A magyar búza a világpiacon

11. szám. ——992—— 1932

szerint a következő volt 1931 nyara, vagy a hitelválság kitörése óta:

Amerikai Francia— Nagy-Brí. Svájc Egy. All. ország tannia (A névérték 1926:100 1913.—.100 19212100 százaléka)

1931 VII. 99'4 989 111'2 1142

VIII, 98'5 99'5 107'2 117'2

IX. 95'6 977 1085 111'1

X, 89'4 94'8 104'2 1113

XI. 89'0 944 1048 111'9

Xll. 81'6 90'8 102'2 1073

1932 ]. 81'0 91'5 104'7 112'6

ll. 80'4 90'8 106'5 115'0

Ill, 82'8 90'5 111 6 114'7

IV. 79 4 89'0 110'6 118'2

V. 750 85 9 111'4 1188

VI. 72'2 85'2 111'0 116'8

Vll. 7452 874 115 6 117'6

Vlll. 83'2 88'6 1161 1186

IX. 85 8 895 1184 1169

A fixkamatozású értékekben különösen Angliában, Franciaországban és Svájcban nagyszabású konverziókat hajtottak végre, az árfolyamok általában emelkednek. Az amerikai indexnél látni, hogy ez év tava- szán, a nagy pénzelvonások idején a köt—

vényindex nagyot esett, de mikor a dollár állta az ostromot és a pénz visszaözönlése megkezdődött, az árfolyamok gyors emel- kedése következett be.

*

A magyar búza a világpiacon!)

Le froment hongroís sur les marche's mondiauw.

Re'sume'. De la superűcie de la terre, 5'5 mil- lions de lieues2 sont propres á la culture du fro- ment; cependant, celui—ci n'est cultivé (]ue sur un demi—million de lieuesg. Clest au milieu du siecle

dernier (]ue la production du frontent a pris une grande extension, surtout dans les pays d'outre- mer. La production europe'enne, gui représentait alors

60% de la production mondiale, nlétait gue de 40%

á la ueille de la guerre de 1914—48. Pendant la yuerre, la production du froment ayant diminué en Europe, les pays d'outre-mer, profitant de la conjoncture fauorable, ont auymente' la leuri Au début de la derniere décade, cette conjoncture ayant d'autant plus augmenté due les besoins en

blé de IlEurope sye'taient éleués, la production u

continue á progresser, atteignant son maximum (3

milliards de (] métrigues) en 1928—29. Les pays producteurs de ble' d*Europe centrale, et entre euac

la Hongrie, appauvris par les conse'auences de la 1) E tanulmány írása óta jelent meg Belitzlcy János ,,A Magyar Gabonakivitel Története lSGO—ig"

című kitűnő tanulmánya, mely természetesen sokkal nagyobb felkészültséggel tárgyalja az itt is érintett

történelmi kérdéseket.

A mai világhelyzet megítélésénél a ne met konjunktúra kutató intézet megállap tásai szerint elsősorban figyelembe veend az, hogy most első ízben merülnek fel hosszú idő óta olyan jelenségek, melyek az irányzat megváltozására vallanak. Kétség-' kivül nem mindenütt, de az Egyesült Állva-, mokbwan és Nagy-Britanniában a megköny- nyebbülési folyamat már meglehetősen előre haladt. A nagykereskedelmi árindexek emel—

kednek (7. sz. tábla), a nyersanyagkészletek további duzzadása megállott, a részvényin- dexek és a kötvényindexek emelkedést mu—

tatnak. Néhol. _ elsősorban persze a hite- lező államokhan -— már hosszúlejárati tőke is jelentkezik. A termelés és a nemzetközi forgalom képe ugyan még meglehetősen vi- gasztalan, bár a legutolsó (október vége) né—

met jelentések szerint Németországban a foglalkoztatottságnak némi növekedése ész—

lelhető. Hogy ezek a jelenségek, illetőleg azok hatása, mikor érkezik hozzánk, alig le- het megmondani. Kétségtelen, hogy nálunk jelenleg biztató jelenségek még nem észlel- hetők, ami azonban nem adhat okot pesszi— _

mizmusra, hiszen időbe telik, míg a nyu—

gatról kinduló világáramlatok hullámcsa- pásai hozzánk is eljutnak.

Szőnyi Gyula dr.

guerre, se ressentent particuliérement de la sur- produktion.

Les pays producteurs entrerent bieutót en con- currence pour Papprovísionnement en íroment des pays industriels gut abandonnaieut la production ugricole. La Hongrie, jusau'en 1918, ne produisail guére plus de froment gue ce (111in en fallait aux pays dlAutríche—Hongrie; aprés la yuerre, jusguien

1924, elle be'néficiaii des avantayes de l'augmen-

tation de la demande. Lu crise e'conomígue des dernieres années a eu sa répercussion sur toute la vie éeonomioue de la Hongrie, et les mesures prises pour y favoriser () tout prix l'exportation de fro- ment ont demande á la nation des sacrífices hors de proportion avec I'avantaye du maintien du niveau de la production du fromeut.

az

A fehér fajok legáltalánosabb eledele a búza—

A rizst kivéve e legdrágább tápanyag szolgáltatja

a fehérember táplálkozási értékének jelentős részét.

A fehérbőrűek a föld összes népességének negy-

ven százalékát teszik, de birtokukban van a gazda—

ságilag megművelt területek hetven százaléka. A búzánál ez az arány még kedvezőbb, úgyhogy min—

__tl.szmm. —— 993 —— 1932

den fehér emberre átl-ag háromszor annyi megmű-

velt terület és negyszer annyi búzateriilet jut, mint

a többi A búzat'ogyasztás tehát, ha nem is oka, vagy magyarázata a feher fajok szupremá—

ciájának a földön, szimbóluma. A

kenyérevő fehér nepek közt a búza egyeduralmat helyenként a rozs és a tengeri fogyasztása mérsékli.

Északeurópában körülbelül 150 millió ember táp—

lálkozásában játszik a rozs nagyobb szerepet, Dél—

európában pedig 60 millió ember étrendjeben sze- repel a tengeri. Ennek következtében a fejen—kinti házafogyasztás kiitönbözőképen alakul. Az 1909——13.

évi átlagokat véve alapul: Evyesiilt Államokban 1'6 mázsa, Nagy-Britanniában 1'7 mázsa, Olaszor- szág-ban 28 mázsa, Németországban 0'9 mázsa (1'7 mázsa rozzsal), Oroszországban 0'8 mázsa (1'4

mázsa rozztsal). A nemet fejadag alacsony voltát

magyarázza az ottani nagyarányú burgonyafogyasz—

tási)

fajokra.

mindenesetre

A búzatermelósnek fizikai és gazdasági előfel—

tételei vannak. Értékes voltának megfelelően a búza

fizikailag magas igénye—ket támaszt. A meleg éghaj- latot nem birja, minthogy a különböző növény—

betegsegik magasabb hőmérséklet melle-tt könnyeb- ben megtámadiák, (ilsapadek tekintetében a 250———

750 milliméteres esőzonát kedveli. Az esőnek neni—

esak itteriii)'iS('-—ge, hanem évszakonkinti megoszlása is fonlos, amennyiben a fejlődési ide—nynek hűvös nek és esapadekdi'isnak kell lenni, amit meleg, szá- raz beeiesi idő követ. Ez a nitrogén kifejlóst bizto- sitja. Aszerint, hogy a termelő területek nagyobb, vagy kevesebb esőzóssel bírnak—e, fejlődnek ki a lágyabb vagy a keményebb fajták. A talaj iránt sok—

kal kevesbbe érzékeny, mint a klíma iránt, mind—

azonáltal humusban gazdag, talajok a legelt'ínyösebbek.

agyagos- és vályog- Földiinknek egész területe 52 millió négyzet- mérföld; ebből fizikailag búzatermele'sre, 'alamivel több mint egy tized, 55 millió négyzetmérföld al- kalmas. Tényleges termelésre azonban csak mint- egy félmillió nógyzetmt'lrföld van igénybe véve. Gaz- dasági szükseg t'elnn-riilese esetén böven állana még rendelkezésre hely a búzatermelós további fokozá- sára, minthogy a. fizikai akadályok által megvont határok mesterséges úton tágíthatók. így a szára- zabb területek öntözéssel, a nedvesebbexk lecsapolás—

sal, a soványabbak trágyázz'issal alkalmassá tehetők

a termelésre. Napjaink nagy kerdese ezzel szemben.

hogy nincs-e bt'izatermelósiink máris túlméretezve s nem várható a jövőben növekvós helyett esők- kenés. sőt mi több: hogy a visszafejlt'ides nem állana—e a világgazdaság érdekében. Ezekre a kór-

désekre, kívánunk felelete—t kapni. akkor. amikor a

következőkben a búza világpiaeán vőgigtekintünk.

il (). E, Baker: 'l'he potential wbeat sigsply of the uned Economic Geography. 1925. 1. sz.

Világtermelés.

Á Szent—Szövetség romhadőlése után a nagy—

ipar tért'oglalása, a sűrűn lakott területek és a vá—

rosok megnövekedése, a társadalmi berendezkedés

lassú megváltozása, mind olyan tényezők voltak,

amelyek a búzafogyasztásra tiellendítőleg hatottak.

A század közepétől a kilencvenes évekig tartott a

termelés keretei tágításának korszaka; onnantól a világháborúig az a fejlődésnek kedvező

periódus, amely a termelés intenzívebbé válását is minden

magával hozta. A világháború után pedig beállt az

a lázas, kialakulást kereső, de azt még nem találó

éra, amely a termelés fantasztikus felfokozásával,

majd az árak vegzetes zuhanásával oly erős meg- rázkódtatásoknak tette ki a világgazdaság épületét.

területek a tízenkileneedik szá—

zad második fel—ében kivitelre kezdtek termelni, s

az eddig parlagon fekvő, vagy legelőnek használt területek mind nagyobb

A búzalermelő

mértékben gabonatenme—

tésre feltörve szolgáltak újabb vélt. Az északameri-

kai, orosz, majd délamerikai búzateriiletek ekkor

álltak be a világtermelés szolgálatába. Összehason-

lító számok erről az időszakról nincsenek, csak az Amerikai Egyesült Államok néhány termelési ada- tát ismerjük. Ezek szerint az 1849. évi termelés 273 millio metermázsa volt. Tíz évvel később 47

millió mázsa, az 1866—75. évek átlagában 666

millió mázsa, a következő evtized átlagában 1156 millió, 5 1886—95 között 1297 millió. Az emelkedés

tehát nem egeszen ötven év alatt több mint három- száz százalék, Még érdekesebb, ha a termeléssel a

kivitelt állítjuk szembe. Az első számbavett eszten—

dűben az búzatermelésnek csak 7'5%—a

került több mint két millió

máZsa. Tíz évvel később az arány tíz százalékr:

nőt.—t, 1866

fölött; van: 137 millió mázsa s onnan a tárgyalt amerikai

exportra, azaz alig

75 között az exportmennyise'g már 2077?

időszak végéig az exportált mennyiség aránya meg-

maradt 2l0%-nak. Minthogy kétségtelenül az ameri—

kai fejlődés volt a leggyorsabb és számottevőbb ebben az időszakban, ezek az adatok rávilágítanak

az egesz kor fejlődésének menetére. A nagykiterje-

desi'i olcsó, vagy teljesen ingyenes területek birtokba—

vetele magával hozta azt, hogy a termelés intenzi—

tása alig fejlődött. így az Egyesült Államokban a

búzával bevetett terület 1866—96 közt 14'3 millió

katasztrális holdról 26'3 millióra emelkedett, tehát az emelkedés közel 80% volt, ugyanekkor, a ter—

mesz'itlag ugyan—azon szinvonal körül ingadozott.

A világ termelése a kilencvenes évek folyamán nagy lendületet kapott. A század elejéig a termelés

45%—al emelkedett, a következő tíz év alatt pedig

további %% volt a növekedés. Ez közvetlenül a

háborút megelőző évekig meg tovább folytatódott,

úgyhogy az 1890'es mennyiség a következő 23 év alatt megkétszereződött. Az európai termelés a

világtermelésnek több mint 60%—a volt a korszak

11. szám. -—994 — 1. A világ búzatermetése 1890—91-től 1930—31-íg3)

La production mondiale du froment de 1890—91 á

1930—313)

A termés mennyisége millió métermázsákban En millions de 4 711.

E v $$$? _;331361 É D "__"t -.

, Éɧ§§ § __:A'vl ÉS 5.3

MW §§§Z§ §§f§ §§ §§ §:

§-—§2§ §§§ §§ %% %%

35633 oo: cm; xm Ewa e:

!

1890—91 568 58 ) 103 11 ! 8 7

1891—92 588 47 159 § 11 10 7

1892—93 628 69 144 ; 13 16 9

1893—94 667 102. 116 11 22 ; 10

1b94fv95 675 97 140 12 17 8

1895—96 663 84 155 11 13 ' 5

1896—97 672 112 148 9 87 6

1897—98 607 92 166 13 14 8

1898—99 819 125 210 17 29 11

1899—1900 754 123 173 16 28 11

1900—01 § 716 115 164 15 20 13

1901—02 789 116 215 23 15 11

1902—03 848 165 197 26 28 3

1903—04 890 169 181 21 35 20

1904—05 855 181 162 19 41 15

1905—06 900 173 198 2 l 37 19

1906—07 950 148 206 34 42 18

1907—08 868 155 174 25 52 12

1908—09 863 171 175 30 42 17

1909—10 997 230 190 45 36 24

1910— l 1 983 227 173 36 40 26

1911——12 981 153 169 63 45 20

1912—13 1.060 218 199 61 51 25

1913—14 1.122 280 208 63 29 28

1914 _15 998 227 242 44 46 7

1915—16 1.176 225 279 107 46 49

1916_.17 888 144 173 72 23 41

1917—18 869 169 173 64 64 31

1918—19 2)792 ( nincs 251 51. 49 21 1919—20 2) 767 l adam 263 52 59 13

1920—21 880 87 227 72 42 40

1921—22 918 56 222 82 52 35

1922—23 943 66 236 109 53 30

1923—24 1.080 114 217 129 67 34

1924—25 985 128 235 71 52 45

1925—26 1.149 213 184 107 52 31

1926—27 1.186 249 226 84 63 44

1927—28 1.214 214 239 131 77 32

1928—29 1.298 216 249 154 95 44

1929—30 1.143 191 220 83 44 34

1930—31 1)1.028 nincs 231 108 74 58

l !! adatg) ' ,

1) Yearbook of agricultm'e. 1931.

2) Oroszország nélkül —— Sans la Russie.

3) Pas de données.

kezdetén; a századfordulókor már jóval 50% alatt

volt s a világháborút megelőző esztendőben a 4000-01. is alig erte el. A tengerentúli termőterüle—

tek közül ebben az időszakban már nem az Egyesült

Államok fejlődesmenete a

Kanadáé és Argentiniáe. lndexszámokhan kifejezve

a következö kepet látjuk:

leggyorsabb, hanem

Világte rmelés

a v , Amerikai ,. Ar n— . usz —

M ggg-kg;) E A. Ramada áá Aráliat

1890—91. 100 100 100 100 100

1900—01. 118 159 133 242 178

1910—11. 148 185 398 422 333

Egyedülálló ezzel szemben az orosz búza melós előretörése, amelynek világviszonylatban §

exportképessé

tarto

sebb a jelentősége, minthogy az

föleg közlekedési nehezsegek folytán, nem

lépést a termeléssel.

A világháborúval egészen új helyzet teremti"

dőlt. Európában a, ferfiak bevonulása, a gyengét) munkaerő, a segédanyagok hianya es megdragulása végül nem egy helyen a háború tenyleges pusz!

lásai a termelést csaknem megsemmisiilettek, Jelet

lős területek. hossz

evekre teljesen kikapcsolódlak a vilagtorgalombó .mint például ()roszorxzág.

A középeurópai. sőt meg a győztes államokbeli te melós is soha nem latott aranyoklran zsugorodo

19'17— 18

évben gyengébb aratást mutatott fel, mint a na;

össze. így Franciaország az gazda.

jainiktól visszaszámllott négy évtized alatt harmiko

Minthogy azonban a termelés elgyengiilesúv

es a polgári nepesseg elszegényedése folytán beállo fogyasztáscsökkeltéssel szemben a hadseregek rol

háborútól meg—, kímélt területek temnelése példátlan lendületet ka-L poll". Ennek következtében linrópa tei'n'ielése a

pant szükségletei állottak elő, a

vllágtermelesnek a háború vég—('n már vsak 28%—át

tette, míg különösen a tömérdek feltört-tlen terület!

tel bíró argentínai es :msztriírliai földeken hatal-

mas méretű munka indult meg. 1915————16—han (erte

el az Egyesült-Államok eddigi legnagyobll termes—

eredmenyeit 279 millió metermázsúval, amíg a három

másik nagy tengerentt'tli termelő ezekben az éve"

ben szintén rekordaratz'isokat mutatott fel. Ha szembeállítja—k az egyes országok háború előtt és háború alatt elért legjobb eredmenyeit. akkor azt tapasztaljuk, hogy az utóbbiak javara, következő

arányú százalékos eltolódás mutatkozik: Argentina 22%, ligyesiilt—Államok 30%_ Kanada 70"1. Ausztr:

Ha 918%.

A háború után a nagy lendülettel megindult ter- melés nem kapott idejében feket. sőt az évekig tartó

áremelkedés meg csak fokozta a farmerek es gal- dák igyekezetet. liimekl'olytán a vilag búzaterme—

1928—29—hen I'll

érte eddigi teti'ipontját. Ezzel egyidejűleg az európai lése milliárd —múlermz'1zsával el—

lermelés is lassan néhány lépést tett, hogy resze-

sedósót a világtermelésben visszaszerezue. Közvet—

lenül a háború után csak 3()%-át erte el az össz- termelt'asnek, de az utolsó evtized folyamán újból

elérte a 4000-es aranyt. Az Egyesült Államok ter—

melése már túljutott a tetőponton; ingadozásokkal,

lassan vissz—afejli'ídik, Annál erősebb Kanada, Argen- Az 1920—21-es ter—

meléshez kepest a termés n'iennyisége Kanadaban 50%-al, Ausztráliában 48%—al, Argentínában pedig 74%-al emelkedett. Bár kétségtelennek látszott, hogy a háborús termelés méreteinek fentartására alkalmas helyzet a

évig fog tartani.

tina és Ausztrália fellendülése.

után, illetekes

háború befejezése csak néhány

megis az körök nem

11. szám. —995— 1932

helyeztek elég súlyt arra, hogy a termelést fokoza- tosan csökkentsék és más irányba tereljék. Első- sorban áll ez Közép- és Keleteurópa ;államaira, ame—

lyek egyrészt csekély termésmennyiségiik, másrészt az eladósodás és a közterhek .lltlll'álly32thill meg- terhelve egyébként sem versenyképesek a csaknem ingyenes tengerentl'lli területekkel szemben. A búza—

két járult

hozzá; az egyik a nagy válság, amely a fogyasztó-

konjunktura letilt-éséhez még tényező

képességet az összes piacokon csökkentette, a má- sik pedig az orosz dnmping lélektani hatása, amely az arlemorzsolódást tnlajdonképeni komolyabb alap nélkül nwggyorsította, A búzaárak katasztrófa-

szerű zuhanása s az ezzel járó piacot, nem találás.

alapjában rázták meg a világ mezőgazdasággal, en-

nek következtében az eladósodott agrárállamok hi—

telét, s erről tovább harapózva az egyetemes hitel—

életet.

Magyarország termelése.

Magyarországon az intenzív mezőgazdaság leg—

tágabb értelmű kezdetét a szabadságharc utáni kor—

szaktól számíthatjuk. Az árterek megszüntetése, a

legelők feltörése folytán a gyapjn és a lábon haj-

tott élő állat helyett a mezőgazdasági piac tenge—

lyévé a búza lett. A termelés elt'iretörését mi sem mutatja jobban, minthogy az át)-es években az adó-

2. Magyarország búzatermelése-

provizórium idején történt felmérés szerint az ál—

lam összes területéből 15'84% volt nem termő te- rület, ennek aránya az 1875:Vll. t. e. rendelésére történt felmérések tanusága szerint 5'51%-ra csök—

kent.') Az emelkedésből a legnagyobb rész a víz-

szabályozások által a termelésnek visszaadott terü—

letekre esik. Ugyancsak a termelés intenzitásának

növekvését mutatja az a körülmény, hogy míg pól—

daul 1872—ben az összes szántóföldnek országos át—

lagban 23'300—a maradt meg ugarnak, 20 év alatt,

tehát 1892-re ez az arány 15*0%—ra javult. Az ősi

haromnyomásos gazdálkodás szívósságát mutatja viszont az, hogy még 1892—ben, tehát 40 évvel ez—

előtt is volt Magyarországon olyan megye, amely- nek termő területéből 38'8% (Beszterce—Naszódl.

39'4% (Mármaros), sőt 51'4% (Csík megye), volt

ugar. Mindamellett mezőgazdaságunk erős fejlődést

mutatott fel. A kilencvenes évek elejéig, 20 év alatt,

a bevetett terület egyötödével nőtt meg, a búzaterü—

let emelkedése ugyan—akkor 40%—ot tesz. a termelés mennyisége pedig, hála a termésátlagok rohamos emelkedésének, több, mint megmást'élszereződik. A

búzával bevetett terület az összes bevetett terület'

nek 1871—ben 25'90'0—3 volt, 1891-ben 31'0%-a. Ha '; A Magyar Korona Országainak 1891. és 1892 évi mezőgazd. termelése Bpest. 1893.

Production de froment en Hongrie.

Év évi átlau- ;; Az osszes bevetett terület ;; Búzávatbevetett terület ; Búzatermés mennyisége Termés átlaá-D kat. hot.

Ánnées C,.— ;; lataeíigfízáígígfcws ;; .Szzprrlzctíygíjíxencec dr ; Production de jromcnt (rinadlngtw—gjar ;oáyztcáxx

"70377le """ ;;"í%7'aíííru'iiiáéí" "71 1000 kat. _hold ' index Index , Híd—cif

"WW—*" ;;1000 urp. cad. ; Indice ;; 1000 arp. cad. ; Indíce 1000 fi ; Indice (; Indicc

Háború elötti terület (Horvát-Szlavonország nélkül).

fl'ewitoire (I'avant-guerre (non compris la C'roatie-Slavon'ie).

1871—1875 14.205 ; 100 1; 3.678 ' 100 *; 12.976 ; 100 " 3'53 ; 100

1876—1880 ; 15.922 ; 1.12 1) 4.223 115 ;; 19.999 154 4'74 ; 134

1881 —1885 ;; 16.501 . 116 4.847 132 ; 28.865 , 222 633 ; 179

1886—1890 '; 17.008 120 5.106 139 1; 33.960 ? 262 688 195

1891—1895 ;; 17.919 126 ; 5.554 151 40.140 ; 309 736 209

1896—1900 ;; 18.270 128 ; 5.726 156 35.023 ; 269 654 185

1901—1905 ;; 19.106 134 ; 5.970 162 40.898 ; 315 695 197

1906 —1910 ;; 20.198 142 6.130 167 40.996 ; 316 ; 6'91 ; 196

1911—1915 ;; 20.539 144 5.936 161 41.017 ' 316 713 ; 202

Mai Magyarország. —— Hongrie actuelle.

1920 8.013 100 ;; 1.872 100 10.322 ; 100 ; 5'52 100

1921 8.501 106 ; 2.030 108 ;; 14.346 ; 139 ;; 708 128

1922 8.990 112 2.476 ; 132 ;; 14.895 ; 144 ; 6'04 ; 109

1923 8.783 110 ; 2.334 ; 125 ;; 18.427 ; 179 ;; 794 144

1924 8.858 111 ; 2.546 1 136 ;; 14.035 ; 136 ; 570 103

1925 9.064 113 ; 2.522 135 ; 19.507 ; 189 ;: 7'88 ; 143

1926 9.101 114 * 2.641 141 ;; 20.387 ; 198 T: 783 ; 142

1927 9.177 115 ' 2.848 152 ;; 20.938 ; 203 ; 742 134

1928 9.280 116 ; 2.940 157 ;; 27.001 ; 262 ; 9'26 ; 168

1929 9.365 117 ; 2.669 143 ;; 20.408 ; 198 ; 7'83 142

1930 9.443 ; 118 ; 2.968 159 ; 22.953 ; 222 ; 777 141

1931 ; 9.475 ; 118 ; 2.897 155 ; 19.745 ; 191 ;; 700 127

;; ; ;; ; ; ;; ;

1) Learatott terület,. —— Superfície récoltée.

11. szám. ———996—— 1932

szembeállítjuk az Egyesült Államok és Magyarország termelésének alakulását, úgy azt látjuk, hogy a ma-

gyar termelésre éppen az intenzitás javulása a leg-

jellemzőbb, míg odaát az új és új területek ter-

mövé tételén volt a hangsúly, Ennek következtében

az északamerikai búzatermelés átlagos emelkedése a tárgyalt időszak alatt körülbelül 90%, szemben a

magyar 160%—kal.

A búzatermelés a világháború alatt roppant ne—

hézségek közt vergődött. Egyoldalról a leromlott

termelés sorvasztó hatása, másoldalról a hadsere—

gek és a szövetséges országok fogyasztásának foko—

zott igénye megoldhatatlan feladatok elé állították a mezőgazdaságot. A háborús évtized utolsó eszten—

deiben kirobbanó társadalmi válság soha meg nem

ért mélypontra juttatta a termelést. Az újjászerve—

zés első esztendei alatt elkerülhetetlen volt a kény- szergazdálkodás fenntartása. így a gazdasági élet

szerves hatása a piacon nem mutatkozott. A legna- gyobb csapást az ország megcsonkítása jelentette.

A háború előtti bevetett területből 39% maradt meg, a búzateriiletböl pedig csak 31%. A termelés meny—

nyisége azonban egynegyedére esett vissza, minthogy

a termésátlagban szintén erös visszaesés állott be.

Az utolsó évtized folyamán a vetésterület kiterjesz- tésre sokkal kisebb mértékű volt, mint

arányban a búzával bevetett terület fejlödött. 1930- ban a bevetett terület a hábworúelötti utolsó évek át-

lagának 46%-át érte el, míg a búzateriilet 50%-ra

emelkedett. A termés mennyisége 56%—a volt a régi

Magyarország búzatermésének. Ez a látszólag ör-

vendetes eredmény azonban nem egyértelmű a ter—

minthogy a

amilyen

melés intenzitásának növekedésével,

termésátlag emelkedése a békeévekhez képest csak 10%-os volt, míg, mint láttuk, a területi növekedés aránya lényegesen nagyobb.

Figyelembeve've a háború utáni világtermelésröl elmondottakat, méltán gondolkodóba ejthet a ma-

gyar termelés Hiszen a

magyar búza mennyisége a világpiacon alig számot—

tevő. Termelési költségei a köz- és szociális terhek

megnövekedése folytán súlyosbodtak, szemben a tengerentúli területekkel. Azonkívül a magyar áru a drágább szárazföldi szállítást kell, hogy válassza.

Nem hallgatható el továbbá, hogy a felvevök részéről

éppen az egyébként is válságos évek alatt hangzott el a legtöbb kifogás a magyar búza minösége ellen.

egyenesen aggasz—

ilyenarányú előretörése.

Az áralakulást figyelembevéve,

tónak kell minősítenünk a búzatermele's növekedé-

sét; súlyosbodott mindez azzal, hogy ekkor a ter—

melők már oly nehéz helyzetben voltak. hogy az államnak kellett segítségükre jönnie s így a fo-

gyasztó által. megfizetett gabonajegy (boletta), lé—

nyegében, mint fogyasztási adó terhelte meg a bú-

zát, amelynek termelését pedig már egy évtizeddel

előbb ajánlatos lett volna megfelelő keretek közé szorítani.

Áralakulás.

Valamely áru gazdasági szerepét a legtökélete sebben a külkereskedelmi adatok tükrözik. Tekin-

tettel azonban a búza fontosságára, szükséges, hogy *

néhány rövid összefoglalásban megismerjük azokat a változásokat is, melyek értékelésében beállottak.

Ebből a szempontból igen érdekes az a táblázat, amely a búzaárakat 1260-tól napjainkig ismerteti.

3. A búza átalakulása az angol piacon 1260—1919-ig.

Variafions des prix de froment sur le marche' anglais,

de 1260 (l 1919.

Átalakulás métermázsáukínt, pengőkben.

Par (] m., (% pengős.

Ev) 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 Amtres

0—9 33? 377; 356 1865 2033 5396 1871 10—19 503 348! 383 2198 2601 5826 3152 20—29 4'28 3'44 4'69 22'30 22'55 38'08 . 30—39 325 4'53 4'97 27'68 18'84 36'15 40 —49 300 308 593 2787 1917 35'67 50—59 . 417 344 1006 2492 2355 33'72 60—69 308 474 337 834 2632 2571 8294 70—79 8'60 407 837 1035 2596 3011 3269 80—89 310 3'10 409 1255 2043 2940 2876 90— 99 894 331 308 1974 2928 3065 18'32

!

Anglia egészen (Zsikágónak a világháború után tör- tént elöretöréséig a búza legfontosabb piaca volt,

Az adatokat tízéves átlagban mutatjuk itt be, Rész- leteket különböző szakmunkák gyűjtötték össze; így a középkorra és reneszánszra vonatkozólag J. E.

T. Rogers: Agriculture and Prices című munkája; az 1580—1770-es évekre az oxfordi piac hivatalos ár—

jegyzései szolgálnak alapul. A 18. század végétől a

világháborúig a brit Board of Agriculture and Fi- sheries által kiszámított hivatalos átlagárak voltak az irányadók, míg az utolsó évtized árait Broom—

hall's Corn Trade Year Book munkája tartalmazza.

(Az összes árakat évenkint is dollárban közli a

Yearbook of Agriculture, XVashington. 1922.) Nagy

távlatban látható itt a pénz értékének csökkenése szemben az áru értékének emelkedésével.

A magyar búzapiacot illetőleg két táblát köz—

lünk. Az egyiken a budapesti jegyzés adatait látjuk,

1867—töl évi átlagban 1931—ig és a válság éveiben havonként, a másikon pedig a válság kezdetétől a legutolsó napokig havonta. Mint az elöbbi összeállí—

tás mutatja, a búzaárak lemorzsolódása már a tu—

lajdonképpeni világválság előtt megindult, de gyors

ütemet csak 1928 nyarán vett fel és azóta alig tud megállapodni. Az áralakulásra sok különböző té- nyező van hatással, a esapadékt—ól kezdve a tőzsdei

spekulációig: ez köztudomású. Nem is tartozik e ta—

nulmány keretébe annak megállapítása, hogy a mult század végén és a jelen század elején egyes években

11. szám. ———997—— 1932 4. A búza áralakulása a budapesti tőzsdén az

1867—1931. években.

Variatz'ons, en 1867—1931, des prix de f'roment á la Bourse de Budapest.

Arjegyzés métermázsánkint pengökben. —— Cote par

(; m., en pengős.

Év P . Év P Év, P

Annees Annus Annees

1867 ' 2937 1889 1857 1911 27'63

1868 2424 1890 1916 1912 2692

1869 2072 1891 2344 1913 2574

1870 24'34 1892 2112 1914 3336

1871 2826 1893 18'50 1915 3500

1872 3990 1894 16'37 1916 2676

1873 34524 1895 1590 1917 2072

1874 3035 1896 1692 1918 3093

1875 22'55 1897 2400 1919 1662

1876 25'45 1898 2723 1920 831

1877 2842 1899 21'19 1921 1291

1878 2311 1900 17'49 1922 2271

1879 25'17 1901 1810 1923 2010

1880 28'86 1902 1942 1924 2707

1881 2953 1903 1815 1925 3690

1882 2603 1904 21'51 1926 3151

1883 23'48 1905 ' 2068 1927 31'87

1884 2114 1906 1815 1928 2995

1885 1946 19117 2225 1929 2361

1886 1946! 1908 2706 1930 1911

1887 19'06 ') 1909 3348 1931 1278

1888 1726 j 1910 _ 27'12 ;

1 1 l !

1928—1932 októberig havonkint. —— De 1928 [;

octobre 1932, par mois.

Hó ._ Mais 1928 1929 ! 1930 1931 1932

Január —— Janvier . 3120 2425 23'53 13'97 12'53 Február—Février . 31'72 2556 2325 1471 1237 Március — Mars . 33'35 26'09 21'38 15'67 1302

Április — Avril. . 3894 2562 2164 1577 1307 Május —— Mai . 3415 2410 2154 1504 1251 Június —— .]m'n . . 3420 2170 2205 1496 1285 Július —— Jm'llet. . 32941 2370 1927 1132 1289 Augusztus —— Aoút . ?27'78 23'23 1776 948 13'50 Szeptember — Sept. 2653 2192 15'52 899 1309 Október —— Octobrc. 26'46 2225 1510 982 1324 November —— Nat-.. 25'72 22'14 1415 1132 ' December — Déc. . 2498 2275 14'15 12.79

mi hatott élénkítőleg vagy lanyhítólag a kereskede—

lemre? Csak két momentumot kell kiemelni: az 1916 és 1922 közötti búzajegyzések irreális volta annak következménye, hogy ekkor a háborús kényszer-

gazdálkodás szabta meg az árakat és így az egyre romló pénzzel lépést tartani nem tudó maximálás okozza ezen evek világparitástól eltérő áradatait. A

'válság utolsó éveiben életbeléptetett és már említett

boletta—rendszer lényegében ismét a szabad árala—

kulás befolyásolását jelentette s így a havonkénti adatoknak a csikágói árjegyzéssel való összehasonlí- tása folytán kaptunk helyes képet.

Világkereskedelem.

A búza mindig az extenzív területekről kerül a

sűrűn lakott vidékekre: termelési helye a világtörté—

nelem folyamán állandóan változik. Az első nagy

búzaimportáló állam Róma volt. Már a köztársaság utolsó századaiban nem volt elég az itáliai termelés, és így előbb Egyiptom, majd Kisázsia végül Pon—

tus látták el a birodalmat gabonával. Augustus alatt

földreformmal és a termelés belterjesebbé tételével

akarták fokozni a félsziget termelőképességét, ez

azonban meddő kísérlet maradt. A túlszaporodott városi proletariátus élelmezésére a gyarmatok és tartományok adó fejében beszolgáltatott búzáját

kellett felhasználni.

következménye volt a termelési rend felbomlásának.

A birodalom bukása már csak

A világtörténelem hullámvonalban mozog. A nagy birodalmak szétbomlása után primitív, önel—

látó mezőgazdaságok kora következik, s ezekből új- ból sűrűbben lakott területek alakulnak. A középkor alatt jelentősebb mértékü világkereskedelemről nem beszélhetünk: lendületet a gyarmatosítások adtak.

Ekkor került Anglia, mint búzapiae az előtérbe.

Azonban sokáig nagy harcot folytatott a belföldi

mezőgazdaság a gyarmatokkal, míg az ipari forra- dalom és a napoleoni háborúk hatása alatt az an—

gol védvámokat lerombolták és a világ mezőgazda-

sági termékeinek áramlása megkezdődhetett a brit

szigetek felé. Nagy—Britannia kedvezőbb helyzetben

volt történelmi elődjénél, Rómánál annyiban, hogy

iparával, ha nem is teljesen, ki tudta egyensúlyozni

mérlegét. A modern értelemben vett nemzetközi bú—

zakereskedelem megindulását tehát csak a mult szá- zad második évtizedétől kezdve számíthatjuk?) Mint már a termelési adatok áttekintés—éned láttuk, az

újonnan feltört területek a század folyamán igen

erős versenybe kezdtek, hogy a szélesbedő vilag—

piaeon érvényesüljenek Az iparosodás előre törése-

vel egymásután váltak búzaimportáló államokká azok a területek, amelyek eddig idegen terményekre

alig, vagy csak nagyon kis mértékben voltak rá- szorulva. A kontinensen a század elején a közleke—

dés fejletlensége folytán úgyszólván csak szomszé—

dos területek cserélték ki áruikat. A vasút beveze- tése és a gőzhajózás gyökeres változást hoz. Orosz—

ország és az Egyesült Államok ekkor kapcsolódnak

be Poroszország, Anglia és Hollandia ellátásába. Az ötvenes évektől a 70-es évekig tartó háborús éra a húzapiacon nagy élénkséget teremt, amihez hozzá- járult, hogy a rabszolga—háború folytán néhány évig

az északamerikai import elmaradt. A század három

utolsó évtizede, mely békében telt el, az ipar fejlő—

dése folytán erős keresletet teremt. Ugyanekkor a

1) A történelmi adatok forrásai e tanulmányban:

Milho/fer S.: A magyar búza ára és értékesítése.

(Bp., 1932); Schwartner's Statistik d. Königreichs

Ungarn (Ofen, 1811.) és Horváth M.: Az ipar és ke-

reskedés története (Budán, 1840).

lt. szám. —998—— 1932

5. A búza cstkágói átjegyzése az 1921—1930. években és az 1931. év jan.—jul. havában.

Cote du. froment á Chicago en 1921—30 et en janvier—juillet 1931.

Áriegyzés métermázsákban, pengőkben. —— Par 9 m., m _pengős.

Hó — Mais § 1921 1923 1923 1924 1995 1926 1937 1925 1929 § 1930 § 1931

, , §

! Január — Janvier 39-71 23-35 24'6§ 226 394 3795 299 2712 25'3§ 25-52 166

? Február v— Février . 36-5 27-0E 25—1§ 234 387 36-9§ 29'3 28'0' 26-8§ 24-23 165 Március —— Mars . 35-6 , 28'7 ! 25'1 § 226 356 352 § 287 29-5 256 f 22'1 § 16'6 Aprilis — Avril 291 287 ;, 26'2 ! 228 311 35-33 287 3215 251 ; 22'2 ; 17-2 Majus — Mai . 37-3 281 ; 25'3l 23-3 %% 34'61 30-6 329 22'2§ 21-87 174 Június -—-— Juin . 31-6 249 22-7§ 23-6 347 32'5§ 310 302 23'6§ 2065 157 Július _ Jm'llet . 26-22 23—91 21-2§ 262 324; 30'2f 30-1 273 27-9; 18-5 109 Augusztus ——— Ao-íat . . . ' 25'6 22'7 21-41 270 34'1' 29-0§ %% 23'7§ 27-15; mm 10-3 Szeptember —— Septembre. , 27-0 22'3§ 22'6§ 27-2 319 283; 27-7 241 2723 17-5 102

Október —— Octobre . 24'5 2391 232 302 31'2 29'9; 26'8 24'5 262 166 114 November —— Nouembre 24'7 * 25'0 § 22'3 31'6 343 292 * 26*6 25'1 25'6 1 15'7 12'9

December —— Décembre ! 24—9 26-0; 224 350 57-2 298 26-1 2419 25-33 16-5§ ]1'9

Évi átlag —— Maj/. ammelle §§ 29'5 25'4 ; 23'5 § 26'2 34'8 32'5 § 28'7 27'5 256. 20'1 § 14'0

rerseny is erősbödik. Európa termelese gyengül.

viszont a delorosz kikölőkön át megkezdődik a búza áramlása és Ausztrália is megjelenik a piacon. A

nyolcvanas években kezdődik az amerikai és orosz

búza nagytömegű piacradobása folytán az egész vi- lágtorgalom átórtékelr'idese. tiz a Sto—es evek búza-

krachjában robbant ki; ettől kezdve vegervenyesen az Európán kívüli áru dominál es diktálja az ára—

kat. Ugyanerre az időre esik India jelentkezése, ami azonban kisebb jelentt'ísógű marad. Azok az álla-

mok, amelyek a tengeri szállítás előnyeit elvezik.

hasonlíthatatlamil kedvező helyzetben vannak. így például az orosz búza már 1873-ban Marseillen át eljutott Svájcba. Az európai államok búzaimportja a 70-es években 30, a gli-es évek elején pedig 80 millió mázsára tehető; ennek a tele tengerentúlról érkezik. A század végén jelenik meg Argentina. A háború utáni esztendők termelési és forgalmi viszo- nyait —— minthogy az különös érdekesseggel es ak-

tualitással bir — külön összefoglaló reszben kíván-

juk tárgyalni; most tekintsük át a régi magyar bú—

zakereskedelem történetet.

illugyurország búzakivitele u világháborúig.

Hogy Magyarország a már legrégibb időkben is élestára volt Közepeurópának. azt számszerű ada- tok nélkül is biztosan állíthatjuk. A gabona és első- sorban a búza, aránylag a legkevesebb akadályt ta!

látta maga előtt a birodalmi vámrendszer reszet—öl.

Ennek eredményeként a török háborúk után roha—

mos fejlődés állott be, lT70—7l—ben, mikor az örö- kös tartományokban szárazság folytán rossz búza- termós volt. kótrmillió mázsa került kivitelre. de ebben a korban átlagban is 750000 mázsa exportunk volt. A magyar búza piaca ekkor kizárólag Stiria es Karinthia volt. a tengerpartra es Olaszországba csak akkor jutott el, mikor ott igen szűk termes

volt. A termelés központja a Dunántúl volt, A Ti—

szamellek ekkor még birkalegelő, Mária Terézia es

ll. .lozset'

lendítöleg hatottak a bt'tzaexl'mrtra is, úgyhogy a 18.

század utolsó éveiben az átlagos export már 1 mil- telepítései és szociális intézkedései tel-

lio mázsára tehető. Ekkor a termelővidekek súly

pontja a déli alföldre tevődött. A kisszámú lakos—

ság szereny igényei okozták azt, hogy kereskedelmi mérlegünk állandóan aktív volt. Az kiviteli többlet értékét 4 millió forintra becsülik. Búzakivi—

lelünk erteke az összkivitelnek l3%—át tette.. Lisztet

evi

.Xlsú- ós kelát-Ausztria vett, a többi tartományok e

országok pedig csak búzát. A XIX. század első ey- tizedeiben a termelés erősen felszökött. úgy, hogy azt egyes szerzők 30—-—-4t) millió mázsára teszik, ami- böl kivitelre ketszerannyi kerül, mint 40 (evvel az- előtt. Az országgyűlések egyre türeln'ietlenebbiil kö- vetelik a kereskedelem l'elszalmdítását. Az 1805. évi orszaggyűlesen a rendek rliiterjesztt'we helyesen vá- zolja a helyzetet, midőn azt mondja: ,,ámbár orszá—

gunk független, megisw mint gyarmata tekintik a többi örökös tartományoknak'" és kérik, hogy ,,Öt'el—

sége az országot gyarmati állásából felszabadítani nn'rltt'tztassek". Vámleszállítás csak 1824—ben követ- kezett be es a magyar gabonakereskedelem csak el—

től az időponttól kezdve került túl az örökös tarto—

mányok határain. Mint, az előbbiekben láttuk, a Via

lágkereskedelem ekkor már hatalmas lepesekkel in—

dult új piacok meghódítására, ahonnan a magyar búza az osztrák sziikkebltiseg miatt kimaradt. Mind- azonáltal a könnyítések folytán a búzaexport emet- kedett, úgyhogy 1816-ban egyedül az örökös tarto—

mányok 1,450.000 mázsát vettek fel A termelés el—

tolódását jelzi az, hogy Mosonon kivül 'l'örök-lletxse is Közópeuropa egyik jelentősebb gabonapiac-a leti.

A víziút könnyebhsóge folytán evente több, mint 300

megrakott hajo szállította el innen az árut. A sza- badsághareig kivitelünk olyan erősen emelkedik, hogy Ausztriában fölöslegek képződtek és így egyes években a Monarchia búza— es búzalisztkivivokent

szerepel. A szaliadságl'iare evei után ismét emelkedő

11. szám. ———999 — 1932

az irányzat. 18.50 szeptemberében a közös vámterü-

let lép életbe. nagyobb-

lnérvű vasuti forgalom és a Dunántúl szerepét a

Ugyanekkor megindul a

Bánság és a 'l'i—szavidók veszi át. Az osztrák határ

szabaddátótelóvel beáll az a helyzet, aminek elű—

1918—ig egyfolytában a fölösleg számára biztos piac nyeit es hátrányait azután

éreztük, hogy t. i.

van ugyan, azonban nagyon nehez termenyeinknek a monarchia határain túl kerülni, s így a világver-

senyböl lassan kiszorul—tunk.

csak olyankor jut a magyar gabona-kivitel, amikor más nyugati piacokra exportáló országok valamely

kényszerítő ok miatt távolmaradnak. (így az orosz

Vendégszereplésnez

búza a krími háború alatt es az északamerikai a rabszolga—háború miatt.) Bár a kivitt mennyiség a (itt-as evekben rohamosan emelkedik, káros, hogy a kereskedelem nagyresze becsi kezekben van. Ez.

a kiegyezesig így is marad.

6. Magyarország búza- és búzatiszt-kívítele az 1882—1913. és az 1920—1931. években.') Ewportations hongroíses de froment et de farine de froment en 1882—1913 et en 1920—193Z.')

Mennyiség métermázsákban. _ En 9 m.

Ev Búza i Búzalixszt !;

Anne'es ; F 7 o m e n t ( Farina de frommí .

il : 's

1905 : 4.623091 ; 7,120.155 1906 ; 6,378.428 ; 7,503.85()

1907 ; 5,694.202 i 7,464.578 ,,

1908 4,318.729 ; 6,313.544 5

1909 § 2,512.263 ' 6,143.635

1910 % 6,612.405 : 6,006.243 ; 1911 ; 4,702.022 6,915.093

1912 % 4,630.321 7,705.693 ;

1919 5,082.881 7,491.434 _

1920 2.401 13.202

1921 176949 1,250.062 (

1922 30.239 1,626.683 ;

1923 750429 1,849.688 ;

1924 1,803.918 2.189549

1925 2,179.361 1,915.946 !

1926 4,036_382 1,471.255 ;

1927 3,112.707 1.554.437 ;

1928 2,843.864 1,966.671

1929 — 495999? 2,624.215 ?

1990 , 9,472.396 2,300.851 1:

1931 ;! 3,608.506 1,246.937 ?

!

Ev t Buza Búzaliszt

Années ; Fr () n: :? il / Furine de fmmmt

' H

1882 6,t)20.112 2,891.875 '

1883 5,197.861 3,540.051

1884 4,155.116 3,493.895

1885 ! 5,466.093 3,499.187

1886 5,377.635 3,539.325

1887 ;; 6,071.658 9,71s.908

1888 ; 7,863.172 4,755.992

1889 ! 5,551.365 4,618.481

1890 ; 7,413.742 4,468.186

1891 ; 6,489.620 4,812.210

1892 ) 4,849.931 4,972.973

1893 §; 4,986.399 5,577.973

1894 !; 5,122.087 5,960.819

1895 ! 6,092.061 6,445.721

1896 !? 6,667.864 7.189.049

1897 ;i 3,609.373 5,753.917

1898 ll 2,892.700 4,860.809

1899 tl 8,695.315 5,669.821

1900 tt 5,460.354 6,862.292

1901 it 4,966.490 7,080.997

1902 ll 5220494— ' 7,092.580 1903 '— 5,237.022 _ 7,714.575

1904 lt 3,944,680 , 7,199.653

u 1 (.

V 1) 1882—1905. években a rozsliszt adata is bennfoglaltatik de seigle.

Az 1882. évtől kezdve rendszeres statisztikai szám-adataink vannak húzaexportunluit illetoleg, Ezek áttekintése kellö ismeretet nyujtja akkori for—

a körülményt kell

a búzalisztexport emelkedése milyen

galmunknak, csak azt hangsu-

lyozni, hogy

jelentős. A rozslisztnek körülbelül 8%—ra teheto re'-—

1882-ben

exportz'lltunk, szesedesét leszámítva is

több mint ketszerannyi búzát

lisztet. A malomipar ismert es ezért külön melta- mennyiségileg mint

tásra nem szoruló fejlodese folytán egy (evtized alatt

utolérte lisztexportunk :! búzakivitelt.

a világháború előtt pedig a kivitt liszt mennyisége 67%—kal volt nagyobb a búzánál.

Nézzük ezekután

háhorúutáni évek történetét.

közvetlenül

a minket legjobban erdeklo

A búzapiac a világháború után.

Kétségtelen, hogy azok a gazdasági események,

amelyeknek tanui vagyunk, nem kizárólag, —— sőt

—— Pour 115'8'3—71905, y compi: la farine'

igen kisl'eszlien —— jönnek létre számszerűleg felmer—

hető gazdasagi tenyek hatasara, hanem főleg lelek—- tani befolyásukat tükröznek, igy a világ gazdái a- haborús konjunktúrz'itol elkapatva, korlátlanul to

a békekötés

majd az egyes országok megijedve annak a lehett":—

ki legye—- kozni akartak ti.-rmelesiiket után is,.

segótöl, hogy más államnak gazdaságilag

nek szolgáltatva, lázasan onellátó programmot akar—

nak megvalositani, ami károsan hat vissza az egész- gazdasági életre.

Mig a világpiacon 1920 és 1924 között a búzael—

helyezési lehetőségek igen jók, addig Magyarország

ott nem tud megjelenni. Az inflációs áraik felugrítsa kellemes illnziókban tartja a gazdaközönseget, s

nem akarja észrevenni, hogy aranyparitásban az ár egyre mélyebbre süllyed. A közös vz'nnterület hirte- len megszűnése készületlenül találja a magyar ex—

portőröket es védtelenül a tengerentúli óriás tö- megű szállítmz'mvokkal szemben. Pedig az orosz "es

11. szám, —— 1000 _— 1932 7. A világ bűzatermelése és kereskedelme 1921—1931. országok szerint.')

Production et commerce du froment du Mennyiség 1.000 (yban. —

monde, par pays, en 1921—313)

En millz'ers de 9 m.

, , . Behozatali (——) Kiviteli (4) többlet

Ország fermeles _ Production Excédent des ímporlatíons (—)ou des exportations(-l-)

Pays 1 0 0 0 (;

1925 I 1926 1 1927 S 1928 I 1929 ! 1930 Él 1925 1 1926 I 1927 1 1923 I 1929 1 1930

( Világ összesen —

Monde enlíer. 1,102.007 1,136.272 1,l94.200 LZMJOG LPI—1.700 1,297.600;

Ebből -— Dont : :

Nagy—Britannia _- _

Gr.—Bretagne . 14.402 13.880 15.176 13.543 13.549 11.497 _49.623 -—52.982 _60.348 _55204 —o9.868 _57.711

Olaszorszá —

Italie. g . 65.548 60.050 53.291 62.215 70.795 57.173 —21.375 —21.1371—22.854 _27.137 —-—16.814 —18.746

Németország —

Allemagne . . . 32.173 25.972 32.301 38.539 33.492 37.339 _18.589 _ 19.607 —25.617 _21.771 —17.812 —-11.651 Belgium — Belgigne 3.940 3.484 4.430 4.685 3.599 3.602 _ 10.416 _ 9.972 _ 11.979 _ 11.236 _ 11.535 _ 11.896 Németalföld _

Pays—Bus 1.563 1.493 1.676 1.996 1.488 1648 — 7.046 _ 7.155_ 8.215 _ 7.373 _ 8.002— 9.015

Görögország —— _

Gréce . . 3.054 3.376 3.530 3.561 3.112 327 _ 5.136— 5.116_ 5.001 _ 5.415_ 6.395— 5.937

Cseh-Szlovákia. -— _

Tchéco-Slevaguie 10.698 9.289 15.395 28.112 25.355 21.862 _ 5.204 _ 5.015_ 5.653 _ 0.310— 3.314 _ 5.410

Irország —

. Irlande . 204 314 337 323 322 297 _ 4.767 — 4.863 _ 5.492 _ 4.577 _ 5.035_ 4.909 Svájc _ Suisse 957 1.096 1.121 1.156 1.130 1.042 _ 4.084— 4.384 _ 4.526 _ 4.681 _ 4.667— 4.798

Ausztria _—

Aum'che 2.904 2.568 3.525 3.515 3.146 3.268— 3.725 — 4.382 _ 4.181 _ 3.ss4- 4.240— 4.534

Franciaország —

( France 89.904 63.077 75.150 76.654 91.786 62.900 _ 12.100 _ 4.213 —21,7o7 _ 10.405 _ 14.279 _ 2.409

Norvégia _ ( _

* Nemrége. 133 160 165 217 204 196 — 1.521 — 1.678— 1.876 _ 1.947— 2.150 _ 2.174

Dánia _—

Danemark. 2.658 2.386 2.561 3.324 3.204 2.730 _ 1.765 _ 1.448— 2.202 _ 3.532 _ 3.852_ 2.260

Svédország _—

Suéde 3.636 3.307 4.169 4.989 5.174 5.843 — 2.443 — 1.439— 2.184 _ 2.127 _ 2.200_ 1.784

Portugália —

Portugal 3.398 2.330 3.115 2.054 2.943 3.760 _ 1.474_ 1.165— 2.156 _ 3.245_ 1.562 _ 1.582

Finnország _-

Finlande 253 251 290 272 203 329 — 1.495— 1.158_ 1.159 _ 1.810 _ 1.329— 1.415

Lengyelország _

Pologne. 15.762 12.813 16.627 16.117 17.925 22.404 _ 2.551 4 497 _ 2.752 _ 2.277 _ 2634— 783

Kanada _

Canada . , . . . 107632 110806 130546 154.240 82.878 108285 472566 480367 430279 4112063 463171 i'65.338 Am. E . All. _

Etats— nis. 184.096 226.176 239058 248993 220225 234991 433003 447875 457803 436137 436779 Jr33-939

Argentina —— -

Argentina . 52.021 60.100 76.830 94.997 44.246 64.218 431766 422236 444516 455212 467959 423324

Ausztrália —_

Australis . 31.163 43.753 32.169 43.458 34.532 58.042 432309 420067 423400 421633 426934 4-20-443

Oroszország ——

Russie . . . . 198646 223053 213.525 216.430 191287 295000 _ 833 4105394 7.936 — 2.201 _ 43 425447

Magyarország _— . . .

Hongrie. . . . 19.507 20.397 20.938 27.001 20.403 229534 4.5904 5.997 4 5.136 4 114624 3345 —l— 653?

Algir _ Algérie . 8.906 6.410 7.708 8.257 9.065 8.829 4 8754 895_ 433 4 1.8414 095'i' 2.969

Románia —

Roumanie . , 28.506 30.178 26.327 31.446 27.148 36.590 4 1364 41184 2.990 . _ 198-l— 3.649

Ju oszlávia —

ougoslavie 21.404 19.440 15.395 23.112 25.855 21.862 4 12794 3.337 4 800 4 1.4914 6.679—l— 2622

1) A búzaliszt hozzászámításával. — Farina de froment compríse. ,,Annuaíre International de Stat. Agr. 1930—31."

román búza letűnt, — legalább is egy időre. —— A

30 pengő fölötti és emelkedő irányzatú árak a ma- gyar gazdaközönséget kárpótolták az exportpiaco-

kon elmaradt haszonért.

Elörelátható volt, hogy a túlhajtott termelés és az importáló államok féltékenysége folytán az ex—

portra dolgozó országok két malomkö közé kerül—

nek. Mint változatlan jelentőségű gabonapiac csak

Nagy—Britannia maradt meg; ennek termelése alig

emelkedhetett, behozatala meglehetősen állandó. Itt

azonban politikai szempontok érvényesülése elő-

térbe hozta dominiumait és gyarmatait. De ezek—

nek még így is nehéz a helyzete, hiszen Anglia egy

évben 60 millió mázsa búzánál többet felvenni nem

tud, viszont egyedül Kanada feleslege, a leggyen- gébb termés mellett is közel jár a 70 millióhoz.

Olaszország minden áron importjának csökkentésére

törekszik; a gabonacsata évi 5—10%-kal növelte

termelését, exportja viszont 20%-ka1 ment vissza.

Ugyanígy Németország, hol a termelés tíz millió má—

zsával nőtt, míg az import ugyanennyivel esett. A

rozstermele's átszervezése folytán elérték azt is, hogy kiviteli többletiik van. Európa legnagyobb bú—

zafogyasztó állama, a fejenkénti arányt véve figye- lembe, Franciaország. A termelés erőteljes előretö- rései egyes években olyan készleteket teremtenek, hogy a behozatallal fedezendő szükséglet teljesen el—

törpül. Ugyanekkor a másik oldalon a kivitelre ler-

11, szám. ; 1001 _ ₁₉₃₂

a

melő országok már mintegy fizikailag nem tudnak

megállani a termelés lendületóben. A helyzeten csak

az segít némileg, hogy az utóbbi csoportban néhány olyan ország is van, amelyeknek mezőgazdasága in—

gadozó eredményeket mutat fel, így Oroszország az 1930. évi, 25 milliós dumping-tömeg piacra lőkése szorult. Algir,

Jugoszlávia és Románia terméseredményei is bi—

előtt két évig maga is behozatalra zonytalanok.

Végigtekintve a magyar adatokon, azt állapít—

hatjuk meg, hogy körülbelül egészséges helyzet az, ha termésiinkből egynegyedrész kerül kivitelre. Ha azt vizsgáljuk, hogy a búza és a liszt aránya milyen a kivitelben, megállapíthatjuk, hogy lisztkivitelünk

a legkritikusabb években sokkal nagyobb volt búza—

kivitelünkne'l, mihelyt azonban bele tudtunk állni,

annyira-amennyire, a világforgalomba, ez az arany

azonnal elromlott a búza javára és azóta olyan szín- vonalon mozog, mint a 80-as években. Hogy ez a visszafejlődés az egyetemes magyar gazdasági élet

szempontjából mennyire káros, azt felesleges hang- súlyozni. 1931-ben, például, lisztkivitelünk búzakivi—

teliinknek mennyiségileg csak 34%-át tette, de jok-b

években, mint 1929 is, 5500-3 volt, mint látjuk, be- keévek arányának éppen a fordítottja. Ennek az azokban a vámokban rejlik,

amelyekkel a vevő országok a lisztet a búzához kó-

eltolódásnak az oka

pest megterhelik.

Az 1930. évben Ausztria búzakiviteliink 35%—át, búzalisztexportunknak (%%—át, Csehország a búza-

export 359'6-át, a lisztexportnak 2700-át vette lel.

Látható tehát,, hogy lisztkivitelünk egészében vasar-

lóra talált a két szomszédállamban, míg a búzából

Olaszország is 26%—ot vásárolt meg.

1931-ben búzaexportunknak 44%—a ment Auszt- riába. A cseh forgalom ekkor már minimális, úgy- hogy a magyar árunak a nyugati államok piacán

kellett elhelyezést találni. Exportunk 2073—a Angliá- ba, 12%-a Franciaországba, 8%-a Svájcba került.

Lisztkivitelünk ebben az évben csaknem 50%—kal esett vissza, exportunknak Ausztria % részét, Svájc

13, Nagy—Britannia pedig 5%—át vette fel, A nehéz

helyzet arra kényszerítette a malmokat, hogy a leg—

különbözőbb területeken keressenek vevőt portéká—

juknak. így került el a magyar liszt kisebb szállít- mányokban a mult év végén Finnországba, Palesz—

tinába, Holland—Indiába stb.

Az 1932. év termése még nagyreszt eladatlan,

vagy legalább is elszállíttatlan s igy csak a meg-

előző évek hasonló időszakával mérhetjük össze for—

galmunkat. Búzakivitelünk megfelelő színvonalon

mozog. Annál erősebb a visszaesés lisztkivitelünk-

ben. 1932 első kilenc hónapjának búzalisztkivitcle 41%—kal kevesebb az 1931. évinél és 71 %—kal kisebb

az 1930. évinél. Az ezévi búzaexportból 51%-ot vett

meg Ausztria. Jelentős emelkedést mutat Németor-

szag 45%—kal. Lisztexportunkból Ausztria 75%-ot vásárolt meg, Cseh-Szlovákia és Anglia egyenkint nem egészen tíz—tíz %-ot.

8. Magyarország búza (búzalíszt búzára átszá- mítva is) kivitele az 1920/21—1931/32. gazdasági

években.

Eacportations de froment de Hongrie (y compris la farine de froment, calcule'e en froment), de 1920—21

á 1931—32.

,, . A termelésből a kivi- Gazdasági év hwnel telre jut -— Partie cx—

Campagngs Exportatíons portée de la prodm'tion

(l 0/0

1920—21 51.l27 0'5

1921—22 3,116.368 21'7

1922—23 1,509.617 10'1

1923—24 4,437.385 24'1

1924—25 4,040.84O 28'8

1925—26 5,190.292 2932

1926—27 5,694.378 27'9

1927—28 5,989.162 2524

1928—29 6,345.985 23'5

1929—30 8,438.191 41'3

1930—31 4,935.620 21'5

1931—32 4,870.092 24'7

Jóllehet azt látjuk, hogy búzakivitelünk liszt—

exportunkkal szemben erős, mégis a külföldi pia- caink importstatisztikáit áttekintve szembetűnik, hogy egyre jobban háttérbe szorulunk. Különösen kiemelkedik ez Olaszorszagnál, ahol még a tengeren-

túli fajtákat is kiszorította az orosz áru. Hogy egyéb- ként legfőbb vásárlónk mekkora előnyt biztosít a

búzának a liszttel szemben, azt a következő index—

számok mutatják (1927leO):

1927 1928 1929 1930 1931

Liszt : 100 75 88 94 71

Buza : 100 110 113 123 146

A példák és számok idézésének alig lehet végét

találni ennél a témakörnél. Kétségtelen azonban,

hogy minden felhozott szempont csak egyet bizo-

nyít; a magyar búza és búzaliszt nemcsak az átme—

neti valság hatását érzi, hanem viseli a következmé—

nyeit az egész termelési rend földrajzi és szociális

eltolódásának. Olyan kísérletek, amelyek a gabona—

termelőket, mint különálló gazdasági egységet akar-

jak megsegíteni, csak elodázzák a válság megoldá-

sát, de azt sem közelebb nem hozzák, sem meg nem

könnyítik. A nemzetnek el kell indulnia azon az

úton, amely fáradságos ugyan, nem is kecsegtet

gyors si*kerekkel,-de elkerülhetetlen. Ez az egész magyar mezőgazdaság átsZervezése.

11. szám. —— 1002 —— l932

9. Ausztria, Cseh-Szlovákia, Németország és Olaszország behozatala búzából az 1929—31. években a fontosabb származási országok feltüntetésével.

]mportations de froment en Autriche, m Tchéco—Slovaguie, en Allemagne et en Italic dans les années 1929, 1930 et 1931, avec indication des principaux pays d'origine.

, , _ , . , 1929. § 1930. 1931.

Szarmazasx orszagok —— Pays d'origine ' 0117§ ' —— §," — § * —— -

am" § ,,J," §§ (1 § %, §; (1 § "_

Ausztria—Autriohe

Behozatal összesen: __ Total des impor— '— §1§ § '§ ;

tations de froment: . . . . . . . 2344050 §100'0§§ 2546495 § 100'0 3921460 § 1000

Ebből m Dont: ; § § § § §

Magyarország —— Hongrie. . . . 1,610.292 § 687 §I 1,199.818 § 47'1 1,396.587 § 46'2

Kanada —— Canada . . . 225347 § 9'(í§ 369026 § [4.5 400279 13'2

Jugoszlávia —— Yougoslavie . . . 271.721 116? 630.909 § 24'8§ 189885 § 4'6

§ § § §

Cseh-Szlovákia—Tchéuo—Slovaguie

Behozatal összesen: —— Total des *émpor— '; § § E E

tations de lrommt: . . . . . . § l,665.865 1(I()'0§§ 295134?! § 100'0 4,146.'200 100'0

Ebböl —— Dont. § j? ' ;: §

Magyarország -— Hongrie. § 1,103.668 § 66'2 1320334 ; 44-7 2.515 § 0—1

Románia __ Roumam'e.12.124 § 07 317 363 § 10'8 § 1,586.440 § 38'3 Jugoszlavia — Yougoslavie § 338528 20'3§ 1,090. 444 § 36'9' 832530 § 20'0 Németország -— Allemagno . §, 183314 § 11'0§_ 24 350 (MW 31.194 § 0'8 Hamburg —— Hambourg . . . . 12.391 G'? 148. 913 5'0 818240 1 19"?!

Németország—Allemagnc

Behozatal összesen: _ Total des impor- § 1 ;; (

tations de froment: . . . . . . . § 21,408.288 IDO-(H ll,971.873 100'0 7,976,400 1001)

Ebből —— Dont: § ; ;

Magyarország —— Hongrie. . . . 298530 § 1'4 196461 l'h' 12.805 ; 0'2 Argentina — Argentina . . . . 9,674.988 45'2 3,354.194 28'0 LE)—05.916 § 16'4 Kanada —- Canada . . . 7,530.220 352 4,757.477 § 39"? 5,100.903 § 640 Amerikai Egy. Áll. —— Etats Lm's . 2,320.749 10'8 1,808.483 15'1 677479 8'5

§ , §

Olaszország—Italiv

Behozatal összesen: —— Total des 'impor— ; § !

tations de froment: . . . . A . . 11648430 100'0§ 19350530 100'0 14,S48.800 1001)

Ebböl _ Dont: §; ; §

Magyarország — Hongrie. . . . 533140 S'OÉ 886830 4'6§ 126.510§1)'7 Ausztrália -— Australie . . . . 1,849.700 10 o 1,997.650 1025" 2,669. 250 IN 0

Kanada —— Canada . . . . , . 6,552.200 37'1§ 6,371.440 32'9 2,852.240§19'2l§

Oroszország —— Russie. . . , . 94.010 0 5§ 3,009.530 15'6 4,043. 930§ 97'32 Argentina —— Argentina: . . 4,374.540 24 8§ 1,671.77U 8'6 1,598. 170 10 7 ; Amerikai Egy. Áll. —— Etats- Unis . 4,194.070 23 7§' 3,451.170 17'8 2,791.680 § 188

Románia — Roumam'e. . . . 38.840 02§ 1,221.440 63 711910 § 4'7

§ ? §

Sil)('I/crulü'rlehory ;lrh'zr (Ir. —