STATlSZTlKAl ELEMZÉSEK
AZ ÁLLAMI GÉPIPAR TEVÉKENYSÉGE GYÁRTÁSI ÁGANKÉNT
DEÁKY GYÖRGYNÉ -— NÉMETH LÁSZLÓ
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata. amely megszabta a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési
szerkezet továbbtejlesztésének követendő útját. felhívta a figyelmet az eredmények és ráfordítások gyártási ágankénti számbavételének szükségességére. A korábban
alkalmazott alágazati és termékszerkezeti vizsgálatok mellett fontos szerep jut az újabb típusú, a viszonylag homogén tevékenységi kört átfogó. gyártási ágankénti szerkezetvizsgálatoknak is.Az ipar tevékenységének gyártási ágankénti felosztására a hatvanas évek vé- gén került sor, majd azt követően l970-től néhány főbb mutatószám is megfigye- lésre került gyártási áganként. A gazdasági körülmények változása, a gyártási ágan- kénti megfigyelés jelentőségének növekedése szükségessé tette a gyártási ágas rendszer korszerűsítését, a gyártási ágankénti tevékenységek felosztásának további finomítását. amelynek során e rendszer módosult, és jelenlegi szerkezete 1977-től
van érvényben.
A gépipar területén a gyártási áganként összeállított adatok felvilágosítást nyúj—
tanak a gépipari tevékenység eredményeiről és ráfordításairól a főbb mutatószámok alapján, függetlenül az egyes vállalatok ágazati besorolásától. így lehetővé válik az ipar szocialista vagy állami szektorához tartozó vállalatok gépipari tevékenysé—
gének megfigyelése.
A gépipar tevékenysége a rokon termékcsoportok előállítása alapján került fel—
osztásra, első megközelítésben 43. majd azt követően az évek során 48 gyártási ágra. 1977—tői kezdve a korábbi évekhez képest a gépipari tevékenység gyártási ágankénti felosztása elég jelentősen megváltozott. A változásokat a szelektív ipar-
politika eredményei és a jövő feladatai indokolták.
Jelenleg hazánkban (: gépipari termelő tevékenység mintegy 88—90 százalékát az állami gépiparba sorolt iparvállalatok végzik. A gépipari termékek kibocsátási értékének 5—7 százaléka a gépipari szövetkezetektől származik.
Gépipari termékeket ezenkívül más, nem a gépiparhoz tartozó, állami iparvál- lalatok és szövetkezetek is bocsátanak ki. A gépiparon kívüli iparágak gépipari ter—
melő tevékenységének értéke a gépipar termékkibocsátásában mintegy 5 százalé- kot képvisel.
Ezzel egyidejűleg az állami gépiparhoz tartozó vállalatok. illetve a szövetkezeti gépiparhoz tartozó szövetkezetek (: gépipari termékkibocsátás és szolgáltatás mel—
lett (: gépipartál idegen, más tevékenységet is végeznek. A gépipari vállalatok — a bányászat és az élelmiszeripar kivételével — szinte valamennyi ipari ágazathoz tar-
230 DEÁKY GYÓRGYNÉ — NÉMETH LÁSZLÓ
tozó tevékenységet is végeznek. A legnagyobb jelentősége a gépipari vállalatok önt-' vénytermelésének van. A gépiparhoz tartozó vállalatok termékkibocsátásában a
gépípartól idegen profilú termelés értéke 4— 5 százalék.
A GEPlPARl GYÁRTÓ TEVÉKENYSÉG GYÁRTÁSI ÁGANKÉNT
1979-ben a szocialista iparban előállított és értékesített gépipari kész— és fél- késztermékek értékének 92.4 százaléka az állami ipar vállalatai, 87.4 százaléka az állami szektorhoz tartozó gépipar vállalatai termelő tevékenységének eredménye.
Az állami ipar gépipari termékkibocsátása az elmúlt évtizedben évenként átla-
gosan 72 százalékkal emelkedett, és 1979-ben 869 százalékkal haladta meg az 1970. évit, összehasonlítható árak alapján. Ez a növekedés a gyártási ágak termék—
kibocsátási szerkezetének jelentős változásával jött létre, ami a termelés évi átla-
gos változásának ütemkülönbségében is tükröződik. A 43 gépipari termelő gyártási
ág közül 19- ben a kibocsátás növekedése számottevő, a gépipari termékek egészkibocsátási ütemének átlagát meghaladó. A 19 gyártási ág termékkibocsátásának
aránya az ipar állami szektorának gépipari kész- és félkésztermék- értékesítésében 64 százalékot képviselt 1979-ben.1. tábla
Az állami ipar gépipari termékkibocsáíás'a aginamikusan növekvő gyártási ágakban
520106
' '. A 'Sle' 1979. évi
A tá'lsbzifisa 07235?" Akzibocsátás
áta os . *""""
Gvórrásr és faragás! "132155?"
"ti";_ változa évli szá— 522122?
1970 és 1979 között m'ekobu"
Számítástechnikai gépek és berendezések gyártása 49,9 2.80 3829.1 2.8
Mezőgazdasági gépek gyártása . . . 15,2 1.88 355,6 4.5
lrányítástechnikai termékek és berendezések gyár-
tása . . . . . . . 12,7 1.54 293.0 2.0
Vákuumtechnikai termékek gyártása . . . 11,8 1,50 273,4 2,1 lpari híradástechnikai termékek gyártása. . . . 11,6 1.59 301,7 5,9
Fémszerkezetek gyártása . . . . 11.5 1.45 2618 3.2
Autóbusz—. tehergépkocsi- és dömpergyártás . . 9.8 124 231,7 22,6 Kereskedelmi és csomagológépek gyártása . . . 9.8 1.20 232.7 0.6 Látszerészeti és optikai eszközök gyártása . . . 9.3 1,50 221.6 0.3 Orvosiműszer-g-yártás . . . 9,1 1,14 2199 1,6
Nehézipari gépek gyártása . . . . 9.0 1.11 217,1 2.1
Villamos cikkek gyártása közúti gépjárműhöz . . 8.8 1,13 214.0 O,9
Szerelvények gyártása . . 8,5 1.11 208,7 3,1
Ugyviteltechnikai gépek és berendezések gyártásd 8.3 1.25 205.5 0,5
Anyagmozgató gépek gyártása . . . 8.0 1,07 201,1 3.0
Híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása . 7,8 1.05 19ó,9 2.0
Tartályok gyártása . . . 7,7 1,0*O 194.5 O,6
Egyéb gépek és géprészek gyártása . . 7.5 1.02 1924 4.6
Belsőégésű stabil motorok, erőgépek és kazánok
gyártása . . .
7.4 1.0— 1891 1.6 A számítástechnikai gépek és berendezések gyártásának rendkívül gyors fej—
lődése abból adódik. hogy termelésük kezdő éve 1970.
A mezőgazdasági gépek gyártása, az irányítástechnikai termékek és berende- zések gyártása. a fémszerkezetek gyártása gyártási ágak termékkibocsátásának évi
A GÉPIPAR TEVÉKENYSÉGE
231 átlagos növekedése meghaladta a 10 százalékot az ipar állami szektorában, ami egyúttal azt is jelenti, hogy e gyártási ágak 1970. évi kibocsátási aránya az ipar gép-
ipari termékkibocsátásában 1979—re jelentősen megnőtt.
A gépipari termelő gyártási ágak közül 20 gyártási ágban a kibocsátás fejlő- dési üteme növekvő ugyan, de növekedése a gépipari termékek egésze átlagos ki- bocsátási üteme alatt marad. Ezekhez a gyártási ágakhoz tartozó termékek érté-
kének aránya 32.15 százalék volt 1979—ben. az állami ipar gépipari termékkibocsá- tásában.2. tábla
Az állami ipar gépipari termékkibocsgtása az átlagosan fejlődő gyártási ágakban
százalék)
A, kibir. ísláifái' Az 1979. évi kibocsátás
027235: "***—
Gyártási ág nöiekedési müszi?" 031979. szerke_
uteme vá ltoíás 132 ki;-íg" zete
1970 és 1979 között
Vegyiparigép- gyártás . . . 6,7 0.91 1792 1,0
Villamos forgógépek és transzformátorok gyártása 6.6 0.92 177.5 2.4 Mérőműszerek és eszközök gyártása . . . 6.3 0.93 173,2 2.6 Híradástechnikai alkatrészek gyártása . . . 6,1 0.90 ió9,6 3.5 Fémcsomagoló eszközök gyártása . . . 5.9 0.88 166.6 1.4 Villamos közszükségleti cikkek gyártása . . . 5.8 0.91 166,6 2.1 Szivattyúk, kompresszorok, légáilapotszabályozók
hűtőberendezések gyártása . 5.4 0.87 160,3 2.6
Kábelgyártás . . 5.3 0.86 159,5 3,0
Ékszergyártás és -javítás. 52 0.86 157,9 0.6
Laboratóriumi eszközök gyártása . 4.8 0.67 152,5 0,2
ipari villamos berendezések és készülékek gyártása 4.8 0.82 1524 4.0
Kerékpárgyártás . . 4.1 0.75 143,7 0.3
Egyéb ipari fémtömegcikkek gyártása . 29 0.75 129,0 0.3
Csapágygyártás . . 2.6 0.64 126,5 O,7
Csavargyártás . . 2.4 0.64 123,8 O,7
Egyéb ipari fémtömegcikkek gyártása . 2.3 0.701 1220 0.7
Élelmiszeriparigép--gyártás . . i,6 0,64 115.ó 0,9
Hajógyárta's . . 1.3 0.65 112,3 1.0
Közhasználatú fémtömegcikkek gyártása . 0.6 0.58 1056 2.9
Kézi— és gépszerszám- gyártás . 0,2 0.57 101,6 1,3
A 2. táblában felsorolt 20 gyártási ág kibocsátási aránya 1970—hez képest csök-
kent. Ebben a csoportban található a fémtömegcikk—ipar hét gyártási ága közül hat.
Ezekhez a gyártási ágakhoz nagy többségben olyan termékek tartoznak, amelyek- ből fel kellene számolni az egyre szélesebb körű árucikk— és választékhiányt. és ki kellene elégíteni a belföldi piaci igényeket. A csoportban a legutolsó helyeta kézi—
és gépszerszámgyártás foglalja el, amelynek termelési volumene épphogy megha- ladja a már 1970-ben sem kielégítő szintet. Jelenleg a gyártási ághoz tartozó ter- mékeket elsősorban tőkés piacokról szerezzük be.
A gépipari termelő gyártási ágak közül négyben a termékkibocsátás volumene
az 1970. évhez képest csökkent. Az ezekhez a gyártási ágakhoz tartozó termékek
kibocsátása 3.7 százalékot képvisel az állami szektor 1979. évi gépipari termékkibo—csátásában.
A szerszámgépgyártás termékkibocsátása volumenének csökkenésében a leg—
nagyobb szerepet a hagyományos, gazdaságtalanul értékesíthető termékek gyártá-
232 DEÁKY GYORGYNÉ —— NÉMETH LÁSZLÓ
sának megszüntetése játszotta, amelyet ma még volumenben nem helyettesitenek a belépő korszerű. nemzetközi és hazai termelési együttműködésben gyártott szer- számgépek. Ezek között a legjelentősebbeknek a fúró—maróművek és a 100 milli—
méter munkaterű. vizszintes tengelyű megmunkáló központok igérkeznek.
3.táblcr
Az állami ipar gépipari termékkíbocsátósónak csökkenése néhány gyártási ágban
(százalék)
A kibo- A kibo- Az 1979 évi
csátás évi csátás kibocsátás átlagos alapján
, . . vóltozó- mért
GYO'tGSl 09 sának szerkezet- az 1970.
üteme változás évi szá- "lift?"
1970 és 1979 között zalekabd"
Szerszámgépgyártás . . . —2.4 042 80,6 1.4
Vasútijármű-gyártás . . . -—4.3 0.37 67,3 1.9x
Traktorgyártás . . . —51.4 0.36 605 (M'
Egyéb, eddig fel nem sorolt közlekedési eszközök
gyártása . . . .* . . . —-23,4 0.06 9.1 0.1
A vasútijármű—gyártás, a traktorgyártás és az egyéb közlekedési eszközök gyár- tása a közlekedési eszközök gyártása szakágazathoz tartozik. Az elmúlt 10 évben részben a közútijármű—programmal összefüggésben a gyártott termékek között nagy
volt a szelekció. lgy többek között abbamaradt a vasúti vontatott járművek gyártása, teljes típuscserére került sor a mozdonyok területén, leállították a 70 és 90 lóerős traktorok gyártását, továbbá a motorkerékpárok, a motorkerékpár-oldalkocsik gyár- tását is. hogy csak a legfontosabbakat említsük.Az eddigiekben vázoltak alapján megállapítható, hogy a gépipari termékkibo-v csátás szerkezetében 1970 és 1979 között a műszergyártás területén a gyártási ágak termelése jelentősen megnövekedett, a híradás- és vákuumtechnikai termékek ará—
nya 24 százalékkal nőtt, a gépgyártás területén a gyártási ágak egymás közti arány—
változásai kiegyenlítődtek, mig a villamos gépek, a közlekedési eszközök és a fém-
tömegcikkek összességének kibocsátási aránya csökkent.A Magyar Szocialista Munkáspárt Xll. kongresszusának határozata szerint a
hatodik ötéves tervidőszakban a gazdaságpolitikának a valóságos helyzetből kiin-
dulva, (: távlati célokhoz igazodva kell biztosítania a népgazdaság tervszerű fejlő—dését. A termelési szerkezet korszerűsítése. a változó igények gyors kielégítése mel-
lett a hatékonyság növelésében kiemelkedően fontos a lekötött eszközök és az élő
munka jelenleginél jövedelmezőbb hasznosítása, a termelékenység emelése, korsze-rű technológiai megoldások alkalmazása.
Az ipar állami szektorában a gépipari gyártó tevékenységeken 1979—ben 424 000 főt foglalkoztattak, ami 1970-hez képest a foglalkoztatottak számának 2 százalékos
csökkenését jelenti. Ezzel egyidejűleg a gép- és berendezésállomány értéke közel
kétszeresére növekedett, és 1979—ben meghaladta az 50 milliárd forintot.
A vizsgált évtizedben a foglalkoztatottak számában és a gépállományban be—
következett változások gyártási áganként igen különbözők, és sokszor a változások tendenciái is különböznek egymástól, illetve a termékkibocsátási volumen változá-
saitól. Ebből következően az egyes gyártási ágak termelékenysége és eszközkihasz—nálása is eltérő.
1970 és 1979 között az állami ipar gépipari termelő tevékenységének élőmunka- termelékenysége közel megkétszereződött. Az egy foglalkoztatottra jutó termékkibo-
A GEPIFAR TEVÉKENYSÉGE 233
csátás értéke 90,7, az egy fizikai foglalkozására jutó 85,4, az egy fizikai foglalkozású teljesitett munkaórájára jutó pedig 89.8 százalékkal emelkedett.
Az állami ipar gépipari termelő tevékenységénél az élőmunka—termelékenység növekedésének évi átlagos üteme a vizsgált időszak első öt évében volt magasabb.
ami a termékkibocsátás erre az időszakra eső lendületes növekedésével van össze-
függésben.
4. tábla
Az élő munka termelékenysége növekedésének évi átlagos üteme
1970 és 1975 ! 1975 és 1979 l 1970 és 1979
Mutatószám
között (százalék)
l
Egy foglalkoztatottra jutó termelés . . .l 8.0 6.8 7.4
Egy fizikai foglalkoztatottra jutó termelés . 5.4 7.1
Egy teljesített munkaórára jutó termelés. 5.3 7.4
1970 és 1979 között 16 gépipari gyártási ágban az élő munka termelékenységé-—
nek növekedése kiemelkedő.
5 tábla Az élő munka termelékenységének alakulása, 1979
(lndex: 1970. év :: 100)
l .
Az egy fog- Az egy fizikai l flietetgrnáilíg:
lalkoztatottra foglalkozására l órára
Gyártási ág §
jutó (összehasonlítható áron számított) termékkibocsátás alakulása
Fémszerkezetek gyártása . . . . . . . . . 483,3 454,4 465,5
Mezőgazdasági gépek gyártása . . . . 2642 2429 249,7
Híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása . 256,4 291.7 3062
Egyéb gépek és géprészek gyártása . . 2562 230,7 2399
lrányítástechnikai termékek és berendezések gyár- 255,0 238,0 244,6
tása . . . . .
Kereskedelmiés csomagológépek gyártása . . . 2473 248,3 255,7 Számítástechnikai gépek és berendezések gyártása 246,5 250.8 258,7
Tartályok gyártása . . . . . . . 235,2 272,4 272,8
Egyéb ipari fémtömegcikkek gyártása . . . 233,7 2259 23102 lpari híradástechnikai termékek gyártása . . . 229.6 2212 229.6 Villamos forgógépek'es transzformátorok gyártásá 210 6 218,3 228,7 Látszerészeti és optikai eszközök gyártása . . . 2093 175,0 117,4 Autóbusz— tehergépkocsi és dömpergyár'cás . . 209.1 195.5 201,1
Laboratóriumi eszközök gyártása . . . . . . 206,4 186,0 187.8
Mérőműszerek és eszközök gyártása . . . 203,0 1937 2009 Élelmiszeriparígép-gyártás . . .
201,7 179,5 180,6
A felsorolt gyártási ágak közül az élelmiszeriparigép—gyártás, a mezőgazdasági gépek gyártása, az autóbusz-. tehergépkocsi— és dömpergyártás. a villamos forgó- gépek és transzformátorok gyártása. továbbá az irányitástechnikai termékek és be- rendezések gyártása. valamint a számítástechnikai gépek és berendezések gyártása—
kiemeltnek tekintendő. Az élelmiszeriparigép-gyártás és a villamos forgógépek és.
transzformátorok gyártása területén az élő munka termelékenységének jelentős.
234 DEAKY GYORGYNÉ _ NÉMETH LÁSZLÓ
emelkedésében elsősorban az igénybe vett munkaerő radikális csökkentése, a jobb munkaszervezés volt a döntő.
Az élő munka hatékonyságának növelésében mind nagyobb szerepe van a gé-
;pesítésnek. A rohamos műszaki fejlődés egyre kevesebb munkavállaló foglalkozta- tását igényli egy meghatározott használati érték létrehozásában. A termelékenység alakulásában alapvető a termelő berendezések technikai színvonala, továbbfejlesz-
tése. a technikai felszereltség növekedése.
A technikai felszereltség növekedésével párhuzamosan a gép- és berendezés- állomány értékére jutó termékkibocsátás értékének növekedése vagy más szóval a 'gépállomány kihasználása a hatékony gazdálkodás egyik fő követelménye.
A technikai felszereltség emelkedése mellett. 1979—ben 11 gépipari termelő gyártási ágban a gépkihasználás szintje mind a kibocsátás volumene, mind a ki-
bocsátás értékadatai alapján számítva meghaladja az 1970. évit. Ezek a gyártási
ágak 1979—ben az állami ipar gépipari termékkibocsátásához 456 százalékban já—:rultok hozzá a rendelkezésre álló összes gép— és berendezésállomány értéke 342
százalékának felhasználásával.
6. tábla
A gép— és berendezésállomány értékére jutó termékkíbocsátás
(százalék)
Az 1979. évi termékkibocsátás
volumene értéke
Gyártási ág
az 1970. évi átlagos az 1970. évi átlagos évi szá- növekedési évi szá- növekedési
zalékában ütem zolékában ütem
TSzámítástechnikai gépek és berendezések gyártása 191,4 7.5 202,1 8.1 Híradástechnikai közszükségleti cikkek gyártása . 175,6 6.5 145,8 4,25 .Fémszerkezetek gyártása . . . 175,6 6.5 2i31.8 9.8
Kereskedelmi és csomagológépek gyártása . . . 163,2 5.6 1839 7,0
"Nehézipari gépek gyártása . . . 136,4 3,5 127.1 2,7 .Anyagmozgató gépek gyártása . . . 119,3 2.0 165,0 5.7 Autóbusz-. tehergépkocsi- és dömpergyártás . . 1179 1.8 151.7 4.75
Traktorgyártás . . . 114,8 1.5 123,7 2.4
:?Egyéb ipari fémtömegcikkek gyártása . . . 112,3 1.3 148,1 4.5 Ipari híradástechnikai termékek gyártása . . . . 104,8 0.5 97,9 —0.25 'Villamos forgógépek és transzformátorok gyártása 1020 0.2 1373 3.6
!
A felsorolt gyártási ágakban az 1970 és 1979 között eszközölt beruházások és a egépállományban bekövetkezett egyéb változások — például az alacsony termelé- kenységű gépek kivonása a termelésből — termelékenységnövelő hatása már érez-
hető.
A számitástechnikai gépek és berendezések gyártása és az autóbusz-, teher- gépkocsi- és dömpergyártás ágakban a termelékenység növekedését az erőforrások
nagyfokú és célraorientált koncentrációja előzte meg.
Az előbbiekben említett 11 gyártási ág mellett további 30 gépipari gyártási ág—
?ban is jelentősen nőtt a technikai felszereltség színvonala. Ezek közül a gyártási
ágak közül 13, mégpedig a szerszámgépgyártás, az élelmiszeriparigép—gyártás. a tartályok gyártása, az egyéb gépek és géprészek gyártása, a hajógyártás, a kábel—egyórtós. az ipari villamos berendezések és készülékek gyártása, a laboratóriumi esz- lközök gyártása. a mérőműszerek és eszközök gyártása. a kézi- és gépszerszámgyár- tás. a csavargyártás. a fémcsomagoló eszközök gyártása és a közhasználatú fém—
A GÉPiPAR TEVÉKENYSÉGE 235
tömegcikkek gyártása gyártási ágakban a foglalkoztatottak számának 15-40 száza—
lékos csökkentése éreztette hatását a gépállomány kisebb—nagyobb mértékű növe- kedése mellett. A vasútijármű—gyártás technikai felszereltsége mutatószámának
—85,8 százalékos növekedését pedig a foglalkoztatottak számának és a gép— és be-
rendezésállomány értékének 1970 és 1979 közötti különböző mértékű csökkenése
idézte elő.A 30 gépipari gyártási ágban a technikai felszereltség emelkedése nem párosult a gép— és berendezésállomány értékére jutó termékkibocsátás volumenének növeke—
désével. Ezek a gyártási ágak az állami ipar gépipari termékkibocsátásában 53.4 százalékot, a rendelkezésre álló gép— és berendezésállományban 64.1 százalékot
képviselnek.
Az a tény. hogy ezekben a gyártási ágakban a gépállomány értékére jutó ter- mékkibocsátás szintje nem éri el az 1970. évit. több okra vezethető vissza. Vannak olyan gyártási ágak, amelyeknél értékesítési nehézségek adódtak. másoknál nagy- arányú termékváltás esik a vizsgált időszakra, de az elsődleges ok minden valószí—
nűség szerint az, hogy számos gyártási ágban az utóbbi néhány év nagyértékű beruházásai még nem éreztetik kellőképpen termelékenységnövelő hatásukat, vala—
mint az. hogy a beruházáSOk nem mindig jártak együtt korszerű üzem— és munka—
szervezéssel.
A technikai felszereltség 1979. évi szintje két gyártási ágban nem éri el az 1970.
hévit. Az egyik az egyéb közlekedési eszközök gyártása. amelynek eszközigényes ter- melő tevékenysége nagyrészt abbamaradt. a másik a vegyiparigép-gyártás, ahol 10 év alatt a foglalkoztatottak száma megkétszereződött. mig a gép— és berendezésál-
lomány értéke csak 63 százalékkal nőtt.
GÉPIPARI .lAVlTÓ TEVÉKENYSÉG GYÁRTÁSI ÁGANKÉNT
A gépipari javító tevékenység 6 gyártási ághoz tartozik. Az állami iparban gép- ipari javító tevékenységen 165 000 főt foglalkoztattak 1979-ben, ami 13,7 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Az e tevékenység rendelkezésre álló gép- és berendezés- gállományának 1979. évi értéke 8,7 milliárd forint volt, 51,3 százalékkal több, mint a
kiinduló évben.
Az állami ipar gépipari javitó tevékenységén foglalkoztatottak és a lekötött ál—
lóeszközök túlnyomó többségben a gépek és berendezések javítása gyártási ághoz
"tartoznak.
7. tábla
Az állami ipar gépipari javító tevékenységének élő- és holtmunka-ráfordításai
A foglalkoztatottak A gép-) és ,
számának berendezesallomany
értékének Gyártási ág
megoszlása (százalék)
1970 ] 1979 1970 ( 1979 Gépek és berendezésekjavitása. . . 0.33l78,2 89,0 l 85,7
Közlekedési eszközök javítása . . . 14,8 10,0 10.1
Villamos közszükségleti cikkek javítása . 10.7 O,1 0.4
Híradás— és vákuumtechnikai termékek javítása . 2.1 0.7 2.7
Műszeripari termékek javítása . . . 1.4 O,? 1.1
Fémtömegcikk-ipari termékek javítása . 0,1 0,0 0,0
Állami ipar összesen 100, 0 100, 0 100,0 ! 100,0
236 DEAKY GYURGYNÉ —— NÉMETH LÁSZLÓ
Az állami iparban a gépek és berendezések javításán dolgoznak a legtöbben.
bár a részesedés a gépipari javító tevékenységen foglalkoztatottak számában csök—
kenő. A javító tevékenységhez igénybe vett gép- és berendezésállomóny értékéből úgyszintén ez a gyártási ág részesedik a legnagyobb arányban. de csökkenő mér-u
tékben.
A gépek és berendezések javítása gyártási ág tevékenysége természeténél fog——
va minden állami iparhoz tartozó ágazatra kiterjed, és a gépipar részesedése —- el——
lentétben a gyártó tevékenységeknél tapasztaltakkal — csak 232 százalék a fog——
lalkoztatottak számában és 29,1 százalék a gép— és berendezésállományban.
8. tábla;
A gépek és berendezések javításának élő- és holtmunka-ráíordítása az állami iparban, 1979
A foglalkoztatottak byengegggngínów
szama értéke
Ágazat
az 1970. millió az 1970.
fő évi szá- forint évi szá-
zalékában zalékában
Bányászat . . . 12022 100,5 1 161,4 121.5 Villamosenergia-ipar . . . . . . . . . . . 3640 174,8 3664 34006
Kohószat . . . . . . . . . . . . . . . 18 621 101.2 888,3 101.7
Gépipar . . . . . . . . . . . . . . . 30 043 89,4 2 171,6 1580
Ebből:
Gép- és gépi berendezés ipar . . . 3 228 57,3 4769 969 Építőanyag—ipar . . . 9663 133,1 439.1 1562
vegyipar . . . . . . . . . . . . . . . 15 869 mm 9539 20133
Könnyűipar . . . . . . . . . , . . . . 18695 112.0 8234 1423
Egyéb ipar . . . . . . . . . . . . . . 1 785 89,3 24,8 164,2
Élelmiszeripar . . . 18 870 1218 6332 1425 Állami ipar összesen 129 208 l 708,3 7 462? 145,8
A gépek és berendezések javításával 1979—ben 129000 fő foglalkozott az állami iparban, a rendelkezésre álló munkaerő 9 százaléka. A javitásokhoz lekötött gép- és berendezésállomány értéke 7,5 milliárd forint volt, a rendelkezésre álló gépállomány- 2.5 százaléka.
A gépjavitás és karbantartás területén az állami ipar vállalatai sok problémával küzdenek. Egyrészt a takarékosság és a racionális üzemvitel arra ösztönöz, hogy a' fejlesztési feladatokat ne csupán új beruházásokkal, hanem felújításokkal és re- konstrukciókkal oldják meg. Másrészről azonban figyelembe kell venni, hogy a tech-v nika fejlődésével mind bonyolultabbá vált géppark javítása és karbantartása sok- szor speciális szakértelmet kivánó feladat, amelyet nem célszerű saját erőből meg——
oldani. Az állami vállalatok gépparkja különböző minőségű és mennyiségű üzem-
fenntartó, javitó munkát igényel.Ennek ellenére a hazai vállalatok túlnyomó többségének javitó—karbantartó
tevékenységére még ma is az önellátás, a kisipari módszerek alkalmazása a jellem-
ző. A vállalatokat erre a magatartásra a külső körülmények késztetik, elsősorban a javításokhoz szükséges gépelemek beszerzési nehézségei. A háttéripar kérdésének megoldatlansága e területen is érezteti hatását. A kisipari módszerek alkalmazása növeli a vállalatok fenntartási költségeit. s a munkaerő jelentős hányadát is lekötiaz erre a célra beszerzett gépállomány növekedése mellett. A gépek és berendezé-
.A GÉP! PAR TEVÉKENYSÉGE 237
sek javítása hatékonyságának növelése és helyzetének optimálisabb kialakítása a jövő feladata annak ellenére, hogy a technikai felszereltség az elmúlt 10 évben min—
den ipari ágazatban jelentősen nőtt.
Összefüggésben a gépipari termékek háttériparának fejlesztésével, a gépek és
berendezések javítása gyártási ágban a munkaerő— és a gépállomány javitó bázisokkialakitására, specializált munkavégzésre lenne átcsoportosítható.
A közlekedési eszközök javítása gyártási ág tevékenysége gyakorlatilag a köz- úti járművekre terjed ki, mivel a vasúti járművek, a hajók és a repülőgépek javítása általában nem az ipar feladata. Az állami iparban közúti járművek (elsősorban gép—
járművek) javításával az Autófenntartó Ipari Tröszt (AFlT) foglalkozik. s a tröszthöz tartozó vállalatok tevékenysége lényegében erre korlátozódik. Emellett azonban az
állami iparvállalatok saját maguk is végeznek járműjavítást.
9. tábla
A közlekedési eszközök javításának élő- és holtmunka-ráíordításai az állami iparban, 1979
A foglalkoztatottak bereneleng'aiőllaőmóny
szama értéke
Ágazat f" 92.1979' millió gz_1979.
0 zííékZzÉJ-n fo'l'" zíiékfaií'án
Bányászat. . . . . . . . . . . . . . . 1492 243.4 74,7 297,6
Villamosenergia-ipar . . . — — -— —
Kohószat . . . . . . . . . . . . . . . 616 75,7 41,8 96,5
Gépipar . . . . . . . . . . . . . . . 21246 1056 719,7 145,7
Ebből:
Közlekedési eszköz ipar . . . 19895 126,6 652,1 152,7
Epitőanyag-ípar . . . — — — —
Vegyipar . . . 101 165.6 15,8 nyolc-
szoros
*Könnyűipar . . . — — -— -—
Egyéb ipar . . . 51 309 2.0 117,7
Élelmiszeripar . . . 917 1064 22.3 2859
Állami ipar összesen 24 423 107,7 876,3 152,8
Közlekedési eszközök javításával 24 423 fő foglalkozott 1979-ben 876.3 millió
forint értékű gép- és berendezésállomány lekötése mellett. Az adatok tanúsága sze- rint 1970 és 1979 között minden ágazatban nőtt a közlekedési eszközök javításának technikai felszereltsége.A villamos közszükségleti cikkek javítása és a híradás- és vákuumtechnikai ter-
mékek javítása gyártási ágak tevékenységét túlnyomó többségében (1 Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat (GELKA) végzi az állami iparban.A villamos közszükségleti cikkek javításán 1979-ben az állami iparban 2321 mun- kavállaló dolgozott, akiknek 66.4 százaléka a GELKÁ-nál van alkalmazva. A javító tevékenységhez rendelkezésre álló gépállomány mintegy 38 millió forint értékű,
amelyből 30 millió forintnyi gépállomány a GEPKÁ—t illeti.
A hiradás- és vákuumtechnikai termékek javításával 1979—ben 5468 munkavál- laló foglalkozott. nagy részük (5379 fő) a GELKA dolgozója. A gyártási ágban ren- delkezésre álló gép- és berendezésállomány értéke mintegy 231 millió forint volt
1979-ben, amelynek 99 százaléka a GELKA, gépállománya. '
238 DEAKY GYURGYNÉ -— NÉMETH LÁSZLÓ
A technikai felszereltség a villamos közszükségleti cikkeket javitó gyártási ág-
ban 137, a híradás— és vákuumtechnikai termékeket javító gyártási ágban 226 szá—
zalékkal nőtt 1970 és 1979 között.
A műszeripari termékek javításán 1979-ben 3761 főt foglalkoztattak az állami iparban. a lekötött gépi állóeszközök értéke 96.1 millió forint volt. Műszeripari ter—
mékek javításával a villamosenergia-iparban 38 fő foglalkozott, az igénybe vett gé—
pek és berendezések értéke közel 6 millió forintot tett ki. A kohászatban a gyártási ághoz tartozó tevékenység 180 főt és 1,5 millió forint értékű gépállományt igényelt A vegyipar műszerjavító tevékenységén 367 fő dolgozott, amelyhez 32,5 millió forint értékű gépállományt használtak fel. Az egyéb iparban a műszeripari termékek javí—
tásához 268 fő munkavállaló és 3.1 millió forint értékű gépállomány állt rendelke- zésre.
Műszerjavító tevékenységhez a gépiparban foglalkoztatottak számából 2908 főt , vettek igénybe. a rendelkezésre álló gépállomány értéke 53,1 millió forint volt. Mű- szeripari termékek javításával elsősorban az lrodagéptechnikai Vállalat foglalkozik.
A gyártási ág technikai felszereltsége 1970 és 1979 között jelentősen, ötszörösre nőtt.
A fémtömegcikk—iparí termékek javítási tevékenységén az állami iparban 63 fő dolgozott 1979—ben, és a tevékenységhez igénybe vett gép— és berendezésállomány értéke 0.2 millió forint volt.
*
Az állami gépipar tevékenységéről összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg. 1979-ben a szocialista iparban értékesített gépipari kész- és félkésztermékek értékének 924 százaléka az állami ipar gépipari gyártó tevékenységének eredménye, amelynek túlnyomó többsége a gépipari vállalatok kibocsátásából származik. A ter—
mékkibocsátás 1979. évi volumene 86,9 százalékkal volt nagyobb. mint az 1970. évi.
Az állami ipar gépipari gyártó tevékenysége 43 gyártási ágat illet, amelyek közül
19 gyártási ágban a kibocsátás mértéke és aránya növekvő 1970—hez képest. 20 gyár-
tási ágban a kibocsátás volumene meghaladja ugyan az 1970. évi szintet, de aránya csökken. 4 gyártási ágban pedig sem a kibocsátás mértéke. sem annak aránya nem éri el a bázisév szintjét.Az állami ipar gépipari gyártó tevékenységén foglalkoztatottak száma 424000 fő volt 1979-ben. ami 2 százalékos csökkenéstjelent a kiinduló évhez képest. A gép- és berendezésállomány értéke az említett 10 év alatt megkétszereződött, és 1979- ben meghaladta az 50 milliárd forintot. A felsorolt adatokból következően az élő—
munka—termelékenység és a technikai felszereltség színvonala lendületesen nőtt, de
a termékkibocsátós eszközigényességének alakulása ellentétes irányú volt.
A gépipari javító tevékenységek közül a legnagyobb jelentősége a gép— és be—
rendezésjavító gyártási ágnak van az állami iparban. A többi javitó gyártási ág ese-
tében a tevékenység lebonyolításának túlnyomó többsége szervezeti (vállalati) ke—
rethez kötődik. a szakosodás és a hatékonyság feltételeit jobban biztosítva, mint a gép- és berendezésjavítás esetében.
PE3lOME
B BeHrpuu : 1979 rogy Ha nome rocyAapcneHHoro cexropa npOMblluneHHOCTH npnxo- Aunocs npuMepHo 92,4% crouMocm rotosmx uanenuü n nonycpaöpuxaroa, amnycxaemux ma- muuocrpomenbuoü np0MblwneHHOCTbl0. B 43 nago-rpacnnx őbmo senna 42000 paöomuxoa, ncnonbsoaaamux Müwwnnslü napx CTOHMOCTHO : npnőnusmenbno 50 anA. tpopnntoa.
A GÉPIPAR TEVÉKENYSÉGE
239 B nepnoA c 1970 no 1979 r. nponssogmenbuocrb muaoro prna : rocygapcrseHHoi—i mawnnocrpomeanoü npommmnenuocm na'—im yneonnaca, anl-leM :: 16 nonorpacnnx amen Mecro sbiAammuücs pocr nponaaogurenbnocw prAa.
Bamuyio pom- a nOBhILueHHM nponasonmenbnocm rpyga curpan pocT 'rexnmecxoü BO- opymeHHocm prga.
OAHaKo, HCCJ'leAYSI npOHSBOACTBEHHYIO AeSITeanOCTb MömnHocrpou'rensl—loü npOMthu—
neHHocru B uenoM MOMHO YCTBHOBMTb, uro Bunycx npoAynum s pacuere Ha eguHuuy cron- MOCTH napxa mammi " oőopynoaanun : 1979 roAy He Iproc-mr ypoaun 1970 rona.
B omowenun peMOH'rHoü ,aezreanocm rocyAapCTBeHHoü mawuuocrpourenbnoü npo- MblLuneHHOCTH aaropsl yc-rauaanuaaior, u-ro Hau'őonwas ppm: npwonmca Ha nogo'rpacn no pemoHTy mamut—1 " MaLIJHHHOFO oöopynoaanna. 3Aeca rpyAmcn 90/0 paöoueü cum-n, aaHmoü B rocygapcrsenuoü mamuuocrpomenbuoü npomumneunocw, a croumocn. npusneueHHoro MaLUHHHOl'O napKa cocraanner 2,5% Bcero napxa MaLUHH " oőopyppsar—mn orpacnn. B Te—
ueHne paccmarpuaaeMoro nepuona u a ynOMsIHy'roü MömuHocrpouTensl—ioü npommmneHHocm amen mecro auaumenbnbrü pocr Texunuecxoü aoopymeHHocm prga.
SUMMARY
in Hungary 92.4 per cent of the value of finished and semi-finished goods of the output of engineering industry was performed by the state industry in 1979. 42.000 persons were employed in the 43 manufacturing sectors of engineering industry, utilizing a machine and
eauipment stack amounting to 50 billions of forints' value.
The live labour productivity of the engineering industry within the state industry was nearly doubled in the period 1970—1979 and the increase in the live labour productivity was outstanding in 16 engineering sectors.
The increase in the technical outfit played an important role in the development of pro- ductivity.
ln examining the manufacturing activity of the whole engineering industry within state industry it can be stated that the output per unit of machinery and eauipment in 1979 did not reach the level of 11970.
As far as the engineering industrial repair activity within the state industry is concerned.
the authors state that the greatest share of it is represented by the reparing of machines and eauipment. In this sector 9 per cent of the labour force available in the state industry is employed. while the value of operating machine stock amounts to 2.5 per cent of the total machine and eauipument stock. The degree of technical outfitting has considerably in—
creased also in this sector during the observed period.
