elterelnek.
Összegezve az elmondottakat, láthatjuk, hogy az adriai tenger tu-lajdonképpen túl kicsiny ahhoz, hogy benne különböző magasabbrendű és jól elhatároható életrégiókat állapíthatnánk meg. A függélyes elter-jedés tekintetében természetesen meg vannak a tagozódások, de vízszintes irányú tagozódása úgyszólván nincs. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az Adriai tengeren a kutatásnak még bő terei nyílik. Sokat nem tudunk még róla s reméljük, hogy lesz alkalma a magyar biológiának is, hogy ki vegye részét ennek a szép tengernek amely egykor magyar tenger is volt, tudományos megismerésében. Általában elmondhatjuk, hogy a Földközi tengervidéke az Adriával együtt, az emberi művelődés egyik bölcsője. A biológiai tudomány még adós m a r a d t azzal, amivel e kultú-rákban oly gazdag tenger-vidéknek tartozik. A dicső magyar múlt nem csak vonz minket, hanem kötelez is. A magyar társadalom és a magyar biológia eddigi közönyössége az Adria iránt nem csak érthetetlen, hanem egyben súlyos hiba is.1)
'/. unammenfamurig:
Verfasser gibt ein allgemein biologisches Bild des Adriatischen Meeres und erláutert die Lebensráume der einzelnen Tiefenzonen. E r be-tont die Wichtigkeit der diesbezüglichen weiteren Forschungen, da noch Vieles zu erhellen wáre.
Der Schriftleiter betont hiezu welche Bedeutung der Adria, als un-garischem Lebensraum zukommt, weist auf die ungarischen zwei Adria-Expeditionen und rügt die Gleichgültigkeit der seinerzeitigen Behörden.
1. Az Adria kutatása magyar és osztrák részről csak röviddel a múlt világháború előtt indult meg nagy nehezen. Jellemző az e téren uralkodó közönyre és megnemértésre, hogy a. rovignói biológiai intézetet is németek alapították és tartották fenn és 1910-ben a Kaiser Wilhelm Ges. vette gondozásába. A Magyar Adria Egyesület által rendezett két Najade-kutató expedíció létrejötte is csak sok, szívós utánjárásnak, sajtó-prcpagandának és főleg Gonda Béla lankadatlan fáradozásának volt kö-szönhető, mert a hivatalos közegek teljes részvétlenségbe burkolództak.
Széchenyi szellemére van ismét szükség, hogy szunnyadozásából fel-riassza ezt a sok, nagy tehetséggel rendelkező magyar nemzetet. Bár a jelen pillanatban létharcunkra kell minden erőnket koncentrálnunk, az Adria további kutatásának lehetőségét magyar részről is szemmel kell tartanunk.
A Szerkesztő.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
A Szuez-csatorna francia részvényeit De Gaulle Moszkva kezére játszotta, ami újabb jele a Szovjet közelkeleti imperialista törekvéseinek. De az USA, egyetértésben Londonnal, már állást foglalt e politikai hátterű üz-let ellen, nem azért, mintha szívén viselné a franciák érdekeit, hanem mert s a j á t expanzív politikáját keresztezné ez.
Hogy mit jelent ez gazdaságpolitikai szempontból Olaszország és Franciaország számára, azt néhány alábbi adattal kívánjuk érzékeltetni.
1937-ben a szuezi csatorna forgalmában Olaszország Anglia után a 2-ik helyet foglalta el 5.86 millió tonnával az összesen 31 millió tonnából.
Bár a csatorna eredeti építési tervei a trieszti De Negrelli-<től származ-tak, a francia Lesseps befolyására a Párisban székelő csatorna-társaság-ban, a Cie. universelle du Canal maritime de Suez-ben a francia érdekek jutottak túlsúlyba. A francia-egyiptomi tőkével indult társaság részvé-nyeinek 44%-át az egyiptomi kormány jegyezte, de később azt ettől Anglia 4 millió fonttal megvásárolta. Anglia az India felé vezető rövidebb hajóút biztosítására mindinkább gyors ütemben kiépíti a Földközi-tenger térségében fekvő hadászati támpontjait is, egyben nem feledkezik meg a Csatorna busás jövedelmének kellő lefölözéséről sem. 1937-ben a be-vétel 1454 millió f r . f r a n k r a rúgott, ebből a részvényesek között 952 mil-liót osztottak szét, az angol osztalék pedig 2 millió fontra rúgott. Emel-lett a 32 igazgatótanácsi tagok mindegyike évi 400.000 frk. jövedelemben részesült. Ily óriási bevétel természetesen csak a hajózási érdekeltségek rovására kiszabott, uzsora számba menő, magas átkelési illetékek révén volt biztosítható, amelyek az áru értékének átlag 3%-át, a szállítási költségeknek pedig, keletázsiai viszonylatban, 12—14%-át tette ki. Olasz-ország pld. 1937-ben illeték címen 175 millió lirát fizetett a Társaságnak.
E z az illeték Suez-netto-register-tonnánként 1936-ban 5.75 ar.
f r a n k volt.
A részvények 53%-a francia polgároknak, 44%-a pedig az angol kormány birtokában van.
A tőzsdei spekuláció is szemérmetlenül működött. 1937-ben az ere-detileg 250 ar. f r k . értékű részvényt már 25.282 frk-al jegyezték. Európa népeinek érdeke nem számított semmit, itt minden csak üzlet volt. íme ily gazdasági értékeket játszott most Badoglio Olaszország halálos ellen-felének kezére.
Politikai szempontból említésre méltó még, hogy az 1936,-iki leg-utóbbi angol-egyiptomi egyezmény értelmében Anglia még 20 évig meg-szállva t a r t h a t j a a Suez-csatorna bizonyos parti övezetét. Másrészt a csatorna-koncesszió 1969-ben lejár, amikor is a csatorna minden felszere-lésével együtt Egyiptom birtokába száll vissza. Bizonyos, hogy ezt az Egyiptomra nézve fontos időpontot a most dúló világháború eseményei, valamint a Közel-Keleten mindinkább kiélesedő angolszász-szovjet érde-kek harcának kimenetele is befolyásolni fogják.
47
Heringeket fogtak a halászok Konstanca előtt,
ami nagy feltűnést keltett halászati körökben. Valószínűleg a Krim part-jairól zavarták el e halakat, ahol néha tetemes rajokban jelentek meg.
Normadnie volt francia óceánjáró hajónak helyreállítását
az USA tengerészeti hatóságai, megfelelő munkaerő hiányában, a háború utáni időre halasztották.
Trapezunt kikötőjét a török k o r m á n y 1 millió t. f o n t költséggel korsze-rűsíteni és kibővíteni szándékozik.,
Az angol hajózás antiszociális szellemére jellemző, csak k a l m á r érdekekel szolgál a s o u t h a m p t o n i tengerészeti Iskola vezetőjének ama megállapítása, hogy az állam nem t ö r ő d i k a tengerészek egészségével, sőt előzetes orvosi vizsgálat a l á sem kerül az i f j ú h a j ó s nemzedék, a h a j ó s c s a l á d o k lakásviszonyai pedig s z é g y e n f o l t j á t képezik a b r i t világnak.
Az USA hadianyaggyártás nagymérvű fokozásának hat á s a a nyers vas-és acélgyártás terén is h á t r á n y o s a n vas-észlehetők m á r , Az 1942. elején üzemben Service t i t k á r a — semmi okunk sincs, hogy csalóka reményekben ringassuk ma-gunkat. (Mainchester G u a r d i a n ) .
A Feketetenger mint magyar élettér1) mindinkább g a z d a s á g i elgondolá-saink előterébe lép. Bár évszázados múlttal bír a m a g y a r gazdasági expan-ziónak a Duna m e d r é n á t a L e v a n t e felé k i s u g á r z ó törekvése, ennek gyakor-lati első m e g v a l ó s í t á s á r a csak a Magy. Folyam- és T e n g e r h a j ó z á s i rt.-nek ala-p í t á s á v a l (1895) a kombinált f o l y a m i - t e n g e r h a j ó f o r g a l m á v a l k e r ü l t a sor.
Később pedig az á t r a k o d á s nélküli, közvetlen d u n a - t e n g e r i f o r g a l m a t lebonyo-lító D u n a - t e n g e r h a j ó z á s i rt. (1934) szolgálta ezt az ügyet. A D u n á t m á r Széchenyi I. ,,a belső közlekedés ütőerének"-) m a j d „külkereskedelmi csator-nának"'*) nevezi, de őt is u t o l é r t e az eszményeik önzetlen s z o g á l a t á b a n álló megnemalkuvó, b á t o r l e l k ű ú t t ö r ő k s o r s a : irigység, gáncs és megnemértés,
mun-k á j á n a mun-k gyümölcsét, pedig orozva másomun-k a r a t t á mun-k le. Ha nem is valósult meg t e l j e s e n Széchenyi I. kívánsága, „Vizeink tökéletes rendbehozása, Pest-Budának a feketetengerrel gőzhajókkal rendes s úgyszólván mindennapi összekötte-tése . . ,"4), a hajózás, sok balítélet, emberi gyengeség legyőzése után mégis megindult. És ez a fontos! pld. 17.34 millió t o n n á t kitevő összkivitelnek 92.3%-a bonyolódott a tengeri u t a k o n á t le, addig ez 1937-ben m á r 90.8%-ra csökkent. A Dardanellákom át ') Ez a cikk bár a balkáni politikai fordulat előtt készült, aktualitása továbbra is fennáll. - Mladiáta, Széchenyi géniusza és a m a g y a r hajózás, A T E N G E R , 1941.
7 / 9 . sz.
2) Majláth, S z é c h e n y i I. lev. II.
3) Széchenyi I. Naplói, lev. II.
Széchenyi I. Stádium. 1833.
48
pedig az 1935-ik évi 9 millió t.-ról, a m i az összkivitelnek 52%-a volt, 1939-ben 1.7 m. t o n n á r a , azaz kb. az 1 / 5 - r e e s e t t le, ami az összkivitelnek 38%-a. E z e n kromércszál-lítások betiltásával kezdődött és aligha szolgálja a t ö r ö k érdekeket.
Japán harcos szelleme n y i l v á n u l t meg abban a pedagógiai intézkedésben is, hogy a haditengerészeti a k a d é m i a termeinek f a l a i n f ü g g ő hírneves j a p á n t e n g e r n a g y o k arcképeit e l t á v o l í t o t t á k onann, m e r t a f i a t a l tiszti növendékeket most nem érdekli a r a n g l é t r á n való felemelkedés, h a n e m csak egy szent gon-dolat t ö l t i be lelküket, hogy h a z á j u k védelmében i f j ú életüket a r á z u h a n ó re-pülőgépen és ahaláltorpedón feláldozva, minél több ellenséget kapcsoljainak ki a küzdelemből. B á r a technikai f e l k é s z ü l t s é g és vele a műszaki t u d á s é s alko-t á s nagyrabecsülése az a l a p j a a k o r s z e r ű háborúnak, a rendíalko-thealko-tealko-tlen hialko-t és bizalom a győzelemben és az áldozatos, lovagias, szamurái szellem lehet csak a végső győzelem biztos záloga. Mi m a g y a r o k , Szent László, H u n y a d i János, Zrinyi, Rákóczi é s Széchenyi szellemének neveznénk ezt, amire n a p j a i n k b a n oly égetően szükségünk volna.
N e feledjük, h o g y ez az egyetlen ú t a biztos győzelemhez: az önzetlen, szerény áldozatvállalás, a szüntelen szakszerű munka és bátor, habozás nél-küli bevetése életünknek nemzeti eszményeink érdekében. Ezzel szemben az oly-a n n y i r oly-a elterjedt önző, k oly-a l m á r és c u n c t oly-a t o r lelki oly-a l k oly-a t , oly-az oly-anyoly-agioly-as, koly-apzsi,
A román dunai flotillát IX. 2-án szovjet parancsnokság alá helyezték a tiszteket és legénységet pedig hadifogolyként elszállították. A r o m á n ten-g e r i f l o t t á r a is hasonló s o r s v á r ; az olajkészleteket m á r le is f o ten-g l a l t á k . Meten-g-
Első lépése ez a Szovjetnek, h o g y a régi orosz regime célkitűzéseivel egyezően a Dardanellák b i r t o k á b a j u s s o n . M. J.
A T E N G E R , Das M E E R , Zeitschrift f. Maríné u. Meereskunde, Organ des Ungarischen Adria Vereines. P r á s i d e n t u. S c h r i f t l e i t e r : A. Johannes Mla-diáta, Oberst-Ingenieur, Budapest, XII., Zugligeti-út 41. — Wir bitten alle, auf d a s B l a t t A T E N G E R bezughabenden Z u s c h r i f t e n sowie
Tauschexem-plare an obige Adresse senden zu wollen.
I N H A L T :
Seite Mladiáta A. •]., B e i t r á g e zur k o n s t r u k t i v e n E n t w i c k l u n g des
Schiffsnnkers. Mit 7 Abbildungen — — — — — — 33 Kolosváry G. dr., Biologische Übersicht der A d r i a — — — 41
K L E I N E R E M I T T E I L U N G E N :
Die f r a n z ö s i s c h e n Aktién der Suez-Kanal-Ges. — —• — — 47 H e r i n g - F a n g vor C o n s t a n z a — — — — — — — — 47 E r v e i t e r u n g des H a f e n s v. T r a p e z u n t — — —• •— — — 47 Der antisoziale Geist in der englisch:n S c h i f f a h r t — — — 47 Rcheisen- u. S t a n l f a b r i k a t i o n der USA — — — — — — 47 Rie Z u k u n f t der britischen S c h i f f a h r t — — — — — — 47 Das Schwarze Meer als ungarischer L e b e n s r a u m — — — — 47 Der K á m p f s r i s c h e Geist J a p a n s — — — — — — — 48 Die r u m á n i s c h e F l o t t é unter S o w j e t - L e i t u n g — — — — 48
F E L H Í V Á S !
A Magyar Adria Egyesület csak akkor tud célkitűzéseinek megfe-lelni, a tengerre vonatkozó kérdéseknek és problémáknak feltárásában, tudományos kutatásban és ismeretük terjesztésében eredményesen közre-működni, ha elsősorban tagjai a szerény tagdíjnak pontos befizetésével, azután iridalmi és kutató munkájukkal azt támogatják.
Fokozott mértékben áll ez azan igen tisztelt tagjainkra, akik az egye-sület igazgatóságában vagy választmányában vannak, a hajózással kap-csolatos ügykörben működnek, vagy működtek és akiknek anyagi helyzete az évi 8 pengőt könnyen elbírja, Akik pedig megfelelő készültséggel ren-delkeznek, azokat kédjük a tudományos irodalmi közreműködésre is.
Felkérjük tehát minden tisztelt tagunkat, akik egyesületünk törek-véseit eddig is támogatták és tagdíjukat még nem fizették le, hogy azt a hátralékokkal együtt minél előbb beküldjék, mert áldozatos munka és anyagi támogatás nélkül nem lehet intézményeket fenntartani, illetve fejleszteni.
Csekkszámla: 27.236, Magyar Adria Egyesület. Elnökség.
A T E N G E R , II Mare, R i v i s t a marittima, Giornale deli' Assoeiazione ungherese deli' Adriatico, B u d a p e s t , XII. Zugligeti-út 41. Redige per
Colonello d e l g e n i o n a v a l e A . J . M l a d i á t a .
A. T E N G E R (THE SE A ) Seientific-maritime Rewiew, Periodical of the H u n g á r i á n Adriatic Association, B u d a p e s t , XII., Zugligeti-út 41.