A filmtermelés nemzetközi adatai

9. szám.

A nyersolajfinomító ipar termelési érté"

kének 2'1% -os emelkedése, mellyel az 1935.

évi termelés értéke 333 millió pengőt ért

használásával magyarázható, mert a nyers—

olajbehozatal 1935-ben 2'3 millió méter- mázsáról 1-7 millió métermázsára esett vissza, a termelés fokozása tehát csakis a készletek felhasználása mellett volt lehet- séges.

A gázgyártás értékemelkedését 28-6 mil- lió pengőről 300 millió pengőre a gázfo—

gyasztás lényeges emelkedése okozta, de mindenesetre előmozdította a termelés emelkedését az is, hogy olcsóbb hazai sze- nek nagyobb mértékű felhasználásával si- került csökkenteni a termelési és üzemi költségeket. Az aszfalt- és kátrányiparnak 21'5%-os, a festék- és lakkgyártásnak 9'9

——799——- 1936

%—os emelkedése az építőipari fellendülés—

sel van összefüggésben, az enyv és alba;

mingyártás 21'1%-os növekedését pedig a jobb kiviteli lehetőségek indokolják. Jelen- tősen emelkedett még a brikettgyártás, mely a termelési értéknél 30'9%-os emel—

kedést tudott elérni, valamint a kócsike—

nőcs- és bőrkenőcsgyártás, amelynek ter—

melési értéke 1935-ben 12'6%-os növeke-

dést mutatott ki.

A sokszorosító és műipar helyzete 1935- ben nagyrészt változatlan maradt, bár az ipar termelési értéke, ha csekély mérték—

ben is, mindössze 2'6%-os arányban, de

szintén javulást ért el. A nyersanyagkölt—

ségeknek ugyanakkor 9'7%—kal történt emelkedése azt mutatja, hogy ez az iparág is megérezte az 1935. évi általános nyers-

anyagdrágulást.

Farkasíalvi Sándor dr.

A filmtermelés nemzetközi adatai.

Données internationales sur la production des űlms.

Mult

képüzemeiről közölt cikkben a filmszínházak nem- számunkban Magyarország mozgófény—

zetközi adatairól is Ezúttal a

filmgyártás tvilágxst'atisztikájának fő adatait mutat—

juk be.

Bár a Nemzetközi Statisztikai Intézet az 1928.

év1 kairói

megemlékeztünk.

nemzetközi statisztikai kongresszuson nemcsak a *filmbemutatás, de tfilmtermelés adatai-

nak gyűjtésére, illetve közzétételére vonatkozóan is módszertani javaslatokat fogadott el, a filmsta—

tisztika ez ágának művelése világszerte meglehető—

sen hiányos.

A washingtoni Departement of Commerce vi—

lágtermelési adatain kívül _ melyeket eddig a Népszövetség sem vett át nemzetközi adatgyüjté—

ményeibe —— nemzetközi adatokat a i'ilmtermelés—

ről leginkább még magánforrásokban találunk!) Leghasználható-bbak a német A. Jason munkái, amelyek nemcsak a német tfilmgazdaság statiszti—

kai analízisét nyujtják, hanem érdekes, jórészt becslésen alapuló nemzetközi összefoglalásokat is tartalmaznak. Handbuo'h des Films 1935/3'6. című

1) Magyarországon a Filmkultú—ra c. folyóirat, mely gyakran foglalkozik a film statisztikai vonat-

kozásaival, cikksorozatban számol be a főbb álla—

mok fílmgyártásáról és t'ilmforgalmáról.

munkája nyomán közöljük a filmtermelés főbb világadatait.

Táblázatunk a filmtermelés (és filmfogyasztás adatait közli —— bár csak a hosszú játékufilmekre néz-ve —— a némafilm korából (1928) és a hangos- film idejéből '(1934). A filmgyártás hazája az

Egyesült Államok, ahol évente kb félezer hosszú

játékfilmet gyártanak. E számot megközelíti Japán is, de filmjei jórésze némafilm. Európában Nagy- Britannia a legnagyobb filmtermelő, évente közel 200 hosszú játékxfilmmel, ezután Franciaország és

Németország következik (a német rövid játékfil- mek száma 1934—ben 55). Az angol 'filmtermelés szembeszökő emelkedés-ében forrásunk szerint része van az 1983—ban Németországot elhagyott zsidók új alapításainak is. A filmfogyarsztás terén szintén Japán és az Egyesült Álla-mok vannak az élen, Európában pedig Nagy—Britannia és Franciaország.

Az 1934. évi termelési és fogyasztási adatok álta- lában magasabbak, mint az 1928. é—viek, ami bizo- nyára nemcsak a gazdasági válsággal függ össze, hanem azzal is, hogy a hangosfilm előállítása ne- hézkesebb. Az adatok mindenesetre sok esetben csak megközelitöek, amire a sok nullával végződő számból ils következtethetünk.

A Departement of Commerce kérésünkre meg- küldte az 1935. év filmtermele's statisztikáját, mely

9. szám.

a következő:

Egyesült Államok Japán

Nagy-Britannia Franciaország Németország Kína

Mexikó

Spanyolország Cseh—Szlovákia Olaszország Briblndia Svédország . Ausztria . Magyarul:-súg . Argentina

Dánia

Ausztráliai Államszövetség Németalföld

Egyiptom Finnország . Svájc

Belgium Brazilia

Lengyelország . Bolivia

Litvánia

Délalfrikai—Unió Maláj—Államok

szerint az egyes országok termelése darabszámban

525 444 198 115 93 50 50 50 30 30 29 27 22 19 12 10

31menow—Pen10

_800— 1936

M

A kimutatásban 1—1 filmmel szerepel még Bul- gária, Németalföld, Indi—a, Norvégia, Peru, Portugá—

lia, Porto-Rico, Szíria és Törökország.

Hosszú játékfilmek fogyasztása és termelése *

§ rím § Én"

0 1- s z á, g ET: "234 És ?;

§ És § Ér"

1928 1934

Japan *) ... 750 500 *)755 2)4'75

Amerikai E. -Államok 834 684 627 480

Nagy—Britannia. 747 91 594 194

Franciaország 583 94 436 126

Hollandia 400 2 330 2.

Spanyolország . . 543 18 820 21 Európai Oroszország ) 300 80 300 60

Olaszorszag . . 400 8 293 29

Ausztria . . . . 507 23 285 14 Jugoszlávia , . . . 250 —— 230 —- Cseh—Szlovákia . 559 18 222 31

N orvégia ... 270 4 220 5

Németország . . . 517 224 211 129

Magyarország . 400 4 200 4

Svédország ... 358 8 200 20

Belgium . . . . 300 2 200 3

Dánia ... 306 6 200 4

Lengyelország 300 8 200 ' 12

Románia . . 252 2 180 ——

Görögország . . 200 8 170 2

Európai Törökország 264 1 160 ——

Bulgária . 250 — 150 1

Portugália . 200 2 180 1

Finnország ... 153 3 120 2

Svájc ... 120 —— 120 1

Egyéb európai orsz.-ok 250 —— 150 3 Osszesen . . 10.013 1.785 7.003 1.619