Ö006G
/ " / } / n /hUlSk
1944.
XXXIV. ÉVFOLYAM. I—III. SZÁM.
MEGJELENIK NEGYEDÉVENKINT
A T E N G E R
TUDOMÁNYOS TENGERESZETI ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRAT
A M A G Y A R ADRIA E G Y E S Ü L E T K Ö Z L Ö N Y E
MEGINDÍTOTTA 1911-&EN
G O N D A B É L A
S Z E R K E S Z T I :
MLADIÁTA JÁNOS A.
FŐKAPITÁNY .
BUDAPEST
A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET TAGJAI A LAPOT TAGDÍJ F E J É B E N KAPJÁK
TAGDÍJ 8 P, KÖZÜLETNEK 12 P
A Magyar A d r i a E g y e s ü l e t elnöke és A T E N G E R s z e r k e s z t ő j e : Mladiáta A. János, f ő k a p i t á n y , B u d a p e s t , XII., Zugligeti-út 41. E r r e a címre k é r j ü k
A T E N G E R - r e v o n a t k o z ó leveleket é s a cserepéldányokat küldeni.
T A R T A L O M :
Oldal v. Barabás E., Az a n g o l s z á s z h a d a k p a r t r a s z á l l á s a Szicíliában és
D é l o l . ^ o r s z á g b a n 1 Kolosváry G. dr., Az A t l a n t i - ó c e á n biológiai t é r k é p e ( 1 ábrával) 7
K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K :
A Földközi-tenger és m e l l é k t e n g e r e i n e k Balanidái 11 A P a n a m e r i c a n A i r w a y s áruszállító repülőszolgálat 13
A svéd légiforgalom S t o c k h o l m — L o n d o n 13 Tengerészeti vezérkar Olaszországban . . . , 13
TISZA m o t o r o s f e n é k v i z s g á l a t a 13 KOMÁROM d u n a - t e n g e r j á r ó v í z r e b o c s á t á s a 13
T E J A t e n g e r i h a j ó elkészült 14 Angolszászokhoz á t p á r t o l t olasz h a d i h a j ó k 14
VISCONSIN USA c s a t a h a j ó v í z r e b o c s á t á s a 14 S'CHARNHORST német c s a t a h a j ó k ü z d e l m e 14
N O R M A N D I É gőzöst kiemelték 14 CONCORDIA dán á r u s z á l l í t ó h a j ó elkészült 14
A német h a d i t e n g . és légierő által elsüllyesztett h a j ó k 15
A Longview—Phoenixville-i n y e r s o l a j v e z e t é k 15
A jég csillapító h a t á s a az á r a p á l y r a 15 A hadicélra igénybe v e t t kereskedelmi h a j ó k 15
K Ö N Y V - É S F O L Y Ó I R A T S Z E M L E :
Entz G., N é h á n y a d a t a Tiintinnopsis c 16 Annalen d. H y d r o g r . u. m a r . Met. 1943. XI 16
Mar. R u n d s c h a u 1943. Dezemb 16 K á r p á t m e d e n c e 1944. J a n 16 U j m a g y a r muzeum 1943. II. k 16
E G Y E S Ü L E T I K Ö Z L E M É N Y E K :
16
U tánnyomás
csak a szerkesztő engedélyével és a szerző, illetve a lap megnevezésével.
Könyvtár: VIII., Baross-utca 13. — Csütörtök 3—6 óráig.
XXXIV. évi. 1944 I—III. szám.
A T E N G E R
A M A G Y A R A D R I A E G Y E S Ü L E T K Ö Z L Ö N Y E FELELŐS SZERKESZTŐ: MLADIATA A. JÁNOS
B U D A P E S T X I I . , Z U G L I G E T I - U T 4 1.
AZ ANGOLSZÁSZ HADAK PARTRASZÁLLÁSA SZICÍLIÁBAN É S DELOLASZORSZÁGBAN -
I r t a : vitéz Barabás Emil ny. altábornagy.
Amidőn 1943. m á j u s közepén a német és olasz csapatok kiürítették hídfőállásaikat Tuniszban és átszállították csapataikat és a hadianyagot Szicíliába, megkezdődött az európai szárazföld ostroma az Északafriká- ban összevont angolszász erők által. Első lépésként a Tunisz és Szicília között fekvő Pantellaria és Lampeduza megerősített olasz szigetek elfog- lalására került a sor, míg július 10-re éjjel megtörtént a partraszállás Szicíliában.
1. Hosszú út volt, amíg a partraszállás technikája az első világ- háború előtti idők kezdetleges partraszállási gyakorlataitól és a gyar- mati háborúk egyes kisebb partraszállási hadműveleteitől a mostani vüágháború nagy hadászati partraszállási hadműveletek korszerű végre- h a j t á s á t kitermelte. Az angol lord Fisher emlékirataiban büszkén emlé- kezik meg a XIX. század 50-es éveiben angol tengerészek által végre- h a j t o t t kis partraszállásról Kínában, a Taku erőd elleni támadás alkal- mával. Pedig a nehézkesen partraszállt különítmény akkor a hiányos felderítés folytán már a partmenti harcokban fekve m a r a d t s a támadó kínaiak visszaszorították a hajóra. Az idők folyamán ugyan már jobb eredményt hozott a gyarmati háborúk több kisebb partraszállása, de csak az első világháborúban, 1915 április hó 25-én a Gallipoli-félszigeten végrehajtott angol és francia partraszállás mutatott korszerűbb végre- h a j t á s t mind a célkitűzésben, mind pedig az alkalmazott erők nagysága és anyagi felszerelése tekintetében.
A múlt és a jelen század több — legtöbbször minden ellenséges behatás nélkül — végrehajtott partraszállásai módot adtak sokoldalú tapasztalat leszűrésére mind a behajózást, mind a kihajózást illetően, így az idők folyamán kialakult a ma alkalmazott hadászati és harcászati eljárás, melyet ma elsősorban a nehéz és könnyű tengeri egységeken kívül a légierő befolyásol a legnagyobb mértékben. Maga a partra- szállás különleges vizijárműveket igényel, melyek először az említett G-allipoli-i hadműveletnél kerültek próbaképen alkalmazásra. E partra-
2
szállás eredménye közismert; az entente-szövetségesek gyengébbeknek bizonyultak, m i n t a török védelem. Az ellenség 150.000 embert vesztett s elvesztette egész hadianyagát is, továbbá nagyon sok h a j ó t ; így kény- telen volt 1916. január 10-én — 8J/> hónapi harcok uitán, a Gallipoli- félszigetet végleg kiüríteni. A balsiker nem az előkészületek elégtelen- ségén, vagy a csapatok gyenge harcértékén múlott; minden — az akkori fogalmak szerint — a legaprólékosabban volt előkészítve, minden a leg- hatásosabban biztosítva; több partraszállási hely, hatásos védelem úszó- aknák ellen, a partvédelem drótakadályainak szétrombolása a hadihajók- ról nehéz tüzérségi tűz által, megtévesztő hadműveletek és végül a partraszállási művelet támogatása a hadihajók nehéz tüzérségével. A mű- szaki végrehajtás már nem volt ily tökéletes; a csapatok partraszál- lítását a hadihajók'csónakjaival végezték olymódon, hogy ezeket motor- csónakok vontatták. E csónakokról a legénységnek a p a r t közelében a vízbe kellett ugrania s onnan a nem teljesen szétrombolt parti drót- akadályokat megtámadni. E z a művelet már magában óriási veszte- ségekkel j á r t ; így pl. a kanadai csapatok csak egy helyen több mint 3000 embert vesztettek. Valamivel korszerűbb volt egy kis gőzhajó használata, melynek fel kellett futni a p a r t r a s a róla kifektetett hida- kon lehetett a csapatoknak szárazlábbal partot érni. Ez a kis h a j ó azonban nem kerülhetett kiadós alkalmazásra, mert az erős tenger- áramlás m i a t t a p a r t r a f u t á s rosszul sikerült, s a hajó a védők össz- pontosított tüzében megsemmisült; a csapatok legnagyobb része fel- morzsolódott, s csak nagyon kevesen tudtak a szárazföldön valahogy megkapaszkodni.
A következő nagyobb partraszállást a németek h a j t o t t á k végre Ősei szigetén 1917. október 12-én. E z a hadművelet műszaki vonalon már további fejlődést m u t a t , mert a csapatok partratételére négy kisebb gőzös szolgált, melyek a célnak teljesen megfeleltek. Az anyag kihajó- zására uszályok és kisebb teherhajók egészítették ki a német h a j ó r a j t . A partraszállás teljes mértékben sikerült.
Az említett partraszállási hadműveletekkel szemben Kréta szigeté- nek elfoglalása 1941. m á j u s b a n forradalmi ú j í t á s t jelent, mert ejtő- ernyősök é s légi úton szállított csapatok léptek a szállítóhajókon érkező erők helyébe. A német légierő az ejtőernyősök földretételei után szétverte és Kréta tengerteréről elűzte az ellenséges h a d i h a j ó r a j t ; így alkalma nyílott a továbbiakban a kisszámú német szállítóhajóknak a csapatok anyagi ellátását és az utánpótlások szállítását végrehajtani, s ezáltal a sziget maradéknélküli birtokbavételét lehetővé tenni.
A japán erők partraszállásáról mind Kínában, mind a holland- indiai szigeteken hiányoznak részletek. Mindenesetre azonban valószínű, hogy a kínai sekélyjáratú sampanok és dzsunkák játszották a csapatok és az anyag partratételénél a főszerepet. Mint újítással a távolkeleti háborúban a japán úszók partraszállásával találkozunk, mert az ejtő- ernyősök bevetése és a repülőgépen szállított csapatok alkalmazása már nem új, azt Kréta szigetének elfoglalásánál láttuk.
3 Az 1942. augusztus 18/19-én Dieppenél végrehajtott angol partra- szállás, melyet Londonban előszeretettel „főpróbának" neveznek, példája a mindinkább kifinomult harcászati eljárásnak. A partraszállási viszo- nyok itt rendkívül kedvezőek voltak; széles, t á g kikötő, melyet mindkét oldalt lapos, homokos p a r t szegélyez. A csapatok első lépcsőjének partra- tételére, rohamalakulatokkémt sekélyjáratú, különleges építésű dereglyé- ket alkalmaztak, melyek könnyű tüzérséget és páncélosokat is szállí- tottak, illetve p a r t r a tettek. Az első támadó hullám, a kanadai 2. had- osztály, 25 km. szélességben 6 helyen szállt p a r t r a . Mögötte jöttek a középnehéz szállítóeszközök és ezek mögött sorakoztak fel a nehéz szállítóhajók, a nehéz hadianyaggal és 26, csapatokkal megrakott szál- lítóhajóval. A szállítóhajórajt könnyű és közepes tengerészeti egységek biztosították, míg a légibiztosítást és a támadás légi előkészítését 100 bombázógép és 1000 vadászgép l á t t a el. Partra csak az első hullám részei jutottak, mert a hatásos német védelem a további partraszállásokat meg- akadályozta, a partraszállt erőket pedig a legrövidebb időn belül fel- morzsolta.
2. A hatalmas balsiker által kísért Dieppe-i partraszállási kísérlettől már egyenes út vezet a szicíliai partraszállásig mind a harcászati, mind a műszaki végrehajtás vonalán. Szicíliában nagy szélességben léptek angol és amerikai csapatok p a r t r a ; többszáz különböző mintájú sekély- járatú dereglye — részben páncélozva is -— került alkalmazásra; meg- számlálhatatlan rohamcsónak 12—24, sőt 60 fő befogadóképességgel vitte a csapatok első lépcsőjét. A biztosítást a levegőben lényeges fölényben lévő légierő látta el, míg a tengerről csatahajók és m á s nehéz egységek tüze biztosította a partraszállási műveletet. A védelem előterének veszé- lyeit, mint aknákat, tengeralattjárókat, gyorsnaszádokat és a légierőt a támadó nem vette kellően figyelembe; az angolszászok azt a módszert követték, melyet csak a fölényben lévő légi és tengeri biztosító erőkkel rendelkező fél engedhet meg magának. Ma már t u d j u k , hogy az olasz árulás itt előrevetette árnyékát. A német és olasz védelem mind erő- viszonyok, mind utánpótlási lehetőségek tekintetében alárendelt szerepre volt kárhoztatva és csak a r r a szorítkozhatott, hogy halogató védelemmel az ellenfélnek oly súlyos veszteségeket okozzon, melyek az egész hábo- r ú r a kihatással legyenek. A tengeralattjáró háború egyidejű felélén- külése, a Csendes-óceánban elszenvedett angolszász hajóveszteségek, a szicíliai partraszállásnál alkalmazott szállítóhajóraj súlyos veszteségei és végül a salamonszigeti csaták veszteségeinek kellett a szicíliai partra- szállásnál elért angolszász sikert tompítani.
1943. július 10-ére virradó éjszaka kb. 160 km. szélességben ellen- séges hadi- és partraszállító hajókból álló flották közeledtek Szicília dél- keleti és déli partvidéke felé. A hadihajók közepes és nehéz tüzérsége oldalállásból lőni kezdte a partot, m a j d repülők erős kötelékei indultak támadásra. Hajnalban azután először a kanadai csapatok szálltak külön- leges partraszállító kis naszádokkal partra, egyidejűleg pedig ejtő- ernyősök a védelmi vonalak mögé ereszkedtek le. Az USA-csapatok Patton táb. parancsnoksága alatt Marsala, Gela és Licata térségében,
4
a b r i t csapatok, Montgomery tábornok vezetésével pedig Cap Passero, Pachino, Sirakusa és Augusta közelében szállottak partra. Megkezdődött tehát a szicíliai invázió, vagy a m i n t az angol lapok nevezték, a „nagy kaland".
A partvédelmi német-olasz alakulatok helyenként heves küzdelmek- ben visszaszorították a partra szállottak zömét. Csak Licatanál és Siracusánál sikerült az ellenségnek a partot tartani. A zuhanó és rom- boló gépek, vadászok védelme alatt, szünet nélkül támadták az ellensé- ges alakulatokat, azok hajóit és partraszállító naszádjait. De az ellen- ség még az éjszaka és a következő napok folyamán mind ú j a b b erősíté- sekeit és hadianyagot szállított p a r t r a . Angol forrás szerint 10 hadosz- tály szállott p a r t r a és 3000 h a j ó t használtak fel a partraszállásnál, amely művelet csak Augusta, Siracusa, Gela és Licata kikötőinek elfoglalása illetve biztosítása után bontakozhatott ki nagyobb méretben. De amily gyenge volt aránylag az ellenállás magánál a partraszállásnál, annál súlyosabb veszteségekkel j á r t a szövetséges csapatok további előnyomu- lása a sziget belseje felé, ahol eleinte Enna-tói délre, később a sziget nyugati részének kiürítése, m a j d Trapani és Palermo (júl. 24.) harc nélküli megszállása után, a Catania—Cefalu vonalon, erősen szaggatott, sziklás terepen fejtettek ki a csapatok szívósabb ellenállást. Az olasz haditengerészet nagyobb egységei nem mutatkoztak, csak a legkisebb hajói, a gyorsnaszádok tevékenykedtek német ily naszádokkal karöltve, behatoltak a kikötőkbe és az ott horgonyzó hajókban okoztak súlyos károkat. A fősúly azonban e téren is a német légi erőn nyugodott, amely júl. 16-ig kb. 300.000 brt. kereskedelmi hajóteret, köztük több nagy csapatszállító hajót, t a r t á l y h a j ó k a t é s hadihajókat pusztított el vagy rongált meg erősen. Harcászati szempontból egyébként a rugalmas, az ellenfélnek minél súlyosabb veszteségeket okozó, meglepetésszerű tá- madásokkal párosult harcmodor jellemzi ezt a lassú visszavonulási mozdulatot. Regalbutto, Leoneforte és Ágira voltak e hősi küzdelmek színhelyei. A szövetséges hadvezetés mind újabb csapatokat szállított a veszélyeztttett helyekre, hogy Troina-Randazzon át Messina felé előre- törjön. Ezzel szemben a német vezetés az ellenség rohamainak felfogá- sára és így előrehaladásának lassítására törekedett, hogy időközben a Messina felé igyekvő zömét az ott küzdő hadseregnek, a két német had- osztálynak és az olasz alakulatoknak a messinai tengerszorosán át Calabriába szállíthassa.
A július 25-iki államcsíny csak siettette ezt a kitérő mozdulatot.
Hűbe tábornok vezetésével aug. 17-én befejeződött Szicília kiürítése, amely a hadtörténelemnek egyik legszebb ténye volt. Közel ötszörös túl- erő ellen, idegen földön, amelyre az árulás árnyéka borult, vívták száraz- földön, levegőben és vízen hősies küzdelmüket.
A német zárójelentés szerint az ellenfél p a r t r a tett csapatainak közel egyharmadát és tömérdek hadianyagát vesztette el. Elsüllyedt 281.000 brt. hajótér, további 278.000 < brt. pedig oly súlyosan megsérült, hogy annak elvesztésével számolni lehet. Elpusztult még 1 cirkáló, 7 romboló, 3 tengeralattjáró, több kisebb vizi jármű és megrongáltak
5 közel félmillió brt. további hajóteret. Elvesztett az ellenfél még 363 páncélost, 63 nehéz löveget és 652 repülőgépet. A messinai szoroson végrehajtott áthajózás is mesteri művelet volt. 1700 vágón hadianyagot, kb. 10.000 gépjárművet, többezer sebesültet és a csapatokat teljes fel- szerelésükkel kellett áthajózni, ellenséges repülőgépek állandó, heves támadása közben, amely közül 48-ait lelőttek.
Ily körülmények között érthető volt az ellenfél sajtójának lehan- goltsága. Pyrrhusi győzelemnek minősítették Eisenhower-nek hadműve- letét, aki karácsonyra Rómában akart már lenni és aggodalommal tekin- tettek az olasz vállalkozás jövője elé. Ily győzelem után Róma még távoli ködbe vész. Az olasz hadihajóhad -— és ezt majd a történelem f o g j a igazolni — már a Badoglió-kormány befolyása alatt állván szán- dékosan nem avatkozott bele a harcokba. H a ez a hajóhad július 10-én támadásba megy át az angolszász partraszállást fedező tengeri erők ellen, valószínűleg más helyzet adódott volna Szicíliában.
A szicíliai harcok folyamán az angolszász haditengerészet állandóan támogatta a szárazföldi erőkeit és sokszor súlyos veszteséget okozott a védősereg tengerpartra támaszkodó szárnyainak. A végső mozzanatban azonban felmondta a szolgálatot, mert nem tudta megakadályozni a német és olasz erők áthajózását a messinai szoroson annak ellenére, hogy azt a mozdulatot csak a gyenge és kis egységekből álló német haditengerészet biztosította. A német haditengerészet kis egységei — főleg a gyorsnaszádok — minden alkalommal merészen beleavatkoztak a harcokba és vállalkozásaik során az ellenséges haditengerészetnek sok- szor fájdalmas veszteségeket okoztak.
Összefoglalólag megállapítható, hogy az angolszász partraszállás Szicíliában részleteiben is kellően előkészített és sikeresen végrehajtott nagyszabású hadművelet volt. A siker fokának leméréséhez azonban még nem áll elegendő adat rendelkezésre. Majd ha a háború után megnyílnak a levéltárak, rendelkezésre állanak az egyes államok vezérkari munkái, látjuk majd az olasz árulást a maga teljes valóságában. Akkor lesz majd csak elméletileg eldönthető, hogy milyen kilátásai lettek volna az angol- szász partraszállásnak akkor, ha az olasz szárazföldi és tengeri haderő is úgy ellenáll, mint a német.
3. Minthogy az olasz kormány hűtlen átpártolása sem hozta meg a kívánt eredményt, Olaszország gyors felgöngyölítésének reményét, sőt ellenkezőleg, a német hadvezetőség villámgyors intézkedései a kapitulációi közlő Reuter-hír vétele után, de nem utoljára a Duce bravúros kiszaba- dításának erkölcsi hatása, a szövetségeseket ú j a b b lépésre kényszerítet- ték. A közvetlen hadászati cél a délolasz német csapattestek bekerítése volt. Ezért szeptember 1-én a Spartivento foknál, Calabria déli csücskén partratettek egy angol commando-csoportot a partraszállás előkészítése céljából, de német parti biztosító csapatok azt meglepték és felmorzsol- ták. Szeptember 3-ának hajnalán azután Reggio közelében, m a j d 4-re virradó éjszaka a Spartivento fok és Melito között, illetve Palmi-n&l szállottak a 8-ik angol hadsereg kötelékei partra. I t t azonban m á r min- denütt az elszakadó német csapatok utóvédjeinek heves ellenállásába
6
ütköztek, ezért ezeket csak lassan és óvatosan követhették. Szeptember 8-án a S. Eufemia öbölben p a r t r a szállt csapatokat másnap erős német légi támadás éri. E g y cirkálót és 7 nagy szállító h a j ó t súlyosan megron- gáltak. Szeptember 9-én azután Salerno öblében 500 brit-amerikai hadi- hajóból álló, több hajóosztag t á m a d á s t indított a német állások ellen.
De Kesselring tábornagy a déli német hadsereg parancsnoka, még az éjjel heves tüzérségi és repülő támadást intézett ClarTc 5. amerikai partraszálló hadserege valamint a hadi- és szállító hajók ellen, Hűbe tábornok calabriai hadseregének egy részét pedig Eboli körzetében ve- t e t t e a harcba. A csatát mindkét részről többízbeni erősítések után a legnagyobb elkeseredéssel vívták. A német légvédelmi lövegek súlyos veszteségeket okoztak az inváziós flottában és. a partraszállt csapatok között. A szeptember 15-ig t a r t ó szüntelen harcokban a németek az angol-amerikai csapatokat a parti sávra szorították vissza, ahonnan részben hajóra szálltak, részben pedig a hadiflotta ágyúi tűzfüggönyének védelmében várták be az erősítéseket. E veszélyes helyzetben Montgo- mery, akinek serege a Calabriából visszavonuló német hadosztályok mögött vonult észak felé, tengeri úton nagyobb gyalogsági és páncélos erőket szállított a salernói öbölbe. A harc újból fellángolt és 19-ig tartott, miközben a délolaszországi német csapatok teljesen felzárkóztak és ezzel az ellenfél egyik hadászati célja is meghiusult. Kesselring pedig az idő- közben a szövetséges repülők által, Badoglio hozzájárulásával szétbom- bázott Nápoly-tól északra, ennek hadi értékű építményeit, különösen kikötőit hasznavehetetlenné téve, rövidebb és kedvezőbb állásokba vo- nult vissza.
Megemlítjük még, hogy az adriai parton Brindisi-1 és szeptember 12-én Taranto nagy hadikikötőt harc nélkül megszállták az angol egy- ségek.
A 11 napos salernói csatákban az ellenség vesztesége mind ember- ben, mind hadianyagban rendkívül nagy volt. Tíz hadosztály állományá- ból német becslés szerint több mint 10.000 halottat és sebesültet, 4430 foglyot veszített. Elpusztult 3 cirkáló, 2 romboló, 1 torpedónaszád és több kisebb hajó ill. partraszállító naszád, 19 csapatszállító hajó 58.000 brt-val. Súlyosan megrongáltak 2 cirkálót, 3 rombolót, 1 tankhajót, több kisebb hadi h a j ó t és partraszállító naszádot valamint 7 szállító hajót 35.000 brt-val; azonkívül megrongáltak 125 h a j ó t kb. 600.000 brt.-val, lelőttek 19 r e p ü l ő g é p e t . Egy német tengeralattjáró egy angol rombolót é s 1 tankhajót süllyesztett el. Zsákmányoltak azonkívül 171 csapatszál- lító és harckocsit, 61 löveget és nagyszámú önműködő fegyvert, gép- kocsit és egyéb hadianyagot. Azóta csak csigalassúsággal halad a túl- erőben lévő inváziós hadsereg szárazföldön előre, de ú j a b b nagyobb- szab ású partraszállást eddig nem hajtott végre.
1944. j a n u á r 22-én, valószínűleg a teheráni és kairói tárgyalások folyományaként, tehát politikai okokból Nettuno körzetében történt partraszállási kísérlet alig kecsegtet eredménnyel, hiszen Alexander tábornok már most azzal a lehetőséggel számol, hogy p a r t r a t e t t csapatait ismét hajóra v o n j a vissza.
7
AZ ATLANTI-ÓCEÁN BIOLOGIAI T É R K É P E I r t a : Kolosváry Gábor dr.
Hentschel1 egyik újabb cikkében az Atlanti-óceán biologiai felosz- tását tárgyalja, amely tanulságosan szemlélteti, hogy az oly egyöntetű- nek tetsző hatalmas óceán az élővilág szempontjából mennyire nem az, s hogy mennyire hasonlatos, részeire bontva, a szárazföld felszíni tagozódásához.
Alábbiakban Hentschel térképe alapján egy kiválasztott állatcso- port atlantióceáni elterjedését vizsgálom. Lássuk, mennyire érvényesek a Hentschel féle szabályok a hajósokat közelebbről is érdeklő állatok, a hajófenékre települő Lepas-ok (kacsakagyló-rákok) elterjedésére.2
Vizsgálatunk t á r g y á t a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában őr- zött eredeti gyűjtemény-anyag képezi, de tekintetbe vettük N. Cantell, Darwin, Fujio Hiro, P. Krüger, Weltner, Hj. Broch irodalmi adatait is.
1. Arktikus, hideg régió.
Az Atlanti-óceánnak ezen a részén a Conchoderma aurita (Linné) nevű f a j fordul elő csak.
2. Északi terület.
I t t már hirtelen igen számos f a j jelenik meg éspedig: Scalpellum scalpellum (Linné), Lepas anatifera Linné, Lepas anserifera Linné, Le- pas fascicularis Ellis & Sollander, Lepas pectinata Spengler, Lepas Hillii
(Leach), Mitella cornucopiu (Leach), Conchoderma virgata (Spengler) és Conchoderma aurita (Linné).
3. Északi közöttes terület.
A f a j o k száma csökken, mint az általában véve átmeneti területek- nél előfordul. Biztosan kimutatott f a j o k : Scalpellum scalpellum (Linné),
4. Északi szubtrópusi nyílttengeri terület.
Biztos adataink hiányzanak ebből az állatföldrajzi provinciából, ezért nem közlünk itt fajneveket.
5. Nyugatindiai terület.
Lepas anatifera Linné, Lepas anserifera Linné, Lepas pectinata Spengler, Lepas Hillii (Leach) és Conchoderma virgata (Spengler).
6. Földközi tenger.
Általában véve a Földközi-tenger faunája szegényebb, mint az At- lanti-óceáné, de mivel ezek a kacsakagyló-rákok, mint azt a 4. terület
1 Zoolog-Anzeig-. 1942. 7—8. sz.
2 A Tenger, 1942. 33. old,
8
esetében is láttuk, a nagy nyilt víztükröket kerülik és inkább szűkebb tengerrészeken tanyáznak, természetes, hogy a Földközi-tengernek többé- kevésbbé zárt térségében több f a j képviseletében sűrűbben fordulnak elő.
I t t talált f a j o k : Scalpellum scalpellum (Linné), Lepas anatifera Linné, Lepas anserifera Linné, Lepas pectinata Spengler, Lepas Hillii (Leach), Mitella cornucopia (Leach) és Conchoderma virgata (Spengler).
7. Nyugat-trópusi terület.
Csekély f a j él itt, mert általában a Lepasok a forróégövi tengere- ket nem kedvelik. F a j a i k száma t e h á t az egyenlítő körül erősen gyérül.
Innen csak a Lepas anatifera Linné, Lepas fascicularis Ellis & Sollander és a Mitella cornucopia (Leach) ismeretes,
8. Guinea.
Csak a Mitella cornucopia (Leach) fordul elő.
9. A zöld foki szigetek területe.
Scalpellum scalpellum (Linné), Lepas anatifera Linné, Lepas fasci- cularis Ellis & Sollanded, s Mitella cornucopia (Leach).
10. Kongó-nyugatafrikai terület.
t
A fauna még mindig erősen gyér. Csak két f a j t tudunk innen biz- tosan kimutatni: Lepas anatifera Linné és Mitella cornucopia (Leach).
11. Déli subtrópusi határvidék
A fajok száma délfelé kezd gyarapodni, amint a tenger vize hűvö- sebbé válik. Az itt találtfajok a következők: Lepas anatifera Linné, Le- pas anserifera Linné, Lepas fascicularis Ellis & Sollander, Lepas pecti- nata Spengler, Lepas Hillii (Leach), Mitella, mitella (Linné), Concho- derma aurita (Linné) és Conchoderma virgata (Spengler).
12. Déli közöttes terület.
Lepas anatifera Linné, Lepas anserifera Linné, Lepas fascicularis Ellis & Sollander, Lepas pectinata Spengler, Lepas Hillii (Leach), Mitella mitella (Linné), Conchoderma aurita (Linné) és Conchoderma virgata
(Spengler).
13. Subantarktikus határvidék.
Ha nem is fajban, de egyénszámban ez a terület a legbujább a ka- csakagyló-rákok előfordulása tekintetében. Különféle tengeri állatokon, legfőképpen a Macrocystis-en Bryozoák társaságában igen nagy mennyi- ségben élnek a Lepasok, úgyhogy ez a jelenség ezt a földrajzi területet különösképpen jellemzi. F a j a i : Lepas anatifera Linné, Lepas fascicularis Ellis & Sollander, Lepas pectinata Spengler, Lepas Hillii (Leach).
9
llf. Antarktikus hideg-terület.
Lepas anatifera Linné, Lepas fascicularis Ellis & Sollander, Lepas pectinata Spengler, Lepas Hillii (Leach) és Conchoderma virgata
(Spengler).
E tizennégy főterületen kivül megkülönböztet még Hentschel há- rom mellék-tartományt, melyek a következők: 1. Agulhas tartomány, 2.
Argentiniai tartomány és 3. az Orinoko-Amazonas torkolat vidéke. Az elsőt a Lepas pectinata Spengler, a másodikat a Lepas anatifera Linné, pectmata Spengler és Hillii (Leach), valamint a Conchoderma virgata
(Spengler) jellemzi, míg a harmadik területnek, adatok hiányában, ed- dig nem ismerjük jellemző f a j á t .
összegezve az elmondottakat a következő tanulságos táblázatot ál- líthatjuk össze:
Fajok Területek: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Sc. scapellum -— •— •— —
L.. anatifera — — — •— — — — — — L. anserifera — — — •— •— -— —
L. fascicularis — -— — — •— •— —- •—
L. pectinata — — •— — — •— — •—
L. Hillii — — — — — — — M. cornucopia —- — — — -— — —
M. mitella •— •—
C. aurita — — — •— •—
C. virgata — •— •— — — —
A táblázatból azonnal kitűnik, hogy a legfaunaszegényebb terület az Arktikus. Ugyancsak teljesen fajszegény a 4-ik tartomány, melybe az úgynevezett Szargassumi-tenger is beletartozik. Feltűnő a tropikus tar- tományok faunaszegénysége is (7, 8, 9, 10). Szembeötlő viszont, hogy a déli hideg tenger az északival szemben roppant faunadús, s hogy csupán a Scalpellum scalpellum, valamint a Mitella cornucopia hiányzik belőle.
A Mitella cornucopiát a déli hideg részekben a Mitella mitella helyette- síti, vagy váltja fel, míg ez utóbbinak a hiányát a tropusokon és az északi féltekén a t e s t v é r f a j Mitella cornucopia képviseli. A Conchoderma aurita felhatol egészen északra az 1. tartományba, t e s t v é r f a j a a C. virgata el- lenben délen éri el a legszélső tartományt (14).
Látható - mindebből, hogy a Hentschel féle térkép jó, s hogy abba nem csak a nagyobb állatok elterjedési viszonyai, hanem az alsóbbran- gúakéi is beilleszthetők. Hentschel ugyan térképét még az egysejtű lé- nyek s a plankton alapján is kiegészítette, úgyhogy ma már az Atlanti- óceán biológiai térképe meglehetősen tökéletesnek mondható. E z é r t is is- mertettük itt, ú j exact tények és megfigyelések fényénél. Természetes dolog azonban, hogy vannak még bőven állatcsoportok, melyekre vonat- kozólag még nem készítették el a kutatók vizsgálataikat, hogy miképpen illeszthetők bele elterjedési adataik a Hentschel féle térképbe, de a jövő kutatásai e tekintetben is eredménnyel kecsegtetnek.
10
Tekintve azt, hogy itt a kacsakagyló-rákokról emlékeztünk meg, en- nek többé-kevésbbé gyokarlati jelentősége is van, m e r t ismerjük azokat a tengerrészeket az Atlanti-óceánban, melyek szűkölködnek, vagy bővel- kednek a periphyton képzésében oly nagy szerepet játszó Lepasok fajai- ban, s így meg tudjuk előre mondani azt is, hogy hol, melyik tengerré- szen válik szükségesebbé a nagyobb óvatosság s a hajók állandóbb fel- ügyelet alatt tartása, értve alatta a gyakori fenéktisztítást. í g y megál- lapítható, hogy a déli féltekén e ekinetben jóval nagyobb szerepet játsza- nak a kacslábú rákok, mint pl. a tropusokon, vagy egészen az északi Arktikumban.
Verfasser gibt in Anlehnung an Hentschels Arbeit ein Bild über die Verbreitung der Entenmuscheln (Lepas) im Gebiete des Atlantischen Ozeans. Aus der mitgetcilten Tabslle geht hervor, dass die A r k t i s das faunaármste Gebiet darstellt. Auch das 4-te Gebiet, wozu auch das Sar- gassomeer gehört, ist sehr artenarm, ebenso wie die tropischen Gebiete.
Dagegen ist das südliche kalte Meer überaus faunareich im Gegensaitz zum nördlichen kalten Gebiet. N u r Sculpellum scalpellum u. Mitella cor- nucopia fehlen daraus. Conchoderma aurita dringt in die áusserte nörd- liche, ihre verwandte Art C. virgata bis in die südlichste arktische Region.
Balról a Conchoderma auritum, k ö z é p e n a Lepas anatifera, jobbról a tengeri saláta (Vlva lactuca) levelei között a Conchoderma virgatum. Steuer n y o m á n . Term. nagys.
ZUSAMMENFASSUNG.
1. ábra.
Kacsakagyló-rákok e g y vitorláshajó fenekéről.
K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K :
A FÖLDKÖZI-TENGER É S MELLÉKTENGEREINEK BALANIDÁI.
A Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának és több külföldi gyűjte- mény anyagának alapján (Velence, Rovigno, Zagreb, Breslau, Kiew és Spalato) Kolosváry Gábor dr. megállapította, hogy a Földközi-tengerben, mint anyatengerben 20 tengeri makk (Balanida)-faj ill. forma, míg az Adriában csak 11, a Fekete-tengerben pedig csak 3 f a j fordul elő. De megállapítható az is, hogy a Földközi-tenger nyugati része gazdagabb fajokban, mint a keleti része.
A feldologozott anyagot a következők gyűjtötték: Biró, Brunst, Dudich, Ercegovic, Gamulin, Homonnay, Jaczó, Kolosváry, Kornis, Mairowsky, Mladiáta, Ninni, Padewieth, Pius—Titius, Roch, Soós, Streda, Szilády, Szinyei, Újhelyi, Vatova és Wagner.
Amint azt más állatfajokra nézve is megállapították már, a Bala- nusoknál is megfigyelhető az a jelenség, hogy az anyatengerrel szemben a melléktengerek, tehát a Fekete-tenger és az Adria-tenger fajokban el- szegényednek. Ezt a sűrű hajóközlekedés sem volt képes megváltoztatni, holott a külhéjra települt Balanusok terjesztését a mozgó hajók nagy- mértékben előmozdítják.
A Balanus-fajok földrajzi elterjedését e tengerekben az alanti táb- lázatba foglalta Kolosváry. Ebből látható, hogy az Adria-tengerben a Chthamalus stellatus stellatus f. cirrata honosnak (endemikusnak) lát- szik. A Fekete-tengerre viszont a Balanus improvisus-faj jellemző, mint uralkodó f a j . Behurcolt (immigrans) elem a Balanus amphitrite inex- pectatus, melyet egyes kutatók (Kühnelt, Vatova) valószínűleg a B. cre- natussal tévesztettek össze és ezért említik ezt a f a j t az Adria-tengerből.
Előfordulás tekintetében ú j a Balanus amphitrite albicostatus a Földközi-tengerben, a Balanus amphitrite inexpectatus az Adria-tenger- ben és a Balanus improvisus az Azovi-tengerben.
ZUSAMMENFASSUNG.
Auf Grund der Balaniden-Sammlungen des Ungar. Nationalmuseums in Budapest, des Museo civico di st. nat. Venezia, der Ital.-deutsch.
Biolog. Anstalt, Rovigno, des Nar. zoolog. Muzej, Zagreb, der Priv.
Sammlg. d. Herrn Prof. Dr. R. Streda, Budapest, des Zool. Inst. de Universitaten in Breslau u. Kiew sowie des Ozeanogr. Intstit., Spalato
— h a t Dr. G. Kolosváry die Balaniden des Mittelmeeres u. seiner R,andmeere auf ihre tiergeografische Verbreitung untesucht.
12
E s wurden f ü r das Mittelmeer 20, f ü r die Adria 11 und f ü r das schwarze Meer 3 Arten bzw. Formen festgestellt.
E s zeigtte sich, dass die Balaniden-Fauna von Westen nach Osten zu ármer wird an Arten. Ein Umstand, den auch die rege Schiffahrt nicht abzuándern vermochte.
Chthamalus st. st. (Poli) f. cirrata scheint f ü r die Adria en- demisch zu sein, wogegen Bal. amphitrite inexp. in der Adria als eingesohleppt (immigrant) zu bezeichnen ist und Bal. crenatus als fraglioh. F ü r das Schwarze Meer ist Bal. improv. karakterristisch. Neu ist das Vorkommen d. Bal. amphitrite albicostatus f ü r das Mittelmeer, Bal. amphitr. inexp. f ü r die Adria und Bal. improv. f ü r das Azowische Meer.
Balanus-fajok F Balaniden-Arten
Verruca Strömia Balanus tint. tint.
B. perforatus
B. amphitr. inexpectatus B. ampfiitr. communis B. amphitr. albicostatus B. eburneus
B. tulipiformis B. improvisus B. trigonus
(B. crenatus) B. spongicola
Tetraclita squamosa rufotincta Chelonibia patula
Ch. testudinaria P l a t y l e p a s hexastylos A c a s t a spongites sp.
Chthamalus st. st. f. t y p i c a Chthamalus st. st. f. d e p r e s s a Chthamalus st. st. cirrata Chthamalus Chall. Challengeri P a c h y l a s m a g i g a n t e u m
M. J.
öldközi-tenger Mittelmeer
Adria
1 1 1 1 1
Fekete-tenger Schwarzes Meer
1 1 1
13
A Panamerican Airways áruszállító repülőszolgálatot létesített az USA és Délamerika között. E r r e az e l h a t á r o z á s r a a keletindiai n y e r s a n y a g f o r r á s o k elvesztése, az ellenséges t e n g e r a l a t t j á r ó k eredményes m ű k ö d é s e által előidézett n a g y h i á n y p a r t i h a j ó k b a n , valamint a t ú l kockázatossá v á l t h a j ó f o r g a l o m késztették a r e p ü l ő t á r s a s á g o t .
A svéd légiforgalmat Stockholm és London között ú j b ó l felvették.
Tengerészeti vezérkart r e n d s z e r e s í t e t t e k az ú j olasz haditengerészet é l é r e ; főnöke Sparzani G. ellentengernagy.
„Tisza" dunatengerjáró motoros hajó fenékvizsgálata. A h a j ó b á r m á r X. 12-én é r k e z e t t B u d a p e s t r e , a kedvezőtlen vízállás m i a t t csak hosszas vesz- teglés u t á n , XII. 20-án k e r ü l t dokkba. 1943-ban Braila és a F e k e t e - t e n g e r északi k i k ö t ő i között, m a j d az Azowi-tengerben végezte j á r a t a i t . Szulinában és Szevasztopolban h e t e k i g vesztegelt. A periphyton jellegzetessége: egyenle- t e s elosztású, kis méretű, 2—6 mm á t m é r ő j ű tengeri m a k k o k ( B a l a n u s ) , he- lyenként m á r rozsdába b e á g y a z v a és t ö b b n y i r e mohaállatok telepeivel b o r í t v a . A k a p a r é k b a n Kolosváry G. dr. Balanus improv. D. és az i t t e l t e r j e d t Hippopo- rina Pallasiana Moll. b r y o z o a - f a j t á l l a p í t o t t a meg, a t ö r m e l é k b e n pedig r á k o k ( c r u s t a c e a sp.) ostriga-héjtöredékek, az édesvízi Corophium, amely orosz fo- lyami h a j ó k p e r i p h y t o n j á b a n gyakori és a közönséges zöld alga (Enteramor- pha) voltak. A kép t e h á t egyezik az eddigi vizsgálatok eredményével.3 A cső- szerű, kacskaringós, f e h é r féregkagyló-házak (Vermetus) és a csöves férgek
(serpula) hiánya, amelyek eddig mindig fellelhetők voltak, a r r a vall, hogy s o k a t t a r t ó z k o d o t t a h a j ó b r a c k - és édesvízben.
Az i t t közölt kép a Bal. improv. D. vázának a l a k j á t és szerkezeti felépí- tését m u t a t j a - Mladiáta g y ű j t é s e .
1. Balanus improvkus több darabból álló héja, rajta fiatal Balanusok. — 2. A Hippo- porina Pallasiana nevü mohaállat (Bryozoa) telepének váza, c) leerodált, cl) ép állapotban. — 3. f. Brj/osoa-kéregszerüen benőtte a Balanus héjat, c s a k az e) c s ü c s k e maradt szabadon. 4. BaZa/ms-héj-metszet belülről nézve. L á t h a t ó a rekeszes szer- kezet. Benne a Corophium-nak iszapból készült csöalakú háza. •— Kolosváry G. rajzai.
A „KOMÁROM" duna-tengerjáró hajót vízre bocsátották a Ganz-gyár ú j p e s t i telepén ez év f e b r u á r 3-án, ünnepélyes keretek k ö z ö t t . A gépi beren- dezés és a felszerelés beépítése után, amely kb. 3 hónapot f o g igénybe venni, t e n g e r j á r ó h a j ó p a r k u n k egy ú j egységgel szaporodik. Ezen kívül még 8 ily
2 A Tenger, 1943. 29. old.
© (2)
2. ábra.
Az 1., 3. é s 4. ábra 5 X , a 2. ábra 1 5 x n a g y í t á s .
14
t i p u s ú h a j ó épül, amelyekből 3 m á r a sólyán fekszik. Műszaki részleteket a tí- pusról A T e n g e r 1940. X — X I I . s z á m á b a n közöltünk.
A ,/TEJA", a második 4000 tonnás tengeri hajó (ex „Sebastopol", áll.
„Magyar T e n g e r é s z " ) is elkészült a Ganz h a j ó g y á r b a n , amely t e s t v é r h a j ó j a a ,,Totila"-nak (ex „Simferopol", ill. „Magyar V i t é z " ) .1
Ezek az első, tisztán t e n g e r i hajók, amelyek B u d a p e s t e n ^ t e h á t kontinen- tális fekvésű h a j ó g y á r b a n épültek- Ezzel k a p c s o l a t b a n m e g e m l í t j ü k még, hogy m á r az első v i l á g h á b o r ú b a n , 1917-ben f e l m e r ü l t a gondolat, hogy a f ő v á r o s közelében f e k v ő H á r o s s z i g e t é n tengeri h a j ó k s z á m á r a egy n a g y h a j ó g y á r a t létesítsenek. E n n e k a n a g y m é r e t ű t á v l a t t e r v é t , amely b i r t o k o m b a került, még 1935-ben a M a g y a r Műszaki Múzeumnak a j á n d é k o z t a m , m i n t érdekes technika- t ö r t é n e t i d o k u m e n t u m o t , a m e l y most K a s s á n van.
É p í t é s a l a t t áll t o v á b b á a G a n z - h a j ó g y á r b a n a M. Kir. Nemzeti Szabad- kikötő és T e n g e r h a j ó z á s i V á l l a l a t két f o l y a m - t e n g e r i h a j ó j a is.
Az angolszászokhoz átpártolt olasz hadihajók s z o l g á l a t b a állítása aligha f o g e g y h a m a r megtörténni, m e r t az angol h a d i t e n g e r é s z e t b e n rendkívül n a g y tisztekben é s legénységben a hiány, különösn ami a szakszemélyzetet illeti.
„VISCONSIN", 45.000 tonnás c s a t a h a j ó t 1943. dec. 7-én Philadelphiá- b a n vízre b o c s á t o t t á k . Az u g y a n i l y e n nevű t e s t v é r h a j ó t a j a p á n o k Bougainville- nél süllyesztették el.
„SCHARNHORST" német 26.000 tonnás csatahajó. 1943. december 26-án az északi J e g e s t e n g e r e n , 60 mérföldnyire1 az É s z a k i fok-tói É—K-re, túlerőben lévő angol kötelékekkel v í v o t t hősies h a r c b a n , az utolsó g r á n á t j á t kilőve, lengő lobogóval elsüllyedt. Scharnhorst 1938-ban készült el. F ő b b jellemző a d a t a i : Hossza 226 m, sebessége 27 t g , mfld, két mellső és egy h á t u l s ó h á r m a s - t o r o n y - ban 9 drb. 28 cm-es, 6 o l d a l t o r o n y b a n 12 drb- 15 cm-es, t o v á b b á 14 drb 10.5 cm-es, 16 d r b . 37 mm lgv. löveg, 2 torpedóvető cső és 1 repülőgép. Személyzet:
1460 fő. E l e i n t e az A t l a n t i óceán terében működött, m a j d a Csatornán való 1942. f e b r u á r 12-i merész á t t ö r é s e után az É s z a k A t l a n t i óceánban z a v a r t a az ellenséges u t á n p ó t l á s i h a j ó k a r a v á n o k szállítmányait, sok dicső h a d i t e t t e t vésve rövid élete t ö r t é n e t é n e k l a p j a i r a . Az angol tengerészeti vezetőség már r é g ó t a nyomában v o l t a keleti f r o n t n a k szóló u t á n p ó t l á s t erősen z a v a r ó német c s a t a - h a j ó n a k . E g y Murmanszk f e l é tartó, c i r k á l ó k k a l és r o m b o l ó k k a l erősen v é d e t t h a j ó k a r a v á n elleni akciója alkalmával a s ű r ű köd leple a l a t t , erős angol köte- lék, amely a 35.000 t a n n á s „Duke of York", 10 drb. 35.6 cm-es lövegekkel és 28.5 tg. m f l d . sebességgel rendelkező k o r s z e r ű c s a t a h a j ó b ó l , „Norfolk", „Bel- f a s t " és „ S h e f f i e l d " cirkálókból és több l e g ú j a b b t i p u s ú rombolóból állt, — megközelítette és k ö r ü l v e t t e . Több ó r á s t ü z é r s é g i h a r c u t á n , több torpedótól találva, szétroncsolt k o r m á n y s z e r k e z e t t e l , egyenlőtlen küzdelemben (8:1) bu- kott el.
A megfeneklett és oldalradőlt Norinandie óceánjáró személyhajót egy és h á r o m n e g y e d é v i szívós m u n k á v a l Newyork kikötőjében, p n e u m a t i k u s e l j á r á s s a l felállították és f e l ú s z t a t t á k . ( A Tenger, 1942. 14. o.).
A „Concordia" d á n áruszállító tengeri hajó Helsingör-ben elkészült; kor- szerű berendezése f i g y e l m e t érdemel. — F ő méretei: legn. hosz. 96.06 m, széles- ség 13.94 m, o l d a l m a g a s s á g a főfdélzetig 6-5 m, t e h e r b í r á s 4100 dwt., ű r t a r t a - lom 2950 b r t , 1. e. ind. 1750, sebesség 12 csomó. — Két k o r s z e r ű La Mont gőz- k a z á n j a (összesen 9 t / ó r a ) 16 atm t ú l n y o m á s ú 400 C° gőzt fejleszt. A g ő z f e j - lesztő f e l ü l e t e 87 m2, a f ű t é s f é l a u t o m a t a Dano-Stoker. A rostélyterhelés 170
i A T e n g e r 1940. 92. old., 1942. 44. é s 61. old., 1943. 64. old. Ujabb tulajdono- suk, a n é m e t e k , a keleti g ó t o k utolsó k é t királyáról n e v e z t é k el őket.
15
k g / m2. S z é n f o g y a s z t á s a lóerő-óránként 0.48 kg. A teljes kazánberendezés sú- lya 52 t, t e h á t lényegesen könnyebb, mint h e n g e r e s h a j ó k a z á n o k esetén volna és a helyszükséglet is kisebb. A főgép hármas-expanziós túlhevítéssel.
A hadicélra igénybe vett kereskedelmi hajótér az 1943. év végével kö- zel m á r 95 százalékát képezte a világkereskedelmi összes h a j ó t é r n e k . Mint- hogy a h á b o r ú s hajótérveszteségeketl csak részben t u d t á k ú j építkezésekkel pótolni, a szabad h a j ó z á s f u v a r t é t e l e i r e n d k í v ü l módon f e l s z ö k t e k .
A Longview—Norris—Phoenixville-i közel 2000 k m h o s s z ú nyersolajve- zeték elkészült, Newyork felé elágazással bir, napi teljesítmény 47.7 millió liter.
A csővezeték 61 cm k. á t m é r ő j ű és 9.5 m m f a l v a s t a g s á g ú acélcsövekből áll.
E vezeték építése hadiszempontból volt f o n t o s és sürgős, m e r t a n a g y s z á m - ban elsüllyesztett t a n k h a j ó k h i á n y á n a k kiegyenlítésére szolgál.
A jég csillapító hatása az árapályra. A t e n g e r j á r á s a m p l i t ú d ó j á n a k n a g y - f o k ú csökkentését figyelték m e g az E l b a f o l y a m torkolatvidékén az 1939/40, 1940/41. és 1941/42. évek erős f a g y o k k a l j á r ó téli időszakában. A H a m b u r g - ban eszközölt mérések szerint a legerősebb jégképződésnél ez a csillapító h a t á s a a jégnek 1940. j a n . 18-tól m á r c i u s 6-ig t a r t o t t , tehát 49 n a p i g és legnagyobb é r t é k e —1.15 m eltérés volt a normális amplitúdóval szemben, míg 1941-ben két amplitúdó-csillapító periódust á l l a p í t o t t a k meg- Az első j a n . 16-tal kezdődő 16 n a p o s és a második, a f e b r u á r 12—26-ig t e r j e d ő 15 n a p o s volt. Az ampli- t ú d ó legerősebb csökkenését, — 0.82 m é t e r t — jan. 19-én f i g y t l t é k meg. Az
1942. év telén, j a n . 14-től f e b r . 21-ig t a r t o t t az első csillapított, 39 napos idő- szak, a második, 17 napos pedig f e b r u á r 26-tól március 14i-g t a r t o t t . Az elért legnagyobb amplitúdó-csökkenés •—1.05 m volt.
Megjegyezzük, hogy a j é g n e k ez a csillapító hatása s e m m i befolyással az ár-apály i d ő p o n t j á r a nincs. Minthogy a h a j ó z á s f e n n t a r t á s a érdekében m a j é g t ö r ő k t a r t a n a k nyitva egy megfelelő közlekedési c s a t o r n á t , amelyben e r ő s a jégzajlás, a j é g f e d ő csillapító h a t á s a is csökken. Régebben, a f o l y a m t e l j e s b e f a g y á s a után, a j é g b u r k o l a t n a k ez a csillapító h a t á s a erősebben érvényesült és csak a jégpáncél r u g a n y o s s á g a mértékéig volt az árapály észlelhető-
A német haditengerészet és légierő által 1943-ban elsüllyesztett kereske- delmi h a j ó t é r : 5,104.141 brt, ebből a h a d i t e n g e r é s z e t r e esik 3,784.541 és a légi- e r ő r e 1,319.600 b r t . Az angolszászok összes vesztesége az 1943. végéig 36 millió b r t . t o n n á r a tehető.2 A német t e n g e r i és légi h a d e r ő által 1943-ben elsüllyesz- t e t t h a d i h a j ó k : 1 c s a t a h a j ó , 1 r e p ü l ő g é p a n y a h a j ó , 9 cirkáló, 86 romboló, 3 tor- pedónaszád, 30 t e n g e r a l a t t j á r ó é s 70 g y o r s n a s z á d . Azonkívül súlyosan meg- s é r ü l t 3 c s a t a h a j ó , 47 cirkáló, 60 romboló, legalább 15 t e n g e r a l a t t j á r ó és 64 gyorsnaszád, amelyek egy része elveszettnek minősíthető.
M. J.
KÖNYV- É S F O L Y Ó I R A T S Z E M L E .
Entz Géza dr t - N é h á n y adat a Tiiitinnopsis campanula Ehrb. ismereté- hez. A m a g y a r biol. k u t a t ó intézet m u n k á i . XV. köt. 1943. Tihany. Szerző a T. c.-ra v o n a t k o z ó m e g f i g y e l é s e i t közli e kis t a n u l m á n y b a n , amelyet f r i s s e n b e g y ű j t ö t t a n y a g o n , f e d ő l e m e z nélkül és metszeteken végzett. A p l a n k t o n e parányi képviselőjének m e s t e r i r a j z a i t közli, bírálja a F a u r é - F r e m i e t nézeteit és a T. c.-nak a T. Bütschlii-vel való a z o n o s s á g á t á l l a p í t j a meg.
Annalen d. Hydrogr. u. marit. Meteorologie. 1943. XI. — Berlin. — B u r - deck Ueber d- jahrl. V a r i a t i o n d. m a g n e t . Deklination. — Becker. Die Vertei- lung d. L u f t d i c h t e a. d. N o r d a t l a n t i s c h e n Ozean. — Spangenberg, Schatzungen d, Himmelsfaxbe m. d. S k a l a v. Ostwald u. Linké.
Marine Rundschau. 1943. Dezember. Berlin. — Iützow. Die Ver. S t a a t e n im Seekrieg. — Kiefer, D a s Meer im europaischen Weltbild. — Der Flugzeug- trager als K a m p f m i t t e l i. modernen Seekrieg. — Klinck owstroem. A u s d.
Friihgeschichte des Unterseebootes.
Kárpátmedence. 1944. j a n . — H e t é n y i , Pusztít az egyke. — Mészáros, A k e n y é r g a b o n a kérdése. . — Kiss, A m é h é s z e t jelentősége. Piláth, A m a g y a r ze- néről, stb. Azonkívül t a r t a l m a s szemle a hazai és külföldi gazdasági élet terén.
U j Magyar Múzeum. 1943. 2. köt. Kassa. — E k ö t e t e t is az a f e n k ö l t szellem lengi át, amit Sziklay oly lángoló szavakba f o g l a l : Jogunk v a n minden t a l p a l a t n y i f ö l d r e ! . . . A K á r p á t o k t ö r v é n y e szent és ö r ö k ! — A k ö t e t b e n kö- zölt cikkek az irodalom, műemlékvédelem, képz.művészet, ipar, kereskedelem, közegészségügy és a t ö r t é n e l e m t á r g y k ö r é b ő l hű keresztmetszetét a d j á k Kassa szellemi életének és törekvéseinek.
E G Y E S Ü L E T I K Ö Z L E M É N Y E K :
Beérkezett adományok: Babare Adél igazg. (200.— P ) , József kir. f ő h e r - ceg tábn. (100.— P ) , B. Michailovits Gy. ny. százd. (100— P ) , Csárszky I. prál.
(50.— P ) . H á l á s köszönettel nyugtázzuk ez úton is.
M. J.
S A Tenger, 1942. 36 é s 60. old.
A T E N G E R , Das MEER, Zeitschrift f. Marine u. Meereskunde, Organ des Ungarischen Adria Vereines. P r á s i d e n t u. S c h r i f t l e i t e r : A. Johannes Mla- diáta, Oberst-Ingenieur, Budapest, XII., Zugligeti-út 41. — W i r bitten alle, auf d a s B l a t t A T E N G E R bezughabenden Zuschriften sowie Tauschexem-
plare an obige Adresse senden zu wollen.
I N H A L T :
Seite r. Barabás, Generalleutn. d. R., Die L a n d u n g der Angelsaehsen in
Sizilien u. Süditalien 1 Dr. Kolosváry G., Die Verbreitumg der E n t e n m u s c h e l n im a t l a n t i -
schen R a u m (1. Abbild.) 7 K L E I N E R E M I T T E I L U N G E N :
Die Balaniden d. Mittelmeeres u. seiner R a n d m e e r e 11 I ' a n a m e r i c a n Airways neue L u f t - F r a c h t - L i n i e n 13 Schwdischer L u f t v e r k e h r S t o c k h o l m — L o n d o n e r ö f f n e t 13
Marine G e n e r a l s t a b in Italien 13 B o d e n u n t e r s u c h u n g des Donau-Seeschiffes „TISZA" 13
Doinau-Seeschiff „KOMÁROM", Stapellauf 14
Seeschiff „ T E J A " f e r t i g gestellt 14 Zu den Angelsaehsen ü b e r g a n g e n e italien. Kriegsschiffe . . . . 14
VISCONSIN, USA-Schlachtschiff v. Stapel gelaufen 14 H e l d e n h a f t e r Kampf des Schlachtschiffes „ S C H A R N H O R S T " . . 14
N O R M A N D I E wurde gehoben 14 CONCORDIA, dánische F r a c h t s c h i f f f e r t i g gestellt 15
Durch deutsche Kriegsmarine u. L u f t k r á f t e versenkte Schiffe . . 15
Die d á m p f e n d e W i r k u n g d e r Eisdecke auf die Gezeiten 15
Ölleitung Longview—Phoenixville f e r t i g 15 F ü r Kriegszwecke b e a n s p r u c h t e H a n d e l s s c h i f f e 15
BÜCHER- U. Z E I T S C H R I F T E N S C H A U : Siehe den u n g a r . Text auf Umschlagseite 2.
F E L H Í V Á S !
A M a g y a r A d r i a E g y e s ü l e t csak a k k o r tud célkitűzéseinek megfe- lelni, a t e n g e r r e vonatkozó kérdéseknek és problémáknak f e l t á r á s á b a n , t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n és i s m e r e t ü k t e r j e s z t é s é b e n eredményesen közre- működni, h a elsősorban t a g j a i a szerény t a g d í j n a k pontos befizetésével, a z u t á n iridalmi és k u t a t ó m u n k á j u k k a l azt t á m o g a t j á k .
F o k o z o t t mértékben áll ez azoin igen tisztelt t a g j a i n k r a , akik az egye- sület i g a z g a t ó s á g á b a n vagy v á l a s z t m á n y á b a n vannak, a h a j ó z á s s a l kap- csolatos ü g y k ö r b e n működnek, v a g y m ű k ö d t e k és akiknek a n y a g i helyzete az, évi 8 pengőt könnyen e l b í r j a , Akik pedig megfelelő készültséggel ren- delkeznek, a z o k a t k é d j ü k a t u d o m á n y o s irodalmi k ö z r e m ű k ö d é s r e is.
F e l k é r j ü k t e h á t minden tisztelt t a g u n k a t , akik egyesületünk törek- véseit eddig is t á m o g a t t á k és t a g d í j u k a t m é g nem fizették le, h o g y azt a hátralékokkal együtt minél előbb beküldjék, m e r t áldozatos munka és (< nyagi támogatás nélkül nem lehet intézményeket f e n n t a r t a n i , illetve fejleszteni.
C s e k k s z á m l a : 27.236, M a g y a r A d r i a Egyesület. Elnökség.
A T E N G E R , II M a r e , R i v i s t a m a r i t t i m a , G i o r n a l e d e l i ' A s s o c i a z i o n e u n g h e r e s e d e l i ' A d r i a t i c o , B u d a p e s t , X I I . Z u g l i g e t i - ú t 41. R e d i g e p e r
C o l o n s l l o d e l g e n i o n a v a l e A . J . M l a d i a t a .
A. T E N G E R ( T H E S E A ) S c i e n t i f i c - m a r i t i m e R e w i e w , P e r i o d i c a l of t h e H u n g á r i á n A d r i a t i c A s s o c i a t i o n , B u d a p e s t , X I I . , Z u g l i g e t i - ú t 41.
Láng L, Gépgyár R.-T, Budapest
A l a p í t t a t o t t 1 8 6 8 .
4 5 0 l ó e r ő s , k ö z v e t l e n ü l á t k o r m á n y o z h a t ó h a j ó d i e s e l m o t o r ; 4 d r b . s z á l l í t v a a M . F . T . R - n e k .
H A 3 Ó D I E S E L M O T O R O K .
G a z d a s á g o s i i z e i n , l e g n a g y o b b ü z e m b i z t o n s á g . G ő z t u r b i n á k , D i e s e l m o í ö r o k , g ő z g é p e k h a j ó v i l á g í t á s c é l j á r a ,
g ő z t u r b i n á s s z í v ó h u z a m p r o p e l l e r e k .
GANZ ÉS TÁRSA R T.
UNGARN - BUDAPEST
ALAPÍTÁSI ÉV 1844 D i r e k t i o n : X . , K ő b ó n y a i - ú t 3 9
G Y Á R T M Á N Y O K : Vasúti kocsik és vasútbiztosító berendezések. Diesel-motorko- csik. Villamos gépek. T e l j e s világítási és erőátviteli berendezések. Villamos moz- donyok. Vasutak villamosítása. T r a n s z f o r m á t o r o k . Villamos készülékek. Számlá- lók. Hajók és h a j ó g é p e k . Kazánok, t a r t á n y o k . Hid- és vasszerkezetek. Emelő- és szállítóberendezések. Benzin-, petróleum-, nyersolaj-, szívógázmótorok és g e n e r á - torok. J á r m ű Diesel-motorok. Szivattyúk és turbinák. Hengerszékek, heragerrovát- koló gépek. M e z ő g a z d a s á g i gépek. Aprító-, kerámiai- és t é g l a g y á r i gépek. Érc és
szélelökészítő berendezések. Hűtőgépek. Öntvények.
E R Z E U G N I S S E : W a g g o n b a u , Diesel-Triebwagen, Elektrische Maschinen und Lo- komotiven, Beleuchtungs- u. Kraftanlaigen, Ele'ktrifizierung voin Eisenbahnen, T r a n s f o r m a t o r e n , S c h i f f - u. Schiffamaschinebau, Kessel, Brücken, Eiseninstruik- iionen, Hebezeuge, B a g g e r , S a u g g a s a n l a g e n , Benzin- u. Roholmotoren, F a h r z e u g - Dieselmotoren, P u m p e n , Walzenstühle, Landwirtschaftliche Maschinen, E r z e u f b e -
reitunigsainlaigen, Küihlmaschinen.
F e l e l ő s kiadó: Mladiáta A. J. XII., Zugligeti-út 41.
B e t h l e n - n y o m d a rt- B u d a p e s t . IX., K á l v i n - t é r 8. Műszaki i g a z g a t ó : Lomliár László.
5006Ü
1944.
XXXIV. ÉVFOLYAM. IV—VI. SZAM.
MEGJELENIK NEGYEDÉVENKINT
Á T E N G E R
TUDOMÁNYOS TENGERÉSZETI ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRAT
A M A G Y A R ADRIA EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E
MEGINDÍTOTTA 1911-BEN
G O N D A B É L A
S Z E R K E S Z T I :
MLADIÁTA JÁNOS A.
F Ő K A P I T Á N Y
9. ábra. — A tengerkutatás új módszerének úttörői: Böhler J o r g dr., Hass H a n s dr. és Wurzian Alfréd. Böhler fejéra tolta a z új szemvédőt, Hass pedig"
a fotogéppel látható.
BUDAPEST
A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET TAGJAI A LAPOT TAGDÍJ F E J É B E N KAPJÁK
TAGDÍJ 8 P, KÖZÜLETNEK 12 P i . m u
A M a g y a r Adria E g y e s ü l e t elnöke és A T E N G E R s z e r k e s z t ő j e : Mladiáta A. János, f ő k a p i t á n y , B u d a p e s t , XII., Zugligeti-út 41. E r r e a címre k é r j ü k
A T E N G E R - r e v o n a t k o z ó leveleket és a c s e r e p é l d á n y o k a t küldeni.
T A R T A L O M :
Oldal
Mladiáta, T e n g e r a l a t t i vadászat és fényképezés, H a s s H. ex- pedíciói a K a r a i b i - és Égei-tengerbe (9 á b r á v a l ) — — 17 Kőlosváry G. dr., B e s s z a r á b i a i t a v a k élővilága — — — — 25
K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K :
Álló hulámok (seiches) tavakon és beltengereken — — — 27 Grönland, mint a. jövő n y e r s a n y a g f o r r á s a — — — — — 29 J a p á n pilóták s z a m u r á j i szelleme — — — — — — — 29 Az ú j olasz f a s i s z t a haditengerészet ismét működik — — — 30
„Gr. Szapáry Gyula", „ B á n f f y " v o n t a t ó k és „ E r z s é b e t királyné"
t e r m e s gőzös k a t a s z t r ó f á j a — — — — — — — 30 A t e n g e l y h a t a l m a k m ű s z a k i b i z o t t s á g á n a k tokiói konferenciája 30 A Szuez-csatorna r. t . olasz részvényei — — — — — — 30 C h a s s e r a i s v á j c i gőzös m e g t á m a d á s a — — — — — — 30 Az 50 éves M a d á r t a n i Intézet — — — — — — — — 30
Kérjük a folyó évi tagdíjnak, illetve előfizetésnek átutalását!
Csekkszám: 27.236. Elnökség.
Kérjük azon t. Tagjainkat, akikre az 1240/44. M. E. rendelet vonat- kozna, szíveskedjenek azt bejelenteni az elnökségnek.
Utánnyomás
csak a szerkesztő engedélyével és a szerző, illetve a lap megnevezésével.
Könyvtár: VIII., Baross-utca 13. — Csütörtök 3—6 óráig.
XXXIV. évf. 1944. IV—VI. szám.
A T E N G E R
A M A G Y A R A D R I A E G Y E S Ü L E T K Ö Z L Ö N Y E F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő : M L A D I A T A A. J Á N O S
B U D A P E S T X I I . , Z U G L I G E T I - U T 4 1 .
TENGERALATTI VADÁSZAT É S F É N Y K É P E Z É S HASS H. EXPEDÍCIÓI A KARAIBI- ÉS ÉGEI-TENGERBE
Irta: Mladiáta A. J. főkapitány.
9 ábrával.
1. — A tenger mélyének rejtelmes világa már évezredek óta izgatja az emberi képzeletet. A gyöngy- és szivacshalászat vagy a törekvés, hogy vízbeesett és elsüllyedt tárgyakat kiemeljenek, valamint hadicélok voltak a víz alá való merülés elsői indító okai, ha a fürdőzők játszi kedvtelésbői eredő merülő úszkálásaitól eltekintünk.
Az ókor írói több ízben említést tesznek búvárokról.1 De a görög szellemnek a technikával szemben elfoglalt negatív, lekicsinylő állás- pontja mellett érthető is, hogy több mint egy évezrednek kellett Hellas letűnése útán eltelnie, míg az újkor küszöbén, természettudományi ala- pon, e problémával foglalkozni kezdtek. É s jellemző, hogy mikor 1476-ban kiadták német fordításban Flavius Vegetius-nak, a Kr. u. IV. század vé- gén í r t De re militari című könyvét, azt Valturio Roberto olasz mérnök- nek 1472-ben kiadott haditechnikai művéből átvett rajzokkal díszítették.
Ebben szerepel a kezdetleges búvárharang első ábrázolása. De csak a gázok és a lélekzés törvényeinek megismerése után volt lényeges szerke- zeti fejlődés lehetséges, melynek főbb állomásait Halley (1716), Smeaton
(1790, légszivattyú), Maillefert (1858) működései jelzik. Az Aristoteles által említett fürdőző, vízalámerült és ormányán át lélegző elefánt alap- eszméjén felépített különböző cső-búvárkészülékek a gyakorlatban nem váltak be, mert a felszínről szívott, tehát normális nyomású levegővel lélegezni már egy méter mélyen a vízszint alatt is, csak néhány másod- percig lehetséges, mivel a tüdő a víznyomást nem bírja legyőzni. Elvi- leg tehát csak a vízmélységnek megfelelő nyomású levegővel tartózkodhat az ember hosszabb ideig és nagyobb mélységben is víz alatt megfigyelés vagy munka végzése céljából.
Ezt az elvet úgylátszik már az asszírok is ismerték, mert mentés- nél vagy hadivállalkozásaik során, meglepetésszerű folyamátkeléseknél
i Homeros, Ilias XVI. — Aristoteles, Problemata 32. -— és De partib. anim, II. 16. — Thukydides, VII. 25. — Herodotos, VIII. — Bizánci Philon, Mech. 4. 5. — továbbá Livius, Blutarchos, Kallisthenes.
18
alkalmazták is, amint az egy kőreliefen, amely a Kr. e. 9-ik századból származik, szemlélhető.
Siebe-Gordon (1819) a búvár fejére sisakot borított és sűrített le- vegőt szivattyúzott a sisak alá. Később Rouquayról (1866) a h á t r a csa- tolt légtartányba légszabályozót szerelt. Ujabban függetlenítették a bú- várokat a vízfeletti szivattyútól, mert sűrített oxygént acélpalackokban visznek magukkal, mozgásuk tehát nincs gátolva.
Ilyenek Kermode, Davis-Hill és a Dragerwerke búvárkészülékei.
Mindezek azonban a tengerfenéken végzendő biológiai kutatásokhoz nem megfelelők, mert nehézkesek, költségesek és nagy súlyúak.
Ezért e célra eddig a búvársisakot használták a kutatók. Ennek legegyszerűbb kivitele egy alul nyitott, szélén párnázott fémhenger, mellső ablakkal, amelyet a fejre borítva a vállakra helyeznek, ebbe egy gumicsövet illesztenek, amelyen át a kis hajón elhelyezett kézi szivattyú- val, a mélységnek megfelelően sűrített lélegzési levegőt vezetik. Ez az egyszerű búvár felszerelés 12 m mélységig biztonsággal használható.
Tengerbiológiai megfigyelésekre első ízben Milner E. használta, akit a francia Tudományos Akadémia Szicília egyik vízalatti partrészle- tének átkutatásával bízott meg. Ilyent használtak az American Museum of National History kutatói is,3 amellyel 12 m mélységig biztonsággal leszállhattak.
Mélytengeri kutatáshoz W. Beebe (1930—34) Bathysphera-nak el- nevezett, teljesen zárt fémgömböt használt, amellyel 1934. augusztus 15-én, a Bermuda szigetcsoport Nonsuch szigete közelében Barton O.-val a gömb tervezőjével, 923 m mélyre szállt le. Átmérője 142 cm, falvastag- sága 3 cm és súlya2430 k g volt.
2. — Hass Haiis dr., a fiatal úszósportkedvelő, aki eleinte műegye- temi hallgató volt, de később a zoologiához pártolt, 1937 nyarán a Ri- viérán, majd Dalmácia partjain, Raguzánál és Monaco átlátszó vizein tanulta meg, hogy miként lehet különleges, a lábfejekre erősített gumi- uszonyokkal, vízhatlanul az arcra szorított szemüveggel és lándzsával vagy szigonnyal felszerelve a vízben könnyedén és gyorsan mozogni és halakra vadászni. Első sikerein felbuzdulva és a tenger mélyén látott csodálatos élményektől ittasulva — amelyekről Beebe is oly elragadta- tással írt, — páratlan lelkesedéssel azon fáradozott, hogy a látottakat fényképeken és filmeken is rögzíthesse és hogy az eredményeket a tudo- mányos kutatás szolgálatába állíthassa. Első dolga volt tehát egy meg- felelő vízhatlan burokba zárható fotogép beszerzése, illetve készítése. A burkot eleinte fémből, m a j d eluminiumból, újabban plexiüvegből készít tette az időközben szerzett tapasztalatok felhasználásával. A fotogép egy kis 24X24 mm, nagy fényerejű (Biotar 1:2), a filmfelvevő gép pedig
M i M i ' '! : 1 I II'!!
2 A Tenger, 1934. 450. és 1935. 50. oldal.
3 R. W. Miner, D i v i n g in Coral gardens, N e w y o r k , 1933. — W. Beebe, Non- such: Land of w a t e r — és Half mile down. Newyork, 1936.
