Magyarország mezőgazdasági termelésének újabb fejlődése

1926

!

8'80/o—ra szökkent. A székesfővárosban január

végén 18.548 munkanélküli jelentkezett, ami a munkanélküliek összes számához viszonyítva 61'70/0-ot tesz.

Az egyes foglalkozási ágak közül amunka- piac megromlása leginkabb érintette a szocial- demokrata szakszervezetek körében a faipart (—l—11'40/0),a keresztényszocialista szakszerve- zeteksorabanpedigavas-ésfémipart(—l—15'80/0).

Nagyszámú munkanélkülit találunk ezúttal is az építőiparban (összesen 8309-et) és a vas- és fémiparban (7566-ot). A szellemi munka- sok, vagyis a pénzintézeti, magantisztviselő és kereskedelmi alkalmazottak együttes cso- portjában 4058 munkanélküli akadt.

Az állami munkaközvetítóhivatal jelen—

tése összhangban a fenti adatokkal szintén a munkapiac rosszabbodásaról számol be. Az

1926 januar havában ugyanis 3712 munka—

_m—

x

2. szám.

helyet és 13.704 munkakeresőt tartottak nyil- van. Szaz munkahelyre tehát 369 —— az előző

hónapban még csak 286 — munkakereső jutott. Közvetítés 2406 esetben sikerült, minek

folytan szaz munkahelyre 65 (decemberben 61) ' közvetítés esett. A munkakeresőknek novem- berben 22'50/0-a, decemberben 20'90/0-a,ianuar—

ban 17'60/0—a jutott munkaalkalomhoz. Buda- pesten még súlyosabb volt a helyzet, mint a vidéken, itt szaz munkahelyre 491 munka—

kereső és 58 közvetítés esett, végül a munka—

keresőknek csak rendkívül alacsony hanyada (11' 70/0— a) volt elhelyezhető. A vidéki iparos jellegű városok közül legkedvezőtlenebb arány—

számmal Győr szerepel, hol 100 munkahelyre 492 munkakereső esett, viszont Debrecen all a legjobb helyen, hol ez a viszonyszám

154—et tett.

K. N. dr.

ti.-nolnulll III-IlllllllllllllillllII.-II.!III-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII-Ill!Ill.-lllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIll-I'll! IlalI-I-lll-n:

^G MEZÖGAZDASÁG e

Magyarország mezőgazdasági termelésének újabb fejlődése.

Développement de la production agricole de la Hongrie.

Résumé. Sur un désir exprimé de plu- sieurs cőte's, nous exposons ci—dessous, en nous servant des données provisoires(préliminaires) de 1924/1925, le développement de la pro—

duction agricole de Hongrie. Les données dé- finitives niétant pas encore connues, nous ne traiterons le développement gu*au point de vue des ? produits principaua', dont les données provisoires sont les plus sares et lesguels, occupant environ 80% des terres ensemencées, influent le plus, 'constamment et exclusi- vement, —— merne guant a la valeur, ——-— sur la formation de la grandeur de la production

agricole.

Comme les données défiinitives ne sont

pas encore établies, nous n'ea'posons ci—dessous gue les faits les plus importants, en en tirant les conclusions suivantes:

10 La production agricole est devenue plus intensive en Hongrie, car les jacheres ont de nouveau diminué et les superűcies plantées

de pommes de terre, de cruciferes, de melon,

de citrouille, gui nécessitent plus de soins, ont augmenté; la production de ces produits sest également accrue ( Veir tableau I—III)

20 La guantité de la production s 'est développée, parce gue, calculée selon les prix

d'unité moyens de 1911— 1913, la valeur

relative des ? produits principatus: a dépassé

de 4'30/0, en 1925, le niveau de la re'colte moyenne de 1911—1915. (Voir tableau IV.) 30 La valeur de la production a égale- ment augmenté. Cela tenait a ce gue, par suite de la suppression des prix maximés diapres-guerre, de l'influence grandissante des prise mondiauac et du rattachement de la Hongrie au mouvement mondial, la produc- tion est redevenue normale en 1.925, se re—

mettant au niveau ou, considérant la hausse étrangere, elle devait étre dans les circonstan—

ces actuelles. (Voir tableau V.)

40 D apres les nombres-indices de la mo- yenne des prix prise en consideration sur la base de la production nombres- indices gui montrent la formation des prix, la valeur de la re'colte de 1925 a été bien inférieure á- celle de 1924; aussi, guoigue la récolte ait été bonne, les cuttivateurs en ontils profité peu,

leurs bénéfices bruts n,orl't guere augmenté.

(Voir tableau V.)

(Outre les tableaua, nous donnons ci- dessous un graphigue présentant la forma- tion des princ, ainsi gue le développement de la production, suivant la guantité et la va—

leur. Voir graphigue 1")

50 En examinant les données de la pro—

duction agricole des 50 dernieres années, on

voit gue, depuis la guerre. la productionsest

2.szmn. __52—

1926

relevée tres rapidement: pendant 3 ou 4 ans, elle s*est développée autant gue pendant en- viron 15 ans avant la guerre. (Voir tableau

VI, graphigue II.)

60 Selon des renseignements provenant de différentes sources, la gualite' de la produc—

tion ag'ricole augmente également, mais pas aussi vite gue sa guantité. C'est pourguoi, considérant, entre autres choses, la concur- rence mondiale grandissante et les conditions di/ficiles de vente, il serait nécessaire de re- mettre la production, au point de vue de la gualité aussi au moins au niveau dai/"ant-

guerre. On éviterait ainsi la surproduction gui, au cours de l'accroissement probable de la guantité de la production, serait amenée par la

culture de produits de gualité insuffisante et,

souvent, uile, et gu'on ne saurait guere rendre.

A Szemle 1925. évi május—június havi

számának (Ill. évfolyam, 5—6 sz.) hasábjain

Magyarország 1919/20 —— 1923/24. évi mező—

gazdasági termelését ismertettem. Az ismer- tetés befejezéseként a felsorolt adatok alap- ján rámutattam arra, hogy az ország gazda—

közönségének további kitartó munkássága is- mét a világháború előtti belterjesebb terme- léshez fog vezetni. Sőt továbbmenve, utaltam arra is, hogy a termelésnek évről évre tapasz—

talt fokozódó javulása alapján —— amennyi- ben a termelés fejlesztéséhez szükséges felté—

telek meglesznek — az országnak mai terü—

lete mennyiség szerint többet fog termelni, mint amennyi a világháború előtti évek terme—

léséből esett reá.

Az ismertetés megjelenése óta immár az 1925. évi termés is betakaríttatott. Az erre vonatkozó mennyiségi adatok — bárha azok egyelőre csak ideiglenesek is — mindenben megerősítik a Szemle idézett számában közölt ismertetésben mondottakat. Sőt adataink már most mielött a termelés fejlesztéséhez szük- séges feltételek teljes egészükben meglettek volna, arról tanuskodnak, hogy az 1925. év—

ben betakarított termés nagysága majdnem elérte a világháborút közvetlenül megelőző évek termésének nagyságát, illetőleg bizonyos vonatkozásban, — ha tudniillik csak afőter—

mények termését vesszük figyelembe, — meg is haladta azt.

A mondottak bizonyságául az alábbiakban ennek az 1925. évben betakarított termésnek nagysága alapján az 1924/25. évi termelésnek a termelés fejlődése szempontjából tekintett jelentőségét óhajtom ismertetni.

Mielőtt azonban erre az ismertetésre rá- térnék, szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy most egyelőre csupán az ideiglenes

1924/25. évi termelési adatokat használhattam

fel, mert a végleges eredmények az adatgyüj—

tés és feldolgozás technikai lebonyolítása miatt, mint mindig, úgy az idén is csupán mintegy két hónap mulva fognak rendelke- zésre állani. A több oldalról megnyilvánuló kívánságnak azonban, a rendes határidő előtt csakis így tudtam eleget tenni. Emellett utal- nom kell egyúttal arra is, hogy mostani ismer- tetésemben a mezőgazdasági termelés fejlő- dését csupán a hét fótermény, úgymint: a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya és cukor- répa termésadatai alapján fogom bemutatni.

A rendelkezésre álló ideiglenes adatok, neve- zetesen: a gabonaneműekre vonatkozólag a eséplési statisztikának előzetes eredményei, a kapásnövényekre nézve pedig a földmíve- lésügyi minisztérium termésbecslésének ada- tai ugyanis elsősorban ezekre a terményekre vonatkozólag legmegbízhatobbak, továbbá, mert a főtermények adatai viszonyszámok alakjában. moudhatni, éppoly pontosság gal beszámolnak a mezőgazdasági termelés ala- kulásáról, mint a mezőgazdasági termelés ) teljes nagyságát feltüntető adatok. Ezt a körülményt elsősorban az magyarázza, hogy a hét főterménnyel bevetett terület az ősz—

szes bevetett területnek évről—évre majdnem ugyanazt a hányadát, mintegy 80 százalékát alkotja s így a mezőgazdasági termelés nagy- ságának kialakulását — még érték szerint is

—— állandóan és majdnem kizárólag e főter- mények termésének nagysága dönti el.

Ezenkívül előre kell bocsátanom azt is, hogy az ideiglenes adatokra való tekintettel a termelésre vonatkozó adatok részletes mélta- tását ez alkalommal mellőzni fogOm, s csupán a legfontosabb jelenségekre fogok rámutatni.

lgy vázolni fogom a termelés belterjességének javulását, a termelés mennyiség szerinti, majd érték szerinti fejlödését, azután a termés mennyisége alapján számított árak mérlegelt átlagai alapján az áralakulást; továbbá rá fogok mutatni arra, hogy az ország mező—

gazdasági termelése a világháború befejeztét közvetlenül követő időszak alatt és a legutolsó évek folyamán körülbelül mely háború előtti esztendők termelésének felel meg, végül néhány szóval a termelés minőség szerinti javulásáról fogok megemlékezni.

1. A mezőgazdasági termelés beltery'ességének javulása. Az ország szántóföldterületének be—

vetett terület és ugar szerint való megoszlá—

sát, a hét főterménnyel bevetett terület nagy- ságát, e főtermények összes termésének és kat. holdankinti átlagtermésének mennyiséggr) tekintve (L.: I—Ill. táblázat), arendelkezés

Tuxot-x

l'HZ BE)—1925. ÉUI ("EZÖGHZDHSHGI TERmELÉS NHEYSHBH MENNYISÉG UHLHmINT ERTEK SZERINT ÉSFIZ HILRBOS RR INDEXSZRMOKBRN.

LGRHNDEUR DE LH PRODUCTION RGRíCOLE DE 1920 1925 SUIUHNT m DURNTITÉ ET LE UHLE'URfT LE PRIX move", 150

, , en nomenes— ,

,(nz 1911-1915.5u1 mmanon. moveuns oesnnuEEs1911-191ss1oo.)

INDICES.

Mmm"!

7th ala/bmpsnbpnir

[len /

%%?

Állagas'ar Hiv "ny/en

ővé/:

Vala/r

1920 1921 1922 ' 1923

1924

1925

u.nz1875-1925.Émmfzőünznnsúm TERmELÉS nnevsúsn mENNYISÉű SZERINT, mofxszúmonsnn.

! INDEX 100

u.annnnwp nem pnooucnon nsmcms DE187E-1925 smunm m 9unumé,eu nomanes-mmces.

(az 1911-1915.ÉUI NIN-163100. mOYE-NNE DES mmées 1911-191s:1on)

90

70

amit nincsenek.

, aa 50.

40

VII-'Ées Rm! defáz/f

30

5 ; 1876'8N1881'85 1886'80 1891'85 mas-sumsm-os 1906'10 15545 191648

^1920-22

^1923'25

2. szám. .——64—5 1926

!. A hét főterménnyel bevetett terület a világháború előtt és után.

Snperficie ensemencée des sept produits principauw avant et aprés la guerre mondiale.

A bevetett terület 1000 kat. holdban az

* A t e r m é n y n e v 8 La snperficie ensemencée en miltiers d'arp. vad., sninant les données de

Désignation des produits 1911—15 1920 ! 1921 1922 1924 19251)

éviadatokszerin

Búza. — Froment .' 2.672 1.980 2.031 2.477 2.546 2.533

Rozs -— Seigle . 1.203 1.091 943 1.169 1.192 1.189

Árpa — Orge 928 933 833 805 - 737 726

Zab — Avoine 609 594 622 570 516 512

Tengeri — Mais 1.519 1.503 1. 524 1.719 1.744 1.815

Burgonya — Pommes de terre 428 475 467 446 436 445

Oukorrépa —— Betteraves a sucre 105 57 72 7 3 120 115

Összesen —— Total ! 7.464 6.633 6.492 7.259 7.291 7.335

Összes bevetett terület —— Super-

ficies totales ensemencées . 9.166 8.288 8.501 8.989 8.857 8.946

Ugar —— Jachéres 527 1.495 1.192 614 666 546

Szántóföldterület összesen — É

Terres labourables au total § 9.693 9.783 9.693 9.603 9 523 9.492 1). Ideiglenes adatok. — Donne'es provisoires.

11. A hét főtermény termésének mennyisége a világháború előtt és után.

(guantité du rendement des sept produits principauac avant et aprés la yuerrc mondiale.

A termény neve

A termés mennyisége 1000 métermázsában az

(guantite' du rendement en milliers de guintana) mém, sninant les données de

Désignation des produits 1911—15 1920 1921 1922 1924; ! 19251)

éviadatok szerint

Búza —— Froment . 19.924 10.316 14.347 14.895 14.035 18.942

Rozs —— Seigle . 8.033 5.368 5.880 6.388 5.614 7.742

Árpa — Orge 7.128 4.674 4.661 4.827 3.203 5.224

Zab — Auoine . 4.398 3.376 3.188 3.274 2.281 3.561

Tengeri —— Mais . 15.054 13.174 8.053 12.377 18.828 23.488

Burgonya — Ponimes de teWe 19.420 21.367 12.492 13.197 15.352 23.055 Cukorrépa — Betteraves a sncre 15.006 6.767 5.429 7.111 12.742 15.253

1) Ideiglenes adatok — Donne'es provisoires.

111. A hét főtermény átlagtermése kat. holdankint a világháború előtt és után.

Rendement moyen des sept produits principaum, par arpent cadastral, avant et aprés la guerre mondiale.

A termény neve

Az átlagtermés kat. holdankint métermázsában az Rendement moyen, par arpent cad. et en gnintanx m.,snivant les données de

Désignation des produits 1911—151 1920 1921 [ 1922 4 1923 1924 ; 19251)

éviadatok szerint

Búza —— Froment . 76 52 71 60 80 57 75

Rozs — Seiglo . 68 49 62 55 70 49 65

Árpa — Orge 7-8 5—0 56 60 7-5 4-5 7—2

Zab —— Avoine 73 57 51 57 7 1 46 7'0

Tengeri — Mais " . 10'1 88 53 72 74 10'9 12'9

Burgonya. _— Pommes de terre 461 450 267 296 29'7 357 518

Cukorrépa — Betterai'esa sucre 1465 1137 75'4 97 7 964 107 7 1327

') Ideiglenes adatok. —— Donne'es provisoires.

1926 —— 65 ^{2. szám.}

álló adatok sorából a következő jellegzetes ada- tok emelkednek ki. Az elmult gazdasági évben az ugar területe ismét csökkent és ezzel párhu- zamosanabevetett terület növekedett. Afőter- mények közül, tekintettel arra, hogy az orszag- esonkitas folytán a tengerivel bevetett terület

a többi termény bevetett területéhez képest

aránytalanul többet vesztett —- tehat az el- vesztett területnek pótlasaként —— a tengerivel bevetett terület ismét említésre méltó módon (40/0—kal) emelkedett, viszont a gabonafélék területe némileg csökkent. A termés nagysagat tekintve pedig: a gabonafélék termése körül- belül az 1922/23. évi termésnek felelt meg.

ellenben a harom kapásnövény termése még a háború előtti termés nagysagat is meghaladta.

Vagyis az ugar területének folytatólagos csökke- nése, a több megmunkálást igénylő kapás—

növények termésének hatalmas mennyisége

—— még abban az esetben is, ha azt elsősorban kapasokra nézve [rendkívül kedvező időjárás, másodsorban pedig a tengerivel bevetett terít- let növekedésének javara irjuk —— arról tanus- kodik, hogy gazdáink mnnkakedve visszatért és a magyar mezőgazdasági termelés belter—

jessége ismét nagyobb lett.

2. A termelés mennyiség szerinti fejlődése.

Ha az 1924/25. évi termelés kedvező ered—

ményeit az előző évek eredményeivel hason—

lítjuk össze és e célból a termésnek az 1911— 13. évi háború előtti atlagos egység—

árakkal szamitott képletes értékét, úgy mint a multban, ismét meghatározzuk (L. : IV. sz. tab—

lazat), az így nyert eredmény már azt mutatja, hogy a főtermények termelése, ebben a ter—

melés szempontjából kedvező esztendőben, nemcsak hogy elérte, hanemnémileg(4'3o/0-kal) meg is haladta a vilaghaborut közvetlenül megelőző békés esztendők termelésének szín- vonalat. Ez az örvendetes eredmény még abban az esetben is, ha azt nagyrészt aked- vező időjárásnak tnlajdonítjuk, már nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozó népesség munka—

kedvének visszatértét jelenti, hanem egyúttal arról is tanuskodik, hogy a sors a magyar- ságnak Lnemzetfentartó életerején a most lezaj—

lott viszontagságos esztendők alatt sem tudott csorbát ütni.

3. A termelés érték szerinti fejlődése. Ma már nemcsak a termelés mennyiségének növe- kedéséről szólhatunk. Már be lehet szamol—

nunk a termelés értékének fokozatos emel—

kedéséről7 valamint arról is, hogy a termelés értéke a maximált arak megszűnte, majd a

IV. A hét főtermény termésének értéke az 1911—13. évi átlagos egységárak alapján a világháború előtt és után.

(Képletes értékek a termelés nagyságának megállapításához.)

Valeur du rendement des sept prodzíits principauay sur la base des prim dhmite' moyens des mme'es 1911—13, avant et apres la guerre mondiale.

( Valeurs relatives pour évalucr le volume de hl production.)

lAgféglelg—H Az — Valear de la récolte (les années

, ségét * V .

A termeny neve korona ' 1911—15 1920 ( 1921 ] 1922 1 1923 ] 1924 [ 19251)

Désignation des Pfíxd'unfíé , . , , , , , , ( _ , _,

produits 455131]? ev1 termes erteke az 1911—13 evr atlagos egysegarak alapjan 1000 m ! aranykoronaban —— sur la base des prim dlumte moyens de 1911—- courmmes E 1913, en milliers de couronnes-or

. !: § ! ,

Búza — From'ent . ' 21'3 434381, 219.731 305.591 317264:; 392495 298341 403465 Eozs — Seigle . ' 17'9 143.791 96.159 105252 114345 142.198 100.500 138.582

Arpa -—-, Orge ! 168 119.750 78.541 78.305 81.094 99.758 53.812 87.763 Zab —— Avoive . . . * 17'8 [ 76.085 58.390 55.152 56'640 68.941 39.456 61.605 Tengeri — Mats 14'4 226778 189690 115363 178229 180.130 271.124 338.227

Burgonya —— Pommes l '

de terre. . . . _ 5'6 ': 108758 119.649 69.955 73.903 74.715 85.968 129.108

Cukorrépa — Bette— %

raves á suere 2'4 [! 36.014 162375 13.030 17.066 20.726 80.581 86.607 Osszesen — Total . — ; l,145 55? 778397 743248 838541 978963 880382 1,195.357 A termelés nagysága §

mennyiségszerint, !

indexszámokban — :

Volume de la pro—

duction suz'vant la ! , uantite', en nam- !

res-indíces . ——- 1000 679 649 731 85'5 r76'9

1) Ideiglenes adatok. — Dorme'es provisoires.

2. szám. —66———

1926

V. A hét főtermény termésének tényleges értéke a mindenkori október havi átlagos egységárak alapján a világháború előtt és után.

Valeur effective du rendement des scpt produits principaum, sur la base (les prix d'um'te' moyens d'octobre, avant et epres la guerre mondiale.

§; Az — Valcur de la re'colte des années

A termény neve §§1911—151)§ 1920 1921 § 1922 § 1923 1924 § 1925!)

Désignatitm des PTOdUits 0 évi termés értéke a mindenkori október havi átlagos egységárak ' alapján 1000 aranykoronában — sur la base des prim d'um'te' moyens

§ d'octobre, en milliers de couronnes-or

: A _ , v _. § " _ § ,__I , ,, ,

Búza. —— Fromm! . . . . . §§ 434.381§ 67.879 168.147! 261.406§ 335916 362518 484916 Rozs — Seigle . . . . 143.791§ 28.236 50.274 84.830! 105895 122059 135490

Arpa — Orge . 119750; 44.356 43.394§ 64.438 70.064 90 104 109.705

Zab — Avoine 76.085 §, 31.803 30.158! 42.852 50.657 48.556 62.315

Tengeri -— Mais . . . . 226778; 106578 115.158§ 140352 156868 455074 460372 Burgonya —— Pommes de terre . 108.758§ 64.315 52.591 91.060 51.768 127571! 126801 Cukorrépa —— Betteraves ü sucre ; 36.014 ; 6.699 9.501 20.623 21.072 32.620 § 38.894

Összesen — Total . .§§1,145.557f 349866 469223 705.561§ 792240 lesem 1,418.493

A termelés nagysága érték § § :

szerint, indexszámokban— § § §

Volume de la production § (

suivant la valeur, en 1 _

nombres-índices. 1000 1, 305 41'0 % 616 692 1081 1238

Az árak termésmennyiség §

alapján mérlegelt átlaga, ; % §

indexszámokban — Moyenne § :

des prix poude're'e sur la * . §

base de la guantite' de la § *

re'colte, en nombres-indíces § 100'0 § 449 631 § 841 § 80'9 140'7 118'7 1) Itt a mindenkori október havi átlagos egységárak alatt az 1911—13. évi október havi egységár-ak átlaga értendő. — Ici, par prim d'um'te' moyens d'octobre, il faut entendre la moyenne des prim d'octobre 1911 —1913.

!) Ideiglenes adatok —— Dorme'es prooisoires.

világpiaci árak érvényesülése és térfoglalása, végül pedig a világforgalomba való bekap—

csolódás folytán ismét normalissá lett. ( L.: V.

sz. táblázat.) A termés betakarítása után érvényben volt, vagyis a mindenkori október havi átlagárak alapján az 1924/25. évi ter- melés értéke ugyanis már 23'80/0—kal haladja meg a. békebeli termelés értékét s ezzel arra a színvonalra emelkedett, amelyen a mai viszonyok között, a világszerte észlelhető drágulás folytán lennie kell.

4. A mezogazdasagi termények árainak alakulása. Ha a főtermények termésének tény- leges értékét, a fötermények termésének kép—

letes értékével osztjuk, vagy pedig az ezekre vonatkozó indexszámok hányadosát állapítjuk meg, a nyert eredmény százzal szorozva, az árak termésmennyiség alapján mérlegelt átlagá- nak indexét adja, vagyis azt mutatja, hogya termés értékének megállapítása alkalmával alapul szolgáló arak mérlegelt átlagának viszonylagos nagysaga mekkora. (L.: V. sz.

táblázat.) Ezek az indexszamok egymással összehasonlítva, világosan mutatjak kezdetben a maximáltárak alacsonyságát, majd a világ—

piaci árak érvényesülését és évről évre nagyobb tér-foglalását, de mindenkor egyúttal azt is,

hogy az árak a termelés mennyiségével for- ditott arányban alakulnak. Sőt szembetűnő módon utalnak arra is, hogy az 1925. évi jó termés dacára, amely az 1924. évi gyenge terméshez képest mintegy 360/0-kal volt ked- vezőbb. a termés értéke —— az áraknak körül—

belül lBO/O—os csökkenése miatt —-— a 360/0-kal szemben csupan alig 150/0-kal lett nagyobb.

Azt hiszem a gazdaközönség részéről mostaná- ban elhangzó sok panasznak egyik főoka ebben az áralakulasban keresendő, mert gaz—

dáink az 1925. év elején érvényben volt rendkívül magas, —— még az 1924. évi októ- ber havi árakhoz képest is közel 3OO/O—kal magasabb, —— árak alapján kalkulálva. sza- mításaikban annyira csalódtak, hogy a jó ter—

més dacára még bruttojövedelmük is alig növekedett.

A termelés e mennyiség, valamint érték szerinti fejlődésének és az árak alakulásának szemléltetésére szolgál a mellékelt grafikon is.

(L.: I. sz. grafikon.) A rajz szerint a termelés

mennyiség-, valamint értékgörbéje fokozatos emelkedést mutat. De amig a termelés mennyi- séggörbéje mintegy hullámvonalban halad fel- felé, addig értékgörbéje, a megkötöttség nyögé- től megszabadult értékesítés lehetősége folytán

1926 —67——

2. szám.

VI. A hét főtermény termésének értéke az 1911—13. évi átlagos egységárak alapján az 1876—1925.

évek folyamán.

_ Valenr dn rendement des sept produits principanw sur la base des prix d'nnt'te' moyens de 1911—1913, en 1876—1925'.

(Képletes értékek a termelés nagyságának megállapításához). — ( Valenrs relatives ponr évalner le volume de la production)

IÉÉÉ Az — Valenr dela re'colte des années *

(Il x

' $$$ o is o m 8 m o m [ 00 Le l 01 to

Aterményleswtlttlstittvan? ?

neve ! §§E 58 H cb H l é ! A ne H a a: v—4 o co

Jetsweleaígae.aaensaa

Désignatlon $$$ " 'A H H " H l H H H H H I— H

des produits áig? évi termés értéke az 1911—13. évi átlagos egységének alapján 1000 koronában l ;; ! § sur la base des prix dlnrtzfte' moyens de 1911—13 en milliers de eonronnes,

laáwrú Magyarország régi területén Mggyam'smgmaitefü'

; , M _ _ D 1 t -

jffl'm Dans le territoire ancien de la Hongrze líiíflactmzíffzaámfgle

__, j _:

7 Búza — Froment 21'3 425979 614825 723348 854982 745990 871127 873215 873662 638786 %% 434381 280862 364967 Rozs — Seígle . 17'9 154907 192013 194215 213207 193052 227384 222980 222658 166386 ÉÉ 143791 105252 127093

* Árpa — Orge 16'8 141641 176854 168101 205716 201784 211680 230177 253949 157528 3 § 119750 79813 80444 Zab —— Avotne . 17'3 125858 146099 141860 176183 180958 190352 201061 217772 158918 §: 76085 56727 56667

Tengeri 4—— Illa'ís 14'4 289598 356314 333706 455256 443448 381240 595685 606211 355189 x% 226778 161294 263161

Burgonya— Pom— 3 : *

mes de terre . 5 6 85266 141943 132894 159040 207004 226794 261296 289369 195494 Éji? 108758 87836 96597

Cukorrépa — Bet. !! w

teraves ?; snere 243 11362 15746 19820 33161 38534 45490 60211 91483 46004 § 36014 15444 29305 Összesen—Total —— l 123461! 1643794 l7l3444l 2097545 201077!) 215406? 2444625 2555104 17133051 — [1145557786728 1018234

§ ; !

A termelés nagy- l

%

ságamennyiség l :

szerint, index- ;

számokban ——— § !

Volume de la ' '

production

suivant la §

guantiíe; ! ;

en hombres- í !

indíces . ; — ; 483 643 671 821 78"? 84'3 95'7 1000 671 — 1000 687 889

4 * ;

hatalmas léptekkel törtet a magasba. Az árak görbéje pedig hullamvonalban halad előre;

1924—ben hatalmas lendülettel tetőpontját éri el; 1925-ben pedig lényegesen alászállva a vilagparítas szintjére helyezkedik.

5. A mezőgazdasági termelés világháború, utáni helyzete háború előtti helyzetéhez viszo- nyítva. Annak bizonyságát, hogy a sors a magyarsag életerején csorbát az újabb meg-

; próbáltatasok alatt sem ütött, igazoljak azok az adatok is, amelyek a magyar mezőgazda—

sági termelés fejlődését az utolsó ötven évre vonatkozólag mutatják be. (L: VI. sz. tab—

lázat.) E táblázatban a főtermények termelési adatai 1676 tol 1915-1g 5 évi, 1916- tól nap- jainkig pedig— tekintettel arra hogy 1919- ről adataink nincsenek — 3 évi adagokban van- nak esoportosítva. Ez utóbbi átlagok közül:

az 1916—18. évi átlag a háborús termelésre vonatkozik az 1920—22. évi átlag a rege- eralódas első nyomait, az 1923—25. évi [átlag pedig a termelés tovabbi fellendülésé-

nek eredményeit mutat-ja. Ez adatoknak össze- hasonlítása, ha nem is egészen pontos, de mindenesetre teljesen megközelítő eredményt ad, mert Magyarország régi területéna Vilag—

haború előtt és alatt a fóterményekkel beve- tett terület az összes bevetett területnek szin- tén állandóan mintegy 870/0-a volt, s így ha az ország egész, valamint trianoni területe 1911—15. évi átlagos termésének nagysagat lOO-nak vesszük, az összehasonlítás le és fel- felé, a már elől mondott indokok alapján, egyarant lehetséges. Az itt közölt adatokból kiszámított indexszamokat grafikusan is abra- zoljuk. (L.: II. sz. grafikon.) A táblázat ada- tai, valamint a grafikon görbéje egyarant arról tanuskodnak, hogy az 1920—1922. évek atlagos termése a 90-es évek elején észlelt termelés eredményével egyenlő, a harom utolsó esztendő átlagos termése pedig már az 1900-as évek közepén volt termelés mennyiségének felel meg. Ezek szerint tehát azt mondhatjuk, hogy gazdaközönségünk a termelés mennyi—

2. szám. ——68—— ₁₉₂₆

sége tekintetében 3—4 év alatt emelte ter—

melését a termelés mélypontjáról arra a szín—

vonalra, amelyet a háború előtt csak mintegy

15 évi (1890—1905) munkásság révén tudott

elérni.

6. A termelés minőség szerinti fejlődése.

A mezőgazdasági termelés mennyiség és érték szerinti fejlődésének és e fejlődés jelentő—

ségének ismertetése után szükségesnek tar- tom még felemlíteni, hogy a termelés minö- ség szerinti eredményét figyelmen kívül kellett hagynom, mert arról konkrét adatok nem állanak rendelkezésre. Rá kell mutatnom azonban arra, hogy a rendelkezésre álló külön- böző hírforrások alapján a termelés megrom- lott minősége is javulófélben van; javulása azonban, úgy látszik, sokkal lassúbb ütemű, mint a termelésnek mennyiség szerinti fejlő—

dése. Ezért azt hiszem, hogy most, amikor a

termelés nagysága világháború előtti szín- vonalát az utolsó esztendők termelésének átlagos mennyisége alapján lényegesen meg—

közelítette, sőt az utolsó esztendőben már el is érte, minden erővel arra kell törekedni, hogy a termelésnek minősége is legalább a békebeli szinvonalra emeltessék. Az egyre fokozódó világverseny, a fogyasztóképesség—

nek világszerte észlelhető csökkenése és álta- lában a nehéz értékesítési viszonyok a ter—

melésnek minőség szerinti javulását megköve—

teli. E követelésnek pedig feltétlenül eleget kell tenni, nehogy a termelés mennyiségének az eddigi tapasztalatok alapján méltán várható további növekedése alkalmával a kinem elé- gítő minőségű, sőt sok esetben silány és így a külföldön aligha értékesíthető termények termelése következtében túltermelés követ- kezzék be. Konkoly Thege Gyula.

Magyarország földbérleti viszonyai.

Situation des propriétés affermées de la Hongrie.

Résume'. Laissant de eöté les considéra—

tions soeiales et économigues, l'étude ci-dessous traite au point de vue purement statistigue, la situation des proprie'te's alfermées de la Hongrie. C'est en 1895 gue les baux [t ferme y furent relevés la premieres fois. Des exploi- tations rurales dialors, gui représentaient 36',857.253 arpents cadastraux, 657709?

arpents, soit 17'80/0, étaient aferme's. En rendant compte da nombre des catégories de grandeur d'exploitations rurales, de leur su- perfieie et des conditions diafermage, l'étude ewpose gue 3'50/0 des exploitations rurales di- tes naines (de 0 (( 5 arpents cadastraua') et 2'30/0 de leur superiieie, étaient nettement afor- més, et gue les petites exploitations rurales nettement aferme'es(de5 d100 arpents cadas- traux) représentaient 150/0 des petites exploi—

tations, et 20/() de la super/(lete de celles--ci.

Guant aux exploitations rurales moyennes, (de 100 a 1000 arp. cad), leur proportion aug—

mente déja. En 1895,1490/0 en étaient nette—

ment a/fermés, et 19 40/0 de leur superfieie.

Enfin, 220/0 (les grandes exploitations rurales (au— dessus de 1000 arp. cad.) étaient nette—

ment données a bail, et 16' áll)/(, de leur super—

fieie.

Depuis le releoement agricole de 1895, c est celui de 1925, exéeute' sur les mo Jennes et les grandes proprie'te's, pour le Livred adresse des propriétaires fonciers, gui fournit des données sur les bauec a ferme. Cependant cel—

les-ci ne peuvent étre eomparées aux doeu ments statistigues de 1895, ear, tandis gue le relevement de 1895 visait les exploitations rurales en cherchant á établir les données de chague exploitation, méme pour les exploitations de moins de 1 arp. e., l'enguéte de 1925, efectuée pour le Liz,-re d,adresse des proprie- taires fonciers, distinguait selon la propriété entre les propriétés íonciéres et ne s'occupait gue des moyennes et des grandes propriéte's de 100 arpents et auldessus. Toutefois le rele- vement de 1925 sloceupait a fond de la situa- tion des baux d ferme. Et le Livre diadresse des pro'priétaires f. énumérait nominalement les fermiers de plus de 100 arpents c., indiguant les données relatives a llafermage et relevant, sommairement, comme petits baud, ceux d'au—

dessous de 100 arpents.

Én 1925, de la superficie totale, représen- tant 8,038.091 arpents cadastraux, des moyennes et des grandes propriétés de la Hongrie, 2,05Ú.091 arpents étaient afermés, soit 25'00/0. La proportion. (36'90/0) des terres labourables afferme'es était de 44'10/0 supérieure a la meg/enne générale de l9a/ferniage ; par contre, la superűcie des foréts afermées (5'20/0) était de 79'770 inférieure a celle (25'60/0) de toutes les terres données a bail.

Au point de vue du droit de propriété, les grandes et les moyennes propriétés peuvent étre divise'es en deux catégories principales:

propriétés a mutation libre, propriétes a mu-