STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE HAZÁNKBAN
SZIKSZAI ISTVÁNNÉ
A mezőgazdasági termelés növelése a mezőgazdaság szocialista átszervezé—
sének sikeres befejezése után gazdasági fejlődésünk központi célkitűzései közé tartozik. E tanulmány —— noha részletesebb adatai a második hároméves terv eredményeivel zárulnak, s még a mezőgazdaság teljes szocialista átalakításának eredményeit nem tükrözhetik — 'mégis úgy gondolom, bizonyos adalékokkal
szolgálhat a termelés növekedésének tanulmányozásához.
A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS ALAKULÁSA
A mezőgazdasági bruttó termelés volumene az 1958—1960. évek átlagában az előző három év átlagához képest 12 százalékkal emelkedett és ezzel elérte a
tervben előirányzott növekedést.
A mezőgazdasági bruttó termelés volumenének indexe (Index: 1955—1957. évek átlaga :: 100)
Időszak
Százalék 1958 ... 110
1959 116
1960 ... 110
1958—1960. évek (átlag) 112
Az utóbbi három évben elért termelésnövekedés eredményeképpen a mező—- gazdaság 1958—1960. évi átlagos bruttó termelésének volumene az 1938. évit 15
százalékkal, az 1949. évit pedig 37 százalékkal múlta felül. (Lásd az 1. táblát.) A mezőgazdasági termelés egészénél mutatkozó 12 százalékos növekedés mellett az állattenyésztés termelése nagyobb mértékben emelkedett, mint a nö—
vénytermelésé: az állattenyésztés három évi termelésének átlaga 16 százalékkal, a növénytermelésé pedig 8 százalékkal haladta meg az 1955—1957. évek átlagát.
1960—ban azonban mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés termelésének volumene jelentősen csökkent az előző (1959) évihez képest. (A növénytermelés szinvonala az 1955—1957. évek átlagát 1958-ban 5, 1959—ben 13, 1960—ban 6 szá- zalékkal, az állattenyésztésé pedig 17, 18, illetve 12 százalékkal haladta meg.)
6 80 ; SZIKSZAI ISTVÁNNÉ
!. tábla A mezőgazdasági bruttó termelés volumenének indexe?
A tennelés volumene az
Év 1938. 1949. előző
évi termelés százalékában
1938 ... 100 — ——
1949 ... 84 100 —
1950 ... 90 106 106
1951 ... . . . .. _ 104 123 116
1952 ... 79- 93 76
1953 ... 94 * 112 120 1954 ... 96: _ 114 * 102 1955 ... 108 128 112
1956 ... 95 112 88
1957 ... 107 ' 127 113 1958 ... 113 134 106 1959 ... 1 19 142 106 1960 ... 114 1305 95
1958 _ isso. évek
átlaga ... . . . 115 , 137 ' —-
' A bruttó termelés indexének számítása a változatlan árakon mért bruttó termelés am'p- , ján történt. Az 1949—1954. évi adatoknál az 1949. évi, az 1954—11858. években az 1954. évi, az 1958—— _
1960. években pedig az 1959. évi árak a változatlan árak. A különböző változatlan áron számított an adatok összekapcsolása a láncmódszer alkalmazásával történt.
A növénytermelés volumenének alakulását döntő mértékben a termésemd— ,, , mények befolyásolták. A szántóföldi növények és a gyümölcsfélék hozat—1173 kulö- ; nösen 1959—ben, a bortermés pedig 1958—ban Volt kiemelkedő. Egyes növéhyféleé ;
ségek hozamai azonban —— így például a kenyérgabonáé és a zöldségféléké ——
csökkentek az 1955—1957. évekéhez képest. *
2. tábla A fontosabb növényféleségek termésmennyiségének indexei
(Index: 1955—195'1. évek átlaga : 100)
Me evezés —
gu évben átlaga
Kenyérgabona ... 75 95 85 85
Kukorica ... 104 131 129 121
Burgonya ... 108 _ 98 1 10 105 Cukorrépa ... 102 _ 133 167 134 Dohány ... 106 " * 77 62 82
Rostkender ... 97 144 76 100
Takarmányrépa ... 80 ' 72 51 68
Lucema (széna) ... 101 * 124 117 114
Vöröshere (széna) ... 145— 114 94 118
Réti széna ... 82 80 81 84
Zabosbükköny (széna) ... 61 50 45 52
Zöldség- és főmlékfélék ... 81 93 92' 89
Gyümölcsfélék . . ... 127 * 129 109 122 Bor ...
177 109 99 129
A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE 681
A növénytermelés szerkezetében végbement változások közül kedvező volt a
kukorica, a cukorrépa és a pillangósok (a lucerna és a vöröshere) termésmennyi- ségének a növekedése. Egyidejűleg csökkent a kenyérgabona, a dohány és a szántóföldi zöldségfélék termésmennyisége. Ezek a változások végeredményben az ország szántóterületén létrehozott átlagos termelési értéket nem befolyásolták. Ha ugyanis az egyes évek vetésterületét minden évben azonos holdankénti termelési értékkel (jelen esetben az 1959. évi értékkel) vesszük számba, és ezzel kikapcsol—juk a termésátlagok változását, vagyis az összes termelési érték csak attól függően módosul, hogy a magasabb, illetve az alacsonyabb értéket hozó kultúrák aránya hogyan változott, akkor a vetésterület szerkezetének változása az átlagos terme—- lési értéket alig módosítja: az egy kat. hold szántóterületen elért átlagos terme—
lési érték 1957-ben 3084, 1958—ban 3047, 1959-ben 3059 és 1960—ban 3070 forint
volt, vagyis az 1957. évinél 1958-ban 1,2, 1959-ben 0,8, 1960—ban pedig 0,5-e1 ala—csonyabb. Ezen adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a szántóföldi termelés értékében nem jut kifejezésre a növekvő takarmánytermelésnek az
állattenyésztésen keresztül a hozamokra gyakorolt hatása.
Az állattenyésztés hozamai 1958—1960—ban az 1955—1957. évi hozamoknál minden évben magasabbak voltak. Az állattenyésztés egészénél jelentkező 16 szá—
zalékos emelkedésen belül azonban a legfontosabb állati termékek termelése igen
különböző mértékben változott. Emellett az állattenyésztésen belül az egyes állat-
fajok súlya, jelentősége is módosult: kismértékben nőtt a szarvasmarha—, a juh és a baromfitenyésztés hozamának aránya, a sertéstenyésztésé viszont csökkent.3. tábla
A fontosabb állattenyésztési termékek mennyiségének és arányának változása
1 958. 1 9 . 1960.
Megnevezés 59 195833; évek
évben
az 1955 —- 1957. évek átlagának százalékában Szarvasmarha ( élősúlytennelés) . l 3 7 1 33 133 1 34 Sertés (élősúlytermelés) ... 121 118 105 115
Baromfi (élősúlytermelés) ... 1 03 106 101 1 03
Tehéntej ... 121 124 122 122
Tyúktojás ... 116 125 125 122
Gyapjú ... 116 127 131 125
az állattenyésztés bruttó termelési értéké—
nek százalékában Szarvasmarha ... 32,8 33,1 34,7 Sertés ... 39,9 38,4 36,4 Juh ... " 2,6 3,0 3,4 Baromfi ... 22,1 23,5 24,1 Egyéb állattenyésztési ágazat . . . 2,6 2,0 l,4
Állattenyésztés összesen
1 00, 0 1 00, 0 1 00, 0 !
1958—1960—ban kétszeresére nőtt a gépállomások és a mezőgazdasági szol- gáltató vállalatok teljesitményeinek értéke, amit a termelés realizálási folyama—
tainak szektoronkénti jobb közelítése érdekében —- 1958 óta — termelési érték- ként is kimutatunk. .Ez a bruttó termelési értékben további halmozódást idéz
elő, de nem jelent tényleges többletet a mezőgazdasági termékekben,. A szolgáltató vállalatok teljesítménye egyidejűleg növeli a mezőgazdasági termelés anyagkölt-
ségeit, így végsőfokon a nettó termelési értéket nem érinti.
682 ( szmszm ISTVÁNNÉ
%. tábla
A mezőgazdasági bruttó termelés megoszlása főágazatok szerint
(1959. évi változatlan áron)
A bruttó termelés volumene az
1958. 1959. 1960. 1958. 1959. 1900.
Fóágazat
évben x
millió forintban az öszes százalékában
Növénytermelés ... 36 602 39 490 37 087 , 58,3 59,7 59,0 —
Állattenyésztés ... 25 248 25 335 24 044 40,3 38,3 38,2
'Gépállomások és mezőgazda- '
sági szolgáltató vállalatok
teljesítménye ... 890 1 354 1 776 , IA ÉJ) 298
Mezőgazdaság összesen 62 740 , 66 179 62 907 100,0 100,0 , 100,0 '
A mezőgazdasági bruttó termelési érték kedvező alakulását 1958—1960—ban elősegítette a korszerű agrotechnikai eljárások fokozottabb bevezetése, valamint
a mezőgazdasági jellegű beruházások értékének növekedése. Ez másfelől a mező-—
gazdasági termelés anyagköltségeinek emelkedését is jelentette.
_ A vizsgált időszak alatt erősen megnövekedett a felhasznált műtrágya és nő—
vényvédőszer mennyisége, növekedett a javított terület nagysága, ezenkívül.
nagymértékben elterjedt a hibrid kukorica és más nagyhozamú vetőmagfajták al—
kalmazása. Az állattenyésztés területén tovább javult a tenyészállat—ellátás és az állategészségügy. Ezt mutatják az 5. táblában összefoglalt adatok is.
5. tábla
A mezőgazdaság helyzetét jellemző mutatók
' 1958-1960. évek 1955-1957. 1958-1960. átlaga az 1955-
Megnevezés 1957. évek átla—
.__._..._..._—..__——__._ gának százalé-
évek átlaga kában
Talajjavítás (1000 kat. hold) ... 54,0 94,1 " 174,3
Felhasznált műtrágya (1000 tonna.) 290,0 650,l 224,2
Traktorok száma, (1000 darab) ... 25,1 33,3 1'32,7
Felhasznált hajtóanyag (1000 tonna) . . 180,0 247,0 l37,2 Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló
tehén (1000 darab) . .,... 96,1 104,9 109,2 anyakoca (1000 darab) ... 38,2 40,1 105,0 Megbetegedett állatok száma (1000 db) 652,5 465,2
71,3
Emellett figyelemre méltó, hogy az 1958. évihez képest 1960-ban kereken 34 százalékkal emelkedett a felhasznált növényvédőszer és állategészségügyi anyag mennyisége, továbbá az 1958. évi 7 százalékról mintegy 60 százalékra növekedett az összes kukorica-vetésterülethez viszonyítva a hibrid vetőmaggal bevetett terü—
let aránya.
' Mindezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy az 1958—1960. években a
mezőgazdaság hozamai, vagyis a bruttó termelés Volumene az 1955—1957. éveké—_hez képest mintegy 12 százalékkal, ugyanakkor a termelés a'nyagköltségei 21 szá- 'zalékkal növekedtek. (A mezőgazdasági termelés anyagköltségei 1958-ban 15, 1959—ben 23, 1960—ban pedig 24 százalékkal haladták meg az 1955—1957. évek át—
legét.)
A MEZÖGAZDASAGI TERMELÉS NÖVEKEDESE
683
Az ipari eredetű anyagköltségek nagyobb mértékben emelkedtek, mint a mezőgazdasági jellegűek: a mezőgazdaság összes anyagköltségeinek 1958—ban %A, 1959—ben 29,5, 1960-ban 31,4 százaléka volt nem mezőgazdasági eredetű.
A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban az 1958—1960. évek-
ben jelentős mezőgazdasági beruházásokra került sor. Elsősorban a gépesítés,
ezenkívül az állatférőhelyek és egyéb nagyüzemi létesítmények megvalósítása érdekében a mezőgazdaság szocialista szektorába 1958—1960—ban több, mint 16 milliárd forintot ruháztak be. Ennek eredményeképpen a mezőgazdaság termelő- alapjainak értéke nagymértékben emelkedett. Ezzel párhuzamosan azonban egy ellentétes irányú folyamat is végbement:dálkodó parasztok a szövetkezetbe lépett egyénileg gaz—(állóeszközeinek nagy része kiesett a termelésből, tehát az új
"beruházások jelentős része csak a termelésből kiszorult elavult, kisüzemi eszkö—
zöket pótolta.
Mivel a mezőgazdaság anyagköltségei jóval nagyobb arányban emelkedtek, mint a bruttó termelési érték, 1958—1960—ban
az anyagköltségeknek a bruttó ter—
meléshez viszonyított aránya növekedett. Az anyagköltség a bruttó termelési érték százalékában 1958—ban 47,7, 1959—ben 48,3, 1960-ban pedig 51,3 százalékot tett ki.
Az anyagköltségek növekedése miatt a mezőgazdasági nettó termelés (a létra—
hozott új érték) volumene kisebb mértékben emelkedett, mint a bruttó termelésé.
6. tábla
A mezőgazdasági bruttó és nettó termelési érték alakulása
(1959. évi változatlan áron)
1958. 1959. ' 1960. , 1958. 1959. 1960. 1958_1960_
Megnevezés
évben
évek átlaga millió forintban az 1955—1957. évek átlagának százalékában
Bruttó termelési
érték ... 62 740 66 179 62 907 110 116 110 112
Anyagköltség . . . . 29 902 31 984 32 255 115 123 124 121
Nettó termelési
érték ...
32 838 34 195 30 652 105 109 98 104
A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS ALAKULÁSA TÁRSADALMI
SZEKTORONKÉNT
Az 1958—1960. években a mezőgazdaságban bekövetkezett változások kö-l zül a legjelentősebb az egyénileg gazdálkodó parasztságnak a termelőszövetke—
zetekbe történt tömeges belépése volt. Ennek eredményeképpen 1959—ben és 1960—
ban a mezőgazdasági termelésben a szocialista szektor túlsúlyra jutott: az állami 'és a szövetkezeti szektor együttes aránya a mezőgazdaság bruttó termelési értéké—
ben 1958—ban 26, 1960-ban pedig már közel 70 százalékot tett ki. Ezen belül a szö—
vetkezeti szektor aránya az 1958. évi 11 százalékról 50 százalékra emelkedett. Az egyéni gazdaságok (az egy kat. holdnál nagyobb területen gazdálkodó családok) részesedése a mezőgazdasági bruttó te22 százalékra esett vissza. (Lásd a 7. táblát.)rmelésben az 1958. évi 65 százalékról, 1960-ig Az állami szektor termelésének abszolút és viszonylagos emelkedésében egy—
részt az állami gazdaságok hozamainak állandó növekedése, másrészt a gépállo—
mások és a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok növekvő teljesítményei mutat—
koznak meg.
A sZövetkezeti szektor termelésének nagyarányú növekedése a mezőgazdaság
szocialista átszervezésének [a következménye. A szövetkezeti szektor termelésén
[684 * SZIKSZAI ISTVÁNNÉA
belül jelentős szerepe van a háztáji gazdaságoknak. A közös és a háztáji gazdasá- gok jelenlegi struktúrája és tennelésük összefonódottsága elsősorban az állat—
tenyésztés termelési eredményeiben érezteti hatását. A szövetkezeti szektor egé-r
szét tekintve ugyanis a vizsgált időszakban az állattenyésztés még nagyobb részt a háztáji gazdaságokban folyt, ezzel szemben a szükséges takarmány jelentős há—nyadát a közös gazdaságok termelték meg. A szövetkezeti szektor bruttó terme-'- lési értékének 1958—ban 28,2, 1959-ben 345, 1960—ban 38,9 százaléka a háztáji gazdaságokból származott. A növénytermelésben 12,4, 16,3 és 20,4 százalék, az
állattenyésztésben pedig 51,7, 67,2 és 69,2 százalék volt a háztáji gazdaságok ter—
melésének aránya.
7. tábla
A mezőgazdasági bruttó termelés volumenének megoszlása — társadalmi szektorok szerint '
(1959. évi változatlan áron)
1958. 1959. 1960. 1958. 1959. , 1930.
Szektor
évben
millió forintban az összes százalékában
Állami szektor* ... 9 802 11 135 12 046 15,6 ! 16,8 ,19,2 . Szövetkezeti szektor" ... 6 683 16 682 31 414 10,7 25,2 49,9
Kisegítő gazdaságok*" . . .. 5 361 5 477 5 712 8,5 8,3 9,1 Egyéni gazdaságok ... 40 894 32 885 13 735 65,2 ' 49,7 21,8 Összesen 62 740 66 179 62 907 100,0 100,0 100,0
' A gépállomások és a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok teljesítményével együtt.
" A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságainak, valamint a ter- melőszövetkezeti csoportok termelése.
'" ide tartoznak azok a gazdaságok, amelyek egy kat. holdnál kisebb -— általában ház- körüli -— területeken és illetményföldeken gazdálkodnak, vagy csak állattartással foglalkoznak.
Az 1958—1960. években a szocialista szektor növekedése döntően befolyá- solta .a mezőgazdasági termelés anyagköltségeinek alakulását is. A szocialista nagyüzemek ezen években magasabb anyagköltséggel termeltek, mint a kis- üzemi gazdaságok, és ezért a szocialista szektor súlyának növekedése következ- tében a mezőgazdaság egészénél is emelkedett -—- az 1958. évi 47,7 százalékról.
1960—ra 51,3 százalékra —- az anyagköltségeknek a bruttó termeléshez viszonyított.
aránya. Az egyes szektorokban az anyagköltségek aránya lényegében nem vál-—
'tozott.
Az anyagköltségek magas aránya következtében a szocialista szektor részese—
dése a nettó termelési értékben némileg alacsonyabb, mint a bruttó termelésben?
8. tábla
A mezőgazdasági termelés anyagköltségeinek aránya és a mezőgazdasági nettó termelés volumenének megoszlása.
An költ 6 ok bruttó term lési
yag aki? százalékában 9 Nettó termelési érték megoszlása
Szektor
;
,
1958. 1959. 1960. 1958. 1959. 1960.
évben (százalék)
Állami szektor ... 71,2 70,9 70,7 8,6 9,5 11,5,
Szövetkezeti szektor ... ... 50,5_ 50,1 49,8 10,1 24,4 51,4
Kisegítő gazdaságok ... 38,6 39,3 37,5 10,0 9,7 11,6
Egyéni gazdaságok ... 4237 41,3 43,9 71,3 5691 255
' Összesen 47,7 48,3'4 51,3 1oo,o'_ loop X Jamo
A IJEZÓGAZDASAGI TERMELÉS NÖVEKEDESE 685
A MEZÓGAZDASÁGI TERMÉKEK FELHASZNÁLÁSA
A mezőgazdasági termelés szektorok közötti eltolódása jelentős változást hozott a mezőgazdasági termékek áruforgalmának megoszlásában is. Mig 1958—ban az állami és szövetkezeti szektor aránya a bruttó áruforgalomban 34 százalék volt, addig 1960—ban ez az arány már 75 százalékra emelkedett. Az egyéni gazdaságok áruforgalma a három év alatt 61 százalékról 20 százalékra csökkent.
9. tábla
!A bruttó áruforgalom százalékos megoszlása társadalmi szektorok szerint
(1959. évi változatlan áron)
1958. 1959. 1960.
Szektor
évben
Állami szektor. ... 225 24,5 2415 Szövetkezeti szektor. .' ... 11,2 23,7 50,1 Kisegítő gazdaságok ... 5,8 5,7 4,9 Egyéni gazdaságok ... 60,5 46,1 20,4 Összesen 100,0 100,0 100,0
A mezőgazdaság szocialista átalakulása az áruforgalom értékesítési formák szerinti megoszlásában is változást jelentett. A szocialista nagyüzemek áruterme—
keiknek jóval nagyobb hányadát adják át az állami és szövetkezeti felvásárló szer—
veknek, mint a kisüzemek. A szocialista üzemekben a vizsgált időszak alatt ez az arány állandóan növekedett, és 1960—ban elérte a 92 százalékot. Ugyanakkor a kis—
üzemi gazdaságoknak az állami és közületi szervek részére történő értékesítése csökkent, szabadpiaci áruforgalmuk aránya Viszont növekedett.
10. tábla A bruttó áruforgalom megoszlása értékesítési formák szerint a különböző
üzemtípusokban
(1959. évi változatlan árak alapján)
1958. 1959. 1960.
Szo- Kis- Mező— Szo- Kis- Mező— Szo- Kls- Mező- Megnevezés cialista üzemi gazda- clalista üzemi gazda— cialista üzemi gazda-
nagy- gazda- ság ösz- nagy— gazda- ság ösz- nagy- gazda- ság ösz—
űzemek' ságok" szeseu üzemek' ságok" szesen üzemek* ságok" szesen
Állami és közületi szervek
felvásárlása*** ... 87,0 76,3 79,7 90,4 76,2 81,9 91,8 67,2 81,3 A lakosság közvetlen szabad—
piaci vásárlása ... 4,8 16,4 12,7 3,7 16,6 11,4 3,7 21,8 11,4 A mezőgazdaság termelő-
szektorainak egymás közti
forgalma. ... 8,2 7,3 7,6 5,9 7,2 6,7 4,5 11,0 7,3 Bruttááruforgalomó'sszesen 100,0 100,0 100,0 100,0
100,0 100,0 100,0
100,0 100,0
d ; Aiz állami gazdaságok és vállalatok, valamint az erdőgazdaságok és a szövetkezetek közös gaz as ga .
** A szövetkezetek háztáji gazdaságai, a kisegítő és az egyéni gazdaságok.
, "* Az állami és közületi szervek vásárlása magában foglalja a különböző szerződéses tex—
meltetéssel foglalkozó szervek (az ÉM. Cukorlparl és az EM. Dohányipari Igazgatóság, a konzerv- lpar, a magtermeltető vállalatok—stb.) beszerzéselt, a SZÖVOSZ, az EM. Allatforgalmi és az EM, Terményforgalmlvégülkonyhák)különbözőközvetlenülIgazgatóságállamia éstermelőktőltársadalmifelvásárlásait,történőszerveknekabeszerzéseit.TEGI,(kórházak,a SZÖLFAüdülők,és egyébnapközivállalatokotthonokvásárlásait,és üzem!
686 SZIKSZAI ISTVÁNNÉ
A bruttó áruforgalom termékenkénti összetételében a három év alatt lénye- gesebb Változás nem történt.— Az állattenyésztés termékeinek aránya némileg emel-—
kedett, a növénytermelésé csökkent. *
1.1. tábla.
A bruttó áruforgalom százalékos megoszlása a főbb termény— és termékcsoportok szerint
1958. 1959. 1960.
Megnevezés
évben
Kenyérgabona ... 7,2 33 SA
Rizs ... 1 91 019 0,5
Takarmánygabona ... 5,3 4,l 4,3
Ipari növények ... 8.0 8,6 8,0 Burgonya ... 3,3 294 3,3 Zöldségfélék ... 3,2 4,1 4,5 Gyümölcs ... 4,6 491 3.7 Bor ... 1 L0 850 63 Egyéb növények ... 9,4 9,5 105 N övénytermeléa 53,1 50,3 49,6
Vágó- és tenyészmarha ... 10,8 13,1 142 Vágó- és tenyészsertés ... 17,9 18,1 17,6 Vágó- és tenyészbaromfi ... 3,6 3,4 3,3 Tehéntej ... 8,2 3,2 SJ)
Gyapjú ... 142 1,3 193
Tojás ... 299 3, 1 219
Egyéb állat és állati termék ... , 2,3 2,5 3,1 Állattenyésztés 46,9 49,7 50,4
Mezőgazdaság összesen 1 00,0 100,0 100,0
Az eddigiekben a bruttó áruforgalom, vagyis az egyes termelőszektorok ösz—
szes árukibocsátásának alakulásával foglalkoztam. A termelőszektorok azonban a termelés érdekében mezőgazdasági eredetű cikkeket —— például tenyészállatokat, vetőmagvakat, takarmányokat —— vásárolnak is. A bruttó áruforgalom értékéből ezeknek az ún. ,,visszavásárolt" mezőgazdasági termékeknek az értékét levonva
egyenlegként a nettó áruforgalom értékét kapjuk.
A bruttó és nettó áruforgalom közti különbség az 1958—1960. években nö—
vekedett: a mezőgazdasági termelők által vásárolt mezőgazdasági cikkek értéke
1958-ban 3345, 1959—ben 4275, 1960—ban 4928 millió forintot tett ki. Ez a körül—
mény összefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, elsősorban a termelő- szövetkezetek tenyészállat— és takarmányellátásával. (A szövetkezeti szektor vá—
sárlása három év alatt 592-ről 2707 millió forintra emelkedett.) Az állami szektor vetőmag—, állat— és takarmányvásárlásának volumene nagyjából azonos szinten mozgott, 1029 millióról 1177 millió forintra emelkedett. Jelentős volt még a kise—- gítő gazdaságok takarmányvásárlása, e gazdaságok elsősorban az egyéni és a ház- táji gazdaságoktól szerezték be a szükséges terményeket. (A kisegítő gazdaságok vásárlása mezőgazdasági cikkekből 1109 millióról 801 millió forintra, az egyéni gazdaságoké pedig 615 millió forintról 243 millió forintra esett viSsza.)
Fenti okok következtében lényeges eltérések mutatkoznak az egyes szektorok
bruttó és nettó áruforgalmának aránya között. A szocialista szektor ban és a kise-—
gítő gazdaságokban a bruttó és a nettó áruforgalom között jóval nagyobb a kü—
lönbség, mint az egyéni gazdaságokban.
A MEZÖGAZDASAGI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE
687
12. tábla
Az egyes társadalmi szektorok bruttó és nettó áruforgalmának aránya
1958 1959 1960
Szektor A bruttó A nettó A bruttó A nettó A bruttó A nettó . áruforgalom az össztermelés százalékában
Állami szektor ... 61,1 50,6 63,0 51,2 60,1 50.41 SzövetkezetiKisegítőEgyéni gazdaságok ...gazdaságokszektor ... 44,528,739,4 35,737,98-0 40,629540.2 32,338,79,7 43.2347,025,5 42338,4lliő
Összesen 43,0 37,6 44,0 37,6 48,3 40,2
A mezőgazdasági termékek jelentős része a termelők szükségleteinek kielégí—
tésére szolgál. A mezőgazdasági termelők személyi fogyasztásának volumene 1960-—
ban 5 százalékkal volt alacsonyabb az 1958-évinél annak ellenére, hogy az egy főre jutó fogyasztás átlagos mennyisége általában növekedett. A személyi fogyasztás volumenének 1960. évi csökkenése elsősorban a mezőgazdasági népesség létszámá—
nak csökkenésével függ össze.
A sajáttermelésű termékek fogyasztásának szektoronkénti megoszlása a szö—
vetkezeti parasztság létszámának jelentős növekedése és az egyéni gazdaságok szá- mának csökkenése következtében nagy változásokat mutat. (1958—ban a sajátter—
melésű termékek ősszes fogyasztásának 6,8 százaléka a termelőszövetkezeti ta—
gokra, 75 százaléka pedig az egyéni parasztságra esett. Ezek az arányok 1960—ban 45,4, illetve 31,1 százalékot tettek ki.) A Vizsgált időszakban megnövekedett a ki- segítő gazdaságok fogyasztásának aránya is (18,2 százalékról 23,5 százalékra emel—
kedett). Ez utóbbiaknál a fogyasztás növekedése részben abból származik, hogy a földjüket egészében vagy részben átadó kétlaki családok jelentősen megnövelték a kisegítő gazdasággal rendelkezők számát, ezeknél pedig az adott évi termelésen felül a korábbi évekből származó készletek is rendelkezésre álltak.
Végül foglalkozni kell az üzemi felhasználással és a termelői alapok változá—
sával is.
13. tábla A mezőgazdasági eredetű üzemi felhasználás megoszlása
főbb termékcsoportok szerint
(1959. évi változatlan áron)
1958. 1959. 1960.
Termékesoport
évben (százalék).
Takarmányok* ... 76,0 75,8 75,2 Alomszalma ... 4,8 532 5,0 Vetőmag és szaporítóanyagok . . . 12,6 12,1 12,7 Istálló- és zöldtrágya ... 6, 1 6,0 6,0
Egy6b ... O: 5 O; 9 1 9 1
Összesen 100,0 100,0 100,0
* Borjútejjel együtt.
A mezőgazdasági eredetű üzemi anyagok legnagyobb részét —— a kisegítő gaz——
daságok kivételével —- az egyes szektorok saját termelésükből fedezték. 1960—ban például a mezőgazdasági eredetű üzemi anyagok 90 százaléka az üzemek saját ter—
688 szmszu mm
meléséből származott, a kisegítő gazdaságokban ez az a rány mindössze 60 száza—
lékot tett ki.
Az üzemi felhasználásra kerülő m ezőgazdasági termékek közül mi ndhárom év—
ben a takarmányok aránya volt a legnagyobb. A takarmányfelhas ználás aránya az állattenyésztés bruttó termelési értékében 1958—1960—ban átlagosan mintegy 65
százalék volt.
, _
A termelői alapok 1958—1960—ban összetételükben eltérő módon alakultak,
Az állatállomány 1958-ban növekedett, a-következő két évben csökkent, ugyan—-akkor a szemestakarmány—készletekben 1958-ban mutatkozó nagyarány ú mökke—i
nés után 1959-ben és 1960-ban jelentős növekedés következett be.
, 14. tábla
A mezőgazdasági készletek alakulása
(1959. évi volumenáron, millió forintban)
Az év végi és év eleji készlet különb- sége (növekedés %, csökkenés -—-) az Megnevezés
1958. 1959. 1960.
évben
Összesen ... e 1562 e 1720 4— 277
Ebből :
Élőállat ... * 1500 — 708 - 965
Kenyér-gabona. ... — 531 -!— 184 -— 56 Szemestakarmány ... —- 1484 4- 963 4- 826 Szálastakarmány ... —- 1 4- 167 -— 355 Mezei leltár ... 4- 95 4- 367 — 270 Szőlő, gyümölcs, erdőtelepítés 4— 1324 4— 1125 4 1225
A termelési érték megoszlásához hasonlóan a termelői készletek szektoron—
kénti megoszlása is megváltozott. Míg az állami szektor készleteinek aránya mind—
három évben azonosnak mondható (11—12 százalék), addig a szövetkezeti szektor készleteinek aránya az 1958. év végi 10,7 százalékról az 1960. év Végére 52,9 szá- zalékra növekedett, az egyéni gazdaságok év végi készleteié pedig az 1958. évi 70,6 százalékról 26,3 százalékra csökkent. A szövetkezeti szektoron belül is lénye—
ges változások következtek be: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek készleteinek aránya 5,7 százalékról 22,1 százalékra, a háztáji gazdaságoké 3,4 százalékról 30,8 százalékra növekedett, a termelőszövetkezeti csoportoké pedig fokozatosan 1,6 százalékról O,4 százalékra esett vissza.
Az 1958—1960. években tehát a mezőgazdasági termékek felhasználásánál
elsősorban a társadalmi szektorok súlyában következett be lényeges eltolódás, a mezőgazdaság egészét tekintve alapvető változás nem következett be. (Lásd a 15.táblát.)
1961—ben a szocialista szektor súlya tovább növekedett. A tennelőszövetkezeti családok száma 1961 közepén meghaladta az egy milliót; a szövetkezeti szektor szántóterülete az ország szántóterületének 75 százalékát tette ki. Ezzel a szövet—- kezeti gazdálkodás szempontjából számításba vehető területen gyakorlatilag be—
fejeződött az átszervezés.
1961—ben —- előzetes számítások szerint -— a mezőgazdasági bruttó termelés
volumenében az állami és szövetkezeti szektor aránya elérte a -85 százalékot.A rendkívüli aszályos időjárás ellenére a mezőgazdasági bruttó termelés volumene -—- jóllehet a tervezettől elmaradt ——-— lényegében az 1960. évi szinten mozgott. Ter—
méskiesés elsősorban a kapás növényeknél és a szénaféléknél mutatkozott, de az
A MEZÖGAZDASAGI TERMELÉS NÖ'VEKEDESE 689
előző évinél magasabb gyümölcstermés és állattenyésztési hozamok ellensúlyozták a bruttó termelési érték csökkenését. A nettó termelés volumene azonban az anyag— *
költségek növekedése miatt mintegy 5—7 százalékkal alatta maradt az 1960. évi—
nek. A termelés felhasználási tételei közül tovább emelkedett az áruforgalom, és csökkent a saját termelésű termékek fogyasztásának aránya. A termelői készletek—'
ben —— az előzetes számítások szerint -- nagyobb arányú csökkenés követke? ;— '
zett be.15. tábla
A mezőgazdasági termékek volumenének megoszlása felhasználás szerint
(1959. évi változatlan áron)
1958. 1959. , 1960.
Megnevezés
évben Millió forint
Nettó áruforgalom ... 23 278 24 359 24 559 Személyi fogyasztás ... 15 799 16 987 15 018 Územi felhasználás ... 21 211 21 759 21 277 Termelm készletek változása ... . 4- 1 562 4-— 1 720 4- 277
Mezőgazdasági bruttó termelés
ösmaen* 61 850 64 825 61 131 Százalékos megoszlás Nettó áruforgalom ... 37,6 37,6 40,2 Személyi fogyasztás ... . . . . 25,6 26,2 24,6 üzemi felhasználás ... . . . 3493 33,6 34,8 Termelői készletek változása . . . . 2,5 23 Of!
Mezőgazdasági bruttó termelés
összesen* 100,0 100,0 100,0
' A gépállomások és a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok teljesítményértéke nélkü—1.
A vizsgált időszakban a szövetkezeti termelés kezdeti nehézségei még bizo- nyos mértékig éreztették hatásukat. E nehézségek, valamint a termelési eredmé-
nyek évenkénti nagyarányú ingadozása következtében még ezekben az években is mutatkoztak bizonyos zavarok a lakosság mezőgazdasági termékekkel való el—
látása terén. A szocialista átszervezés befejezése és a szövetkezeti gazdálkodás
megszilárdulása után azonban a mezőgazdasági szocialista nagyüzemek egyre nő— ,vekvő termelési eredményei lehetővé fogják tenni az új ötéves terv célkitűzései—§ '
nek megvalósitását. *
