STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A GEPIPAR TERMELÉSI
ES EXPORTSZERKEZETE 1977-BEN
DEÁKY GYÖRGYNÉ — NÉMETH LÁSZLÓ
A gépipar jelentőségét alapvetően meghatározza, hogy termelőtevékenysége során nemcsak hasznosítja a műszaki haladás eredményeit. hanem elsősorban hor—
dozója a tudományos—technikai haladásnak. A gépiparban előállított termékek kor-
szerűsége döntő befolyást gyakorol az ipar és más termelőágak termelésének tech- nológiai szintjére, és hatással van a lakossági fogyasztás szinvonalára is. Régóta hangoztatott tény, hogy a gépipari termékek iránt a fogyasztói követelmények mind- inkább növekednek, akár az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság vagy a többi ter- melő-, illetve nem termelőág igényeinek. akár a lakosság szükségleteinek kielégíté-sét szolgálják.
Az európai országok gépiparának szerepét. külkereskedelmi forgalmát döntően befolyásolta az évek során kialakult és egyre nagyobb méretűvé váló. országok kö- zötti termelési együttműködés és szakosodás is. Ezzel egyidejűleg a hagyományos
gépexportőrök mellé a viszonylag fejlett gépiparral, de csak korlátozott hazai felve-
vőpiaccal rendelkező kisebb országok is csatlakoztak.
A magyar népgazdaságban — csakúgy, mint a gazdasági fejlettség különböző fokán álló európai országok nemzetgazdaságában — kiemelkedő jelentőségű a gép-
ipar szerepe mind a hazai ellátás. mind az export tekintetében.
Hazánk gépipari termelésének általában mintegy egyharmada kerül kivitelre, amelynek 85—88 százalékát szocialista országokba exportáljuk.
Gépiparunk termelésében és külkereskedelmi forgalmában tehát meghatározó a szocialista piac felvevő készsége. Gépipari termékeink legnagyobb vásárlója a
Szovjetunió.
A jelenlegi külkereskedelmi gyakorlatnak megfelelően a szocialista országokba irányuló gépkivitelünk nagysága nagymértékben az ugyanonnan származó gépbe- hozatal függvénye. Igy tehát a szocialista országok piacán az azonos technikai szin—
vonalú és lényegében azonos célokat szolgáló gépforgalom a döntő. A végtermék- szemléletű gépforgalom mellett az utóbbi években kezd erőteljesebben kibontakozni a szocialista országok gépipari nemzetközi termelési együttműködése, a termékek
szakosított termelése.
A magyar gépipari termékek technikai szinvonala, versenyképességének némely hiányossága és számos történelmileg kialakult hátrányos körülmény következtében a tőkés piacokon e termékek kereslete nem kielégítő. Meg kell azonban jegyezni, hogy
a gépipar minden meglevő problémájával együtt a magyar népgazdaság vivő ága-
zata. az exportképesség növelése. a dollár irányból származó import kiváltása leg-inkább ebben az! ágazatban képzelhető el.
Az ötödik ötéves terv célkitűzése —— de már a negyedik ötéves terv egyik fő kö-
vetelménye is — az volt a gépiparral szemben, hogy bővítse az igényes piacokon ér- tékesíthető termékek körét, növelje piacainak számát, hogy a növekvő nyersanyag-importot a gépipari termékek exportja ellensúlyozni tudja.
A gépipar termelésének növekedésével a gépipari termékek minősége és kor-
szerűsége iránti követelmények is megnőttek a világpiacon. szocialista és tőkés vi- szonylatban egyaránt. Emellett számolnunk kell az értékesítési feltételek rosszabbo—dásával is, ami még a régen bevezetett, jó üzleti hírnévnek örvendő gépipari termé- keket is sújtja.
A tőkés világpiac bizonyos dekonjunkturális időszaka. amelyet lényegében az
1973. évi kőolajár—robbanás. majd ezt követően más fontos nyersanyagok áránakemelkedése, és végül általános áremelkedés követett, a beruházói és fogyasztói vá-
sárlások csökkenését is okozta, és ez a folyamat tartósnak ígérkezik. igy a gépipari termékek exportja lendületes növekedése ellenére sem érte el az elvárt -— egyébként igen feszített — szintet az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában. 1977-ben a szocialista gépipar termelőtevékenységének értéke meghaladta a 190 milliárd fo- rintot, amely 1975—höz képest 128 százalékos volumennövekedést jelent. A termelő- tevékenységhez felhasznált anyagféleségek értéke a termelési költségeknek 74,5, a termékkibocsátás értékének 65,9 százalékát tette ki.Közelítő számításaink szerint 1977—ben a gépipar anyagfelhasználásában az
energiahordozók aránya mintegy 4, a kohászati termékeké 27, míg a gépipari to-
vábbfelhasználásra szánt alkatrészeké és részegységeké 44 százalék volt.
A mérlegbeszámolók adatai szerint 1977-ben a gépipar nettó árbevételében a rubel irányú export 269, a dollár irányú export 8,5 százalékot képviselt.
A gépipari termékek exportja, amelynek túlnyomó többsége az állami gépipar vállalataitól származott, 1977-ben az ipari termékek exportjának 41,7. a népgazda-
ság teljes exportjának 37,7 százalékát tette ki.
A gépipari termékek termelésének és exportjának növekedésével a struktúra változása nem tartott lépést, a gépipari termékek dollár irányú kivitelének szerkezete a régi, tradicionális irányban fejlődött, a progresszív gyártási ágak — mint például a számítás— és irányítástechnika — kivitele még mindig jelentéktelen. Az értékesítési nehézségek a világpiaci bevezetésre váró új termékeknél még fokozottabban jelent- keznek. Ezzel egyidejűleg néhány tradicionális, de eladható gépipari termék előál—
lítása a takarékos gazdálkodás követelményeinek nem mindenben felel meg.
Az exportképesség növelésének egyetlen lehetősége: azonos mennyiségű nyers- anyag felhasználásával jobb minőségű, korszerű gépipari termékek előállítása a már bevezetett gyártmánycsaládokon belül, ami a szelektív és következetes iparpo—
litikai koncepciónak megfelelően a gazdaságtalan termelés gyors visszaszorításával, a minden piacon értékesíthető gépipari termékek termelésének gazdaságossá téte- lével oldható meg. Ezzel természetesen szűkülne a szükségletekhez viszonyítva az előállított gépipari termékek spektruma. ami sürgetően szükségessé tenné a ter- melési együttműködés kiszélesítését nemzetközi és hazai vonatkozásban egyaránt.
A gépipar tevékenysége a jelenleg érvényben levő gyártási ágankénti felosztás szerint 49 — azon belül 43 termelő és 6 javító — gyártási ágra oszlik.
Az állami iparvállalatoktól származó, kibocsátott gépipari termékek a gépipar
termelő gyártási ágainak tevékenysége szerint kerültek felosztásra. Hasonló módon készült csoportosítás a gépipari termékek rubel és nem rubel irányú exportjából kü-lön-külön.
A termelő gyártási ágakat a melléjük rendelt termékek kibocsátási értékének nagysága szerint sorba rendezve az 1. tábla szemlélteti. '
A GÉPIPAR 679
1. tábla
Az állami iparvállalatok 1977. évi gépipari termelésének és exportjának aránya
A termék- és A rubel ] A dollár
alkatrész-
kibocsátús viszonylatű termék- és alkatrészexport
Gyártási ág megosz- , megosz— , megosz-
nagysága lása nagysaga lása nagysaga iása szerint! (száza- szerinti (száza- szerinti (száza- sorrend lék) sorrend lék) sorrend lék)
Autóbusz—, tehergépkocsi- és dömper-
gyártás . 1. 23.8 1. 33.4 1. 13.1
Ipari híradástechnikai termékek gyár-
tása . . . 2. 5.3— 2.v 9.4 14. 2.9
Egyéb gépekés géprészek gyártása. 3. 4,3 4. 6,4 9. 3.8
Mezőgazdasági gépek gyártása . . 4. 4,2 3. 7.1 24. 1.3
ipari villamos berendezések és készülé-
kek gyártása . . . 5. 4.1 22. 0,9 22. 1.3
Híradástechnikai alkatrészek gyártása. 6. 3.3 8. 2.5 4. 4.3
Szerelvények gyártása. . . . 7. 3.1 28. 0.6 11. 3.3
Fémszerkezetek gyártása. . 8. 3,1 32. 0.4 20. 1,7
Közhasználatú fémtömegcikkek gyártá—
sa . . . 9. 3,'l 19. 1.1 8. 3.9
Kábelgyártás . 10. 2.9 25. 0.8 12. 3.1
Számítástechnikai gépek és berendezé-
sek gyártása . 11. 2.5 5. 4.1 37. O,3
Anyagmozgató gépek gyártása 12. 2,5 17. 1,3 19. 2.2
Mérőműszerek és eszközök gyártása 13. 2,5 6. M) 17. 2.5
Nehézipari gépek gyártása. 14. 2.4 9. 2.4 15. 2.8
Villamos forgógépek és transzformáto-
rok gyártása 15. 2,3 24. 0.8 6. 4.2
Szivattyúk. kompresszorok. légállapot- szabályozók és hűtőberendezések
gyártása . . 16. 2.3 15. 1,6 27. 1.1
Híradástechnikai közszükségleti cikkek
gyártása . 17. 2.2 21. 0,9 13. 2.9
Villamos közszükségleti cikkek gyártása 18. 2,1 33. 0.4 7. 4.0
lrányítástechnikai termékek és berende-
zések gyártása 19. 2.1 7. 2.7 29. 1.1
Vasútijármű--gyártás . . 20. 2.0 10. 2.2 3. 4,6
Vákuumtechnikai termékek gyártása . 21. 2.0 23. 0.8 2. 10.4
Szerszámgépgyártás 22. 1.7 12. 2,1 5. 4,2
Belsőégésű stabilmotorok, erőgépek. -
kazánok gyártása . . 3. 1,6 26. 0.8 18. 2,2
Orvosiműszer--gyártás . . 24. 1,5 16. 1.6 16. 2.8
Fém csomagoló eszközök gyártása . 25. 1.3 34 0.4 26. 1.2
Kézi- és gépszerszámgyártás 26. 1.3 36. 0,3 21. 1,6
Hajógyártás . 27r 1.0 11. 2.2 28. 1.1
Villamos cikkek gyártása közúti gépjár-
műhöz . . . 28, 1.0 27. 0.7 40. 0.1
Tra ktorgyá rtás . 29. 0.9 39. 0.1 25. 1,2
Vegyipari gépgyártás . 30. 0.9 13 2.0 30. 1.0
Élelmiszeripari gépgyártás . 31. 0.8 14. 1.6 10. 3.8
Csapágygyártás . . 32. 0.7 35. 0.4 32. 0.8
Kereskedelmi és csomagológépek gyár-
tása . . . . . . . 33 0.7 18. 1.2 38. 0.2
Csavargyártás . . 34. GJ 41. 0,0 42. 0.1
Egyéb ipari fémtömegcikkek gyártása . 35. 0.7 40. 0.1 34. 0.7 Ugyviteltechnikai gépek és berendezé-
sek gyártása . . . . 36.
0.6 20. 1,0 31. 1.0
(A tábla folytatása a következő oldalon.)
(Folytatás)
A termék— és A rubel ! A dollár
alkatrész—
kibocsátás viszonylatú termék- és alkatrészexport
GYá'tÚSl 69 megosz- , megosz— me osz-
nagysága lása nagysaga lása nagysága . ,a
szerint! (száza- szerinti (szóza_ szerint! (száza—
sorrend lék) sorrend lék) sorrend lék)
Tartályok gyártása . . . 37. 0.6 38. 0.1 41. 0.1
Ékszergyártás . . . 38. 0.5 42. 0.0 33. 0.8 Látszerészeti és optikai eszközök gyár-
tása . . . 39. 0,4 29. O,5 36. 0.4
Egyéb fel nem sorolt közlekedési eszkö-
zök gyártása . . . 40. O,3 37. 0.2 43. —
Kerékpárgyártás . . . 41. 0,3 43. 0.0 23. 1.3
Laboratóriumi eszközök gyártása . . . 42. 0.2 /31. 0.4 39. 0.1 Építőipari gépek gyártása . . . 43. 0.2 30. O,5 35. 0.5
Összesen 100,0
100,0 100,0
A gépipar gyártási ágai között a korábbi évekhez hasonlóan — mind a termék-
kibocsátásban, mind az exportban — az ,,Autóbusz-, tehergépkocsi- és dömpergyár—
tás" képviseli a legnagyobb volument. A gépipari termékek kibocsátásában 24. a gépipari termékek dollár irányú exportjában 13 százalékkal vett részt 1977-ben. A gyártási ági tevékenységen 39000 főt foglalkoztattak, és az igénybe vett termelő—
berendezések bruttó értéke 6 milliárd forint volt, ami elérte a gépipari termelő— és javítótevékenységhez felhasznált összes gép- és berendezésállomány értékének 13 százalékát.
A gyártási ág termékkibocsátásának lendületes növekedése nem járt együtt a dollár irányú kivitel növekedésével, ami nem érte el 1975. évi szintjét. A csökkenés
a késztermékek és részegységek exportjában következett be. míg a gyártási ághoz
tartozó - háttéripari jellegű —- gyártási és pótalkatrészek dollár irányú kivitele közel20 százalékkal növekedett 1975-höz képest.
A gyártási ághoz tartozó késztermékek közül 1977-ben
— mintegy 1000 darab Diesel üzemű közúti járműmotor.
— a svéd—magyar nemzetközi termelési együttműködés keretében közel 400 darab külön—
böző méretű benzin és Diesel üzemű autóbusz,
— több mint 400 darab autóbuszfelépitmény-garnitűra.
—- továbbá 700 darab autóbusz, tehergépkocsi, nyergesvontató
került dollár irányú értékesitésre, futóművek és alvázak exportja mellett.
A közúti gépjárművek alkatrészeinek dollár irányú kivitele mintegy 40 nem szo- cialista országba irányult.
A gépipari termékek és alkatrészek kibocsátásában a második legnagyobb gyár—
tási ág az ,,lpari híradástechnikai termékek gyártása" annak ellenére. hogy részese- dése csak 5.3 százalékos. ami jóval alatta marad a nagyság szerinti sorrendben első gyártási ág kibocsátási arányának. A professzionális híradástechnikai termé-
kek igen jelentős része (77 százaléka) exportra kerül, túlnyomó többségében rubel
irányba. A dollár viszonylatú kivitel e gyártási ág termékeiből nem túlzottan jelentős, lényegében mikrohullámú berendezésekből és kisebb mértékben átviteltechnikaiberendezésekből áll.
A gépipari termékek 1977. évi állami ipar szintű kibocsátásában a 4 százalékos
részesedést az említetteken túl az ,.Egyéb gépek és géprészek gyártása". a ..Mező-
A GÉPIPAR 681
gazdasági gépek gyártása", továbbá az ,,lpari villamos berendezések és készülékek gyártása" gyártási ágakhoz tartozó termékek értéke haladta meg.
Az ..Egyéb gépek és géprészek gyártása" a gépipar kevésbé homogén gyártási ágai közé tartozik. Mind a rubel, mind a dollár relációjú kivitel igen jelentős és sokrétű. Az 1977. évi dollár kivitelben a gyártási ág legnagyobb volument képviselő
terméke a vákuumtechnikai gépexport volt. A gyártási ág dollár exportjának egyne- gyedét a könnyűipari gépek és alkatrészek kivitele tette ki.Mezőgazdasági gépgyártásunk 70 százaléka külföldön kerül értékesítésre, azon belül is elsősorban szocialista piacokon talál vevőre. A dollár irányú kivitel 1977-ben jelentéktelen volt.
Az ,,lpari villamos berendezések és készülékek gyártása" ág termékei elsősor-
ban hazai háttéripari kibocsátásként szolgálnak, a kibocsátásból alig több mint 10 százalék kerül exportra.Az 1. tábla adatai szerint a gépipari termékkibocsátásban a híradástechnikai
alkatrészek, a szerelvények, a fémszerkezetek és a közhasználatú fémtömegcikkekgyártása ágak részesedése 3 és 4 százalék között van.
A ..Híradástechnikai alkatrészek gyártása" a gépipari termékek dollár irányú exportjában 4.3 százalékos arányt képvisel. amely 895 millió forintos árbevételt — és 1975—höz képest 28 százalékos növekedést — jelent. A kivitel jelentős részét az elekt—
roncsövek exportja tette ki. E termék kiviteli lehetőségeit azonban csak átmenetinek tekinthetjük. mivel az elektroncsővel működő termékek termelése vagy felújítása pe—
rifériálissá vált a világtermelésben. Mint ismeretes. ma már nagy tömegben elterjedt (: tranzisztorok. diódák és integrált áramkörök alkalmazása. a közeljövőt illető hír-
adástechnikai építőelemek gyors ütemű fejlesztéséről nem is beszélve.
A gyártási ághoz tartozó termékek skálája a híradástechnikai alkatrészféleségek sokaságát öleli fel. Emellett azonban a termelési és kiviteli szétaprózottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a gépipari vállalatok általában nem szakosodtak megfe—
lelő mértékben valamely termékféleség nagytömegű előállítására és értékesítésére.
Ennek oka lehet többek között a gyártási ág termelői felhasználásának tőkés import vonzata, drága nyersanyagok felhasználása. a korszerű technológiai bázis eseten-
kénti hiánya is.
A szerelvények kibocsátásának mintegy egyötödét értékesítik külföldön, na—
gyobbrészt dollár relációban. A gyártási ághoz tartozó termékek kibocsátási szerke- zete jelentősen eltér annak exportszerkezetétől. A kibocsátásban az általános és speciális ipari fémszerelvények, továbbá az egészségügyi fémszerelvények teszik ki a döntő többséget. A gyártási ág dollár kivitelében a legnagyobb arányt a zárak és lakatok. továbbá a kódok exportja képviseli. Meg kell említeni, hogy a dekon- junktúra ellenére a gyártási ág dollárkivitele 1977-ben 31 százalékkal magasabb
volt, mint 1975—ben.
A fémszerkezetek termelése hazai felhasználási célokat szolgál. Az 1977. évi ter- mékkibocsátás 128 százaléka került külföldön értékesitésre, lényegében fele-fele arányban mindkét relációban. A gyártási ág termékeinek magas anyaghányada, a bennük megtestesült kismértékű élőmunka—ráfordítás nem is teszi kívánatossá az ex-
port fokozását.
A ,.Közhasználatú fémtömegcikkek gyártása" gyártási ág dollár irányú kivitele 803 millió forint volt 1977-ben, mintegy 45 százalékkal több, mint 1975-ben.
Tizenkét termelő gyártási ágban a termékkibocsátás értékének aránya 2 és 3
százalék közötti. az állami iparvállalatok gépipari termékkibocsátását lOO-nak véve.
Közülük hat gyártási ág termékkibocsátásában az export aránya meghaladja az 50 százalékot.
2. tábla
A 2—3 százalékos termelési részesedésű gyártási ágakhoz tartozó termékek exportjának 1977. évi mutatószámai
(százalék)
Az export A rubel A dollár
GYáftÖSI 69 Élggéfa? irányú export aránya
tásban az összes exportban
Kábelgyártás . . . 24,1 42,9 57,1
Számitástechnikai gépek ésberendezések gyártása. . . . 66,3 97.4 2.6 Anyagmozgató gépek gyártása . . . 31.8 65,1 34.9 Mérőműszerek és —eszközök gyártása . . . , . . 75,7 83,1 16,9
Nehézipari gépek gyártása . . . 54,3 72,1 27,9
Villamos forgógépek és transzformátorok gyártása . . 35,7 36.1 639 Szivattyúk. kompresszorok. légállapot--szabályozók és hűtőbe-
rendezések gyártása . . . 342 81.5 18,5
Híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása . . . 34,0 49,9 50,1 Villamos közszükségleti cikkek gyártása . . . 32,0 24,4 75,6 lrányítástechnikai termékek és berendezések gyártása. . . 58,1 88.4 11,6 Vasútijármű-g-yártás . . . 73,4 . 59,3 40.7 Vákuumtechnikai termékek gyártása . . . 82.8 19,2 80,8
)
A 2. tábla adataiból kitűnik, hogy a ,,Vákuumtechnikai termékek gyártása" az egyetlen exportra 'orientált gyártási ág. amelynek exportjában a dollárkivitel nagy- sága meghaladja a rubelkivitel nagyságát.
A gépipari termékek dollár irányú kivitelében a ,,Vákuumtechnikai termékek gyártása" gyártási ág 10,4 százalékban részesedett 1977-ben. A kivitel közel 50 szó- zalékkal nőtt 1975-höz képest. A gyártási ág adatai a villamos fényforrások kibocsá- tását és ráfordításait tartalmazzák, amelyek szerint a villamos fényforrások termelése a gépipari termékek 2 százalékát adja, a gyártási ágban foglalkoztatottak'száma 20000 fő. a lekötött gépek és berendezések bruttó értéke 1. 3 milliárd forint.
A táblában szereplő gyártásl ágak közül a .,Villamos közszükségleti cikkek gyár- tása" ág dollár irányú exportja 830 millió forint volt. 332 százalékkal több, mint 1975—ben. A gyártási ág termékei közül a háztartási villamos hűtőszekrény kivitele képviseli a legnagyobb hányadot, de emellett dollár irányban a villamos háztartási tűzhely kivitele is jelentős.
A ,,Villamos forgógépek és transzformátorok gyártása" gyártási ág dollár irányú kivitele 4.2 százalékban részesedik a gépipari termékexport hasonló adatában. A kivitel 1975-höz képest 162 százalékkal csökkent. A gyártási ág dollár irányú export- jában a legfontosabb a transzformátorok, illetve transzformátor állomások kivitele.
A gépipar egy—egy gyártási ágának jelentőségét elsősorban nem termékkibocsá—
tásának nagy volumene adja. Jóllehet csoportosításunk elsőrendűen a volumen nagy- sága szerinti, mégis meg kell említeni, hogy igen nagy hagyományokkal rendelkező gyártási ágak egész sora található az 1—2 százalékos részesedésű termékkibocsátási
sávban, sőt még az alatt is.
A ,.Hajógyártás" kifejezetten exportra orientált. és szinte kizárólagos vevője a Szovjetunió. Néhány év óta megszűnt a tengerihajó-gyártás hazánkban. és azóta elsősorban úszódarukat exportálunk, bár kis számban nehéz olajos kivitelű szibé—
riai belvízi hajókat is értékesitünk.
A ,.Szerszámgépgyártás" exportja 1975-höz képest 16 százalékkal nőtt dollár irányban. A gyártási ág kivitelében az esztergajellegű vas— és fémmegmunkáló gé- pek kivitele dominál.
A GÉPIPAR 683
Az ,,Orvosiműszer-gyártás" ágban a dollár irányú kivitel 70 százalékkal növe-
kedett 1975—höz képest. A gyártási ág termékeit 45—50 fejlett tőkés és fejlődő or—szágban vásárolták meg 1977-ben. Véleményünk szerint az elkövetkezendő időkben
a dollár irányú export árbevétele tovább növelhető. —A 3. táblában szereplő gyártási ágak közül azoknak, amelyeknek exportaránya
nem túl magas (tehát elsősorban a hazai ellátást segítik elő, vagy háttériparul szol- gálnak) a dollár irányú export aránya minden esetben meghaladja a rubelexportarányát.
3. tábla
Az 1—2 százalékos termelési részesedésű gyártási ágakhoz tartozó termékek exportjának 1977. évi mutatószámai
(százalék)
A rubel A dollár
Az'export ___—___
, _ _ , aranya a
GY'J'tGS' 09 kibocsó- irányú export aránya
tásban az összes exportban
Szerszámgépgyártás . . . 79,4 60,6 39,4
Belsőégésű stabil motorok, erőgépek, kazánok gyártása . . 343 47,4 52.6
Orvosiműszer- gyártás . . . ó4,4 64.2 35.8
Fém csomagoló eszközök gyártása . . . 22.8 49.5 50.5 Kézi- és gépszerszámgyórtás . . . 24,0 3ő,'l 63,9
Hajógyártás . . . 97,9 85.8 14.2
Villamos cikkek gyártása közúti gépjárműhöz . . . 26.9 959 4.1
Az 1 százalék alatti termelési részesedésű gyártási ágak közül a termékkibocsá-
tásnak szinte teljes egészét exportálják a vegyipari gépek, az élelmiszeripari gépek, továbbá az építőipari gépek gyártási ágakban, Élelmiszeriparigép-kivitelünk dollár relációban is jelentős, és a gyártási ágak dollárkivitelének nagyságrendjében a 10.helyet foglalja el.
Az 1977. évi termékkibocsátás több mint 85 százaléka került exportra —— főként rubel relációban — a laboratóriumi eszközök és az ügyviteltechnikai gépek és be-
rendezések gyártási ágában.
A ,,Kereskedelmi és csomagológépek gyártása" ág termékkibocsátásának több mint 70 százalékát szocialista piacokon értékesítették a vizsgált évben.
A kerékpárgyártásnak közel 70 százaléka dollár irányú kivitelre kerül. A hazai gyártású kerékpár sok országban ismert és bevezetett termék, vevőköre hosszú évek óta lényegében állandó. Ezzel egyidőben figyelembe kell venni, hogy a kerékpár a közismert környezetszennyeződési, zsúfoltsági és energiakorlátozási problémák
miatt új konjunkturális időszak előtt áll a világon.
A gyártási ágankénti gépipari termelőtevékenységet vizsgálva összefoglalóan több lényeges megállapítást tehetünk.
— Mind a kibocsátásban, mind a rubel, illetve dollár irányú exportban a leg- nagyobb volument az autóbusz-, tehergépkocsi— és dömpergyártás képviselte 1977-
ben.
— A dollár irányú gépipari termékkívitelnek több mint 10 százaléka a vákuum- technikai termékek gyártási ágából származott.
— A 43 gépipari gyártási ág közül 20 gyártási ág exportra orientáltnak tekint- hető, mivel 1977. évi exportjuknak teljes volumene meghaladja kibocsátásuk 50 szá- zalékát.
— Az exportra orientált gyártási ágak közül csak a ..Vákuumtechnikai termékek
gyártása" és a ..Kerékpárgyártás" ágakban haladja meg a dollár irányú export vo-lumene a rubel irányú export volumenét.
— Ebből következően 18 gyártási ágban a korábbi években a kapacitások kiépí- tése eleve a szocialista piacok felvevő készségén és igényességén alapult. A gép- ipari termelő szféra nagy hányada hosszú lejáratú államközi és az azt követő ma- gánjogi szerződésekhez igazítva jött létre. lgy az utóbbi évek egyre növekvő követel- ményeihez, a rugalmasabb üzletkötési módokhoz. az értékesítési nehézségekhez ne—
hezen vagy egyáltalán nem tudott ez ideig alkalmazkodni.
-— 23 gyártási ág termékei elsősorban hazai ellátási célokat szolgálnak, habár kisebb mértékben e gyártási ágak termékeiből is exportálnak. Ezek közül a gyártási
ágak közül 13 olyan, amelynek dollár relációjú kivitele 1977-ben meghaladta a rubel
irányú export értékét.
— Az említett 13 gyártási ág, amelyek a gépipar termékkibocsátásának 25,1, dol-
lár elszámolású kivitelének pedig 30.8 százalékát adták 1977-ben, a gépipar alága- zataiban a következők szerint helyezkedik el:a) a gépek és gépi berendezések ipara alágazatban a gyártási ágak száma 15, ebből 2 gyártási ágban a dollár irányú kivitel hányada meghaladja a rubel irányú kivitel mértékét; , b) a közlekedési eszközök ipara alágazatban a gyártási ágak száma 7, ebből 1 olyan gyártási ág van, amely az emlitett kritériumnak megfelel;
c) a villamosgép- és -készülékipar alágazatban a 6 gyártási ágból 3 gyártási ágban volt nagyobb a dollár irányú export hányada, mint a rubel irányú exporté;
d) a hiradás- és va'kuumtechnikai iparban az 5 gyártási ág közül 1 gyártási ágban na- gyobb a dollár irányú kivitel aránya az összes exportban, mint a rubel irányú kivitelé:
e) a műszeriparban nincs olyan gyártási ág, amelyben a konvertibilis elszámolású export hányada meghaladná a rubel irányú export hasonló adatát:
f) a fémtömegcikk—iparban a csavargyártás kivételével valamennyi gyártási ág abba a kategóriába tartozik, amelynek exportjában a dollár irányú export aránya meghaladja a rubel
elszámolású kivitel arányát.
!
A gépipar tevékenységének és exportstruktúrájának jellemző adatait a bemuta- tott mezzoszintű gyártási ágos adatok szemléletesen érzékeltetik. A dollár irányú ki- vitelben a két domináns gyártási ág kivételével az adatok meglehetősen szétapró- zódó exportpolitikáról tanúskodnak. Az ötödik ötéves tervidőszak hátralevő éveiben hatékony és eredményes gépipari gazdaságpolitikának minden bizonnyal a termék- spektrum szűkítését kell elősegítenie mind a kibocsátásban. mind pedig az export—
ban.
PE3IOME
l'ipoucxonnume c 1973 roga nepemeHbr : Mupoeoü roproane u 3KOHOMHK$ oxazsrearot suauwtanbnoe BnHHHMe Ha CTpYKTypy BeHrepcrcoro BHeLUHeTOpl'OBOI'o oőopo-ra, 3 nepsyio ouepenb : CBHSH c pOCTOM u.er-i Ha csipke u HSMeHeHMeM coomomennü u.eu Ha norpeőu- Teanbie TOBapbl. ABTopbl c ami—i Town sperma npousaognr oősop CprKTypbi npoussoncr- een—mux nono'rpacneü mamunocrpamenwoü npoMbrwneHHocru a 1977 rogy.
OAHa 143 rnaBHbrx ueneycrauosox nnroü nntnnerku cocmm' B TOM, uroőu MELLIHHO- ctpomensnas npommmnem—roctb pacmupnna prr Tosapoa, peanusyeMbix Ha rpeöoeatenb- HbiX pen-max, u'ro noaeonuno Gb! KOMneHCHpOBaTb aospacraioumü MMnopr cupbn. B 1977 rogy mamunocrpoutenbuas npoAyKum naBana 41,7 npoueHTa axcnopra npoMbrumem—iux nsnenuü " 37,7 npoueuta acero axcnopra Benrepcxoro napom-lora xosmfic-raa.
Mawm—iocrpomensnaa AeSITeJ'inOCTb cornacr-ro ,aeücrayrouieMy e Hacrogmee Bpems o-rpacneaomy AGHEHMIO cxnansraaercn ne 49 —- a rom uucne 43 nponssogcraenuerx HOAOT-
pacnei—i n npouaeoncm.
A GEPIPAR
685
,
B nponesoncrae u, Aanee, a couuanucmuecnom, a 'raKme He couuanucmuecxom anc—
nopre Hanőoneumü oöbeM npeAcraannn Bunycx aaroöycoa, rpyaosmcoa u camoceanos.
B 20 nonorpacnnx Ha 3Kcnopr rnaBHblM oőpasoM a aoHy pyőnn nocrynano őonee 50 npoueH-roa nponynunn. B 23 nonorpacnnx nponasogctso cnymnr npemAe Bcero onsne'r- aopenmo oreueC'reeHHux norpeőnocreü, xom u OHH AaiOT npoAyKumo Ha axcnopr.
SUMMARY
The changes in the world market and in the international economy since 1973 have exerted a significant influence on the Hungarian foreign trade structure, mainly in the context of the increase in raw material prices and of the shifts in the price ratíos of consumption goods. The authors review the production structure of the engineering industry in 1977.
One of the main targets of the fifth Five Year Plan concerning the engineering industw consists in widening the (scope of products to be easily disposed of in exigent markets in order to counterbalance the increasing imports of raw materials. The share of exports of en—
gineering industrial products represented 41.7 per cent of exports of the manufacturing in- dustry while 37.7 per cent of the total exports of the national economy.
The activity of the engineering industry is broken down to 49 subgroups of which 43 are productive,
ln the production and in the exports (Rouble and non-Rouble accounts) the highest volume was represented by the autobus. motor truck and dump truck production. More than 50 per cent of the output was exported in more than 20 manufacturing branches. mainly in Rouble account. ln 23 manufacturing branches the output served mainly domestic supply purposes, the export of their products being of lesser importance.
