskozásokhoz alapul szolgált.

A cikk a továbbiakban részletesen ismerteti a jelentés lényegesebb megállapításait.

A jelentés eredeti rendeltetésének megfele—

lően nem csalhatatlan módszereket ajánl, hanem a két európai országcsoport egymás közötti forgalmát mélyrehatóan elemzi és felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik a további fejlődést.

A kereskedelempolitikában elérendő cé- lok között első helyen említi a jelentés az egyes nyugat—európai országok által alkal- mazott diszkriminációval kapcsolatos kétol—

dalú alkudozások felszámolását, s helyette egyrészt kétoldalú hosszú lejáratú, átfogó egyezmények kötését, másrészt olyan több oldalú, magas szintű tanácskozásokat java—

sol, amelyek a szocialista és a tőkés orszá—

gok Európán belüli egymás közötti kereske- delmének expanziójához vezetnek. A jelenlegi, meglehetősen tartózkodó állásponttai szemben Stanovnik a forgalom egyensúlyát biztosító intézkedések szükségességére irá- nyitja a figyelmet. Gyakorlati következtetése az eddig tapasztaltakból, hogy (: külkereske- delmet nem lehet kizárólag a termelt áruk külföldi értékesítéseként felfogni, hanem kö—

zös együttműködéssel el kell érni, hogy az egyes országok eleve azt termeljék, ami el- adható. Véleménye szerint ezért játszik nagy szerepet a marketing a modern ter-

melésben, kereskedelemben és gazdasági

fejlődésben. Mind a szocialista, mind (: tő- kés orszógoknak komoly erőfeszítéseket kell

(3)

108 STATISZTIKAI lRODALMl' FlGYELÓ

tenniük a hatékony marketing érdekében.

Hasonlóképpen a kölcsönös külkereskede- lem érintett területein szoros kooperációt célszerű létrehozni nemcsak a termelésben.

hanem már a termelést megelőző fázisban is. Az elmúlt néhány év során az ipari koo- peráció nagymértékben. de spontánul fejlő- dött, szükséges, hogy zavartalan továbbfej- lődését egyezményekkel biztosítsák.

A közös műszaki-tudományos kutató munkát illetően jelenleg főként bilaterális együttműködés folyik. A jelentősebb és no- gyobb anyagi hozzájárulást igénylő kutató munkákat azonban, úgy gazdaságossági.

mint technikai szempontból, sokkal célsze- rűbb multilaterális keretek között végezni.

Ugyancsak kiemelkedő fontossága van - a jelentésben foglaltak szerint — a két or- szágcsoport egymással folytatott kereskedel- mében a standardizálósnak és az eddiginél lényegesen többet kellene foglalkozni a li—

cencek. szabadalmak és know—how-k cseréjé—

vel. Felvetődik ezenkívül egy olyan elgon- dolás is, hogy háromoldalú vállalkozásokat hozzanak létre a fejlődő országok bevoná- sával.

A jelentés, mint a mondottakból is kitű- nik, csupán a két társadalmi rendszerben élő európai országok kölcsönös külkereske—

delmének fokozását elősegítő alternatívákat tárgyalja. Elvben ezen túlmenően arra is lenne lehetőség, hogy kidolgozzák és meg- fogalmazzák a különböző gazdasági és tár- sadalmi rendszerű országok közötti kereske- delmi és pénzügyi kapcsolatok főbb irány- elveit. Ezzel a kérdéssel két EGB szakértői jelentés már évekkel ezelőtt foglalkozott, de további lépések még nem történtek. A je- lentés az általános érvényű szabályozással kapcsolatos nehézségek ismeretében iródott.

A jelentés alapján az EGB XXV. ülése ha—

tározatot hozott a szorosabb együttműkö—

dést megalapozó tennivalókról.

A cikk szerzőjének megítélése szerint a külkereskedelmi kapcsolatok kölcsönös fej- lesztését az európai szocialista és tőkés or—

szágok hosszabb távon valószinűleg intéz- ményesen biztosítják. A több oldalú és át—

fogó egyezmények helyett jelenleg azonban inkább kétoldalú, és mindkét fél számára előnyös intézkedések várhatók. Ezeknek az intézkedéseknek a hatékonysága a partner országok pozitiv hozzájárulását igényli. Eb—

ből a szempontból alapvető hiányosságnak tartja Stanovník jelentése a Nyugat—Európá- ba irányuló kelet-európai export jelenlegi összetételét és ezzel szoros összefüggésben azt. hogy a nyugati piacokon még mindig alábecsülik az európai szocialista országok feldolgozó ipari termékexportjának a lehe- tőségeit. Ennek a helyzetnek a megváltozta- tása természetesen hosszabb időt igényel.

ugyanakkor szükségessé teszi a szocialista országok exporttermelésének és külkereske— ,

delmének a szerkezeti módositását.

A külkereskedelmi kapcsolatokat illetően a cikk végső következtetése az, hogy a jelenlegi helyzet, figyelembe véve a két or- szágcsoport egymást kiegészitő technikai adottságait, a földrajzi közelséget stb.. min—

den eddiginél jobban kedvez a fejlődésnek.

Ugyanakkor nem szabad lebecsülni a gaz—

dasági és kereskedelempolitikai téren je- lentkező. még megoldatlan problémákat.

Éppen ezért a lehetőségek optimális kihasz- nálásához szükséges időtartam nem állapit- ható meg pontosan, egészséges fejlődés csak kitartó és fokozatos munkával valósít—

ható meg, két— és több oldalú, kormányközi és vállalati kapcsolatok hálózatán keresztül.

(ism.: Szőnyi Gyuláné)

BlBLlOGRÁFlA

A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATISZTIKAI ÉVKUNYVEK

ANNUAIRE statistiaue de la Belgiaue 1943—1970.

Tome 65—90. Bruxelles. 1943-1971. 27 db.

Belgium statisztikai évkönyve, 1943—4970.

38 B 51/1943—1970 EKONOMIKA i kul'tura Litovszkoj SZSZSZR v 1969 godu. Szatiszticseszkij ezsegodnik. Szoszt.:

Central'noe Sztat. Upravlenie. Vil'niusz. 1970. 501 p.

A Litván Szocialista Köztársaság gazdasága és kul- túró/a, 1969.

l 42 C 332/1969 NARODNOE hozíajsztvo Moldavszkoi SZSZSZR v 1956, 1958, 1960, 1962, 1964, 1968, 1969. Sztatiszticsesz- kij szbornik. lzd.: Central'noe Sztatiszticseszkoe Up-

ovlenie, Kisinev. 1957—1970. 7 db.

A Moldva Szoviet Szocialista Köztársaság népgaz—

dasága 1965, 1958, 1960, 1962, 1964, 1968, 1969.

l 42 C 150/1965—1969

NARODNOE hozjajsztvo Uzbekszkoj SZSZSZR v 1956,1958. 1965, 1967, 1968, 1969. g. Sztatiszticsesz—

kij ezsegodník. Szoszt.: Central'noe Sztatiszticsesz—

koe Upravlenle Uzbekszkoj SZSZR. Taskent. 1957—

1970. lzdat. Uzbekisztan — Goszsztatizdat. 6 db.

Úzbegísztán népgazdasága, 1956, 1956, 1965, 1967, 1969. Statisztikai évkönyv.

l 42 C 140/1956—1969 STATISTICAL abstruct. india. 1949—1959, 1961—1969.

New series 1—17. lssued by the Central Statistical Organization. Department of Statlstics. Delhi.

1950-1970. Manager of Pubiications. 18 db.

India statisztikai évkönyve, 7949—1959., 1961—1969.

l 53 B 28/1949-1969 STATISTICAL abstract 1955—1970. 8—23rd year. Ed.

by the Office of the Prime Minister, Central Bureau of Statistics. Damascus 1956—1971. 15 db.

Szíria statisztikai évkönyve, 1955—1970.

! 98 B 1/1955—1970