szült, de a bécsiek nem a piaci árakhoz al- kalmazkodtak. a Magyarországról kiszállított árut felértékelték. a Magyarországra beszól—
litottat pedig leértékelték. Az eltérés közel 50 százalékos volt. már a kibocsátás pilla- natában is, az idő múltával a torzítás to- vább nőtt. Fentiek miatt a vámkódexeuk ada- tai a két kibocsátás közötti időszakra csak volumenindexek készítésére alkalmasak.
másra — mint például külkereskedelmi mér- leg készí—tésére vagy a struktúra elemzésére
— nem. lgy a Bécs által közölt magyar kül—
kereskedelmi aktívum egyik faktora a felér- téke-lésből származó torzítás volt. A korabeli magyar külkereskedelmi statisztika értékelé- se és felhasználása azonban még számtalan
más problémát is felvet.
Dr. Csepinszky Andor, a KSH ny. osztály—
vezetője a gazdasági fejlődés mérésének módszertani problémáiról tartott előadást.
A népgazdaság fejlődésének jellemzésére általában -— és így a gazdaságtörténetben is -— volu—menindexet használ—nak. Közös voná- suk, hogy alkotó elemeik tartalmukat teki—nt- ve heterogének, és ennek megfelelően agg- regálásuk értékben történik, melyhez az ala- pot adó ismérv az úr. A volumenindex—szá- mitásokkal foglalkozó módszertani munká—k általában a ténylegesen működő árrendszer súlyrendszerként való elfogadását magától értetődőnek tekintik.
Az előadás rámutatott arra, hogy a stan- dardizálási eljárásban a ténylegesen műkö- dő árrendszert magától értetődő súlyrend- szerként elfogadni nem szabad. lnclokolt te- hát, hogy a fejlődés jellemzésére szolgáló volumenszámítás ne pontszerű becslést ad—
jon a fejlődés mértékére, hanem célszerűen megválasztott alternativ súlyrendszerek al- kalmazásával a fejlődés mértékét intervallu- mokkal lehessen közelíteni, ahol azok tágas- sága egyben a mutatószám megbízhatósá—
gára is utal. Az elméleti fejtegetéseket a nemzetijövedelem-számitások 1950—1980. évi adatainak felhasználásával szemléltette. ahol kísérlet történt az értéknövekedés felbontá- sára. A vizsgálat eredményei a következők voltak: '
- a tényleges és a számitott árarányok lényegesen eltérnek egymástól;
— az eltérés az 1950 és 1960 közötti időszakban zol! :: legnagyobb. ezt követően fokozatosan csök—
ent;
—- semmilyen közgazdasági megfontolás sem in- dokolta a tényleges árrendszer kitüntetett szerepét:
-- az árarányokban tapasztalható eltérések mér- téke és az egyedi fejlődési viszonyszúmok értéke kö- zött a korreláltsa'g pozitív és erős volt;
— a tényleges árrendszer mint súlyrendszer egy—
értelműen gyorsítja :: volumenindexek dinamikáját, annak mértéke számszerűen meghatározható.
Ezt a tényt a fejlődés megítélésekor nem, szabad figyelmen kívül hagyni sem időbeli sem nemzetközi tér—beli összehasonilitásoknál, A vándorülés munkáját a Szakcsoport so- ros elnöke dr. Marton Ádám értékelte. Rá—
mutatott arra. hogy az elhangzott értékes—
előadások, kutatási beszámolók sok új adat—
tal gazdagították a résztvevők ismereteit Érdeke—s. tanulságos információkkal szolgá—l- tak a Győr-Sopron megye. illetve Győr város társadalmi—gazdasági helyzetéről, múltjáról elhangzott előadások. A vándorü—lés sikeré—
hez ez alkalommal is hozzájárultak a társ—
intézmények munkatársainak beszámolói ku- tatási eredményekről. valamint az MKT Győr-Sopron megyei Szervezete. valamint a KSH Győr-Sopron megyei lguazgatósága ve—
zetőségének, dolgozóinak szervezői közremű- ködése. Hangoztatta, hogy a Szakcsoport számít a fiatal statisztikusok tevékeny részvé-_
telére a közös munkában. Megemlítette. hogy az érdeklődésre tekintettel érdemesnek lát- szik a korábbi gyakorlat felelevenítése: is- mét be kellene vezetni a vándorülések közöt- ti előadóüléseket. Végül emlékeztetett arra, hogy 1987-ben lesz 25 éve a Szakcsoport megalapításának. Kérte a Szakcsoport tag—
jainak segítségét a negyedszázados munka értékeléséhez, a nevezetes évforduló megün- nepléséhez.
A vándorülés dr. Ollé Lajosnak a Szakasz—
tály elnökének zárszavával ért véget. Me - köszönte a szakcsoport leköszönő elnöskénegk, dr. Harsányi Lászlónak az elnökségben vég- zett munkáját, majd sor került az elnökség kiegészítésére. A résztvevők az elnökség tag"- jává választották dr. Fekete Gyulát, a Köz- gazdasági főosztály statisztikai tanácsosát.
A szakcsoport vezetősége ez idő szerint:
dr. Marton Ádám, dr. Faragó Tamás. dr. Fe- kete Gyula, titkár: Laczka Sándorné. ' '
AZ lPARSTATlSZTlKAl ÉS UZEMGAZDASÁGl SZEKClÓ XV. VÁNDORULESE
DR. MOLNÁRFI TIBOR
A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának lparstatisztikai és üzemgazdasági Szekciója XV. Vándorülését (INFO '86) 1986. május 20—21-én Zalaeger- szegen tartotta mintegy félezer résztvevővel.
A Vándorülés ,,A vállalatvezetési formák és szervezeti változások tapasztalatai —- az in- formációs rendszer fejlesztése" kérdéseit vi—
tatta meg. Az ülésszak szervezésében a Sta- tisztikai Szakosztály, továbbá az MKT Zala
SZEMLE
1029
megyei Szervezete mellett az MKT Kereske- delmi Szakosztálya is részt vett. A témavá- lasztást a vállalatvezetésben megjelenő új szervezeti formák és szervezeti változások in- dokolták. A szervezeti változások közeljö- vőben időszerű napi feladatai indokolták, hogy a Vándorülés statisztikai. közgazdasági előadásait jogi és pénzügyi tanulmányok is színesítsék. Ezúttal a szokásosnál nagyobb teret kaptak a szervezetfejlesztés múltbeli ta- pasztalatait, valamint a jövőre vonatkozó döntéseket, ajánlásokat és elképzeléseketis—
mertető előadások.
A Vándorülés nyitóülésének elnökségében Nyitrai Ferencné dr., a közgazdaságtudo- mány doktora. államtitkár, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke, —— aki egyben betöl- tötte az ülésszak elnöki tisztségét is —, dr.
Karvalr'ts Ferenc. az MSZMP Zala megyei Bizottság első titkára, az ülésszak társelnö- ke, Újvári Sándor, Zala megye Tanácsának elnöke. dr. Medgyessy Péter pénzügyminisz—
ter—helyettes, dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhelyettes. Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Végvári Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal elnök—
helyettese mellett helyet foglaltak a rendező szervek vezetőségi tagjai, meghívott vendé- gei és előadói.
Nyitrai Ferencné dr. megnyitó és üdvözlő szavai után a megyei vezetés tájékoztatóját és köszöntőjét dr. Karvalits Ferenc tartotta.
Utalt arra. hogy a Zala megyében élő 310000 ember 250 — zömében apró -— településen és 5 városban él. A megyében három tájegy- ség: Örség. Göcsej és Hetés található. A ko- rábbi elszigeteltség után a vidéket ma sok- színű ipar, gyorsan előrehaladó urbanizáció, élénk, a hagyományokat ápoló kultúra jel- lemzi. Ma a megye gazdaságilag közepesen fejlettnek mondható, eléggé szélsőséges - fejlett és elmaradt —- kategóriába tartozó te—
rületekkel. Ezt jól mutatja az. hogy a megye körülbelül 40 százaléknyi területe (93 tele—
pülés) gazdaságilag elmaradott kategóriába sorolható. Ezek után érthető, hogy a megye vezetőségének egyik legfontosabb feladata volt a fejlesztés és ezzel a megyei népesség- megtartó képességének növelése. Ma már a megye népessége nem fogy, és erre számí- tanak a kilencvenes években is. Zala megye ma aprófalvas térség, ahol csak sajátos ösz- szevonásokkal teremthető életképes szolgál- tatási és igazgatási rendszer. A jelenleg ki- alakult településszerkezet szerint Zala öt vá- rosában él a megye lakosságának mintegy a fele (49,5%). A jövőben ez a szerkezet megmarad azzal a természetes változással, miszerint a városi körzetek és a mikrokör- zetek központjában a lakosság növekedése várható, fogyás pedig csak a megye 17—100 főnél kisebb lélekszámú, elzárt településein következhet be.
A megye gazdasági életére 1937-től az olajbányászat nyomta rá a bélyegét. az ipar többi ágazatának fejlődését az utóbbi 20 év eredményei alapozták meg. A megye ipari termelése az ország ipari termelésének va- lamivel több mint 3 százalékát teszi ki. Ezen belül azonban igen jelentős a konfekció-, az izzólámpa- és a kályhacsempe-ipar. A tag—
lalkoztatottak 20 százaléka a mezőgazdaság- ban dolgozik. Jelentősek voltak az idegen—
forgalmat növelő beruházások, tőként Keszt- helyen, Hévízen, Zalakaroson: ma már egy év alatt 17000 férőhellyel 2—2,5 millió ven—
déget fogadhatnak.
Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter-he- lyettes előadásának címe ,.A gazdaságirányí- tási rendszer továbbfejlesztése - a szervezeti struktúra korszerűsítése" volt. (Az előadás teljes szövegét lásd a jelen számban, a 941—
948. oldalakon.)
Dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhe- lyettes ,,A vállalati szervezet továbbfejleszté- sének jogi kérdései" c. előadásában (: jog—
nak a gazdasági viszonyok továbbfejleszté—
sében betöltött szerepéből indult ki. Utalt ar- ra. hogy a jog kényszerítő ereje szorosan összefügg a jognak megfelelő és azzal egy- bevágó gazdasági környezet kényszerítő ere- jével. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban a jognak együtt kell léteznie a megfelelő gaz- dasági környezettel. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik fontos célját abban lehet megjelölni. hogy egyér- telműen és intézményesen különüljön el a gazdálkodás és a gazdaságirányítás szférá—
ja. szűnjön meg e kettő egybefonódása. Az a tapasztalat, hogy csökken a gazdaság ha- tékonysága. ha keverednek az irányítási és a gazdálkodási feladatok, hiszen e kettőnek az érdekei különbözhetnek. Például a gaz—
dálkodó szervek magatartását a jövedelem- érdekeltség szabja meg. zavaró lehet tehát, ha vezetésükben olyan emberek döntenek.
akiknek a döntését nem befolyásolja jövede- lemérdekeltségük. anyagi érdekeik. Ezért az új vezetési formában működő állami vállala—
toknál a vállalati tanács vagy a vállalati köz- gyűlés hozza a döntést, a vállalati terv, az ár- és üzletpolitika. a leányvállalat létesí—
tése stb. kérdésében.
Ezt követően az előadó az új önigazga- tási formák bevezetése során felmerülő problémákkal foglalkozott. így például fel—
vetődött, hogy a vállalati tanács a dolgozók érdekképviseleti szerve-e (az üzemi demok- rácia formája is) vagy csak a vállalat szak—
mai irányító testülete?
Sajátos problémát rejt magában a törvé—
nyességi felügyelet gyakorlása. Az alapítói jog helyébe lépő törvényességi felügyelet ugyanis magában rejti annak veszélyét, hogy informálisan irányítássá válthat. Ha csak azt kérik számon, hogy a vállalati működés tör-
vényes legyen, akkor az említett veszély nem következik be. Ha azonban a gazdaságos—
sági, hatékonysági követelményeket is a tőr- vényességi felügyelet kéri számon, akkor fennáll a vállalati önállóság elsorvadásának a veszélye. Az előadó felhívta a figyelmet ar- ra, hogy a központi gazdaságirányitás szer- vezetének a kialakítása még korántsem le- zárt folyamat. Különösen szembeötlő az. hogy a felügyeleti formák (például a piacfelügye- let és az ágazati irányítás) között igen nagy az átfedés. Elvi és gyakorlati tisztázásra vár a közöttük levő párhuzamosságoknak a megszüntetése és a felügyeleti formáknak az elvi alapon történő kialakítása. E területről néhány ellentmondásra is felhívta a figyel- met. lgy például nem megnyugtatóan tisz- tázott a törvényességi felügyelet tartalma és a más formákhoz való viszonya. Hiszen a funkcionális irányítás és ellenőrzés keretében a minisztériumok lényegében törvényességi felügyeletet végeznek. De törvényességi fel- ügyeletet végeznek a különféle hatóságok, amikor a vállalatok pénzügyi tevékenységét.
ármunkáját. energiagazdálkodását stb. to- vább ellenőrzik.
Vita folyik a funkcionális és az ágazati irányítás elhatárolásáról is. Ismeretes, hogy az ágazati irányítás mai formája az új gaz—
dasági mechanizmussal együtt fejlődött ki.
tulajdonképpen annak a terméke. és az az igény szülte, hogy ne a közvetlen szervezeti kapcsolat határozza meg a gazdasági mi- nisztérium illetékességét. hanem a tevékeny- sége terjedjen ki az adott népgazdasági ágazat egészére, függetlenül a gazdálkodó szervezetek szervezeti hovatartozásától. Az ágazati irányítás elvileg is mint tevékenység-
irányitás alakult ki. ennek ellenére ez (: tő—
rekvés, ez a követelmény a mai napig nem járt sikerrel. Az előadó annak a véleményé- nek adott hangot. hogy az ágazati irányítás- ban is egyre inkább az adott terület gazda—
ságpolitikai célkitűzéseit, fejlesztési elképze—
léseit kimunkálá és ezt érvényesítő közgaz- dasági munkánok. másodszor pedig a jog- szabályi előírásokat érvényesítő és a hatósá—
gi eljárásokban megnyilvánuló tevékenység- irányításnak kell előtérbe kerülnie. A gaz- daságirányítási rendszer reformja keretében meg kellett vizsgálni azt is, hogy vállalati struktúránk mennyiben felel meg a gazda- ságosság és a hatékonyság követelményé- nek, Véleménye szerint a kérdés nem úgy vetődik fel, hogy melyik a hatékonyabb, jobb szervezeti modell: a kisüzem vagy a nagy- üzem. Ma már nem tagadható a nagyüzemi termelés fölénye, mégis az a gondunk. hogy szervezeti struktúránk egyoldalúságát —- ame- lyet többek között a kis— és középüzemek hiánya is jelez — megszüntessük, Ezt eddig kétirányú munkával végeztük el: egyrészt konkrét szervezeti intézkedésekkel. másrészt
olyan általános jellegű jogszabályoknak a kidolgozásával, amelyeknek eredményekép—
pen új vállalati és vállalkozási kisszövetkeze—
tek, leányvállalat. gazdaság munkaközösség, szakcsoport formák jöttek, jöhettek létre. A jogszabályalkotói munka még ma sem ért véget. A jogi szeméiyiség nélküli társaságok területén jelentős korszerűsítés valósult meg az elmúlt évben. így például a gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok, amelyek közös név alatt működnek, lehető—
séget kaptak arra. hogy önállóan szerezze—
nek tulajdont és önállóan álljanak perben.
A szakcsoportokra vonatkozó jogszabályok—
nak a felülvizsgálata folyamatban van. le—
lenleg folyik a társulásokrál szóló szabályok áttekintése. Elképzelések szerint arra kell tö- rekedni. hogy valamennyi társulás szerveze- tére. működésére és állami felügyeletére egységes törvényszintű szabályozás jöjjön létre, ideértve a társulás mellett a részvény—
társaságokat és a korlátolt felelősségű tór- sulásokat is, ezzel lehetővé válna. hogy a kereskedelmi törvények több mint 110 éves rendelkezéseit hatályon kívül helyezzük. Az újraszabályozás során meg kell vizsgálni a belföldi társulásokra vonatkozó rendelkezés, seket is abból a szempontból, hogy milyen társulási formák válnak feleslegessé. Úgy 'tű—
nik. hogy például a betéti társulási formát
— amennyiben a korlátolt felelősségű társa- ságot alkalmazhatóvá tesszük belföldi kap- csolatokra is — el kell hagyni a társulási jog- ból. Eldöntendő kérdés. hogy részvénytársa- ság, korlátolt felelősségű társaság mennyi- ben legyen nyitott a magántőke számára. A részvénytársaság tekintetében az a kérdés.
hogy vásárolhat—e magánszemély részvényt.
Véleménye szerint ez a kérdés már azzal el- dőlt, hogy a kötvényvásárlást lehetővé tet—
tük. hiszen a kötvény és a részvény között jogilag nincs lényeges eltérés.
Az előadó kifejtette véleményét a vállalat eszközeire, a vállalat tulajdonára vonatkozó fejlesztési és jogszabályalkotási kérdésekről is. Annak a véleményének adott hangot.
hogy a vállalati önállóság nem lehet teljes akkor, hogyha nem teljes körű a vállalatnak a felelőssége a tulajdonában. kezelésében levő vagyon felett.
Befejezésül szólt a vállalatok megszűné—
sének szabadságáról. Utalt arra a követel- ményre, amely szerint a működőképtelen. a csak veszteségesen termelő gazdálkodó szer- vezeteket ne tartsák mesterségesen életben.
A felelősségi rendszer is csak akkor lehet zárt.
ha a vállalatnak a helytállási kötelezettsége kiterjed egész vagyonára. valamennyi ingó- és ingatlan eszközére, és ebből szükségsze—
rűen következik az, hogy a gazdálkodó szer- vezetek felszámolására vonatkozá rendelke—
zéseket is végre meg kell alkotni. Meg kell alkotni az ún. csődtörvényt. Persze az a fe-
SZEMLE
1031,szültségek forrása is lehet. Számolni kell az- zal. hogy a felszámolás sokakban, közössé—
gekben a biztonság elvének a feladását. en- nek az érzetét keltheti.
Nyitrai Ferencné dr. előadásának címe .,A szervezeti és tevékenységi megfigyelés kor- szerűsítése" volt. Az előadást a Statisztikai Szemle 1986. évi 7. szóma (669—680. old.) közölte.
A második napon, május 21-én három Szekcióban folytatódott az ülésszak.
Az !. ipari Szekció elnöke Szabó Károly. a Zala megyei Tanács elnökhelyettese volt. A közel háromszáz résztvevő elsőnek Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárnak (az ülés társelnökének és vitavezetőjének) elő- adását hallgatta meg. Előadásánok címe ,,Az új vállalatvezetési formák szervezésének és működésének tapasztalatai az iparban" volt.
Az előadó az alábbi fontosabb témakörök- re tért ki:
— a gazdaságirányítási rendszer továbbfejiesztése.
— a szervezés időszakának folyamata és tapaszta- latai.
— a működés időszakának folyamata és tapaszta- tatai.
— információ—fejlesztés és —korszerűsítés.
Az ipar szervezeti rendszerének korszerűsí- tése érdekében alapvetően a kifejezetten pi- acorientált horizontális termékszerkezetű vál- lalatoknál, továbbá a kapacitásősszhanggal nem rendelkező vertikális, vegyes termelésű szerkezetű vállalatoknál végezték a szerve- zetek felülvizsgálatát. és támogatták a szer- vezeti (külső) kezdeményezéseket, összesen mintegy 103 vállalat esetében. A vállalatok közül 36 vállalat 45 belső, elkülönült szer—
vezeti egysége jelentette be önállósulási szándékát, és ezekből 19 vállalat szerepelt az lpari Minisztérium szervezeti felülvizsgála- tában is. A hozott szervezeti döntéseket rö- viden így foglalta össze: a szervezeti felül- vizsgálatbo bevont vállalatok közül — az elő- adás napjáig —— 18 vállalat 21 leányvállalatot, az Ipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatokat tekintve pedig 70 leányvállalatot alapítottak. Jellemző az az adat is, hogy az önállósulási kezdeményezés alapján túlnyo- mórészt január 1-i hatállyal 15 vállalatból 31 új vólloiat létesült. Az iparvállalatok új vezetési formákra való áttérésének előkészí- tése és végrehajtása az ipar területén végül is 327 vállalatot érint, amelyekből vezetési formák szerint államigazgatási felügyelet alatt maradt 58, önkormányzat szerinti ve—
zetésre jelölt 269 vállalat. Ez utóbbi 269-ből vállalati tanács látja el a vállalat általános vezetését 216 vállalatnál, közgyűlés, illetve küldöttgyűlés 53 vállalatnál. Előreláthatólag az áttérés után a vállalatok 80 százaléka önkormányzati vezetési formákat alkalmaz.
Ilyen vállalatban dolgozik majd a fogialkoz- tatottak 60 százaléka, és ezekben a vállala—
tokban állítják elő a termelési érték felét, a bruttó eszközérték 40 százalékával.
Az előadás ezt követően ismertette a vál- lalatok új vezetési formába történő besorolá- sának történetét. a vállalatok reagálását a javasolt formákra, a vállalatok új szervezeti és működési szabályzatának kidolgozása so- rán jelentkezett problémákat, a személyzeti munka menetét stb., majd rátért a működés tapasztalatainak ismertetésére, különös tekin- tettel a vállalati tanácsok munkájára.
Befejezésül az előadó foglalkozott az in- formációfejlesztéssel, illetve —korszerűsítéssel.
Felhívta a figyelmet arra. hogy a begyűjtött és feldolgozott adatokból évközi és éves adattárakat állítanak össze, amelyeket a vál- laiatok rendelkezésére bocsátanak. Ezek elő- segítik a vállalatok gazdasági vezetőinek megalapozott döntéshozatalát. a vállalatok közötti összehasonlításokat.
Végezetül ismertette az ipar tárcaszinten tervezett VIDEOTEX rendszerű információs
hálózatának fő feladatait.
Deák János, az Ipari Minisztérium főosz- tályvezető—helyettese .,A vállalatok belső irá- nyítási és érdekeltségi rendszerének korsze- rűsítése" cimű előadásában a vállalati bel- ső irányításról szólt. Véleménye szerint az új vállalatvezetési formák — kellő idő után — elősegítik majd a belső irányítási rendszer fejlesztését. Kétségtelen azonban, hogy ma még kevés idő telt el a bevezetés óta. az értékelések során óvatosnak kell lenni. a leg- több esetben további tapasztalatok szüksé- gesek a helyes áttekintéshez. Utalt arra. hogy elvi szinten, a szakemberek között általá- nosan elfogadott nézet szerint az emberi erőforrás népgazdaságunkban felértékelő- dött. Nem túlzás —- mondotta —, hogy ha azt állítjuk: az innováció hatékonysága az em- beri erőforrás hasznosításától függ. Szüksé- ges annak az álláspontnak az általános el—
terjesztése, hogy a rugalmasság függ a vál- lalati belső irányítási rendszer rugalmassá—
gáto'l. a makroszintű rugalmasság a mikro- szférák rugalmas struktúrájától. Ezt követően ismertette az utóbbi 15 évben hozott. ezt elő- segítő intézkedések történetét. Emlékeztetett az 1971-ben kiadott, a munka— és üzemszer- vezésről szóló kormányhatározatban foglal- takra. Kistért az 1977. évi vállalati törvényre, amely az igazgatók kötelességei között ki- emelt feladatként említette meg a vállalati belső irányítási és érdekeltségi rendszer fa—
lyamatos fejlesztését. 1979-ben a gazdaság- irányítási rendszer átfogó fejlesztése érdeké—
ben megalakult Koordináciős Bizottság kü—
lön tematikában rögzítette azoknak a nagy- vállalatoknak a körét, melyben az ágazati minisztériumoknak a problémákat vizsgálni- uk kellett. Ennek ellenére az 1982-ben ho- zott minisztertanácsi határozat értelmében elvégzett elemzés negatívan értékelte az
eredményeket. Megállapították, hogy túlsok funkció összpontosul a vállalati központok- ban. nem kielégítő a vállalatok egységeinek önállósága. A vállalati belső irányítási rend—
szert a naturáliák értékelésén alapuló terv- olku—mechanizmus jellemzi. A vállalatok gaz- dasági egységeinek eredményei, ráfordításai nem ismeretesek, az érdekviszonyok háttérbe szorulnak stb. az alapvetően nem vállalati, hanem a vállalatokat körbefogó ún. környe—
zeti okok miatt. Ekkor, 1982-ben terjedtek el a kisvállalkozási formák. Lendületesebb letta vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése.
megindult a decentralizálás, megjelentek a leányvállalati szervezetek stb. Ezt követte az 50 nagyvállalat belső irányítási rendszerének fejlesztését felmérő vizsgálat, illetve 1985- 1986-ban az új vezetési formák bevezetése.
Ezt követően az előadó kifejtette a jelenleg kialakult -— olykor negatív —- helyzet okait és a változtatásra irányuló erőfeszítéseket segí- tő és hátráltató tényezőket, vázolta a jövő- ben várható új helyzetet.
A két egymással összefüggő és egymást kiegészítő előadást Tornyos Ferencnek, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár igazgatójá- nak és Mészáros Józsefnek, az Alumínium- ipari Gépgyár igazgatójának korreferátuma követte.
Az ipari Szekcióban hangzott el Nyers Jó- zsefnek, a KSH lparstatisztikai főosztály ve- zetőjének ,,A kisszervezetek helye és szere- pe az iparban" című tanulmánya. melynek átdolgozott változatát a Statisztikai Szemle 1986. évi 8—9. száma (781—799. old.) közli.
Az ülésszakon elhangzott előadásokhoz to- vábbi két korreferátum kapcsolódott ,,A szer- vezési struktúra és a vállalatvezetési torma változása" címmel. Az első korreferátumot Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója. a másodikat Katz Ervin, a FÉKON Ruházati Vállalat vezérigazgatója
tartotta.
Az Építőipari Szekció Szűcs Endre építés- ügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes el- nökletével ülésezett. A szekcióban öt elő- adás hangzott el.
Szűcs Endre ,,Az új vállalatvezetési formák szervezésének és működésének tapasztalatai az építő. és építőanyag-iparban" című elő—
adásában az új vállalatvezetési forma beve—
zetésének tapasztalatait ismertette.
Nagy Ervin, az Építőipari és Városfejlesz- tési Minisztérium osztályvezetője előadását ,,Az országos építőipar tevékenységi, lét- szám— és szervezeti struktúrájának változá- sai" cimmel tartotta meg. melyben összegez—
te az építőipar elmúlt 35 évben megfigyelhe—
tő átalakulásának alapvető tendenciáit.
Staud Gábor, a Csőszerelőipari Vállalat vezérigazgatója .,A belső szervezeti korsze- rűsítés vállalati tapasztalatai" cimű előadá—
sában ismertette a Csőszerelőipari Vállalat fejlesztési tapasztalatait.
Dr. Gáti Jenő, az Alba Regia Állami Épí-
tőipari Vállalat gazdasági vezérigazgató-the- lyettesének előadása ,,A kis- és belső vál- lalkozások szerepe a vállalati gazdálkodás- ban" cimmel hangzott el.
Dudás János, a Központi Statisztikai Hiva- tal főosztályvezetője ,,Az építőipari kisszer—
vezetek fejlődése és információs rendszere"
cimmel tartott előadást. (Az előadást lásd a Statisztikai Szemle jel—en számában. a 949—
960. oldalakon.)
A Kereskedelmi Szekció ülésének elnöke Végvári Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, a vita vezetője pedig Budai Beniamin, a Belkereskedelmí Minisztérium főosztályvezetője volt. A Szekció ülésén az elnöki bevezetőt dr. Schagrin Tamásnak, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályveze- tőjének az ..Új szervezeti, irányítási, és mű—
ködési formák a belkereskedelem—ben" cimű előadása követte. Ehhez kapcsolódott dr.
Herner Ernőnek, a Belkereskedelmi Miniszté- rium főosztályvezetÖAhelyettesének korreferá- .tuma ,,A korszerű hálózati irányítási formák eddigi tapasztalatai" cimmel. Dr. Muszbek Mihály, a SKÁLA-COOP gazdasági igazga- tója ,,Az áruháztól a kereskedőházig" cimű előadásában mutatta be az utóbbi évek ér- tékesítési hálózatának fejlődését, majd Kő- röshegyí Gábor. az lBUSZ RT főosztályvezető- je ,,A számitástechnikai eszközökkel támo- gatott vállalati információs rendszer az IBUSZ RT-nél" cimmel taglalta a korszerű adatgyűjtési, adattárolási és elemzési munka területén elért eredményeket és a feltárt
problémákat.
MAGYAR SZAKlRODALOM
DR. BODNÁR PÁL:
TERMELÉSIRANYITÁSI MODELLEK
időszerű gazdaságirónyitási kérdések. 1985. 2—3.
sz. PRODINFORM Műszaki Tanácsadó Vállalat. Bu- dapest. 1985. 204 old.
A tudományos élet területén a XX. század egyik legjelentősebb változása volt a mate-
matikai módszerek erős térhódítása a tár- sadalomtudományokban. ami a közgazda- ságtudományok—ban is végbement. Ebben a folya-matban a tudományos szemlélet, a mód—
szerek, a technikai bázis és a számítástech- nika kialakulásán kivül fontos szerepet ját- szottak azok az igények, amelyek a gazda- sági élet irányításával kapcsolatban merül—
