MLADIÁTA JÁNOS A
29 csekély külső légköri impulzus által ébresztett 1—2 csomó sebességgel
haladó, tehát hosszú periódusú hullámok keletkeznek.
Ezzel f ü g g össze a holtvíznek jelensége is, amely a kis sebességű vitorlás hajóknál aránylag tetemes sebességveszteséget okozhat. Nansen 5 m merülésű ,,Fram"-ja, ily vízben alig haladt 1 tengeri mérföldnél gyorsabban. Zárt medencében az intern hullámok álló hullámokká vál-tozhatnak. A holtvizet már több fjordban és folyamtorkolatban is ész-lelték.6
A skót tavakban is figyeltek meg ily intern hullámzást a felső me-leg és az alsó hideg réteg határfelületén, amely mozgást intern thermi-kus seiche-nek nevezték.7
Ha m a j d a tenger mozgásait dinamikus módszerekkel e tekintetben is részletesebben tanulmányozni fogják, világosság fog derülni e bonyo-lult oceanográfiai jelenségekre is.
M. J.
G r ö n l a n d — m i n t a j ö v ő n y e r s a n y a g f o r r á s a .
Földünk legnagyobb szigete, Grönland, 2,175.000 km2 területű, amelynek csak 5%-a jégmentes. A keskeny parti sáv gyéren lakott, alig 18.000 lakossal, köztük közel 300 európai, a többi eszkimó. Dánia fenn-hatósága alatt áll. Legfontosabb nyersanyaga a Kryőlith, (Na3AlF(i) jégkő, amelyből 1940-ben 55.000 tonnát termeltek. 1939. ó t a a „Kryőlith Selskabet Öresund A / S " társaságé a kitermelési jog, amely társaságban az állam is társtagként szerepel. Alumínium, timsó, nátron, szóda stb.
előállítására szolgál és Ivigtut-nál fejtik. További nyersanyag a márvány és a szén.
J a p á n p i l ó t á k s z a m u r á j i s z e l l e m e ,
amely a biztos találat céljából a leküzdendő hajóra zuhanó pilóta hőstípu-sát termelte ki, a bajtársi önfeláldozás újabb ritka hőstettének vált for-rásává. Április 14-én, az Indiai-óceánon haladó japán hajókaravánt ki-sérve, Kiyoshi Isnikawa pilóta észrevette, hogy egy ellenséges tenger-alattjáró naszád 3 torpedót lőtt ki a karavánra. Vészjelzésére kettőt sike-rült a veszélyeztetett hajóknak kikarülniök, a harmadik torpedó azonban egyenesen egy csapatszállító hajónak tartott. Isnikawa habozás nélkül gépiével rávetette magát a rohanó torpedóra, amely így felrobbanva, célját el nem érhette már. A megmentett japán hajó személyzete pedig tisztelgő állásba helyezkedett Isnikawa-nak, az immár őseihez megtért, busidó szellemű b a j t á r s hős cselekedete láttára.1
0 Nansen, The N o r v é g i á n Nordpolarexpedition, 1906. — E k m a n W.
1 Watson, Movements of the w a t e r s of Loch Ness. Geogr. Journ. 1904. Vol. V.
i A Tenger, 1940. 82. old.
30
Az ú j olasz fasiszta h a d i t e n g e r é s z e t ismét működésbe lépett.
Nettuno előtt Todaro gyorsnaszád flottillájának egy MAS-naszádja az éj leple alatt, kilőtt torpedójával egy ellenséges rombolót, majd utána kivetett aknával egy ő r h a j ó t elsüllyesztett. Ez volt az újonnan szerve-zett fasiszta haditengerészet első hadi tette, tűzkeresztelője. így kívánja az ú j Olaszország jóvátenni az 1943. szeptember 8-iki szégyenletes áru-lást, amely sötét árnyként borult az egykoron oly büszke olasz hadi-tengerészetre.2
Gr. Szapáry Gyula, B á n f f y v o n t a t ó gőzösök és E r z s é b e t k i r á l y n é termesgőzös k a t a s z t r ó f á j a .
Gr. Szapáry vontatógőzös IV. 14-én Dunaszekcsőnél angolszász repü-lők által ledobott mágneses fenékakna fölé került, súlyosan megsérült és elsüllyedt; vele veszett el 9 ember, kötelességük teljesítése közben. Más-nap, IV. 15-én az Erzsébet királyné került Kisapostag közelében aknára, este 5 óra u t á n a Dunavecse állomást elhagyva. A kapitánynak sikerült a hajót, amely hátul léket kapott, a balpart közelében lehorgonyozni. A mentési munkálat azonnal megindult, amelynél Kisapostag lakossága is segítségére j ö t t a hajó személyzetének. A 463 u t a s t és a podgyász egy-részét megmentették. Haláleset nem történt. Csupán 30 ember szenve-dett könnyebb sérüléseket, akiket a parton azonnal orvosi segélyben ré-szesítettek, A gőzös este 10 óra után, miután a hajószemélyzet is el-hagyta, elsüllyedt. A h a j ó t már kiemelték. Gr. Szapáry kerekes vontató 1890-ben épült, 58 m hosszú és 550 lóerős, az Erzsébet királyné oldalke-rekes személygőzös pedig 1921-ben épült, 76 m hosszú és 800 lóerős. A
„Bánffy" 1898-ban épült, 58 m hosszú, 650 lóerős. Mindhárom a MFTR állományába tartozott.
Május 6-án a Bánffy vontató süllyedt el H a r t á n á l ; nyolc MFTR-személy, 1 folyamőr tiszt, 1 orvos és 6 folyamőr vesztette itt életét.
, Mind hősi halottjai a most tomboló nagy küzdelemnek!
A t e n g e l y h a t a l m a k műszaki b i z o t t s á g á n a k tokiói k o n f e r e n c i á j á n
Tozso japán miniszterelnök, miután a háború győzelmes befejezéséhez szükséges intézkedéseket összhangba hozták, kijelenítette, hogy a tengely-államok hite a végső győzelemben és legyőzhetetlen helyzetünkben mind-inkább megszilárdul. Az angolszász sajtó pedig bizonyos nyugtalansággal figyelte a konferenciát, amelynek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint az a szűkös hivatalos közleményekből kiderülne.
A Szuez-csatorna r. t. olasz kézben volt részvényeit
Badoglio, hogy kormánya elismerését a Szovjet részéről ezzel is előser gítse, a Szovjetunióra ruházta, amely a Földközi-tenger térségében való imperialista törekvéseihez ezzel újabb támpontot nyert.
2 A T e n g e r 1940. 69. old. — 1942. 55. old. — 1943. 62. old.
31
Chasserai svájci gőzhajót
1944. április 22-én angolszász repülők, P o r t Vendres előtt megtámadták.
A h a j ó t javítás céljából Cette kikötőjébe vontatták. í g y tisztelik a szö-vetségesek a semleges hajó lobogóját.
Az 50 éves M a d á r t a n i Intézet és kapcsolatai a tengerbiológiával.
A Madártani Intézet, ez a teljesítményekben is szép múltú magyar intézmény fennállásának immár 50-ik évfordulójához érkezett. „A Ten-ger" hasábjain azért emlékezünk meg róla, mert az Intézet történetében a tengerbiológia a tengeri madarak tanulmányozásával szerepelt s így az ügy érdeklődési körünkbe vág.
1901-ben Hermán Ottó, a Madártani Intézet megalapítója Csörgey Tituszt megbízta azzal, hogy Dalmáciában madárvonulást figyeljen meg.
Csörgey Spalatóba utazott és 1901 november 24-től öt hónapon keresztül végezte megfigyeléseit. Ezekről több értékes dolgozatban számolt be.
Leglényegesebb az „Öt hónap Spalatóban" címen.megjelent cikk. („Aqui-la", 1903.). Ebben Kolombatovic G. eddigi tengerparti munkásságát is összefoglalta, úgyhogy Dalmáciára nézve még ma is ez az egyetlen teljes összefoglaló, tengeri madarakkal foglalkozó munka, hiszen a posthumus fieiserr-könyvben is csak jegyzék van a dalmát madarakról.
Csörgey után Dr. Szlávi Kornél munkája érdemel említést. Szlávi ugyan megelőzte Csörgeyt, mert 1899 és 1900 tavaszán végzett már gyűj-téseket Lussinpiccolo környékén, de erről tudományos közlés nincs.
Ezért említjük csak másodsorban. A gyűjtés anyaga viszont szintén a Madártani Intézet múzeumába került, s így hazai közkincseinket gyara-pította.
Ugyancsak az 1900-as évek sarajevói értekezletei után tesz javas-latot Hermán Ottó, hogy Zágrábban Horvát Ornithológiai Központ állít-tassék fel. Ezért most a Madártani Intézet 50-ik évfordulója alkalmából, anak vezetői, Plancic J. professzor és Mastrovic A. a következő magyar nyelvű sorokat' intézték a Madártani Intézethez:
,,. . . mi horvátok különös hálával tartozunk intézetének, mivel a Horvát ornithológiai központ, amely a madarak vándorlásának Horvát-ország és Slavonia területein való tanulmányozása céljára szolgált, inté-zete szakmunkásai kezdeményezésére és utasításai szerint lett alapítva.
Az intézete szakerőinek munkálkodása ma is szakmnukáink serkentésére szolgál és szakembereink együttműködése ma mindjobban fejlődik. Kí-vánságunk, hogy ezen együttműködés mind nagyobb és mind tartósabb legyen, mert az a madártani tudomány hasznára és a baráti népeink büszkeségére fog válni".
Az „Aquilá"-ban több kisebb közlemény* jelent meg az Adria ma-dárvilágáról s az előbb említett Mastrovic éveken át gyűjtötte a madarak gyomortartalmát Dalmáciából Vasvári Miklós dr. részére ,sőt egész ma-darakat is küldött az intézetbe, melynek így az egykori magyar tenger-partról állandóan volt muzeális utánpótlása.
82
Az 50 éves forduló alkalmával a MAE kívánja a Madártani Inté-zetnek, hogy sikerekben dús ú j félszázadot éljen meg és, hogy sikerüljön neki a mi egykori szép Adriánkkal helyre állítani azt a kapcsolatot, melynek révén az 1900-as évek elején oly sok értékes vizsgálatot végzett.
Dr.Kolosváry Gábor.
így szövögeti a m a g y a r kultúra kapcsolatait a szomszéd népekkel mind szorosabbá. A magyarok pedig örömmel értesülnek, hogy kultúr-munkájuk kisugárzásai termékeny talajba jutottak és baráti elismerést arattak.
A Szerkesztő.
* Az „Aquila"-ban megjelent adriai cikkek jegyzéke:
1. Chernel István, Sterna cantiaca Gm. 1899.
2. Csörgey Titus, Spalato téli madárvilága. 1902.
3. Csörgey Titus, ö t hónap Spa.latóban. 1903.
4. Kosztka László, Ornithológiai m e g f i g y e l é s e k F i ú m é t ó l a Szaharáig. 1905.
5. Linder Károly, Madárvonulási töredékek Délalbániából. 1919.
6. Lodge, R. B., M e g f i g y e l é s e k a „Pelcanus crispus"-ról. 1907.
7. Mannsberg A r v é d báró, M a d á r t a n i m e g f i g y e l é s e k Dalmáciából 1916.
8. Mannsberg A r v é d báró, Madárvonulási adatok Dalmáciából é s Isztriából 1913.
tavaszán. 1919.
9. Mastrovic, Antun, A csókák f é s z k e l é s e az adriai tengerparton. 1939.
6. ábra. — Böhler korallokat g y ű j t a Karaibi-tengerben.
7. ábra. — A csodás korallmezök a Karaibi-tengerben. Elöl e g y óriási
agykorall (Maeandrina).
A T E N G E R , D a s M E E R , Zeitschrift f. M a r i n e u. Meereskunde, Organ des Ungarischen Adria Vereines. P r á s i d e n t u. Schriftleiter: A. Johannes Mla-diáta, Oberst-Ingenieur, B u d a p e s t , XII., Zugligeti-út 41. — W i r bitten alle, auf das B l a t t A T E N G E R bezughabenden Zuschriften sowie
Tauschexem-plare an obige Adresse senden zu wollen.
I N H A L T :
Seite Mladiáta J., J a g d und F o t o u n t e r W a s s e r . Hass-Expeditionen
in d a s Karibische Meer u. in die Aegáis — — — — 17 Kolosváry G. Dr., Die Lebewelt der Bessarabischen Seen — — 25
K L E I N E R E M I T T E I L U N G E N :
Stehende Wellen (Seiches) auf Seen u. Binnenmeeren — — 27 Grönland als z u k ü n f t i g e R o h s t o f f q u e l l e — — — — — 29 Samurai-Geist j a p a n i s c h e r Piloten — — — • — —• — 29 Die faschistische ital. Marine wieder in Tátigkeit — — — 30 Gr. S z a p á r y Gyula und B á n f f y Schlepper sowie E r z s é b e t
k i r á l y n é P e r s o n e n d a m p f e r auf Mínen gelaufen — — — 30 Technische Konferenz d. A c h s e n m á c h t e in Tokio — — — 30 Akti Italienische Suez-Aktien an S o w j e t abgetreten — — — 30 Italienische Suez-Aktien an Sowjet a b g e t r e t e n — — — — 30 D a s 50-jáhrige Jubil. des Ungar. Ornitholog. I n s t i t u t e s in
B u d a p e s t — — — — — — — — — — — 31
F E L H Í V Á S !
A M a g y a r Adria E g y e s ü l e t csak a k k o r tud célkitűzéseinek megfe-lelni, a t e n g e r r e vonatkozó kérdéseknek és problémáknak f e l t á r á s á b a n , t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n és ismeretük t e r j e s z t é s é b e n eredményesen közre-működni, h a elsősorban t a g j a i a szerény t a g d í j n a k p o n t o s befizetésével, a z u t á n iridalmi és k u t a t ó m u n k á j u k k a l a z t t á m o g a t j á k .
F o k o z o t t mértékben áll ez azan igen tisztelt t a g j a i n k r a , akik az egyesület i g a z g a t ó s á g á b a n v a g y v á l a s z t m á n y á b a n vannak, a h a j ó z á s s a l k a p -csolatos. ü g y k ö r b e n működnek, vagy m ű k ö d t e k és akiknek a n y a g i helyzete az évi 8 p e n g ő t könnyen e l b í r j a , Akik pedig megfelelő készültséggel ren-delkeznek, a z o k a t k é d j ü k a t u d o m á n y o s irodalmi közreműködésre is.
F e l k é r j ü k t e h á t minden tisztelt t a g u n k a t , akik egyesületünk t ö r e k -véseit eddig is t á m o g a t t á k és t a g d í j u k a t m é g nem fizették le, hogy azt a hátralékokkal együtt minél előbb b e k ü l d j é k , m e r t áldozatos munka és anyagi támogatás nélkül nem lehet intézményeket f e n n t a r t a n i , illetve fejleszteni.
C s e k k s z á m l a : 27.236, M a g y a r A d r i a Egyesület. Elnökség.
A T E N G E R , II Mare, R i v i s t a m a r i t t i m a , Giornale deli' Associazione u n g h e r e s e deli' Adriatico, Budapest, XII. Zugligeti-út 41. Redige per
Colonello del genio n a v a l e A. J. Mladiata.
A T E N G E R ( T H E S E A ) Scientifie-maritime Rewiew, Periodical o£
the H u n g á r i á n A d r i a t i c Association, B u d a p e s t , XII., Zugligeti-út 41.