A gépipar termelése és összefüggései a népgazdaság fejlődésével

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A GÉPIPAR TERMELÉSE ÉS ÓSSZEFUGGÉSEI A NÉPGAZDASÁG FEJLÓDÉSEVEL

DEÁKY GYURGYNÉ — NÉMETH LÁSZLÓ

A gépipar jelentős szerepet tölt be népgazdaságunkban, és fejlődése szoros

kölcsönhatásban van más ipari ágazatok és népgazdasági ágak fejlődésével. Ter—

mékeinek korszerűsége és műszaki színvonala — a gépberuházások révén — döntő hatással van a népgazdaság hatékonyságára. és ugyanakkor a lakosság fogyasz—

tási struktúráját is alakítja. A gépipar exportképes termékeivel hozzájárul a nép- gazdaság számára nélkülözhetetlen import fedezéséhez.

A gépipar a népgazdaság egyik Iegdinamikusabban fejlesztett ágazata. az ipa—

ron belüli aránya állandóan nő. Az utóbbi évtizedben elsősorban a híradás- és vákuumtechnikaí ipar, valamint a műszeripar fejlesztése öltött nagyobb méreteket.

A gépipar jelentőségét nemcsak az iparban elfoglalt helye (a feldolgozó ipar termelésének 35 százalékát a gépipar adja), hanem termelésének növekedése is alátámasztja. A gépipar termelésének növekedési üteme meghaladja az ipari ter—

melését: az 'i9óO—tól 1970-ig terjedő időszakban az ipar átlagos növekedési üteme 69 százalékot. a gépiparé 8.5 százalékot tett ki.

A GÉPIPARI TERMÉKEK TERMELÉSE ÉS ÉRTÉKESITÉSE

A gépipar termékei készültségi fokuk szerint vagy végtermékek. vagy szerkezeti

elemek. A végtermékek beruházási és fogyasztási igényeket elégíthetnek ki. a szer- kezeti elemek viszont lehetnek alkatrészek, szerelvények, továbbfelhasználásra, be- építésre szánt résztermékek egyaránt. Ezek figyelembevételével a termékeket három

nagy csoportba sorolhatjuk:

— beruházási célú termékek,

— szerkezeti elemek,

— fogyasztási cikkek csoportjára.

Az elmúlt évtizedben a gépipari termékek termelése több mint két és félszere- sére nőtt. Ezen belül a beruházási célú termékek termelése 238. a szerkezeti elemek termelése 266, a fogyasztási cikkek termelése pedig 210 százalékra növekedett 1960—

tól 197049. A termelés ilyen nagyméretű növelése mellett a termelés alapvető

kategóriák szerinti összetétele alig változott. (Lásd az 1. táblát.)

A megoszlási adatok elsősorban a gépipar termékstruktúrájának viszonylagos stabilitására és csak kisebb mértékben a változó igények erőteljes kielégítésére en-

gednek következtetni. Ezt támasztja alá a'fogyasztási cikkek alacsony — és az évek során csökkenő — aránya. az életszínvonal töretlen növekedése mellett.

1

708 DEÁKY GYURGYN E—N ÉM ETH LÁSZLÓ

1. tábla

A gépipar termelésének megoszlása termékcsoportok szerint

s M_(szómlékl , _ ,,

1960. l 1965. ! 1970.

Termékcsoport M._.,,,. M'; ,, , "drhv ,, " .__.s,____w

évben

Beruházási célú termékek _______ 50,1 469 48,2 Szerkezeti elemek ________________ 35,7 40,2 39,5 ,líOgP/GSÚÓSi Cikkgk ... 14!st 12.9 , 12.3 Gépipari termékek összesen 100,0 1 O0,0 100,0

A magyar gépipar nagymértékben exportra orientált ágazat: termékeinek 25—

30 százalékát évek óta külföldön értékesítik. Az exportpiacok közül elsősorban a KGST-országok közötti kereskedelmi kapcsolatok -— főképp a Szovjetunió megren—

delései — tették lehetővé hazánk számára a gépexport nagyarányú növelését. Ez

a végtermékek (készgyártmányok) exportjának növekedését jelentette. A Szovjetunió

hatalmas felvevő piacán a magyar gépexport — mely gépiparunk termelésének je- lentős részét teszi ki — a szovjet gépbehozatal szempontjából nem jelent számottevő volument. így kevésbé korszerű gépeink is eladhatók voltak. A magyar gépexport

volumene tehát jelentősen emelkedhetett anélkül, hogy a termékek választéka és

korszerűsége számottevően javult volna. Más tényezők mellett a hosszú lejáratú államközi egyezmények által biztosított piac sem ösztönzött eléggé arra, hogy a gépipar keresse az új megoldásokat, és a technikai és technológiai világszínvonal elérésére törekedjék. Ennek következtében a gépipar termékeinek nagy hányada konstrukció vagy technológiai kivitelezés szempontjából elavultnak. a követelmé—

nyeknek nem minden tekintetben megfelelőnek tekinthető.

A KGST-országokkal való gépkereskedelem -— mint már említettük —— döntően a végtermékek exportját jelentette. A szerkezeti elemek, szerelvények és alkatrészek

viszonylag alacsony forgalma következtében a nemzetközi munkamegosztásba való

bekapcsolódásunk nem fejlődött kielégítően.

2. tábla

A gépipari termékek kivitelének szerkezete

igéretét), , s

. 1961. I 1965. l 1970.

Termékcsoport W—

évben

Beruházási célú termékek _______ 76,1 70,2 64,4 Szerkezeti elemek ________________ 14.1 19,3 26,9

fggyosztósi cikkek ... 9.8, , 10.53 l 8.1 ,

Gépipari termékek összesen 100,o 100,o ; 1oo,o

A tőkés országokba irányuló gépipari kivitelünk az összes gépexportnak mind-

össze 4—5 százaléka. Ennek egyik oka, hogy gépiparunk termékeinek nagy része nem exportképes a tőkés piacokon. Az exportképességet korlátozza, hogy a termé- kek műszaki színvonala, szállításuk gyorsasága. a rendelések teljesítésének átfutási ideje, a vállalatok szállítási készsége stb. nem kielégítő, s így ma még nem tudja felvenni a versenyt a tőkés piacokon megjelenő más vállalatokkal.

A GÉPIPAR 709

Az új gazdaságirányitási rendszer első éveiben a gépexport szerkezetében ked- vező jelenség volt tapasztalható: 1970-ben a szerkezeti elemek csoportjának súlya jelentősen megnőtt.

Gépkivitelünk az összes kivitelnek —— csakúgy, mint a gépipar termelésének — mintegy 30 százalékát teszi ki, és volumene dinamikusan növekszik. A gépkivitelen belül a beruházási célú gépek kivitele 1961-ről 1970—re mintegy 60 százalékkal, a szerkezeti elemek kivitele több mint három és félszeresére, a fogyasztási cikkek kivitele pedig 66 százalékkal nőtt.

BERUHÁZÁSI CÉLÚ GÉPIPARI TERMÉKEK

A gépipari termékek termelésének fele beruházási célú gép és berendezés.

E termékek korszerűsége és műszaki színvonala a beruházó vállalatok, ágazatok termelésének technológiai szinvonalát rövidebb—hosszabb távon meghatározza., A gépipar beruházási célú termékeinek mintegy felét a hazai piacokon értékesíti, és ezeknek korszerűsége a következő adatokkal jellemezhető.

3. tábla

A gépipar hazai beruházásra értékesített termékeinek megoszlása a gyártmányok kora szerint

% 9

A tárgyévben 1—3 éve l 4—8 éve l többagéí/e

d'— -

ÉV egg; . ; solrjzzst sorozatban

gyártott termékek aránya a—baházósra értékesítettw

l termékek értékének százalékában

1

1967 ... 18.7 l 5.5 322 152 l 28.11 1968 ... 142 l 7.2 26,2 23.8 ; 28.6

1969 ... %A 2.5 20.1 ! am i 26.9

1970 ... ms : 129 233 § 24.6 l 27.8

l l l

Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a tárgyévben előállított beruházási célú termékek korszerű technológiát és műszaki színvonalat képviselnek, megállapit-

ható. hogy a népgazdaság különböző ágazataiba kerülő hazai gyártású korszerű

gépek és berendezések alig néhány százalékát teszik ki a termelésnek, és az 1970.

évi 129 százalékos arány már kiugróan magasnak számít. Általában nem tekinthetők elavultaknak az 1—3 év óta sorozatban előállított beruházási termékek sem, és ha az évről évre növekvő volument nem is hagyjuk figyelmen kívül, a gépipari termé—

kek 1967. évi kormegoszlása a hazai beruházók szempontjából kedvezőbbnek tű—

nik, mint az új gazdasági mechanizmus éveié. A 9 éve vagy annál régebben gyár—

tott beruházásra szánt termékek aránya az évek során lényegében nem változott:

az 1967—1970. években 26—28 százalék körül mozgott. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a hazai beruház—ásra szánt egyedi termékek volumene és aránya egyedi megrendelésektől függ, és így kivitelezésük is nyilvánvalóan a megrendelők

kívánsága szerint alakul.

A népgazdaság termelő ágazatai gépberuházásainak több mint felét évek óta a hazai termelésű gépek és berendezések teszik ki. (Az adatokat a 710. oldalon közöljük az 1960—1970. évekre vonatkozóan.)

A beruházott belföldi származású gépeknek több mint 60 százaléka az iparba.

közel 20 százaléka a szállítás és hírközlés ágazatba, 10 százaléka a mezőgazda—

ságba. 3 százaléka az építőiparba kerül.

710 DEAKY GYURGYNE—NEMETH LÁSZLÓ

1970-ben a különböző termelő ágazatok — valamint az ipar egyes ágazatai ——

gépberuházásainak termékcsoportonkénti összetétele az ágazati sajátosságoktói függően más és más. Egy közös vonás azonban megállapítható: a hazai származású gépek és berendezések elsősorban az egyszerűbb, a hagyományos technológia szerint gyártott termékcsoportokban találhatók.

A hazai termelésű gépek aránya a termelő ágazatok gépberuházásaiban

(mindenkori folyó áron. százalék)

Év Arány

1960 ... 50-5

1966 ... 547

1967 ... 51.9 1968 ... 56-0

1969 ... 57-6

1970 50.3 Az egyes ipari ágazatok technológiájának színvonalát jobbára a beruházott

importgépek határozzák meg. A beruházott műszerek túlnyomó többsége a tőkés

országokból származik. Az építőipar gépberuházásainak nagyobb hányada ugyan— csak import. mégpedig az építőanyag-ipari és az építőipari gépek 70 százaléka, a

tehergépkocsik és pótkOcsik több mint 60 százaléka. A mezőgazdaságba beruházott

munka- és erőgépek 67 százalékát. mintegy 2 milliárd forint értékben importból te— dezték, és a beruházott közúti járművek és pótkocsik nagy része is importból szár- mazik. - Az új gazdaságirányitási rendszer bevezetésével a vállalatok döntési jogköre szélesedett. igy az elmúlt négy évben. bár az importgép—beruházás engedélyhez van kötve. az a vállalat, amelyik megfelelő pénzügyi alappal rendelkezett az im— portgépek letéti díjának és a vámoknak kiegyenlítés—ére. hazai gép helyett import— gépet is beszerezhetett. A gépipar beruházási célú termékeinek közel felét —- az 1960—1970. években 46—49 százalékát -— külföldön értékesíti. A beruházásra szánt gépipari termékek exportjának aránya a termelésben* Év Arán (százalék)

1960 ... 48

1965 ... 49

1966 ... 46

1967 ... 48

1968 ... 48

1969 ... 43

'I 970 48

' 1969-ben és 1970—ben az értékesítésben.

,u ;"

A gépipar beruházási jellegű termékeit főként a szocialista országokban érté—

kesíti. A több évre szóló államközi egyezmények és az azokat követő magánjogi

szerződések biztos piacot jelentettek — és jelentenek még ma is - a magyar gép—

iparnak. A tőkés országokba irányuló gépkivitel viszont csekély volumenű. és a tej—

lett tőkés országokba exportált beruházási célú gépek és berendezések értéke e ter- mékcsoport kivitelének 2—3 százaléka. 1970—ben ez az arány kismértékben növeke- dett. A jelenlegi termékösszetétel mellett — véleményünk szerint -— nem valószinű,

A GEPIPAR 71 1

hogy a magyar gépipar beruházási jellegű végtermékeinek tőkés piaci értékesítési lehetőségei jelentősen növekedjenek.

4. tábla

A beruházási célú gépipari termékek kivitelének aránya országcsoportonként

',1

Év ' Szaggaiis- [13223 Fejiádő

L K'NÉEEEÉEEEwGá'rTy—uű—üíiímí "

_ összeakitífsl széruiékóbcn

1960 ... 93.14 2,4 4.2 1965 ... 93.0 1.6 5.4 1967 ... 93.7 2.4 3.9

1968 ... 94.6 2.5 2.9

1969 ... 93.0 2.4 4.6

1970 ... 90.3 3.5 6.2

A szocialista országokba szállított gépipari termékek mennyisége —— a Lengyel-

országba irányuló export kivételével — 1970—ben meghaladta az 1965. évit. A jár-

műprogram beindulása után az autóbusz kivitel a Német Demokratikus Köztársa—

ságba nagymértékben emelkedett, és ez az 1969. és 1970. években megnövelte a Német Demokratikus Köztársaságba irányuló kivitel arányát.

5 tábla

A KGST—országokba irányuló beruházási célú gépipari termékek kivitelének megoszlása országonként

(százalék) , " ,, W

1965. 1969. ' 1970.

Ország ___—i,, "ez—iz", 7 ' V evben

Bulgária ... 2.2 3.2 l 2.0

Csehszlovákia ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, 13.8 11.6 11,8

Lengyelország ... 12.5 79 7.0

Német Demokratikus Köztársaság 9,9 16,8 ! 15.1 Románia ... 3.0 2.6 3.3

Si—OVJÉÉE alá.;gzzx LL".:._'_';J_'_'_: :: : -V___A5§IÉM __l , "5.229 m l 60'8 ,

KGST-országok összesen* 100,0 100,0 l 100,0

!

* Mongólia nélkül.

Akár az összes, akár a KGST—országokba irányuló kivitel szerkezetét vizsgáljuk, megállapítható az a tény. hogy beruházási célú termékeink legnagyobb külföldi vevője a Szovjetunió: a KGST-országokba irányuló exportnak 60, az összes beru- házási gépexportnak több mint 50 százalékát veszi át. A KGST—országokon belül a Német Demokratikus Köztársaságba irányuló gépkivitelünk arányának és volume—

nének nagyobb mérvű növekedése — véleményünk szerint — hasznos a magyar gép- ipar számára. A Német Demokratikus Köztársaság a legfejlettebb gépiparral ren- delkező közepes nagyságú KGST-tagország.

Ez azért jelentős számunkra, mert —— mint ismeretes -— a szocialista tábor or-

szágai között a külkereskedelmi forgalom azonos cikkfőcsoportokban bonyolódik.

így tehát minél több gépipari terméket exportálunk a Német Demokratikus Köz—

712 DEáKY GYORGYNÉ—NÉMETH LÁSZLÓ

társaságba. annál nagyobb értékben tudunk esetleg fejlettebb technológiai szín—

vonalon levő gépipari termékeket behozni.

A KGST országok gazdasági együttműködését segíti elő a XXV. ülésszakon el-

fogadott Komplex Program. Ez új fejezetet nyit a szocialista országok gazdasági országok gépiparának gyártásszakosítási és kooperációs együttműködése hatékony fejlesztésével. Érinti továbbá a valutáris és pénzügyi kérdéseket, a külkereskedelmi kapcsolatok formáit és a belföldi árképzést is. A Komplex Program megvalósítása

— véleményünk szerint —- megfogja változtatni a gépipari termékek külkereskedel-

mi forgalmának jelenlegi gyakorlatát is.

SZERKEZETI ELEMEK

A gépipar belső technológiai szerkezetére utal a szerkezeti elemek csoportjá- nak aránya a gépipari termékek forgalmában (árutermelésében, illetve értékesíté-

sében). E termékcsoport értékesítési volumenének növekedése a gépipar technoló-

giai szakosításának jele, ami a gazdaságos és versenyképes termelés feltételei biz- tosításának javulására utal. A korszerű és versenyképes gépipar mind a hazai. mind pedig a nemzetközi kooperáció nagyarányú kiszélesítésére törekszik,

A szerkezeti elemek termelése. illetve értékesítése a gépipari termékek érté-

kesítésének 1960—ban 35,7 százalékát tette ki, 1965—ben meghaladta, 1970-ben pe—

dig megközelítette a 40 százalékot. az értékesítési volumen töretlen növekedése mellett.

Szerkezeti elemek termelésének növekedése*

(lndex: 1960. év : 100)

Ev Százalék

1961 ... l 19

1962 ... 130

1963 ... 139

1964 ... 154

1965 ... 163

1966 ... 184

1967 ... 205

1968 ... 227

1969 ... 241

1970 266

* 1969—ben és 1970—ben értékesítés.

A hazai viszonyok ismeretében megállapítható, hogy igen kicsi azoknak a gép—

ipari vállalatoknak a száma. amelyek termelésének gerincét más vállalatok közben-

ső vagy végtermékeihez szükséges részegységek, alkatrészek nagy tömegű előállí-

tása képezné. Néhány példa. mely az 1970. évi állapotot tükrözi, alá is támasztja ezt a megállapítást.

Az áttétmű— (hajtómű—) gyártás hazai bázisa a Hajtómű- és Felvonógyár. Mint

elnevezése is mutatja, a hajtóművek mellett a felvonók gyártása (az ipar szempont- jából végtermék) is profiljába tartozik. A gyár összes értékesítésének csak mintegy

30 százaléka hajtómű. Ennek következtében a magyar ipar különböző ágazataiban

és különböző szektoraiban e vállalaton kívül még 25 vállalat és szövetkezet foglal—

kozik mellékesen hajtóműgyártással és -értékesítéssel. Azoknak a vállalatoknak a számát pedig nem is ismerjük, amelyek saját továbbfelhasználásukra termelnek haj- tóművcket,

A GÉPIPAR 713

A fogaskerékgyártás területén még sokkal nagyobb az önellátásra való törek- vés. részben azért, mert kifejezetten fogaskerékgyártó vállalat jelenleg nincs is a magyar gépipar területén. Ez az oka annak, hogy feltehetően nemcsak az ipar, hanem az építőipar, a mezőgazdaság és más népgazdasági ágak vállalatai is sa- ját termelésből fedezik szüukségletüket. 1970-ben az ipar jelentése szerint 26 vállalat és szövetkezet foglalkozott fogaskerékgyórtással és -értékesítéssel, de az értékesített

mennyiség olyan kicsi (300 000 darab). hogy ebből a magyar népgazdaság ágazatai

még behozatal mellett sem juthattak megfelelő mennyiségű és választékú fogas—

kerékhez.

A csavarellátás terén sem jobb a helyzet. Igaz ugyan, hogy a Csavaripari Vál- lalat hozta forgalomba az 1970-ben értékesített csavaroknak mintegy 50 százalékát, de a másik 50 százalék 76 vállalat és szövetkezet értékesítéséből adódik, amelyek feltehetően saját szükségletük kielégítése mellett még értékesítésre is termeltek csekély mennyiségű csavart.

Gépiparunk — amint az adatokból is kitűnik — nagymértékben exportra ori- entált. Hosszú lejáratú államközi szerződések rögzítik az egyes termékek árait és a szállítási határidőket.

A hosszú lejáratú szerződések miatt a gépipari nagyvállalatoknak nem érdeke.

hogy a (koncentrált. teljes vertikumú termelésről letérjenek. Nem ösztönzi őket erre az sem, hogy így termelőerőik szétforgácsolásával, általában drágán állítják elő mind az egyszerű, mind pedig a bonyolult szerkezeti elemeket. részegységeket vég'termékeífkhez. Az igénybe vett kooperáció ugyanis esetleg jelentős nyereségtől fosztja meg a végterméket kibocsátó vállalatokat. A termelési kooperáció a részter—

mékeket, alkatrészeket kibocsátó vállalatok számára hasznos és nyereségnövelő

tényező, mert résztermékeiket általában szabad vagy megegyezéses áron adják át

a végtermék—kibocsátó vállalatoknak. A szabad vagy megegyezéses árforma lehe—

tővé teszi az árnövekedések továbbgyűrűztetését. A végterméket kibocsátó válla- latok azonban ezeket az árnövekedéseket eladásaiknál realizálni nem tudják.

mert a végtermékek árai általában limitáltak vagy maximál'tak. A részszállítósi ha- táridők — sajnos igen gyakori — be nem tartása és a kifogásolható minőségű mun—

ka is gyakran átháríthatatlan károkat okoz. és a kooperáció fokozása helyett a koncentrált termelésre ösztönöz.

A jelenleg érvényben levő belföldi árrendszer, a termelés népgazdasági szinten

mért gazdaságossága és a termékek exportképessége nincs mindig összhangban

egymással. Ez is oka lehet a kialakult belső technológiai szerkezetnek, a párhuza- mos fejlesztésnek, és természetesen a termelékenység növelésének. a műszaki szín- vonal emelésének gátjává válhat. Visszaveti a gépipar fejlődését, mely hatással van az egész népgazdaságra. A negyedik ötéves terv a gépipar számára nagy feladatokat ír elő. amelyek sikeres megoldásának egyik kulcsa a gépipar belső technológiai szerkezetének megváltoztatásában rejlik.

A jövőben feltehetően nagyobb lehetőségek nyílnak a magyar gépipar számára a szerkezeti elemek és az alkatrészek nyugat-európai piacán, mint a végtermékek értékesítése terén. lgy nagy jelentőségű lenne a korszerű hazai termelőbázis ki- alakítása. Megfelelő piackutatással, konjunkturális előrejelzésekkel számos olyan szerkezeti elem előállítására volna — nem túl nagy erőfeszítéssel — lehetőség a ma- gyar gépiparban amelyeknek értékesítési szándéka a kül- és belföldi piacok adott struktúrájú és vál'asztékú zkeresletével találkoznék. lgen fontos lenne gépiparunknak mind a KGST—, mind a tőkés országokkal való kölcsönös. a termékek versenyképes—

ségét fokozó sokoldalú kooperáció bővítése a szerkezeti elemek exportjának és

importjának nagymérvű növelésével.

714 DEÁKY GYURGYNE—NEMETH LÁSZLÓ

FOGYASZTÁSl CIKKEK

A gépipari termékek termelésén belül a közszükségleti cikkek hányada megle-

hetősen alacsony, és az évek során ez az arány a fogyasztási cikkek termelésének növekedése mellett tovább csökkent. A gépipari közszükségleti cikkek termelésé- nek alacsony aránya — mind a tartós fogyasztási cikkek, mind az egyéb gépipari—

közszükségleti cikkek tekintetében — több tényező együttes hatásának tulajdonít- ható. A már említett beruházási célú végterméktermelés és az exportra orientált

szemlélet következtében a vállalatok nem használták ki azokat a lehetőségeket és előnyöket, amelyeket a fogyasztási cikkek előállítása jelenthetett volna. Az itthon és külföldön is nagy mennyiségben eladható tömegcikkek termelése a további mű-

szaki tejlőclés alapja lehetett volna. '

6. tábla

A gépipar belföldi fogyasztásra szánt termékeinek megoszlása

,, a gyártmányok kora szerint

A tórgw 1—3 éve l 4—8 éve 9 WW föbb

évben eve

Év sorozatban N., (

gyártott termékek aránya a nagy— és kiskereske- delemnek átadott termékek értékének százalékában

1967 ... 12,2 3ó,5 ! 29.0 223

1968 ... 18,2 38,8 17,0 26,0

1969 ... 10,1 46.9 17.0 * 26.0

1970 ... 122 389 20,0 ! 28.9

A nagy- és kiskereskedelemnek átadott termékek adatai nem tartalmazzák a termelőeszköz—kereskedelemnek átadott termékeket. lgy a nagy- és kiskereskede—

lemnek átadott termékek kor szerinti összetétele lényegében a forgalomba hozott

gépipari fogyasztási cikkek korát közelíti.

A fogyasztási cikkek kor szerinti összetétele kedvezőbbnek tűnik, mint a be—

ruházásra szánt termékeké. Az új termékek nagy részét (a tárgyévben, illetve 1—3 éve sorozatban gyártott) néhány televíziófajta. valamint új konstrukciójú gázüzemű készülékek teszik ki. A forgalomban levő villamos háztartási készülékek túlnyomó

többsége nem tekinthető korszerűnek, gyártásuk kezdete az 1960-as évek elejére

esik. A motorkerékpárok és kerékpárok. továbbá a háztartási fémgyártmányok a 9 vagy több éve gyártott termékek csoportjába tartoznak.

Emellett a gépipari vállalatok fogyasztási cikkei termelésének mennyisége, vá- lasztéka, minősége sem vette figyelembe azokat a változásokat, melyek az élet- szinvonal növekedése következtében a fogyasztási struktúrában, illetve a fogyasztók igényeiben bekövetkeztek. A jövedelem színvonalának és a szabadidőnek fokozatos növekedése szükségszerűen megváltoztatja a fogyasztás összetételét. Különösen a gépipari tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet nőtt.

A termelés nem kellő rugalmassága és a termékek kis volumene a gépipari fogyasztási cikkek szinte minden csoportjára jellemző. A fogyasztói igények kielé—

gítése jelenleg el sem képzelhető fogyasztásici'kk—behozatal nélkül, amely nemcsak

választékbővítő, hanem sok esetben hiánypótló is.

A fogyasztási cikkek struktúrája 1960-ról 1970-re jelentősen megváltozott. A háztartási varrógépek termelése megszűnt. A motorkerékpárok és kerékpárok cso—

partjának részesedése —- a termelés 1960—haz viszonyított tényleges csökkenése

A GÉFIPAR 715

mellett -— a felére esett vissza. A háztartási villamos munkagépek és kényelmi be- rendezések termelése több mint négyszeresére nőtt. és ez arányuk jelentős növe-

kedésében is megmutatkozik. A híradás— és vákuumtechnikai fogyasztási cikkek ter—

melésének aránya lényegében változatlan maradt. A fémtömegcikkek termelésének volumene és aránya viszont nem nő a kívánt mértékben. Ebbe a csoportba a kü—

lönböző kisebb-nagyobb cikkek ezrei tartoznak. melyeknek egy része szinte évti- zedek óta ,,hiánycikk". Ezek nagyobbrészt olyan egyszerű gyártmányok, amelyek—

nek termelése nagyobb műszaki felkészültséget nem igényel, így előállításuk a hazai gépiparnak nem okozhatna gondot.

7. tábla

A közszükségleti cikkek termelésének szerkezete

(százalék)

1950.

Termék "___ — ——

Háztartási varrógépek ... 2.1 0.3 — Motorkerékpárok és kerékpárok ... 18,1 12,0 7.2 Háztartási villamos munkagépek

és kényelmi berendezések ... 12,8 19,0 23,2 Híradás— és vákuumtechnikai

fogyasztási cikkek ... '... 31,3 35,2 32,0

Látszerészeti. optikai eszközök, (órák ... 4.0 3.7 3,9

Fémtömegcikkek _ 31,7 29,8 33,7

Gépipari fogyasztási cikkek összesen

100,0 700,0 700,0

A lakossági igények kielégítése szempontjából nagy fontosságú gépipari köz—

szükségleti cik-kek külkereskedelmi forgalma viszonylag alacsony (aránya évek óta mintegy 10 százaléka a gépkivitelnek). s növekedése a vizsgált években lényegében megegyezett :: gépexport átlagos növekedésével.

A gépipari tartós fogyasztási cikkek nagyobb arányú kivitelének, illetve a kivitel állandó növelésének egyetlen gazdaságos módja a fejlett iparral rendelkező országok színvonalát megközelítő vagy azt elérő minőségű és kivitelű termékek specializált tömegszerű (ennek következtében olcsó) gyártása. ami egyben az év—

ről évre növekvő hazai fogyasztási igények színvonalasabb, a követelményeknek megfelelő kielégítését is biztosítaná.

8. tábla

A lakosság tulajdonában levő néhány gépipari tartós fogyasztási cikk állománya

,. (SíeLdí'Eb) , ,

§ 1960. § 1965. § 1968. ; 1969. § 1970.

Termék * . _ __ l ., _ ,._.._ ,,

év végén

Háztartási villamos hűtőszekrény ... § 38 255 § 631 § 831 1061 Háztartási villamos mosógép ... § 452 1160 1554 1629 1670 Háztartási villamos porszívó ... ' 107 458 § 763 893 1023 Személygépkocsi ... § 31 § 99 [ 164 192 236 Motorkerékpár ...— ... 2 36 391 ; 513 556 610

Rádió 2224 § 2484 2514 2531 2530

Televízió ; ... i ... 104 § 831 1397 1596 1769

716 DEÁKY GYÖRGYNE-NEMETH LÁSZLÓ

A fogyasztási cikkek behozatala tíz év alatt több mint hétszeresére nőtt. és a gépipari termékek behozatalában is jelentősen megnőtt az aránya. (Részesedése-

évekig mintegy 8 százalék volt, ez 1970-ben 17,6 százalékra emelkedett.) A gépipari fogyasztási cikkek behozatali anányánalk növekedését elsősorban a személygépko- csi-behozatal ugrásszerű növekedése idézte elő. (A személygépkocsi-állomány az 1960. évi 31 OOO—ről 236 OOO—re nőtt.) Emellet-t jelentősen javult a lakosság más, is—

mertebb tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága is, erre utal a lakosság tulajdonában levő állomány növekedése is. (Lásd a 8. táblát.)

A lakosság fogyasztási szerkezetének a gépipari termékek irányába történő eltolódására jellemző, hogy a jelenlegi szinvonal a gépipari tartós fogyasztási cik- kek jelentős részénél az utóbbi években alakult ki. 1960—ban ezer lakosra 4 háztar- tási viliamos hűtőszekrény, 223 rádió, 104 televízió és 3 személygépkocsi jutott. Egy évtizeddel később, 1970-ben az ezer lakosra jutó háztartási hűtőszekrények száma

103, a rádióké 244. a televízióké 171 és a személygépkocsiké 23 volt.

PEBlOlVlE

ABTOpr paccma'rpnaaw'r nponanoacu—no mamnnoc-rpommbnoiá npommmnennomn, ——KO- ropan HBAHCTCR onnoü ua nauőonee annammnmx orpacneifx nnnycrpnn, —— n ee nome Buywpu

HpOMbIIHAeHHOCTH B gCAOM.

ponymm mamnnocrpoennn no C'renenn caoeíi I'OTOBHOCTH MDFyT HBAHTbCH Koneunmmn nponyn'ramu mm me KOHCprKgnoHHmm—x anemen'rawx. KOHe'leIMH npoayk'ramu cun'ram'rcn Kann'ranbnme 6Aara n npeamerrbx not'peőnennn, a Konc'rpyxgnonnmmn enemenm'un — ge'rann, y3Abi " tiaC'm, onzrmgue B aanbneümem B cocraa ROHE'íHMX npoaymon.

B 1960—1970 Follbl Bblnch mamnnoc'rpomenbnoü npoayxgnu yBeAHlll/IACSI őere nem B nna c nonommoü paaa. Hapnny (: Tatum prIIHbIM pOCTOM npouanoacma umeAa MGCTO OTHOCHTCAbHaH yC'roüunBoc'rb c'rpyx'rypbx Bunycxaemoi'x nponyxgun.

Hpnmepno 300/0 nsaennü mamHHOCTpoeHun peaAnaye'rcx aa rpanngeü. Benrepcxne ma—

mnnm n aőopyaosanue axcnopTupymTcx a nepayxo ouepenb B c'rpaHm-tmenbi CSB — man—

!!be oőpasoM [: Coactcxuü Coma. Benrepcrmiá axcnop'r mamnnoctpommbnoü npoAngnn n KaUHTaAHCTH'IeCKHe CTpaHbl commune-r 4—50/0 Bcero sxcnopra mamnnocrpon'rmbnor'á or—

pacnu.

B 1970 may nponaoumo snauu'renbnoe Hamenenne n CprKType Benrepckoro encuopra mamunoc-rpornemmoü npoztyxgmi. Boapocna mmm excnopm Koucrpyxguonnmx memmron, ti'ro csnaano c pacmupenueM yuachl B memzxynapoanorvr paaaeAeHnn 'i-pyzra.

l'lpnmepno nomnnny npoztyxgnn mamnHOCTpoeHnn commune"; maumnbr n oőopyaosannc zum nym, Kann'ranoenomennü. B 1970 rogy 500/0 nponaeoacrsa maumH H oöopyaonannn zum Hyng KanuTaAOBAomeHHi—i COCTHBAHAH npoaymm, anycuaemme ne Gonee Tpex AG'I'.

sakmouiiTe/xbnoü naC'm csoeü ara—man aBTOprnOABepFaXOT paccmorpenmo Te (pam-apu, 11011 BAnaneM KOTOprX gram BbmyCKa npenme'ron na'rpeőAeHun OCTaAaCb Becmua nnskoü.

SUMMARY

The authors deal with the production of machine industry which is one of the most dy—

namically developed branches of national economy and with its share in the industry.

Products of machine industry. as regards the degree of their readíness, are final prod- ucts or structural elements. Products for investiment and consumer's goods are taken as final products, whereas fittings. mountings, and part products destined for building in are taken as structural elements.

From 1960 to 1970 the production of machine industry showed more than two and (:

half fold increase. Besides this vast increase the structure of production remained relatively stable.

Nearly BOD/0 of the products of machine industry are sold abroad. Hungarian machine export goes mainly to CMEA countries, dominantly to the Soviet Union. The export of products of machine industry to capitalist countries amounts to 4—50/0 of the total machine export.

A GEPlPAR 717

in 1970 a significant change took place in the structure of the Hungarian machine ex—

port. The proportion of structural elements increased, that is due to increasing participation in the international division of labour.

Some half of the products of machine industry is constituted by machines and eauip- ments for investment. in 1970 nearly 500/0 of the production of machines for investment had been being produced for not longer than three years.

in the concluding part of the study the authors investigate factors responsible for the foirly low proportion of production of consumer's goods.