• Nem Talált Eredményt

-et defendere presto nibis affuturos sedulo. Et que satis jam ipsa Domi- íiatio Vestra Reverendissima intelligit, quam immerito nos lacessat affinis suus,

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "-et defendere presto nibis affuturos sedulo. Et que satis jam ipsa Domi- íiatio Vestra Reverendissima intelligit, quam immerito nos lacessat affinis suus,"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

ADATTÁR 235

-et defendere presto nibis affuturos sedulo. Et que satis jam ipsa Domi- íiatio Vestra Reverendissima intelligit, quam immerito nos lacessat affinis suus, qui ipse, qui palám alienum se appetere affirmat. Est quod inpo- sterum" eadem penas cognitionem nobiscum sentiens omni prorsus com- mertium omnem familiaritatem illius studeat declinare, sic enim et nobis prestabit officium fratris et si ab omni suspicione apud alios liberabit, nihil illi prorsus esse cum nomine violento et raptore. Quod de injurijs per eundem ipsam vicissim queritur, scripsimus ad eos diligentef in hac causa redimus eos monituros nostris parituros. Aderit interim Majestas Regia, quam confidimus eum modum adhibituram, contra inobedientes istos, ut non inpune forte talia siausos ei aliquando sentiant, optamus Domi- nationem Vestram Reverendissimam valere feliciter.

Pbsonij die 23 Julij 1544.

Reverendissime Dominationis vestre bonus fráter

strigonensis manupp.

Utóirat: Fugienda est Dominationis Vestre hujus hominis fami- liaritas ob illud potissimum quia aperte rebellis et inobediens est Regie Majestati.

Czím: Reverendissimo Domino Francisco Thurzo Electo Ecclesie Nittriensis etc. Domino et fratri observandissimo.

(Czímeres vörös viasz pecsét — ép állapotban. Az aláíráson kívül minden idegen kéz írása).

Közli: REXA DEZSŐ.

SINAPIUS JÁNOS EMLÉKSORAI.

Az »Árvavármegyei Csaplovics Könyvtár« kéziratai között egy szép kötésű, vaskos emlékkönyvre akadtam.

Az emlékkönyv Albrecht János Mátyás tulajdona volt, a kiről — daczára annak, hogy e könyv utolsó lapjait családjára (15 gyermekére s két feleségére) vonatkozó jegyzeteknek használta fel — semmiféle köze­

lebbi adatot nem tudok. Vittenczen (Nyitra megyében), Galgóczon, Assa- Kürthön élt — különösen istenfélő férfiú volt. Prágában, Drezdában, Boroszlóban, Wittenbergben fordult meg s mindenhol az 1677-ik esz­

tendőben.

Ez évben egynéhány ismerősétől emléksort kért és kapott. De a négy ujjnyi kötetben csak igen kevés szívből jövő emléksornak adott helyet, sokkal több olyan emléksor van benne, mely nem a szívre, de az — erszényre vonatkozik. A kéziratos könyv néhai possessora úgy látszik, pénzét elhelyezte mindenfelé s azután részletekben kapta vissza.

Ez üzleteknek pontos kimutatását tartalmazza a könyvnek körülbelül egy ötödrésze. így például egy Baro Hellenbach 51 frt 91 krt, Blaho Sámuel

(2)

236 ADATTÁR

beszterczeb anyai százados 28 frtot, egy Fontanj úr 14 frtot, Plusenberg (?) Dorottya báróné 30 birod. tallért stb. stb., vett fel tőle s adott vissza néki interesestől.

E fontos bejegyzések után házi kiadások következnek, melynek végeztével néhány jó pálinka-reczept után az emléksorokat találjuk, E bejegyzések szerzői többi közt a következők: Erdmannus Comes de Redern, Johann, Adam Posakowsky, Andreas a Dembiany Dembinszky, Nob: Polon. Paul Michaelis in Illus. quond. Collég. Eperien. Poes. Orat.

et. Hist. P. P. nunc Religion. Causa Exul; — M. Joh. Fridericus Etelius Poson: Hung: SS. Theol. C.; —- Petrus Sextius dem. Ecclse Evange- licse in libera et Regia Civitate Novisolien. Hung. Montan. Ecclesiast.

nunc Christi Exul. Gabriel Trusius Veterisol. Hung. Philolog. Studios..

Ámde kétségtelenül a legérdekesebb a bejegyzések között, a mely­

nek irodalomtörténeti becse is van az, melyet a hite miatt száműzött magyar író: Sinapius József írt be. Ez így hangzik:

Quis te laesit ita ? ö JESU dulcissima vita!

Pro mundi vitä, tu es crucifixus ita.

Eximio Possessori in Sui memó­

riám cum devota in cursu studio- rum apprecatione apposuit.

Johannes Sinapius quond. Trenchi- nio in Ung. a Sacris nunc Exul

Peregré Dresdee 20 7br 1676 Mp.

E kéziratos könyv e tekintetben irodaimtörténeti s egyháztörténeti becscsel bír s a könyvtárban 18182. szám alatt őrzöm.

REXA DEZSŐ.

CSEREI MIHÁLY ÉLETÉHEZ.

Cserei Mihály alább közlendő levele becses adalék Cserei jellemé­

nek ismeretéhez, egyúttal azonban családi viszonyaira vonatkozólag is.

Az ágostonfalvi jószág, melynek erdeje miatt — a levél tanúsága szerint — Cserei Mihály és öcscse János közt elhidegülés állott be, — régi Cserei birtok, melyet még I. Apaffy Mihály adományozott volt Mihály nagyatyjának Miklósnak »örökös fiúágon.« A birtok több részre szakadt és e miatt tört ki a viszálykodás a tulajdonosok között. Jegyzőkönyvében (közzétette Szádeczky Lajos, Tört. Tár. 1903. 4 8 8 — 8 9 11.) maga Cserei is részle­

tesen foglalkozott az ágostonfalvi ügyekkel.

A levél eredetije a Délmagyarországi tört. társulat levéltárában található B. 1. jelzés alatt.

AMOR«MEUS

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(A továbbiakban: Kemény János Önéletírása); Cserei Mihály: Erdély históriá- ja [1661–1711]. Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Bánkúti Imre,

912 C ASSIOD. “Retinetis, sapientissimi principum, et per legatos nostros et per virum disertissimum Petrum, quem nuper ad nos vestra pietas destinavit, quo

Úgy tűnik, hogy Cserei íráshasználati habitusában, különösen a reprezentációs funkciót szolgáló írásaktusok esetében, rendkí- vül tágan felfogott

Első táblán, belül: Ex libris [Michaelis Cse- rei de Nagi Ajta – Cserei Mihály neve kivakarva] Cui Deus providebit Albae Juliae die 25 Junij A.. Coustau,

Egyébiránt is a ránk maradt források (Cserei Mihály krónika, Inczédi Pál nap lója, Czegei Vass György naplója, Paskó Kristóf diáriuma) és levelezések

Ugyanakkor néhány exegéta a szerzőség kérdésében is elbizonytalanodott a Királyok könyve következő sorait olvasván „Háromezer példabeszédet mondott és

8 1703-ban a kuruc hadakra Erdélyben igen sok jogos panasz merült lel ; egykorú naplókban (Cserei Mihály, Vass György, Briccius Já- nos, stb.) elszomorító leírásokat

Commissarius Eötvös Miklós Uram embere mellé Cserei János és Kolumban István Uraimékat az nemes Gróff Pekri és székely ezrekbül való tiszteket adjungáltam vala. Szolga