• Nem Talált Eredményt

Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN"

Copied!
19
0
0

Teljes szövegt

(1)

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia

2011. június

(2)

13. hét

Az oktatás helyzete Magyarországon

Varga Júlia

A népesség legmagasabb iskolai végzettsége Magyarországon

020406080100

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 általános iskola szakmunkás

érettségi felsőfok

020406080100

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 általános iskola szakmunkás

érettségi felsőfok

Forrás: Hablicsek László előreszámítása

(3)

A 20 éves népességből a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya

10152025303540

loweduc

1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000

ev

Forrás: Kertesi-Varga, 2005

(4)

A felsőfokú végzettségűek aránya a 25–64 éves népességből

1015202530

%

1997 1999 2001 2003 2005 2007

Év

Magyarország OECD átlag EU19 átlag

Forrás: OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján

(5)

A felsőfokú végzettségűek aránya

-6 -4 -2 0 2 4

Százalékpont 55-64

45-54 35-44 25-34

Az egyetemi és főiskolai végzettségűek -ISCED5A - arányában mért különbség Magyarország és az OECD és EU19 országok átlaga között

korcsoportonként százalékpont

2007

Magyarország - OECD átlag Magyarország - EU19 átlag

Forrás: OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján

0-10

11

12-14

>14

0-10

11

12-14

>14

-1.5-1-.50

1 2 3 4

8 EU-ország 4 poszt-szocialista ország

IALS teszteredmény a 35-59 éves népességben elvégzett osztályszám szerint Fiatal diplomás=0

Kontroll: apa isk olai végzettsége, városi, bevándorló, anyanyelve eltér, k ulturális szok ás ok

Idosek

Forrás: Köllő János számításai

(6)

0-10

11

12-14

>14

0-10

11

12-14

>14

-1.5-1-.50

1 2 3 4

8 EU-ország 4 poszt-szocialista ország

IALS teszteredmény a 15-34 éves, nem tanuló népességben elvégzett osztályszám szerint Fiatal diplomás=0

Kontroll: apa isk olai végzettsége, városi, bevándorló, anyanyelve eltér, kulturális szok ások

Fiatalok

Forrás: Köllő János számításai

(7)

A 16–65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya, akik a dokumentum típusú szövegértésben 3-as,

4-es, 5-ös szinten végeztek %

0 20 40 60

mean of va r2 C hile

Sz lovénia M agyar ors z ágPor tugália Len gyelor sz ág Egy es ült ÁllamokSv ájc (franc ia) Í rors z ág Sv ájc (német)Kanada Ú j Zéland Egy es ült Kir ály s ágSv ájc (olasz ) Aus zt rália F inno rs zágBelgium N orv égia D ánia C seh Köz társ as ág N émetor sz ág Sv édor sz ág

0 20 40 60

mean of va r2 C hile

Sz lovénia M agyar ors z ágPor tugália Len gyelor sz ág Egy es ült ÁllamokSv ájc (franc ia) Í rors z ág Sv ájc (német)Kanada Ú j Zéland Egy es ült Kir ály s ágSv ájc (olasz ) Aus zt rália F inno rs zágBelgium N orv égia D ánia C seh Köz társ as ág N émetor sz ág Sv édor sz ág

Forrás: OECD IALS adatbázis adatai alapján

(8)

Az iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási ráták változásai Magyarországon

1980–2005

20406080100

1 2 3

Iskolázottság

OE CD -szó rás OE CD+szórá s

Mag ya ro rszág C Z

PL S K

SL O

2 5-64 évesek, OE CD E mp lo ym en t Outlook 2 00 3

Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint

Forrás: Köllő János számításai

.6.7.8.91

Férfiak

.6.7.8.91

Nõk

(9)

Az iskolai végzettség hozama 1986 és 2002

1986.

középiskola szakiskola 0

25 50 75 100 125 150 175 200

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Az iskolában töltött évek Százakos bérkünbség a 0-7 áltanoshoz képest

2002.

szakiskola középiskola

0 25 50 75 100 125 150 175 200

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Az iskolában töltött évek Százakos bérkünbség a 0-7 áltanoshoz képest

Forrás: Kézdi, 2007

6080100120140

Hozam %

2 00 3 2 004 2 005 20 06 20 07 20 08 20 09

É v

F őis k o la - te ljes m int a F őis k ola - 22- 30 év es E gy ete m - te ljes m in ta E g y ete m - 2 2- 30 év es

A fő is k ola i é s e g y ete m i v é gz e tts é g b é rh oz a m a a z é re tts é g ih ez k é pe s t

2 00 3 -2 00 9

Forrás: Varga, 2010

(10)

A szakmunkások keresetének alakulása az életpálya során a középiskolát végzettekhez

képest. 1972, 1982, 1986, 2002

-0.4 -0.3 -0.2 -0.1 0 0.1

20 25 30 35 40 45 50

Kor

Becsült relav bérkünbség

1972 1982 1986 2002

Forrás: Kézdi, 2007

(11)

Mennyit ér a szakmunkás oklevél?

Bérelőny az adott foglalkozási csoportban dolgozó általános iskolát végzettekhez képest, azonos nem, életkor, lakóhely és szektor esetén, 2005, FH Bértarifa-felvétel

0.2.4.6.80.2.4.6.8

Szm Szakk Gimn Felso Szm Szakk Gimn Felso Szm Szakk Gimn Felso

Szm Szakk Gimn Felso Szm Szakk Gimn Felso Szm Szakk Gimn Felso Segédmunkák Összeszerelok, gépkezelok Ipari

Kereskedelmi Szolgáltató Fehérgalléros

Forrás: Köllő János számításai

(12)

A képzést nyújtó vállalatok aránya %, 2001

Forrás: Eurostat, 2002

(13)

A PISA eredmények iskolák közötti és iskolán belüli szórása 2003.

Forrás: PISA 2003

(14)

A szövegértés-pontszámok megoszlása a szakiskolások és középiskolások között a 8.

és 10. évfolyamon

0.01.02.03

200 300 400 500 600 700 800

0.01.02.03

200 300 400 500 600 700 800

Forrás: Hermann-Horn, 2008 (Országos Kompetenciamérés 2006)

8. évfolyam 10. évfolyam

Né me tország A usztria

Belgiu m

Dán ia

Sp anyo lors zá g

Finno rszá g

Fran ciaország Görög ország

M agya ro rszá g

Íro rszág

Izland Ola szorszá g

Let tország Lich ten st ein

Lu xem bu rg

No rvé gia

Hollam dia

Le ng ye lország

P ortug ália

Szlová kia Cseho rszá g

Egyesü lt Királysá g

S védo rszá g

Svájc

Töröko rszá g

51015202530Szegregác

Az o rszá go k sorre nd je a s ze greg áció é s az iskola sze rke zet szele ktivit ása a lap já n, 200 3.

Né me tország A usztria

Belgiu m

Dán ia

Sp anyo lors zá g

Finno rszá g

Fran ciaország Görög ország

M agya ro rszá g

Íro rszág

Izland Ola szorszá g

Let tország Lich ten st ein

Lu xem bu rg

No rvé gia

Hollam dia

Le ng ye lország

P ortug ália

Szlová kia Cseho rszá g

Egyesü lt Királysá g

S védo rszá g

Svájc

Töröko rszá g

51015202530Szegregác

Az o rszá go k sorre nd je a s ze greg áció é s az iskola sze rke zet szele ktivit ása a lap já n, 200 3.

(15)

Az országok sorrendje az iskolarendszer szelektivitása és a szegregáció mértéke

szerint

Germany Austria

Belgium

Denmark

Spain

Finland

France Greece

Hungary

Ireland

Izland Italy

Latvia Lichtenstein

Luxemburg

Norway

Netherlands

Poland

Portugal

Slovenia Czeh Republic

UK

Sweeden

Switzerland

Turkey

0510152025Segregation

0 5 10 15 20 25

Selectivity

Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján

(16)

Szeparációs index (iskolák közötti)

Index of separation between schools (2003)

0.00 0.05 0.10 0.15 0.20 0.25 0.30 0.35 0.40 0.45 0.50

F in la nd No rwa y

Swe de n

Ne w Ze al an d

I ce la ndCa na da

Un it ed Ki ng do m1Swi t ze rl an d

De nma rk

Ru ss ia n Fe de ra ti on

I r el an d

Un it ed St at esNe th er l an ds Po la nd

L ux emb ou rg Po rt ug al Sp ai n

Au st r al i a

J ap an Gr ee ce

I t al y

Ko re a

Cz ec h Re pu bl i c

Ge rma nyBe lg iu m

Au st r ia

Sl ov ak Re pu bl i c

Me xi co

T ur ke y

Hu ng ar y

Index of separation between schools (2003) Index of separation between schools (2003)

0.00 0.05 0.10 0.15 0.20 0.25 0.30 0.35 0.40 0.45 0.50

F in la nd No rwa y

Swe de n

Ne w Ze al an d

I ce la ndCa na da

Un it ed Ki ng do m1Swi t ze rl an d

De nma rk

Ru ss ia n Fe de ra ti on

I r el an d

Un it ed St at esNe th er l an ds Po la nd

L ux emb ou rg Po rt ug al Sp ai n

Au st r al i a

J ap an Gr ee ce

I t al y

Ko re a

Cz ec h Re pu bl i c

Ge rma nyBe lg iu m

Au st r ia

Sl ov ak Re pu bl i c

Me xi co

T ur ke y

Hu ng ar y

Index of separation between schools (2003)

Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján

(17)

Települések közötti egyenlőtlenségek 1 nappali tagozatos diákra jutó iskolai működési kiadás a városok és falvak átlagjövedelem szerinti ötödeiben a 3. ötöd

százalékában

90100110120%

1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005

90100110%

1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005

Forrás: Hermann Zoltán számításai

(18)

A tanári minőség elosztásának egyenlőtlenségei

0 5 10 15 20

Képesítés nélküli fizika tanárok aránya % 4.kvartilis

3. kvartilis 2. kvartilis 1.kvartilis

2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004

Forrás: Varga, 2009

3. kvartilis 2. kvartilis 1.kvartilis

2005 2004 2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004 2007 2006 2005 2004

(19)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat!

Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az

eltecon.hu

honlapon feltüntetett címekre

Ábra

Forrás:  OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján
Forrás:  OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

— A 43 gépipari gyártási ág közül 20 gyártási ág exportra orientáltnak tekint- hető, mivel 1977. évi exportjuknak teljes volumene meghaladja kibocsátásuk 50 szá-

illetve az örökösödési – közöttük a „két ág” által (1617) kö- tött 37 – szerz dések örökös királyságot alapítottak volna akkor a „spanyol ág” eleve

Látható, hogy a tudományos ág esetén történik egy elága- zás. Ez a Hasse-diagramok olvasatában azt jelenti csupán, hogy a tudományos ág ezen alcsoportjának tanulói az oxi-

• Prioritási sorrend meghatározására a legnagyobb társadalmi megtérülési rátájú oktatási szint/program kapjon prioritást. • Tehermegosztási javaslatok az

Cél: az azonos oktatási célú adózási erőfeszítést kifejtő helyhatóságoknak legalább az átlagos 1 tanulóra jutó források álljanak

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén.. az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Bértábla szerinti bér Egyensúlyi bér matematika tanár. Egyensúlyi bér

Minden tanári jellemzőre, tulajdonságra kontrollálunk, anélkül, hogy megmérnénk őket – feltéve, hogy ezek időben változatlanok.. A.: Education