Nemzetközi évkönyv

316

rendszerben egy optimális megoldás, ak—

kor létezik a duálisban is és min z :: max 91.

A dualitás elvének gyakorlati alkalma—

' zására az ún. áruház problémát mutatja be a szerző.

(Ism.: Csikós Mihály) NEMZETKÖZ! ÉVKÖNYV

(Mezsdunarodnüj ezsegodnik. Politika i ékonomika.) 1961. Goszpolitizdat. Moszkva 1961.

431 p.

A könyvet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő Világgazda—

sági és nemzetközi kapcsolatok intézeté- nek munkaközössége állította össze, számos más intézetben dolgozó munkatárs be—

vonásával.

A negyedszer megjelenő Nemzetközi

Évkönyv 1958 óta lényeges javitásokon, módosításokon ment át. E módosítások során a könyvet részben kibővítették (időszerű nemzetközi kérdéseket tárgyaló, értékelő cikkekkel egészítették ki, a tár—

gyalt államok körét 12 órszágeal bővítették, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó részben ismertetik az egyes szervezetek elmúlt évi fontosabb üléseit és határoza—

tait), részben pedig csökkentették, ameny- nyiben a statisztikai táblázatokat, valamint a- bibliográfiai adatokat a jövőben nem évenként, hanem csak minden második, illetve harmadik évben fogják közölni.

A könyv bevezető részében az 1960.

év legfontosabb eseményeiről ad számot, azan belül is elsősorban a szocialista és a kapitalista rendszer gazdasági harcával,

a szocialista rendszer további erősödésé—

vel, a gyarmati rendszernek 1960—ban be—

következett, addig soha nem látott bomlásával és a két világrendszer békés egymás mellett élésének lehetőségével foglalkozik.

Beszámol a kiadvány a kommunista—

és munkásnártok vezetőinek moszkvai értekezletéről, majd részletesen elemzi a két tábor, s ezen belül is a Szovjetunió és 'az Amerikai Egyesült Államok gazda- sági fejlődését. Megállapítja, hogy mig a Szovietunió ipari termelése 1954—4960 között évente ll,l százalékkal nőtt, addig az Amerikai Evvesült Államokban az ipari termelés mindössze 2,5 százalékos év1 emelkedést mutat. Ennek eredményeként a Szovjetunió 1960—ban elérte az Egyesült Államok ipari termelésének 60, mező- gazdasági termelésének bedig 75—80 százalékát. Tizenöt évvel ezelőtt a Szovjet- unió acéltermelése mintegy egyötöde volt az Amerikai Egyesült Államokénak, s

1960-r—a meghaladta a 71 százalékát. A Szovjetunió hatalmas segítséget nyújt a többi szocialista országnak. Szovjet segít- séggel több mint 620 ipari üzem aes-190 egyéb létesítmény épült, illetve épül %a szocialista országokban Eddig több mint

"I,8 milliárd (új) rubel értékben nyújtott.

segítséget, és adott kölcsönt a Szovjet——

unió a szocialista országoknak.

Ázsiában és Afrikában 15 év alatt közel, 40 független állam jött létre. 1960-ban a felszabadulási mozgalmak —'- különösen Afrikában —— addig soha nem tapasztalt mértékben megélénkülte—k. Míg 1960 elején;

Afrikában mindössze 10 független állam volt 98 751 000 lakossal, 9447 000 négyzete , kilométer területen, addig 1960—ban to—

vábbi 16 ország szerezte Vissza független——

ségét, és újabb 81899 afrikai vált szabaddá s e 16 ország területe nagyobb, mint az

Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium és Hollandia területe együttvéve.

A könyv második része 42 ország gazda—' ságának, bel- és külpolitikájának 1980. évi eseményeit, illetve alakulását mutatja be rövid cikkek keretében. E cikkek először néhány sorban ismertetik az illető ország"

területét, népességszámát, államformáját, államfőjét stb., majd rátérnék a gazda—' sági helyzet tárgyalására.

Indiáról például elmondja a cikk, hogy' az ország 1960—ban második ötéves tervé—

nek utolsó évébe lépett. A két ötéves terv során jelentősen megerősödött az ipar állami szektora, ezzel megteremtették a lehetőségét annak, hogy a harmadik öt—

éves tervet még treálisabb alapokra helyezzék.

1960—ban tovább nőtt Indiában a vas—

érc-, a kőszén-, a cement—, a nyersvas—, az acél-, az alumínium—, a cukor-', a papír—, a kalcinált szóda— és a marónátron—

termelés.

így vált lehetővé, hogy egyes fontosabb cikkek importját csökkentsék. Az acél importját az 1958. évi 1,2 millió tonnáról 1960—ra- felére: 0.6 millió tonnára sikerült leszorítani. A fejlődés ellenére a második ötéves tervet korántsem teljesítették. A nemzeti jövedelem kevesebb volt 1959í60—

ban, mint 1958/59-ben. A külföldi — külö—

nösen az angol. az amerikai és a nyugat—

német —- tőkebefektetés a tárgyalt idő—

szakban tovább nőtt. 1960—ban a külföldi magántőkebefektetés értéke meghaladta a 6 milliárd rupiát. Nem nőtt a mezőgazda—

sági termelés sem az előirányzott mérték—

ben. A gabonatermelés évi 3 százalékos növekedését nem érték el, sőt India még ma is 2.5—3 millió tonna gabonát kényte- len évente importálni. 1960 augusztusában a parlament elfogadta India harmadik öt—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

317

éves tervét az 1961/62—től 1965'66—ig terjedő évekre, Eszerint tovább kívánják növelni az állami szektor részesedését a nemzeti jövedelem termelésében. A gépek és be—

rendezések termelését kétszeresre kíván—

ják növelni, s ezzel —— a számítások sze- rint -—-— a tervidőszak végére 75 százalék—

ban hazai termelésből fogják fedezni az ország szükségletét gépekből és berendezé—

sekből. A mezőgazdaság termelését 30—35 számlákkal kívánják növelni öt év alatt.

India mai gazdasági feltételei közepette, amikor a magántőke és a külföldi tőke nagy helyet foglal el az ország gazdasági életében, a tervfeladatok teljesítésében az állami tőke szerepe -— arányának növeke- dése ellenére —— még meglehetősen korlá—

tozott. A terv teljesítésének pénzügyi alapjait államkölcsönök kibocsátásával kívánják megteremteni, ami viszont a néptömegek vásárlóerejét csökkenti és

szűkíti a belső piacot.

Szélesednek India gazdasági kapcsolatai a szocialista országokkal, különösen a Szovietunióval és az európai népi demok—

ráciákkal. A Szovjetunió segítséget nyújt Indiának a harmadik ötéves terv teljesíté—

sében: 2 milliárd rubel értékben nyújt hitelt az országnak ipara fejlesztéséhez.

Szovjet segítséggel épül az elkövetkező években: nehézgépgyár, bányagépgyár, kő—

olajfeldolgozó üzem stb.

A harmadik rész az 1960. évben lezajlott, említést kívánó eseményekkel foglalkozik.

Ilyenek: ,,A leszerelés kérdését meglehet és meg kell oldani.", ,,A gyarmati rend—

szer válsága Afrikában", ,,A dél-koreai és a dél—vietnami báb-rezsim válsága" stb.

A függelékben hosszabb cikkek foglal—

koznak az ENSZ 15. közgyűlésével, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és egyéb szervezeteinek tevékenységével, a nyugat- európai országok államok közötti gazda—

sági csoportosulásaival, a különböző impe- rialista háborús blokkokkal. Ez utóbbi téma tárgyalása során igen érdekes ada—

tokat közöl a könyv a NATO szervezeté—

ről, taglétszámáról, katonai erejéről, a NATO tagországok hadikiadásainak ala—

kulásáról, valamint az ázsiai imperialista katonai tömörülések (a SEATO és CENTO) szervezeti felépítéséről, hadi potenciáljáról.

Végül rendkívül részletes ,,Krónika"

fejezetben számol be a könyv az 1960. év egyes napjainak eseményeiről.

(Ism.: Kőszegi Lászlóné)

DEMOGRÁFIA. SZOCIÁLIS STATISZTIKA. LAKÁSUGY

A SZOVJETUNIÓ NÉPESSÉGFÖLDRAJZA

(Geografija naszelenija SzstzR.) Moszkva.

1962. Geografgíz. 228 p.

A városok száma és a városi lakosság a Szovjetunióban az emúlt évtizedekben gyors ütemben növekedett. 1926—ban mind- össze hat Városban lakott 400 OOO—nél több lakos, 1959—re ezeknek a városoknak a szá—

ma már 29-re nőtt, a lakosok száma pedig SA millióról 25,7 millióra emelkedett.

Számottevően nőtt a 10 000 és a 400 000

lakosú városok száma is, s ennek követ- keztében a kisebb települések aránya je- lentősen csökkent. A fejlődés eredménye—

képpen az egy városra jutó lakosok átla—

gos száma 13 700—ról 23 300—ra nőtt.

Az elmúlt évtizedekben tapasztalt nagy—

arányú fejlődés, valamint a Szovjetunió népességének területi megoszlásában a jövőben várható további eltolódások az utóbbi években egyre inkább magukra vonták a kutatók figyelmét. Ennek elle—- nére az eddig végzett konkrét vizsgálatok, vizsgálati módszerek, valamint a. népesség—

földrajznak a gyakorlattal való kapcsolata, a tudományos eredmények gyakorlati fel- használása még nem felel meg a követel-

ményeknek és a lehetőségeknek. A távlati tervek kidolgozásához elengedhetetlen a munkaerőforrások területi elhelyezkedésé- nek ismerete, de a városok építésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok is szükségessé teszik a népességföldrajzi vizsgálatok kiterjesztését.

A cikkgyűjternény bevezető tanulmá- nyában V. G. Davidovics a Szovjetunió városi népességének alakulását, a települé—

sek számának növekedését, valamint a községnaeyság-kategóriákban bekövetke—

zett eltolódásokat tárgyalja. Az 1959. évi népszámlálás eredményeit 1926. és 1939.

.évi adatokkal veti egybe. Hangsúlyozza, hogy 1939 óta a városfejlődésben minőségi változás következett be, lelassult Moszkva és Leningrád fejlődési üteme, s a súlypont a kis— és közénvárosokra került. Vélemé- nye szerint a jövőben ez a tendencia foko- zódni fog, az új ipari létesítményeket nem a legnagyobb városokban, hanem a kis- és középvárosokban kell felépíteni, s erő—

síteni kell a bolygóvárosokat is.

V. V. Poksisevszkij és Sz. A. Kovalev tanulmányaikban megkísérlik a települé-—

sek osztályozásának, a különböző település- típusoknak a kidolgozását. Kovalev részle-