A szocialista kiskereskedelem hálózatának fejlődése, 1968–1977

(1)

Á SZOCIALISTA KiSKERESKEDELEM HÁLÓZATÁNAK FEJLÓDÉSE, 1968—1977 *

DR. BÉZi ERZSÉBET

A kiskereskedelem üzletháiózato 1968 és 1977 között számottevően fejlődött. Ez annak volt következménye. hogy a kereskedelem — összhangban a párt és a kor—

mány életszínvonal-politikájával és a középtávú tervelőirányzatoknak megfelelően -—

nagy összegeket fordított a bolt— és vendéglá'tóhálózat bővítésére, korszerűsítésére.

A fejlesztés szükségszerű volt: 1968 és 1977 között'a kiskereskedelem eladási forgal- mának volumene csaknem 80 százalékkal emelkedett, az ipari termelés és az import

bővülése révén növekedett a forgalmazott fogyasztási cikkek választéka is.

A hálózatfejlesztésre a kereskedelem saját erőforrásai, valamint a központi fej—

lesztési hitelek és támogatások nyújtottak fedezetet. A fejlesztés nemcsak új üzletek létesítését jelentette. A kereskedelem törekedett arra, hogy toidaléképítésekkei és bérelt helyiségek igénybevételével is bővítse hálózatát.

1977 végén a lakosság árueiiátásá't a szocialista kiskereskedelem 55 428 üzlete látta el, ebből 36775 egység bolt és 18653 egység vendéglátóhely volt.i Együttes

alapterületük 6.6 millió (ebből a boltoké 3.9 millió) négyzetmétert tett ki. A vizsgált időszakban a boltok száma 5.1, a vendéglátóhelyek száma 142, együttesen 8 szó- zalékkal növekedett, összes alapterületük pedig ennél jóval nagyobb mértékben, kb.

felével (54, illetve 48 százalékkal) gyarapodott. Az alapterület-növekedés összessé- gében igazodott a forgalomnövekedéshez, és megfelelt a tervcéloknak.

A jelentős mennyiségi növekedés reális megítélése számos további kérdés vizs- gálatát igényli. Ezek közül különösen fontos a főbb területek fejlesztésének. a há- lózat strukturális változásának és a teljesítőképességet nagymértékben meghatározó nyitvatartási időalapnak a figyelemmel kísérése. Tekintettel arra, hogy az üzletháló—

zat minden oldalú jellemzése egy tanulmány kereteit meghaladja, bővebben csupán a hálózat szakmai és szektorális összetételével, annak változásával kívánok foglal—

kozni. az egyéb folyamatokat pedig csak röviden ismertetem.

AZ UZLETHÁLÓZAT TERULETl FEJLESZTÉSE, AZ UZLETEK NYITVATARTÁSA

Az 1968—1977. éveket érintő középtávú tervek a hálózatfejlesztést főleg Buda-

pestre és a városokra kívánták összpontosítani. A valóságos fejlesztés ezzel szemben csak részben követte a tervcélokat, mert a főváros üzlethálózatának fejlődése az

* A szocialista kiskereskedelem mellett az országban mintegy 10 800 magánkereskedő is tevékenykedik.

Eladási forgalmunk azonban a teljes kiskereskedelmi forgalomnak csak alig 1 százalékát teszi ki. Kis súlya ellenére a magánkereskedeiem egyes szakmákban - zöldség és gyümölcs, divatáru, használt cikk, trafikáru.

virág 4— nem elhanyagolható kiegészitő szerepet tölt be a lakosság árueilátásóban.

(2)

DR. BEZI: KlSKERESKEDELMI HÁLÓZAT 355

egész időszakban elmaradt a vidéki fejlődés mögött. lgy míg vidéken a bolthálózat

alapterülete 60 százalékkal nőtt (a vidéki városokban a fejlődés ennél jóval nagyobb). Budapesten a növekedés számottevően mérsékeltebb volt (350/0). Egyidejű—

leg a boltok száma a fővárosban 460 egységgel csökkent. vidéken 2200 egységgel gyarapodott. 1977-ben Budapesten tízezer lakosra 3970, vidéken 3630 négyzetméter bolti alapterület jutott, ezen belül a vidéki városok messze a legjobban ellátottak:

itt átlagosan 4500 négyzetméter bolti alapterület jutott tízezer főre. A vendéglátó—

helyeknél a főváros és a vidék közötti különbség sem a növekedési ütem. sem a faj—

lagos mutató tekintetében nem kirívó.

A budapesti bolthálózat terhelését jelentősen fokozza az erős szívóhatás is.

Ennek, valamint a hálózat mérsékelt fejlesztésének következtében 1977-ben Buda—

pesten egy négyzetméter bolti alapterületen mintegy másfélszer akkora forgalmat bonyolítottak le, mint vidéken.

Mind Budapesten, mind vidéken hiányos az új lakótelepek üzletellátottsága.

Különböző szintű határozatok ellenére az új lakótelepek többségében csak jóval

később kerül sor az üzletek megnyitására. mint a lakások átadására. A lemaradást

a kereskedelem ideiglenes létesítményei csak kevéssé tudják pótolni.

Az üzletek nyitvatartása 1960 és 1970 között lényegében a tervek célkitűzései- nek megfelelően alakult. Ebben az időszakban az üzletek nyitvatartási időalapja

— igazodva a vásárlók igényeihez és szem előtt tartva az eszközök minél jobb ki—

használásót — jelentősen bővült. A negyedik ötéves tervidőszakban és azt követően azonban — elsősorban létszámproblémák, illetve a 44 órás munkahét bevezetése miatt —- a nyitvatartási időalap nagymértékben csökkent. E folyamatot jól szemlél—

tetik a műszakszámadatok:

1969-ben a boltok 55,9 százaléka.

1973-ban a boltok 73.0 százaléka.

1976-ban a boltok 782 százaléka

tartott egy műszakban nyitva.

Mivel a nyitvatartási időt elsősorban a záróra előbbrehozatalával csökkentet-

ték. ez hátrányosan érintette a lakosság munka utáni vásárlásait. Rendszeressé vált

— különösen az iparcikk boltokban — a zsúfoltság.

A KISKERESKEDELMI HÁLÓZAT ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA

A bolt- és vendéglátó hálózat az elmúlt évek során több irányú változáson ment keresztül. amiből a legjelentősebb. hogy

— módosult a fenntartó szervek (üzemeltetők) szerinti összetétele. és

—- változások történtek a hálózat szakmánkénti szerkezetében.

A hálózat üzemeltetők szerinti szerkezete

A kiskereskedelmi hálózat üzemeltetők szerinti összetételét különböző folyamatok együttes hatása alakította. E folyamatok közül különösen lényegesek az aláb—

biak.

—A területi korlátok fokozatos megszűnése lehetővé tette. hogy a fogyasztási szövetkezetek — amelyeknek működési területe korábban elsősorban a községekre

terjedt ki - egyre nagyobb teret nyerjenek a városok áruellátósóbon. 1968 és 1977 között a fogyasztási szövetkezetek 900 új boltot — közöttük számos korszerű áruházat,

ABC—áruházat — és mintegy 950 vendéglátó egységet nyitottak.

2.

(3)

356, DR. Bsz: ERZSÉBET

-- Az elmúlt évuzedben jelentőseni bővítették kiskereskedelmi hálózatukati a lakosság ellátását kiegészitő tevékenységként végző mezőgazdasági termelőszövet—

kezetek, állami gazdaságok. iparvállalatok, ipari szövetkezetek. Ebben—a szabályozó rendszer biztosította ösztönzőknek csak—úgy szerepük volt. mint az egyre rugalma—

sabbá váló kereskedelempolitikának. A felsarolt szervezetek 1977 végén kb. 3600 boltot üzemeltettek, kereken 900 egységgel többet, mint 1968-ban.

— Igen jelentős volt a Belkereskedelmi Minisztérium közvetlen felügyelete alá

tartozó, — elsősorban idegenforgalmi célokat szolgáló —- vendéglátó vállalatok há.—

lózatfejlesztése. (1968 és 1977 között e vendéglátó vállalatok hálózata mintegy 800

egységgel bővült.)

— A tanácsi kiskereskedelem boltjainak száma és alapterülete ebben az ido"—

szakban csökken't, vendéglátóvhólózatónak gyarapodása pedig az átlagosnál mér- sékeltebb volt. Ennek következtében a tanár.-si kiskereskedelem bolthálózatáaak sú—

lya a kiskereskedelemben az időszak során mérséklődött. (A tanácsi vállalatok bolt—

hálózatának alapterülete 1968—ban 42—43 százalékát. vendéglátó hálózata 33—34—

szózalékát adta a teljes bolt—, illetve vendéglátó hálózatnak. Súlyarányuk 1977-re 3—4 százalékponttal csökkent.)

Mindezek együttes hatására a szövetkezeti szektor szerepe az üzlethálózatban

és ebből adódóan a lakosság áruellátásában erősödött. .lól szemléltetik ezt az alábbi adatok.

1. tábla

Az üzlethálózat fejlődése szektoronként

A kiskereskedelmi hálózati egységek

' összes alaptíií'lzlííének l lorgalmának

szama alap— * " *****

Szektor területe megoszlása (százalék)

mázsa 1 1977_ben az ma évi 1968. 1977. [ 1968. 1977.

31-én 1 százalékában évben

Bolthálózat

Állami kereskede- ' l ;

lem . . . . . 16930 * 102,5 150,1 ' 52,l l 50.8 67.9 64.0

Szövetkezeti keres— ; i

kedelem . . . 19 845 _ 108,3 1582 47,9 l 492 : 32,1 36,0

összesen 36 775 105,1 ] 154,1 ; 1oo,o [ 1oo,o l 100,o l 100,o

Vendéglátó hálózat

Állami kereskede— i I

lem . . . . . 9425 110.0 146,6 60,0 59,4 662 58.8

Szövetkezeti keres- ! i ]

kedelem . . . 9228 119.0 1502 ; 40.0 40.6 33,8 , 412

Összesen 18653 ] 114,2 1 148,0 ? 1oo,o 1 100,0 ! mao : 1oo,o

A kiskereskedelmi hálózat szakmák szerinti összetétele

Az elmúlt évtizedben sok tekintetben változott a kiskereskedelmi egységek hó- lózatának szakmai szerkezete. Ebben az új létesítéseken kivül a megszűnésekneki az ótalakítósoknak és a szakositásoknak is szerepük volt. A— változás nagy vonalak- ban megfelelt a kereskedelempolitikai elképzeléseknek, és helyes irányban alaki—

totta a hálózat összetételét.

(4)

KISKERESKEDELMI HALÓZAT

357

A hálózat szerkezetének változásában hosszabb idő óta érvényesülő tendencia, hogy a főleg az élelmiszerekre. illetve az iparcikkekre szakosított bolthálózat aránya növekszik, ugyanakkor a vegyesboltok súlya mérséklődik.

2. tábla

A bolthálózat összetételének változása

!

A boltok l A boltok számának A boltok összes

; alapteruletenek

összes

Szakjelleg száma alapterülete megoszlása (százalék)

1977-ben az 1968. évi iga , l 1977" '%S' l 1977'

százalékában .

evben

Élelmiszerboltok . . . . . * 110,5 ' 1625 49,5 [ 524 ; 40,4 ; 426 lparcikkboltok* . . . . . 110.6 — 159,8 33.8 § 35,'ő ' 421 ; 43,7 Vegyesboltok . . . 745 i 113,3 1ó.7 l 12,0 ; 17,5 § 13,7

o-sgz'gsen 105,1 ] 154,1 100,o ( 100,o ! 1oo,o 1 100,0

' Az áruházakkal együtt.

1968 és 1977 között (: vegyesboltok száma több mint 1500 egységgel, egynegye—

dével csökkent. Ebben igen nagy szerepe volt annak. hogy a kereskedelem az el- múlt években fokozottan törekedett a falusi üzlethálózat korszerűsítésére, illetve a korszerűtlen egységek felszámolására. Emellett a hálózat csökkenéséhez az is hoz—

zájárult, hogy az elmúlt években a vegyesboltok jelentős részében profilrendezés következett be. Ezitöbbek között abban nyilvánult meg, hogy az úgynevezett élelmi—

szer jellegű :vegyesboltokból kivonták a nem napi jellegű ruházati és vegyesipar—

cikkek többségét. *Az így bekövetkezett áruösszetétel-változás miatt számos vegyes- boltot élelmiszer—háztartási ü—z-letté minősítettek át. (E folyamatot az 1978, július

1-ével érvénybe lépett 12/1978 (VII. 1.) sz. —- az üzletek működési engedélyéről .és

a szakmai üzletkörökről hozott —— BkM. rendelet feltehetően tovább fogja erősíteni.) 1968 és 1977 között az élelmiszerboltok hálózata 1770 egységgel, az iparcik—

keké 1300 egységgel gyarapodott. A növekedés az élelmiszerboltok és az iparcikk—

boltok hálózatánál megközelítően azonos mértékű volt (az egységek számát tekintve 10. alapterületüket tekintve 60 százalék körüli), jóllehet az iparcikkek —- ezen belül a vegyesi'parcikkek — kiskereskedelmi eladásának növekedése az időszak so-

rán messze meghaladta az élelmiszer—forgalom emelkedését.

Végeredményben a vizsgált időszakban a vegyesboltok hálózatának a teljes bolthálózaton belüli aránya 4—5 százalékponttal csökkent, az élelmiszerboltok, va—

lamint az iparcifkkboltok aránya pedig növekedett.

A) 'Élelmiszerbo'ltok. Az élelmiszerboltok hálózatának fejlődése az elmúlt évti- zedben—említésre méltó jellegzetességgel ment végbe.

Ebben az időszakban — a középtávú tervelőirányzatoknak megfelelően — a kereskedelem egyre nagyobb gondot fordított nagy alapterületű, korszerű egységek, az ABC-áruházak létesítésére. Ennek eredménye, hogy az ABC—áruházak, kisáru—

házak száma 1968 és 1977 között négyszeresére, összes alapterületük—négy és fél—

szeresére nőtt. A létrehozott 530 egy—ség 300 000 négyzetméterrel gyarapította :: napi élelmiszer—. háztartási és vegyircikkek széles skáláját árusító. korszerű üzletek hálóza-

tát, az új létesítmények átlagos egységnyi alapterülete 560 négyzetméter.

(5)

358 DR. BEZl ERZSÉBET

Az ABC—áruházi hálózat fejlesztésének mértékénél lényegesen kisebb volt a

hagyományos vegyes élelmiszerüzletek hálózatának növekedése (az egységek szá—

mát tekintve 18, alapterületüket tekintve 42 százalék).

Az élelmiszer szakbolt hálózat ugyanakkor ebben az időszakban alig gyarapo—

dott. A stagnálás részben az ABC—áruházak kiemelt fejlesztésével függ össze. de

közrejátszott benne az is. hogy az újrla—kótelepek építését megelőző szanálások miatt

számos kis boltot felszámoltak. Több üzletet a korszerűtlen árusítási körülmények miatt szüntetett meg a kereskedelem, de — különösen a fővárosban — létszámhiány

miatt is zártak be élelmiszer szakboltokat. Végeredményben 1977 végén 122—vel kevesebb élelmiszer szakbolt működött. mint 1968-ban. Különösen feltűnő mértékben csökkent — 256 egységgel, 6300 négyzetméterrel — a tejboltok száma és alapterü- lete. jóllehet ezáltal a tej és tejtermékek helyben fogyasztásának lehetősége is mér—

séklődött. Az átlagosnál mérsékeltebb volt a húsbolthálózat. továbbá a zöldség—gyü—

mölcsbolthálózat alapterületének gyarapodása is (20—22%). Jelentősebben csupán a pékáru, valamint a baromfi, tojás, hal, vad szaküzletek hálózata növekedett. 1977.

évi alapterületük közel kétszerese az 1968. évinek.

3. tábla

Az élelmiszerbolt-hálózat összetételének változása

A boltok A boltok számának l A boltok összes

! alapteruletének

Szakjelleg száma alaístzzríisletel megoszlása (százalék)

1977_ben 021968. évi 1968. , 1977. ! 1968. l 1977.

százalékában ,

evben

ABC—áruházak, kisáruházak . ' 396 460 1.1 3.9 a,4 239

Általános élelmiszerboltok . 118 142 45,1 48.1 59 8 52.13

Élelmiszer szakboltok . . . 99 122 53,8 48.0 31 .8 23.8

Ebből:

Tejboltok. . . . . . . 73 82 5.7 3.8 3.5 1. 7

Húsboltok . . . 102 122 19.11 17.8 12.0 9.0

Zöldség—gyümölcsboltok . 95 121 20,4 17,5 12, 9 9.6

Baromfi. tojás, hal. vad

boltok . . . . . . . 121 188 1.6 l 1.7 Ogl (117

Pékáruboltok . . . . . 127 194 4,1 l 4.7

Összesen 111 163 1000 ] 1oo,o ll 1oo,o k 1000

Az élelmiszer szakbolt hálózat stagnálásának problémájához még egy meg—

jegyzés kívánkozik. A lakosság szemszögéből nem közömbös, hogy a napi élelmi—

szercikkeket lakóhelyétől milyen távolságra tudja beszerezni. Mivel az ABC-áruhá—

zak telepítése sok esetben együtt jár a vásárlás helyének távolodásával. végső so- ron az az alapterület—növekedés, amely ennek az üzlettípusnak révén bekövetkezett, bármennyire jelentős, a kis élelmiszer szakboltok hiányát nem minden tekintetben ellensúlyozza.

B) Iparcikk üzletek. A kereskedelem. az irányelveknek megfelelően. az iparcikkboltok hálózatában is a nagy alapterületű. gazdag áruválasztékot nyújtó üzletek ——

elsősorban az áruházak — létesítését szorgalmazta. 1968 és 1977 között az áruházak száma kétszeresére, összes alapterületük megközelítőleg háromszorosára növeke—

dett,

(6)

KlSKERESKEDELMl HÁLÓZAT 359

1977 végén összesen 128 általános és szakosított áruház működött az ország- ban. amelyeknek átlagos összes alapterülete több mint 3000 négyzetméter volt.

Együttes alapterületük és évi forgalmuk a teljes iparcikkbolt—hálózat alapterületének és forgalmának 24 százalékát tette ki.

4. tábla

Az iparcikkboIt—hálózat összetételének változása

A boltok A boltok számának ' A bolw'gössies

alapterületének

Szakjelleg száma alaistsezríislete megoszlása (százalék)

19774)" az 1968.évi 1968. ! 1977. _ ] 1968. [ 1977.

százalékában é

vben

Áruházak . . . . . .' . 223 ! 286 0.8 ( 1,0 15.2 1 239

Ruházati boltok. . . 98 117 209 192 23. 6 18,7

Vegyiáru boltok. . . . 91 107 7,6 6,2 * 9.3 az

Vas-. műszaki, üvegboltok . 112 149 11.7 11,3 ! 24. 3 21.5

Kultúrcikkboltok . . . . . 109 159 18,0 17,6 l 22. 7 229

Gyógyszertárak . . . 100 . , 12,5 11.3 ; . .

Egyéb boltok. . . 155 245 14.3 19.8 ' 4.9 6.8

Tüzelő-. építőanyag—, gázte- l

lepek*. . . . . . . . 106 ! — 1!1.2 13.6 —- -—

Összesen 111 1 150 1oo,o ! 1oo,o 1 100,0 ! 1oo,o

!

' A statisztikai megfigyelés a telepek alapterületére nem terjed ki.

A ruházati boltok hálózatának növekedése az elmúlt időszakban nem volt kielé—

gítő és a lemaradást az áruházfejlesztés sem kompenzálja. 1977 végén kevesebb ru—

házati bolt működött, mint 1968-ban. és a boltok összes alapterületének gyarapo- dása is messze elmaradt az iparcikkbol'tok összességére jellemző átlagtól. Legkirí—

vóbb a méteráruboltok számának (24 egység, 14 százalék) és a cipőboltok számá—

nak (33 egység. 10 százalék) csökkenése. A fejlődés lassú üteme a ruházati szakma számára nagy gondot jelent. Jelenleg a hálózatot többségében a korszerűtlen. kis alapterületű egységek jellemzik. amelyek az áru megfelelő bemutatására alkalmat—

lanok. 1977 végén a ruházati boltok egységnyi elárusító alapterülete 76. összes alap- területe 127 négyzetméter volt. A kis elárusító alapterület fékezi a ruházati forgalom emelkedését.

A vegyiáruboltok száma -— az ABC-áruházak térhódításával összefüggésben ——

1968 és 1977 között 81 egységgel csökkent.

Számukat tekintve az iparcikkboltok átlagánál valamivel nagyobb, alapterüle- tüket tekintve valamivel kisebb fejlődés jellemezte a vas-, műszaki és üvegboltok hálózatát. A kereskedelem szakosítási törekvéseire utal. hogy a fejlődés a szorosab-

ban szakosított üzlettípusokban (vasüzletek, Villamossági üzletek) nagyobb ütemű

volt. mint a vegyesebb profilú boltcsoportokban (vegyes vas- és műszaki boltok: vas—, edény—, üveg-, háztartási üzletek). Az üveg- és porcelánbol'tok száma csökkent, a jár—

mű. járműalkatrész szaküzlet hálózat alapterülete — a keresletalakulás irányának

megfelelően. de a szükségestől elmaradva — növekedett.

A kultúrcikkboltok alapterületének 1969—1977. évi gyarapodása az iparcikküz—

letek átlagának felelt meg (159%). Ezen belül kiemelkedően fejlesztette a kereske-

(7)

360 ÖK EÉZI ERZÉ—ÉEET

delem a bútorboltok hálózatát. Összes alapterületük növekedése megközelíti a 100000 négyzetmétert. ami az iparcikk boltok összes alapterület—nöVekményének 15 százaléka.

A gyógyszertári hálózat évek óta nem fejlődik. 1977 végén mindössze három—

mal több gyógyszertár működött az országban. mint 1968 végén.

*Kiugró fejlődést mutat az úgynevezett egyéb boltok hálózata. A kertgazdálko-

dás és a kisállattenyésztés fellendülését elősegítő termény—és takarmány-, valamint a kertimag— és vetőmagboltok 1977. évi alapterülete több mint háromszorosa az 1968. évinek. A virágboltok hálózata a szükségesnél mérsékeltebben gyarapodett (alapterületük mintegy 50 százalékkal növekedett), ez magyarázza e szakmában a

magánkereskedelem erőteljes térnyerését.

C) Vendéglátóhelyek. A vendéglátó hálózat fejlesztésének jelentősége az el- múlt időszak középtávú terveiben, valamint az azokhoz kapcsolódó kereskedelempolitikai célkitűzésekben egyaránt kifejeződött. Azon túlmenően ugyanis, hogy a

külső és a belső idegenforgalomban a vendéglátás vitathatatlanul fontos funkciót

tölt be, szerepe a'nők háztartási munkájának megkönnyítésében, a társadalmi szin- ten megnövekedett szabadidő hasznosabb—eltöltésének biztosításában, a fogyasztói szokások alakításában, nem utolsósorban a munkahelyi és a gyermekétkeztetés fel-

adatának ellátásában is számottevő.

1968 és 1977—között a fejlődés összességében megfelelt az előirányzatoknak, a hálózat szavkjelleg szerinti összetétele azonban — annak ellenére. hogy egészséges irányban változott -— még sok kívánnivalót hagy maga után.

5. tábla

A vendéglátó hálózat összetételének változása ,, ___,W 7

A vendéglátóhelyek A vendéglá'óhnlysk l A vendéglátóhelyek számának l összes alapterületének

§ ,, l

Szakjelleg száma jalágizfglsete megoszlása (százalék)

1977—ben az 1968. évi 1968. 1977. l 1968. 1977.

százalékában ,

evben

Éttermek, vendéglők, bisztrók 145 179 16,0 20,3 36,3 44,0

Ebből:

Bisztrók, falatozók . . . 292 323 1,9 4,8 2.8 6.1

Cukrászdák, eszpresszók, szó—

rakozóhelyek . . . 115 143 14,3 14,5 11.6 11.1

Ebből:

Cukrászdák . . . . . . 80 78 3.9 2.8 25 1.5

Eszpresszók . . . 134 165 93 10.99 7.9 8,8

Büfék, ítolboltok . . . . . 103 112 50,3 45,3 33,0 25,0

Ebből:

ltalboltok . . . . . . 85 93 3933 289 29,4 18,6

Kereskedelmi vendéglátóhe-

lyek összesen . . . . . 113 147 80,6 80.1 80,9 801

Munkahelyi vendéglátóhelyew 117 154 19,4 199 19,1 19,9

Ebből:

Munkahelyi vendéglátó

vállalatok egységei . . 161 154 10,0 lilelm J?1,l,_, 713197

Összesen 114 148 100,0

1000 100,0 10.10

' A saját kezelésű konyhák alapterülete nélkül.

(8)

KlSKERESKEDELMi HÁLÓZAT 361

A vizsgált időszakban a leggyorsabb fejlődés a gyors és olcsó étkezési lehető- séget nyújtó, a külső és belső idegenforgalom céljait egyaránt szolgáló bisztrók, falatozók hálózatában volt tapasztalható. Annak ellenére azonban, hogy összes alap—

területük több mint háromszorosára nőtt, a teljes vendéglátó hálózaton belüli sú—

lyuk még mindig alacsony (alapterületi adatok alapján számítva 1977 végén ó,1 szá—

zalék).

Számottevő — közel 80 százalékos —- volt a hagyományos éttermek, vendéglők alapterületének 1968 és 1977 közötti gyarapodása is, az utóbbi két évben azonban

a növekedés üteme lassult.

A cukrászdák, eszpresszók, szórakozóhelyek hálózatának gyarapodása egészé- ben véve a vendéglátás átlaga körül mozgott, ezen belül a cukrászdák száma és alapterülete mintegy egyötödével csökkent, ugyanakkor jelentősen bővült az esz—

presszók hálózata. E belső szerkezeti módosulás arra utal, hogy a vendéglátó vál- lalatok számára (: cukrászdák üzemeltetése kevésbé jövedelmező, mint a gyors ven- dégtorgalmat biztositó eszpresszóké.

A tervcéloknak megfelelően az italboitok, borozók, kocsmák száma és alapte—

rülete az elmúlt évtizedben csökkent (15, illetve 7 százalékkal), ennek hatására sú- lyuk a vendéglátó hálózatban mintegy 10 százalékponttal mérséklődött. A számotte- vő csökkenés ellenére az ebbe az üzlettipusba tartozó egységek száma még ma is közel 30 százalékát, alapterületük 19 százalékát teszi ki a teljes vendéglátó háló- latnak. Ha ezenkivül azt is tekintetbe vesszük, hogy eközben —— a forgalom áru- összetételét tekintve jelentős hasonlatosságot mutató — büfék, falatozók hálózata két és félszeresére gyarapodott, végeredményben az elsősorban az italárusitás cél—

jait szolgáló vendéglátó hálózat alapterülete ma is egynegyedét jelenti a vendéglátó egységek összes alapterületének.

A munkahelyi vendéglátóhelyek hálózata a vizsgált időszakban a vendéglátás átlagánál valamivel nagyobb mértékben, lényegében az előirányzatoknak megfele- lően fejlődött. 1968 és 1977 között a munkahelyi vendéglátó vállalatok egységeinek száma és alapterülete mintegy 60. illetve 50 százalékkal nőtt, eközben a saját keze—

lésű konyhák száma jelentősen csökkent. Ez a változás összefüggésben van azzal is. hogy az időszak során a szakvállalatok számos sajátkezelésű konyha üzemelte—

tését átvették.

1977 végén a dolgozók szervezett étkeztetését 2295 munkahelyi konyha látta el, ebből 981 a munkahelyi vendéglátó vállalatok, 1314 a különböző vállalatok, hiva- talok, intézmények kezelésében működött. Az előbbieken kivül a dolgozók munka-

helyi étkezését szolgálta 1621 büfé is.

t

A jelenlegi középtávú tervidőszakban -— a távlati fejlesztési koncepciókhoz iga- zodóan — tovább kell növelni a nagy alapterületű, nagy áteresztő képességű bolt—

hálózati egységek arányát. Egyidejűleg gondoskodni kell arról is, hogy a kis- és kö- zépméretű élelmiszerboltok. valamint az iparcikk szakboltok a forgalomba hozott áruk választéka és a nyújtott szolgáltatások tekintetében méltó versenytársai legye-

nek a nagy alapterületű élelmiszer- és iparcikk—áruházaknak.

A vendéglátó hálózatot abban az irányban célszerű továbbfejleszteni, hogy az alkalmas legyen mind az idegenforgalmi igények kielégítésére, mind a fogyasztói szokások alakítására.

A követelmények kielégítése érdekében a nagyméretű, önkiszolgáló rendszerű éttermek és a gyors étkezést biztosító ételbár- és bisztróhálózat arányának további

(9)

362 DR. BÉZI ERZSÉBET

növelésére van szükség, ugyanakkor nem mellőzhető a helyben fogyasztásra alkal-

mas. hagyományos étterem—vendéglő hálózat fejlesztése sem.

Folytatni kell az italboltok kulturáltabb egységekké való átalakításának prag—

ramját, és egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a munkahelyi és gyermekélelmezést

ellátó hálózat bővítésének. ,

A hálózati struktúra fentiekben vázolt célirányos alakítása mellett rendkívül fontos a főváros kereskedelmi hálózatának gyorsuló ütemű fejlesztése és az elsősorban az új lakótelepekre jellemző alacsony színvonalú üzletellátottság növelése. A vásár—

lási körülmények javítása és a hálózat hatékonyságának fokozása érdekében lépé—

seket kell tenni a nyitvatartásiídő—alap növelésére.

PE3I'OME

Ha npommeunu ucrenmero necnmnemn : Bem-pun nponaomno snaumenbnoe H nponopuuonanbnoe pocry oőopota pacwupenne marasuHHoi cem counanucmuecxoü pea—

HuuHoI—i Toprosnu. OAI-lako pasanme HMlUb oruacru ynosne'rsopwno u.enaM nnal—ia, nocuons—

KY cronuunaz MaraeuHHan cerb orcrana OT ee paaaumn s APanx Mecmocmx apa!-nal.

Aa-rop ycranaanwsae'r, nro B Macronmee BpeMn uacu paőovu maraaunoe ne conne- ,aaror .noanuM oőpaaoM c sanpocamu nonynareneü, Sonee Toro a ami oönacm Haő—

monaercn Hekotopoe yxyAweHueno cpaanennmcnonomenwem, HMeBLUMM, macro 10 net raMy Hasan.

B ucrekumü nepuoA aospocne pam-.. Roonepamanoü TOpTDBnM !; cnaőmenuu Hacene—

Hun, um nannercn peaynsrarom ee Sonee nuHaMwua—ioü Toproaoü HONHTHKH " őonee anae—

TuuHoro npwcnocoőnenus' K norpeömenbcnomy cnpocy.

Bamneümue M3MeHeHH$I s c'rpyx'rype posnuuuoü ce-m Momno nousnommb mennybo- umm oőpasoM:

—— nponaoumo csep'rsiaanue ce-ru cmeLuam-iux Maraaunoa, nocnonbky Toprosns crpe- Munaca K YHpöSAHeHHIO He cospemennux roproaux rouex cenbcnoü meraawnuoü CSTH;

— any-rpm cem npOAOBoanTBeHHHX Maraam-loa umeno Mecro npnopwrewoe Magamn—

Benne cem yHuBepMaroe c LuHpOKMM TOBaprlM accopmmenrom. Cerr, cneuuannanpoaan—

HbiX nponoaonbctaennbrx Maraannoa ue passuaaetcn, uenbrü pap, Heőonbumx MaraawHoa őbm ynpa3nHeH;

— cpenn npomrosapnux maraaunoa npoucxoauno öbicrpoe paesmue ce'rw yHuaep—

mar-os. CeTb mamam-ros onemnbl Hymnae'rcn a nanbneümem paaamuu. B oőnacrw ysenw- lleHHR ocrrosnoü nnomanu maraauuoa cmemarmhrx npoMbimneHme Toaapoa Haőmonae'rcn anauurenbnoe paccemme;

-—— pasnurue cem oőmecmeunoro nun-aims mun, :; u.enoM ynosneraopaer nemm nnaHa. Heőnaronpunmsm uannercn (pam, Ino cosmecmas ocnosnan nnomagb nMBHblx u nponaroumx rnasnbiM oőpaaoM Hannmu Sycperoa saw—meet ue'raeprb ecei'i ocuoano'f—i nno-

mami cem oőmecraennoro nuraunn. '

B aanmouwremanoü uacm caoeü crarbn aerop Hamat—raer aamneümne nanpasnenm gansueüwero pa3BHTHH poeuuunor'i Toproaoü ceTu.

SUMMARY

The shop network of the socialist retail trade in Hungary has considerabiy expanded in the last decade. proportionally to the turnover. Nevertheless, the development suited the plan targets only to a certain extent since the development of the shop network in the capital fall

behind that of the provinces.

The author points out that business opening hours of the shops actually do not conform to the needs of buyers as reauired, and even a change for the worse can be observed in

comparison with the conditions which prevailed 10 years ago.

The role played by the co-operative trade in the supply of goods of the population has increased in the past period which is due to their more dynamic development policy and

ability to better suit the consumer's demand.

The most significant changes which took place in the structure of retail trade can be summarized as follows.

(10)

KISKERESKEDELMI HÁLÓZAT 363

-— The number of general shops decreased, since efforts were made to shut up out-of- date units of the shop network in villages.

-— Within the network of food shops supermarkets of wide choice of goods increased ot an extremely rapid pace. The network of specialized food shops is stagnant, while many small

grocery shops were closed.

— From among the shops selling manufactured goods, the development of stores was most conspicuous. The shop network of wearing apparel reauires further development. A rather great variability can be observed in the increase of the ground-space of the shops selling various manufacturer] goods.

— The development of catering trade served the plan targets only in its entirety; the struc—

ture of the network leaves much to be desired. It is of primary importance in this respect that the ground-space of the drink shops and buffets selling mostly beverages amounts even to—day to one auarter of the total ground—space of the localities of catering trade.

in the concluding part of the article the'author outlines the main tendencies charac—

terizing the further development of retail trade.