STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A GÉPIPAR ANYAGFELHASZNÁLÁSA
DEÁKY GYÖRGYNÉ — NÉMETH LÁSZLÓ
A népgazdaság energiahordozó-, iparialapanyag- és féllkészter'mvé'k-fogyaszlaá- s-át lényegében az ipar termelési szerkezete és tenmelési volumenének alalk'ullá'sa határozza meg, bár kétségtelen. hogy a többi tenmelő szektor és a nem termelő sziféra szerepe is jelentős.
Népgazdas—ág—Urnlk nyilt jellegéből nyilvánvaló, hogy az energiahordozók és az ipari alapanyagok hazai forrásai a felhasználói igények jelentős hányadát nem elégíthetilk ki. továbbá számos fontos anyag'fajtával egyáltalán nem rendelkezünlk.
Az ipar működésének és továbblfejlődéséne'k alapj-át jelentős mértékben külföld- ről behozott anyagoik biztosírbjáik. Az ipar egyik legjelentősebb ágazata a gépipar.
aimely 1974Jbexn a termelés egészéből 27,4 százalékot, az anyaglfelihasznáI—ásból 252 százalékot képviselt.
Az energiafhordozólk. a nyersanyagok és az alapanyagok világpiaci árának emelkedése kedvezőtlenül érintette nélpg'azdas—árg'unlkat, mivel a szükségletek fe- dezése a devizaki—adiásak jelentős mértékű növekedésével járt együtt.
A be'hozatalból származó nyersanyagok és félkészterméikek iránti igények tavnulmányozásán-ál nem lehet figyelmen kívül hagyni a hazai gépipar szocialista integrációban betöltött — és egyre növekvő — szerepét sem. Az elmúlt évtizedben mind a termelés szakos—ítása. mind a ne'mze'likrözi termelési kooperáció erőteljesen fejlődött. amely — természetesen -— növe'kvő 'küllkereslkedelxmi forgalommal járt együtt. A behozatal növekedése. az imlportanyagolknlalk és -résztenmékelk4nelk ter- melésben betöltött szerepe. továbbá az anyagárak növekedése — hogy csa—ka leg- fontosabbakat említsük —— indokolttá teszi a hazai gépipar onyagfelhasználásának részletes vizsgálatát.
A gépipar anyagfelhasználását egyrészt hagyományos statisztikai mutatószá- molk, másrészt az 1972. évi ágazlari kapcsolatok mérlege alapj-án vizsgálfjuk.
AZ A—NYAGFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA
HAGYOMÁNYOS STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMOK ALAPJÁN
1968 és 1974 között a gépipar tenmelése 51,3 sziázvaléíklkall. any—ag—fellhasznáIás—á—
nalk volumene 45 százalékkal emelkedett. összeh—aso—nlí't'ható árak alapján. Igy 1974- ben a tenmelőfsevé-kenységlhez felhasznált anyagok értéke 76.2 milliárd forint volt,
amely mintegy 30.6 milliárd forinttal többet tett ki. mint 1968-ban, a folyó árak
all axpj—á n számítva .Az ainyuagrwálford'ít-ás emelkedése nemcsak a gépipar —— avnyauglfellihaszn-álxást meghaladó — termelésének növekedésével" hanem a termelés alágazati és termék- szerlkezeténelk juelenftős változásával is együtt járt.
566 DEAJKY GYÓRGYiNÉ — NÉMET—H LÁSZLÓ
A gépipar alwőgazatai'n-a'k eltérő fejlődési üteme eredményeképpen 1968 és
1974 között mind a termelés, mind az alnyagffelllh—a'szn'óloő's alágazati összetétele je-
lentősen megváltozott.1. tábla
A _gépipar alágazati szerkezetű
Az, összes, termelési Az ainyagfelhasznónléis
Alőgazat "Évekenys'eg alapjan -,,vvjitáke mijen
was ! WM ,1 988 mm
Gépek és gépi berendezések gyártása . . . . 27.1 l 23.4 %A 212 Közlekedési eszközök gyártása . . . 26,7 28,2 25,7 32?) Villamos-ipari gépek és készülékek győrtőea . . 13,0 13,9 15,2 15,4 Híradős— és vókuumitecíhnilkai ipar . . . 123 14,7 11,2 12,5
Műszeripar . . . 6.9 ! 7.7 5.7 6.1
Fémtömegciikrk-ipar . . . 14,1 12'.1 15.8 12,5 Gépipar. . . 100,0 100,0 100,0 100,0 A gépipar a szocialista (iparr százalékában . . 262 27.4 23.6 252
' 1968. évi árak alapján.
A gépipar termelésének miafkrostrulktúruójőt vizsgálva megállapítható. hogy a preferált hírratdsős- és yólkuurmteahnilkai ipar. valamint műszer-ipar aránya nővelke- dett. továbbá jelentősen emelkedett a jiőrműiprog'ra-mot teljesítő közlekedési esz- k—öz'ö'k gyártása alágazat ernő—nya is. A termelés lendületes növekedése az anyag—
f-elfhasznóluős alágazati szerlk—ezietéinelk megváltoz—ősét vonta maga uit-őn. A gép- iiparon belül az anyagcfellhrasznvólós mértéke a közlekedési eszközök győr'tvósa al—
ágazatban a legnagyobb. 19744ben (: gépipar tevékenységi értélkélben az anyag—
költség arc'mya —- folyó árak alapján — a gépek és gépi berendezések gyártása alúgazatban 47,5 százalék, a közlekedési eszközök gyártás-a alógazatban 65,3
százalék, a villarmuosgépiparlban 59.7 százalék, a hírad'őls— és vólksuutmteah'n'ilkai
iparban 46.15 százalék. a műsz'erirparban 40,6 százalék, a fém'bömegcilkk-iipar'bain 54.5 százalék. a gépipar egészében 54,1 százalék volt.Már az a-ny—agrfe'llhrasznuőll—ős értékének és a tevékenység éntélkénlelk egylbre- vetéséiből is megállapítható. hogy a gépipar alwőgazatai tevékenységének anyag-
költségvonzata jelentős szóródást mutat.
2. tú Ha
A száz forint tevékenységi értékre iutó anyagfelhasználási költség
(1968. évi árszinten, forint)
1968.l wml 1970] GWL l l9l'7l2. ! mmal WM.
évben '
!
Gépek és gépi berendezések gyártása 53,06 53.83 51.15 51.63 51.89 48.50 46.68 Közlekedési eszközök gyártása . . . . 65.96 66.08 65.44 65.45 65.19 65.23 64.29 Villamosipani gépek és készülékek győr-
Alógawt l
tása . . . . . . . . . . . 61.15 61.04 60.46 61.13 57.92 57452 58.32 Híradó s- és vőlk ulumrtecrhin iikai ipar . . 49454 48.96 47,06 46.92 45 33 45.53 44.83 M űszeripa-r . . . 44.43 43.96 43. 44 42,85 40.36 39, 39 39.00 Fémtömegcilldk—li pa r . . . 58. 30 58,80 58.50 58. 32 54, 33 53.59 52.67
Gépipar * sms 57,33 ! 56.35 1 56.79 1 54.99 1 54,66 53113—
A GEPIPAR AlNYAGFELHASZlNALASA 567
A leganyagigényeseblb alágazat, ahol a száz forint tevékenységi értékre jutó anyagrfelhasz'nalós értéke a legmagasabb, a közlekedési eszközök gyártása, a leg—
kevésbé anyagigénye's viszont a műszeripar. Az ellentétes irányú valtozasok ha- tósóra a gépipar tevékenységének awnyog'igénye közel 4 forinttal, 6.6 százalékkal csökkent.
A gépipar tevékenységére a legnagyobb hatást a közútijwórmű—program tel—
jesítése gyakorolta. Ez tükröződik a termelés alágazati és termékszerkezetélben is.
A közúti—ljanmű—progvralm, amelynek teljesítése lényegében a közlekedési esz- közök gyártása alágazat három nagy vállalatának (Magyar Vagon- és Gérpgy-ór, Csepel Autó—gyar, llkarus Karosszéria- és J—c'lrműgyór) termelési együttműködésén alapszik, nagyszabású és mindajoblban kiszélesedő kooperációt köv—etelt meg. Aih—
hoz, hogy az 1968. évi. mintegy 3000 darabos autórbuszgyór—tós a programban meghatarozott évi 10000 darabos kibocsát—ést 1974-ben elérje. a harom vállalat egymás közötti alkatrész— és részegységforgalmónak is több, mint háromszorosára kellett növekednie. A termelési együttműködés az alágazat értékesítésében az 1968. évi 125 szlózalélkról 1974-ben 23.1 sz-ózalélkra növekedett. A közúti j-ór—
műv-ek részegységeinek és alkatrészeinek nlövelkvő forgalma, továbbá az autó—
buszok nagymennyiségű kibocsátása a közlekedési eszközök gyártása alágazat, de a gépipar egész-ének tenmélkszerklezetét is jelentősen megváltoztatta.
3. tábla
A közútiiármű-program termékei értékesítésének részesedése a gépipari termékszerkezetben
(százalék)
1968. ' 1970. [ 1973. mm.
Terméikcsoport
évben
l
Gépipari termékek kibocsátása ösz- ]
szesen . . . . . . . . . . 100,0 100,0 l 100,0 100,0
Ebből:
l
Au'tóbuszok . . . 3.2 [ 4,s § 6,3 [ 6.6 Közútijar'mű-lmotorolk . . . 0,9 ! 1.1 * 1.5 2.2 Közúti jarművek nésztermékei . . 2W3 2.9 5.2 3 6.3 Közúti járművek alkatrészei . . . 2.8 3.1 3,0 ' 2,7
Villamossági cillöloek közúti gépjór- l
műrhöz . . . . . . . 0,9 l LO ) 1.1 ; 1.0
l
A jtórműwprogra'm mellett mas—ik kiemelkedő feladata a gépiparnak a szami- tóstechnikai központi fejlesztési program valóra váltása. A szómítóstechni—kai köz—
ponti fejlesztési program része a KGST-orszagok nemzetközi termelési együttműkö- désében létrejött ESZR-íprograimnaik. E program keretében az egyes orszag—okra nemcsak egyes sz-órmító—g—éplfajtólk termelését szalkosvítottólk, hanem az együttmű- ködés ennél lényegesen mélyebb szintre tervezett és nemcsak hazanlk—r—a. hanem a többi részt vevő szocialista ország szóm—óra is egyaránt kedvező. A hazai ter—
melésű számítógépek fejlesztésénél figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a program teljesítése magasan technikaigényes szellemi és fizikai munkát kíván, és kevésbé anyagigényes. Meg kell azonban emliteni, hogy bár az anyagigény volumene gépipari viszonylatban csekély. a felhasználandó anyo-gfajt—ók sajatos volta és a minőségi követelmények jele—ntős költséget emésztenek fel, és az any—ag- felhasznólós elsősorban külföldről fedezlhető. A szómitóstewclhn'i'kai központi fej—
lesztési program kereté'ben előirányzott gyártási vol—uamewnihez eredetileg 16 millió
568 ; DEÁKY GYÖRGYlNE _ NÉMETH LÁSZLÓ
dollár értékű alkatrész behozatalával számoltak az 1971—1975. évekre, de ezt 1973-ban 19 millió dollárra kellett felemel—ni. 1971—1974 folyamán a programban érdekelt hat vállalat részére 14,4 millió dollár értékben adtak ki importengedélyt
produktív alkatrész és részegység vásárlására.
1971 és 1975 között a tőkés országokból beszerzett alkatrész és részegység hó- '
nyada fokozatosan csökkent: az 1971—1973. évi 28 százalékOS ahány 1974—ben
13 százalék alá és 1975—ben mintegy 11 százalékra mérséklődött (a hazai gyártás fejlődése következtében).A tőkés produktív import megszüntetése —— bár számottevően előrehaladt ——
volumenében elmaradt a tervezettől. Ennek oka, hogy sem hazánkban. de a szo-
cialista országok egyikében sem jött létre olyan alkatrész-, illetve részegység- bázis, amely a felmerülő igényeket kellő időben és kellő mennyiségben. illetve
minőségben, korlátozás nélkül ki tudta volna elégiteni. Ez a hiányosság. amely hátráltatja az ESZR-program terv szerinti teljesítését, a szocialista országok gép—iparában kialakult —— és még mindig jelenlevő -— úgynevezett végtermékszemlé-
letben gyökerezik. Mint ismeretes, a korábbi években mind az egyes országok gépipa—rának kibocsátásában, mind a szocialista országok külkereskedelmi forgalmában a gépipari végtermékek szerepe volt az uralkodó. Az alkatrészek és a részegy—
ségek kibocsátása és külkereskedelmi forgalma csak a hazai és nemzetközi ter-
melési együttműködés, illetve termelési szakosodás fejlesztésével pánhuzamosa'n vált jelentőssé. de korántsem tartott lépést a felmerülő igényekkel.A vázolt körülmények a szásmítá'steahnilkwai és ügyvitelteahnikai berendezések kibocsátási ütemét fékezték ugyan, de ennek ellenére részesedésük a gépipari termékek tenmelési szerkezetében az 1968. évi 0.3 százalékról 1974—ben. 2.1 szá- , zalékrra növekedett. *
Az említett két kiemelt kormányprogram mellett a gépipar feladata volt azoknak a termékcsoportdknak gyártása is, amelyek a gépizparban, továbbá az ipar többi ágazatában. illetve a népgazdaság egyéb á-gaiban alkalmazott ter- melő (alalp—) technológia műszaki szinvonal-át növelik, mint például az elektronikai
alkatrészek (kibocsátásának aránya mindkét időszakban 1,6 százalék volt, a gép-
ipari tenméke'k összes kibocsátását 100—nak véve), az irányitásteah—nikai rendszerek automatikus vezérlő és szabályozó berendezései (a tenmékicsoport kibocsátása mind volumenében, mind arányában jelentősen megnőtt: 1.2-ről 3.4 százalék—ra).A gépek és gépi berendezések gyártása alágazat tenmékei, amelyek kifeje—
zetten anyag- (elsősorban acél-) igényesek, kibocsátási a—rátnyufkat (nézve általában
stagnáló vagy csökkenő irányzatú—ak, kivételt csak a mezőgazdasági gépek csoportja képez. amely mind volumenében, mind arányaiban nőtt.A termékszerkezet változásainak anyagvonzata és a gépipari vállalatok tenme—
lési együttműködésének lendületes fejlődése a gépipari anyagfelhasználós szerke—
zetét jelentősen befolyásolta.1 (Lásd a 4. táblát.)
A gépipar anya-gffellha'sználásában az energiahordozók felhasználásának ré-
szesedése csökkent. Ezzel egyidejűleg az energiahordozók felhasználásában lénye—
ges szenkezetvá'ltozás tapasztalható. A szénlhidro—gének felhaszn—álása növekedett,
a szén, a szénbrikett és Félkoksz'brrikett, továbbá az ipari és háztartási koksz ter-
melési értékre vetített felhasználása csökkent. (Lásd az 5. táblát.) L—ehetőségeink és a megváltozott világpiaci körülmények ismeretében célszerűnek látszik az ener- giahordozók felhasználási szerkezetének mérsékeltebb ütemű átalakítása.
' Mint ismeretes, a szómvitelben anyagként szerepel minden —- bármilyen készültségi fokú, más vól—
lalattól vásárolt — anyag és félkésztenmék, amely a kibocsátó vállalat termékeiben továbbiel—használásra kerül. A vállalati mérlegbeszámolók alágazati. illetve ágazati aggregátumaibofn, a kooperáció bővülése részben a költség, részben az árbevétel növekedéseként jelentkezik.
A GÉPIPAR NNYAGFELHAiSZJNALÁSA 569
4. tábla
Néhány fontosabb anyagcsoport részesedésének alakulása a gépipar anyagielhasználásának értékében
(százalék) ,
amo. 1973. 11974.
Anyagcsoport m ————w- -n———'——— ' ————— - évben
Anyagfelhasználás összesen . . 100,0 100,0 100.0 Ebből:
Energiahordozók . . . 42 3.5 3.2
Melegen hengerelt acél kész-
termék . . . . . . . . 102 8.3 7.9
Hidegen húzott, hengerelt acél
késztermék . . . . . . . 5,7 3.6 3.7
Utvözetlen, hengerelt, húzott
sajtolt alumínium termék . . 3,1 3.2 3.2
lpari szerszám . . . 2.3 2.5 2.1
Gépépitőeilem . . . . 2.2 3,3 3,1
Belsőégésű motor és alkatrész 3.3 4.2 3.9
Közúti gépjármű résztermék és
;
alkatrész . . . . . . . 7.9 112 12.ó
Elektronikai alkatrészek . . . 2,0 2,5 2.9 lrányitástechnikoi rendszerek
vezérlő és szabályozó beren-
dezései . . . 0.3 0.4 0.5
5. tábla
Az energiahordozók fajlagos felhasználása
A gépipar egymillió forint termelési értékére jutó f ih i —'l'
Anyag (energiahordozó) anyag e aszna as
) "im l two Én ] 1973 ( nara—
Szén (tonna) . . . . . . . . . . 8.9 I 5.8 3.3 I 2.8 2,1
Földgáz (köbméter) 936 l 1491 1759 1855 1909
ipari és háztartási koksz (kilogram) . .* 742 ! 560 415 377 214
Villamos energia (MWó) . . . . . . 142 ; 14,0 13,0 12,8 12,7
Szénbrikett, félkoksz'brikett (kilogramm) 208 192 89 74 61
Fű'tőolxa—j (kilogramm) . . . 759 1013 ' 1116 1153 1 1123
l
A gépipar nem tartozik az ipar nagy energiaigényű ágazat-ai közé. Az ipar—
ban fe'llhvasznált energiahordozók közül a szén 1.1 százalékát, a földgáz 4.9 szá—
zalékát, az ipari és háztartási koksz 11.6 százalékát, a fűtőolaj 4.6 százalékát. a villamos energia 109 százalékát, a szénbrikett és félkokszbrikett 31,7 százalékát használták fel a gépiparban 1974—ben.
Meg kell említeni, hogy a fajlagos vililamosevnerguia—lige'ny csökkenése koránt- sem kedvező, mert csak részben adó-dik abból. hogy a termelési érték sokszorosan halmozódik. és a kooperáció következtében haimozottsága növekvő jellegű, részben azonban abból származik, hogy az elmúlt években a gévpesítés, az auto—
matizálás mértéke 'nem fejlődött eléggé (: géxp'iparbwan.
A gépipar termékeinek legfontosabb alapanyagait o kohászat szolgáltatja.
A bővülő termelés növekvő anyagmennyiség felhasználását igényli. de az egy—
millió forint termelési értékre vetített anyagok (természetes mértékegységben ki—
fejezett) fel'használásra általában csökkenő.
570 DEA'KY GYURGYlNE — NÉMETH LASZLO
6. tábla
Néhány fontosabb kohászati termék fajlagos felhaszná/ása
A gépipar egymillió forint termelési értékére jutó anyogfelhas'ználás
Anyag
1968 ! 11970 ' 119712 1970 191714
Meleg-'en hengerelt aoé—l késztermék ,
(tonna) . . . . . . . . . . . 8.5 7.8 6.8 6,4 6.7
Horgalnyzott acéllemez (kilogramm) . 94 116 86 97 83
Melegen hengerelt acélcső (kilo-
gramm) . . . 491 461 396 333 355
Húzott, hántolt, csiszolt acélrúd. ötvö—
zetlen ('kiloglnalmim) . . . 351 334 346 286 2819
Húzott, hántolt, Csiszolt aaélrúd. ötvö-
zött '(lkti'lognaimlm) . . . . . . 148 127 134 128 105
Hidegen hengerelt ötvözetlen acélsze-
lag (kilogramm) . . . . . . 418 417 407 385 428
Hosszv-arratú hegesztett acélcső (tkilo-
ginamm) . . . 80 69 32 24 32
Hidegen vont acélcső (kilogramm) , . 119 149 143 132 136 Saj'tolt, húzott, alumínium termék (kki-
illogralmlm) . . . . . . . . . . 265 355 310 304 312
A legfontosabb viasikoh—ászati alapanyagokból a felhasználás növekedése nem érte el sem a termelés. sem az összes anyuauglfellhasz'n-ál—ás értékének növekedését.
A vizsgált időszakban. a termelés 7.2 százalékos, az összes anyagtellh-aszrnálrás 5.7 százalékos éves átlagos fejlődési üteme amellett
—- a melegen hengerelt acél felhasználása 2.5 szazalekkal,
—- a melegen hengerelt acélcső felhasználása 0.5 százalékkal.
—- a horganyzott acéllemez felhasznál-ása 4.0 százalékkal,
— az ötvözött és ötvözetlen húzott, hántolt és csiszolt acélrúd felhasznál-ása 2.0 szá—
' zalé'kkal
növekedett évente átlagosan, amiben feltehetően közrejátszott az egyes gyártmá—
ny—ok faljlagos acéllfelhasználásának csökkenése és a rk—ö-nnyűt-émelk felhasználásá- nalk fokozódása is.
Melegen hengerelt acélból a gépipar felhasználása 715—794000 tonna körül alakult az évek során, ami közel fele az ipar felhasználásának, a másik fele a kohászat saját felhasználása továbbmegzmunkálási célból. A melegen hengerelt acél'készterméke'k telihasznrá'lásából a gépiparon belül a gépek és gépi berendezé—
selk gyártása alágazat vállalatai kb. 50 százalékkal. mintegy 20—22 százalékban a közlekedési eszközök gyártása alágazat vállalatai, mintegy 17—20 százalékban a fémtömegcikk-ipar vállalatai részesedtek. A villamosipari gépek és készülékek gyártása alágazat vállalatai-nak felhasznál—ása 8 százalék körüli. A rendelkezés-
re álló hengerelt acél 2—4 százalékát a híradás- és vákiu-wmteahenillcai ipar. illetve
a műszeripar használta fel.Az iparban felhasznált horganyzott acéllemez mennyiségéből a gépipar 66,7 száz—alélklka'l részesedett. mig a melegen hengerelt acélcső felhaszn—állása —— a gép- ipar .mellett - jelentős a bányászatban és a kohászatban is.
A hidegen megmunkált vaskorhászati termékek közül a hidegen hengerelt, ötvözetlen aeélszalog felhasználása 45,6 százalékkal. hidegen vont alcléllaső fel- haszn—álása pedig 62.8 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban. Az ipar ren-
A GÉPIPAR NNYAGFELHAASZJNALÁSA 571
delikeziésére álló, hidegen megmunkált va'sskOih-ászati termékek csaknem teljes meny- nyiségét a gépipar használja fel.
Az alru'miniiuxmik-ahiászat tenmékei közül jelentős mennyiségű a gépirparban tel- h'aszinált hengerelt alusmínirum lemez és szalag. 1974-ben 23400 tonnát haszxniá'l—
taik fel. 8790 tonnával többet. mint 1968—ban. A sajtolt és húzott aluminium termék felhasználása pedig közel 37 000 tonna volt 1974-ben, amely több (mint (kétszerese az 1968. évi felih—asznuálxáisna'k. így a termelés értékének egységére vetítve mindtkét anyagcsoport fe'llhfasz*nálásávn—alk mennyisége növekedett.
A színeslfémikohiászati tenmékeik felhasználása a gépiparlban meglehetősen változ—atos képet mutat. A termelés értékének egységére vetített felhasználásuk a vizsgált években csökkenő tendenciát jelez, 1974-ben némi növekedéssel.
7. tábla
A gépipar egymillió forint termelési értékére jutó színesfém-felhasználás
(Kilggmmm) ,,
1968. 6970. 49172. 1973. 1974.
Anyag _,
évben
Hengerelt, sajtolt és húzott rwézlteriméik 204 168 147 163 172 Hengerelt. saj-tolt és húzott sárgaréz-
termék . . . . . . . . . . . 121 115 96 96 105
Ólom . . . . . . . . . . . . 80 65 71 59 60
Ön . . . . . . . . . . . . . 10 10 4 4 4
A gépipar arnyagffelllhaszniálásáxn'ark költségeiben mind az energiahordozók, mind a fontosabb alapanyagok arányra csölklkent 1974-ben a korábbi évekhez hasonlítva.
E *két alapvető anyagaseport részesedésének csökkenése abból adódik, hogy a gépipari vállal-atolk termelési együttműködése a vizsgált időszakban jelentősen megnövekedett. Utralrnuinik kell arra, hogy az lepari számviteli gy—alkarllatban anyag- ként (anyagköltségként) szerepel minden anyag és félfke'sztenmék, amelyet a fel- h'asz—ná'ló más vállalattól vásárolt, és amelyet beépitett, illetve felhaszn—ált saját tenme'ikeibe. Az alkatrészeket, részterméfkeket előállító vállla'l'ato'k kibocsátása a—nyalglfellhaszn—álá'sként jelentkezik a tová-'blbifelrhaszn—á'ló vagy végterméket kibo—
* cs—átó vállalatoknál. lgy az ágazati szintű termelés értékében, valamint az anyag- felfhalsználás költségeiben a termelési lkoopenáció kiszélesítése hialimozódiást, sőt egyes esetekben többszörös h—alimozódvást jelent.
A jövő útja a gépiparlban a termelési együttműködés kiszélesítése. Fontos- sága alapvető, mert együtt jár a termelés szalkositásával. amely meghatározója lehet az optimális mértékű sorozatnagyságnvalk vagy a töimeggyáirtvás'nak. és ezen keresztül a gépipar hatékonysága és gazdaságos—sárga jelentősen növelhető.
Jelenleg a gépipar tenmelési együttműködésen alapuló legjelentősebb prog—
ramja a köz'útiijármű-program. Ennek teljesítése — a kooperáció növekedésének beszámításával -— a gépipar ainya—gtelvhasznválási költségei-nek több mint 16 szó—
ralék-át tette ki 1974—ben.
AZ ANYAiGFELlHASZlNÁLÁS VIZSGÁLATA AZ 1972. ÉVI ÁKM ALAPJÁN
Az eddig tárgyalt statiszti'kai mutatószámok alapján vizsgált anyagi-gényes- ség. továbbá a felhasznált anyagok mennyisége és értéke nem tájékoztat abban a fontos kérdésben, hogy milyen arányú a kiülYEölldi eredetű anyagok felhaszná-
572 DEAlKY GYURGYlNÉ — NÉMETH LÁSZLÓ lása; továbbá abban sem, hogy mekkora a közvetetten felhasznált anyagok ará—
nya az anyagtellhasználás'ban. A gépi—par fejlesztése szempontjából igen jelentős annak tisztázása, hogy az anyagigényhez mérten mekkora az importany-agigénye.
a felhasználás végső fázisába—n és a közvetlen any-aigtelhasználásiban egyaránt.
E kérdés megközelítése során az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlegének ada- tait vettük igénybe. A gépipar alágazatoisnak kibocsátása az alágaza—taikfban köz—
vetlenül felhasznált. külföldről behozott anyagokon túlmenően a korábbi tenme—
lési frázisok iimportainyagafelhasz'nál—ását is tartalmazza.
8. tábla
A gépipar alógazatainak behozataiból származó anyagfelhasználása az 1972. évi AKM alapján
(százalék)
Közvetlen A száz forint írmpontanyag- végső felhasz- felhasználás a
nálás import- bruttó nemzeti anyag-tartalma tenmelés
százalékában Ailágazart
Gépek és gépi berendezések gyár-
tása . . . . . . . . . . . 22,1 10,2
Közlekedési eszköz—ök gyártása . . 25,2 10,1 Villamosipari gépek és készülékek
gyártása . . . . . . . . . 26. 5 '! (Ló
Híradós— és vákuumtec-hn-ik—ai ipar . 232 13.8
Műszeripar. . . 20,8 HD
Fémtömegc—iikik-ipa—lr. . . 25,2 11.7
Gépipar 23,8 11,0
Az 1972. évi ágazati kapcsolato—k mérlege adatainak alapján meg—állapít—
ható, hogy a gépipar a'lávgazataiibain igen jelentős az előző tenmelési fázisolkból átvitt. külföldi eredetű anyagok aránya, és az esetek többségében meghaladja a közvetlen irmportainyag-ifelhasználás arányát. A gépipar egészében a végső tel- haisznál—ás importanyag-ta'rta'lm—a a közvetlen iimporttelxhasz'ná'lás 116 százaléka.
A felhasznált kültöldi eredetű anyaguk jelentős hányadát a szocialista orsz—á- gakból, elsősorban a Szovjetunióból szerezzük be, de nem elhanyagolható a tőkés
piacról származó anyagok aránya sem.
A gépiiparlbain felhasznált importanyagolk szocialista országból származó ará—
nya a'lágazatonkéfnt eltérő, például a gépek és gépi berend-ezések gyártása al- áigazatb-arn és a közlekedési eszközök gyártása alágazatblan 57—57 százalék, a hír—
adrás— és váikvu'u'mteahnikai iparban 37_ százalék volt. Az import—anyagok felhasználá—
sán kívül igen jelentős a gépipar közvetlen lhazaianyagatelihasz-n—á'lása is. 1972—ben a gépek és gépi berendezések gyártása alágazatban 477 százalék. a közlekedési
eszközök gyártása a'lágazatbain 60,4 százalék, a villamosipari gépek és készülékek
gyárt—ása al-á'gazatlban 55,8 százalék, a híradás- és válkuwmtecíhni—kai iparban 41,7 százalék, a műszerirpar'ban 40,1 százalék, a fémtöme-gciikk—iiipanban 49.0 százalék volt a közvetlenül felhasznált hazai anyag—ork aránya a bruttó nemzeti termelés szá—zalékába—n, amely a gépipar átlagában 50,9 százalékos arányt eredményezett. A közvetlen hazaianyug-felhasználáson túl, az előző termelési f-ázisoikíból sz-á'nma'zó hazaiianyag-rfelhasználásnalk is igen nagy jelentősége van a gépipar alágazatai- ban.
A GEPIPAR AlNYAGFELHAiSZlNALÁSA
573
9. tábla
A száz forint bruttó nemzeti termelésre, illetve végső felhasználásra iutó közvetlen és közvetett hazaianyag-felhasználás a gépíparban
és alágazataíban az 1972. évi AKM alapián*
(forint) V
, , _ Kohá— Gép— Építő" l Vegy— Könnyű- Alágazat (anyagfelhasználás) 35321? vmit; szam ipar! airgcfrsi; IPGI'I ipar!
termék energia ——
termék
, l ;
Gépek és gépi berendezések gyártása ' _l
közvetlen . . . . . . . . . . O,4 1.0 14,2 16,1 0.5 2.6 1.8
közvet—ett . . . . . . . . . . . 2.4 1.5 8.9 5,9 0.7 2.9 2,3 Közlekedési eszközök gyártása . .
közvetlen . . . . . . . . . . 0.5 1.3 11,1 30,6 0.4 4.0 2.0
közvetett . . . . . . . . . . . 2,8 2,0 11,'l 112 0.9 4.2 3.4
Villamosipari gépek és készülékek gyár—
társa ,
közvetlen . . . . . . . . . . O,8 _ 1.4 16.3 16,4 1.6 6.3 2.4
közvetett . . . . . . . . . . . 3,0 2,4 99 6.0 0.9 4.3 2.8
Híradás- és vákuumtechnikai ipar . m
közvetlen . . . . . . . . . . 0.6 0.9 3.8 18,4 'l,1 2.2 2.7
közvetett . . . . . . . . . . . 1.5 'l,2 4.3 5.7 0.8 2.6 2.4 Műszeripar
köz—vetlen . . . . . . . . . . 0.3 1.0 5.3 124 1.0 5.1 3.7
közvetett . . . 1.8 1,3 4.8 4.1 0.6 2.8 3.0
Fémmöm—egaikk-ipar
közvetlen 0.5 1,4 17,4 12,3 0.6 4.0 2.9
közvetett . 2.9 2,0 9.1 52 0.8 3.3 2.6
Giépivpar
közvetlen . . . . . . . . . . 0.5 1.2 12.1 19.11 O,8 3.9 2.6
közvetett . . . * 2.5
1.6 8.4 7.1 0.9 3.3 3.2
' Anyagfelhasználás ágazati hovatartozás szerint.
A lfelhasz—nált anyagok összetétele általában al-ágazaxton-kéwnt eltérő. az alap—
vető tenmelési protiltól, a tenmékszenkezet változásától és a műszaki fej'lettségtől függően. Ezzel kapcsolatosan az egyes alágazatolldban az ainyiagitelshaSZInuálás szer-
kezete a következő roukOvnvonásolklkal jellemezhető.
A gépipar alágazataitban a közvetlenül felhasznált hazai anyagaik jelentős részét az ágazat profiljába tartozó anyagaik (résztermékek. alllkatrészelk) alkotják.
Az ágazaton belül kialakult kooperációs kapcsolataik mélységét — és ezzel ösz-
szefüxggés-ben a felhasznált anyagok touv—ábwbgyűrűződő hatás-át -— többek között az is érzékelteti, hogy az értékesítés jelentős hányada a saját ágazaton belül reali- zálódtik.
A termékszerkezet korszerűsítése, a nagy bonyolultságú. igen nagy számú a'l- katrészből, részegységből álló és több alágazatban magas műszaki színvonalat képviselő gyártmányok saját erőivel történő előállítása mind több vállalat együtt- működését igény'li. A vállalatok közötti koaperációlk el—mélyiülését a hatékonyság emelésének igénye. a nemzetközi együttműködés fejlődése teszi lehetővé és ki- vánja meg. A kooperációs kapcsolatuk eredményeképpen igen jelentős a közvetve beépítésre kerülő gépipari termékek aránya. A legmagasabb szintű te—nmelésí együttműködés a közlekedési eszközök gyártása alágazat—ra jellemző, (: j-ánmű- progr-aim teljesítésének hatására.
Igen jelentős a kohászati tenmélkelk közvetlen felhasználása a gépek és gépi berendezések gyártása, a közlekedési eszközök gyártása, a villamosipari gépeik
574 DEAJKY GYORGYlNE _ NÉMETH LÁSZLÓ
és készülékek gyártása, továbbá a fémtömegoi-ldk-ipar ral—ágazatban. Ezzel egyide- jűleg igen nagy arányú a kooperációs kapcsolatokon keresztül felhasznált kohá—
szati anyag mennyisége is.
A gépipar a'lágazataii közvetve több Villamos energi—át. bányászati terméket használnak fel, mint a termelés befejező szakaszában. A vegyipari termékek nagy felhasználója a villamosipari gépek és készülékek gyártás-a alágazat mind a ter-
melés végső. mind pedig a begyűrűző szakaszban.
A könnyűipar termékeit nagyobb a-ná-nvban használja fel a hiirradlástedhrnikai
ipar, a műszeripar és a félmtömegcikk-ipar közvetlenül, mlilnt közvetve, az építő- anyag—ipar termékei—nek felhasználása nem túl jelentős arányú a gépipar alága- zataiban.A gépipar termelésének növekedése a fajlagosan csökkenő anylagszüklsléglet ellenére egyre nagyobb volumenű anyag felhasználását igényli. A közú'bilj—ármű- program. amelynek teljesítése a gépipar számára kulcsfontosságú. meglehetősen anyagigényes. A j—árműproguram rendelkezik a megfelelő ipari és anyaglhó'ttérrel.
és az eddigi eredmények alapján egyértelműen megállapítható. hogy mind az ipar.
mind a népgazdaság szempontjából kedvező és sikeres. A szásmeitústea'hnirkaii prog- ram teljesítése inkább jelentős alkatrészbázist és -i-mport-lhelyettesítést igényel, és a programba fektetett (magas színvonalú szellemi munka sokirányú realizálási le- hetőséget igér. Gondolunk itt a sz-álmrítósteahnuikai termékek közös elemeire, ame—
lyek a legkülönbözőbb célú híradástechnika—i termékek sokaságának is alapelemei
lehetnek.
Az elmondottak alapján a magyar gépipar afnyagrfellhaszniálás—ával kapcsolat—
ban a következő összefoglaló megállapítást tehetjük.
A gépipanban'a száz forint tevékenységi értékre jutó any-agfelhaszwn-álá—s leölt—
sége közel 4 forinttal csökkent a vizsgált időszakban. A csökkenés számottevő része a gépipar termelési szenkezeténelk átalakulásából adódik. A termelés jelen- tős bővülésével egyidőben a termékszerkezetben megnövekedett —- ha szerény mér—
tékben is — a magasan kvalifikált szellemi munkát megtestesítő termékek aránya.
Például a sziámítrásteahlni'kai és ügyviteltedhinivklai berendezések részesedése 0.3 szá- zalékról 2.1 százalékra nőtt.
Ez elsősorban azokon a területeken következett be, ahol a fejlődést központi kormányprogram támasztotta alá. és igy koncentralt erőrfornósok igénybevétele vált
lehetővé. )
A mutatószámok alakulását alapvetően befolyásolta a j-árműfprogram teljesi- tése, amely ma már évi 10000 autóbusz és 16000 RÁBA—MAN klözútijvár'mű-motor kibocsátását jelenti. Ez a termelési eredmény nagyszabású nemzetközi és hazai termelési kooperációt igényelt.
Az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlege alapján megállapítható. hogy a
gépipar száz forint végső felhasználásának külföldi eredetű anyag tartalma 23.8
forint, amelyből 11 forint az ágazatban közvetlenül felhasznált behozott anyag értéke. A hazai anyagfellhasználás szerkezetében döntő szerepe van a termelési együttműködés magas szintjének.Jelenleg a statisztikai adatok nem teszik lehetővé, hogy az egyes termékek fajlagos anyagigényét szélesebb körben megállapítsuk. Közvetett információk azon- baun arra utalnak. hogy e téren — a takarékosabb anyagfellhasznnólós terén is — vannak biztató eredmények.
A GEPIPAR AlNYAGFELHAiSZNALASA
575
Az alkalmazott teahnológiólkbóil —— elsősorban a forigiócsoló technológia igen magas uaróinyrólból —- következtetni lehet arra is. hogy az anyagtalkarélkossóg terén még igen könnyen kialkniózható tairtaliélkoikikal vreindellkezü nlk, de a lehetőségek csak viszonylag költséges reikonstrulkxoiót meglköfvetelő technológiai átall-akítás eredmé-
nyeként hiasznóllhatólk :ki.
PE3lOME
ABTOpbl nccneAylor MaTepHanOÖMKOCTb BeHrepcxoú Mawuuocrpourenbuoű npOMbILU—
nem—iocm Ha OCHOBaHHH cramcmuecunx noxaaareneü " Memorpacneaoro őananca 1972 roAa.
Ha ocnoaam—m cramcmuecxnx noxa3a1'eneü Momno ycrauoamb, Lno :! 1968—1974 rom,:
marepnanoéMKocrb MümuHocrpourenhHoü npommmneuuocm coxpamnocu. 3Haumenbhan p.ans coxpamenm nonyueua Ha oCHOBaHMH npeoőpasoaanus c'rpykrypm npousaoncraa ma—
mnuocrponrenbuoü npOMblLuneHHOCTH. Tax, acrpym'ype nponsaoncraa aoapocna norm us—
uenuü, Bonnomawmux a ceőe BbICOKOKBanl—icpuunpoaaHHbiű yMC'reeHm—Aü prn. 3To nai-lenne Haőmonanou, e nepaylo ouepenb :; Tex oőnacmx, rAe paaawrmo cnocoőcraoaann nem-pana—
Hble npaamenhcmennble nporpaMMbl passwrun. npercraauawue aosMomnocn. Ang KOI-I- uempauuu cpencm.
Pewaromee annal—me Ha cpopMuposai-me nouazareneü ouasano Bbll'iOnHeHHe nporpaMMbl s oőnacm TpchnopTHoro maumuocrpoenuz, crpaamee peanbuocrmo őnaronapsi wupoxoü oreuecraeunoü " memAyHapoAl—ioü npousaoncreennoü Koonepaunn.
Ha ocuoaanuu Memorpacneaoro őananca 1972 rona MOMHO ycraHosmb, uto Ha 100 cpo—
pnmoa KoHeuHoro norpeőnem—m mamunocrpomenbuoü npomuwneunocm npnxogmcn HM—
nopTHle marepuanos : paaMepe 23,8 tpopumos, az nem CTOHMOCTb Henocpegcraenuo nor—
peőnéHHblx B orpacnu HMI'lOpTHbIX marepuanos pasHa 11 (papai-nam.
,B oreuecraeHHoú crpynrype marepnaansix pacxonoa pemaioman pont, nanaAnemuT BbiCOKOMY yposmo npouaaoncraenuoro uoonepnpoaanm.
SUMMARY
The authors ii-nvesrtiigaite the material iintensity of the Hungarian eng'i—nee—ring industry on the basis ori statistical i-ndicia'tors (and of the 1972 input—output table.
The statistical i'ndioators deimonstra'te a decrease of the material intensiity of engineer- í—ng industry between 1968 and 1974. A c—onsideralble part of the decrease is the result of a change in the product pattern ot enigriineening windusstry. N—amely, the proportion of pro- ducts representing higihly auuoliiified intel'lvectwal work hos risen. T(his tenden'cy could be mainly observed in fields where the development was supported by central government pro- grams. tihius concentrated resources were available.
Tihe development of the iiindiciaitors was deoiisively intl'uenced by the realiz'ati-on of the motor vehicle program through a vast home and international co—opieratiion.
On the basis of the input-output table of 1972 it oan be pointed out. that the im—
ported material content :iin 100 forílnts rinfal use originating in the engineering industry is eaual to 23,8 forinbs from which the value of imported materials used directly in the braincxh comes to 11 forints.
The high level of production co-operatíon has a decisive role in the composition of the home materia-l consumption.
