A gépipar struktúrája gyártási áganként

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A GÉPIPAR STRUKTÚRÁJA GYÁRTÁSI ÁGANKÉNT

DEÁKY GYÖRGYNÉ— NÉMETH LÁSZLÓ

Napjaink legfőbb gazdaságpolitikai feladata a népgazdaság szerkezetének gyors ütemű korszerűsítése. A gazdaságfejlesztés jelenlegi intenzív szakaszát a to- vábbi korszerűsítés mellett a termelőtevékenység nagyobb mérvű átalakítása jel- lemzi. amelynek a hatékonyság növelésével kell párosulnia. Az átalakítás folyamata a termékspektrum szűkülését, az eddiginél intenzívebb termelési szakosodást, a hazai és nemzetközi termelési együttműködés kiszélesítését jelenti.

A struktúra folyamatos átalakítása a népgazdaság ágai közül elsősorban az ipar feladata. Népgazdaságunk nyílt jellegéből adódóan az iparnak törekednie kell arra. hogy termékeit versenyképessé és eladhatóvá tegye a világpiacon. Ez a feladat csak rugalmas, szelektív iparpolitikával oldható meg úgy, hogy a legfonto- sabb ágazatok gyártmány- és gyártástechnológiai fejlesztése a célnak megfelelő és előremutató legyen.

Az ipar vezető ágazatainak egyike a gépipar. amely mind a termelés eredmé- nyeit. mind a megtermelt tiszta jövedelem arányát és a népgazdaság exportképes—

ségéinek növelését tekintve első az ágazatok között. A gazdaságpolitikai célkitűzé- seknek megfelelően a gépipar szerkezetének átalakítása évek óta tartó folyamat, amelynek eredményeképpen az 1970. és 1975. évek között már jelentősebb válto- zásokról adhatunk számot.

A gépipar struktúrájának eddigi korszerűsítése mintegy alapként szolgál az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek sikeres megvalósításához. E tervidőszakban a gépiparra háruló legnagyobb feladat a világpiac különböző szektoraiban gazda—

ságosan értékesíthető árualap további bővítése. Ahhoz, hogy ezt a minden eddi- ginél nagyobb feladatot a hazai gépipar teljesíthesse. néhány területen mind a szemléletbeli, mind a tárgyi feltételeket illetően további jelentős változások szük—

ségesek. *

Ismeretes. hogy a gépipari termékeket túlnyomó többségükben az állami gép- ipar vállalatai termelik. A szocialista iparban termelt gépipari termékeknek 1970- ben 88.0. 1975-ben pedig 88.3 százalékát állami gépipari vállalatok állították elő.

A gépipari termékek fennmaradó 11—12 százalékát részben a gépipari szövetke—

zetek, részben a más ipari ágazatokhoz tartozó állami vállalatok és szövetkezetek termelték és értékesítették. Ugyanakkor az állami gépipar vállalatai tevékenységi körüktől idegen, más ipari ágazatokhoz tartozó tevékenységet is végeztek. Ezek túlnyomó többségükben a gépipari alaptevékenységekhez járuló kiegészítő jellegű tevékenységek. A legnagyobb jelentősége a kohászati (öntödei) tevékenység- nek van, de a gépipari vállalatok éppúgy végeznek könnyűipari tevékenységet.

mint például építőanyag—iparit. Ezeknek a tevékenységeknek végzésére a gépipari

32 DEÁKY GYÖRGYNÉ —— NÉMETH LÁSZLÓ

vállalatoknál gyakran kényszer hatására kerül sor: a vállalatok közötti termelési

együttműködés sokszor nem zökkenőmentes, és a szállítási fegyelem is kívánni—

valókat hagy maga után. Az idegen tevékenységek gazdaságosságának mértéke számottevően elmarad a gépipari tevékenységek gazdaságosságától, mivel ezek értéke a 4 százalékot sem éri el, ugyanakkor e tevékenységek a létszám több mint 6 százalékát veszik igénybe, a lekötött gépek és berendezések értéke pedig 10 szá-

zalék körüli az állami gépipar egészében. a

A gépipari tevékenységek sokaságát az előállított rokon termékcsoportok és rokon javító—szolgáltató csoportok alapján 44 homogén. illetve viszonylag homogén gyártási ágba tömörítve. a struktúramóclosulások jobban követhetők, mint a gép—

ipar 6 alágazatának adatai alapján. A gyártási ágak alapján vizsgált gépipari struktúra pontosabb, megbízhatóbb. a változásokra érzékenyebben reagáló infor- mációt nyújt. mint az alágazatonkénti. Nemcsak azért, mert az alágazati struktúra az alágazatok kis számánál fogva is durvább közelítést enged meg. hanem azért is.

mert a vállalatok fő tevékenységük alapján kerülnek egy-egy alágazatba. amely mellett számos -— besorolási ágazatuk tevékenységétől idegen —- más gépipari.

ipari és iparon kívüli tevékenységet is folytatnak. A gyártási áganként kimunkált adatok alapján viszont lehetővé válik, hogy a gépiparba sorolt vállalatok tevékeny- ségéről alágazati hovatartozásuktól független képet nyerjünk mind az értékesített

termékek. mind az élő- és a holtmunka—ráfordítások oldaláról.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyártási ágak termelőtevéukenységére vo—

natkozóan is csak közelítő pontosságú adatokkal rendelkezünk. mivel mind az 1970..

mind az 1975. évi termelési adatokat az értékesített termékek folyó áras adatainak gyártási ágak profilja szerinti csoportosítása alapján képeztük.

Az elemzés alapjául az állami gépipar adatai szolgáltak. Az adatok értékel- hetősége érdekében meg kell említeni, hogy a gépipar gyártási ágaira vonatkozó adatok —- az állami szektor szintjén — az adott év szervezetében állnak rendelke—

zésre. A levonható következtetéseket azonban a gépipar egészére és jelenleg ér—

vényben levő szervezetére is vonatkoztathatjuk részben azért. mert 1970 és 1975 között voltak ugyan szervezeti változások, de ezek túlnyomó többségükben csak a javítóipari gyártási ágakat érintették. részben pedig azért, mert a gépipari szövet—

kezetek részesedése mindössze 7 százalék a termelés és 8—10 százalék a ráfordítás oldaláról (a szocialista gépipar egészéhez viszonyítva).

A GÉPIPAR KIEMELKEDÖ GYÁRTÁSI ÁGAI

Az 1970—es éveket, így a negyedik ötéves terv éveit a gépipar strukturális át—

alakulásának viszonylag gyors üteme jellemezte, megalapozva ezzel az ötödik öt—

éves terv fő irányvonalait. A gépipar homogén tevékenységcsoportjai közül kiemel- kedik 8—10 gyártási ág. amelyeknek gyors fejlesztése a gépipar termékszerkezeté- nek egészére döntő hatást gyakorolt. Ezek közül a leglényegese'bbnek a közúti- iármű-program folyamatos végrehajtása mutatkozott. A közútijármű-pragram köz- tudottan döntő hatást gyakorolt a gépipar termékstruktúrájának alakulására, a végrehajtásában részt vevő vállalatok számára és szervezetére, a beruházások lé—

tesitésére, az állami hitel felvételének lehetőségére egyaránt.

A magyar gépiparban példa nélkül álló teljesítmény, hogy az elmúlt néhány év alatt a hazai autóbuszgyártás szinte teljes ipari hátterével az évi 2000 darabos termelésről több mint 10000 daraboswra fejlődött. lgy ma már az autóbusz- és te- hergépkocsi-gyártás gyártási ág - a hagyományos tehergépkocsi-gyártás fokozatos visszaszorítása mellett —- a gépipar termelésének egynegyedét adja. A gyártási ág

A GEPIPAR STRUKTÚRAJA 33

termékei közé a 200—as típusú autóbuszcsalád változatai, a RÁBA-MAN diesel üzemű közútijármű—motor és a hazai és nemzetközi termelési együttműködés kere—

tében előállított járműrészegységek tartoznak. A gyártás és a termelési feltételek megteremtése, a gyártmány- és a gyártástechnológia színvonalának egyidejű és rohamos fejlesztése eredményeként a gyártási ág termékeinek többsége verseny- képes a világpiacon. A gyártási ág termelése kifejezetten exportra orientált. a termékek több mint 80 százalékát külföldön értékesítik. A szocialista országok közül legnagyobb vevőnk a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság. A nem szocialista országokban eladott mennyiség viszonylag kis tételekből áll. Fejlett tőkés országba komplett autóbuszokat csak elvétve lehet értékesíteni, és néhány darabos a Volvo— vagy Steyr-kooperációban készült autóbuszok száma is. A nem szocialista országok közül a fejlődő országokba irányuló exportunk növelhető. elsősorban ösz- szeszerelő üzemek létrehozásával, mivel a szereletlen autóbuszok iránt nagyobb az érdeklődés, mint a komplett buszok iránt. A magyar autóbuszipar első össze—

szerelő üzeme lra'kban működik. ahová felépítménygarnitúrákat1 szállítunk.

Az 1970. és 1975. évek között. tehát lényegében a negyedik ötéves terv folya- mán a gépiparon belül a leggyorsabban a számítástechnikai gépek és berendezé- sek gyórtása gyártási ág fejlődött. A fejlesztés jelenleg. az ötödik ötéves terv, idő—

szakában is folytatódik. felölelve a kis- és miniszámítógépek és —rendszerek, a pe—

rifériák és periféria-rendszerek. továbbá a táv—adatfeldolgozó rendszerek és eszkö—

zök csoportjait. A gyártási ág termékeinek közel 70 százaléka kivitelre kerül. A szó—

mítástechnikai termékek gyártásának alig van múltja. hiszen 1970-ben még nem volt önálló gyártási ág, hanem az irányitástechnikai termékek gyártási ágában sze—

repelt. A számítástechnikai termékek gyártásán foglalkoztatottak száma és a gépek és berendezések állománya is 1970-ben még minden bizonnyal igen kicsi volt.

1975—ben viszont a gyártási ágban több mint 6700 fő dolgozott, a gépek és beren- dezések állományának értéke pedig 623 millió forintot tett ki. Meg kell említeni.

hogy a gyártási ág termelésének tőkés importból származó anyagok iránti igénye kiemelkedő. amit a további fejlesztéseknél is figyelembe kell venni.

A villamos forgógépek és transzformátorok gyártása gyártási ág kisebb mér—

tékben ugyan, de növelte termelési részesedését 1975-ben a bázisidőszakhoz ké—

pest. A gyártási ág számos terméke, a transzformátorok éppúgy, mint a villamos motorok számos tipusa hagyományos. nagy múltú hazai terméknek számít. A gyár—

tási ág közel 10000 embert foglalkoztatott 1975—ben, és eszközigénye is igen nagy.

Kivitel szempontjából mind a villamos forgógépek, mind a transzformátorok igen fontosak. 1975-ben az exportált villamos forgógépeknek 60 százaléka fejlett tőkés országokba. az exportált transzformátoroknak közel 70 százaléka a fejlődő orszá- gokba. 25 százaléka szocialista országokba és 5 százaléka fejlett tőkés országokba került.

_ Az irányítástechnikai termékek és berendezések gyártása gyártási ág termék- kibocsátása mintegy 2.5-szeresére emelkedett az 1970. és 1975. évek között. 19707 ben az ágazat termékeinek értéke alig volt több. mint 1 milliárd forint, 1975-ben meghaladta a 2.5 milliárd forintot, s így gépiparon belüli aránya is számottevően nőtt. A gyártási ág legjelentősebb termékei az irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó berendezései. Ezek közül az olaj— és gázvezetékek automatikai és telemechanikai berendezései a nemzetközi termelési együttműködésben nagyje- lentőségűek. fejlesztésükkel a technikai fejlődés dinamikus növelése elősegíthető.

A gyártási ágban foglalkoztatottak száma 7617 fő volt 1975-ben; gép— és berende—

i A felépítménygarnitúra a motor és az alváz kivételével a teljes karosszériát annak külső és belső szerelvényeivel és berendezéseivel együtt jelenti.

3 Statisztikai Szemle

34 DEAKY GYÖRGYNÉ _ NÉMETH LÁSZLÓ

zésállományának értéke csupán kétharmada a számítástechnikai gépek és beren—

dezések gyártása gyártási ágénak. ,

A mezőgazdasági gépek gyártása gyártási ág úgyszintén jelentős termelési hagyományokkal rendelkezik. A gyártási ág termékei iránt jelentős mind a hazai, mind a nemzetközi érdeklődés. különösen a fejlődő országok részéről. Ennek el- lenére e gyártási ág fejlesztése nem tartozik a Kohó- és Gépipari Minisztérium táv;

lati koncepciójába. 1975—ben a gyártási ág termelésének közel 20 százalékát a termény- és takarmánybetakarító gépek és az állattenyésztési gépek csoportja adta. A fejlődő országok növekvő felvevőkészségét bizonyítja, hogy e termékcso—

port nem szocialista országokba irányuló kivitele 1975—ben közel négyszerese volt az 1970. évinek. Nagy előnye a gyártási ágnak. hogy eszközigényessége nem szó—

mottevő. _

Az ipari híradástechnikai termékek gyártása gyártási ágban a professzionális

híradástechnikai termékek széles skáláját állítják elő. E gyártási ág jelentős és fej—

leszthető terméke a Crossbar rendszerű telefonközpont, amely az Ericsson—tech—

nológia bevezetésével és megfelelően korszerű adaptálásával előreláthatóan ver—

senyképessé tehető a világpiacon. Az átviteltechnikai berendezések termékössze—

tétele a korszerű és korszerűtlen termékek széles skáláját tartalmazza. Megfelelő

szelektálással, a nemzetközi termelési együttműködés kiszélesítésével e gyártási ág néhány terméke versenyképessé és minden piacon eladhatóvá válna. A gyártási ágban több mint 25000 fő dolgozik, gép— és berendezésállományának értéke meg—

közelíti az 1.5 milliárd forintot.

A hazai híradástechnika alkatrészbázisa a híradástechnikai alkatrészek gyár—

tása gyártási ág. A gyártási ág termelőtevékenysége fejlesztésének egyik igen fon—

tos feltétele a kis mennyiségű. de különleges és drága alapanyagok folyamatos biz- tosítása. A gyártási ág fejlesztése a hazai híradás- és számítástechnika korszerű;

ségét és versenyképességét nagymértékben meghatározza. 1975-ben a gyártási ág- ban több mint 18000 főt foglalkoztattak, és a termékkibocsátás értéke megközelí—

tette a 3 milliárd forintot. A híradástechnikai alkatrészek gyártása gyártási ág im—

portanyagigénye számottevő. *

A gépipar eddig felsorolt kiemelkedő teljesítményű gyártási ágainak tevé— ' kenysége az 1970. és 1975. évek között lendületesen növekedett, jelentősen meg- haladta a gépipar egészének növekedését. és így ezen ágak részesedése a gép- ipar termékkibocsátásában az 1970. évi 282 százalékról 1975-ben 405 százalékra emelkedett. A gyártási ágakban foglalkoztatottak számának aránya 1970—ben nem érte el a 20 százalékot, míg 1975-ben ez az arány már 24.8 százalékot tett ki. A gép— és berendezésállomány arányának növekedése valamivel jelentősebb. volt.

mint a foglalkoztatottak arányának változása: az 1970. évi 232 százalékról 1975-re

29.7 százalékra emelkedett. '

Az egyes gyártási ágaknak egy munkásra jutó termékkibocsátásuk. illetve gép—

állományuk szerinti 1975. évi rangsora meglehetősen változatos képet mutat. csak-'A úgy. mint az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlege alapján számitott anyagigényes—

ségi. illetve importanyag-igényességi rangsor.

Annak ellenére. hogy az ágazati kapcsolati mérleg alapján számított anyag-

költségadatok az 1972. évről állnak rendelkezésre, és azóta jelentős árváltozások

következtek be mind az import, mind a hazai anyagok esetében. a táblában ki—

mutatott anyagfelhasználási rangsorban valószínűleg nem következett be számot- tevő változás. Végső soron az anyagárváltozásokat -- ha késve is — követte a ter- melői árak változása. így a bekövetkező — véleményünk szerint kismértékű —- arány- változás a kialakult rangsort nem befolyásolta alapvetően. * a

A GÉPlPAR STRUKTÚRAJA

35

Az autóbusz— és tehergépkocsi—gyártás az egy munkásra jutó termelés alap—

ján a 2. helyet foglalja el a gépipari gyártási ágak között. Ezen gyártási ág eszköz- igénye meglehetősen magas. Az anyagfelhasználásnál figyelembe kell venni. hogy az a gyártási ágon belüli magas kooperáció következtében igen jelentős halmo—

zódást tartalmaz. lmportanyag—igényessége is számottevő, e tekintetben a gépipar ágazatai között a 7. helyen áll.

A számítástechnikai gépek és berendezések gyártása gyártási ág az egy mun- kásra jutó termékkibocsátárs értéke dlopján a 3. helyre, az egy munkásra jutó gép- állomány alapján a 8. helyre került a gépipar gyártási ágai között. A gyártási ág importanyag—igényessége magas. e mutató alapján a 2. helyet foglalja el a rang-

sorban. Egyébként anyagigényessége nem számottevő (43. hely).

Az irányítástechnikai termékek és berendezések gyártásának eszközigényes- sége nem jelentős, ezzel szemben mind fajlagos összes anyagfelhasználása, mind

pedig importanyag-felhasználása a gépiparban a legmagasabb.

1. tábla

A gépipar kiemelkedő gyártási ágainak rangsora néhány mutató alapján

Az egymillió forint Az egy munkásra jutó termelésre jutó

halmozott

Gyártási ág termék— gép- összes import—

kibocsátás állomány anyag— anyag- értéke szerinti rang- felhasználás szerinti

sor 1975—ben rangsor 1972-ben

Autóbusz- és tehergépkocsi-gyártás . . . 2. 3. 4. 7.

Számítástechnikai gépek és berendezések gyártása 3. 8. 43. 2.

Villamos forgógépek és transzformátorok gyártása 9. 1. 2. 4.

lrányítástechnikai termékek és berendezések gyár-

tása...10.

21. 1. 1.

Mezőgazdasági gépek gyártása . . . 11. 36. 29. 30.

lpari híradástechnikai termékek gyártása . . . . 416. 20. 24. 10.

Híradástechnikai alkatrészek gyártása . . . 39. 30. 34. 45*

Az ipari híradástechnikai termékek gyártása gyártási ágnak eszköz— és anyag—

igényessége közepes, importanyog-igé'nyessége alapján pedig a 10. a vizsgált gép- ipari gyártási ágak között.

' 'A villamos forgógépek és transzformátorok gyártásának egyik jellemzője az igen magas eszközigény: egy munkásra jutó gépáliományánark értéke a legmaga—

sabb a gépiparban, s ehhez meglehetősen magas anyagigény és jelentős import—

anyagigény is párosul.

'A mezőgazdasági gépek gyártása gyártási ág fajlagos termék'kibocsátási ér- téke a 11. helyet foglalja el a gépipar gyártási ágainak rangsorában. Figyelemre méltó,— hogy nem különösebben eszközigényes, és importanyagigénye is jelentősen a gépipari átlag alatt van. A termékei iránt megnyilvánuló kereslet — főleg a hazai mezőgazdaság igényei — alapján megfontolandó e gyártási ág erőteljesebb to- vábbfejlesztése.

A híradástechnikai alkatrészek gyártásának igen jelentős az importanyag- vonzata. és a fajlagos termékkibocsátáshoz képest eszközigénye is magasnak tel kinthető. Itt azonban gondolni kell arra is, hogy a híradástechnikai alkatrészek gyártásának felfejlesztése végső soron a számítástechnika. az irányítástechnika és az ipari híradástechnika importigényére hathat kedvezően.

3c

36 DEÁKY GYÖRGYNÉ — NÉMETH LÁSZLÓ

A GÉPlPAR SZELEKTlV FEJLESZTÉSÉNEK TARTALÉKAI

A következőkben tárgyalt gépipari gyártási ágak közös jellemzője, hogy ter- mékeik között számos továbbfejleszthető. fejlett technológiát magában hordozó gyártmány vagy gyártmánycsalád is található, amelyek lehetővé teszik vagy tehetik a gépipari termékek exportképes, minden piacon értékesíthető körének bővítését.

A látszerészeti és optikai eszközök gyártása gyártási ág temékeinek nagy ré- szét (mintegy 80 százalékát) a szemüveglencsék és szemüvegkeretek gyártása teszi

ki. A gyártási ág termékösszetétele kiemelkedően munka— és importanyagigényes.

és a technikai felszereltség mutatója tekintetében is igen előkelő helyet foglal el a gyártási ágak rangsorában. A gyártási ág termékeinek 70—75 százaléka exportra

—- azon belül is elsősorban a szocialista országokba - kerül.

Az ügyviteltechnikoi gépek és berendezések gyártása gyártási ág fontosabb termékei a szedő írógépek. a zseb- és asztali számítógépek, valamint az elektro- nikus pénztárgépek. A gyártási ág továbbfejlesztéssel versenyképessé tehető a világpiacon. Élőmunka- és eszközigénye nem túl jelentős. A gyártási ág fontosabb termékeinek túlnyomó többségét szocialista országokban értékesíti. 1975-ben a szedő írógépek exportja. a számítógépek exportja 261 százalékra. a pénztárgépek exportja pedig 12—szer'esre növekedett az 1970. évhez képest.

Az orvosiműszer-gyártás termékeinek többsége korszerű, jól eladható és ver- senyképes, az orvosi kézieszközök éppúgy, mint a röntgenberendezések vagy komplett kórházak. Termékeinek közel 70 százaléka exportra kerül. 1975-ben leg—

fontosabb exportcikk'ének. az orvosi röntgenberendezéseknek 30 százalékát a fej—

lődő országokban, 68 százalékát a szocialista országokban, 2 százalékát a fejlett tőkés országokban értékesítették. Az orvosiműszer—gyártás fejlesztése szempontjá- ból egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a bioprogramokban való részvétel. A bioprogramok lényege: orvosi műszerek és berendezések. gyógyszerkészítmények és gyártási eljárások komplex egészségügyi rendszert alkotó együttes kivitele. Az exportnak ez a viszonylag új és távlatilag is kedvező módja megteremti az egyéb—

ként is jó hatékonyságú orvosiműszer-gyártás és gyógyszergyártás gyártási ágak további gazdaságos fejlődésének lehetőségét.

A szerszámgépgyártásban a hagyományos szerszámgépek mellett világszerte és nálunk is egyre nagyobb teret hódít a számjegyvezérléses forgácsoló szerszám- gépek. a nagypontosságú szerszámgépek és a különleges elven működő szer- számgépek csoportja. Bár e csoport termelési aránya növekvő, még 1975-ben is csak 17 százalékát tette ki a gyártási ág termelésének. Az említett termékek az export- piacok között konvertálhatók és jól értékesíthetők. A gyártási ág termékeinek közel 60 százaléka exportra kerül, a nem rubel elszámolású értékesítés aránya állan-

dóan növekszik. ,

A híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása gyártási ág legfontosabb termékcsoportja a televízió, amely 1975—ben a korábbi évekhez hasonlóan e gyár-

tási ág termelésének közel háromnegyed részét (74.80/0) tette ki. A fekete—fehér

vevőkészülékek műszaki színvonala a szocialista piacokon kielégítő. a tőkés piaco- kon azonban csak tőkés importból származó képcsővel ellátott készülékeket lehet

értékesíteni. Számolni lehet azzal, hogy már a közeljövőben magasabb lesz a színes

tv—készülékek piaci aránya. Az igényekhez alkalmazkodás megköveteli a színes televízió gyártási technológiájának fejlesztését. korszerűsítését, az önköltségcsök-

kentés fokozott szem előtt tartása mellett.

A villamos közszükségleti cikkek gyártása gyártási ág termelésének közel felét a hűtőszekrények termelése tette ki 1975—ben. A Bosch-licenc alapján gyártott hűtő-

A GEPIPAR STRUKTÚRAJA

37

szekrénytípusok mind a hazai, mind az exportigényeket kielégítik. Fő fejlesztési célkitűzés a komfort növelése. az automatikus leolvasztó és jégkészitő alkalmazása, a mélyhűtőtér nagyságának és a hűtési fokozatok számának növelése Volna. 1976- ban már több mint 400 000 hűtőszekrényt gyártottak, és több mint 200 OOO-et ex—

portáltak. Az export egy év alatt közel 10 százalékkal növekedett. A gyártási ég

nem tartozik a gépipar eszközigényes gyártási ágai közé, importanyagige'nye vi—

szont magas. 1975—ben a mintegy 3 milliárd forint termékk'ibocsátási érték meg- termelésén 6639 munkás dolgozott.

A vákuumtechnikai termékek gyártása 1975. évi termelési struktúrája a követ—

kezőképpen alakult: a félvezetők gyártása 17, izzólámpák gyártása 62, elektron- csövek gyártása 17 százalék. A gyártási ág struktúrája a negyedik ötéves terv idő- szakában jelentősen megváltozott, éspedig az izzólámpa-termelés arányának növe- kedése az elektroncsövek arányának jelentős csökkenésével párosult. Az értékesí—

tett félvezetők és elektroncsövek 60 százaléka. az izzólámpák háromnegyed része

exportra, elsősorban nem rubel elszámolású exportra kerül. A gyártási ágban 17000 munkás dolgozik, gépi berendezéseinek bruttó értéke több mint l'milliárd forint.

A hajóipar termékszerkezetének jelentős átalakítása folyamatban van. 1975 folyamán abbahagyták a tengerihajóuk gyártását, a 2000 lóerős belvízi hajók mű- szaki kivitelét pedig jelentősen megváltoztatták, ami kedvező exportfeltételeket teremtett. A gyártási ág gerincét az úszódaruk gyártása és továbbfejlesztése ké—

pezi. Az úszódaruk ma már minden piacon versenyképesen értékesíthetők. Az úszódaruk számos változatban és teherbírással készülnek ió-tól 200 tonnásig vizes.

szekciós és önjáró kivitelben. A hajóipar 1.4 milliárd forint termékkibocsátáshoz 3212 munkás munkaerejét használta fel, és 379 millió forint értékű gép- és beren- dezésállományt vett igénybe.

2. tábla

A gépipar perspektivikus gyártási ágainak rangsora néhány mutató alapján

Az egymillió forint Az egy munkásra jutó termelésre jutó

halmozott

Gyártási ág termék- gép- összes import-

kibocsátás állomány anyag— anyag- értéke szerinti yang- felhasználás szerinti

sor 1975-ben rangsor 1972-ben

Villamos közszükségleti cikkek gyártása . . . . 12. 34. 11. 8.

Hajóipar . . . 14. 12. 3. 32.

Szerszámgépgyártás . . . 22. 4. 30. 22.

Híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása 23. 38. 35. 25.

Orvosiműszer-gyártás . . . 31. 42.. 33. 24.

Ugyviteltechnikai gépek és berendezések gyártása 34. 37. 32. 12.

Vákuumtechnikai termékek gyártása . . . 37. 32. 36. 28.

Látszerészeti és optikai eszközök gyártása . . . . 40. 14. 10. 3.

A felsorolt gépipari gyártási ágak fajlagos mutatószámaik alapján meghatá- rozott rangsora meglehetősen vóltozatos képet mutat. Az egy munkásra jutó ter—

mékkibocsátás értéke a villamos közszükségleti cikkek gyártásánál a legkedve—

, zőbb, amelynél viszont kedvezőtlen a magas importanyagigény. Eszközigénye nem

túl jelentős. E gyártási ágat a hajóipar követi, amely a termékkibocsátás fajlagos

értéke alapján a 14. a gépipari gyártási ágak rangsorában, ugyanakkor eszköz-

38 DEÁKY GYURGYNE —- NÉMETH LÁSZLÓ

igénye. különösen pedig anyagigénye igen nagy, ezen belül azonban importanyag—

igénye nem számottevő. A távlatilag fejleszthető gépipari gyártási ágak közül a 2.

tábla adatai szerint a legkedvezőbb helyzetben a híradástechnikai közszükségleti

cikkek gyártása gyártási ág van. és viszonylag kedvező az orvosiműszer-gyártás mu—

tatószámainak rangsora is. A fajlagos mutatószámok a látszerészeti és optikai esz—

közök gyártása gyártási ág helyzetét mutatják a legkevésbé kedvezőnek.

A GÉPIPARI VÁLLALATOK GÉPiPARON KlVULl TEVÉKENYSÉGE

Az állami gépipar vállalatainak tevékenységét a már említett 44 homogén gép- ipari gyártási ágba tömörítettük. de emellett a gépipar vállalatainál a gépipartól idegen gyártási tevékenység is folyik. 1970-ben a gépipari vállalatok termékkibo-

csátásának 3.9 százaléka. 1975-ben pedig 3.7 százaléka volt idegen tevékenység. A

foglalkoztatottak számában 6.5, illetve 6.1 százalékot tesz ki az idegen tevékenysé—

gen foglalkoztatottak aránya, mig a termeléshez felhasznált gép— és berendezés—

állomány 1970—ben 9.2, 1975—ben pedig 115 százalékát tette ki a gépipari vállala-

tok gépállományának.

3. tábla

A gépipari vállalatok gépipari tevékenységen kivüli tevékenységei

A gépipar idegen tevékenységének

_ , termékkibocsátása iétsza'migénye gép- ,és berendezés—

IPGH 0911"!t (százalék) (százalék) Gliemaeva

(szazalek)

1970 1975 1970 1975 1970 1975

Bányászati termékek . . . . -— 0.1 -—— 0.3 —- 0.1

Villamosenergia—ipar . . . 0.4 0.4 7.3 7.4 19,7 19,8

Kohászati termékek . . . . 62.6 54.0 58,5 55.9 66.6', 62.1

Építőanyag-ipari termékek m 1.6 3,8 2.5 4.3 13 7.8

Vegyipari termékek . . . . 9.8 12.0l 5.2 5,1 6.9 5.0

Könnyűipari termékek . . . 12.2 10.8 14,0 M.? 2,8 2,9

Egyéb ipari termékek . . . 13.4 189 1.3 1.8 1.2 1.1

Nem ipari tevékenység . . . - — 11,2 10. 1.5 1,2

Összesen 100,0 100.0 100,0 100,0 100,0 100,0

A gépipari vállalatok idegen tevékenységének túlnyomó többsége kohászati

(öntödei) termelő tevékenység. Az öntödei tevékenység végzése a gépipari válla-

l-atoknál nem új keletű. A gépipari vállalatok öntödei tevékenységének felszámoló-' sára ez ideig számos okból nem került sor, annak ellenére, hogy ez a megoldás bi- zonyosan nem a leggazdaságosabb. és ma, amikor a termelés specializációja fon—

tos gazdaságpolitikai szempont, nem is mindig korszerű. Figyelembe kell azonban venni, hogy csupán egy öntödei vállalat működik. és ez az erősen centralizált ön, tödei tevékenység nem képes kielégíteni sem mennyiségben, sem minőségben a gépipari vállalatok sokrétű igényeit.

A GÉPIPARON KlVULl VÁLLALATOK GÉPlPARl TEVÉKENYSÉGE

Az állami ipar különböző ágazataiban folyó gépipari tevékenységnek jelentős része javítás és karbantartás jellegű. Az ágazatok gépeinek és berendezéseinek.

továbbá közlekedési eszközeinek javítását többnyire az ágazatok foglalkoztatottai

A GÉPIPAR STRUKTÚRÁJA

39

végzik. és jelentős a vállalatoknak az a gép— és berendezésállománya, amely a javító—szolgáltató tevékenységet van hivatva segíteni.

Az állami ipar gépiparon kívüli ágazataiban több mint 133 000 főt foglalkoztat- tak gépipari tevékenységen, és ezeknek háromnegyede javító—karbantartó munkát végzett. A gépipari tevékenységet segitette ezen ágazatok gép- és berendezés- állományából mintegy 7 milliárd forint értékű berendezés, amelynek 65 százalékát javítás—karbantartáshoz vették igénybe 1975-ben. Az adatok alapján felmerülhet a kérdés. hogy ha csak a gépiparon kívüli iparvállalatoknál mintegy 90000 fő fog—

lalkozik karbantartással, és ehhez mintegy 4.5 milliárd forint értékű gépet és be- rendezést használtak fel, vajon nem volna-e célszerű fontolóra venni önálló szako- sított javitó—karbantartó vállalatok létrehozását. Ezeket a javító—karbantartó bá- zisokat terület szerint lehetne kialakítani. és véleményünk szerint a felhasznált mun- kaerőt és gépi berendezéseket e specializált vállalatoknál sokkal termelékenyebben és hatékonyabban lehetne hasznositani. E gondolatot itt nem kívánjuk bővebben kifejteni, de talán érdemes lenne megvizsgálni az iparon belül a javítás és karban—

tartás helyzetét és a jelenlegi szervezeti megoldás hatását többek között a munka- erő kihasználtságára és a termelékenységre.

4. tábla

A gépipari tevékenységen foglalkoztatottak számának alakulása

Algépipgri Ebből javító... Apépingri Ebből javitó—

tevekenysegen szolgáltató tevekenysegen szolgáltató Ágazat tatottaknszamafoglalkoz- tevékenységen(százaiék) tatottaknszamdtoglalkoz— tevékenységen(százalék)

(fc) (fo)

1970-ben 1975-ben

Bányászat . . . 17 282 72,8 19 754 76,4

Villamosenergia-ipar 4 722 44,8 4 797 71,6

Kohászat . . 28 624 67,2 30 841 65.5

Épitőanyag-ipar 10 984 óó,1 13 356 70.45

Vegyipar . 16 330 75,4 19 475 76.3

Könnyűipar 18 899 88.13 20 237 91.9

Egyéb ipar 7 145 30.3 5 452 34.9

Élelmiszeripar 17 705 90.0 19 744 87,1

A felsorolt ágazatok

együtt 121 691 72.11 133 656 75,3

A gépiparon kívüli ágazatokban gépipari tevékenységhez felhasznált gépek és berendezések állományának bruttó értéke 22,3 százalékkal nőtt 1970 és 1975 között.

ezen belül a javító—szolgáltató tevékenységhez felhasznált gépek és berendezések bruttó értéke közel 20 százalékkal. Ellentétben a foglalkoztatottak számának meg—

oszlásánál tapasztalt tendenciával, a gépek és berendezések állományának ér?

téke nem a'javító tevékenységhez használt berendezéseknél. hanem a gépipari termékek termelőberendezéseinél nőtt nagyobb mértékben.

Az állami ipar valamennyi ágazata termel és értékesít gépipari terméket. Ez feltehetően annak a következménye, hogy a hazai gépipar csak részben tudja az ágazatok vállalatainak igényeit kielégíteni, és az állami ipar vállalatainak import-

lehetőségei is köztudottan korlátozottak.

Az állami iparban a gépipari termékek 94 százaléka a gépipar vállalataitól.

6 százaléka az állami ipar többi ágazatától ered. A gépipari termékek előállító-*

sához felhasznált munkaerőnek több mint 7 százalékát, a gép— és beren dezésállo;

40 DEÁKY GYÖRGYNÉ -— NÉMETH—LÁSZLÓ

mánynak pedig mintegy 8 százalékát az állami ipar gépiparon kívüli ágazatai hasz-—

nálják fel. 4

1975—ben az állami ipar gépiparon kívüli ágazataiban számottevő volt a gép- ipari termékkibocsátás

— a fémszerkezetek,

az erőgépek és kazánok,

a bányagépek, r

a hengerművi berendezések.

az építőipari és építőanyag—ipari gépek, a vegyipari gépek,

az egyéb gépek és berendezések,

— az épületberendezések.

-— a csavargyártás,

— a fém csomagolóeszközök,

— az egyéb ipari fémtömegcikkek

lllll

gyártása gyártási ágakban. , _

A bányászatban termelték az állami iparban előállított bányagépek 23.8 szá-' zalékát, amelyhez a gyártási ágban foglalkoztatottak 15.6 százalékát és a gyártási

ág gépállományának 172 százalékát használták fel.

A villamosenergia-iparban az erőgépek és kazánok gyártása gyártási ág ter-

mékeinek közel 4 százalékát termelték, felhasználva ehhez a gyártási ágban ren-

delkezésre álló munkaerőnek 14.4 százalékát, továbbá a gépállománynak 18.7 szá-

zalékát. '

A kohászat ágazatban számos gépipari terméket állítanak elő, és számos gépipari gyártási ág termelési volumenében jelentős a kohászatban előállított ter- mékek aránya éppúgy, mint az előállításukra fordított élő és holt munka. A kohá- szatban előállított gépipari termékek jelentős része a kohászati termelőberencle- zések pótlására és kiegészítésére szolgál. A fémtömegcikkek termelését a kohászati tevékenységekkel rokon technológiai eljárások indokolják.

Az építőanyag-ipar ágazatban termelték az állami iparban előállított építő—

ipari és építőanyag-ipari berendezések több mint egytizedét. Ugyancsak az építő- anyag-ipar adta az e gyártási ágban foglalkoztatottak számának 24 és a gyártási ág termelőberendezéseinek több mint 30 százalékát. Az építőanyag-ipar jelentős részt vállalt a híradástechnikai alkatrészek gyártásában is, a gyártási ág termékei—

nek ó.7 százaléka az építőanyag—iparból származik. A híradástechnikai alkatrésze—

ket gyártók 7.5 százaléka és az e célra felhasznált gépek és berendezések 15.4 szá- zaléka az építőanyag—iparhoz tartozik.

A vegyipar a gépipari termékek közül elsősorban vegyipari technológiai beren—

dezéseket és azok kiegészítő berendezéseit _pgyártja, de csomagoíógép- és gép—

szerszámggyártása is jelentős. A vegyiparban több mint 4000 munkavállaló foglal—

kozik— gépipari termékek előállításával, és az e tevékenységhez felhasznált gépek és termelőberendezések állományának értéke 420 millió forint.

A könnyűipar gépipari tevékenysége számos gyártási ágra terjed ki, de egyik- ben sem számottevő. Kivételt csupán a laboratóriumi eszközök gyártása képez. E gyártási ág termékeinek 4.3 százalékát. ehhez a gyártási ág létszámának 1.9 szá- zalékát, termelőberendezéseinek 1.4 százalékát a könnyűipar adta.

Azegyéb iparban a gépipar 27 gyártási ágának termékeit termelik, az előállí- tott mennyiségek azonban jelentéktelenek. Kivételt csupán a fém csomagolóeszkö- zök csoportja képez; e gyártási ág termékeinek 3.6 százaléka az egyéb iparból származik. A fém csomagolóesz—közök gyártása gyártási ágban foglalkoztatottak 2.9 százalékát és a termelőberendezések 0.6 százalékát az egyéb ipar adta.

A GEPIPAR STRUKTÚRÁJA 41

Az élelmiszeripar vállalatainak gépipari tevékenységére is elsősorban az a jel—

lemző, hogy saját technológiai berendezéseinek egy részét az ágazatban állítják elő, termelésük a gyártási ág termelésében 3.8 százalékot jelent. Az élelmiszer- iparból származó ehhez felhasznált munkaerő 5 százalékot képvisel a gyártási ág- ban. mig a termelőberendezések értéke a gyártási ág termelőberendezéseinek 2,6 százalékát teszi ki. Az élelmiszeriparnwak is jelentős gépipari tevékenysége a fém csomagolóeszközök gyártása. A gyártási ág termékeinek 19 százalékát az élelmi- szeriparban állítják elő, és a gyártási ág foglalkoztatottainak 31,ó százaléka, ter—

melőberendezéseinek 38,5 százaléka az élelmiszeripar vállalataihoz tartozik.

*

A gépipar struktúrájában végbemenő változásokat — véleményünk szerint — a gyártási ágak adatai alapján igen szemléletesen lehet bemutatni, és ezen adatok elemzése egyben további gazdaságpolitikai döntések bázisául szolgálhat.

Az utóbbi években a gyártási ágak fejlesztése elég koncentrált volt. Erre mutat

többek között az is. hogy tíz gyártási ág termékkibocsátásának növekedése meg-

haladta a gépipar átlagát. Az elemzések egyértelműen azt is megmutatták. hogy a vizsgált időszakban a gépipari tevékenységek fejlődésére és a gépipar szerkezeté- nek változására a legnagyobb hatást a különböző kormányprogramok gyakorolták.

A gyártási ágak termékkibocsátásának elemzése során megállapítottuk, hogy a gépipar szinte minden gyártási ágában szükség volna a termékspektrum szűkí- tésére, a korszerűtlen, fejlesztésre nem alkalmas termékek, termékcsoportok gyár- tásának megszüntetésére. Gyártási ágak egészének felszámolása azonban nem volna indokolt, legalábbis addig nem, míg a nemzetközi termelési specializáció és kooperáció nem válik döntő termelési formává, amely a jelenlegi importkorlá- tokat is egészen más vetületűvé tenné.

Az állami ipar ágazataiban folyó gépipari tevékenység túlnyomó többségében javitó—karbantartó jellegű. Ezen túlmenően az ágazatok saját termelésük techno- lógiai berendezéseihez állítanak elő gépeket, alkatrészeket. kiegészítő berendezé- seket, olyanokat, amilyeneket a hazai gépipar nem gyárt vagy nem képes megfelelő áron, megfelelő minőségben, megfelelő határidőre előállítani. A gépipar tovább—

fejlesztésének célja nem a termékspektrum bővitése, hanem éppen ellenkezőleg.

további szűkítése kell legyen. Részletes felülvizsgálat alapján és érdemi megfon- tolás után kellene dönteni, hogy népgazdasági szempontból az ágazatokban folyó kényszerű gépipari tevékenység fenntartása vagy az importlehetőségek bővitése lenne—e a kedvezőbb. Elképzelhető természetesen olyan variáció is, amely szerint a különböző vállalatok gépipari tevékenysége egy-két gépipari vállalathoz kon—

centrálódnék. Ennek feltétele a gépipar jelenleginél sokkal nagyobb fokú hazai termelési specializálódása és koncentrációja.

PE3iOME

Hpeoőpasoaanmo CTPYKTYpbl npOMhIUJneHHOCTH " noBblmeHHto ee amaaekruanocm a snaumenwoü Mepe cnocoőctaye'r MaLuMHOC'rponTem-Han l'lpOMblLuneHHOCTh, Kotopan nema-'

ercn nepaoü OTpaCan-o no nponasogcheHHmM peByanaToM, ,uone nponsBeAeHHoro tanc—' Toro onona, ponu :; nOBblLueHHH 3KcnopTHoro NOTeHuHana. I'pynnupoana MHororpaHHoi—t MaLUHHOCTpOMTean-ioii gezrensuocm no pOACTBeHHbIM I'IPOAYKTGM a no engem peMon'ta s 44 OAHOpOAHbIX mm CpaBHHTeano OAHOPOAHBIX nonorpacneú oőecneuuaaet aoamomuoc'rb

Ana HaőnlOAeHl-IH 38 HSMGHeHHeM CprKTYpr MBUJHHOCTPOHTeanOü I'lpOMblU-U'leHHOCTH.

B BeHrpuu a rom,: IV namnemero nnal—ra Haőmonanucn, CpaBHHTeanO ÖblCprle rem-u.i npeoőpasoaamm CTpYKTYpr npommmnennocm, uto oőocnosano maar-rue Hanpaa—

42 DEÁKYNE —— NÉMETH: A GEPIPAR STRUKTÚRÁJA

nemm V nRTHneTHero nnaHa. BHYTPH Mamuuocrpomenbnoü npOMbILUDeHHOCTH amnenmorcn 8—10 npouseoncreeHHbrx nonorpacneü, őbicrpoe pasnurwe KOTOpbiX oxaaeno eoaAeicrane Ha acro crpyK'rypy MawwHocrpomeanoro nponaaoncraa. Baer cneayer YI'IOMHHYTanep' Byio ouepeAb nporpaMMY npouaaoncraa cpeAC'ra napom—toro rpchnopra, Koropaa oxa- aana pemawuee Bnusmue Ha gerincet-me CTpYKTYPbI MawnHocrpouTenbr-roü npOAYKuMH, Ha paaaume u opraHr—raaumo yuacrayroumx a ee abmoneHm—i npeAnpunn—iü, Ha Kanmanoano—

merina e MamuHocrpourensr—iyio npOMblLLineHHOCTb. AHaJ'iOI'W—IHHM oőpasaM Gonbmoe ana—

uenue uMeno AHHaMW-IHOG pazar—true HOAOTPBCHH npouseonncrea 3BMH Bbruwcnurenbnoű rexmmu. C TOHKH sperma ancnopra B Hecouuanucmuecxne CTpaHbi Gonbwoe 3Hauem1enpu- Hannemm rakme nponasoncray aneutpnuecmx Bpauammuxcn Mamim-r, noropoe, onnal-ro, nanaercs HCKniouM'reano moupoeMKnM. Cpenn Bameix nvorpacneü MamuHocrpourenb- Hoü npOMblLLlneHHOCTH uwcnurcn npousaoAC'rao megenni? Texr—mxu ynpaaner—mn, Koropoe npaaga, ucnurueaer SHGHHTeanYt-O norpe6Hocrs a Marepuanax, a TOM tmcne a nmnopr- aux, Ha a Kauecrae Hocurenn Texnuuecnoü Kynb'rypbr nennercn nepabiM CpeAH nonorpacneii Mamunocrpowrenbnoü npOMbILuJ'ieHHOCTH.

B cnyuae coorae'rcrayiouteii ceneKLu—m "anem—tü öonbume Bo3momHoc1'u Tam Memny- napom-toe corpynHr—mecrao a oőnacm npouaeoncraa HEAEHMÚ Text—MKM canau, AMHaMMuHoe pasawrne Koroporo nnnerca 6e3ycnoauo HeOÖXOAHMbIM. KpOMe aroro HMeeTCR pap. .nem:—

Heüuwx nvorpacneü mamuHocrpoureanoü npOMbILLIJ'ieHHOCTH ceneKmsHoe pasewme KO- Topbix uMeer prm—roe anaueHMe (npouaaoacrao MeAHLtHHCKHX nncrpyMeHros, craH- KOCTpOeHHe, cenbcxoxoanücraennoe MaumHocrpoel-ivle, npouaaoAcrao usaennü BaKyyMHoíi TeXHHKH mm, HanpuMep, npouaeoncreo anexrpoőbrroablx MaLUHH). (

B TeHeHMe nocneAHr—ix net paaaume npeoőnanammero őonbmuHcTBa ynoMm—iyrblx npoueaoacraennsrx nonorpacneü őbmo a ygosneraopmenbnoü Mepe KonuempupoaennblM.

06 3TOM ceunerenbcrayer Taro—re u TO, u'ro cpenu npouaeoncraennbrx nonorpacnefi nme- ercn 10 TaKHX npouaeoncrs, me npupocr npoAyKuuu npeabrcun cpeAHuü pocr no Mauln—

Hocrponreanoi npOMbluJIieHHOCTH a uenOM.

SUMMARY

Machine industry contributes considerably to changing the structure and increasing the efficiency of industry, as being the first among the branches in respect of its output.

the ratio of the net income produced, and raising the export capacity of the national economy. The structural changes in machine industry can well be followed by condensing the activities in machine industry into 44 homogeneous, or relatively homogeneous, manufac—

turing branches, grouping on the basis of similar products or repairing services.

The years of the Fourth Five Year Plan were characterized in Hungary by a relatively fast rate of the structural change in machine industry, Iaying with this the foundation af—the main general directions of the Fifth Five Year Plan. Within the machine industry there are 8—10 outstanding manufacturing branches where the fast development has influenced also the entire product structure of— machine industry. Such was in the first place thepublic vehicle programme which has exerted significant influence on the development of the product structure of machinery, on the number and organization of the enterprises concerned, and on the investments in the machine industry. The dynamic development in the manufacturing of computers was also of great importance. With a view to the development of non-rubel exports the production of electric revolving machines is also of great importance, although it is a manufacturing branch with rather high demand for means. The production of control engineering products and eauipments is recorded among the important manufacturing branches of machine industry. lts material demand, and within this the demand for import materials. is however, considarable. At the same time it takes the first place in the machine industry. in spreading technical culture.

_ Through proper selection of manufactures there are great possibilities for extending the international co-operations of telecommunication where the dynamic development is essential. ln additon to these, there are several manufacturing branches of machine industry.

where the selective development has great importance (manufacturing of medical instruments.

machine tools, agricultural machines. products of vacuum engineering, electric mass prod—

ucts.

in the great majority of the manufacturing branches mentioned above the development has been fairly concentrated in the last years. There are 10 manufacturing branches where the growth of output has exceeded the average of machine industry.