Előzetes tájékoztatás Magyarország gyáriparának háborús károsodásáról

(1)

nem annyira az épületek rongálódtak meg, mint inkább a felszerelések pusz—

tultak el. A legfontosabb hatósági nyilvántartások közül az anyakönyvek—

ben kárt szenvedett községek és vá- rosok száma szerencsére elég aláesony- nak mondható. Már a telekkönyveki ben, kataszteri bírtoklfvekben jóval je-

lentősebb károk keletkeztek, az ú, n.

népmozgalmi nyilvántartások pedig számos községben és városban csak—

nem teljesen megsemmisültek,

Lezárva az adatgyűjtést s végig tekintve a beérkezett anyagon, be kell vallani, hogy a felvétel nem járt teljes eredménnyel de mindenesetre ör—

vendetes, hogy már 1945. június végé—

vel sikerült az első országos adatgyüj—

tést végrehajtani s bár, az első alka-

_lommal _a községeknek és városuk

4-7%—át még nem lehetett idejé adatszolgáltatásra bírni, nagyon rövi . idővel az ország teljes felszabadulása után megindult az élet statisztikai—

vonatkozásban is és ezzel egy újab lépés történt a kibontakozás, a normá lis élet megindulása felé _

1945. június végével még csak a

veszteséget 8 a pusztítást regisztrálháts '

tuk, de bízó hittel reméljük, hogy el—

jön mielőbb annak is az ideje, amiko;

az ismét megindult adatgyűjtések ki- : egészülésével már népességünk növe-U kedését és termelő munkájának ered—Ú ménye—ként újból megteremtett érté-' keinket vehetjük— minden szempontraxr kiterjeszkedve —— számba.

Előzetes tájékoztatás Magyarország gyáriparának háborús károsodásáról.1

Rensez'gnements prélíminoires sur les dommages subis par l'industrie manufccturiére de Hongrie du fajt de la guerre.1

Résumé. Les devastations de la deuxieme gnerre mondiale Sur le territoire de la Hon- grie ont particnlierement 'frappé l'industrie rmrnníacturiere du pays. Pour se rendre eompte des (légáts oceasionnés, l'Office cen- tral ll()ll_(]I'OlS de Statistiaue vient de faire um: enouéte spériale sur les rlommages

snbis par Findustrie manufaeturiere. ll semble etre utile (fen erposer. aux fins

dlorientation sommaíre, une certaine guan- tité de données; ayant été tirées dynn de- pouillement représentant, elles nlont nala- rellement pas une valeur integrale.

Sur le territoire ai'tnel de la Hongrie, 615 usines (IN/n) sont entierement detruites

ron doivent ('hómer par contre—roup de la _r/uerre, 3.861: nsines (809/0) ont ess—nye des pertes et il nly a (]11e 388 exploitations (8%) (1in n'aient éprouvé aucun dommage.

Panni les nsínes Cessees (Pelister ou contraintes (: interrornpre le travail, Fin—

dustrie alimentaire est représentee avec le plus grand nombre (158 *exploítations);

nombre proportionnel eependant, etest Pín- dustrie de la pierre, (feramiaue et verreríe (21'20/0) ani tient la tőle, mais diimportants de'gűts sOnt encore eclius [1 cet égard aux industries textile, de l'habillement et du .bois. Des exploitations eessées dlexister,

' 1946, januárjában összeállított adatok.

28'50/0 se trouvent a Budapest 3130/0 dans les autres villes et 40 2% dans les commu-

nes; a Budapest, 97% des établissements manufacturiers, dans le reste des oilles, 13'50/0, et dans les communes, 15'1% ont (ves-se' la production. De cette fagon, l'in—

dustrie marurfaeturíére des villes de Deb- reven, Győr et Baja, respectiuement eell'e des eomitats de Veszprém, Fejér et Zemplén ont relativement les plus graves pertes.

Ouant aux 3864 fabrigues endommagées, 70% en ont des prejudices de bátiments, (Wo/g en matieres, IMF/0 aux machines, Les (lommages subis avaient entrainé une di—

minution de la capacité dans 600/0 des usi—

nes endonunagées, faisant perdre aux ezr—

ploítations en anestion en moyenne 46179/0 de leur capaeite de production. La regres—

sion moyenne de la capacité est plus sen- sible (49'90/0) aut établissements manufacturiers importants au'aux établissements secondaires (li/r luk/u)

Les 388 eacploitations e'pargnées dlendom—

o'lagements sont des petites e.tploitations rentrant dans la eategorie inférieure de l'industrie nmnuíacturiere.

En voulant appréeier á sa juste valeur tiétendue des dornmagesl subís par [indus—!

—-— Donne'es coordomze'es en janvier 1946.

(2)

^{; 1—46.} ^szám

^21' ^{/ '} ^{* 71946}

Irie manufacturiere Ilongroise du fait de la guerre, au lieu ,(ljenvisager le nombre des établissements sinistres, l'amoin- drissement en production, en effectif ouvrier et en forces motrices nous (limit. plus long;

on ",a pu eeperulant établir jusauü'r pré- sent ()ue: les usínes entierement detruites et eeIIes contraintes a (thómer (Mo/n de lyen—

semble des erploitations manufacturiéres) ont naguere represente environ 7% de la valeur de production, (ill/0 de lleffectif louvrier et presgue (%% (les forces motriees de l'industrie rnanufaeturií're 'totale du pays. Lesrlites usines etaient (lonc ge'ne'ra- Jement (Fune importance second'aire et la valeur de leur production se chiffrait _ er- _prime'e dans la valeur du pengő en 1943 ——

par environ 570 millions de penyó's, alors

"(file la valeur (le production réalisée par _l'industrie manufacturiére totale du territoire aetuel de la Hongrie montait a 8'6 .milliards de pengős.

* (ln déduira de l'importanee de l'effeetif ouvrier oceupe' les proportions de la re- vehute survenue duns- laprotluetz'on effective des usines (letériorees seulement mais exis- tantes. En effet, au 3 juillet 1945. Ileffec- :tif d'ouvriers nyy faisait (Iue 51'70/0 de celui valable pour llannée 1944. II s*ensuit (lone aue, théoriguement,.l'inilustrie manufactu—

riere de Hongrie (lui subsiste encore serait mcapable (le produire la moitié environ ou'avant les endommagements résultant de Úla guerre. En y ajoutant HÓ millions (le Épengős comme valeur approximative de la production, (les usines restées intaetes, on peut'e'valuer —— exprimée toujours dans la (_ valeur du pengő en 19113 _, a 4-5 milliards wn'e pengés Ia valeur de produetion de Fin—

(instrie nmnufaeturiere totale sur le terri—

%toire aetuel de la Hongrie. Mais si Pon prend en consideration (fune part les eom- bats (lui, dans la premiere moitié de Pannóe _. 1945, ont traverse' la Hongrie entiere, no- mtamment lleffet gramlement perturbanl (Iu'ils ont emercé sur llallure de la production et, (liautre part, la productivité ineontestable-

ment en régression des ouvriers,'tout porte () croire aue la produetion de l'inrlustrie rnaruifmtnríere de Hongrie n'a pas merne .atteínt en 1945 (valeur de 1943) ces 4 mi!- liarils et (lelni de pengős. Par suite de ses pertes dues (] la guerre, Pindustrie manu—

-facturiére du pays retombait done dans la

—[)ositíon oü, se remetlant a peine (le ses (léboíres inhérents au traité (le Trianon, Welle s'etait autrefois engage'e dans le chemin .rlui progrés.

*

(

A második világháború ötödik esz—

tendejében Magyarország területén is fellángoltak a harcok, mégpedig olyan hevesen és fékevesztetten, amilyenre az egész _háború folyamán aligha ta—

lálható példa. A pusztulás, mely a há—

ború nyomán keletkezett; talán azért vált oly szörnyűvé, mert az három

forrásból is származott. Romboló és gyujtóbombák voltak a pusztít-'s elő- hírnökei; füstölgő romok, égfele nyúló üszkös esonkok szolgáltak intő példa—

ként a még várható rombolásokra s a további ellenállás esztelenségére, De az ellenállás égbekiáltó lelkiismeretlen—

séggel még ezek után is tovább tartott s a Védelem, hogy ,,megmentse" azt, ami még épen megmaradt, magával hurcolt mindent, ami értéket képvi—

selt, ami pedig nem volt elvihető, azt elpusztította, nehogy az ellenség ke—

zébe kerüljön. S amikor e szörnyű dráma utolsó felvonásaként a nyilván feltartóztathatatlanul előre nyomuló győző seregek gőzhengerke'nt tapostak végig az országnak súlyos sebektől már amúgy is fel—szagratott és értékei- ből kifosztott testén, a harcok nyomán márcsak a sivárság, nyomor és enyé—

szet maradhatott. Szinte leírhatatlan annak a képnek szörnyűsége és re—

ménytelensége, amely a földalatti me—

nedékhelyéből szenvedésektől elcsigá—

zottan elővánszorgó lakosság elé tárult;

de véget ért a háború s örülnie kellett, hogy megszűnt a pusztítás és akarnia, hogy a romokból az újjáépítés meg'—

kezdődjék. '

Sok hónap telt már el azóta, s bár nagy igyekezettel folytak ;) romeltakarítási munkálatok, mégis amerre csak a szem ellát, még mindenütt romok éktelen—

kednek, bizonyságául a pusztulás óriási méreteinek, melyek e pillanatban még szinte felmérhetetlenek. De bármeny—

nyire fáj is, szembe kell néznünk vesz—

teségeinkkel s azokat számba kell ven—

.nünk. E szomorú feladat elvégzésére a * Központi Statisztikai Hivatal kapott megbízást s még az 1945. év végén ——

bár az elképzelhető legmostohább körül—

mények között — folyamatba tette vala—

mennyi adatg'yüjtését, amelyek az or—

szág különböző háborús kárairól lesz—

nek hivatottak számot adni.

Bészletvizsg'álatok nélkül csak felelőt- len módon lehetne állást foglalni abban a tekintetben, vajjon az őstermelést, a bányászatot, az ipart, a kereskedelmet,

(3)

1—6. szám

vagy a közlekedést stb. érte—e nagyobb károsodás s az mily mértékű volt, de aligha vitatható, hogy az egyik leg- súlyosabban károsodott gazdasági ág a

gyáripar. ,

A gyáripar károsodásának megálla—

pitására hivatott statisztikai adat—

gyüjtés feladata részletesen beszámolni a keletkezett károkról, de addig is az alábbiakban lehet bizonyos fokig más alapon is némi általános tájékoztatást e károkról nyujtani; tehát esavk részben az emlitett adatgyüjtés alapján, de szin—

tén statisztikai számbavétel segítségével.

A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis a rendelkezésére álló 1943. évi gyari névjegyzéket nem tekinthette idő—

szerűnek s így a részletes kár-statisztikai adatgyüjtés teljességének biztosítása érdekében a gyárak névjegyzékének megállapítása végett 1945 szeptembere- ben még egy külön adatgyűjtést is végrehajtott. Az adatszolgáltatók ennél az adatgyüjtésnél az elsőfokú lparható- ságok voltak, amelyek az összeírás idő- pontjában ls fennálló gyárak névsor—anak beterjesztésén kívül kötelesek voltak még számot adni az elmult másfél esztendő leforgása alatt megszűnt, illetőleg szü- netelő üzemek'ről is, a megszűnés, ille- tőleg üzemsziineteltetés okának fel- tüntetésével, A Központi Statisztikai Hivatal ezeknek az iparhotóságl jelen—

téseknek adatait feldolgozta s így azok alapján a gyáripar háborús kárainak legalább egy részéről már némi fogal- mat lehet alkotni, Megjegyzendő azon—

ban, hogy a szólmnforgó ipar-hatósági jelentések revíziója során megállapítást nyert azoknak l'iiányossága, úgyhogy az alábbiakban közölt veszteségek a tényleg bekönet/wzett neszteségeknek feltétlenül csak alsó határaként— tekin—

tendők, azok a valóságban nagyobbak.

Az iparhatósági jelentések alapján megállapítást nyert mindenek előtt, hogy a Magyarország jelenlegiteriiletén az 1943. év végéi'i fennállott 4.487, majd a háborús cselekmények bekövetkezése előtt még újonnan létesült 380, mind—

össze tehát 4.867 gyári jellegű ipari üzem köziil háborús okok következté—

ben összesen 615 wolt kénytelen üzemét teljesen beszüntetni, vagy legalább is szüneteltetni (1, sz. tábla), Ennek foly—

tán az 1945. év második felében már csak 4.252 gyár működött, vagyis 235- tel kevesebb, mint az 1943. évben. (Meg- jegyzendő, hogy a gyári üzem—ek szá- mára vonatkozólag az iparhatóusági je-

lentések alapjain megállap—ított adat nem

egészen alkalmas a gyár—ipari statisztika hasonló eredményeivel való egybevetév sére a teljesen nem azonosítható elvek, alapján történt megállapítások folytán.

Mégis az iparhatóság által számbavett gyári jellegű ipartelepek 1945. évi száma már önmagában is mutatója a gyár-[

ipar __súlyos károsodásának azzal, hogy az az ipartelepek számának évenkinti

alakulását képviselő adatsor több mint:

egy évtizedre visszanyúló felfelétörő lendületét megtöri. Az üzemek számai j az elmult 10 esztendő alatt ugyanis?

évről—évre állandóan szaporodott, a fentemlített visszaeséséig.) , ' A részletes gyáripari kánstatisztié kai adatgyüjtés soran beérkezett kérdő—

ívek előzetes szémbavételéből a fenti ! adatok kiegészítéseképe-n megállapíti ható volt továbbá, hogy az ezidősze- rint még nem egészen teljes adatok szerint összesen 388 olyan üzem volt;

mely háborús kárt nem "'*szenvedett s így az üzemüket beszüntetni kénysze—

rült gyámkon kívül még 3.864 ipar- telepet ért háborús károsodás. Ezek szerint tehát háborús behatások foly—

tán Magyarország gyári jellegü ipar—

telepeinek több mint 12%-a üzemét teljesen beszüntetni, vagy szüneteltetni volt Irány/elen, 800/o-a harolcselekmény, katonaság pusztítása vagy egyéb há:

borús körülmények folytán neszteségot szennedett s csupán nem egészen S'Vo—a maradt mentes háborús károktól,

A háború behatasai folytán üzemét nem folytató 615 ipartelep közül 28!—

teljesen megszűnt, 334 telep pedig mü- ködését szüneteltetni kénytelen. (Meg;- jeeyzendő, hogy az iparhatóságok álli- laban működőnek tekintettek olyan üze-—

meket is, ahol csupán romeltakm'ítási, vagy újjáépítési munka folyt s így az 1945. évi hivatalos gyúl-ipari statisztika előreláthatólag lényegesen több szüne—

telő üzemről fog számot adni.) Az em—

lített megszűnt 281 gjér közül ]57—et ért olyan súlyos háborús rongálásmomba—

támadás, tüzérségi találat), melyegya—

rak teljes megsemmisiilését vonta maga után, 20 ipartelep a bel'Cl'ldCZÓSÓllOlí le—

szerelése és elszállítása folytan vált tel—_

jesen üzemképtelenné, míg 104 üzem elpusztulasz'mak tulajdonképeni okait (tűzvész, felrobbantás, ismeretlen tet——

tések rombolása, stb.) az emlitett ipar—

hatósági jelentések alapján minden kétséget kizáróan megállapitani nem

(4)

Usínesentie'rementdétruitesouenchömageparsuited'éve'nementsdeguerre.

1.Háborúsokokfolytánteljesen'elpusztultvagyszünetelőgyára. Iparicsoport!száma Numérodesgroupes d'industriel

NambredesexploitationxmanufacturiéressurleterritoireactueldelaHongrie exístéescreees Az—

existées en

fonc— tlan/lant 1943,1044—— 1945.19—15. fenn- állott

evb létesült

en létezettműk"dő

cesse'esd'existerparsuite Gyári berende- zésle- szerelése állde'— montage del'e'gui- pement

Harci cselek- mény d'ope'ra— tiamde guerre

Egyéb körül— mény d'autres circon— stances

Anyag- hiány mangue res

dematié-

Gyári felszere— léshasz- nálhatat— lansága l'inutí— lisabilite' desirstal- latians

Atulaj- donostá— volléte l'ab— sencedu propríé- mire

don!l'activite'estinterrampuedufaitde Egyébok causes autres folytánmegszűntmiattszünete1ő gyariüzemekszámaMagyarorszJelenlegiterületen

Azösszesmegszűntés szünetelőgyárak Totaldesusinescessées d'exislerezenchómage szám szerint nombres

%—ban %

azösszes gyárak %-ában en%de l'en- semble des usines I,,II. VI.,VIII.,IX. X,X1 XII.,XVI.........,..,,. XIII XIV.

703 247 559 406 58 76 708 240 1.100 300

58 4 36 27 7 14 71 13 130 ,20

761 251 595 433 65 90 779 253 1.320 320

711 229 469 359 139 83 667 233 1.162 280

g 16 3 11 25

xenon—4 mm x—(r—í [01

CDHNN

::

co

NMR-DH

xx

5

N II)!

3 172 5

50 22 126 74 112 20 158 40

$$$N§Nmmmw

w— N N

NN ^_.

Összesen——Tutaux. Ebből—-—Dont: Budapest.1 ij.——Villexautonomes.,; MV.—Villesdépartementa— [es Községek—-Communes.... ilAz

1487 1.7:2 453 831 1.471 ipar-csoportokmegnevezését44

380 a3.

4.867 1.808 500 926 1.633 sz.táblán.——Voirladésignation

4í)':).-:u. 1.633 420 813 1.386

15721)104 53540 29115 145-13 61936

%HGÚH oo Nb 00

!

r—

OC:

,... 19 40

le

3 2414 2041 desgroupes(Pindustrieautableau3.

615 175 81) 113 247

NDWDG$NMKXM a

éa , ._.

wwwwmopvox§ln ko boa—NCANVINNN N NN"!

" ' 1—6. szám,

(5)

lehetett. A- csupán szünetelő 334 ipari üzem közül 78 üzem nyers— és üzem- anyaghiány, 57 a tulajdonos távolléte, 66 a gyári felszerelés használhatatlan—

sága vagy egyéb üzemképtelenségi ok a. hátralévő 133 üzem túlnyomó része pedig, szintén háborús rongálás miatt volt kénytelen "üzemének müködését bizonytalan időre felfüggeszteni.

A háborús okok folytán megszűnt, ill. szünetelő 615 gyár között iparágam—

kint legnagyobb számmal —— 158 üzem- mel —— az élelmezési ipar van képvi—

selve, mely ezáltal 12'00/o-át vesztette el a Magyarország jelenlegi területén volt összes élelmezési gyáripari üze-

meknek. Az ipartelepek száma tekin-

tetében viszonylag legsúlyosabban

— 212% kal —4 a kő-, agyag— és üveg- ipar károsodott ahol 126 ipartelep szűnt meg termelni Kiemelkedik még e szempontból a textil— és ruházati ipar is, melynek keretében az üzemek 14*4%-a, számszerint 112 üzem, Vala—

mint a faipar, ahol az üzemek 17'1%-a, számszerint 74 telep szűnt meg, illető—

leg szüntette be müködését. Viszony- lag a. nehézipar az, amelynek a, leg- kevesebb telep termeléséről kellett le—

mondania, mert ebben az iparágban

az összes üzemeknek csak 6'60/o-a pusz—

tult el teljesen, illetőleg szünt meg

működni. '

A megszünt és szünetelő ipartele-

peknek 28'50/0-3 Budapest, 31'30/9-51, más

városok, 40'20/or—a pedig községek terü- letére esik. Ugyanez a sorrend adódik, hat a gyárak számában bekövetkezett veszteségnek viszonylagos nagyságát tekintjük; ugyanis Budapesten a gyá- . raknak 9'7%-a, városokban 13'50/o-a, községekben pedig 15'1%—a veszett el, ill. szüntette be termelését, Tehát a teljesen elpusztult gyárak száma és aránya is nagyobb a községekben, mint az iparilag fejlettebb városokban.

Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a községekben egy—egy gyár ál- talában kiemelkedő célpont volt s így könnyebben eshetett a támadás áldo—

zatául, viszont ezek az üzemek rend—

szerint mégis kisebb méretűek voltak s így már egyetlen bomba, sőt egyet—

lenegy tüzérségi belövés is elegendő lehetett teljes elpusztulásukhoz. A vá—

rosokban, ahol általában nagyobb ipartelepek vannak, azok egyrészt még—

sem annyi *a, kiemelkedő célpontok, másrészt nagyobb kiterjedésük foly-

!sok támadást elszenvedett vasúti pá—

tán esetleg több bomba l a

maradhatott még ép müh

lyekben, ha nem is komoly termelési, _

valami ipari munka mégis tovább fel

hatott s így nem tekinthetők semi

jesen megszűnt sem szünetelő ipe,

telepeknek. Fokozottabb mérték e állnak fenn e jelenségek Budapesten mely ugyan egyike az ország le

súlyosabb támadásokat elszenved'

városainak, mégis itt még a kis "

üzemek is több biztonságot nyerhet—t a teljes elpusztulással szemben, ha'ípl egy-egy nagyobb épülettömb pince helyiségeiben voltak elhelyezve,

.Az üzemek teljes elpusztulásána

leggyakoribb, okozója Budapesten, vu,

déki városokban és községekben egy—r' aránt a harci cselekmény (bombatáma—

dás, tüzérségi belövés) volt, az így el—

pusztult telepeken kívül egyéb köf rülmény (tűzvész, robbantás, vagy is—

méretlen tettesek okozta rombolás) folytán aránylag Budapesten esett a legtöbb gyár áldozatul, míg a gépek,, leszerelése és elszállítása révén viszonylag a községekben vált a leg—

több gyár üzemképtelenné. A szüne- telő gyárak között az anyaghiány és

üzemi felszerelésük használhatatlan—

sága miatt szünetelők legnagyobb számban a községekben települt gYá—M

rak között találhatók, viszont a tulaj—,

donos távolléte miatt a megyei (váro—

sokban volt a legtöbb szünetelő telep. ', , Az üzembeszüntetés leggyakrabban - előforduló okaként országos viszony";

latban, de különösen Budapesten harci — ,

eselekmény, vagy más ismeretlen ok '

szerepelt.

Budapesten a gyárak elpusztulása "

és üzemük beszüntetése miatt ipar- ágak szerint főleg a'faipar szenvedett- súlyos kárt 34 ipartelepének kiesésé— [ vel, nyilván leginkább a különösen

lyaudvarok területén települt faaprító— , telepekkel, az összes faipari telepeknek 22'5%—át veszítve el. Számszerint a textil— és ruházati iparban található a legtöbb —— összesen 54 " olyan üzem (12'30/0), mely termelését beszüntetni volt kénytelen, de kiemelkedő még eb—

ből a szempontból az élelmezési és 'ne—

hézipar is ahol 25, ill 26 gyár szün- tette be működését (1130 ill 51%)

A törvényhatósági jogú és imegyeif

városokban a i'níiködésüket beszüntető'

gyárak között legnagyobb számmal

(6)

1—6. szám 25

1946

—— 22, ill. 37 üzemmel —— az élelmezési á károsodások pedig valójában elenyé—

ípar körébe tartozók szerepelnek, szőek azokhoz a károkhoz képest, ame—

majd a textiL és ruházati ipar követ—' kezik együttesen 12, ill. 26, továbbá a kő—, agyag- és üvegipar, ill. a faipar- 11, ill. 14 üzemmel.

A községekben az elpusztult 98 üzem- mel számszerint, de egyszersmind számarányának (25'8%) nagysága te—

kintetében is a kő-, agyag— és üvegipar emelkedik ki, melyet sorrendben a második helyen —4 71 üzemmel (10'30/0)

—— az élelmezési ipar követ. Itt emlit—

hető meg a közhasznú villamosáram- fejlesztőipar vesztesége is, mely ipar—

ban az ország egész területén összesen 22 telep pusztult el teljesen s ezek kö—

zül 20 telep községekben működött, nyilvánvalóan valamely más ipari üzemmel —— malommal, fűrészteleppel, stb. -— kapcsolatban.

A törvényhatósági jogú városok kö—

zül a háború folytán elpusztult,, ill.

szünetelni kényszerült gyárak száma alapján a legnagyobb veszteség Debre- cent, Győrt és Baját érte, ahol szám—

. _ szerint 24, 17, ill. 9 üzemben állt le a munka, ami viszonylag mindhárom , városban a gyárak majdnem egyhar—

madának a termelői munkából való kiesését jelenti A legkedvezőbb jelen- tés Kecskemétről és Hódmezővásár- helyről érkezett, ahol 1, ill. egy üzem sem pusztult el, igaz ugyan, hogy e városok éppen a legkevésbbé iparo—

' sodottak

A megyei törvényhatóságok közül Veszprém, Zemplén és Fejér várme—

gyék gyáripara szenvedte el a legsu—

lyosabb károsodást, amennyiben itt a gyárak 40, 33, ill 30% ának kellett üze- mét leállítania, ami számszerint 23,16 _ill 13 gyári üzem beszüntetését jelen- tette, Számra Pest—Pilis Solt Kiskun, valamint Szabolcs vármegyében pusz—

tult el a legtöbb gyár —— 29, ill, 26 üzem , mely kiesés azonban Pest _megyében viszonylag csak 11 4% nak felel meg Szabolcs megyében e vesz—

teség már nagyobb mértékű—26 5%es

—* volt.

Mérlegelve az elmondottakat, melyek során kiderült, hogy üzemek teljes el—

pusztulása, ill. működésének beszünte- tése folytán egy—két iparágat a gyárak száma tekintetében 15—200/o-os károso—

dás is ért, egyedül az ilymódon elő—

állott háborús veszteségek is kétség- telenül súlyosaknak minősíthetők, Ezek

lyek a továbbra is működőnek tekint- hető 3864 ipartelep háborús vesztesége folytán keletkeztek E sérült, de meg nem szűnt ipartelepek káitételeiről e helyütt a részletes gyáriparl kársta—

tisztikai adatgyüjtés mintegy 1.000 gyárra kiterjedő előzetes reprezentatív feldolgozásából származó csupán egy- két olyan ideiglenes adat ragadható ki, amely mégis némi tájékoztatásként mindenesetre elfogadhatónak .látszik.

Megjegyzendő, hogy a következőkben közölt adatok megbízhatósága a nagy—

számok törvényének jelen esetben való érvényesülésétől is függ:. A szóban—

forgó reprezentativ feldolgozás céljára kiemelt 1.000 gyár _— a gyárak összes számának több mint egynegyedrésze—

ugyanis számszerint bőségesen elegen- dő lenne ahhoz, hogy az adataik fel- dolgozásából adódó eredmények alap—

ján tett megállapítások a gyáripar egészére vonatkozólag is érvényesek legyenek, ha e részleges feldolgozáshoz történt kiválasztásuk statiszikailag he—

lyes elvek betartásával történt volna.

Ez alkalommal azonban a reprezen- táns egységek kiválasztásánál ez a le—

hetőség nem állt fenn, mert —— el is tekintve az itteni kiválasztásnál fel- merült nehézségektől, nevezetesen a vizsg ált jelenségnek, a keletkezett háborús károk-nak egészen kiszámít—

hatatlan alakulásától —, meg kellett elégedni azoknak az adatok-nak feldol—

gozásával, amelyek beérkeztek s he- lyesbbíttetés nélkül is elfogadhatók- nak látszottak, A következőkben tett megállapítások érvényessége tehát a mondottak értelmében csak feltétele—

sen áll fenn.

A kb. 1.000 gyári üzemre vonatkozó e nem teljes értékű adatok arra, mu—

tatnak, hogy a kár oka:? szerint a szó—

banforgó 3.864 sérült ipartelepnek mintegy 70%-át épületkár (bombatalálat, tüzérségi belövés, robbantás, légnyo—

más, tűzvész, stb.) érte, több mint 60%—a nyersanyagaiban vagy termel—

vényeiben, mintegy 50%—a fűtő— vagy üzemi anyagokban, kb. 40%—a pedig erőgépekben, munkagépekben vagy egyéb műszáki létesítményekben szen—

vedett kárt (2, sz. táblázat). Általában tehát a gyárakat legtöbb esetben épü—

letkár sújtotta. Azokban az iparágak- ban azonban, amelyeknek termelvényei