8. szám
szereződött. Minthogy pedig az összehason—
lítási alapul vett öt év átlagában az egyéb kontinensekkel lebonyolított összes forga- lom 461 millió P—s értéke csaknem ponto—
san Vid—ét, 10'06%—át tette egész forgal-
munknak, megállapítható, hogy e részese-
_520_
1942 '
désnek több mint felét a semleges országok vették át, bizonyságául annak, hogy az an—
golszász hatalmak által végrehajtott konti—
nentális zárlat az európai szárazföld álla—
mainak gazdasági együttműködését moz- dítja elő. vitéz Pap László dr.
! EGYÉB TÁRGYÚ TANULMÁNYOKL
A könyvtermelés nemzetközi és hazai adatai.
La production du livre en Hongrie et a lléirange'r.
Résnmé. Notre Revue rend compte, toutes les années, de la production du livre en Hongrie et a llétranger, en parlant de ce dernier d'aprés le Droit d'Auteu r, bulletin du Bureau interna- tional pour la protection du droit dyauteur (Ge- neve).
Maintenant, nous présentons les résultats de la décade iinissant avec Iu fin de 1940 (tableau 1).
On voit par la gue la production internationale du livre a diminué en 1940. Guoigue pour bien des pays, on niait pas de renseignements récents, cette dímínution ressort nettement du tableau.
Il est á remarguer gue les chiffres y présentés ne se rapportent (lupus: lívres proprement dits, lais- sant de cóté les autres imprimés.
Notre tableau 2 montre pour 1939, d'aprés Ia source indiguée plus haut, la répartition, par ma—
tieres, de la production du livre dans les pays principaux. Cette répartition est fondée sur un classement établi par POffice central de statistigue des Pays—Bus, gui a essoyé pour la premiere fois de donner une idée des détails de la production internationale du livre Mais nous ne sommes pas sur gue ce tableau-lá indigue uniguement les li—
vres proprement dits. On ne peut pas non plus en tirer beaucoup de conclusions, la répartition par matieres n*en' étant pas assez détaillée, ce gui tient au fait gue le elassement difíére fort d,un pays á I'autre.
Ouant á la statistigue des livres publie's en Hongrie, elle a été établie auparavant, toutes les années, par POffice central r. hongrois de statis—
tigue, d'apres la Corvina, revue de PAssociation des éditeurs et libraires hongrois, et le bulletin bibliograohigue Magyar Könyvészet. De sorte gue les cllíífres publie's a ce sujet dans cette Revue ne se rapportaient pas á toute la pro—
duction hongroise du livre, car ces deux périodí—
rlues indiguaient seulement les livres mis en vente dans les librairies.
Gest pourauoi nous avons eu, depuis long—
tcmps, llidée de faire un releve' statistigue portant sur toute la production hongroise (lu livre. On sait gue pour faire un fel relevé, une des sources
les plus süres est le dépót légal. Et comme la bi- bliothégue de [JOffice central r. hongrois de sta—
tistigue est parmi celles ou dlaprés la Ioi, les imprimeurs ou éditeurs doivent envoyer un exem—
plaire de chacune des publications — ouvrages considérés comme Iivres et autres imprimés ——
guiils font paraitre, nous nous sommes fixé pour but de rendre compte directement, dlaprés les ouvrages envoyés a notre bibliothégue, de tous les livres parus, en abandonnant la méthode indireete suivie avant, et gui ne résolvait pas complétament ' la guestion.
Ayant réussi a atteindre ce but, nous offrons pour la premiere fois des renseiynements fondés sur le dépót légal. Nous avons réussi en mémc temps a' mettre nos statistigues de la production du livre sur une base nouvelle; car le systeme de llenguéte exécutée par nous permet aussi d'établir des données offrant plus de détails gue celles out étaient publiées avant. De sorte gue nous pouvons rendre compte, pour la premiere fois, du format des liores; indiguer, (Pane facon plus détaille'e, les données suivant Ie lieu de publication et les Ian- gues dans lesguelles les ouvrages ont para; el don- ner des renseignements sur les éditeurs. Si on nous demandait gue I'enguéte faite par nous d'aprés la nouvelle méthode a enregistré to a s les livres parus dans notre pays (dont le territoire venait d,étre agrandi pour la guatriéme fois), nous répondríons gue nous en avons rendu compte dans la mesure ou les imprimeurs el éditeurs avaient rempli leur devoir guant au dépőt légal. D'aprés nous, les omissions (les livres gu'on avaít omis d*envoyer á titre du dépót légal á la bibliothégue de la Sta—
tistigue) représentaient tout au plus 5 ou 6% des livres parus; nous avons la conviction gu'aucune évaluation ne pourrait donner un pourcentage plus fort. —— Il est a remarguer on*en faisant nos table—
aux, nous avons luissé de cóté les ouvrages de 4 pages ou moins, gue nous ne considérions pas comme des livres proprement dits.
Certaines parties de notre projet n'om' encore pu étre réalisées. Notamment, nous nlétions pas á méme diindiguer le nombre de volumes et dlexem- plaires, m' le prix des livres, ni les langues (Poa on avait fait des traductions. C*est aux prochaines—
enguétcs de classer suivant ces considérations les livres parus; (fest alors (juha devra rendre compte encore des autres ímprimés (sauf les périodioues, sur lesguels notre stutistigue officielle fait toutes les auatre années une enguéte spéciale),
Nos tableaux 3, 4 et 5 montrent, (]uant á lot
8. szám —-521— 1942
Hongrie entiére, les résultats de I'enguéte faite pour 1941 d'aprés la nouvelle méthode,- Ies tableauz 6 et 7 renseígnent sur les livres édités 61 Budapest.
Afin de permettre des comparaísons avec le passé et sui-tout pour montrer en guoi different les deux, sortes dienguétes, nous avons indigue', au bas des tableaux, les chiifres relatifs aux livres mis en uente dans les libtairies pendant les deux années préce'dentes.
*
Nemzetközi adatok.
A könyvtermelési statisztika a szellemi termelés statisztikájának egy része s mint ilyen a kultúrstatisztikának egyik fon—
tos ágazata. Feladatának tartja a könyv fogalmi körébe tartozó sajtótermékek
számbavételét, a termelés irányzatának
figyelemmel kísérését és az eredményei- nek kiilönböző szempontú részletezéssel történő bemutatását. Célja pedig az, hogy az emberi szellem legjelentősebb megnyilatkozásáról minél több vonatko—
zásban számszerű képet adjon, i-dő— és térbeli összehasonlítások révén a kultúr- színvonal mérésre, alakulásának és változá—
sának figyelemmel kísérésére lehetőséget nyujts-on, komolyabb művelése esetén pedig még az is, hogy a könyv— és könyvtár- po—litikának biztos alapul szolgáljon. Ter—
mészetes, ha a szellemi termelés statisztiká—
ját nem korlátozzuk csupán a könyvre,
hanem a többi, nevezetesen az időszaki és
egyéb (zenemű, térkép, képesábrázolások) sajtótermékek körére is kiterjesztjük, a fentebb említett célok elérését jobban meg—
közelíthetjük. A szellemi termékek teljes- ség-ének statisztikai megfigyelésére azonban egyelőre még-csak jámbor óhajként gon—
dolni szabad. Hiszen legtöbb országban még a könyvtermelésnek és az időszaki sajtónak statisztikája is meglehetősen elhanyagolt terület, olyan ország meg alig van, ahol mindent felölelő nyomtatványstatisztikai adatgyűjtést rendszeresen folytatnának. S ha a sajtótermékek szűkebb körének —— a könyveknek, továbbá az időszaki nyomda—
termékeknek —— termelésére vonatkozólag ma már meglehetős sok állam tud is szű—
kebb, vagy szélesebb keretek között statisz—
tikai képet adni, e tekintetben, különösképen pedig a könyvtermelési statisztika terén, az a baj, hogy majdnem minden országban más és más módszerrel készül ez a statisz—
xtika. Nemzetközi egyönteh'iségről szó sincs, e nélkül pedig nincs összehasonlíttbatóság s így a nemzetközi knltúrszínvonal egyi—k leg—
kifeiezőbb mércéjének használatáról ——
egyelőre —— le kell mondanunk.
A könyvtermelési statisztika terén nem—
zetközi vonatkozásban sokkal nagyobb a rendszertelenség, mint egyéb statisztikák — tekintetében. Ennek oka nemcsak az, hogy az egyes országokban a könyvtermelési statisztikának hol hivatalos statisztikai in—
tézmények, hol közkönyvtárak, hol meg könyvkereskedői és kiadói érdekeltségek vagy esetleg magánegyének a gyűjtői, össze—
állíxtói, illetőleg szolgáltatói, hanem, hogy a különböző országok könyvtermelési sta- tisztikáinak művelőit tevékenységükben.
nagyon különböző szempontok is irányítják, A nemzetközi egy—örntetűséget célzó törer — Vések e téren nem sok eredménnyel jártak..
A Nemzetközi Statisztikai Intézet, a Szel—
lemi Együttműködés Nemzetközi Intézete és a Nemzetközi Szerzőjog—védelmi Iroda közös fáradozása, ha nem is mondható tel—
jesen eredménytelennek, a nemzetközi.
könyvtermelési adatok összehasonlítható- sága az egyes országok adatgyűjtésének, nagyon is eltérő módszere miatt még ma is, legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Azért is a magyar könyvtermelésről Szemlénkben rendszeresen közzétett évi beszámolónk kapcsán a nemzetközi könyvtermelés alakn—
lásáról csak szűkszavú tájékoztatót volt módunkban nyujtani.
Ezek a tájékoztatóink a nemzetközi könyvtermelés számszerű alakulásáról adw tak képet, mégpedig a Bernben székelő Nemzetközi Szerzőjogv-édel'mi Iroda által összegyűjtött s annak Droit d'Auteur c.
folyóiratában közzétett sajwtótermelési sta—
tisztikai adatai alapján. Az egyes országok könyvtermel-ésének csupán a nagyságát megvilágító nemzetközi összeállításunkat—a lehető legfrissebb —— 1940. évi—adatokkal kiegészítve ezúttal is bemutatjuk az 1. sz.
táblán s mint korábban is mindíg, ezek az adatok most is a magyar adatgyűjtési módw kívánalmainak megfelelően a nemzetközi tiszta akönyvkiadrásról adnak számot s ezért nem is mindíg egyezhetnek a szellemi ter—
melés egészéről beszámolni kívánó forrá—
sunk adataival.
Amint a tábla mutatja, az 1940. évre vonatkozóan még a megelőző évinél is ke—
vesebb ország adata áll rendelkezésre. Sok helyütt a háború miatt megszűnt a könyv- termelési statisztika művelése. Vannak or—
szágok, ahol ugyan a jelen háborús idők—
ben is folyik a kulturális statisztikai adat—
gyüjtésnek ez az ága azonban a nemzet- közi statisztikai kapcsolatok megszakadása lehetetlenné teszi eredményeik begyűjté- sét. Igy érthető, hogy ezúttal mind- össze 8 ország legújabb adatával kell;
7) Megközelitő adat. — Chi/fra approximatifí
beérnün—k. Nagyon természetes, hogy ilyen kevés ország adatai nem elégségesek tiszta kép nyujtására. Miután az ada—
tot szolgáltató 8 ország közül csupán
egyben —— az Amerikai Egyesült Államok—
ban —— növekedett a k-önyvtermel—és a meg—
előző évivel szemben, a növekedés azonban itt se több 6%-nál, a többi 7 ország 1940.
évi könyvtermelése pedig mind csökkenést mutat 1939—cel szemben, bizonyosra vehető,
"hogy az 1940. évben lényegesen visszaesett
;a világ könyvtermelvése. Az egymást követő évek adatainak figyelembevételtével a leg—
nagyobb csökkenés (%%) Németalföld és
"Nagybritannia (21%) könyvtermelésében figyelhető mea.
Természetes, hogy a termelés különböző mértékű csökkenése miatt a könyvtermele'si arányszámok amelyek azt mutatják, hogy az egyes országok 10.000 lelkére hány könyvkiadás esik —— nemcsak kedvezőtlen változást, hanem bizonyos mértékű eltoló—
'dást is mutatnak és .sajnos, az elégtelen adatok miatt nem is annyira megbízhatóak,
mint korábban.
Csupán az utolsó évi adatok alapján a könyvvel való ellátottságot mutató arány—
8. szám —— 522 — 1942
1. Egyes államok könyvtermetése. —— Production du livre en guelgues pays.
10.000 lélekre A megjelent könyvek száma _ Nombre des livres pams utolsó adat
0 r S 11. g szerint
a """"" PourIOdOOOha—
, . bita ls 'a *s
1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 I:: d'emifrrse
,
renseignemenls
! 1. Amerikai Egyesült Allamok') ——
* Etats—Unis d*A1nérígue') . . . . 10.307 9.035 8.092 8.198 8.766 10.436 10.912 11.067 10.640 11.328 0'8
2. Volt Ausztria —— Anc. Autriche . . . . . 1.510 1.489 . . . 2'2
; 3. Bulgária —— Bulgaria . . . . . 2.407 2.488 2.077 ')2.009.')2.269 6)2.505 2.491 2.750 3.829 3.122 40 4. Volt Cseh'Szlov. —— Anc. Tch.—Slov. . 7.233 5)10.077 5) 9.9585) 9.218 5)11.467 ;)10.994 . . . 7"?
5. Dánia —— Danemark . . . . . 8.138 3.142 3.306 3.188 3.243 3.541 3.423 . . 2.672 7'0 6. Finnország —— Finlande . . . 1.563 1.466 1.529 1.661 1.772 1416 1.337 1.555 1.399 . 3'8 7. Franciaországapi?) —— France'P) 9.822 12.170 12.842 11.998 10.268 16.679 14.479 15.343 . 36 8. Japán — Japan . . . . . . 23.110 22.104 24.025 . 39.050 42.570 7)41.732 . . 5'9 ' 9. Lengyelország2)3) —— Pologne'P) 5.657 5.399 5.692 6.683 7.460 7.971 8.006 8.769 . . 2'5 .- 10. Magyarország,") — Hongríe'F). 8.160 2.842 2.563 8.920 8.216 8.892 8.828 3.186 8.096 2.910! 21 '. 11. Nagy—Britannia —— Gr.-Bretagne 14.688 14.884 15.022 15.628 16.110 16.572 17.286 16.091 14.914 10.732 2'2 . 12. Németalföld —— Pays-Bus . . 6.041 5.598 5.463 5.829 6.118 6 100 5.896 6.172 6.554 4.885 5'5 -' 13. Németország) —- Allemagne') . 24.074 21.452 21.601 20.852 23.212 23.654 25.361 25 439 . . ')'3'2 . 14. Norvégia —— Norvég: . . . 1.593 1.817 1.831 1.961 1.922 2.147 2.163 . . . 7'4
* 15. Olaszország') — Italíe') . 10.067 10.199 10.428 10.344 10.484 10.060 9.999 9.786 9.733 9.379 2'1
*; 16. Oroszország!) — Russie') . . . 43.587 42.698 43.348 . . . . 2'4
.. 17. Portugáliát) — PortugaP) . 2.709 2.228 3.079 3.149 . . . . . 4'4
. 18. Románia,?) w Roumanz'e'P) . . a) 4.617 ') 4.554 ') 4.127 ") 4.6195) 5.924 ') 6.430 a) 6.600 7.056 7.839 3'9 19. Spanyolország') — Espagne') . 2.436 2.448 3.194 2.566 3.246 . . . . . 1'3 , 20. Svajc — Suisse . . . . . 2.049 2.444 1.967 1.965 1.952 1.979 2.119 2.162 1.802 1.705 41) . 21. Svédország — Suéde . . . . 2.643 2.505 2.600 2.784 2.869 2.886 2.834 2.834 2.954 . 4-7
, 22. Törökország —— Tm'guie . . . . 1.468 1.618 . . . . 1'0
, !
l) A külföldről behozott művekkel együtt;. -— Y compris les ouvrages importés de l'étranger. —- ') Megállapithatóan zeneművek nélkül. —— Non compris les ouvrages de musigue. —- 3) Megállapítnatóan térké—
,pek, metszetek, stb. nélkül. —— Non compris les cartes, les gravures, etc. —— 4) A Németországon kívül német nyelven megjelent könyveket is beleszámítva; a 10.000 lélekre eső arányszám ezért —- amely csupán Né—
metország lélekszám: alapján számittatott —— nagyobb a valóságos arányszámnál. —— Y compris les lit-res de langue allemande puma á l'étranger. C'est pomgum' la proportion calcule'e pour 10.000 habitants —— d'aprés la population de l'Allemagne-dépasse la proportion re'elle. — 5)Zeneművekke1, míg 1932—ben zeneművek nél- ikiil. —— Y compris les compositions musicales, sau/ en 1932. — 6) Helyesbitett adatok. —— (Jhiffres rectífiés. —-
szám Dániában a legkedvezőbb (7'0), utána Németalföld következik (5'5), majd Bul—
gária (4'9). Hazánk könyvtermelési arány—
száma jelentősen süllyedt, 2'8—ról 2'1—re, aminek az a magyarázata, hogy jelenték—
telen könyvtermelési csökkenés mellett lényeges népnövekedésnek ömvendhettün—k 1940—ben. Legkisebb volt a könyvvel való ellátottságot mutató arányszám 1940—ben is az inkább időszaki sajtóterméket olvasó Amerikai Egyesült Államokban (0'8).
Ezúttal azonban az eddig adott nemzet—
közi beszámolónkon valamivel túlmenően alkalmunk van némi áttekintést adni a nemzetközi könyvtermelés tánrgy szerinti megoszlásáról is. Bár sok helyen ilyen tagolással készül már a termelés számba- vétele, de még ezeknek az országoknak is felette nehéz a könyvtermelése't tudomány—
ágak alapján összevetni, mert majd minden országban más és más tárgy szerinti fel- osztást használnak.
A holland statisztika megkísérelte né- hány ország könyvtermelésé—nek szak- szeninti összevetését. A kísérlet a különböző országok nagyon is eltérő tagozási rend—
szere miatt, természetesen, csak nagyon
8. szám —— 523 —— 1942
2. Az egyes országok könyvtermelésének tárgy szerinti megoszlása 1939-ben.
Production du livre, par matieres, en guelgues pays, em 1939.
un § %
.a § § u ,a %a., _az __, 2 m
Targy —— Mattercs f§§ "503" §§ §? $§§ rá'—g Tó§ Ég § § ,; _gg
gas gs gaz gu: 5303 233 §? gi! ge ;; 25;
§ z á z a l ' é k _, _ %
l a I !
Általános és vegyes munka — Ouvrages !
généraux ou mz'mtes ... 6'6 16'8 54 32 62 08 1'5 48 03 1'2 8'0 Bölcselet és vallás — PhilOSOPhiC et
religious . . . ... 7'5 6'1 9'4 140 70 96 10'9 B'?) B'? 13'5 12'3 Jog- és tarsadalomtudomány —- Droit
et sociologie ... 95 206 10'1 116 93 11'3 122 163 46 8 183 14'7 , Tiszta tudományok, technika és hadügy
Sciencespures techmgucetartmzlztmrc 92 144 9'9 58 11 1 78 140 78 24'1 61 140 Orvostudomány — Médecine ... 4'1 — 20 29 3' 5 22 3 7 5'1 —— 32 3 9 Irodalom, müvészet —— Litte'rature et arts 34'8 350 262 823 386 23'4 26 9 23'6 13'8 22 5 36 7 Nevelés, tankönyv, ifjúsági irodalom
Education, manucls scolac'res, ouorugcs
pour la 7eunesse ... 11'9 — 19'1 11'6 12'3 36'7 13'8 8'9 — 8'2 2'6 Történelem, földrajz —— Histoire et ge'o
graphie . . ... 10'9 7'1 12'9 7'9 8'8 3'5 94 87 5'8 118 78
Mezőgazdaság és kereskedelem Ayn"
culture et commerce ... . 5'5 -— 50 107 32 4'7 5'9 5 4 — 8'5 -—
Egyéb — Aulrcs . . ... —— — l — —— —-— i — ! I'? 116 24 G'? — , 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 ILO'O 100'0l100'0100'0;
!
ált—alános —— a decimális rendszer tizes lőtt és Szemlénkben évről—évre közzétett tagolásához simuló és így meglehetős hete-
rogén anyagot összefogó felosztást tett lehetővé. Ezt az összeállítást szintén a Droit d3Autevur közlése alapján mutatjuk be olvasóinknak a 2. táblán azzal a meg- jeg,yzéssel: nincs kétségtelen bizonyítékunk arra, .hogy a számítások a tiszta könyvter—
mel-és alapján készültek.
A mondottak alapján természetesen az összeállítás messzemenő következtetésre nem alkalmas, csupán annak megállapítá—
sára jogosít, hogy majd minden ország könyvtermeléséuben a tárgyi csoportok nagysága sorrendje egyezően: Irod-alom, műv-eszet Nevelés, tankönyv, ifjúsági irodalom — Jog- és társadalomtudomány.
Persze, sokkal beszédesebb volna a tábla, ha részletesebb, csupán az egynemű mun—
káikat felölelő és _az illetékes nemzetközi szervek által az egyes országoknak min-dez- iudeig eredménytelenül ajánlott szakibeosz- tással készülhetett volna.
így azonban érdekes kísérletnél többre
nem értékelhető.
Magyarország.
A magyar könnyvstatisztika, mint általá—
ban a legtöbb országé, eddig nem közvet—
lenül a könyvek alapján, hanem biblio—
gratiai közlések útján készült. Eddig gyüj-
ilyen adataink alapjául a Könyvkereskedők és Könyvkiadók Orsz. Egyesülete által ki—
adott Corvina, illetőleg Magyar Könyvészet c. bibliográfiai folyóirat szolgált. Miután ez.
a forrásunk a könyvkereskedelem céljait szolgálta, természetesen, nem lehetett ki—
fogástalan alapja eddigi könyvtermelési statisztikánknak. Nem pedig azért, mert forrásunk oélul már eleve sem tűzhette ki a teljes magyar könyvtermelés számba—
vételét, lévén legfontosabb feladata a pénzért árusított művek regisztrálása. Bár, mint később látni fogjuk, még a kereske—
del-mi forgalomba került könyvek teljes számbavételére irányuló törekvését sem koronázta teljes siker, az is hibaforrás volt, hogy egyes évfolyamai nem kizárólag a megfelelő naptári év könyvtermelését vet- tékö számba, a megelőző évről leírt anyag anánya pedig evről— évre elédbgé változott.
Jobb híján azonban kénytelenek voltunk ezt használni és ennek a forrásnak feldol—
gozását évről—évre megismételni, mert, bár az így számbavett anyag nem is tükrözte- az évi magyar könyvtermelés nagyságát, kereszt'metszetéről megbízható képet nyuj—
tott, annak részleteibe és fejlődési irányába bepillantást engedett s a mellett a könyv—
piacra került, tehát a közműveltségre leg—
inkább befolyást gyakorló könyvek számá-
8. szám
ról valamennyire mégis tájékoztatott, Tudatában voltunk mindig annak, [hogy megbízható könyvtermelési statisztika csu—
pán a kötelespéldányszolgáltptás alapján volna művelhető, mert így a kívánatos adatok egy része közvetlenül magukról a könyvekről s nem bibliográfiai leírásokról volna megkapható, más része pedig, mely _a könyvészeti regisztrálásban nem is szere—
pelhet, a kötelespéldányokat kísérő s a nyomdák és kiadók által kiállított sajtó—
termék kimutatásról állna rendelkezésre.
Miután a M. kir. Központi Statisztikai Hi—
vatal könyvtára egyike azoknak a magyar könyvtáraknak, melyek teljes kötelespél—
adányjogosultságot élveznek, régóta gon—
doltunk arra, hogy a törvényes rendelkezé- sek alapján ide minden Magyarországon előállított sajtótermxe'kből befutó példányok alapján készítsük el a minden tekintetben kifogástalan nyomtatványstatisztikát. Saj- nos, mindezideig ez az elgondolásunk tetté nem válhatott, mert a könyvtárunknak ezzel kapcsolatban sokkal nagyobb felada—
'tot kellett volna magára vállalnia, mint*
amekkorát a megoldásnak látszólagos egy—
szerűsége sejtetni enged. Most, hogy végre elgon—dolásunkat részben m—egvalósithatjuk és az 1941. évi magyar köny'vstatisztikát a könyvtárunkba érkezett kötelespél-dányok alapján, tehát a teljes magyar k-önyvterme—
lés figyelembe vételével van módunkban bemutatni, azt egy szerencsés körülmény segítette elő.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvkeres- kedők Orsz. Egyesülete által kiadott Ma—
gyar Könyvészet c. folyóirat 1940. év végé—
vel megszűnt. Ezzel nemcsak egy régim'ultú, 'az egyetlen magyar évi könyvészeti be—
számoló, de eddigi könyvtermelési statisz- tvikánk forrása is odalett. A nemzeti könyv—
kultúra érdekeire s a statisztikai kívánal—
makra való tekintettel egyrészt az azóta
Pécsre költözött Szociográfiai Intézet, más—
részt pedig a Központi Statisztikai Hivatal
könyvtára közös kezdeményezése alanián a
megszűnt Magyar Könyvészet helyett s mintegy annak folytatásaként egy új bil'iiliografiai folyóirat létesült. Ez azonban elődjével szemben nem csupán a könyv- kereskedelem érdekeit, hanem a könyv—
tndománynak szempontjait és a statisztika kívánalmait is szem előtt tartja és szak szerinti részletezéssel az egész magyar könyvtermelést számbaveszi a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába beérkezett k'ötelespéldányok alapján. Az új könyvé—
———524— 1942
szeti folyóirat 1941. év elejével meg is indult a Szociografiai Intézet kiadásában Magyar Nemzeti Bibliográfia címen, összeállításá—
ban a Központi Statisztikai Hivatal könyv—
tárának segítségére támaszkodva és módot adott arra is, hogy az 1941. évi könyvter—
melési statisztikánk összeállításánál a könyvtárunkat megillető kötelespéldányokat használhassuk fel. Ez az eljárás egyfelől teljességre törekvésünket tette lehetővé, másfelől a könyvtermelési statisztika mód-
szere által' előírt kívánalmak szem előtt
tartás-át. Az 1941. évi könyvstatiszt—ikánk tehát a korábbi évek adatgyüjtésével szem—
ben már az egész magyar ,könyvtermelést számbaveszi és figyelemmel van az évi könyvterm—elésnek olyan részleteire is, melyeknek megfigyelése könyvkultúrtánk szemmeltartása érdekében nagyon is kívá—
natos, de amelyekbe a könyvkereskedelem céljait szolgáló bibliografiák elégtelen adatai alapján betekinteni eddig nem volt mód.
Mielőtt elmúlt évi könyvtermelésiinket számszerűleg ismertetnénk, az adatok érté—
kelésének szempontjából nem lesz felesle—
ges, tha feldolgozásnnk során ' követett eljárásunkról pár szóban megemlékezünk és mindenekelőtt feleletet adunk —— olva—
sóink előtt bizonnyal felmerülő — két kér- désre: 1. Mennyian öleli fel a teljes évi magyar kiöny'vtermelést jelen statisztikánk, 2. mennyiben és miért vettünk figyelembe újabb szempontokat feldolgozásunk részle—
tezésében.
Bár kétségtelen, hogy a legtobb ország évi könyvtermelési statisztikájáb-an nem tud számot adni teljes könyvtermelésóről és kénytelenségbf'il, szerényebb Célkitűzés—
sel, megelégszik a kőnyvpiaera került anyag
színntbavételével, esetleg a jobb, értékesebb
művek statisztikai képének nyujtász'ival, megis, lévén a nemzeti könyvstatisztika fel—
adata a hiánytalan könyvtermelós bemuta—
tása, minden állam törekszik e feladat minél tö—kéletesebl') megvalósítz'tsára, A ma—
gyar hivatalos statisztika is ismeri e köte—
lességét, mulasztás vádja illetliette volna, ha most nem él az alkalommal.
A sajtólernn'tkeknek könyvtárnnkba kötelespéldátnykvi'ánt való hiánytalan beszol—
gáltatását, aminek alapján elmúlt évi könyvtermelési statisztikánkat Összeállítot- tuk, az 1929. évi XI. t.—c. szabályozza. Ez az 1934—ben hatályba lépett törvény a végrehajtási ntasításával együtt kötelezi a
8. szám
magyarországi nyomtatókat, illetve kiadó—
kat, hogy az általuk előállított, illetve ki—
adott sajtótermékekből, a merkantil nyom—
tatványok s a hivatali belső ügykezelésre szánt nyomdatermékek kivétel-ével, egy-egy példányt ingyen beszolgáltassanak könyv- tárunknak is, feltéve, hogy azok legalább 25 példányban készültek. A beszolgáltatási kötelezettség kiterjed a szedés—nyomás útján készül—t nyomdatermókeken kívül a lito- gráfia, fotográfia és anasztatikai nyomás útján k-észültekre is és nemcsak a terjesz—
tésre és eladásra szánt művekre, hanem a kéziratként kiadottakra is. Beszolgáltatan—
dók a variáns példányok és az újabb kiadá- sok is. A törvényes rendelkezések körül—
tekintő gondossága tehát kiterjed mindenre, mert köteless-égükké teszi az előállítóknak minden közművelődési és muzeális értékű nyomtatvány egy példányának beszolgálta- tását, könyvtárunknak pedig ezek begyűj—
tését és megőrzését. Megkaptunk tehát min—
den Magyarországon nyomtatott vagy ki- adott hirlapot, folyóinatot, könyvet, füzetet, minden térképet, zeneművet, birtokunkba kerül minden önállóan megjelent képes ábrázolás és valamennyi vegyes apróbb nyomtatvány: színlap, műsor, falragasz, gy—ászjelentés. Ezek alapján tehát meg volna a lehetőség az üzleti nyomtatványokon kívüli teljes magyar lnyomtatványstatisztika művelésére is, a fentebb mondott okok és körüllményeink folytán azonban ezúttal csupán a könyvek számbavételére és sta—
tisztikai feldolgozására volt módunk, de célunk, hogy a jövőben szemmeltartsnk a többi magyar nyomtatványtermelést is. A bemutatásra kerülő könyvstatisztikánktban tehát számbavettük az elmúlt évben köteles—
p—éldányke'nt könyvtárunkba beérkezett vala- mennyi könyvet és ez a számbavételünk nagyjában fedi is az ez évi magyar könyv—
) termelést. Nagyjában, de mégsem teljesen, mert kimaradtak belőle a 25—nél kevesebb példányban nyomtatott könyvek, melyekre a beszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki, de ezek a művek a könyv tulajdon—
képeni fogalmi körén kívül is esnek, mert ezek nem a nyilvánosság számára és nem terjesztésre szánt írásművek. Hiányoznak anyagunkból még azok a könyvek is, me- lyeket az előállítóik hanyagságból vagy haszonnyerés céljából elmulasztottak be—
szolgáltatni. A myomdákat és kiadókat,
* ugyan szigorü büntető szankciók serkentik törvényes kötelezettségeik teljesítésére, mégis könyvtárnnknak és a másik teljes
———525— 1942
kötelespéldányjogosultságú társántézmény—
nek —— az Országos Széohenyi Könyvtárnak M a rengeteg sürgetésen, számos nyomda—
ellenőrzésen kívül sok—sok kihágási eljárást kellett már indítania a kötelespéldány—
morál megjavítása érdekében. Ezeknek köszönhető, .hogy a nyomtatók köteles—
példány—szolgáltatás—i készsége évről—evre ja—
vulóban van s ma már elmondhatjuk, hogy csupán jelentéktelen számú könyv sikkad el a kötelespéldányjogosultságú könyvtárak elől. Talán még a visszatért területeken működő nyomdák által előállí—
tott sajtótermékek beszolgáltatása marad el észrevehetőbben a tényleges termeléstől, aminek oka az, hogy ezek még nem estek át az igényjogosult könyvtárak részéről megejtett ellenőrző vizsgálatokon és nem részesültek szóbeli figyelnneztetésben és tájé—
koztatásban. Mindezek alapján azt hisszük, nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a fel—
dolgozásunk számára rendelkezésre álló könyvaenyagból az évi könyvtermelésnek
legfeljebb 5—6%-a hiányzik. A számba—
vétel céljaira birtokunkba került anyagból azonban magunk is kihagytunk néhányat a feldolgozás során, jóllehet a teljes magyar k—önyvtermelés összeállítását célzó statiszti—
kának nem lehet feladata a válogatás.
A megfigyelésre nem méltatott művek azon—
ban —— a mellett, .hogy számuk eltörpülő,
még 1%—kal sem emelik az összeállításból
rajtunk kívülálló okokból kimaradt köny—
vek arányát —— tulajdonképen nem is könyvek s így nem lehetnek tárgyai a köny—vstatisztikának sem. A könyvtermelési statisztika szempontjából nem minősítettük könyvnek a 4 és ennél kisebb oldalterje—
delmű műveket, mint egy leveles, továbbá a minden :rendszernélküti és semilyen magasabb célt nem szolgáló árjegyzékeket és katalógusokat, mint kizárólag üzleti vagy reklám célokat szolgáló nyomtatványokat.
Nem hagyhatjuk említés nélkül végül azt sem, hogy az 1941. évről számbavett köny—
vek között szerepelhetnek egész kis szám- ban megelőző évi termelésű könyvek is, mert a nyomdák ezeket már a következő évi anyaggal küldték be. Elkülönítésiik azonban a kiadási év feltüntetése hiányá—
ban legtöbbször lehetetlen, de felesleges is.
Az évi könyvtermelés képét úgysem zavar- ják, mert átlagosan minden év termeléséből nagyjában ugyanannyi könyv kerül a kö—
vetkező évben beszolgáltatásra.
Ami a második kérdést illeti, azt t. i., hogy feldolgozásnnk során mennyiben és
8. szám
miért vettünlk figyelem—be új szempontokat, általánosságban azt mondhatjuk: minden—
féle statisztikának kötelessége, ha módja van rá, anyagának minél részletesebb tag—
lalása. A k—önyvkel'eskedelem céljait szol—
gáló korábbi forrásunk nem nyujtott lehe- tőséget az anyag egynéhány olyan részlete—
zésére, amely pedig haszonnal járhat s amelyre éppen ezért egy széles-ebb körű könyvtermelési statisztikának törekednie kell.
A szak szerinti felosztásban a réginél valamivel részletesebb tagolással osztályoz—
tuk könyvanyagunkat. A könyvtudomány—
nyal, könytáriiggyel és könyv—észettel foglalkozó műveket kiemeltük az általános és vegyes, esetleg egyéb szakesoportból es a jogi és közigazgatási kategóriák is külön csoportba kívánkoztak az ezeket is ma—
gukba foglaló s így sokat markoló társa—
dalomtudományi szakcsro-portból. így a számbavett könyveink az eddigi 18 tárgyi csoport helyett 20 szakesoportba tagol—
itattak.
Maguknak a könyveknek közvetlen megfigyel—ése lehetővé tette azok nagyság szerinti megállapítását is, aminek ismerete pedig felette kívánatos, mert a könyvtárak különböző méretű pole igényének meg- határozására nyujthat némi támpontot a könyvek emez ismérve'nek évről—évre való kimutatása. A nagyságkategóriák megáll—a—
pításánál a régi, de már nem kifejező ívrét—- nagysághoz simuló méretezést használtuk és 20 cm—en aluli, 20——27, 27 37 és 37 cm—en felüli nagyságcsoportok szerint reszle- teztük könyveinket. Ezek a nagyságcsoportok nagyjában megfelelnek a régi 16", 8", 4", 2"
ívrétű könyvalak meghatározásoknak.
A megjelenési hely kimutatásában nem elégedhettünk meg az eddigi Budapest és vidék szerint végrehajtott kettős tagolással, hanem a vidéken megjelent könyvekből a 4 egyetemi város részesedését is kimutatiuk, hogy lássuk azoknak a könyvkultúrában elfoglalt rangsorát. A Visszatért területek—
nek a nemzeti könyvtermelésben játszott szerepéről óhajtunk kepet adni az ezeken a területeken megjelent könyvek külön rovatban való kimutatásával.
A megjelenési helynek a nyomda helyő- vel együtt való feltüntetése arról számol be, hogy a budapesti kiadók mennyiben veszik igénybe a rendszerint olcsóbb vidéki nyom—
dákat.
Kiterjesztettük még megfigyelésünket a kiadórera is, mert a könyveknek kiadóik
——526—— 1942
hovatartozása szerinti részletezése követ—
keztetn-i enged a könyvek jellegére, más—
részt némi taámpontul szolgálhat a könyv—' árusi forgalomba került művek számát illetően.
Bővítettük a számbavett könyvek nyelvi.
taglalását is, amennyiben a latin nyeltven megjelent munkákat külön kimutatja—k s a német mellett a többi kisebbségi nyelven.
napvilágot látott könyvekről is számot adunk. Megkíséreltük a fordított műveknek—
eredeti nyelvük alapján való tagolását, továbbá anyagunk könyvárusi forgalomba
került részének a többitől való elválasztását,
de sajnos fáradozásnnk-at ez első kísérletre nem koronázta siker. Arra is gondoltunk, hogy az évi könyvtermelést az i-dényszefrűí változások l—e'mérrése céljából evnegyeden—
kint tárgyaljuk, továbbá, hogy a könyvek terjedelem szerinti megoszlásáról részlete—
sebben számoljunk be, de ezeknek az elgon—
dolásokmak megvalósítására sem volt mód ezúttal. Mindezeknek a szempontoknak figyelembevételét kénytelenek vagyunk könyvtermele'si statisztikánk jövő feladatai közé sorozni, aminthogy a jövőre irányoz—
zuk elő a számbavett művek kötet— és pél- dányszámára, valamint árára vonatkozó ——
egy [nagyobb igényű könyvstatisztieka szem—
pontjából szintén elengedhetetlenül fontos ismérvek — megfigyelését is.
Nézzük most már az 1941. évi magyar könyvtermelés eredményeit feltüntető táb- lázatokat, melyeknek ,,összesen" rovatai alatt a korábbi 2 év könyvárnsi forgalomba került könyveinek adatait is feltüntettük a lehetőséghez mérten, nem legfőképen az eredmények összehasonlítása céljából, ha—
nem inkáhb azért, hogy a kétféle adat—
gyüjtés közötti különbséget szemléltessük.
A valóságot tehát elsőízben fedő, vagy ahhoz igen közel járó 1941. évi könyvter- melési statisztikánk, mint ez a 3. számú táblán látható, 9.842 művet vett számba 1,000.526 lapszám terjedelemmel. Számba—
vételünk teljess'égével szemben felmerül'hető
—— fentebb emlitett —— ketelyekre utalva, joggal állapíthatjuk meg, hogy 1941—ben a hazánkban előállított művek száma 10.000 körül van s azo-k lapszámteri—edelme az l,000.000 oldalt valamivel meghala-dja. De ezeknek az eredményeknek alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a könyvkereskede—
lom hiihilográtiáia alapján készült korábbi adatgyiiité—seink az évi magyar könyvterme—
lésnek darabszám szerint még a harmadát,
l—apszámterjedelem szerint pedig még a felét
