A mezőgazdasági termelés értékmutatói

(1)

A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS ÉRTÉKMUTATÓíl—

SZEDERKÉNYI HENRIK

Az elmúlt években, a mezőgazdasági termelés értékmutatóiról, azok tartal—

máról, kiszámítási módjáról, elnevezéséről élénk vita folyt.1 E vita során közölte 1959—ben a Statisztikai Szemle 'cikkemet,2 amelyben a mezőgazdasági termelés értékben kifejezett mutatószámainak bruttó, illetve nettó jellegével foglalkoz- tam. A cikk megjelenése óta az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek terveiben és mérlegbeszámolóiban, valamint a kutatóintézeteknél és a tanácsok—

nál általános gyakorlattá vált a mezőgazdasági termelés eredményének több szinten való számbavétele. Amennyire örvendetes ez a gyakorlat, annyira sajná—

latos az a körülmény, hogy a számbavétel során egymástól eltérő tartalmú és elne;

vezésű fogalmak kerültek alkalmazásra. Ennek számos oka van. Eltérést okoz—

hat a termelőszektorok tulajdon— és elosztási viszonyai közötti különbség, a fogal—

mi meghatározások marxista követelményeinek figyelmen kívül hagyása, a nép—

gazdaság más ágaiban használatos fogalmak ismeretének hiánya. Az Állami Gazdaságok Územszervezési Kutató lntézetén belül is eltérő fogalmak alakultak ki és hosszú vita után sikerült egységes állásfoglalást kialakitani.

Az egységes álláspont kialakításánál alapvető szempont volt, hogy a szoci—

alista mezőgazdasági üzemek által használandó fogalmak meghatározása a marxista politikai gazdaságtan tételeire támaszkodjék, és ne szakadjon el a többi népgazdasági ág fogalmi meghatározásaitól. Cél volt továbbá az is, hogy az egyes fogalmak a dolgok lényeges jegyeinek gondolati összefoglalásai és visszatükrö-f zései legyenek, hogy a meghatározások magukba foglalják a fogalmak teljes tar-

talmát, tartalmazzák minden lényeges elemüket.

Cikkemben az Állami Gazdaságok Uzemszervezési Kutató Intézete által a mezőgazdasági termelés mérésére most már egységesen használt mutatószámo—

kat és a mutatószámok kiszámításának módját ismertetem. Foglalkozni kívánok a halmozott és a halmozatlan termelési értékkel, a teljes termelési értékkel, az árutermelési értékkel, végül pedig a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez

való hozzájárulásával, vagyis az új értékkel.

HALMOZOTT TERMELÉSI ÉRTÉK

Valamennyi mezőgazdasági üzem termékei között vannak olyan termények, termékek, amelyek nem öltenek áru formát, hanem gazdaságon belül kerülnek felhasználásra. Ilyenek a vetőmagok, a takarmányok és az állattartás azon ter—-

cikk LLásd többek között a Statisztikai Szemle 1959. évi 4. és 1961. évi 2. számában megjelent a et.

! Szederkényi Henrik: A mezőgazdasági termelés értékben kifejezett mutatósumainak bruttó, illetve nettó jellege. Statisztikai szemle, 1959. évi 4. sz. 408—413. old.

(2)

SZEDERKENYI: _A MEZÖGAZDASAGI TERMIÉS ÉRTÉKIHJTATÓI 409

mékei, amelyeket termelési szükségletek kielégítésére fordítanak. Ezek tulajdon- képpen nem részei a mezőgazdasági üzemek tennékeinek,'csupán ezen üzemek anyagi ráfordításainak elemei. Indokolt tehát, hogy a termelésben újrafelhasz—

nálásra kerülő! ezen ,,anyagi ráfordítási elemeket" —-— az iparhoz hasonlóan —— ne befejezett termelésnek, hanem be nem fejezett termelésnek tekintsük.

Az állami gazdaságok számviteli rendszere a termelés eredményét a termelési folyamat idősorrendjében állapítja meg függetlenül attól, hogy a termények, ter—

mékek ujrafelhasználásra vagy áruforgalomba kerülnek. Ezen felül olyan mező—f gazdasági termelési értékeket is beleszámít a beszámolási időszak eredményébe, amelyek nem a beszámolási időszakban, hanem a megelőző évben vagy években:

keletkeztek. Ilyen a felhasznált befejezetlen termelés, amely túlnyomórészt mint mezei leltár az előző évben, illetőleg években keletkezett és a beszámolási idő- szakban nyert felhasználást. Ugyanakkor a következő évek termelését szolgálói befejezetlen termelés is a beszámolási időszakban jelentkezik termelési eredmén),- ként. Ismételt számbavétel fordul elő továbbá az egyes fő üzemágakban meg-—

termelt termékeknek ugyanazon fő üzemágakban történő átdolgozása esetén is. Ezt, vagyis az ismételt számbavételt is tartalmazó termelési eredményt bruttó termelési értéknek nevezzük. '

A bruttó termelési érték —— mint láttuk —-— torzításokatvtartalmáz. Hogy

ezeket a többszöri _ számbavétel okozta torzításokat kiküszöböljük, folyóáron való számításnál a bruttó termelési értéket (BTÉ) módosítani kell az értékesítési

árkülönbséggel (ÉÁK), majd mind a bruttó termelési értéket, mind pedig a bruttó

termelési költséget (BTK) csökkenteni kell a forgalmi adó (FA) összegével, valamint a felhasznált befejezetlen termelés (FBTÉ), és az átdolgozott anyagok;

(ÁAÉ) értékével. Az így nyert értékeket halmozott termelési értéknek (HTÉ), illetve halmozott termelési költségnek (HTK) nevezzük.

Képletben :

HTÉ : BTÉ i— "EAK —— (FBTÉ 4- AAÉ 4— FA), HTK : BTK —-— (FBTÉ 4- AAÉ 4— FA).

Ezek szerint a halmozott termelés felöleli a mezőgazdasági üzemek teljes termelő tevékenységét, illetve termelésük eredményét, beleértve a, saját termelésű félkésztermékek üzemen belüli felhasználását. Halmozásokat3, ezen belül újra—

felhasználásokat4 tartalmaz, de kiszűri a többszörösen elszámolt értékeket (a fel—

használt befejezetlen termelési értéket, az átdolgozott anyagok értékét).

A halmozott termelési értékben tehát a mezőgazdasági üzemben megter—

melt és a termelésben ugyanott újrafelhasznált félkésztermékek termelési értéke ismételten megjelenik. Vagyis a halmozott termelési értékben a. beszámolási idő- szakban megtermelt valamennyi termény és termék termelési értéke bennfog-_

laltatik függetlenül attól, hogy mint félkészte'rmék üzemen belüli újrafelhasz- nálásra vagy mint késztermék eladásra kerül.

3. Halmozásnak nevezzük a mezőgazdasági termeléshez felhasznált mezőgazdasági eredetű anyagok összességét.

4 Újrafelhasználásnak a felhasznált mezőgazdasági eredetű anyagoknak csak azt a részét tekintjük, amely az üzemen belül keletkezett és nyert továbbfelhaszn—álást. Az'újrafelhasználások abból adódnak, hogy a gazdaságon belül továbbfelhasználásra kerülő saját termelésű vetőmag—

vakat, takarmányokat és állati termékeket az egyik ágazatnál hozamként, a másik ágazatnál ráfordításként is számbaveszik. Először tehát az előállításnál mint munkabért és egvéb költsége- ket, valamint termelési értéket. másodszor-pedig az újrafelhasználásnál mint anyagköltséget és

vég— (kész—) terméket számolják el. ' , *

(3)

410 , ! ' ' , Szemem amit:

HALMÓZATLAN TERMELÉSI ÉRTÉK

A halmozott termelési érték fogalmának használati köre igen korlátozott A termelés színvonala, a halmozott termelési érték alapján számítva, a halmazá—

sok folytán statikusan a valóságosnál magasabbnak mutatkozik, dinamíkában pe—

dig a halmozás mértékének változásai—miatt a valóságos tendenciától eltérő képet

adhat. Lenin erről azt írja, hogy ,,A mezőgazdasági termékek öSSZértéke"—Vagyis halmozott termelési értéke —— ,,itt el van túlozva, mert 'a földművelés termékei-

nek egy része mint például a jószág takarmánya, az állattenyésztés termékeinek értékében ismételten fel van tüntetve." Éppen ezért ,, . ..azoknak a termékek- nek a leszámításával, amelyeket a jószág takarmányozására fordítanak . . . ezek az, adatok sokkal közvetlenebbül tüntetik fel a termelés méreteit, . .. mint bármiféle

más adat."5

A Lenin által szükségesnek és helyesnek ítéltzezen ,,nettósítás" eredményét

tükrözi vissza a halmozottan termelési érték, amely valamely adott mezőgazda—

sági üzem. által egy év alatt létrehozott,—tanyagi javaknak a mezőgazdaságban meg——

tetemek és az adott mezőgazdasági üzemben a termelés során felhasznált termé—

kekkel csökkentett része. Eredetét illetően a termelés során felhasznált ipar—i ter-

melőeszközök (anyag és amortizáció) és az eleven munka értékéből áll,

A halmozatlan termelési érték kiszámításával az a célunk, hogy kimukasauk

a termelés azon eredményét, amelyet a mezőgazdasági üzemek az általuk használt föld segítségével, az élő munka és a felhasznált ipari termelési eszközök segitsé-

gével elértek. Emellett szükség van a halmozatlan termelési érték megállapítá—

sára azért is, mert sok esetben a különféle gazdasági hatékonysági mutatószá—

mokat a halmozatlan termelési értékkel számítjuk ki. Lenin mutatott rá arra is, hogy ,,A gazdaságoknak olyan csoportosítása, amely a jószág takarmányozásán felüli termékek pénzértékén" —— lényegében a halmozatlan termelési értéken ——

,.alapszik, nagy lépést tesz ennek a fölöttébb fontos elméleti követelménynek iráuriyefxban."6 A Szovjetunióban a szovhozokat a halmozatlan termelési érték alap—

ján csoportosítják és hasonlítják össze. A szovhozok vezetőinek fizetését a meg—

* tervezett halmozatlan termelési érték alapján állapítják meg. Év közben az így megállapított bér 70 százalékát míg a többit a terv teljesítésétől függően fize-

tik ki.

A halmozatlan termelési érték (HnTÉ) kiszámítására több eljárás kínálkozik.

a) A legegyszerűbb, ha úgy számítjuk ki, hogy a halmozott termelési érték—

ből (HTÉ) levonjuk a Halmozásokat (H):

Hn'rE :: HTE —— H.

, b) Körülményesebb eljárás, amikor a nettó áruforgalom összegét, vagyis

' az értékesítés (E) és a beszerzés (B) egyenlegét a készletváltozások értékével,

vagyis a nyitó— és a zárókészletek állománykülönbségével (KV) módosítjuk:

HnTE : (É —- B) 31: Kv.

Mindkét számítási mód a halmozások kiszűrését jelenti.

! Lenin Művei. 22. köt. szikra, Budapest, 1951. 11—12. és 58. old.

' Lenin i. m. 59. old.

(4)

ÁÁMEZÖGAZDASAGI 'I'E'RMEIES ERTEKMUTA'I'OI 411

_ A _folyóáron való számítás esetén az értékesített mezőgazdasági termékeket

eladási, a vásároltakat pedig beszerzési áron számítjuk. Az értékesítési árkülönb-

séggel korrigált üzemi nyereség, illetve veszteség adja ugyanis a mezőgazda—

sági termelés vállati nyereségét, illetve veszteségét; a vásárolt mezőgazdasági termékek elszámolóár—különbözetét pedig év közben a termelési költségek között velszámoljuk. Az adatokat, illetve a számítás menetét az alábbiakban ismertetem.

1. tábla

É ték ítési B 8 e .ési -

Megnevezés Elszámoló áron árrkülgíbség árliülöligség Összesen

Év eleji készlet ... 300 _ —— 300

Termelés (HTÉ) ... 420 _ 80 : 500

Beszerzés (B) ... 230 — ——30 200

Összesen 950 —— 80 — 30 1000

Értékesítés (É) ... 570 _ so — * 650

Felhasználás (H) ... 280 — —- 30 250

Összesen 850 — 80 —— 30 900

Év végi készlet ... 100 — —— 100 _

Készletváltozás (Kv) . . — 200 —— —-

—- 200

A lhalmozatlan termelési érték folyóáron számítva:

a) HnTÉ : HTÉ : H : 500 —— 250 : 250,

b) HnTÉ : (a: B) i Kv : 650 — zoo —— zoo : 250.

Ha változatlan (elszámoló) áron számolunk, akkor a halmozatlan termelési érték:

a) HnTE : H : 420 —-—- 280 : 140,

b) HnTÉ : (E —— B) i KV : 570— 230 —- 200 : 140.

A halmozatlan termelési értéket tehát mindkét módszerrel számíthatjuk, mindkét számítási mód ugyanazt az értéket eredményezi, éspedig a folyóáras

számításnál 250—et, a változatlan áron való számításánál pedig l40-et.

TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK

A teljes termelési érték számbavételének célja az, hogy megállapítsuk vala—

mely mezőgazdasági üzem termelő tevékenységének végső eredményét, amely része a társadalmi összterméknek. Krom-od szerint: ,,A mezőgazdasági üzemek

.. . saját termékeik jelentős részét használják fel természetben a termelés további folyamatában vetőmagként, takarmányként stb. Ez a saját termelésű mezőgaz—

dasági termékmennyiség nem lép be a gazdasági forgalomba, s így valójában egyáltalában nem tekinthető a társadalmi össztermék elemének. Ezért az egyes mezőgazdasági üzemek termékeinek az üzemen belül felhasznált részét nem szabad a mezőgazdasági termelés mutatójában szerepeltetni."? Ennek alapján a halmozott termelési értéknek az üzemen belüli újrafelhasználásokkal csökken- tett része tekinthető az üzem tennelőtevékenysége végső eredményének.

' Kronrod, J. A,: A szociaüstalújratermelés kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Budapest, 1960. 83. oki.

(5)

412 s ,- - ., WWW

Az iparhoz hasonlóan tehát a mezőgazdaságban is a termelés eredményének

azt a részét nevezzük teljes termelésnek, amely az árutermelést jelentő,befejezett termelésből és a be nem fejezett termelés (a félkésztermékek és a befejezetlen

termelés) állománykülönbözetének összegéből áll. .

A teljes termelési érték (TTE) kiszámítása többféleképpen történhet. ; _ a.) A vásárolt állatok értékével (VA) csökkentett értékesítést (É) módosítjuk,

a mezőgazdasági termékek év eleji és év végi állománykülönbözetével (Kv):

TTÉ : (É—VÁ) j; Kv

b) A halmozatlan termelési értkéket (HnTÉ) megnöveljük a termelésben felhasznált, a vásárolt állatok értéke nélküli vásárolt mezőgazdasági tennékek értékével (B—VÁ):

TTÉ ; HnTÉ 4— (B —— VA)

c) A halmozott termelési értéket (HTÉ) csökkentjük a saját termelésből fel- használt mezőgazdasági termékek értékével, vagyis az újrafelhasználásokkal (U):

wasz—U

A b) pont alatti számítási módszernél —— tekintettel arra, hog a halmozott

"termelési érték az állattartás vonatkozásában csak az állati termékek és az álla- tok súlygyarapodásának értékét foglalja magában, az állatok alapsúlyát pedig nem —— az értékesítést, illetőleg a beszerzést az év közben vásárolt állatok alap- súlyának értékével csökkenteni kell.

A különféle számítások helyességét egy példa segítségével bizonyítom. Az adatok a következők

. 2. tábla

Mezőgazdasági termékek

Megnevezés a növényterme- az állat-

légben tartásban WWW!

Év eleji készlet ... 100 200 300

Termelés ... 300 200 500

Beszerzés . . ._ ... 100 100* 200

Összesen 500 500 1000

Felhasználás ... 200 50 250

Értékesítés ... . . ._. 250 400. 650

Összesen 450 450 900

Év végi készlet ... 50 50 100

* Haszonállatok.

A c) pont alatt ismertetett képlet helyességéhez nem fér kétség; Világos ugyanis, hogy a teljes termelés értékét megkapjuk, ha a halmozntt termelési értékből levonjuk az újrafelhasználásokat. Az újrafelhasználásokkal kapcsolatban az üzemnek tényleges pénzkiadásai nincsenek, mivel a tényleges pénzki-x adást" jelentő költségek mint anyag—, , munkabér— és egyéb költségek nyertek elszá—

molást. így ezzel az élő és holt munkával megtermelt és a termelésben újrafel—

használt termékek csak könyvvitelileg nyernek kimutatást. ' "

A teljes termelési érték kiszámítása során a saját termelésű mezőgazdasági termékek anyagfelhasmálásánál feltételezzük, hogy ez az újrafelhasználás a hal-—

(6)

A leszoGAzDASA'GI TERMELÉS ERTEKMUTATÓI 413

mozások (vagyis az. öSszeS'mezőgazdasági termékek felhasználása) és a, beszer—_, zések különbségével egyenlő. Ha a beszerzés meghaladja a halmozások összegét,

akkor beszerzésként csupán annyit veszünk szánútásba, amennyit hahnozáskéntz

elszámoltunk. Ez esetben saját termelésből történő felhasználást nem mutatunk

ki, a mezőgazdasági termékek felhasználását teljes egészében a vásárolt mező-

gazdasági termékekből történt felhasználásnak tekintjük., A mezőgazdasági termékek felhasználásának számítása tehát a következőképpen történik.

3. tábla

_ Ebből:

, Felhasználás *

Megnevezés összesen saját termelés-

(halmozások) vásárlásból ból (újrafel-

* — használás)

Növénytermelésben . . . 200 100 100

Állattartásban ... 50 —- 50

Összesen — 250 , , 100 _ . 150,

Térjünk most vissza a teljes termelési érték számításához, ami a bemutatott három módszer szerint a 2. és 3. tábla adatai alapján a következő módon törté—

nik és az alábbi eredményt adja: , '.

a.) TTE—_: (É— VA) i KV—:: 650 —-— 100 -- 200——- 350, b) TTÉ— HnTÉ 4-(B— VA) :: 250 4—- 200 -—— 100—— 350, c) TTÉ— HTÉ— :: 500 — 150—_— 350.

.s

A háromféle számítási mód közül a másodikat, a b) pont alattit tartom a legegyszerűbbnek, mivel értelemszerűen folytatása a halmazatlan termelési érték kiszámításának.

* A teljes termelési érték számításával kapcsolatban igen fontos követelmény a teljes termelési költség kiszámítása, mivel a teljes termelési költség mögött van tényleges pénzkiadás. A teljes termelési költség kiszámítása úgy történik, hogy a halmozott termelési költséget (HTK) csökkentjük az újrafelhasználások értékével (U), vagy a teljes termelési értéket növeljük a mezőgazdasági termelés veszteségével (V), illetőleg csökkentjük a nyereséggel (Ny). Képletben:

a) TTK— HTK— U

b) TTK : TTE H— V —- Ny)

Ez utóbbi számítási módnak az az alapja, hogy a termelési érték és a terme—

lési költség különbsége valamennyi szinten azonos. . :!

ÁRUTERMELÉSI ÉRTÉK

Az árutermelési érték megállapításának közvetlen célja az, hogy felmérjük a termelésnek azt a hányadát, amely az áruforgalom tárgyául, az áruSzükség—

letek kielégítésére szolgálhat. A szükségleteket csak késztermékekkel lehet ki- elégíteni, a befejezetlen és a félkésztermékek a társadalmi szükségletek kielégíf—

tésére nem alkalmasak. Jóllehet a továbbfeldolgozásra szánt takarmányok a nö—

vénytermelés szempontjából befejezett termelésnek tekinthetők, mivel a növény- termelésben — mint egy zárt termelési folyamatot jelentő üzemágban_——— a takar—

mánytermeléssel kapcsolatos összes munkaműveleteket befejezték, de az egész üzemszempontjából a termelési folyamatmég nem zárult le az üzem fegymásik,

(7)

414 ' , magnum HENRIK

a termelőfolyamat szempontjából soronkövetkező üzemágában, az 5113th

ugyanis a takarmányok még továbbfeldolgozásra kerülnek. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági árutermelés körébe csak a saját termelésű, kibocsátásra szánt késztermékek és az értékesített félkésztermékek, vagyis az üzem azempont—

jából "befejezett" termékek tartozhatnak. —

Az árutermelés tehát azt a termékmennyiséget foglalja magában, amelyet

a mezőgazdasági üzem a népgazdaságnak átad a népgazdaság más tennelő ágai—,—

nak termelő fogyasztására, a lakosság személyes fogyasztási szükségletére és a mezőgazdasági kivitel céljára. Ezeken felül magában foglalja a más mezőgazda—

sági üzemek kooperációjával kapcsolatos áruforgalmat is, például a nem önellátó üzemek vetőmag-, takarmány— és állatszükségletének kielégítését.

Az árutermelés értékét (ÁTÉ) többféle módon számíthatjuk ki:

a) a teljes temelési értéket (TTE) módosítjuk a be nem fejezett termelés, vagyis a félkésztermékek és a befejezetlen termelés (BNFTÉ) állománykülönbö—

zetével.

Az árutermelés a félkész— és a befejezetlen termékek állománykülönbözeté- nek előjelétől függően lehet nagyobb vagy kisebb, mint a teljes termelés: ha az állománykülönbözet pozitív előjelű, akkor az árutermelés kisebb, ha az állomány—

különbözet negatív előjelű, akkor az árutermelés nagyobb, mint a teljes terme-

lés. Erre tekintettel az árutennelési érték kiszámításánál pozitív előjelű állo—

mánykülönbözet esetén csökkenteni, negatív előjelű állománykülönbség esetén pedig növelni kell az állománykülönbözet értékével a teljes termelési értéket.

Megegyezik az árutermelés a teljes termeléssel, ha állományváltozás nincs, illetve, ha a félkésztermékek állományváltozását ellensúlyozza, kiegyenlíti a be—

fejezetlen termékek állományváltozása. Képletben kifejezve:

ÁTÉ : TTÉ —— [ :i: Kv (BNFTÉH.

b) Az áruértékesítést (É) módosítjuk az árujellegű termékek év eleji és év

végi állománykülönbségével [Kv (A)]: '

ATÉzÉiKvUX)

0) Végül úgy is kiszámíthatjuk az árutermelés értékét, hogy a halmozott

termelési értékből kiemeljük az árujellegű teimékeket [HTÉ (A)], és ezek ösz—

szegét növeljük az értékesített nem árujellegűnek tekintett félkésztetmékek

[E(FKT)] értékével: '

ÁTÉ ; HTÉ (A) —j— É (FKT).

Az árutermelési érték a különféle számítási módok szerint a 4. táblába fog-—

lalt példa esetében a következő:

a) ÁTÉ : TTÉ — [i KV (BNFTÉH : 350 —-- (-—-80) :: 430

c) ATÉ : HTÉ (A) —1— E (FKT) : 330 4400 : 430.

A háromféle számítási mód közül —— véleményem szerint --- az első a leg- könnyebben kivitelezhető.

Az eddig ismertetett számításokkalüzemi szinten állapíthatjuk meg az áru—

termelés nagyságát. Népgazdasági szinten a szovjetunióbeli gyakorlathoz hason- lóan a mezőgazdaság árutermelése "népgazdasági ági" (ágazati) módszer alapján határozható meg oly módon, hogy az egyes üzemek árutermelésének érték—

összegéből levonjuk a mezőgazdasági üzemek egymás közti forgalmát. Ha tehát

eltekintünk az egyes men'ígazdaságí üzemek közötti kooperációval kapcsolatai;

(8)

A MEZÖGAZÉASAGI TERMEIES ERTEKMU'I'ATÓI 415

áruforgalomtól, és a mezőgazdasági üzemek árutermelésének értékét a vásárolt

' mezőgazdasági termékek értékével csökkentjük, akkor az árutermelést ágazati

(mezőgazdasági) szinten fogjuk fel. Ez megmutatja, hogy amezőgazdasági üzemek mekkora árutermelési értékkel járultak hozzá a népgazdaság árutermeléséhez.

Ez az érték annak a terméktömegnek az értékét fejezi ki, amelyet a mezőgazda—

sági üzemek az általuk használt földön, az élő munka és az általa mozgásbahozott ipari termelési eszközök segítségével a népgazdaság többi termelési ágának ter—

melő fogyasztására, a lakosság személyes fogyasztására és a mezőgazdasági kivitel céljára megtermeltek. A mezőgazdaság árutermelésének értékét tehát úgy kapjuk meg, hogy az üzemek üzemi szinten számitott árutermelésének értékét a vásárolt mezőgazdasági termékek értékével csökkentjük.

_ 4. tábla

Be nem fejezett termelés:

Kész- Mind-

Megnevezés termékek félkész- befejezetlen , összesen, termékek termékek osszesen

Év eleji készlet ... 130 ' 100 70 170 300

Termelés ... 330 120 50 170 500

Beszerzés ... 100* 100 —— 100 200

Összesen 560 320 120 440 1000

Felhasználás ... _ 140 110 250 250 Értékesítés ... 550 100 — 100 v 650

Összesen 550 240 110 350 900

Év végi készlet ... 10 80 10 90 100

Állománykülönbség ... _ 120 — 20 — 00 — 80 — 200

' Haszonállatok.

ÚJ ÉRTÉK

Mezőgazdasági új értéknek nevezzük a nemzeti jövedelemnek a mezőgazda—

ságban realizált részét, vagyis a termelési érték és (: tárgyiasult munka különb- ségét.

A nemzeti jövedelem —- mint minden áru —— kettős jellegű (konkrét és absztrakt) munka eredménye. Ezért tehát létezik természetes (ama-gi) formaban és értékformában (új érték). Úgy is mondhatjuk, hogy a nemzeti jövedelem és az új érték egy és ugyanazon dolognak —— az anyagi termelés különböző ágaiban

felhasznált élő munka tárgyi alakot öltött mennyiségének —— két oldala: mint

nemzeti jövedelem az újonnan létrehozott anyagi javak természetbeni formáját jelenti, mint új érték, ezen javaknak értékét fejezi ki.

A termelési költség két elemre oszlik: a felhasznált termelési eszközök értékére (c) és a szükséges termék értékére (v). A teljes termelési költség a ter- melés egyéni értékének az a pénzformában kifejezett része, amely a felhasznált termelőeszközöket és a munka díjazására fordított kiadásokat foglalja magában.

A termelési költség tehát tükrözi a termelés érdekében felhasznált holt munkát és az élőmunka egy részét, a szükséges munkát. A termelési költség azonban a gyakorlatban nemcsak a c-j—v tényezőt foglalja magában, hanem az üzemek által a munkabér után fizetett járulékokat, továbbá adókat, illetékeket, kamato-

(9)

,416 [_ BMW

kat stb., amelyek a többtermék egy részének pénzbeni kifejezsseaEzért ezeket; v mint az élő munka részét kell figyelembe venni az új érték kiszámításánál. Ha a;

munkabér összegét (u) és a többtemzéknek az üzemen belül improduktív kiadá-*, sokra felhasznált részét (m,) levonjuk a teljes termelési költségből (ITK),- akkoi'

megkapjuk a tárgyiasult munkát (c): *

c—TTK—(m-l-ml)

Ha viszont a tárgyiasult munkát levonjuk a teljes termelés értékéből(TTE);

akkor az új értéket (UÉ) kapjuk meg: ' ,

UÉaTTÉ—c

Ugyanerre az eredményre jutunk akkor is, ha a szükséges termék, valamint

a többlettermék már említett részének értékét (vá-ml) megnöveljük a nyere—

séggel (Ny), illetve csökkentjüka veszteséggel (V):

—(v-!-mí)—l-Ny—-V.

Akétféle számítással nyert eredmény azonosságát igaznlják az alábbi adatok:

Megnevezés , Összeg

Teljes termelési érték (TTE) 350

Teljes termelési költség (TTK) ... 300

Nyereség (Ny) ... , ... 50

v ... 150

m; ... 50

TTK —— (aA—ml) _ 300—zoo —-— zoo UÉ._ TTE—c — 350—100 _ 250

UE _— (v—í—míH—Ny —— 1504—504—50 _— 250

I l l !

Mindkét számítás esetén az új érték egyformán 250.

üzemgazdasági vizsgálat esetén az ily módon kiszámított új értékkels'zámo—

lunk. Népgazdasági szinten történő elemzéseknél a fenti módon kiszámított új

értéket meg kell növelni a forgalmi adó összegével. Ez lényegében a népgazdaság más termelőágaiban létrehozott nemzeti jövedelemnek a mezőgazdaságban való

realizálását jelenti.

Befejezésül az 5. táblában egy állami gazdaság mérlegadatai alapján bemu- tatom a termelési érték kiszámítását, a 6. táblában pedig számadatok nélkül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vizsgálatánál alkalmazható számítás mene—'

tét ismertetem

*

A mezőgazdasági termelés eredményét tehát több szinten vehetjük számi- tásba, és mindegyik mutató más elemzésnek szolgálhat alapjául. Amikor a ter- melés összetétele érdekel bennünket, akkor halmozottan számítjuk a termelés

eredményét.: Amikor viszont azt vizsgáljuk, hegy a mezőgazdasági üzemek az

általuk használt földterületen az élő munka és a felhasznált ipari termelésieszg

közök segítségével mennyi újonnan előállított mezőgazdaságiterméket hoztak

(10)

*?Á—í'imzoenznAsÁGI TERMEm's mmm—TATOI ' 417

létre,, akkor halmozatlanul számítjuk a: tennelés eredményét. Azokban az esetek- ben, amikor az üzemek termelő tevékenységének végső eredmenyét és a társa—

dalmi össztermékhez való hozzájárulást akarjuk kimutatni, akkor a teljes fer- melés ismeretére van szükségünk. Ha azt akarjuk megállapítani, hogy a mező—:

gazdasági üzemek árutermékeikkel miként járulnak hozzá a népgazdasági szük—

ségletek kielégítéséhez, akkor az árutermelési értéket vesszük számba. Végül a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás mérvének megállapításához az új ér—

téket számítjuk ki.

5. tábla

A termelési érték kiszámítása az állami gazdaságokban

(ezer forint)

Ebből:

Sorszám Megnevezés 4 Összesen mezőgazda-

sági ter— egyéb melés

] Bruttó termelési érték (ősszes hozam, fő- és mellékter-

mék, záró befejezetlen termelés) ... 36 781 19 377 17 404 2 Felhasznált befejezetlen termelés ... 2 005 2 005 — 3 Ágazatokra felhasznált segédüzemi költség ... 3 945 — 3 945

4 Átdolgozott anyagok értéke ... 1 645 652 993

5 Egyenleg (1 —2— 3— 4) ... , ... 29 186 16 720 12 466

6 Értékesítési árkülönbség ... 4— 933 4- 883 4— 50 7 Forgalmi adó ... 12 12 —

8 Halmozott termelési érték (5 4" 6— 7) ... 30 107 17 591 12 516 9 Halmozások (felhasznált mezőgazdasági termékek

értéke) ... 9 661 4 892 4 769 10 Halmozatlan termelési érték (8 -— 9) ... 20 446 12 699 7 747 1 1 Vásárolt mezőgazdasági termékek (állatok nélkül) —

értéke (legfeljebb a halmozások mértékéig) ... 6 384 1 615 4 769

12 Teljes termelési érték (1041— 11) ... 26 830 14 314 12 516 13 Be nem fejezett termelés állománykülönbözete ... % 1 085 4- 880 4— 205 14 Ámtermelésí érték (12 — 13) ... 25 745 13 434 12 311 15 Összes munkabér ... 6 499 5 254 1 245

16 Munkabérek közterhei ... 593 533 ' 60

17 Adók, illetékek ... 26 24 2 1 8 Bankköltségek ... 1 99 1 86 1 3 19 Irányító szervek költségeihez hozzájárulás ... 68 63 3 20 Kötbér, fekbér ... 15 14 1 2 1 Egyéb ... 1 1 10 1 22 Terméktöbblet üzemen belüli improduktív felhaszná-

lása összesen (16—1— 174—18—1—19—1—20—4— 21) ... 912 830 82 23 Nyereség ... 4- 3 527 4— 2 079 4- 1 448 24 Teljes termelési költség (12— 23) ... 23 303 12 235 11 068 25 Élő munka (15 4— 22) ... _... 7 411 6 084 1 327 26 Tárgyiasult munka. (24— 25) ... 15 892 6 151 9 741 27 Új érték (12 — 26 vagy 234—25) ... 10 938 * 8 163 2 775

(11)

Fogaras Béla: Logika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953. 460 old.

Hoell, G. -— Darkow, G.: Az árutermelés ökonomai meghaiámzása az állami gaz—

daságokban és a tennelőszövetkezetekben. Zeitschrift für Agrafökonomik,1958 évi 3 sz 100—105 old.

Königsdorf, s. -—- Krause, O. — Rittmm'm, G. -—— Zierhold, R.: Közgazdasági fo—

galmak meghatározása a szocialista mezőgazdasági üzemekben. Die Deutsche Landwárt—

schaft, 1957. évi 9. sz. 420—426. old. '

Közgazdasági Kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1960. 570 old.

Kronrod, J. A.: A szocialista újratermelés kérdéSei. Közgazdasági és Jogi Könyv—

kiadó, Budapest, 1960. 339 old.

Lenin Művei 22. köt. Szikra, Budapest, 1951. 415 old.

41 8 szmnmxmn A MÉZGGAWÁGI mas mmm—mor ;

Termelési érték kiszámítása a termelőszövetkezetekben * ' ' ,

(mi törli-ie) - .

, ; ' EM:

Sorszám Megnevezés Öuzesen mezőgazda— *

_ mim-v már

"8163 " _—

l Természetbeni ' földadóra ... . . . .—

2 kiadások értéke gépállomásra ...

3 összesen (1 4- 2) ...

4 Pénzbevételek növénytermelésből ...

5 állattal-tásba ...

6 segéd— és feldolgozó üzemekből

7 egyéb, üzemi bevételek ...

8 összesen (4 4- 5 416 4— 7) ...

9 Eladásra. szánt árunövények ...

10 készletek állo- állatok, állati termékek ...

1 ] mánykülönbö - egyéb ...

12 zete összesen (9 Jr 10 %11) ... ; 13 Ámtermeléai érték (3 % 8 4- 12) ... . ...

14 Tagoknak termé- prémiumra ...

15 ezetben kiadva. földjáradékra ... - ...

16 munkaegységre ...

17 egyéb címen ...

18 összesen (l4—i— 154-164—17) ...

19 Be nem fejezett félkész- vetőmag ...

20 termelés állo— termékek takarmány . . .

21 mánykülönbö- trágya ...

22 zete egyéb ...

23 befejezetlen termelés ...

24 összesen (l9-f204—214—224—23) .

25 Teljes termelési érték (13 $ 18 4- 24) ...

26 Vásárolt mezőgazdasági termékek értéke (állatok nélkül) ...

27 Halmozottan termelési érték (25 —- 26) . . . ...

28 Halmozások (felhasznált mezőgazdasági termékek értéke) ...

.29 Halmozott termeléa'i érték (274— 28) ...

30 Tárgyiasult munka ...

31 Új órték(29—30) ...

IRODALOM